Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-15 / 294. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1977. december IS. Állattenyésztés és környezetvédelem A technika rohamos fejlődésével, a népesség növekedésével, a fokozódó urbanizációval a nagy iparvidékek kialakulásával párhuzamosan az egész világon riasztó jelenségeknek lehetünk tanúi. Szinte valamennyi fejlődő ország jelentős gondja lett a levegő-, a víz, a talajszennyeződés, ennek nyomén a növény, és állatvilág pusztulása. Mindezt tetézi a zöldfelületek területének csökkenése. Így vált napjaink egyik fontos feladatává a környezetvédelem. Hazánkban az ember környezetét védő intézkedések egész sora született az elmúlt években. Törvény szabályozza a víz, a le. vegő, az erdő és a talaj védelmét. Ez azonban csak a keretet adja, az egész társadalom összefogására van szükség ahhoz, hogy környezetünk ne károsodjék. Vegyük példaként az állattenyésztést. Bács-Klskun megyében jelenleg 22 sertés- és 19 szakosított szarvasmarhatelep található. Ezek többségénél megoldatlan a szerves-, de főként a hígtrágya kezelése, a többi állattenyésztő telepről nem is szólva. Az üzemeknek egyre nagyobb gondot jelent a felhalmozódott trágya elhelyezése. Köztudomású, hogy a szakszerűtlenül kezelt szerves anyag nem egyszer szerepelt már fertőzési gócként. A szalmás Istállótrágyával nincs különösebb baj. Kiszórása géppel vagy robbantásos módszerrel megoldott. A hígtrágyával azonban más a helyzet. A talajvíz útján vagy egyéb módon a kutakat, természetes vízfolyásokat fertőzheti, ha nem vigyázunk eléggé. A gond megoldásán világszerte dolgoznak a kutatók, mégis lassú az előrehaladás. Az állattenyésztő telepeken keletkező hígtrágya kezeléséhez ugyanis költséges berendezésekre lenne szükség, amit saját erőből kevés mezőgazdasági nagyüzem tud megvalósítani. Az sem eldöntött tény, hogy a kémiai, biológiai vagy esetleg a mechanikai tisztítás a legolcsóbb, vagy a leghatékonyabb. Sajnos a korábban épített állattenyésztő telepek létrehozásakor a tervezők figyelmen kívül hagyták a tárgyakezelési eljárások megoldását. Nagy összegre lenne szükség ahhoz, hogy az elmaradást pótolhassák az üzemek. 19,6. január 1-től viszont kötelezővé tették, hogy az állattenyésztő telepek létesítésekor meg kell tervezni a trágyaelhelyezési módokat is. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legolcsóbb és a legsikerültebb módszerek egyi. ke, ha a telepeken keletkező állati ürüléket vízzel felhígítva kiöntözik a földekre. Ezt a munkát is körültekintően kell végezni, mert például zöldségnövények vizpótlására alkalmatlan, takarmánynövények öntözésére viszont jól hasznosítható az ily módon kijuttatott szerves anyag. Jó megoldásnak bizonyult az állattenyésztő telepek környékének erdősítése Is. A cellulóz nyárasok gyorsabban növekednek, ha hígtrágyával öntözik. Legtöbb gazdaságban ezt a megoldást választják leginkább. Közép-Európában is egyedülálló a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet területén létrehozott mechanikus berendezés, amelyet a városi szennyvíz tisztítására építenek. A létesítmény több száz millió forintba kerül. A jelenlegi ismereteink szerint a berendezés korszerűnek mondható, viszont drága. Építése még nem fejeződött be. Az üzemeknek külön-külön is keresniük kell a legjobb és legolcsóbb megoldásokat. Nemcsak a maguk hasznára, hanem mindannyiunkéra, környezetünk megóvása érdekében. Megéri. B. Z. PVC GYÁR ÉPÜL KAZINCBARCIKÁN • Kazincbarcikán KISZ védnökséggel épül a Borsodi Vegyi Kom. binát új PVC gyára, amely évente 250 ezer tonna 50 százalékos nátronlúgot gyárt az alumíniumiparnak. A felszabadult klórból — etilén hozzáadásával — 150 ezer tonna PVC-port állítanak majd elő évente. A próbaUzem 1978-ban kezdődik. Eddig elkészült a Lenlnvárosból érkező etilén csővezeték fogadóállomása és szerelés alatt áll a MONOMER. POLIMER és ELEKTROLÍZIS üzem. A képen: Szerelik a csővezetéket. Ajánlója: a KISZ-szervezet Tizennégyen ülik körbe a FÉRŐN kalocsai gyára ifjúsági klubjának nagyasztalát. A többséé itt van — a B üzem KISZ- alapszervezetének taggyűlése határozatképes. Kiss László — aki mellesleg a klub vezetője is — vezeti az ülést. Vörös István, a titkár dolga lenne ez, de éppen róla döntenek, ezért adta át a teendőt másnak. Illetve, az első> napirendi pontot még ő terjesztette elő, ekkor határozták el, hogy ezentúl Kilián György lesz az alapszervezet neve. Ezt követően vonult más pozícióba a titkár. — Vörös István azzal a kéréssel fordult a KlSZ-alapszervezethez, pontosabban annak taggyűléséhez, — kezdte teendőit Kiss László —, hogy egyik ajánlóként támogassa tagfelvételi kérelmét a Magyar Szocialista Munkáspártba. A kérést beterjesztő izgatott, cigarettára gyújt. Miközben az ilyenkor szokásos adatokat ismertetik, nagyokat bólint. Huszonegy éves, öt éve dolgozik a FÉKON-nál, előbb mint ipari tanuló, utóbb mint műszerész. Jelesen szakmunkásvizsgázott, s ez alkalommal a szakma vállalati kiváló tanulója címet is kiérdemelte. Az Iskolában kezdte a KISZ-munkát, csúcsvezetőségi tagként, majd a gyárban folytatta, Három éve tagja a vállalat KISZ-bizottságának, alapszervezeti titkár. Édesapja villanyszerelő, édesanyja a szakmunkásképző intézetben szakoktató, 1961 óta párttag, tagja a párt városi végrehajtó bizottságának. Vörös István munkáját többször elismerték, tavasszal kapta meg a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, járt — jutalomképpen — a Szovjetunióban és az NDK- ban Is. A marxista középiskolát és a gépészeti szakközépiskolát végzi. — Kinek van kérdése? — néz a tagságra Kiss László. Szinte mindenkinek. — Miért akarsz párttag lenni? — így hangzik az első. — Mint tudjátok, most járok marxista középiskolába — kezdi az indoklást a KISZ-titkár. — Ne vegyétek szólamnak, ha azt mondom, miközben fokról fokra megismertem az elveket, amelyek szerint élünk és dolgozunk, érlelődött az elhatározás, jó lenne párttagnak lenni. Tudom, hogy aki tagja a pártnak, annak többet kell tenni az átlag• Vörös István. nál, és én többet akarok tenni, így történt. — Milyen pártmegbízatást képzelsz el magadnak? — Továbbra is KISZ-titkár szeretnék maradni. Viszont tudom, hogy munkámban voltak hiányosságok — időnként felületes Vagyok —, ezt leküzdöm. Hiszen, ha felvesznek, mindenütt nagyobb felelősséggel kell dolgozni, a párttagság — kötelez. Fogós kérdést találnak ki a lányok. — Tegyük fel — mondják —, hogy olyan kislánnyal ismerkedsz meg, akinek a szülei ragaszkodnak az egyházi esküvőhöz, s még pénzt is ígérnek. Mit teszel? (Időszerű a firtatás, Kalocsán nemrég történt hasonló eset: két Igen aktív KISZ-tag főszereplésével.) — Nekem az nem megy, hogy egyik percben ezt mondjam, a másikban meg másként cselekedjem — hangzik a komoly, őszinte válasz. Németh József, a vállalati KlSZ-blzottság titkára kér szót. — Mindnyájan Ismerjük Vörös Pistát — kezdi. — Tudjuk, hogy soha nem vonta ki magát a rendezvényeinkről, sőt. Azt Is tudjuk, hogy kevés ideje ellenére — két iskolát is végez — szervezi a mozgalmi életet, jól. Az a meggyőződésem, hogy ismeri a vele, mint leendő párttaggal szemben támasztott követelményeket, s eleget is tesz ezeknek. Javaslom, hogy a taggyűlés támogassa felvételi kérelmét, és legyen ajánlója. Kiss László szavazásra bocsátja a kérést. Minden kéz a levegőbe lendül. B. J. • A kérést a tagság egyhangúlag támogatta. 1 - ....................................................................................................................................................................................... Pillanatkép egy tízéves brigádról vn'Áa HourJjuAi. larnOurriKi Pontosan tíz évvel ezelőtt alakult a Zománcipari Művek kecskeméti gyárában a Táncsics Mihály brigád. Vezetője Zsámboki Ferenc lett, aki az alakulás óta a kis közösség élén áll. Az azóta szép sikereket elért munkáskollektívát mutatja be a „Lamport” Zománcipari Művek dolgozóinak lapja. A tíz esztendővel ezelőtt még csak szocialista címet pályázó brigád a vállalat legjobbjai közé emelkedett. Két évvel ezelőtt elérték a Vállalat Kiváló Brigádja címet, az idén Ismét e rangos cím elérését tűzték célul. Ezért az első félévi vállalásaik sikeres teljesítése után a második félévben pótfelajánlásokat Is tettek. Munkahelyük a gépi öntöde. A II. műszakban dolgoznak. Rajtuk kívül a Reiszmann brigád dolgozik itt. ök a versenytársak. Igen élénk a versenyszellem, nemcsak a két brigád között, hanem a többiekkel is. Az üzemben elhelyezett versenytáblán naponta lemérhetik: melyikük hogy áll darabszámmal, minőséggel, selejttel... Műszakkezdéskor mindegyikük megnézi az előző napi eredményeket feltüntető táblát és megbeszélik aznapi tervüket. Nemes verseny folyik a brigádok között, s ha egy gép elromlik, bármely brigádhoz tartozik, nem haboznak az üzemviteli csoport dolgozóinak segíteni a javításnál, hogy minél kevesebb legyen a kieső idő. A Táncsics brigád öt tagja az alsó és a felső formázó gépsorok mellett dolgozik. A többiek:formakészítő, beöntő, tisztító és egy öntő munkás. Zsámboki Ferenc a brigád vezetője tíz évvel ezelőtt a brigád alakulásakor gépkezelő volt, ma csoportvezető. A hét alapító tag a vezetőn kívül: Miklós Ferenc, 27 éve dolgozik a kecskeméti gyárban, itt tanulta meg eredeti szakmáját, az öntést, pártbizalmi, tevékeny részese a gyári közéletnek. Nagyrészt rajta múlik, hogy milyen lesz a kád minősége. Magatartása és lelkiismeretes munkája folytán nagy tekintélye van a munkások előtt. A felesége is a gyárban dolgozik. A továbbiakban csak felsoroljuk az alapító tagok neveit: Sebők József, Margit Jenő, Miklós Ferencné, Szabó Gergelyné, Túri Imréné. A többiek, akik később lettek a brigád tagjai, de jól beleilleszkedtek a közösségbe: László István, Ágoston Lajos, Joghel Ferenc, D. Kovács István, Kovács IV. József, Kovács Sándorné (férje a versenytárs Reiszmann brigád tagja), Magó Lászlóné és Törteli Ferenc. íme, a gyorsfénykép a Táncsics szocialista brigádról, amelynek tevékenysége számottevő a ZIM kecskeméti gyára nagy kollektívájának eredményességében. Többet kap, aki többet nyújt MM MWUW. HtWUffNl &HIRIAP A MEZŐGÉP Tröszthöz tartozó vállalatok dolgozóinak lapja legutóbbi számában olvastuk: Egymilliárd kétszázötven millió forint értékű készterméket kell előállítaniuk a kecskemétieknek ebben az évben. A teljesítéshez képest ez az érték hét százalékkal fog emelkedni 1978- ban. Megvalósításához elsősorban a termelés szubjektív feltételeit kell biztosítani: elegendő munkást és műszaki dolgozót. A munkások száma ugyanis — vállalati szinten — az idén 103-mal csökkent (ami viszont maga után vonta a munkások és alkalmazottak létszám-arányának romlását.) Ez a helyzet komoly gondot okoz Solton, Tiszakécskén és a központi gyárban. A hiányzó létszám pótlása mellett még az anyagi és szociális körülményeket is javítani akarják. Mivel a vállalat — fennállása óta — ebben gz évben éri el legjobb eredményeit, biztosított a hatszázalékos bérfejlesztés, Illetve a hétszázalékos jövedelemnövekedés. Beruházásokkal, gondosabb és fokozottabb szerszámozottsággal fogják javítani a munka technikai feltételeit. Tervezik az elavult gyártástechnológiák korszerűsítését is. A jövő évben a kecskemétiek is áttérnek a bértömeggazdálkodásra. Így nagyobb mértékben függ a munka hatékonyságától és minőségétől a rendelkezésre álló bérkeret. A cél az, hogy aki többet nyújt — többet is kapjon. Megkezdődött azújkikészítő építése A Finomposztó Híradó, a bajai Finomposztó Vállalat pártbizottságának üzemi lapjának a legutóbbi számában olvastuk: A generálkivitelező BÁCSÉP megkezdte a 68 millió forintos bajai új kikészítő épület vasbeton szerkezetének összeszerelését. A kétszintes épületbe telepítik át — várhatóan 1978 végén — a kikészítő gépeinket. Az új üzem összterülete a jelenleginek majd a kétszerese, vagyis 5400 négyzetméter! Sajnos a rendkívül igényes szakipari munkát kívánó építkezés — ahol tíz alvállakozó is dolgozik majd — vontatottan halad. Érthetetlen számunkra, hogy a megye legnagyobb építőipari vállalata, a másik nagyvállalat a Finomposztó legjelentősebb beruházásán összesen átlag hat fővel dolgozik a helyszínen annak ellenére, hogy a beruházás gyorsítása érdekében két hónapra tíz főt adtunk át a BÁCSÉP-nek a vasbeton elemek elkészítésének segítésére — nyilatkozták a vállalati beruházási osztály vezetői. B. A. Sürgős intézkedést! Aki megyénk második legnagyobb városa, a csaknem 40 ezer lakosú Baja centrumának élelmiszerüzleteit végigjárja, elégedetten, örömmel állapíthatja meg, hogy szinte mindenütt az igényeknek megfelelő bőséges árukészlet várja a vásárlókat, Nem gondol arra, hogy ez mily körülményes szállítói munka eredménye. Mert sajnos ez a valóság, amelyről a napokban 'érkezett terjedelmes levélből értesültünk, íme a részletek: A Bartók Béla utcai boltokba történő áruszállítást rendszeresen akadályozzák a környéken parkoló személygépkocsik. Az élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi vállalat helyi fiókjának dolgozói nemegyszer csak bravúros — de könnyen balesettel Is végződhető — ügyeskedés közepette tudják kikerülni az álló autókat és megközelíteni az egységek bejáratát. Idegeket őrlő ez a gyakorlat, s nem kevésbé, ha az utca — mely az 51-es számú forgalmas főútvonal egyik városi szakasza is — másik oldalán kénytelenek lerakodni, hiszen ilyenkor az úttesten át muszáj cipelniük a megrendelt árukat, miközben a. járművek közlekednek mellettük. A panaszosok gondoltak mér arra is, hogy élet- és balesetveszélyre hivatkozván megtagadják e munka végzését, erre lehetőséget biztosít a Munka Törvénykönyve. Minthogy azonban komoly felelősséget éreznek a lakossági áruellátásért, inkább vállalják. hogy a szállító kocsival az üzlettől a szükségesnél sokkal távolabb helyen — pl. a csemegebolt előtt, ahol könnyen lehet parkolni — állnak meg, s teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Ez azonban annyi időt vesz igénybe, mint egy kisebb helység — mondjuk Szeremle — áruszállítási teendője. Az említettek alapján olvasóink: ezúton Is kérik az Illetékeseket, sürgősen Intézkedjenek, hogy a Bartók Béla utca szóban forgó szakaszán legalább az áruk kiszállításának szokásos idejében legyen tilos parkírozniuk az egyéb rendeltetésű gépjárműveknek! Hasonló tilalmat Indokolt életbe léptetni csütörtöki és pénteki napokon a Bácska Aruház előtt is, ahová az áruval telepakolt szállító járművek gördülnek be. Mert az Itteni rakodómunkát Jelenleg nagyon zavarják a parkoló magánautók. A szállítómunkások másik égető gondja, hogy a Kismotor- és Gépgyár Szegedi úti üzeme úgynevezett házi boltját nehezen közelíthetik meg. Korábban egykét méternyire megéllhattak az épület előtt, egy vitatható rendészeti döntés értelmében azonban ma már legalább 30 méternyi távolságról vihetik csak az árut rendeltetési helyére. A közlekedés itt sem biztonságos, ugyanis nagy forgalmat bonyolítanak le a személygépkocsik. Közülük az egyik nemrégen alig akart utat engedni a kereskedelmi vállalat öttonnás teherkocsijának, mely annyira oldalirányba tért, hogy megbillent, s ennek következtében csaknem földre zuhant a másfél ezer üvegnyl befőtt. E veszélyeztetett rakomány értéke meghaladta jóval a tízezer forintot... Nos, a szállítók sérelmét, kérését abban a reményben közöljük, hogy haladéktalanul sor kerül az érdemi Intézkedésre! És erre azért is szükség van, mert közeledik a kereskedelem szokásos év végi forgalmazási csúcsidőszaka Baján is, s a kellő felkészülésben döntő szerepe van a zökkenőmentes áruszállítást elősegítő közlekedéstechnikai feltételeknek! Miért elhanyagolt a Rigó utca? Mostanában gyakori téma lapunkban a lakóhelyi környezet tisztasága, amellyel kapcsolatban írtunk már örömteli tényekről, bosszantó dolgokról, helyt adtunk egyéni véleményeknek és hivatalos állásfoglalásoknak. A közöltekkel mindig arra törekedtünk: segítsünk érvényt szerezni a környezetvédelemi törvényben foglaltaknak. Az utóbbiak maradéktalan végrehajtását mindannyian tapasztálhatjuk, ha olyan közterületen — parkon, téren, úttesten stb, — haladunk át, ahol példás a tisztaság. Sokhelyütt ilyesféle már a jellemző, De még sajnos nem kevés azon környezetek száma, melyek a gazdátlanságot, az elhanyagoltságot tükrözik. Ezek sorába tartozik a kecskeméti Rigó utca is. Varga Gyulánétól értesültünk, hogy a rövidke utcában Idén még nem látták söpörni az illetékes kommunális üzem egyetlen dolgozóját sem. De baj van a szemét elhordásával is, mert néha hetekig űrítetlenek a kukák. Nincs errefelé csatorna sem, csapadék alkalmával a mélyedésekben gyűlik össze a víz, mely a gyalogos közlekedést is akadályozza, Most, az őszi hetekben a lehullott falevelek szinte szőnyegszerűen borítják be az útvonalat, s ez látványnak sem éppen szívderítő. „Utcánk alig pár száz méternyire van az újjáalakított, szép, rendezett városközponttól. Aki onnan idetéved, elmaradt falusi környezetben találhatja magát. Az idegen csalódottan távozik a helyről, az itt lakó pedig kesereg, De meddig tart ez a már-már alig elviselhető és talán a közegészségügyi szabályokba is ütköző állapot?" — fejezi be olvasónk a sokak nevében írott levelét. Mi a Rigó utca lakóival együtt reméljük, hogy a megyeszékhely belterületének köztisztaságáért felelősök Intézkedésére haladéktalanul sor kerül! Ismét a villanyszámla Először idén tavasszal tettük szóvá lapunkban, hogy a kecskeméti családok jelentős része kéthavonként szinte rendszeresen találja meg postaládájában az áramdíj kiegyenlítésére vonatkozó felhívást, mely többi között ezzel a sajátos tartalmú mondattal hívja fel magára a figyelmet: „Pénzbeszedőnk a mai napon megkísérelte az esedékes áramszámla összegének beszedését, Sajnálatunkra a kísérlet eredménytelen maradt, mivel a lakást zárva találta.” Ezt a gyakorlatot, módszert régóta ellenzik az emberek. Olvasóink észrevételeiről, s a megoldást Célzó javaslataikról mintegy fél évvel ezelőtt beszélgettünk a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat vezető munkatársaival, Monostori 'József üzemigazgatóval, Plavecz Pál pénzügyi főosztályvezetővel ésdr. Tóbiás Sándor jogtanácsossal, akik közölték, hogy ismerik az ilyen gondokat, s szüntelenül keresik a megoldást. Am nem hallgatták el, hogy ők is munkaerőhiánnyal küszködnek, minek következtében igen sok fogyasztót — havonta átlagosan két és fél ezer embert — kell felkeresnie egy-egy díjbeszedőjüknek. S ha valamelyikük megbetegszik, a helyettesítést a többieknek kötelezően kell vállalniuk, de ha szükséges. még a szerelő szakemberekből is átirányítanak néhányat e munkaterületre. Persze ezen intézkedés sem garancia arra, hogy az esti órákban, a lakásukban tartózkodásukkor jutnak el valamennyi fogyasztóhoz. Informátoraink hangsúlyozták, a kedvezőtlen személyi adottságuk ellenére igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az áramdíjat lehetőleg a késő délutántól kezdve kasszírozzák, vagy a hét utolsó munkanapján — ekkor számos családban vannak odahaza szabad szombatos hozzátartozók —, s gondoskodnak arról is, hogy a dolgozók szabad Idejéhez igazodva határozzák meg a kirendeltségi központban való díjbefizetés időpontját. Biztosítottak bennünket arról, hogy a formanyomtatványról törlik a kétségtelenül helytelennek tűnő „megkísérelte” és a „kísérlet” kifejezéseket. Nos, az elmúlt hónapokban keveset változott a helyzet. Sőt! A díjbeszedők gyakran becsöngetnek napközben, munkaidőben az üres és természetesen zárt lakásokba. Aztán rutinosan dobják a postaládába a szokásos felhívást tartalmazó papiroskát, rajta a kifogásolt szövegezéssel. A befizetés helyén is tumultus van és nem ritka a szóváltás sem. Sokan reklamálnak például amiatt, hogy az augusztus-szeptember havi áramfogyasztásukért fizetendő összeg csaknem duplája a megelőző két nyári hónapinak, holott a villamos berendezésük nem gyarapodott, nagyobb teljesítményű égőket sem használtak és több órás villanyfényt sem igényeltek, mint júniusban, meg júliusban. Hogy az árammérő romlott-e el, vagy megint a leolvasás pontosságával van baj, nem tudhatják, mert az ellenőrzéshez szükséges adatokat tartalmazó áramszámlát — mely a fogyasztót Illeti meg — a díjösszeg befizetésekor nem kapták meg a kirendeltségen. Konkrétumként hadd hivatkozzunk a 134 935-ös sorszámú és 191 forint 20 fillér átadását bizonyító nyugtára, melyhez tartozó áramszámla hollétének csak a DÉMÁSZ a megmondhatója. összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516.
