Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Január 3. Kecskemét iparának jövője Változó és változatlan adottságok (i.) SZIKIM ISTA K( J V r TTM l K<) I) KS A múlt évben két hosszútávú iparfejlesztési koncepció szüle­tett. Az egyik a megye, a másik Kecskemét iparának tizenöt évre szóló programja. Mindkettő az 1975 és 1990 közötti három terv­időszak feladatairól ad átfogó ké­pet. Olyan esztendőben kerültek a tanácsi testületek elé, amikor már nemcsak a megváltozott gazdasági feltételek voltak ismer­tek, de tudatosultak az új köve­telmények is. Ily módon világos­sá váll egy újabb fejlődési sza­kasz körvonala. A város és környéke A megyeszékhelyen megfogal­mazott iparfejlesztési feladatok­nak Bács-Kiskun megye terv- koncepciója az alapja. Kecske­mét adja az ipari termelésnek több, a foglalkoztatottaknak pe­dig kevesebb mint egyharmadát. A vezető ágazat az élelmiszer- ipar, 49 százalékkal részesedik a város termeléséből, termékeinek csaknem kétharmadát exportálja, s ennek nagyobbik hányadát is tőkés országokba. A város helyzetét a mezőgaz­dasági környezet határozza meg. Kecskemét és környéke mindig egymás éltetői voltak, de —■ miként az egész megyében — az utóbbi évtizedben gyorsabban nőtt a mezőgazdasági termelés, mint a feldolgozás, holott éppen az ellentétes folyamat lenne gazdasági szempontból egészsé­ges. A foglalkoztatási arányok is távolodtak a korábbitól. Terme­lés és feldolgozás között akkora rés keletkezett, amely az utóbbi években már kimutatható nép- gazdasági veszteséget okoz. Szük­ségtelenül sokat utaznak a ter­mékek, s nagy hányaduk nyers­anyagként hagyja el az országot. Olyan gond ez, melyre feltét­lenül keresnie kell az orvossá­got a termesztési körzet legna­gyobb településének. Kecskemét ráadásul rendelkezik is egy kor­szerű, sokrétű, nagyüzemekbe koncentrálódott élelmiszeriparral. A feldolgozó vállalatok pedig a termelés növeléséhez megfelelő bázist jelentenek. A többi iparág A többi ágazatban a meglevő ipari üzemek általában ugyan­csak megalapozták már a követ­kező másfél évtizedbeli fejlődést. A legnagyobb különbségek a ne­héziparban vannak. Itt a legtöbb termelőegység középüzem, nagy­ságrendjük alapvető megváltoz­tatása nem is indokolt. Termé­keik, nemrég befejezett, vagy rö­videsen megkezdődő rekonstruk­ciós fejlesztéseik, folyamatban levő beruházásaik 1990-ig bizto­sítékot jelentenek az egyenletes fejlődéshez. Garantálják a tar­tósan korszerű termékszerkezetet, a már most Is számottevő ex­port növelését, a termelékenység emelkedését. Két Ipari telepről mondható el, hogy nem találta meg helyét, s nem tudta biztosítani jövőjét. Három gyárra viszont olyan fel­adatok várnak, amelyek megol­dásához több-kevesebb külső se­gítségre lenne szükség. Ezek a BRG, a SZIM és a MEZŐGÉP gyárai. Az előbbi elsősorban te­rületben, az utóbbi kettő munka­erőben szűkölködik. A fejlesztés feltételei A munkaerőforrás beszűkülése már nem számít új jelenségnek. A helyzethez való alkalmazkodás azonban még csak elkezdődött, s nem befejezett folyamat. A le­hetőségek előrevetíthetők. Esze­rint a megyében 1990-ig tízezer fővel nőhet az iparban dolgozók létszáma. A gyarapodásnak mint­egy 40 százalékát Kecskemét adja majd, csaknem fele azonban kör­nyékbeli — ingázó — munkás lesz. Ide kívánkozik még, hogy a város másfél évtized alatt 135 ezres lélekszámúra duzzad, a foglalkoztatottak száma 50 ezer­ről 72 ezer fölé emelkedik. A gyarapodás aligha változtat majd az ipar és a többi ágazat fog­lalkoztatási arányain. Az infrastruktúra viszont an­nál alaposabban megváltozik. Ma is jó adottsága Kecskemétnek a fővároshoz való közelsége.^ Ez az előny az új 5-ös számú" autó­pálya felépülésével, a vasút fej­lesztésével ismét fokozottan szol­gálja majd a város javát — igaz, csak az időszak utolsó éveitől. Hamarabb javul viszont a tele­fonhelyzet. A vasút és a Volán közben egyaránt bővíti a rako­dóit, illetve szállítási lehetősé­geket. Most készül a megyeszékhely energiaellátásának hosszútávú terve. Mivel növekszik a korsze­rű energiahordozók aránya, fon­tos feladat a DÉGÁZ, a DÉMASZ fejlesztése, valamint az IKV távfűtő üzemének bővítése. A város funkciói közt a kul­turálisak Is nélkülözhetetlenek az Ipar fejlődésében. Ehhez kapcso­lódóan a műszaki főiskola és az Ipari szakmunkásképzők eddig is növelni tudták a helyi lehetősé­geket, a következő években pe­dig még fontosabb bázisai lesz­nek a műszaki-szakmai színvonal emelésének. Zsembery Agnes Nyolcszáz millió forint értékű mezőgazdasági beruházást terveztek Az AGR múlt évi mérlege A Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat — az AGROBER — végzi ,az épüle­tek tervezésének mintegy 85 százalékát és in­tézi a beruházások 65—70 százalékát. Ez az arány érvényes a vállalat megyei kirendelt­ségére is. Sok mindennel foglalkozik ez a cég. Többék között talajjavítással, szőlő- és gyümölcstelepítéssel, nagyüzemi állattartó te­lepek, mezőgazdasági termékfeldolgozó üze­mek, hűtőházak és különböző tárolók építé­sével. Kárpáti Andrástól, a megyei kirendeltség Igaz­gatójától az 1977. évi munkájukról, s az idei tenni­valókról érdeklődtünk. — Mintegy 800 millió forint értékű beruházást terveztünk tavaly. Ennek egy részét már megvaló­sították, a nagyobb rész áthúzódik erre az eszten­dőre. Egyébként az elmúlt évben egymilliárd forint értékű mezőgazdasági beruházást bonyolítottunk le. Tevékenységünk összefügg a megye sajátos ter­melési feladataival. Az elmúlt év második felétől hozzánk tartozik a szőlő- és gyümölcstelepítések tervezése Is. Közismert, hogy a megye jelentős részt vállal az ország mezőgazdaságának előirány­zatából. Fél év alatt 600 hektárnyi szőlő rekonstruk­cióját és telepítését terveztük, valamint 200 hek­tárnyi gyümölcsösét. Többek között 15 ezer sertés, 2 ezer szarvasmar­ha, 21 ezer juh férőhelyét terveztük meg az el­múlt esztendőben. Részt vettünk a rémi Dózsa Termelőszövetkezet keltetőállomásának, 30 ezer tonna termény befogadására alkalmas tárolók épí­tésében, 11 millió forint kivitelezési értékben szárí­tóberendezések létesítésében. Állami célcsoportos beruházásból 31 kilométer üzemi utat terveztünk. Meliorációs munkát végeztünk, 200 hektárnyi zöld­ség termelésének előkészítésére. Felsorolni sem tudom, hogy mennyi járulékos beruházást készítet­tünk elő. A megyei AGROBER most már nem foglalko­zik tanácsi és ipari beruházásokkal, mint a koráb­bi években, meri a mezőgazdaság igényei teljesen lekötik a tervezőket. Létszámgondokkal is küzde­nek. 1978-ra már nem vállalnak munkát, csak 1979-re. Az utóbbi években az AGROBER szak­emberei sok tapasztalatot gyűjtöttek, ezek birtoká­ban terveznek, irányítják a beruházásokat. A hazai és a külföldi technológiák, termelési módszerek is­meretében képesek a beruházás elhatározásától kezdve az első termék kibocsátásáig megtervezni az összes folyamatokat. — Az idén a megye mezőgazdasági üzemeinek igényei alapján nagyobb figyelmet fordítunk a kertészeti ágazatok segítésére, főként a szőlő- és gyümölcstelepítések tervezésére és lebonyolítására. Az állattenyésztésben különösen a sertéságazat to­vábbi korszerűsítése fontos. A tartási módszerek olcsóbbá tételén munkálkodunk. Szorgalmazzuk a járulékos becuházások tervezését és megvalósítását — hangoztatja a kirendeltség igazgatója. Q A soIti DUNATEJ nevű termelőszövetkezeti közös vállalkozás eredetileg 10 ezer liter tej napi feldolgo­zására létesült. Azóta már bővítették, most már ket­tős műszakban 25—30 ezer liter tejet dolgoz fel. Az üzem teljesítőképességét tovább növelik azzal, hogy megvalósítják a technológiai berendezések teljes re­konstrukcióját az AGROBER közreműködésével. A A Bácsalmási Állami Gazdaság sertéstelepének tervezését és kivitelezésének lebonyolítását szintén az AGROBER végezte. Jelenleg a rekonstrukció fo­lyik. Ennek köszönhetően mintegy 30 százalékkal nö­vekszik a telep hízókibocsátó képessége. Itt is alkal. mázzák a másutt már bevált batérlás nevelési mód­szert. A megye legnagyobb élelmiszeripari beruházásá­nak, a bajai húskombinátnak építését is az AGRO­BER bonyolítja le. A munka az ütemezésnek meg­felelően folyik. Külföldi sikerekről is beszámolhatnak. Megyei tervezők jártak nemrég Vietnamban, ahol 1400 ton­na termény befogadására alkalmas toronytároló­kat terveznek. Sok a feladat még az AGROBER szakemberei előtt. Nemcsak arra kell törekedniük, hogy az üze­mek, igényeinek megfelelően segítsék a beruházások megvalósítását, hanem az is • fontos feladatuk, hogy keressék a korszerűség mellett az olcsóbb, gyorsabb megoldásokat a tervezésben és a kivite­lezésben egyaránt. K. S. Cipő és bútor az árucsere listáján A magyar—csehszlovák belke­reskedelmi választékcsere-meg- állapodás alapján 1978-ban a kölcsönös szállítások értéke 11 százalékkal emelkedik és eléri a 26 millió rubelt. Többek között magyar cipők ellenében 700 ezer pár csehszlovák cipőt hozunk be és sor kerül 400 ezer rubel ér­tékben bútorok kölcsönös cseré­jére is. Csehszlovákiából sört, élelmiszer- és textilipari termé­keket, továbbá különböző elekt­romos háztartási gépeket, bojle­rokat, kozmetikai és papírárut vásárolunk. A magyar export­lista szerint egyebek között élel­miszereket, textilipari terméke­ket, műbőröket, világítótesteket, háztartási cikkeket és játékárut szállítunk Csehszlovákiának. Magyar-román együttműködés a gépkocsiiparban A magyar—román közúti jár­műipari egyezmény alapján 1976 és 1980 között 23 millió rubel értékben szállít egymásnak te­hergépkocsi-részegységeket a két ország. Megkezdték újabb koope­rációk előkészítését Is. Így szóba került, hogy a magyar fél autó­villamossági részegységeket szál­líthatna a Dacia 1300 típusú gép­kocsikhoz, kész autók ellenében. Lehetőség mutatkozik arra, hogy a múlt évben Romániában ala­pított román—francia vegyes­vállalat, az OLTCIT gyár sze- mélygépkocsljaihoz is — amelyek az új Citroen 600-as és az 1100 típusnak felelnek meg — szál­líthatnának a magyar partnerek alkatrészeket, vagy részegysége­ket. Huzalzománcozó gépek exportra • A Pestvidéki Gépgyárban az Idén Szovjetunió, Románia, Bulgária és Szíria részére összesen 64 darab huzalzománcozó gépet gyártanak. A hagyományos zománcozógépek mellett befejezéséhez közeledik egy új típusú berendezés szerelése Is. A csehszlovák VUKI Zomántlpari Kutató Intézet és a Pestvldékt Gépgyár közös tervezésében, illetve kivitelezésében készülő gép oldószer nélkül zománcozza majd a vörösréz huzalokat. Az új géppel csökkenteni lehet a környezet­szennyező hatásokat. Képünkön: Készülnek a huzalzománcozó gépek. (MTI-fotó, Fehér József felvétele - KS) Kubai légiközlekedés Gyors ütemben fejlődik a ku­bai polgári légiközlekedés. A Cu­bans de Avlacion-nak — az or­szág nemzeti légitársaságának — gépei Latin-Amerika és Európa sok, országába eljutnak. A kubai polgári légiflotta a Szovjetunió és más szocialista országok segítségének köszönheti létrejöttét, A forradalom győzel­me után a Szovjetunióból érke­zett IL—14-es, IL—18-as, IL—62- es és An—24-es gépekkel cserélték ki az elöregedett amerikai gyárt­mányú repülőgépeket. A Szov­jetunió segítséget nyújtott a re­pülőgépek kiszolgálásának és javításának megszervezéséhez, a kubai pilóták, mérnökök és tech­nikusok képzéséhez is. (BUDAPRESS—PRENSA LATI- N.A) Közös használatban a húsztonnás konténerek összehangolt tervek szerint nö­vekszik a Közös Konténeres Szállítási Rendszer részesedése a KGST-tagállamok fuvarozásában. A KGST már az 1960-as évek közepén foglalkozott az „Átra­kás nélküli áruszállítás fejlesz­tése univerzális és speciális kon­ténerekben, rakodólapokon és kötegelt egységekben” című té­mával. 1971-ben pedig kilenc KGST-ország illetékes miniszter rei aláírták az egységes konté­neres szállítási rendszer kiépíté­sére vonatkozó egyezményt. Meg­állapodtak abban is, hogy a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés keretébe bevonják azt a ku­tatást is, amelynek célja a KGST-tagországok konténeres szállítási rendszerének műszaki, gazdasági és technológiai alapja­it tisztázni a belföldi és a nem­zetközi forgalomban egyaránt. Három évvel később ez a ki­lenc ország megalakította a Nem­zetközi Közös Konténerhasználati Tanácsot azzal a céllal, hogy összehangolja és gazdaságosabbá tegye ezeknek az országoknak a nemzetközi konténerforgalmát. Az OPW-hez — a közös va­gonparkhoz — hasonlóan az együttműködésbe bevont húsz­tonnás szállító tartályokat, ha kiürültek, nem kell visszakülde­ni a feladóhoz, hanem más áru­val újból megrakottan veszteglés nélkül, azonnal elindíthatják bármely másik résztvevő ország­ba, vagy felhasználhatják a bel­földi forgalomban. Ezeknek a korszerű szállítóesz­közöknek összehangolt forgalma számottevő mértékben 1976 ele­jén indult meg, és azóta jelen­tős mértékben fejlődött. Ma a KGST-tagországok több mint egymillió konténerrel rendelkez­nek, és ezek közül mintegy 75 ezer a nagykonténer. 1980-ig az együttműködésben résztvevő or­szágok a konténerparknak, első­sorban a nagykonténerek állo­mányának erőteljes növelését tervezik. Valószínűnek látszik, hogy számuk csupán a Szovjet­unióban el fogja érni a 120 ez­ret, az egész együttműködő rendszer pedig a tagországok összesen körülbelül 190 ezer nagykonténerét egyesíti majd. Még jellemzőbb képet ad a várható fejlődésről a konténeres áruszállítások mennyiségének 1975 és 1980 között várható ala­kulása. A konténeres fuvarozás meny- nyisége az európai KGST-tag- országokban együttvéve 1975-ben 59 millió tonnát tett ki, és en­nek körülbelül a negyedrészét bonyolították le nagykonténerek­ben. 1980-ra az összes mennyi­ség meghaladja a 100 millió ton­nát, ezen belül azonban a nagy­konténeres szállítás 2,6-szorosára növekszik, 15 millió tonnáról 40 millió tonnára. Az áruszállítások mennyisége az NDK-ban duplájá­ra, Lengyelországban, Romániá­ban és a Szovjetunióban két és félszeresére, Magyarországon négyszeresére, Bulgáriában és Csehszlovákiában pedig mintegy hatszorosára nő. A konténerek kezelése — fo­gadása, megrakása, elindítása, tisztítása, kisebb javítása, irányí­tása —, valamint a raktározás különleges követelményeket tá­maszt az állomásokkal szemben. Ezért a konténeres szállításhoz úgynevezett terminálokat kell lé­tesíteni. A KGST-tagországok egységes konténeres szállítási rendszerének keretén belül már eddig több mint száz állomást rendeztek be, de elkerülhetetlen a hálózat további bővítése. Ma­gyarországon jelenleg hét Ilyen terminál van, mégpedig Csepe­len a MAHART Nemzeti és Sza­badkikötőjében, a MÁV Buda­pest Józsefváros állomásán, to­vábbá Záhony átrakókörzetben, Debrecenben, Győrött, Miskol­con és Szegeden. Ezek a termi­nálok — a csepeli és a záhonyi kivételével — ma még csak ideiglenes jellegű berendezések­kel rendelkeznek. Fölszereltségük javításához és végleges berende­zésekkel való ellátásukhoz 1978 után még körülbelül négy-öt év munkájára lesz szükség. Részint ezzel a fejlesztéssel párhuzamo­san, részint ennek befejezése után megkezdik további öt kon­ténerterminál kiépítését is Nagy­kanizsán, Szolnokon, Székesfe­hérvárott, Szombathelyen és Pé­csett. A tagországok kijelölték azo­kat a vasútvonalakat is, amelye­ken a legcélszerűbb a konténe­res szerelvények továbbítása. Ezek a vonalak elsősorban a nemzetközi gyorstehervonati há­lózatra épülnek, amelyen a gyors és gazdaságos továbbítás feltéte­lei adottak. Eddig összesen mint­egy 140 belföldi és 18 nemzetkö­zi vonalat jelöltek ki, illetve vontak be a közös konténerfor­galomba. Az egységes konténerszállítási rendszer fejlesztésében részt vesznek a tudományos-műszaki kutatók Is. Magyórszágon ezt a feladatot a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kapta. A magyar kutatók számottevő mértékben — egyes esetekben mint témavezetők — vesznek, il­letve vettek részt különféle té­mák vizsgálatában. A folvékony áruk szállításához például a tank-konténereket azoknak az eredményeknek a figyelembevé­telével gyártja a magyar ipar, amelyekhez a konténerek távlati típusaira vonatkozó műszaki­üzemeltetési követelmények ki­dolgozása vezetett el. Jelentős szerepet játszottak a magyar szakemberek a konténerszállító járművekkel szemben támasztott követelmények meghatározásá­ban. Már azoknak a rakodógé­peknek a paramétereit is megál­lapították, amelyeknek alkalma­zására majd csak a távoli jö­vőben kerülhet sor. (MTI—APN) ki A természet „önkéntesei” Lengyelországban Januárban ünnepli a Lengyel Természetvédelmi Szövetség fennállásának 50. évfordulóját. A szervezet ma már 1 300 000 tagot számlál. A tagság legnagyobb tö­mege a fiatalok közül kerül ki. Az elmúlt években a szövetség megkezdte tevékenységét az óvo­dákban is; természetvédelmi kö­röket szerveztek, s bevonták ezekbe a pedagógusokat és a szü­lőket. Mintegy 650 üzemi termé­szetvédelmi kör működik, első­sorban azoknál a vállalatoknál, amelyek veszélyeztetik a termé­szeti környezetet. A szervezet tevékenységi for­mái igen változatosak: pályáza­tokat hirdet meg, előadásokat szervez, tudományos és ismeret­terjesztő ülésszakokat tart. Min­den év áprilisában és októberé­ben megrendezik az immár ha­gyományos erdősítési és fásítá­si napokat. A szövetség véle­ményadó szervként is működik a különböző beruházásoknál és el­lenőrzi az erdei szállásokat, tu- ristautakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom