Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

1978. január 27. • PETŐFI NÉPE • I bizottságok T anácsi Az elmúlt évben lapunkban többször is megismétlődött egy cím: Ismerkedjünk munkájukkal. Ez arra a törekvé­sünkre utalt, hogy olvasóink betekintést nyerjenek az állam- igazgatás „kulisszái mögé”, azaz ismerjék meg közelebbről a tanácsok, járási hivatalok egy-egy szakigazgatási szervé­nek, osztályánák napi munkáját, az ott dolgozók feladatait, eredményeit és törekvéseit. Decemberben lezártuk a soroza­tunkat azzal, hogy az idei évben a tanácsi bizottságok mun­káját, a bizottságokba választott dolgozók feladatait, törek­véseit mutatjuk be olvasóinknak. Mielőtt sorra vennénk a me­gyei, a városi, a nagy- és kisköz­ségi tanácsi bizottságokat, eme testületek működéséről, a bizott­sági tagok munkájáról Károly Ferenccel, a megyei tanács szer­vezési és jogi osztályának cso­portvezetőjével beszélgettünk. Javaslat, ellenőrzés Mint a csoportvezető mondta, a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény értelmében a tanács fel­adatai eredményesebb ellátására alakultak a bizottságok, amelyek a tanács javaslattevő, vélemé­nyező, előkészítő, ellenőrző és összehangoló szervei. A tanácsok és a lakosság kapcsolataiban, a tanácsok tevékenysége elősegíté­sében és szakszerűségének növe­lésében jelentős szerepet tölte­nek be. A tanácstörvényben, illetve a szervezeti és működési szabály­zatban foglaltak alapján a me­gyei tanácsnak tíz bizottsága van. Ezek a következők: ügyrendi, számvizsgáló, tervgazdasági, te­lepülésfejlesztési műszaki és kommunális, termelési és ellátá­si, közművelődési, oktatási, ifjú­sági, egészségügyi és szociális, jogi és igazgatási bizottság. Ezek munkájában jelenleg százhuszon- heten vesznek részt. A tanács- törvény, illetve a szervezeti és működési szabályzat lehetővé tette a nem tanácstag szakembe­rek megválasztását a tanácsi bi­zottságokba. Ezzel a lehetőséggel élve jelenleg ötven olyan szak­ember dolgozik a bizottságokban, aki nem tanácstag. Meg kell említeni, hogy a fel­adatok jobb ellátása érdekében albizottságokat is létrehoztak. Működésük bizottságonként, il­letve ezeken belül is igen eltérő. Mint azt Károly Ferenc elmond­ta, jogos kívánalom, hogy a jövő­ben kibővítsék az albizottsági hálózatot és tervszerűbbé tegyék működésüket. Kapcsolódva a vb munkájához A bizottságok maguk határoz­ták meg működési rendjüket, munkatervüket, amelyeket a ta­nács és a végrehajtó bizottság munkatervével minden évben összehangolnak. A bizottságok munkája szorosan kapcsolódik a tanács és a végrehajtó bizottság tevékenységéhez. Közreműködnek a fejlesztési és más tervek kidol­gozásában, egy-egy testületi elő­terjesztés előkészítésében. Valamennyi bizottság figye­lemmel kíséri a tanácstörvényt, valamint a szervezeti és működé­si szabályzat végrehajtását, a középtávú tervek időarányos tel­jesítését, rendszeresen vizsgálják a törvényességet, a rendeltetés- szerű működést. A több éves tapasztalatok alap­ján elmondható, hogy a javaslat- tevő, véleményező és előkészítő szerepkörük mellett erősödött a bizottságok ellenőrző, összehan­goló munkája. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évek­ben a bizottságok összehangoló funkciója még nem tudott telje­sen kibontakozni. A tisztségvise­lők vezetése alatt álló bizottsá­gok e feladatnák nagyobb siker­rel tettek eleget, más bizottságok ez irányú tevékenységében jó­részt a kezdeményezések tapasz­talhatók. A bizottságok az el­múlt két évben százkét javaslat­tal, véleménnyel segítették a testületek, s különböző szerveik munkáját. A tanácshoz 22, a végrehajtó bizottsághoz 44, a szakigazgatási szervekhez 36 ja­vaslatot nyújtottak be. A tanács, a végrehajtó bizottság nagy fi­gyelmet fordított a bizottsági ja­vaslatokra, illetve azok lehetőség szerinti megvalósítására. Előbbrelépés szükséges A bizottságoknak a nem taná­csi szervekkel váló kapcsolatai még kezdetlegesek, ezen a téren előbbrelépés szükséges. Szükséges az is, hogy a bizottságok a jövő­ben növeljék az ellenőrző szere­püket, új módszereket dolgozza­nak ki. Jogos kívánalom, hogy a bizottságok tagjai aktívabb ré­szesei legyenek az ellenőrzésnek. Nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a bizottságok összehan­goló munkája a többi funkcióval arányosan fejlődjön. A bizottsá­gok feladatai között egyebek kö­zött az is szerepel, hogy mindig konkrétan tegyék meg javasla­taikat. Mindezek megvalósításá­ra a szakigazgatási szervektől várnak nagyobb segítséget a ta­nácsi bizottságok. Mint azt befejezésként a me­gyei tanács csoportvezetője meg­jegyezte, mindezek a megállapí­tások általános érvényűek, vagy­is valamennyi tanácsi bizottságra vonatkoznak. Ami az eredményt, a megoldásra váró feladatot illeti, S a bizottságok között kisebb-na- gyobb eltérés tapasztalható. Ezekről akkor szólunk részlete­sen, amikor a tanácsi bizottságok működését, munkáját bemutatjuk olvasóinknak. Tárnái László A moszkvai metró A moszkvai metró első vonalát 1935-ben adták át. Ma 163,3 ki­lométer hosszúságú útvonala és 103 állomása van. Naponta több millió utas közlekedik rajta. Ün­nepek előtt a kék metrószerelvé­nyek mintegy hétmillió embert szállítanak. > A szerelvények sebessége órán­ként 90 kilométer, és a vonatok a napszaktól függően 80 másod­percenként, illetve 2 percenként közlekednek. A technikai korsze­rűsítések következtében az egyes vonalak szállítási képessége az utóbbi öt év alatt 26 százalékkal növekedett. Korábban a szerel­vények 3—4 kocsiból álltak, most hétből, és nem 5 perces időközönként járnak, mint az üzembe helyezés első éveiben. A vezető rendelkezésére áll a számítástechnika, a telemechani­ka és az elektronika. Létrejött a komplex vezérlés. A vonat néha előforduló késése esetén a számí­tógép utasítást ad a megfelelő sebességnövelésre. A szerelvény állomásra érkeztekor a fékező­program lép működésbe, amely 1.5 méteres pontossággal biztosít­ja a megállást. Az állomáson va­ló tartózkodás idejét is számító­gép irányítja, amely ügyel a biztonságos közlekedésre is. Tervbe vették a mozgójárdás gyalogos aluljárók létesítését. El. készül a metró mikroklímájának automatikus irányítási rendszere, vagyis a levegő hőmérsékletének, nedvességének és tisztaságának ellenőrzése. Az új kocsik mintapéldányai már készen vannak: több lesz bennük a férőhely, és a sebesség is növekszik: az eddigi óránkénti 90 kilométerrel szemben 100 ki­lométeres lesz. A moszkvai metró egyik vo­nalán csúcsforgalmi időben 45 pár vonat jár óránként. Ez a vU lág legnagyobb intenzitású vonat­közlekedése. 1980-ig Moszkvában még 34 kilométer hosszú föld alatti útvonalat és 20 állomást nyitnak meg. A metró lehetővé teszi, hogy minden moszkvai lakos évente 240 órát takarítson meg az uta­zásnál. (BUDAPRESS—APN) Oleg Poliscsuk A gleccserek világa Bár az utób­bi évtizedek­ben sikerült a tudósoknak a gleccserek titkaiba némi­képp bepil­lantaniuk, is­mereteik még nem érték el azt a fokot, hogy megbíz­ható előrejel­zést lehetne mondani a jégárak jö­vendő válto­zásairól, na­gyobb föld­rajzi körze­tekben. A ku­tatók minden­esetre nem szűnnek meg „vallatni” a gleccsereket. Különösen a jégárak sor­sának a klí­maváltozások­kal kapcsola­tos összefüg­gései érdeklik a szakembe­reket. A különbö­ző földtörté­neti korokban hidegebb és mele­gebb időszakok váltogatták egy­mást, s ennek függvényében a gleccserek hol előrenyomultak, hol pedig visszahúzódtak. Ez .butóbbi történt a XIX. század de­rekán és végén is, mintegy „vá­laszul” a világhőmérsékleti átlag csaknem 1 C-fokos emelkedésé­re. Az 1940-es években azonban ismét hűvösebb és csapadékosabb lett a klíma több gleccser-kör­zetben. Ha a viszonylag hűvös, nyirkos éghajlat tovább tart, le­hetséges, hogy a gleccserek nö­vekedése az egész világra kiter­jed. Kérdés, befolyásolhatja-e az ember a klíma alakulását, s ez­zel együtt a gleccserek kiterje­dését? Kísérleti tapasztalatok ar­ra mutatnak, hogy a sugárvissza­Kutatók a gleccseren. verődés arányának növelésével vagy csökkentésével — bizonyos határok között — elő lehet idéz­ni a gleccserek olvadását, illetve növekedését. A légkörre gyako­rolt hatás még nagyobb jelentő­ségű lehet. A tüzelőanyagokból a légkörbe jutó széndioxid men­nyiségének növekedése általát nos felmelegedéshez és a glecs- cserek visszahúzódásához vezet­het. Viszont a magas légkörben felhalmozódó szilárd szennyező­anyagok éppen ellenkező hatást válthatnak ki: a földre érkező sugárzási energia csökkenése folytán az átlagos világhőmér­séklet mérséklését, egyszer s mind a gleccserek további növe­kedését. Ez mindenképpen csak nagyon távoli veszélyt jelenthet az emberiségre. Űi tévésorozat készül • Kárpáti György 13 részes, egyenként 35 perces személyiség-lélek­tani sorozatot készít dr. Ranschburg Jenő és dr. Popper Péter pszi­chológusok közreműködésével. Képünkön: dr. Ranschburg Jenő a kamera előtt. nuuEGYZEx Qk ketten Mészáros Márta filmrende­ző, ' a dolgozó nők életviszonyai­nak problémáit, árnyasabb olda­lait kutatja filmjeiben. Mind ha­zánkban, mind külföldön sikert aratott ilyen témájú első jelentő­sebb alkotása, a Kilenc hónap. Ez alkalommal is két nő életsor­sát kíséri végig, két különböző alkatú dolgozó emberét, akinek a sorsához hozzá van kötve két férfi. Mészáros Márta rendkívüli érzékenységgel ábrázolja azt a társadalmi környezetet, amelyben filmjei lejátszódnak. Az ők kelten című alkotásban is belülről ár­nyalt eszközökkel mutatja be a témában szereplő munkahelyeket, elsősorban egy munkásszálló, bel­ső életét, s majdnem dokumentá- lis hitelű naturalizmussal .érzé­kelteti e zárt közösség életének rezdüléseit. A rendező láthatóan a szerep­lők megválasztásával is emelni akarta filmjének értékét, mús- 1 észt két színész esetében érzé­keltetni szerette volna a fősze­replők azonosságával is a téma rokonságát. Monori Lili és Jan Nowiczki mindkét említett alko­tásban szerepelt. Rajta kívül ve­zető szerepet játszik a filmeken hosszú idő óta nem szereplő Ma­rina Vlady. valamint a kecskemé­ti színházi életből is jól ismert Tolnay Miklós. Sőt van a filmnek még egy Bács megyei vonatkozá­sú érdekessége, hogy az egyik asz- sz.ony kislányát Czinkóczi Zsuzsi játssza, az Árvácska című felejt­hetetlen Móricz-film nem min­dennapi tehetségű gyermekhőse. Ez alkalommal Czinkóczi Zsuzsi­inak nem volt valami túlságosan sok lehetősége arra. hogy színészi adottságait megcsillogtassa. A történet mint az előbbiekből kiderül, elsősorban egy munkás- szállóban játszódik le, ide hozza be férjével való szakítása után Bodnárné (Monori Lili) a kislá­nyát. Az otthon vezetője, Mari nagy megértéssel, együttérzéssel fogadja ezt az egyébként sza­bálytalan beköltözést, melyet tilt a munkásszálló rendtartása. Így ■aztán saját lakásában ad szállást a két embernek. A bonyodalmak egymást követik. A rendezőnek módjában áll ismét megmutatni kiváló színészvezetői képességeit és Kende János operatőr is egy dnkumemtumfilm hitelességével fotografálja az egymást követő drámai eseménveket. A szereplők saját szerepadott­ságaikhoz mérten 'igyekeznek megfelelni a forgatókönyv köve­telményeinek. De mírutha saját korábbi színvonaluk alatt kellene megjelenniük a filmvásznon. Szí- .nészileg rendkívül érdekes, hogy például Monori Lili csaknem azonos eszközökkel játszik egy lényegében negatív figurát, mint tette előző filmjében, a Kilenc hónapban. Eszközei. módszerei teljesen azonosak most is. Jelen­leg még nem vezetett sematiz­mushoz ez a stílusváltás nélkü­li színészi teljesítmény, de köny- nyen lehet, hogy a jövőben elnye­rendő hasonló megbízatások már előnytelen, rutiingesztusok ismét­lésére kényszerítenék az egyéb­ként tehetséges, fiatal művész­nőt. Marina Vlady játékstílusa gyökeresen más. halk, pasztelltó. nusokkal alakítja a gondnok­nő szerepét, s egyes esetekben ■ ' >ebbi alakításainak szép emlé­kei csillannak fel játékában. Cs. L. Hóból készítenek utat ÚJ KÖTET KÉSZÜL Az állam és az egyház viszonyáról Jelentős és nemzetközi érdek­lődésre is számot tartó francia nyelvű kötet készül el a napok­ban az állam és egyház viszo­nyáról — Ensemble pour une bonne cause... — címmel. A Corvina Kiadó e kiadványában Lukács József gyűjtött össze olyan tanulmányokat, nyilatko­zatokat és dokumentumanyago­kat, amelyek az egyházak és a Magyar Népköztársaság közötti Lapunk 1977. december 20-i számában „MÁV pótbevétel?” című cikkemben kifogásoltam, hogy december 14-én az esti Napfény expresszre fél órával az indulás előtt többen nem kaptak helyjegyet. Néhány utas mégis felszállt, mert még az indulás előtt is látott foghíjas helyeket, sőt egy , teljesen üres fülkét is talált. A kalauz természetesen bevasalta a 40 forintos büntetés­pénzeket még a két vékonyzsol- dú kiskatonától is. Az úton az­után senki nem jelentkezett az üres helyekre, ily módon felve­tettem a kérdést, jogos volt-e a bírság? Akkortájt sokan jelezték a szerkesztőségnek, hogy hasonló­képpen jártak és kíváncsiak a MÁV illetékeseinek reagálására. A válasz a MÁV Vezérigazgató­ságtól megérkezett, amit az aláb­biakban közlünk. „A Petőfi Népe 1977. decem­ber 20-i számában megjelent ,MÁV pótbevétel?’ című cikké­ben foglaltakat kivizsgáltattuk. Megállapítottuk, hogy az 1977. december 14-i Napfény expressz­re Budapest Nyugati pályaudva­ron eladatlanul maradt 6 darab Budapest—Cegléd. 2 darab Buda­pest—Kecskemét, 1. kocsiosztályú, i'alamint 11 darab Budapest— Szeged viszonylatra 2. kocsiosz­tályú ülőhelyre érvényes hely­jegy­Az újságcikkben említett 6. kocsi 101 —108 sz. ülőhelyek nem kerülnek eladásra. Ezek a helyek az Utasellátó Vállalat részére vannak fenntartva. Az étkezö- vagy büfékocsi szolgálatképtelen­sége esetén ebben a fülkében áru­sít a vállalat mozgóárusa. Ebben a fülkében helyezi el a jegyvizs­gáló azokat az utasokat, akiknek — adminisztrációs hibából — ,kettős’ helyjegye van. A jegyvizsgáló az érvényes helyjegy nélkül utazókat jogosan kapcsolatokról vallanak. A könyv a katolikus, a református, az evangélikus és a szabad egyhá­zak vezetőinek a kapcsolat alap­vető kérdéseire vonatkozó állás- foglalását, egy Lukács György- gyel 1973-ban a vallásról folyta­tott interjú részleteit, valamint Kádár Jánosnak és Aczél Györgynek e témával foglalkozó beszédeit tartalmazza. kötelezte a 40 forint megfizeté­sére. Tekintettel arra, hogy a kivizs­gálás vasúthibát nem állapított meg, a felszámított utánfizetések mérséklésére sajnos nincs lehe­tőség. t Budapest, 1978. január 18. Kér. B. Személy- és Arudíjszabási Osztály Sülé Miklós osztályvezető-helyettes" Magam is helyénvalónak tar­tom. hogy a MÁV előrelátóan gondoskodik a büfészolgálat za­vartalanságáról és a kettős hely­jegyű utasok elhelyezéséről. Egyébként a 40 forintos büntetés visszafizetésére, vagy mérséklé­sére (bár jelenleg is igazságta­lannak tartom, és a két kiskato- nát sajnálom) a magam részéről nem tartok igényt. A választ azonban ellentmondásosnak tar­tom. A MÁV ugyanis elismeri, hogy 6 darab Budapest—Ceglédi, 2 darab Budapest—Kecskemét, 1. kocsiosztályú, valamint 11 darab Budapest—Szeged viszonylatra 2. kocsiosztályú ülőhelyre érvényes helyjegy eladatlanul maradt. Idézem: „a kivizsgálás vasúthi­bát nem állapított meg”. Ez a vonat azonban sokak számára az esti órákban olyan utolsó közle­kedési lehetőség, amely hosszú, kényelmetlen bumlizástól kíméli meg az egyes utasokat. Csupán kis udvariasság kellene a jegyel­adó részéről, hogy figyelmeztes­se az utast, ha például első osz­tályra vált. piég kaphat helyje­gyet. Végül pedig, ha kiírták, volna a 6. kocsi 101—108. számú ülőhelyek fülkéjére, hogy milyen célra van fenntartva (és a moz­góárus sem jelentkezett), esetleg nem is ültünk volna be. A vo­natkésést egyébként kisebb vasút­hibának tartják az utasok, mint az információ hiányát. N. O. A Szovjetunió távol-keleti és északi vidékein kidolgozták és sikeresen alkalmazzák a hóból készített utak gépesített kivite­lezésének a technológiáját. Kétféle eljárású géplánc mű­ködik eredményesen az év leg­nagyobb részében hófödte tája­kon. Az első eljárás szerint a havat hómaró gépekkel és hen­gerekkel összetömörítik, majd fúvókákon kiáramló meleg gáz- égéstermékkel felolvasztják a tömörített felületet. Amint a melegítést abbahagyják, a felü­let kemény teherbíró rétegként összefagy. A másik módszer szerint a hómaró berendezést és a henge­reket melegítik fel a kiáramló meleg égéstermékekkel. Ily mó­don egy menetben végzik a tö­mörítést és a felület olvasztását. Az eddigi kísérletek azt mu­tatták, hogy a 100 milliméternél vastagabb tömörített hóréteg a nagy tehergépkocsik forgalmára is alkalmas. CIKKÜNK NYOMÁN Válaszolt a MÁV Vezérigazgatóság Mit ettek az ősállatok? Két bolgár diák nyári fürdőzés köz­ben a tenger­part homokjá­ban különös csontra buk­kant. A leletet kiásták a ho­mokból, s szakavatott pa­leontológusok­hoz vitték, akik megálla­pították. hogy a földön 25 millió évvel ezelőtt élt Platibelodon állkapocs­csontját talál­ták meg a di­ákok. Az ele­fánthoz hason­ló, de ormá­nyában és alsó állkapcsának felépítésében tőle különböző ősállat eredetileg Afrikában élt, s valószínűleg a Balkán-félszigeten keresztül ju­tott Európába. A szakemberek tudták azt is, hogy hasonló lele­tet már találtak Törökországban, Ausztriában, a Kaukázusban és Mongóliában. De hogyan lehet ennyi min­dent megállapítani egyetlen áll­kapocsból, sőt sokszor akár csak egyetlen fogból? Szerencsére az állatok foga nagyon szilárd, el­lenálló szövet, így gyakori, hogy az állkapoccsal együtt, vagy anélkül kerül elő az állat ma­radványaként. Márpedig a fog alakja, mérete nagyon sokatmon­dó információ az ősállatok ku­tatóinak. Ha például két közismert ál­latnak, a lónak és a szarvas- marhának a fogán a rágófelszínt vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy mindkét állat növényevő. Fogaik rágófelszíne alkalmas ar­• A két bolgár diák, leletükkel. ra. hogy a füvet, a keményebb magot, vagy a gabonafélék ko- vás szárát összezúzza, szétmor­zsolja. A kiemelkedő éles zo­mánchurkok a lófog felszínét valóságos reszelővé alakítják. Ha kőzetrétegben hasonló fogat ta­lálunk, biztosak lehetünk, hogy a fog egykori tulajdonosa nö­vényevő volt. Kemény zománc­hurkokat és zománcredőket ta­lálunk a mammut, az elefánt, az orrszarvú és a szarvas fogán. A ragadozóknak — kutyának, farkasnak — a fogain nincs szé­les felületű őrlőlap. Éles, a hús vágására alkalmas tarajok alkot­ják a fog koronáját. Az alsó és felső állkapocs fogainak nagy tarajai olló módjára egymás mel­lé illeszkednek, a közrefogott húsdarabokat valósággal elnyír­ják és a csontot eltörik. Ha ilyen fogai voltak egy ősálLatnak, bi­zonyos, hogy az is húsevő raga­dozó volt. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom