Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
19-7S. Január 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Jégvitorlások a Balatonon • Az enyhe tél ellenére élénk sportélet folyik a téli Balatonon. Képünkön: Jégvitorlások a tó Jegén. (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS.) Erőforrás: a kezdeményezőkészség ÁLTALÁNOS VIZSGÁLAT ÁPRILISTÓL Felmérés a lakosság egészségi állapotáról • A közhellyé koptatott okos mondás tartalma mitsem veszít gyakorlati értékéből, s ezért — ha tényék tanúsítják, akkor igaz: aki keres, az talál. Megoldást például a gyártás közben felmerült műszaki akadályokra, lehetőséget az eladások bővítésére. szellemi- anyagi forrást újdonságok előállítására , s így tovább. Ha keresi mindezt a termelőhely vezetője, közössége, a'kkor rálel. csakhogy — a nyelvtani szabályoktól eltérően. de a gazdasági valósággal egyezően — ebben a mondatban a ,,ha" szócska válik hangsúlyossá. Napi tapasztalatok okán. meg'azért is, mert a Gazdaság- kutató Intézet — egy a közel«■ múltban végzett — tájékozódó fölmérése szerint a vállalatoknak csak kisebb része kívánja jövőjét lényegesebben kezdeményezésekkel megalapozni. A többség a járt út egyszerű meghosszabbításaként fogja fel a holnapot, a termelés növekedéséhez a létszámbővítését. az eszközállomány gyarapítását társítja következetesen és arányosan, rtadozva mindenféle más lépéstől. • Mindenfajta gazdasági tevékenységnél döntő erőforrás a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság, a változások apró jeleinek érzékelése. Ez bizonyos értelemben egyéni tulajdonság, képesség, adottság, más tekintetben viszont kialakítható magatartás. módszer, irányítási stilus, s ezek összegeződéseként a kezdeményezőkészség állandó jellemzőjévé válhat egy termelői szervezetnek. A hazai tapasztalatok azt mutatják, általában ez még nem jellemzője a vállalati tevékenységnek. A szabályt erősítő kivételek száma ugyan örvendetesen növekszik, de a szükségesnél nagyobb a rutin szerepe, a megszokottat szinte kincsként, makacsul őrzik a legtöbb helyen, s leintik azt. aki a jól bevált sablonoktól eltérővel rukkol elő. A józan óvatosság nem azonosítható a bénító félelemmel, a kimért léplű haladás az araszoló előbbre jutással. Közöttük nem mennyisé- ségi, hanem minőségi a különbség. s ez az eltérés magyarázza de persze nem menti a veszni hagyott lehetőségek sokaságát, adottságainak és eredményeink meg nem lelt párhuzamosságát, • Jogos társadalmi igényként fogalmazódott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában: A termelési szerkezet fejlesztése és külgazdasági céljaink megvalósítása csak tervszerűen és szervezetten lehetséges. Feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenységre van szükség mind a központi és az ágazati irányításban, mind pedig a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez a központi irányítás hatékonyságának javítása mellett meg'köve- teli a vállalatok önállóságának, kezdeményezőkészségének és felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését.” A megkezdett külgazdasági feltételek közepette is — vagy éppen azok miatt még inkább — félreérthetetlenül bebizonyosodott, mit ér — rubel- és dollármilliókat — a kezdeményezőkészség. az egészséges mértékű kockázat bátor vállalása, az örökösen ismétlődő útkeresés gyártásban és gyártmányban, értékesítési formákban, nemzetközi együttműködésben, kutatásban és kivitelezésben, azaz a termelékenység egészében. • Több nehézipari, gépipari cég — így a szerves vegyiparban, az energetikai gépgyártásban, a fényforrások termelésében, a közlekedési eszköz iparban — igazolja most már évről évre. hogy a haladás legfőbb forrása az agy szürkeállományának folytonos mozgósítása, azaz az alkotó gondolat, a meglevőt tökéletesítő, vagy azt helyettesítő elképzelés. Nehogy az illúziók vádja érjen bennünket, leírjuk a kézenfekvő összefüggést: iá kezdeményezőkészség gyakorlati átültetése sűrűn tetemes kiadásokkal — beruházásokkal. más ráfordításokkal — jár. ám akkor sem kétséges. a kezdőpont az agysejtek megdolgoztatása, s minden más csak ezután következhet. Mégis, a termelőhelyek egy részén fordított a sorrend, a kezdeményezőkészség abból áll, hogy költik a fejlesztési alapot, s utána kínlódnak. csináljanak is valamit a megszerzett eszközökkel, termelik az árut. s utána erőlködnek, vevőt találjanak rá. • Vékonyka gondolatlánc volt az az első pillanatban, ami ma üzleti siker, ami bel- és külfölden az átlagos nyereség két-, háromszorosát hozza, csakhogy ezt a vékonyka gondolatláncot a kezdeményezőkészség kovácsolta azután tovább, erőssé, szerteágazóvá. sok mindent összekötővé. Ma a jelenlegi negyedét, tizedét sepr érné éí'— például — a közúti já; művek főegységeinek, a gyors- fagyasztott zöldféléknek’ gyümölcsöknek. a villamos fogyasztásmérőknek. a komplett oktatástechnikai laboratóriumoknak, a 'kábelgépeknek értékesítése, ha a gondolat megfogalmazásakor, az első lépések megtételekor hiányzott volna a kezdeményezőkészség. Szerencsére megvolt, s megvan ma is több helyen, de általánossá tétele, jellemzővé változtatása halad lassan, a kívánatostól elmaradva. Pedig ez a legolcsóbb befektetés a jövő gazdagításához. mert azt használja fel, ami már megvan: az emberekben szunnyadó képességeket, tehetséget. hozzáértést. Az egyéni és a közös kezdeményezőkészség: társadalmi érték, akár úgy is fogalmazhatunk. hogy töke. Megvan. rendelkezésünkre áll. Kamatoztatása nemcsak lehetőségünk. hanem érdekünk, s mert társadalmi méretű érdek, személyes kötelezettségeket ró ránk a cselekvésben. M. O. Növekszik a a Bajai VasA párt-, a felügyeleti és érdekképviseleti szervek azt a feladatot állították a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet kollektívája elé, hogy az V. ötéves tervidőszakban erőteljesen fejlessze a szolgáltatásokat, az árutermelés korábban elért mértékének megtartása mellett. A múlt évi munka mérlegének előzetes számadatai arról tanúskodnak, hogy a szövetkezeti közösség az iránta támasztott követelmények szerint dolgozott 1977-ben. Az elmúlt esztendőre 119 millió forintos tervcélt tűzött maga elé a szövetkezet tagsága, s ezt túlteljesítették 5 millióval A szolgáltatások 26,2 millió forintos előirányzatát 6,9 — ezen belül a lakossági szolgáltatások 12,2 millió forintos tervét 8,2 — százalékkal szárnyalták túl. Ezt a növekvő igények kielégítésére foganatosított intézkedések eredményezték. Köztudott, hogy Baján és környékén sok gondot okoz az építőipari kapacitáshiány. Ennek enyhítésére a Vas- és Fémipari Szövetkezet a tervezettnél 18,8 százalékkal több értékű munkát vállalt és végzett el a múlt évben. Túlteljesítették az árutermelési előirányzatot is, 2,2 százalékkal. Ez abból adódott, hogy a tervezettnél több teaszűrőt és szitát Nagyszabású felmérést készítenek elő azzal a céllal, hogy a korábbinál részletesebb képet kapjanak a lakosság egészségi állapotáról — jelentette be a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón az egészségügyi miniszter. Az előkészületek helyzetéről kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Balogh Jánostól, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosától. — Az általános megbetegedési vizsgálat mintegy 50 ezer állampolgárt érint, és két ágon hajtjuk végre — mondotta. — Ilyen nagyszabású vizsgálatra hazánkban még nem került sor. sőt nemzetközileg is egyedülálló adataiból tudományos megalapozottságú következtetéseket vonhatunk majd le a lakosság egészségi állapotára^ Első lépésként a KSH kérdező biztosai már megkeresték az érintett állampolgárokat, és rögzítették a szükséges alapadatokat. Nagyjából már azt is tudjuk, hogy mennyien nem kívánnak részt venni ebben az önkéntes felmérésben, és örömmel mondhatom: nagyon kevesen. A további munka már az egészségügyi dolgozókra hárul: a részletes felmérés április elsején indul. Az érintett körzeti ápolónők egy teljes évig havonta meglátogatják a felmérésben résztvevő lakosokat, kérdésekre kérnek választ. Az egészségügyi kérdőíven egyebek között rögzítik az illetők különböző egészségügy: panaszait, betegségeiket, az állapotukban történt változásokat, az orvoshoz fordulás időpontjait, stb. A körzeti orvosokat is felkértük, kapcsolódjanak be a munkába és fokozatosan kísérjék figyelemmel az érintett állampolgárok állapotát. A 13. hónapban szűrővizsgálattal győződünk meg arról, hogy nem szenved-e valaki olyan rejAz építőanyag-ipar idei feladata, hogy a kereslet változásainak megfelelően 3,5—4 százalékkal bő- vítse termelését, s a ; termelési többletet a termelékenység négy- százalékos emelésével; alapozza meg. Ennek megfelelően a gazdálkodás hatékonyságának javítását, az építők zavartalan anyag- ellátását állítottak felajánlásaik középpontjába azok az építőanyag-ipari üzemek is, ahol a munkásgyűléseken elhatározták, nogy folytatják a szocialista munkaversenyt. A Cement- és Mészművek be- remendi gyárának dolgozói az igények jobb kielégítése érdekében az idén mintegy 20 ezer tonnával bővítik cementtermelésüket. Tatabányán ezer-ezer tonnával több künkért és cementet gyártanak, s a hőenergia gazdaságosabb hasznosításával a múlt évi 1900-ról 1880 kalóriára csökkentik a klinker-égetés kilogrammonkénti energia-felhasználását. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat dolgozói a múlt évinél 50 százalékkal több, összesen 169 ezer festett és üvegezett ajtót, 49 ezer festett és üvegezett ablakot és 66 ezer műanyagboríszállítottak — összesen 15,5 millió forint volt az export értéke — tőkés megrendelőknek. Gépállványokat, és új kiviteli cikként italtartó állványokat is értékesítettek tőkés piacon. A tények tehát arról beszélnek. hogy a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozói a gazdasági körzetükben rájuk kiszabott feladatokat igyekeztek jól elvégezni. Sajnos azonban — Szarka Mihály főkönyvelő tájékoztatójából tudjuk ezt — igyek- vésükkel nem párosult a nyereség arányos növekedése. A tervezett 12,2 millió forint nyereség helyett csak körülbelül 10,8 milliót értek el. A főkönyvelő a nyereség-előirányzattól való elmaradás okai közt a szolgáltatások terven felüli bővítését, az eredeti elképzeléseknél több építési vállalkozást, kevésbé nyereséges termékek gyártásának előtérbe helyezését és az árban tovább nem hárítható költségek növekedését említette. A nyereségnek a tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása mérsékelte a bérfejlesztési lehetőségeket. Ennek ellenére a szövetkezet a tartalékolt bérfejlesztési eszközök segítségével 5.3 százalékkal tudta emelni 1977-ben a bérszín- vonalt. A vezetők úgy látják, hogy az elmondottak ellenére tett betgségben, amelyre az év során nem derült fény. Ezzel egyidejűleg orvostanhallgatók, szigorló orvosok a különböző egészségügyi intézményekben 5 évre visszamenőleg kigyűjtik a mintavételben résztvevő lakosok betegségére vonatkozó adatokat. — A felmérés másik ága — amely ugyancsak 25 000 embert érint —, úgynevezett zárt települési vizsgálat, amelyben Balassagyarmat. valamint Baranya és Hajdú-Bihar megye néhány településének teljes lakossága érintett. Hajdú Biharban a vizsgálat lényegében már be is fejeződött, Balassagyarmaton és Baranya megyében pedig április 1-én indul. A 13. hónapban ezeken a területeken is elvégzik az általános szűrést. Végül az összesen mintegy 50 ezer állampolgártól kapott válaszokat számítógépen dolgozzuk fel. — A felmérés során nemcsak a megbetegedéseket vesszük számba, hanem azokat az egészségügyön kívüli tényezőket is. amelyek befolyásolják az egészség- ügyi állapotot. A 'felméréseknél a településviszonyokból indulnak ki. de vizsgálják egyebek közölt a lakosság egészségügyi kultú- ráltságát, a lakóhelyi és a munkahelyi körülményeket, az ivó- vízellátást. a táplálkozási szokásokat. a környezeti ártalmak szerepét. a környezetvédelem helyzetét. — Az adatok feldolgozása után az egész országra és lakosságra érvényes képet kapunk az egészségi állapotról. s megbízható prognózist állíthatunk fel az elkövetkező 10—15 esztendőre. Az egészségügy fejlesztését így megalapozottabban tervezhetjük meg — mondotta befejezésül dr. Balogh János. (MTI) tású ajtótokot szállítanak az építőiparnak. Az Üvegipari Művek gyárainak dolgozói1 különösen sok felajánlással segítik a műszaki fejlesztés' méggyóbsítását. a tavaly itiú'W- kába állított és az idén sorra kerülő új üzemrészek, gépek mind teljesebb kihasználását. Az a cél. hogy az új termelő kapacitásokkal a múlt évinél 157 millió forint értékűvel több terméket gyártsanak. Egyebek között 64 millió forint értékűvel több élelmiszeripari csomagoló üveget gyártanak az exportfejlesztési hitelekből megvalósított beruházások eredményeként. A jelentősen növekedett hazai igények kielégítésével egyidőben növelik exportszállításaikat, s így majdnem 16 millió dollár értékű terméket szállítanak a tőkés megrendelésekre. > Fontos exportfeladatot teljesítenek a Fémmunkás Vállalat dolgozói. akik a múlt évinél 30 millió forint értékűvel több korszerű nyílászáró szerkezetet készítenek a KGST-országok közös beruházásában * épülő uszty- ilimszki cellulózkombinát részére. (MTI) nyereségrészesedést is tudnak majd fizetni. A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet a múlt esztendőben 2.4 millió forintot költött gépekre, s a szakemberei előkészítették már az V. ötéves tervben még sorra kerülő fejlesztéseket. Hátra van még 1980-ig a bajai autószerviz fejlesztése 5 millió forintos beruházással, a 3,2 millióba kerülő motorkerékpárszerviz kivitelezése, valamint Bácsalmáson egy 15 millió forintos beruházással létrehozandó autószerviz üzembe helyezése. 1978-ra 126,5 millió forint árbevételt irányzott elő a bajai ipari szövetkezet kollektívája. A lakossági szolgáltatást az idén is gyors ütemben, 8 százalékkal fejlesztik. A tőkés exportot 10— 12 százalékkal bővítik, hogy a magúk szerény lehetőségeivel élve segítsék a népgazdaság nyugati kivitelt növelő törekvéseit. Az építőipari kapacitásgondok enyhítéséhez az építő tevékenység 8 —10 százalékos fejlesztésével járulnak hozzá ez évben. A Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet tagsága az idei és az V. ötéves tervbeli feladatát — a Láng gépgyáriak példáját követve — a szocialista munkaverseny erejére támaszkodva akarja megoldani. A. T. S. szolgáltatás aranya és Fémipari Szövetkezetnél Az építőanyag-ipari üzemek folytatják a munkaversenyt Kétezer éve kedvező széllel Régi ötlet igába fogni a szél erejét. Perzsiában már kétezer évvel ezelőtt szél hajtotta munkagépeket használtak: ezek tengelye még függőleges volt. Ez a típus a XII. századig egyeduralkodó volt. Akkor Angliában és Franciaországban, később Hollandiában vízszintes tengelyű szélmalmokat kezdtek építeni. A XVII. század közepén a holland telepesek létesítették Amerika földjén az első ilyen malmokat. Az első modern, energiatermelő szélmotorral Dánia büszkélkedhetett 1890-ben, majd az Egyesült Államokban épült hasonló erőgép. A századforduló és a második világháború között mintegy hatmillió kis szélmotor forgott a hatalmas országban, közülük több még ma is működőképes. A Szovjetunióban a Feketetenger partján 1931-ben kezdett működni egy 100 kilowattos szélturbina, 30 méter magas tornyon 30 méter átmérőjű rotorral. A világháborúban elpusztult szerkezet évente 280 ezer kilowattóra energiát termelt. Virgíniában 1941-ben lépett munkába az addig legnagyobb szerkezet. A 34 méter magas acélkonstrukció csúcsán 53 méter átmérőjű szárnyat helyeztek el, amelyet 100—120 kilométeres szélsebességig állandó — percenként 28,7 — fordulatszámra lehetett állítani. Dániában különösen nagy hagyományai vannak a szélenergia hasznosításának, a századforduló táján még vagy 100 ezer, jórészt villamos energiát is termelő szélmalom tarkította a tájat. Érthető, hiszen a dán szigetvilág — mintegy 500 sziget — Európa legszelesebb körzete, itt évente 300 napon süvít a szél, s a „csendrekord” mindössze 6 nap. Huza• Észak-Morvaországban, Partu- tovice mellett egy XVIII. századi szélmalom, tőle balra pedig egy modern szélhajtotta vízemelő-be. rendezés. tos hely tehát, bővében a légmozgásban rejlő energiakincsnek. Csehszlovákiában is nagy hagyományai vannak a szélhajtotta szerkezeteknek. Csehországban és Magyarországon több mint 200 szélmalmot tartanak nyilván. Szlovákiában húszat. Ezen a területen a XII. század óta ismertek a szélmalmok. Különösen Észak-Morvaország éghajlati viszonyai alkalmasak a szélenergia hasznosítására. Egy időben ezek jelentősége meghaladta a vízimalmok jelentőségéi. Észak-Morvaországban a XVIII. században több mint 900 szélmalom működött, amelyekből 20 máig is megmaradt. A tundrák zord világa A Szovjetunió hatalmas, két kontinensre áthúzódó területének északi peremén, a Jeges-tenger partvidékén, egészen a sarkkörig húzódik az a terület, amelyet egyszerűen tundrának nevezünk. A tundra éghajlati területnek a klímáját a hosszú, sötét, zord tél és a rövid, világos, de ködös, hűvös nyár jellemzi. Igaz, ezt a nyarat mi legfeljebb tavasznak hívnánk, hiszen legmelegebb hónapjában is csak plusz 8—10 Cel- sius-fokos a hőmérséklet, ami nálunk a március-áprilisnak felel meg. Csapadéka kevés, de ami van, a hideg miatt nem tud elpárologni, és az állandóan keményre fagyott talajba nem szivároghat be. Nyáron, amikor a hó olvadni kezd, és a felszín kissé felenged, a tundra végeláthatatlan mocsárrá változik. A tundra legészakibb tájain nincs összefüggő növényzet, a sziklarepedésekben csak a zuzmó, a moha telepszik meg. Délebbre a rénszarvaszuzmó és az izlandi zuzmó a leggyakoribb.de már megjelentek a fűfélék is. Még délebbre nyáron virágdíszbe öltözik az úgynevezett réti tundra, s rövid szárú, de nagy virágú növények buja gazdagságban pompáznak rajta. A bokros tundrán • Téli kép a tundra déli részéből, a jellegzetes rénszarvasszánkókkal. (MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS.) már megjelennek a törpe növésű satnya cserjék földre boruló ágaikkal, a törpenyír, fűz, áfonya, majd még tovább dél felé az erdős tundrába bemerészkednek a tajgából a magányosan élő fenyőfélék. A mostoha életfeltételek ellenére a tundra állatvilága meglehetősen népes. A főszerepet a zord viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó rénszarvas játssza, amely az itt élő népek legfontosabb háziállata. De találunk havasi juhot, rágcsáló lemmingeket, értékes szőrméjű sarki rókát és különféle ragadozó madarakat. A gyéren lakott, mostoha területnek a gazdasági életbe való bekapcsolódásáért sokat áldoztak már a múlt század óta. elsősorban az északi átjárót kereső hajósok. Ma már kikötők és városok sora épül az Északi Jeges-tenger partján. A tundra belseje azonban ma is a rénszarvasok nyári legelője. A szárazföldön az év legnagyobb részén az egyetlen közlekedési eszköz a rénszarvas vontatta szánkó. Királykisasszonyból Hamupipőke Egymás után pusztulnak el — írja az angol Daily Mirror a valamikor hatalmas népszerűségnek örvendő óceánjáró hajókról. A harmincas években, amikor igen nagy mértékben fellendült a hajóépítőipar. az angol gőzhajótársaságok járataikon több mint száz óriás hajót üzemeltettek. Évek múltán az óceánjárók egykori dicsősége elmúlt. A repülőgép gyorsabb és olcsóbb volt. Ma tengerjáró hajón utazni idegenforgalmi ritkaságnak számít. Az óceánjárók többsége az ócskavastelepre került. Néhány hajónak sikerült elkerülnie ezt a szomorú sorsot, az ügyes vállalkozók úszó szállodává alakították át őket. Ez év szeptemberében kezdte meg a szolgálatot ilyen minőségben Fokvárosban az angol Windsor Castle óceánjáró hajó. Amennyiben a szaúd-arábiai üzletemberek nem sajnálják a 10 millió frankot, akkor a francia flotta egykori büszkesége, a hófehér France úszó szálloda lesz a Vörös-tengeren. Dz.sidda kikötőjében fog horgonyozni.
