Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-03 / 2. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Január 3. Kecskemét iparának jövője Változó és változatlan adottságok (i.) SZIKIM ISTA K( J V r TTM l K<) I) KS A múlt évben két hosszútávú iparfejlesztési koncepció született. Az egyik a megye, a másik Kecskemét iparának tizenöt évre szóló programja. Mindkettő az 1975 és 1990 közötti három tervidőszak feladatairól ad átfogó képet. Olyan esztendőben kerültek a tanácsi testületek elé, amikor már nemcsak a megváltozott gazdasági feltételek voltak ismertek, de tudatosultak az új követelmények is. Ily módon világossá váll egy újabb fejlődési szakasz körvonala. A város és környéke A megyeszékhelyen megfogalmazott iparfejlesztési feladatoknak Bács-Kiskun megye terv- koncepciója az alapja. Kecskemét adja az ipari termelésnek több, a foglalkoztatottaknak pedig kevesebb mint egyharmadát. A vezető ágazat az élelmiszer- ipar, 49 százalékkal részesedik a város termeléséből, termékeinek csaknem kétharmadát exportálja, s ennek nagyobbik hányadát is tőkés országokba. A város helyzetét a mezőgazdasági környezet határozza meg. Kecskemét és környéke mindig egymás éltetői voltak, de —■ miként az egész megyében — az utóbbi évtizedben gyorsabban nőtt a mezőgazdasági termelés, mint a feldolgozás, holott éppen az ellentétes folyamat lenne gazdasági szempontból egészséges. A foglalkoztatási arányok is távolodtak a korábbitól. Termelés és feldolgozás között akkora rés keletkezett, amely az utóbbi években már kimutatható nép- gazdasági veszteséget okoz. Szükségtelenül sokat utaznak a termékek, s nagy hányaduk nyersanyagként hagyja el az országot. Olyan gond ez, melyre feltétlenül keresnie kell az orvosságot a termesztési körzet legnagyobb településének. Kecskemét ráadásul rendelkezik is egy korszerű, sokrétű, nagyüzemekbe koncentrálódott élelmiszeriparral. A feldolgozó vállalatok pedig a termelés növeléséhez megfelelő bázist jelentenek. A többi iparág A többi ágazatban a meglevő ipari üzemek általában ugyancsak megalapozták már a következő másfél évtizedbeli fejlődést. A legnagyobb különbségek a nehéziparban vannak. Itt a legtöbb termelőegység középüzem, nagyságrendjük alapvető megváltoztatása nem is indokolt. Termékeik, nemrég befejezett, vagy rövidesen megkezdődő rekonstrukciós fejlesztéseik, folyamatban levő beruházásaik 1990-ig biztosítékot jelentenek az egyenletes fejlődéshez. Garantálják a tartósan korszerű termékszerkezetet, a már most Is számottevő export növelését, a termelékenység emelkedését. Két Ipari telepről mondható el, hogy nem találta meg helyét, s nem tudta biztosítani jövőjét. Három gyárra viszont olyan feladatok várnak, amelyek megoldásához több-kevesebb külső segítségre lenne szükség. Ezek a BRG, a SZIM és a MEZŐGÉP gyárai. Az előbbi elsősorban területben, az utóbbi kettő munkaerőben szűkölködik. A fejlesztés feltételei A munkaerőforrás beszűkülése már nem számít új jelenségnek. A helyzethez való alkalmazkodás azonban még csak elkezdődött, s nem befejezett folyamat. A lehetőségek előrevetíthetők. Eszerint a megyében 1990-ig tízezer fővel nőhet az iparban dolgozók létszáma. A gyarapodásnak mintegy 40 százalékát Kecskemét adja majd, csaknem fele azonban környékbeli — ingázó — munkás lesz. Ide kívánkozik még, hogy a város másfél évtized alatt 135 ezres lélekszámúra duzzad, a foglalkoztatottak száma 50 ezerről 72 ezer fölé emelkedik. A gyarapodás aligha változtat majd az ipar és a többi ágazat foglalkoztatási arányain. Az infrastruktúra viszont annál alaposabban megváltozik. Ma is jó adottsága Kecskemétnek a fővároshoz való közelsége.^ Ez az előny az új 5-ös számú" autópálya felépülésével, a vasút fejlesztésével ismét fokozottan szolgálja majd a város javát — igaz, csak az időszak utolsó éveitől. Hamarabb javul viszont a telefonhelyzet. A vasút és a Volán közben egyaránt bővíti a rakodóit, illetve szállítási lehetőségeket. Most készül a megyeszékhely energiaellátásának hosszútávú terve. Mivel növekszik a korszerű energiahordozók aránya, fontos feladat a DÉGÁZ, a DÉMASZ fejlesztése, valamint az IKV távfűtő üzemének bővítése. A város funkciói közt a kulturálisak Is nélkülözhetetlenek az Ipar fejlődésében. Ehhez kapcsolódóan a műszaki főiskola és az Ipari szakmunkásképzők eddig is növelni tudták a helyi lehetőségeket, a következő években pedig még fontosabb bázisai lesznek a műszaki-szakmai színvonal emelésének. Zsembery Agnes Nyolcszáz millió forint értékű mezőgazdasági beruházást terveztek Az AGR múlt évi mérlege A Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat — az AGROBER — végzi ,az épületek tervezésének mintegy 85 százalékát és intézi a beruházások 65—70 százalékát. Ez az arány érvényes a vállalat megyei kirendeltségére is. Sok mindennel foglalkozik ez a cég. Többék között talajjavítással, szőlő- és gyümölcstelepítéssel, nagyüzemi állattartó telepek, mezőgazdasági termékfeldolgozó üzemek, hűtőházak és különböző tárolók építésével. Kárpáti Andrástól, a megyei kirendeltség Igazgatójától az 1977. évi munkájukról, s az idei tennivalókról érdeklődtünk. — Mintegy 800 millió forint értékű beruházást terveztünk tavaly. Ennek egy részét már megvalósították, a nagyobb rész áthúzódik erre az esztendőre. Egyébként az elmúlt évben egymilliárd forint értékű mezőgazdasági beruházást bonyolítottunk le. Tevékenységünk összefügg a megye sajátos termelési feladataival. Az elmúlt év második felétől hozzánk tartozik a szőlő- és gyümölcstelepítések tervezése Is. Közismert, hogy a megye jelentős részt vállal az ország mezőgazdaságának előirányzatából. Fél év alatt 600 hektárnyi szőlő rekonstrukcióját és telepítését terveztük, valamint 200 hektárnyi gyümölcsösét. Többek között 15 ezer sertés, 2 ezer szarvasmarha, 21 ezer juh férőhelyét terveztük meg az elmúlt esztendőben. Részt vettünk a rémi Dózsa Termelőszövetkezet keltetőállomásának, 30 ezer tonna termény befogadására alkalmas tárolók építésében, 11 millió forint kivitelezési értékben szárítóberendezések létesítésében. Állami célcsoportos beruházásból 31 kilométer üzemi utat terveztünk. Meliorációs munkát végeztünk, 200 hektárnyi zöldség termelésének előkészítésére. Felsorolni sem tudom, hogy mennyi járulékos beruházást készítettünk elő. A megyei AGROBER most már nem foglalkozik tanácsi és ipari beruházásokkal, mint a korábbi években, meri a mezőgazdaság igényei teljesen lekötik a tervezőket. Létszámgondokkal is küzdenek. 1978-ra már nem vállalnak munkát, csak 1979-re. Az utóbbi években az AGROBER szakemberei sok tapasztalatot gyűjtöttek, ezek birtokában terveznek, irányítják a beruházásokat. A hazai és a külföldi technológiák, termelési módszerek ismeretében képesek a beruházás elhatározásától kezdve az első termék kibocsátásáig megtervezni az összes folyamatokat. — Az idén a megye mezőgazdasági üzemeinek igényei alapján nagyobb figyelmet fordítunk a kertészeti ágazatok segítésére, főként a szőlő- és gyümölcstelepítések tervezésére és lebonyolítására. Az állattenyésztésben különösen a sertéságazat további korszerűsítése fontos. A tartási módszerek olcsóbbá tételén munkálkodunk. Szorgalmazzuk a járulékos becuházások tervezését és megvalósítását — hangoztatja a kirendeltség igazgatója. Q A soIti DUNATEJ nevű termelőszövetkezeti közös vállalkozás eredetileg 10 ezer liter tej napi feldolgozására létesült. Azóta már bővítették, most már kettős műszakban 25—30 ezer liter tejet dolgoz fel. Az üzem teljesítőképességét tovább növelik azzal, hogy megvalósítják a technológiai berendezések teljes rekonstrukcióját az AGROBER közreműködésével. A A Bácsalmási Állami Gazdaság sertéstelepének tervezését és kivitelezésének lebonyolítását szintén az AGROBER végezte. Jelenleg a rekonstrukció folyik. Ennek köszönhetően mintegy 30 százalékkal növekszik a telep hízókibocsátó képessége. Itt is alkal. mázzák a másutt már bevált batérlás nevelési módszert. A megye legnagyobb élelmiszeripari beruházásának, a bajai húskombinátnak építését is az AGROBER bonyolítja le. A munka az ütemezésnek megfelelően folyik. Külföldi sikerekről is beszámolhatnak. Megyei tervezők jártak nemrég Vietnamban, ahol 1400 tonna termény befogadására alkalmas toronytárolókat terveznek. Sok a feladat még az AGROBER szakemberei előtt. Nemcsak arra kell törekedniük, hogy az üzemek, igényeinek megfelelően segítsék a beruházások megvalósítását, hanem az is • fontos feladatuk, hogy keressék a korszerűség mellett az olcsóbb, gyorsabb megoldásokat a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt. K. S. Cipő és bútor az árucsere listáján A magyar—csehszlovák belkereskedelmi választékcsere-meg- állapodás alapján 1978-ban a kölcsönös szállítások értéke 11 százalékkal emelkedik és eléri a 26 millió rubelt. Többek között magyar cipők ellenében 700 ezer pár csehszlovák cipőt hozunk be és sor kerül 400 ezer rubel értékben bútorok kölcsönös cseréjére is. Csehszlovákiából sört, élelmiszer- és textilipari termékeket, továbbá különböző elektromos háztartási gépeket, bojlerokat, kozmetikai és papírárut vásárolunk. A magyar exportlista szerint egyebek között élelmiszereket, textilipari termékeket, műbőröket, világítótesteket, háztartási cikkeket és játékárut szállítunk Csehszlovákiának. Magyar-román együttműködés a gépkocsiiparban A magyar—román közúti járműipari egyezmény alapján 1976 és 1980 között 23 millió rubel értékben szállít egymásnak tehergépkocsi-részegységeket a két ország. Megkezdték újabb kooperációk előkészítését Is. Így szóba került, hogy a magyar fél autóvillamossági részegységeket szállíthatna a Dacia 1300 típusú gépkocsikhoz, kész autók ellenében. Lehetőség mutatkozik arra, hogy a múlt évben Romániában alapított román—francia vegyesvállalat, az OLTCIT gyár sze- mélygépkocsljaihoz is — amelyek az új Citroen 600-as és az 1100 típusnak felelnek meg — szállíthatnának a magyar partnerek alkatrészeket, vagy részegységeket. Huzalzománcozó gépek exportra • A Pestvidéki Gépgyárban az Idén Szovjetunió, Románia, Bulgária és Szíria részére összesen 64 darab huzalzománcozó gépet gyártanak. A hagyományos zománcozógépek mellett befejezéséhez közeledik egy új típusú berendezés szerelése Is. A csehszlovák VUKI Zomántlpari Kutató Intézet és a Pestvldékt Gépgyár közös tervezésében, illetve kivitelezésében készülő gép oldószer nélkül zománcozza majd a vörösréz huzalokat. Az új géppel csökkenteni lehet a környezetszennyező hatásokat. Képünkön: Készülnek a huzalzománcozó gépek. (MTI-fotó, Fehér József felvétele - KS) Kubai légiközlekedés Gyors ütemben fejlődik a kubai polgári légiközlekedés. A Cubans de Avlacion-nak — az ország nemzeti légitársaságának — gépei Latin-Amerika és Európa sok, országába eljutnak. A kubai polgári légiflotta a Szovjetunió és más szocialista országok segítségének köszönheti létrejöttét, A forradalom győzelme után a Szovjetunióból érkezett IL—14-es, IL—18-as, IL—62- es és An—24-es gépekkel cserélték ki az elöregedett amerikai gyártmányú repülőgépeket. A Szovjetunió segítséget nyújtott a repülőgépek kiszolgálásának és javításának megszervezéséhez, a kubai pilóták, mérnökök és technikusok képzéséhez is. (BUDAPRESS—PRENSA LATI- N.A) Közös használatban a húsztonnás konténerek összehangolt tervek szerint növekszik a Közös Konténeres Szállítási Rendszer részesedése a KGST-tagállamok fuvarozásában. A KGST már az 1960-as évek közepén foglalkozott az „Átrakás nélküli áruszállítás fejlesztése univerzális és speciális konténerekben, rakodólapokon és kötegelt egységekben” című témával. 1971-ben pedig kilenc KGST-ország illetékes miniszter rei aláírták az egységes konténeres szállítási rendszer kiépítésére vonatkozó egyezményt. Megállapodtak abban is, hogy a tudományos-műszaki együttműködés keretébe bevonják azt a kutatást is, amelynek célja a KGST-tagországok konténeres szállítási rendszerének műszaki, gazdasági és technológiai alapjait tisztázni a belföldi és a nemzetközi forgalomban egyaránt. Három évvel később ez a kilenc ország megalakította a Nemzetközi Közös Konténerhasználati Tanácsot azzal a céllal, hogy összehangolja és gazdaságosabbá tegye ezeknek az országoknak a nemzetközi konténerforgalmát. Az OPW-hez — a közös vagonparkhoz — hasonlóan az együttműködésbe bevont húsztonnás szállító tartályokat, ha kiürültek, nem kell visszaküldeni a feladóhoz, hanem más áruval újból megrakottan veszteglés nélkül, azonnal elindíthatják bármely másik résztvevő országba, vagy felhasználhatják a belföldi forgalomban. Ezeknek a korszerű szállítóeszközöknek összehangolt forgalma számottevő mértékben 1976 elején indult meg, és azóta jelentős mértékben fejlődött. Ma a KGST-tagországok több mint egymillió konténerrel rendelkeznek, és ezek közül mintegy 75 ezer a nagykonténer. 1980-ig az együttműködésben résztvevő országok a konténerparknak, elsősorban a nagykonténerek állományának erőteljes növelését tervezik. Valószínűnek látszik, hogy számuk csupán a Szovjetunióban el fogja érni a 120 ezret, az egész együttműködő rendszer pedig a tagországok összesen körülbelül 190 ezer nagykonténerét egyesíti majd. Még jellemzőbb képet ad a várható fejlődésről a konténeres áruszállítások mennyiségének 1975 és 1980 között várható alakulása. A konténeres fuvarozás meny- nyisége az európai KGST-tag- országokban együttvéve 1975-ben 59 millió tonnát tett ki, és ennek körülbelül a negyedrészét bonyolították le nagykonténerekben. 1980-ra az összes mennyiség meghaladja a 100 millió tonnát, ezen belül azonban a nagykonténeres szállítás 2,6-szorosára növekszik, 15 millió tonnáról 40 millió tonnára. Az áruszállítások mennyisége az NDK-ban duplájára, Lengyelországban, Romániában és a Szovjetunióban két és félszeresére, Magyarországon négyszeresére, Bulgáriában és Csehszlovákiában pedig mintegy hatszorosára nő. A konténerek kezelése — fogadása, megrakása, elindítása, tisztítása, kisebb javítása, irányítása —, valamint a raktározás különleges követelményeket támaszt az állomásokkal szemben. Ezért a konténeres szállításhoz úgynevezett terminálokat kell létesíteni. A KGST-tagországok egységes konténeres szállítási rendszerének keretén belül már eddig több mint száz állomást rendeztek be, de elkerülhetetlen a hálózat további bővítése. Magyarországon jelenleg hét Ilyen terminál van, mégpedig Csepelen a MAHART Nemzeti és Szabadkikötőjében, a MÁV Budapest Józsefváros állomásán, továbbá Záhony átrakókörzetben, Debrecenben, Győrött, Miskolcon és Szegeden. Ezek a terminálok — a csepeli és a záhonyi kivételével — ma még csak ideiglenes jellegű berendezésekkel rendelkeznek. Fölszereltségük javításához és végleges berendezésekkel való ellátásukhoz 1978 után még körülbelül négy-öt év munkájára lesz szükség. Részint ezzel a fejlesztéssel párhuzamosan, részint ennek befejezése után megkezdik további öt konténerterminál kiépítését is Nagykanizsán, Szolnokon, Székesfehérvárott, Szombathelyen és Pécsett. A tagországok kijelölték azokat a vasútvonalakat is, amelyeken a legcélszerűbb a konténeres szerelvények továbbítása. Ezek a vonalak elsősorban a nemzetközi gyorstehervonati hálózatra épülnek, amelyen a gyors és gazdaságos továbbítás feltételei adottak. Eddig összesen mintegy 140 belföldi és 18 nemzetközi vonalat jelöltek ki, illetve vontak be a közös konténerforgalomba. Az egységes konténerszállítási rendszer fejlesztésében részt vesznek a tudományos-műszaki kutatók Is. Magyórszágon ezt a feladatot a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kapta. A magyar kutatók számottevő mértékben — egyes esetekben mint témavezetők — vesznek, illetve vettek részt különféle témák vizsgálatában. A folvékony áruk szállításához például a tank-konténereket azoknak az eredményeknek a figyelembevételével gyártja a magyar ipar, amelyekhez a konténerek távlati típusaira vonatkozó műszakiüzemeltetési követelmények kidolgozása vezetett el. Jelentős szerepet játszottak a magyar szakemberek a konténerszállító járművekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában. Már azoknak a rakodógépeknek a paramétereit is megállapították, amelyeknek alkalmazására majd csak a távoli jövőben kerülhet sor. (MTI—APN) ki A természet „önkéntesei” Lengyelországban Januárban ünnepli a Lengyel Természetvédelmi Szövetség fennállásának 50. évfordulóját. A szervezet ma már 1 300 000 tagot számlál. A tagság legnagyobb tömege a fiatalok közül kerül ki. Az elmúlt években a szövetség megkezdte tevékenységét az óvodákban is; természetvédelmi köröket szerveztek, s bevonták ezekbe a pedagógusokat és a szülőket. Mintegy 650 üzemi természetvédelmi kör működik, elsősorban azoknál a vállalatoknál, amelyek veszélyeztetik a természeti környezetet. A szervezet tevékenységi formái igen változatosak: pályázatokat hirdet meg, előadásokat szervez, tudományos és ismeretterjesztő ülésszakokat tart. Minden év áprilisában és októberében megrendezik az immár hagyományos erdősítési és fásítási napokat. A szövetség véleményadó szervként is működik a különböző beruházásoknál és ellenőrzi az erdei szállásokat, tu- ristautakat.
