Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-01 / 282. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1977. december 1. \ TUDOMÁNY - TECHNIKA- J . 3 1 X ( Gátépítő gépóriások A nagyobb méretű építmények — felhőkarcolók, völgyzárógátak, hidak stb. — csak úgy születhetnek meg, ha az építőgépek fejlesztését sem hanyagolják el. A nagy vízépítési műtárgyak lé. tesítésénél nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a különféle daruk. Közülük is talán legérdekesebb az önemelő toronydaru, amelyet a rendkívül magas völgyzárógátak építésénél alkalmaznak. Segítségükkel elméletileg korlátlan magasságú gát építhető. A kábeldarukat kezdetben csak a betonvasalás beemelésére, később betonozásra is használták az építkezéseken. Utóbbival kapcsolatban azonban újabb követelmények jelentkeztek, éspedig meg kellett szüntetni a hatalmas konténerek ürítésekor keletkező rendkívül veszélyes lengést. Ezt a haladási és emelési sebességek növelésével, valamint a konténer töltésének korszerűsítésével érték el. A kábeldaruk haladási és emelési sebessége ma már 10—12, illetve 5—6 méter másodpercenként. Hosszú ideig sok gondot okozott a friss beton szállítása, ugyanis az — különösen rossz útviszonyok esetén — könnyen szétosztályozódik. Ma már olyan óriás betonszállító járműveket használnak, amelyeknek teknőalakú billenőtartálya a szokásosnál kisebb alapterületű, de magasabb (a friss betonhoz még kötéslassítS és a vízkiválást megakadályozó adalékokat is kevernek, így a szállítási távolság is növelhető). A tartály 90 fokkal elforgatható, így a jármű nemcsak hátra, hanem oldalt is üríthet. A nagy vízépítési munkáknál darura függesztett vagy önjáró kivitelű mélyvibrátorokat alkalmaznak a beton bedolgozására, tömörítésére. • Épülő óriásgát a Szovjetunióban. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) TJa feltételezzük, hogy a képességeik egyformák, akkor azt mondhatjuk: egy tanuló dolgozó kevesebb is és több is egy magát nem képező munkatársánál, a munkahely szempontjából. Kevesebb, mert a tanuló embert viszonylag gyakran szólítja el a kollektív munkából az iskola, s az évi összteljesítménye — elméletileg — elmarad a másikétól. De a fejlődni akaró egyén több is a felkészültségével elégedett társánál, mert a tanulmányai befejeztével többre lesz képes, s kamatostól letörleszti a vállalattal szembeni tartozását. Könnyű eldönteni, hogy melyik munkaadó gondolkodik okosabban: amelyik nem kedveli a tanulni vágyó „munkaerőt” — mert az pénzébe kerül, folyton hiányozgat —, vagy amelyik jövőbe nézőn továbbfejlődésre serkenti a kollektíva arra érdemes tagjait, összhangban a káderutánpótlási elképzelésekkel és a szakmai igényekkel. A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának vezetői jövőbe nézőn tekintenek a tanulókra. Bizonyítja ezt, hogy ebben az oktatási évben összesen hatvanketten képezik magukat a közösségből. — Általános iskolásunk már nincs — felelték kérdésemre a gyár illetékesei. — Tavaly még volt három, de már azok is befejezték alsófokú tanulmányaikat. A meggyőző agitáció és a brigádvállalások • révén jutottunk el idáig. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a SZIM gyára nem vonzza a nyolc általánossal sem rendelkező, csak segédmunkát vállaló dolgozókat, mert ott azokat is korszerű gépekhez osztják be. Ez az oka, hogy a hiányos képzettségűek száma régebben sem volt magas, összevetve például egy építőipari szervezettel. Ennek ellenére dicséretes dolog, hogy a gyárban a következetes iskoláztatás eredményeképp „elfogytak” az általános iskolások. A mostani diákok műszaki egyetemre, főiskolára, szakközépiskolába, gimnáziumba, technikusi minősítőre és speciális tanfolyamokra járnak. Többen végzik a marxista— leninista esti egyetemet és a középiskolát. Munkások az iskolapadban A tudás szépségéért Szelei András gépésztechnikus, beosztása szerint laborelőadó. A gyárban az egyetlen ember arra 9 Szelei András rugóerőmérést végez. a feladatra, hogy a fékszerelvényekhez beérkező anyagok mechanikai vizsgálatát, spektroszkópos elemzését elvégezze. Neki kell kinyomozni a gyártás közbeni, anyagminőségre visszavezethető hibák okát is. Már egy évtizedénél több, hogy minőségellenőrzéssel foglalkozik. A Budapest! Rádiótechnikai Gyár magnetofongyárában kezdte a meóspályát. — Az alkotás örömében nem részesülünk úgy, mint a gyártásban dolgozó emberek, viszont a minőségellenőrzéshez ismerni kell az adott termékek előállításának minden részletét, és ez kárpótol engem — mondjai Szelei András. A gépésztechnikus egyike azoknak a SZIM-dolgozÓknak, akik „másodállásban” tanulók, a műszaki egyetem gépészmérnöki karának másodéves hallgatója. A technikai haladáson, a tudásvágyán kívül, helyi, külső erők, a munkahely vezetői ösztönözték továbbtanulásra. A harmincnégy éves technikusnak két év óta minden szabad idejét lekötik az egyetemi stúdiumok. Szórakozásra nincs módja, csak a hétvégeken engedi meg magának, hogy az uszodában — az ő szavával élve — helyreússza az idegeit. A többet tudás öröme megéri az áldozatot. — Az egyetem sokat követel a hallgatóktól — vélekedik. — Vizsgára csak úgy mehet el az ember, ha az anyag 80 százalékát jól tudja, s a többi 20 százalékkal is tisztában van. A hivatalos gyári támogatáson kívül jólesik Szelei Andrásnak, amikor a kollégák segítenek neki a munkájában, s nyugodtabban. kevésbé fáradtan lapozhatja otthon a jegyzeteit. Hatan voltak testvérek Jenei Sándor hat esztendeje dolgozik a gyárban, betanított túrósként. Hatan voltak testvérek, s anyagi okok miatt nem mehetett szakmát tanulni az általános iskola után. — A szakma hiányát ma is érzem — vallja Jenei Sándor. — Nem a keresetben, hanem másként. Kevésnek érzem, hogy csak segédmunkás vagyok. A huszonnyolc éves fúrós gépipari szakközépiskolába jár levelező tagozaton, már negyedéves. Tízéves kihagyás után kezdett Ismét tanulni, amikorra a hármasnégyes eredménnyel megszerzett alapokat jórészt elfelejtette. • Jenei Sándor betanított fúród munka közben. (Opauszky László felvételei) — Az adott erőt a tanuláshoz, hogy nem akartam örökké segédmunkás maradni. Ezenkívül feleségem példája is ösztökélt, aki szintén tanul, közgazdasági szakközépiskolában — mondja Jene! Sándor. A Dugonics szocialista brigád tagja három éve házasodott. A gondtalanságot eddig nem ismerték meg feleségével, mert a tanulás mellett lakásra is gondolniuk kellett. Gyűjtögették a keresetüket, és vettek egy kis házat. Gyerekük még nincs. A SZIM-gyári kollektívában jóra fordul Jenei Sándor sorsa, tanulhat, szakmát szerez, olyat, amelyet jól tud majd hasznosítani a munkahelyén. — Valószínűleg valami könynyebb munkát kérek majd, ha a zsebemben lesz az érettségi bizonyítvány — avat be tervébe a betanított fúrós. A. T. S. ❖h*x*x*x*x*x*:*:*:*x*:*:*:*:*:*x*:*:*x*x*:*:*:^ Mindentudó robotok A Rigai Elektrotechnikai Gyárban elsőként szervezték meg az Ipari rendeltetésű robotok tervezőirodáját. A kisméretű programozható manipulátorok rövidesen helyettesítik az embert az egészségre ártalmas műveletek végzésében. Robotok szerelik majd a nyomtatott áramköröket, kiszolgálják a sajtolókat, vagy az öntőgépeket. A Rigai Műszaki Egyetem szakemberei a programozható manipulátorok tervezése automatizált rendszerének kialakításán fáradoznak. A Lett Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében olyan elektromágneses robotokat hoznak létre, amelyek a szerelőautomaták elé rakják a soron következő alkatrészeket. Az elektronikai és számítástechnikai Intézet munkatársai pedig egy több pontra támaszkodó, lépegető „látó” gép megalkotásával foglalkoznak. „Olajfaló” habkockák Az „olajbalesetek” egyre gyakoribbak a világ minden táján, a tengerek és óceánok felületén hatalmas olajfoltok úsznak, veszélyeztetve a vizek élővilágának létét. A partokat elérő, a kikötők vizét elborító olajszenny plédig egyre több súlyos gondot okoz. Vegyszerekkel megköthető és elsüllyeszthető ugyan a vízfelszínen úszó olajhártya, de ezzel még nem hárították el a környezet szennyeződésének veszélyét. Sokkal kívánatosabb lenne alkalmas módon összegyűjteni az olajat. Ezt a célt szolgálják azok a kockacukor formájú — annál azonban valamivel nagyobb — poliuretánkockák, amelyek az olajat felszívják, a vizet azonban nem. Az anyag 80 százalékban nyitott pórusokból áll, amelyek a hajszálcsövesség elvén működve felveszik az olajat. A további 20 százalék zárt pórus — ezek adják az anyag jó úszóképiességét. Az olajat megkötött habkockák öszszegyűjtihetők a vízfelszínről és kipréselhető belőlük az olaj. Amennyiben nem akarják a kockákat újból is felhasználni, olajtartalmukkal együtt el lehet égetni őket. A vízen úszó olaj foltok Hygromull-pehely rászórásával is eltüntethetők. Ennek a műanyagnak az a tulajdonsága, hogy a saját súlya hússzorosának megfelelő folyadékot tud felvenni. Azután az olajtól megdagadt Hygro. mull-pehelytömeget erős levegősugárral egyre szűkebb területre szorítják a víz felszínén, majd motoros szivattyúval eltávolítják. Ez a műanyagpehely, mint olajeltávolító, azonban csak tavakon keletkezett olajkárok megszüntetétésére alkalmas. Ugyanis nagyon könnyű ahhoz, hogy folyó-, vagy tengervízen együtt lehessen tartani az olajat tartalmazó pehelytömeget. A Styroporból készült műanyag golyócskákkal nagyjából hasonló módon történik az olaj felszívatása. Képünkön: „olajfaló’’ habkockák. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Szakmai kiskönyvtár MEGJUTALMAZTÁK A LEGJOBBAKAT A megfagyott mammuttól a hűtve tárolt ételig Az évszázadok óta szinte változatlan étkezési módok, szokások napjainkban teljesen megváltoztak. Gyakran hallani még most is a régi ízekre emlékez ők sóvárgását: Hol varinak azok a nagy ebédek?! Ma már köztudott, nagyon káros volt az egészségre az a régi nagy ebéd, a zsíros étel, a sok tészta, a kenyér, a krumpli... És a mai háziasszonynak sincs ideje félnapokat a konyhában tölteni. A tartósítás az egész világon elterjedt, hazánkban is rohamos a fejlődés, a hűtve tárolt ételt minden háziasszony ismeri és kedveli is, mert sok felesleges munkától kíméli meg. A jövő a gyorsfagyasztott ételeké. Erről írt könyvet dr. Almási Elemér, dr. Erdélyi Lajosné és Sáray Tamás. A könyv első fejezetének címe; A megfagyott mammuttól a hűtve tárolt ételekig. A gazdagon illusztrált munka részletesen tárgyalja a gyorsfagyasztás különböző lehetőségeit, a háztartásokban számbajöhető ételtartósítást, ezek csomagolását, tárolását és szállítását. Teljesítette idei ültetvénytelepítési tervét a Helvéciái Állami Gazdaság Saját beruházásból 193 hektár szőlő, 70 hektár kajszi, 76 hektó* alma és 50 hektár őszibarack telepítését határozta meg az V. Ötévé« tervidőszakra a Helvéciái Állami Gazdaság. Emellett 1980-ig további 100 hektár közös szőlőültetvény létesítésére kötött szerződést a kerekegyház! Kossuth Szakszövetkezettel, Gépszerelőmunkák a mezőgazdaságban Lassan elcsitul a határ, itt a tél, ilyenkor van idejük a mezőgazdasági szerelőknek a gépek karbantartására. Ehhez a munkához nyújt segítséget dr. Ember Mihály most megjelent könyve, amely ^ gépszerelő munkák nél-Kenyér és emberek F. Morgun emberi sorsok alakulása nyomán mutatja be azt a nagyarányú küzdelmet, amelyet a Szovjetunióban folytattak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Ennek egyik legjelentősebb állomása a szűz- és parlagföldek művelésbe vonása volt. Ez a terület akkora, mint Olaszország, Svájc és Ausztria együttesen. Erről a nagy küzdelemről, a szűzföldeik meghódításáról, a nagy kenyércsatáról ír a szerző izgalmas fejezeteket. A művet dr. Kelemen Zoltánná fordította és a Mezőgazdasági Kiadó jelentette meg. A magyar állatvilág szótára Gyakran előfordul velünk, hogy látunk egy madarat, de nem tudjuk hirtelen, mi a neve. Nem a tudományos neve. mert hiszen azt csak a szakemberek tudják, hanem a népi neve. Az állatvilág most elkészült szótárában 12 ezer címszó alatt találhatjuk meg a magyar állatvilágban nyilvántartott neveket, amelyeket századunk legjelentősebb tudományos és ismeretterjesztő műveiből gyűjtött össze három szerző: Jolsvay Alajos, Steinmann Henrik és Szily Ernő. Helyet kaptak ebben az egyedülálló szótárban a házi-, valamint a vadgazdasági szempontból fontosabb állatok, a hasznos és a káros rovarok Is, a legismertebb halak, továbbá az akváriu. mi HisrhalfliW. külözhetetien ismeretanyagát foglalja össze. A könyv célja a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkások segítése, mindennapi munkájuk megkönnyítése, szakmai továbbképzésük elősegítése. A benne foglaltak elsajátítása minden bizonnyal hozzájárul a mezőgazdaságban dolgozók szakmai szintjének emeléséhez és bizonyára hasznos segítőtársévá válik a mezőgazdasági gépészeknek. Ez évre tervezett feladat volt 282 hektár homokrónázás és talajjavítás elvégzése, amelynek értéke több mint hétmillió forint, valamint 34 hektár szőlő és 48 hektár kajszibarack telepítése. A Helvéciái Állami Gazdaság dolgozói két hidrofúrós gépegységet szerkesztettek. A kimagasló teljesítménnyel és példás munkafegyelemmel dolgozó ágasegyházi kerületbeli mezőgazdasági munkások nyolc nap alatt ültettek el 34 hektár szőlőt. A helvéciai kerület dolgozói ez idő alatt 50 hektár kajszibarackot ültettek. A felsorolt munkákkal az állami gazdaság teljesítette idei telepítési feladatát. A telepítés befejezésének napján rövid ünnepség keretében anyagilag és erkölcsileg elismerték a dolgozók áldozatkész munkáját, s a napokban több mint 17 ezer forint jutalmat osztottak szét a telepítők között. A következő évek új ültetvényeinek előkészítése is jó ütemben halad. A tereprendezést a meliorációs munkát végző kivitelezőkkel közösen az állami gazdaság dolgozói mindent megtesznek a munka mielőbbi elvégzése érdekében. K. A. 400 ÉVES AZ EGYETEMI NYOMDA Az idén ünnepelte alapítása 400. jubileumát a* Egyetemi Nyomda. A tankönyveken kívül tudományos, műszaki kiadványok és mintegy 50 féle folyóirat készül az üzemek géptermeiben. • A nyomda házimúzeumának néhány darabja. • A monószedő teremben. • Az Egyetemi Nyomda épülete. (MTI-fotó: Hadas János (elvételei—KS)
