Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

• • PETŐFI NÉPE • 19«. janiár 1. Kuba nemzeti ünnepe „Amerika szabad földje". Ku­bát világszerte így emlegetik a haladó gondolkodású emberek. Ma, amikor az új esztendő első napján, nemzeti ünnepükön kö­szöntjük a Karib-tengeri sziget- ország lakóit, arra a csaknem hatéves, hatalmas áldozatokat követelő, hősies küzdelemre em­lékezünk, amelyet a kubai nép szabadságáért vívott. Ez a harc 1959. január 1-én söpörte el végleg a Batista diktatúrát. Az­óta 19 esztendő telt el, s a nyu­gati félteke első győztes szocia­lista forradalma ma is lelkesítő, vonzó példa az elnyomott népek számára. Pedig a forradalom után a kubai népnek sokféle ne­hézséggel kellett megbirkóznia. Belső és külső ellenforradalmi erők egyaránt fenyegették, s az Egyesült Államok gazdasági blo­kádja is fojtogatta. Kuba népe azonban a legnehezebb pillana­tokban is megőrizte a forrada­lomba vetett hitét, s a világ leg­erősebb tőkésországának szom­szédságában váltotta és váltja valóra a szocializmus eszméit. A térség első szocialista álla­mában 1959 óta üzemek százai épültek, a villamosenergia-ter- melés ötszöröse, a cementtermelés háromszorosára, a népélelmezés szempontjából fontos halászat termelése pedig a tízszeresére növekedett. Ebben a hatalmas, országépítő munkában Kuba se­gítségére siettek a szocialista or­szágok, köztük Magyarország is. Ma már szinte nincs olyan terü­let, amelyre ne terjednének ,ki kapcsolataink Kubával.' Autóbuszok, mozdonyok, 6—12 tonnás kikötői portáldaruk, híra­dástechnikai eszközök, mezőgaz­dasági gépek, oktatási berendezé­sek stb. egész sora is öregbíti hazánk hírnevét ebben a távoli országban. Kubából a magyar termékekért cserébe nikkelt, réz­• Havanna egyik korszerű gép­ipari üzemében. koncentrátot, etilalkoholt, citrus­féléket, leveles dohányt stb. ka­punk. A közvetlen együttműkö­dés fejlesztését 23 gazdasági-tu­dományos megállapodás szolgálja. Jól fejlődő kapcsolatainknak fontos állomása lesz az idén —, hogy csak három példát említ­sünk — a magyar—kubai üveg­gyár tőszomszédságában épülő lámpagyár átadása, a kubai napok magyarországi rendezvénysoroza­ta és természetesen, a XI. Világ- ifjúsági és Diáktalálkozó Kubá­ban. * Kuba nemzeti ünnepe alkalmá­ból magyar párt- és állami veze­tők táviratban üdvözölték Fidel Cástrót, a Kubai KP KB első tit­kárát. • Kombájnnal aratják a rizst egy kubai állami gazdaságban. Szocialista diplomácia 1977-ben A szocialista országok múlt évi diplomáciai erőfeszítései koránt­sem teljes felsorolásának élére kí­vánkozik a nemzetközi fórumo­kon. így az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán, a helsinki záróok­mányt aláíró 35 állam képvise­lőinek belgrádi találkozóján kifej, tett tevékenység. Az ENSZ-közgyűlés december 21-én véget ért 32. ülésszaka hang­súlyozottan foglalkozott a lesze­relés témakörével. Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter szeptember 27-i felszólalásában hangsúlyozta: a Szovjetunió kül­politikájának békés céljait, a szovjet állam alaptörvénye is rög­zíti. Rámutatott, hogy a világ né­peinek választaniok kell: vagy elindulnak az erőszakról való le­mondás útján, vagy' ha ez nem történik meg. — soha nem látott arányokat ölt a fegyverkezési hajsza. A szovjet külügyminiszter síkraszállt az enyhülési politika folytatásáért, s kijelentette: a vi­lágszervezetnek követelnie kell a nukleáris fegyverek gyártásának betiltását. Az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottsága november 16-án a Szov­jetunió, Magyarország és az NDK által beterjesztett dokumentum alapján határozatot fogadott el az újtípusú tömegpusztító fegyverek, fegyverrendszerek kifejlesztésé­nek és előállításának betiltásáról. Ugyancsak a politikai főbizottság foglalkozott a nukleáris fegyver­kísérletek általános és teljes be­tiltásával, s az erről szóló határo­zatot november 22-én elfogadta. A Szovjetunió szándékait híven tükrözte Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének november 2-án (a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa együttes ülé­sén) a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszéde is. Az SZKP KB főtitkára javasolta a vüág országainak a nukleáris fegyverek gyártásának betiltását, valamint a békés célú atomkísér­letek meghatározott időre szóló felfüggesztését. Leonyid Brezs- nyev javaslatát a nemzetközi köz­vélemény kedvező fogadtatásban részesítette. Az év folyamán Genfben foly­tatódtak a szovjet—amerikai tár­gyalások a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásának kérdéséről. A SALT-problémákról. a két or­szág kapcsolatairól, valamint idő­szerű nemzetközi kérdésekről tár­gyalt márciusban Moszkvában, májusban Genfben, szeptember­ben pedig New Yorkban — az ENSZ székhelyén — Andrej Gro- miko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. Fontos esemény volt az elmúlt A szovjet Legfelsőbb Tanács ünnepi ülésszakának elnöksége. esztendőknek a helsinki záróok­mányt aláíró 35 ország képviselői­nek találkozója Belgrádban. Az előkészítő tanácskozásokat június 15. és augusztus 5. között tartot­tak, majd a találkozó első szaka­szára — nagyköveti szinten —pk- tóber 4. és december 22. között került sor. A találkozó érdemi munkáját a nyugati országok za­varni próbálták azzal, hogy a fi­gyelmet elsősorban a „harmadik kosár” problémakörére az emberi jogok kérdésére irányították, és éles kirohanásokat intéztek a Szovjetunió, Csehszlovákia és más szocialista országok ellen e jogok állítólagos megsértése miatt. A szocialista országok minden egyes alkalommal visszautasították a vádaskodásokat, a belügyekbe való beavatkozási kísérletet, s le­szögezték: a helsinki záróokmány­ban foglaltakat teljes egészében kell a valóságba átültetni, csakis • Aa ENSZ székház» New York. b»n. ez lehet az együttműködés alap­ja. A Magyar Népköztársaság in­tenzív diplomáciai tevékenységet folytatott mind a szocialista, mind a tőkés és a fejlődő orszá­gok vonatkozásában. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB első tit­kára, az Elnöki Tanács tagja jú­niusban Olaszországban tett hi­vatalos látogatást, s tárgyaláso­kat folytatott Andreotti minisz­terelnökkel. Fogadta őt VI. Pál pápa. Ez a találkozó kiemelkedő nemzetközi jelentőségű volt. Igen jelentős eseménynek tartották számon Kádár János júliusi bon­ni látogatását is. Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke Afganisztánban. Mexikó­ban, Ecuadorban tett hivatalos látogatást. Kádár János az év elején Ber­linben járt, júniusban Debrecen­• Vietnami—amerikai tárgyalások Párizsban. • A szovjet külügyminiszter sík­raszállt az enyhülési politika folytatásáért. ben és Nagyváradon folytatott megbeszéléseket Nicolae Ceauses- cuval. a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével a két or­szágot kölcsönösen érdeklő kér­désekről. A kétoldalú kapcsolatok erősí­tését, a gazdasági együttműködés fejlesztését szolgálta Lázár György miniszterelnök norvéglai. finnor­szági, iraki és ausztriai látogatá­sa. Raymond Barre francia minisz­terelnök októberben Budapesten tárgyalt a két ország kapcsolatai­nak fejlődéséről. A Magyar Népköztársaság belső és külső sikereit ismerte el az Egyesült Államok, amikor decem­ber 15-én nyilatkozatban kötelez­te el magát, hogy visszaszolgál­tatja a több mint 30 esztendeje birtokában levő magyar koronát és a koronázási ékszereket. (MTI) S§® Ilii! Az év karikatúrái Minden út Cenfbe vezet. (Herald Tribune) „Nyugodjék meg, a sz­szonyom, mindez csupán az ön biztonságát szolgálja." (Pravda) Biko szelleme: „Mondja, Mr. Vorster, nem nyomja valami a lelkét?" (Herald Tribune) „Azelőtt errefelé ilyen tengeri ször­nyek nem voltak." (Krokogyil) Alom és valóság. (Weltwoche) Egy amerikai könyvkiadó előtt: „Jönnek a CIA- ügynökök a leleplező kézirataikkal.” s mtJfrK Edward Gierek és James Carter pohárköszöntője VARSÖ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára pénteken este vacso­rát adott a hivatalos látogatáson Varsóban tartózkodó Carter ame­rikai elnök tiszteletére. A vacso­rán pohárköszöntők hangzottak el. — Az enyhülési folyamat kulcs- fontosságú tényezőjének tekintjük — mondotta ebben Edward Gie­rek az Egyesült Államok és á Szovjetunió közötti kapcsolatokat. A két nagyhatalom párbeszédé­től függ napjainkban a nemzet­közi kapcsolatok általános légkö­re. és az, hogy az emberiség meg­menekülhet-e a nukleáris háború katasztrófájától? — Lengyelország szocialista szövetségeseivel és barátaival mindent elkövet annak érdeké, ben, hogy elmélyítse és visszafor­díthatatlanná tegye az enyhülési folyamatot. Teljes mértékben tá­mogatjuk Leonyid Brezsnyevnek azt a kezdeményezését, hogy meg­állapodás alapján kölcsönösen mondjanak le a nukleáris fegyve­rek gyártásáról. — Örülünk annak, hogy amint ezt mai tárgyalásunk-bizonyította, ön elnök úr, egyetért azzal a tö­rekvésünkkel, hogy továbbra is sikerrel formáljuk a lengyel- amerikai kapcsolatokat. Dinami­kusan fejlődnek a gazdasági kap­csolataink, amelyeknek különös jelentőséget tulajdonítunk, s ame­lyeket továbbra is fejleszteni^ sze­retnénk. Az amerikai elnök válaszbeszé­dében kitért Lengyelország máso­dik világháborús szenvedéseire. M:nt mondotta, személyesen győ­ződhetett meg róla, hogy milyen szeretettel ápolják a háború ele­sett hőseinek emlékét. Hozzáfűz­te: talán a világ egyetlen népe sem viselt el annyi szenvedést a második világháború alatt, mint Lengyelország 6 millió polgára el­pusztulásával. Ezekből a tragikus események­ből fontos következtetés vonható le — folytatta. — Nyugat időn- kint nem bízik a Keletben. Le­hetséges. hogy időnkint önök nem hisznek a mi szándékainknak, vagy értékeléseinknek. Előfordul, hogy mi, mint NATO-szövetsége­seink is,, szemben állva a Varsói Szerződés országaival, azt hisszük, hogy önök fenyegetnek bennün­ket. Most azonban mindennél job­ban meggyőződhettem róla, hogy az olyan népek, mint a lengyel és a szovjet nép, elsőnek soha sem kezdene háborút, hacsak valami­lyen súlyos provokáció vagy az érintkezések hiánya miatti értet­lenség azt ki nem robbantja. Mi szintén békét akarunk és soha sem kezdenénk háborút, ha­csak valamilyen hiba folytán nem, ami abból fakadhat, hogy nem ér­tettük ’ meg potenciális ellenfele­ink szándékát — jelentette ki Carter. Az amerikai elnök ezután utalt arra, hogy szoros együttműködés és konzultáció folyik az* Egyesült Államok és a Szovjetunió között az atompusztulás szörnyű veszé­lyének kiküszöbölésére, s han­goztatta : — Ez rendkívül bonyolult es nehéz technikai vitát jelent, a jó szándék és a közös célkitűzések azonban előmozdíthatják a nézet- különbségek leküzdését. Joggal várhatjuk, hogy a jövő esztendő sikert hoz. El akarjuk hárítani az újabb és egyre szörnyűbb fegy­verfajták kidolgozását és fejlesz­tését, el akarjuk hárítani a nuk­leáris fegyverek kísérleteit. Azt akarjuk, hogy a nukleáris tölte­tek gyártásának lehetőségével nem rendelkező országok ne töreked­jenek ilyen töltetek megszerzésé­re. Szeretnénk csökkenteni a ha­gyományos fegyverek eladását más országoknak. Az eddiginél szorosabb kapcsolatokat akarunk, szeretnénk megjavítani a keres­kedelmet, megjavítani a kapcso­latokat a világ valamennyi orszá­gával. * Varsóban pénteken éjfélkor kö­zös közleményt hoztak nyilvános­ságra Carter amerikai elnök len­gyelországi látogatásáról. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom