Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYi 3ra.lL m ETOFt NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII évf. 1. szám Ara: 90 filler 1978. január l. vasárnap Szocialista diplomácia Lehet negyven­*. oldal millióval több ? Gazdagították I. oldal a világot Lépést tartani Üjévi nyilatkozatok a követelményekkel S. oldal l. oldal Újtípusú műtétek Szenvedélye a megyei kórházban a faragás J. oldal t. oldal Petőfi tisztítótüze Sport S. oldal s—I. oldal 4 tavalyelőt M Cgüjulá Az óév ut°lsó szállítmánya __ z elmúlt éjjel, tavaly és ta valyelőtt; és valahányszor, amikor szilveszter éjszakáján összecsengnek a poharak, föléled bennem egy emlék. Tél volt, oda­kint térdig érő hó, s a hegyek között meghúzódó erdei házban esztendőt búcsúztatni-köszönteni készült százhúsz ember. Németek voltak, oroszok és lengyelek, ma­gyarok, románok és bolgárok, ju- goszlávok és sokan a nyugati fél­tekéről valók. A csiszolt üveg- kelyhekbe áttetsző, aranyszínű bort töltöttek, s amikor megkon- dult az óra, azt mondta az ide­genvezető: „Most pedig igyunk együtt — a béke aranypohará­ból”. Nem tudom elfelejteni a pillanatot. Szép gondolat volt; igaz, és érzelmet indító. Küszöböt lép át az ember az évek fordulóján. Hátrapillant számbavenni, hogy meddig ju­tott, s előre néz, mert biztonság­gal akar menni tovább. Szilvesz­ter éjszakáján, jókívánságokkal halmoztuk el egymást. Tiszta szívvel tehettük a legkisebb sejt­ben, a családban és azon kívül is, hiszen ismét följebb léptünk az emberség, az életszínvonal, a társadalomépítés lépcsősorán. 1977 jó év volt. T JL öbbi lyok és rétegek érdekeinek alap­vető Harmóniájával fémjelezve. Az új esztendő első napján — sokan úgy tartják — illik szépet és jót mondani. Csakhogy mi hozzászoktunk: nem az illendő­ség, hanem tapasztalataink, véle­ményünk és terveink határozzák meg mondanivalónkat. S ez nagy szól Igen, a légköri viszonyok­ra gondolok. A tiszta és áttetsző, de azért nem felhőtlen égre. A szó hitelére és szabad csobogá­sára. Az őszinte hangvételre és a nyugodt éjszakákra. V f an n öbbet és jobban dolgoz­tunk. Akkor sütött a nap és ak­kor esett az eső, amikor életre kellett kelnie a mindennapinak; akkor született döntés, amikor az értékalkotó ember érdeke-igénye követelte; akkor fogtak össze az emberek, amikor a legnagyobb szükség volt erre; és akkor mű­ködött a legodaadóbban az al­kotó elme, amikor a legjobban kellett építeni rá ahhoz, hogy önelégültségtől mentesen, de elé­gedetten léphessük át e jelképes küszöböt. Az elmúlt éjszakán jó­kívánságok hangzottak el. Holnap már tettek kellenek. Ez az em­ber, az élet, a boldogulás örök­ké megújuló parancsa. És visz- szapillantva, de előretekintve is azt mondhatjuk — szükebb pát­riánkat és az ország életét-gond- ját ismerve — nem lehetnek két­ségeink. Az emberek tömegei tisztességgel és becsülettel terem­tették meg a közösség, s vele együtt önmaguk boldogulásának feltételeit. És azt is tudják: ha többet kívánnak, többet kell tenniük. Nemrég olvastam egy tanul­mányt, ez állt benne: „A társa­dalom és az egyén ellentmondá­sos harmóniájának világa a reá­lis humanizmus, amelyben min­den az emberért van, az ember boldogságáért.” De miért erről beszélek, miért nem a párt poli­tikájáról, amelynek lényege, tar­talma s célja az ember! Nem szavakról van szó, nem üres frázisokról. Magunk formáljuk az életet is, s a szocialista vi­lágban, ■ de a tőlünk idegen vi­lágnézetet valló országokban ugyancsak elismeréssel fogadott politikát. Munkával, tettekkel, összefogással, a társadalmi osztá­an miről jót monda­nunk. Nehéz, tartalmas és ered­ményes évet hagytunk magunk mögött. Mindig tudtuk, hogy mi­re számíthatunk. Ez is bizton­ságérzetet ad. Sokat töprengünk, néha botladozunk, tévedünk is. De mind felkészültebbek, erőnk és igazunk tudatában egyre ma­gabiztosabbak vagyunk. Az új esztendő első napján váltunk szót, az ünnep azonban nem homályosítja el gondjainkat. Éppen az őszinte és nyílt poli­tika ad szabad utat ahhoz, hogy ma is számot vessünk a nehéz­ségekkel. Az előrelátó ember tudja: holnap sem lesz könnyebb, mint tegnap volt. Csakhogy ez nem bizonytalanságot szül ná­lunk, hanem edzi az akaratot, a tettvágyat. Igaz, nem ártana, ha mindenkit jobban érdekelne, s észrevenné, hogy az új születé­se milliárdokkal mérhető, hogy a borítékon kívül is mi minden jut nekünk a közös vagyonból, Nem kell „hálásaknak lennünk" érte, hiszen mi teremtettük meg az alapját. A sikerek lebecsülése azonban gyengül boldogságterem- • tő erőfeszítéseinket. Nem titkolt gondjaink és hibáink felszámo­lását aligha segíti a sopánko- dás. Cselekednünk kell. Jobban, odaadóbban és fegyelmezetten; egymást megértő emberséggel. N. __ 'em tudok — és nem is ak arok részletes leltárt készí­teni a múlt év eseményeiről. Amúgy is az volna a jobb, a rokonszenvesebb, ha ki-ki önma­gával vetne számot. Mit és miért dolgozott? Csak a fizetéséért, vagy a szakmája-hivatása iránti elkötelezettségből? Mi jót tett a családjával, gyermekeivel, a kö­zösséggel, amelyben él, és mit vétett ellene? A szószátyárkodás, a tévedés, a felületesség, a fe­gyelmezetlenség volt jellemző rá, vagy az, ami meghatározza éle­tünket: a fegyelmezett, értékal­kotó munka? Az össztársadalmi „elszámolást” megtetté a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésén. Lelkesítő eredményekről adha­tott számot. S az egyén, a tár­sadalom minden tagja most ak­kor cselekszik helyesen, ha „be­lülről" vizsgálja önmagát. Fe­dezze föl — ha nincs, teremtse meg — a belső indítékot, mely hajtóerő lévén a közösség bol­dogulásán keresztül önmaga és a családja életét teheti szebbé. Ehhoz nem nélkülözhető az élet, az emberek, a közösség szerete- te; a politika aktív támogatása. fonyolult helyzetben él az emberiség, de megnyugtató, hogy Október és á békés egymás mellett élés szelleme öt földrész népeinek életében és gondolko­dásában vert tanyát. A nemzet­közi kommunista mozgalom ha­tása „új" országokban edzi az emberek cselekvőkészségét, s a Helsinkit követő belgrádi ta­nácskozás, a nukleáris fegyver- kísérletek teljes betiltásáról fo­lyó eszmecsere, az ez évre ösz- szehívott ENSZ-közgyűlés lesze­relési ülésszaka biztonságot, bi­zalmat és ösztönzést ad. Miért ne örülnénk Vietnam ENSZ-tag- ságának? És miért ne lehetnénk büszkék arra, hogy az újtípusú tömegpusztító fegyverrendszerek kifejlesztésének és előállításának tilalmáról szóló javaslatot éppen a Szovjetunió, hazánk is az NDK képviselői terjesztették az ENSZ-közgyűlés elé? Nemzetközi diplomáciánk ezernyi tette szül bizakodást és egyetértést. Mi mást bizonyít ez, mint hogy ha­zánkban, a szocialista közösség­ben a politika lényege: „Olyan társadalmi létezést formálni, melyben az ember Önmaga lehet.” S ehhez nemcsak szándék, nem­csak jó politika és béke kell. Törvények születtek idehaza, életünket jobbító tettek és ren­delkezések. „Felnőtté" érve fel­számoltuk az „álmodozások ko­rát"; a földön járunk: a meg­győződés és az akarat, az előre­látás és a tervszerűség, a meg­fontoltság, a józan mértéktartás, a következetesség és a cselekvő­készség korát éljük. Vannak gondjaink. Jól érzékeli minden ember, hiszen részese dolgos hét­köznapjainknak. Ezért hát ne kí­vánjunk többet egymásnak, ön­magunknak, mint amennyiért cselekedni is képesek vagyunk. Magunk mögött hagytuk o „kí­vánságok éjszakáját". Holnaptól a tetteké a szó. Boldog új évet kívántunk? Nem csöppen az ég­ből, tennünk kell érte. Nem hi­vatalból és nem parancsszóra, hanem belső indítástól vezérel­ve, hittel, meggyőződéssel, aka­rással. u első nap hiszem: az új eszten­dő első napján megérdemelten hörpinthetünk egy kortyot a bé­ke aranypoharátfól. Mert min­den önmagunkért való szocialista tett legfőbb eredménye az, hogy békében munkálkodhattunk, s ezt a nyugodt, alkotó légkört ké­szítettük elő 1978-ra is. (J. B.) Az MMG Automatika Művek kecskeméti vezér­léstechnikai gyáregységében 26 gázátadó állomás au­tomatikus mérőberendezéseit csomagolták be és szállították el az év utolsó napjaiban. A címzett a Gáz- és Olajszállító Vállalat. A szekrény nagysá­gú automatikák mérik a távvezetékek gázhozamát, regisztrálják az ezzel kapcsolatos adatokat, auto­matikusan adagolják a szagosító anyagokat stb. ily módon minden gázátadó, illetve gázfogadó ál­lomás legmagasabb szintű önvezérlő tevékenységé­re alkalmas. A jövő év elején az ország valamennyi gázátadó állomását ezekkel a berendezésekkel kívánják fel­szerelni. Nagy előnyük, hogy főbb egységeik fiókok­ban vannak elhelyezve, s ha valamelyik elromlik, nem kell az egész berendezést szétszedni, átvizsgál­ni. Egyszerűen csak a fiókot cserélik ki. Ilyen berendezést kap többek között a kiskunfélegyházi gázátadó elágazás, a Kecskemét-városföldi gázfo­gadó állomás, a zalaegerszegi, a nagylengyeli állo­más, a Dunai Hőerőmű, a Hejőcsabai Cement és Mészmű. A gyáregységben egyébként az óév utol­só napjaiban már az 1978. évi szovjet megrende­léseken dolgoztak. Olajvezetéki szivattyúállomások automatikáinak és áramlásmérő berendezései­nek gyártását kezdték meg. Az üzem 1977. évi 240 millió forintos tervét 5 millió forinttal teljesítette túl, s minden megrendelését határidőre, a legfon­tosabbakat határidő előtt teljesítette. N. O. • Ketnenes Emil meo-csoportvezető és Kaldenekk«f Ferenc műszaki ellenőr a gázátadó állomás automa­tikus berendezéseinek utolsó részegységén érinté*-' védelmi vizsgálatot végez a szállítás előtt. (Opauszky László (elvétele.) Óvják a gabonát, szárítót, tárolót építenek Az igen változatos, többségé­ben azonban elég rossz talaj­adottságú Bács-Kiskun az or­szág legjelentősebb búzatermesztő megyéi sorába emelkedett. Már a negyedik ötéves terv idején végzett műszaki fejlesztéssel, ter­melésnövelő eljárások bevezeté­sével bebizonyította, hogy a ter­mészet . mostohasága áthidalható. Az ötödik ötéves terv kezdete óta újabb örvendetes változás történt a kenyérgabona termesz­tésében, Két esztendő viszontag­ságos Időjárása, elemi csapás so­rozata ellenére Bács-Kiskun me­zőgazdasága továbbra is tartotta, sőt növelte az ágazat magas színvonalát. Tavalyelőtt már negyvenhárom, az óévben még ennél Is több búza termett hek­táronként a megye szántóföldje­in. Az állami gazdaságok tízezer hektár kenyérgabona termőterü­letén tavaly félszáz mázsát. meghaladó búzatermést értek el. A kiskunsági szövetkezetek szik- és homoktalajon harmincnyolc, a bácskai és a Duna mellék! kö­zös gazdaságok negyvenhat má­zsa búzát kombájnoltak hektá­ronként. A közgazdasági feltételek és egyéb tényezők hatására a me­gyében nemcsak a kenyérgabona termésátlaga, hanem a vetéste­rülete is gyarapodik. Harmadéve kilencven, tavaly kllencvenhárom ezer hektár volt a búza termőte­rülete. A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek ősszel a korábbi huszonnyolc ezer helyett har­mincegy ezer hektár búzát vetet- tele gl A bácskai és a Duna melléki szövetkezetek — készülve a sütő­értók szerinti minősítésen alapuló kenyérgabona-átvételre — ősszel ugyancsak számottevő területen' vetettek korszerű, magasabb bel-' tartalmi értékű búzafajtákat, hogy még biztonságosabbá te­gyék a kalászostermesztést. A két ötéves tervidőszakban’ végrehajtott műszaki fejlesztés eredményeként a megye állami éS szövetkezeti gazdaságaiban száz-’ hetvenhárom terményszárító* épült. Ezek összes teljesítmény* hétszerese a gabonaipar hasonló célú létesítményeinek. A víztele­nített kalászos gabona és kuko­rica tárolására több tízezer ton­na termény elhelyezésére alkal­mas magtár, siló épült. Jó ha­tásfokú kihasználásukra egysze­ri! társulásokat alakítottak az állami és a szövetkezeti gazdasá­gok a gabonaiparral. A terményszárítók, tárolók épí­tése a következő években foly­tatódik, bár még nem tud kellő lépést tartani a kalászos gabona és kukoricatermesztés hozamának növekedésével. Ezért olyan je­lentős az állami vállalatok, szö­vetkezetek, mezőgazdasági nagy­üzemek együttműködése a ter­mény szárítására, tárolására, to­vábbi feldolgozására. Az eddig létrejött társulások kedvező mű­ködési tapasztalatai újabb együtt­működés megteremtésére ser­kentik majd Bács-Kiskun me­zőgazdasági üzemeit, élelmiszer- ipari vállalatait az új esztendő­ben Is, K, A. • A kiskunfélegyházi Lenin Tsz terményszárító és takarmánykeverő üzemében az ipari televíziót is felhasználják a minőség ellenőrzésére. Képünkön Busa István és Bosnyák Imre figyeli a gép műkö­dését. ­• A dunaszentbenedeki Új Hajnal Tsz modern ter­ményszárítója a legújabb létesítmények egyik*. Csökkent a tárolási veszteség a gabona, és kuko­rica-ágazatban. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom