Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-15 / 294. szám
1977. december 15. • PETŐFI NÉPE • 3 A megyei tanács elfogadta az 1978. évi költségvetést Dr. Matos László a megyei tanács elnökhelyettese (Folytatás az 1. oldalról.) építőipari vállalatok támogatására 15 millió forintot költenek a fejlesztési alapból. Várhatóan befejeződik a kecskeméti fedett piaccsarnok építése is. Az előterjesztés határozati része leszögezi: a tanácsok költségvetési és fejlesztési alapjának pénzeszközei a népgazdaság és állami költségvetés lehetőségeivel összhangban bővülnek. Javul, bár, kismértékben, a kommunális, szociális, oktatási és kulturális intézményi ellátás színvonala. A költségvetési és fejlesztési alap minden területén az eddigiekhez viszonyítva még felelősségteljesebb munkára és gazdálkodási szemléletre van szükség. Növelni kell a pénzeszközök felhasználásában a tervszerűséget és érvényt kell szerezni az ésszerű takarékosságnak, a .szakmai célok és pénzügyi lehetőségek összhangjának. A gazdálkodás kiegyensúlyozott folyamatossága indokolja, hogy a tanácsok megfelelő tartalékeszközökkel rendelkezzenek. A megyei tanács felhívja a helyi tanácsok figyelmét, hogy a fejlesztési alap tervének véglegesítésekor az áthúzódó építkezések befejezésének biztosítsanak elsőbbséget. Szervezzék a város- és községpolitikai célok mind eredményesebb megvalósítását elősegítő társadalmi munkát. Szigeti Péter pénzügyi osztályvezető, aki az előterjesztés feletti vitát szóbeli tájékoztatással vezette be, áttekintést adott a megye általános gazdasági fejlődéséről, a tanácsi gazdálkodás ez évi várható eredményeiről, majd a pénzügyi terv néhány jellemző pontjához fűzött kiegészítő megjegyzéseket. Mint mondotta, az előirányzatok növekedésében kifejeződik az a társadalmi gondoskodás, amely a változó gazdasági feltételek ellenére is nagyobb lehetőséget biztosít a különböző szociális, egészségügyi és kulturális juttatást közvetítő intézményhálózat színvonalának növelésére. A költségvetés tartalmazza a jövő évben beruházásból, vagy egyéb fejlesztésből belépő intézmények fenntartási és működési kiadásait is. Az urbanizáció, a rohamos. városi fejlődés mind nagyobb igényt támaszt a települések nagy részében a kommunális ellátással szemben. A gazdasági ágazatban rendelkezésre álló pénzeszközök nem tudják teljes egészében követni a szükségletet. A helyzet valamelyest javul a jövő évben, de azt is őszintén meg kell mondani, hogy ez csak a gondok enyhítését jelenti.. A tanácsi gazdaságban mintegy 80—90 millió forinttal kevesebb lesz a beruházási ráfordítás, mint ebben az évben. A rendelkezésre álló pénzeszközök, a felhasználási lehetőség és az építőipar teljesítőképességének összhangja a tanácsi gazdaságban közelítőleg megvalósul. A meghatározott beruházási színvonal 1236 millió fprint felhasználását teszi lehetővé, ami nagyjából megfelel a megye építőipari lehetőségeinek. A fejlesztési tervben az is tükröződik, hogy a középtávú tervekben szereplő jövő évi feladatok teljesülnek. Ennél többre nem vállalkozhatunk, mert ennek nem lenne realitása — mondotta a pénzügyi osztály vezetője. A kormány határozata alapján a jövőben a megyei tanácsok intézményirányító tevékenységében 'fokozottan előtérbe kell állítani a központi intézkedések hatékonyabb végrehajtását, a szükségletek pontosabb felmérését, az intézkedések megalapozottabb kimunkálását, a helyi tanácsok tevékenységének összehangolását és tervszerűbb ellenőrzését. Ezért indokolt, hogy a megyei szervek mentesüljenek az intézmények fenntartásával és működésével járó jelenleg túlzott operativitást megkövetelő feladatoktól, főleg azoktól, amelyek a helyi tanácsok szintjén is jól elláthatók. Ez egyben növeli a helyi tanácsok gazdasági szerepét, felelősségét, és szükségessé teszi az egymás közötti szervezett, operatív együttműködés erősítését. Ennek figyelembevételével kerül sor a szakközépiskolák és kollégiumaik városi gazdálkodási hatáskörbe történő átadására, január 1-től. A következő évékben tervezzük a szakmunkásképző, intézményeknek városi hatáskörbe történő átadását. Az egészségügyi ágazatban is több intézmény átadására és összevonására kerül sor a következőkben. Mindezek azt célozzák, hogy a gazdálkodást még szervezettebbé tegyük, a pénzeszközök célszerűbben álljanak rendelkezésre, és növeljük a helyi testületek szerepét a gazdálkodás irányításában. Indokolt az is, hogy felülvizsgáljuk a gazdálkodás és — az új feladatokra tekintettel is — a jelenleg még eléggé elaprózott intézményhálózat korszerűsítésének lehetőségeit és feltételeit. De azt is látni kell, hogy hosszabb folyamatról van szó, elhamarkodott lépéseket nem szabad tenni, hanem csak az összes feltételek megléte esetén kerülhet sor átfogó intézkedésekre. A költségvetés és fejlesztési alap pénzügyi előirányzatai lehetővé teszik a tervezett felada-. tok megvalósítását, és azokkal összhangban vannak. A gazdálkodásban, a napi munkában azonban fokozottabban kell érvényesíteni az állami fegyelmet, a tervszerűséget, az előrelátást anélkül, hogy a jogos és indokolt, a pénzügyi lehetőségeket is megalapozó szükségletek kielégítését korlátoznánk. Fontos feladatunk annak az elősegítése, hogy olyan szemlélet alakuljon ki, amelyben a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai érdekek maximálisan összeegyeztethetők. Annyi bizonyos, hogy a következő évben még jobban meg kell nézni, hogy a rendelkezésre álló pénzt a tanácsok mire költik el. A munkában alapvető a célok helyes rangsorolása, az indokolatlan felvetések és igények viszszaszorítása. Ezen a területen az eddigieknél nagyobb határozottságot kell tanúsítani. A gazdasági és a pénzügyi munkában erőteljesebben érvényesül az a közmondás, hogy „addig nyújtózzunk, ameddig a takaró ér”. De hogy ez a takaró nevkisebb, hanem nagyobb legyen, ehhez mindannyiunk kitartó, fáradságos, igen nehéz, de lelkesítő célok érdekében végzett jó munkájára van szükség — mondotta az előadó, majd kezdetét vette a jövő évi pénzügyi terv vitája. Az előterjesztéshez elsőnek Bogár János megyei tanácstag szólt hozzá, aki a számvizsgáló bizottság véleményét is tolmácsolva a megye jövő’ évi pénzügyi tervét reálisnak tartotta. A takarékosságrp, a sürgősségi sorrend szem előtt tartására hívta fel a figyelmet, melynek minden szin• Beszélgetés a tanácskozás szünetében. hatósági feladatokkal összefüggő tevékenységre, valamint a személyzeti munka és a káderpolitikai határozat végrehajtására. Utalt a tájékoztatóban az együttműködés alakulására, amely mind a főhatóságokkal, mind a nem tanácsi szervekkel kedvező volt. A megyei tanács elnöke tájékoztatta a tanács tagjait a katonai igazgatás, a polgári védelem és tűzrendészet tanácsi feladatainak végrehajtásáról, valamint a végrehajtó bizottság ágazati és funkfcionális tevékenységéről. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. A megyei tanács 1978. évi munkatervét megtárgyalásra ugyancsak dr. Gajdócsi István terjesztette elő, s tájékoztátta a testületet a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervéről is. Ezeket a megyei tanács elfogadta. Dr. Matos László 1929 augusztusában, Homokmégyen, egy hétgyermekes parasztcsalád egyikeként született. A felszabadulás után egészen fiatalon már részt vett a MADISZ szervezésében és középiskolai tanulmányait Kalocsán és Kecskeméten végezte. 19Sl-ben mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett a Budapesti Agrártudományi Egyetemen, közben mindvégig tevékeny munkása volt az ifjúsági mozgalomnak. A pártnak 1951 óta tagja. Az egyetem elvégzése után a Gcrai Állami Gazdaságban egy állattenyésztő részleg vezetője, majd 1955-től a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz-ben volt főagronómus. 1958 szeptemberétől a kiskunhalasi gépállomáson függetlenített párttitkár. 1956-ban az ellenforradalom leverése idején részt vett a párt újjászervezésében, utána 1960-tól — a tegnapi tanácselnök-helyettessé történt megválasztásáig — a megyei pártbizottság munkatársa, később a mezőgazdasági osztály vezetője, majd a gazdaságpolitikai osztály vezetője volt. Időközben a Szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán is diplomát szerzett. 1973-tól Tompa nagyközséget képviselve tagja a megyei tanácsnak, és elnöke a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskim megyei Szervezetének. Példamutató munkásságáért megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérem és a Munka Érdemrend arany fokozata kormánykitüntetéseket. A napirend további részében a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1978. évi munkatervének jóváhagyására került sor, amelyet Miklós Zoltán, a NEB megyei elnöke terjesztett elő. A tanácsülés a munkatervet jóváhagyta. A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja. ten, a helyi tanácsokig bezárólag, érvényt kell szerezni. Majer Imre megyei tanácstag megállapítása szerint a terv összhangban van a párt, a kormány életszínvonal-politikájával. Utalt a bevételi források szerkezeti módosulásával kapcsolatos gondokra, amelyek a helyi tanácsoknál jelentkeznek. Nagyobb érdekeltségre lenne szükség helyileg is a bevételek alakításában, adott hangot véleményének. Dr. Fórján Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője a költségvetés növekedési dinamikájával kapcsolatban a népgazdasági és területi gazdálkodás összefüggéseit elemezte. Hangsúlyozta, hogy a tervben szereplő 13 százalékos növekedés rendkívül jelentős, még akkor is, ha ez bizonyos területeken csak a mérsékelt előrehaladást, illetve a szintentartást teszi lehetővé. Az átgondolt finanszírozási terv, az intenzív tanácsi pénzforgalmi munka jelentőségére hívta fel a figyelmet. A felszólalásokra Szigeti Péter osztályvezető válaszolt, majd a megyei tanács az' 1978. évi költségvetést és fejlesztési alapot elfogadta és azt határozattá emelte. A tanácsülés előtt szereplő napirend további részében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatást o végrehajtó bizottság 1977. évi tevékenységéről. Ebben részletesen kitért a szervezetszerű működésre, az irányítási és felügyeleti munkára, a területszervezéssel kapcsolatos intézkedésekre, a Ifjúsági brigád nyerte a munkaversenyt . * . .■ •' Húsz év az átlagéletkoruk A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának KISZ- irodáján Szabó Alpár szervező titkárral kiszámoltuk a III-as műhelyben dolgozó ifjúsági szocialista brigád átlagéletkorát. A végeredmény alig haladta meg a húsz évet. Ez önmagában természetesen semmi erényt nem jelent, de az már igen, hogy a hat fiatal lakatos szakmunkás érte el a legjobb eredményt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben. Az ifjúsági szocialista brigád nemcsak a kecskeméti gyár munkacsapatainál bizonyult jobbnak, hanem vállalati szinten is ők teljesítették legeredményesebben a vállalásukat. Az első helyezettnek járó serleg tulajdonosai lettek. A megyei tanács ezután személyi ügyekben döntött. Dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, aki betöltötte 60. életévét, nyugalomba vonulására tekintettel, saját kérésére — érdemei elismerése és a végrehajtó bizottság tagjaként való meghagyása mellett — tisztségéből felmentette. Egyidejűleg dr. Matos Lászlót, a megyei tanács tagját, a végrehajtó bizottság tagjává, a megyei tanács elnökhelyettesévé, a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága elnökiévé megválasztotta. Dr. Matos Lászlót a megyei pártbizottság december 8-i ülésén — érdemei elismerése mellett — felmentették a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetői tisztsége alól és a megyei pártbizottság a gazdaságpolitikai osztály új vezetőjévé Suhajda Istvánt, a Kalocsai Állami Gazdaság igazgatóját nevezte ki. A megyei tanács a személyi kérdésekben való döntések után bejelentéseket fogadott el, s egyetértett az előző tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokkal. A mostani tanácsülésen a tanácstagok közül hárman nyújtottak be interpellációt. Majer Imre dunavecsei tanácstag a költségvetési üzem állóeszköz-fejlesztése, Tenke Ferenc bugaci tanácstag iskolai napközifejlesztés ügyében, Boromisza Ignácné szakmári megyei tanácstag pedig a körzetesítési gondokkal kapcsolatban interpellált. — A III-as műhelyben azon a gyártósoron dolgoztunk, amelyen az Uszty-Ilimszk-i papírfeldolgozó kombináthoz szükséges vasszerkezetek készültek — magyarázta Váradi Mihály, az ifjúsági brigád vezetője. — A csepeliek felhívása után egyebek között azt vállaltuk, hogy az Uszty-Ilimszk-i berendezések főtartóin, oszlopain a december 31-i határidő előtt, november 7-ig elvégezzük a ránkbízott lakatosmunkát. Szeptember 6-ra teljesítettük vállalásunkat. Mint azt a fiatal szakmunkások elmondták, ez természetesen nemcsak az ő eredményük, hanem a gyártósor valamennyi dolgozójáé is. Kollektív munka volt. Igyekezetükön, pontosságukon sok múlott, mert ha közülük bárki is, Kun Lajos, Szabó István, Kiss József, Magyar Lajos, Csáki Sándor, vagy a brigádvezető Váradi Mihály a meghatározott időre nem készíti el a szükséges alkatrészt, vagy valaki hibásan dolgozik, a többi szakmunkás nem tudja szerelni a vasszerkezeteket. — Ha a termelés úgy kívánta, két műszakban dolgoztunk, vagy bejöttünk a gyárba szabad szombaton is — folytatta a brigádvezető. — Egy másik vállalásunknak eleget téve több száz óra társadalmi munkát is végeztünk, segítettünk a festőknek, az asztalosoknak. S mivel valamennyien KISZ-tagok vagyunk, részt vettünk a gyári KISZ-klub felújításában, a tiszaugi üdülőnk rendbetételében, csónakok, kajakok készítésében. Az idén két újítást adtak be, az egyiket már elfogadták, s alkalmazzák is. A festők eddig a földön festették a vasszerkezeteket. Váradi Mihály újításának lényege, hogy egy úgynevezett törpe bakot készített, s ezen fes- - tik a főtartókat, oszlopokat. A fán nem csúszik a vas, s ezért nincs balesetveszély. A festőknek meg könnyebb a dolguk... A hat fiatal közül Csáki Sándor még ipari tanuló. Most másodéves. A többiek ugyancsak itt, a kecskeméti Fémmunkásban sajátították el választott szakmájuk gyakorlati részét. Azóta is együtt vannak, öt évvel ezelőtt alakították meg a brigádjukat. — Munka után rendszeresen együtt töltjük a szabad időnket — vette át a szót Kun Lajos. —Kedden, csütörtökön és szombaton délutánonként a KISZ-klubunk rendezvényeire járunk, együtt kirándulunk... — A brigádból négyen egy al-. bérletben is lakunk — jegyezte meg a brigádvezető. — Jó ez az összetartás, egymást segítjük, s biztatjuk — ha kell. Én az idén végeztem a marxista—leninista középiskolát. Hárman KISZ-oktatásra járnak, s valamennyien részt veszünk a szakszervezet által indított tanfolyamokon. Jelenleg az ugyancsak szovjet megrendelésre készülő technikai csarnokok vasszerkezeteinek lakatosmunkáit végzi az ifjúsági brigád. Emellett több hazai beruházás szerkezetén is dolgoznak. A kecskeméti gyár gazdasági vezetőitől tudom: lendületük nem csökkent, éppolyan szorgalmasan, becsületesen dolgoznak, mint korábban. A csepeliek felhívása az év végéig szól, a verseny december 31-én fejeződik be. Szemléletüknek, helytállásuknak is köszönhető, hogy a kecskeméti Fémmunkás túlteljesíti az idei évre meghatározott félmilliárd forintos tervét. T. L. Készülnek a zárszámadások Ezernégyszáz-huszonöt téeszben és 177 egyéb mezőgazdasági szövetkezetben a szakemberek december közepén értékelő elemzést készítenek az idei gazdálkodásról: összességében az eredmények jobbak a tavalyinál, ami végül is a közös gazdaságok anyagi alapjának növekedésében is megmutatkozik. A leltározások, összesítések után a zárszámadás a január első felében kezdődő közgyűlések elé kerül. A zárszámadások egyfelől elszámolást jelentenek az állammal. A téeszek kifizetik adótartozásaikat és visszatérítik a bankhiteleket.- Az összegezés üzemi célja ugyanakkor — az év gazdálkodásáról készített könyvviteli feljegyzések teljessé tétele és a reális következtetések levonása mellett — a közgyűlések demokratikus jövedelemfelhasználási döntéseinek számszaki megalapozása. A jövedelemfelhasználási javaslatok kialakításánál és a döntéseknél az üzemek általában a korábbi helyes gyakorlatot követik: növelik a biztonsági alapjaikat, és az idevonatkozó új rendelet szerint meghatározott összegeket tartalékolnak a kölcsönös támogatási alap céljára is. Az idén a korábbiaknál is meghatározóbb a törekvés; miután korszerű, nagy teljesítményű gépeket alkalmaznak az üzemekben, mind jobban igyekeznek elismerni a szakértelmet, a magasabban kvalifikált' munkát. Az üzemi jövedelmek felhasználásánál ugyanakkor a TOT új ajánlásainak megfelelően a lehetőség szerint nagyobb gondot fordítanak a szociális és kulturális igények kielégítésére. Az összesített adatokat a gazdaságok tagjai idén már csaknem mindenütt írásos tájékoztatókban kapják kézhez, így lehetőségük van arra, hogy az elemzés ismeretében hallassák véleményüket a közgyűlésen is, ahol javaslataikat, észrevételeiket a jövő évi tervek összeállításánál figyelembe veheti a vezetőség. Fontos, hogy a zárszámadások előkészítését a téeszek területi szövetségei is segítik: több helyen szerveztek tanfolyamokat és megbeszéléseket a téesz-vezetőknek, akik így biztosabban eligazodhatnak a teendőkben s megalapozott terveket készíthetnek a gazdálkodás további fejlesztésére. (MTI) Kétezer mentesítő busz az ünnepi csúcsforgalomra A Volán elsősorban a jegyelővétel alapján tudja pontosan, az igényieknek megfelelően megszervezni a kényelmes utazást, a karácsonyi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítását — éppen ezért kéri az utasokat a mielőbbi jegyváltásra. Gyors kiszolgálásukra minden állomáson, buszpályaudvaron megerősítették az elővételi pénztárakat, s a Volán Tourist hálózaton kívül felkérték a jegyárusításra az idegenforgalmi utazási irodákat is. A tapasztalatok alapján országszerte körülbelül kétezer mentesítő buszjáratot terveznek, a legforgalmasabb vonalakon szükség szerint akár négy-öt kisegítő buszt is indítanak a menetrendszerű járatokon felül. Gondoskodtak a pályaudvarokon megfelelő tájékoztató szolgálatról s a forgalomirányítást is megerősítik, segítségül „bevetik” a forgalmi tisztiiskolásokat is.
