Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-24 / 232. (302.) szám
1977. december 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Agrártörténeti emlékeink védelméről Az Állami Könyvterjesztő Vállalat gyorsmérlege szerint újabb forgalmi csúcs dőlt meg a könyvüzletekben; a téli könyvvásáron több mint 200 millió forint értékű kötet talált gazdára. Szinte valamennyi új verseskötet elfogyott az üzletekben. Sokan keresték a 26 fiatal bolgár költő 260 versét közreadó Fénykerék című antológiát. Eltűnt a polcokról Arany János Kapcsos könyve, Illyés Gyula Különös testamentuma, Karinthy Frigyes Nem mondhatom el senkinek című versgyűjteménye. Feliratkozott a sikerlistára több magyar klasszikus és mai szerző regénye, elbeszéléskötete is. Örkény István ftózsakiállítás című kisregénye, Thurzó Gábor Belváros és vidéke című kötete, a magyar novella klasszikus mesterének, Kosztolányi Dezsőnek Kulcs című kötete szinte órák alatt hiánycikké vált. Keresettek voltak a külföldi regények, elbeszélések is. Az Égtájak 1977 antológiában 32 író elbeszéléseit gyűjtötték össze; sokan vásárolták meg Bohumil Hrabal Tükrök árulása címmel megjelent elbeszéléskötetét. A világirodalom legszebb elbeszéléseit három kötetben közreadó antológia szintén több tízezer példányban kelt el. Gazdag választékot kínáltak a gyermek- és ifjúsági irodalom kedvelőinek. Sok óvodás és kisiskolán örvendhetett Ténagy Sándor Mókavásár című verseskötetének, Dallos Jenő Tréfás ÁBC- jének, s a Kivirágzott a diófa népi gyerekjáték gyűjteménynek. (MTI) Szakemberek vitatkoznak évek óta arról, hogy a munkaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkaerőhiány jelentkezik. Demográfiai okokból a következő években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljes foglalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerő-kínálat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő-gazdálkodással enyhítheti. Ennek egyik formája a nálunk még kevéssé alkalmazott, úgynevezett rugalmas munkaidőrendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő kihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerőigény és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidő-rendszeren? Naponta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákényszerülnek magánügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik munkaidőben való intézésére. Az ..ügyletnek” tehát a dolgozó vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogv az esetek többségében hogyan dől el, mosj ne firtassuk. A rugalmas munkaidő-rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidő kezdés és befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden munkanap egy meghatározott — a szakirodalom által blokkidőnek nevezett — időszakban munkahelyén keik tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mértéket a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidő-rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugat-európai országokban, Kanadában, az USA- ban, Japánban, még Dél-Amerikában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rendszertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen szalagrendszer esetében például aligha valósítható meg. Hazánkban jelenleg a rugalmas munkaidő-rendszert 60—70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. Ebben az évben a Munkaügyi Minisztérium további 26 vállalatnál segíti bevezetését, melyre programot dolgozott ki. B. Z. Vasarely-térplasztika Pécsett Paradicsom — mag nélkül A napokban került nyilvánosságra egy rendelet, amely hagyományaink ápolása, a régmúlt időket idéző, azok társadalmi-gazdasági viszonyait hordozó értékes műtárgyaink megőrzése céljából fokozott jelentőségű. Különösen itt. Bács-Kiskunban, a legnagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező megyében, virágzó ősi és újabb kultúrák színhelyén. A mezőgazdasági és élelmezésügyi, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a kulturális miniszter közösen intézkedett a fontosabb agrártörténeti emlékek védelmének kiterjesztéséről. Nem, mintha ezek az objektumok és tárgyak — már amelyik lajstromba volt véve — eddig nem élvezték volna az illetékes hivatalok gondoskodását, mindannyiunk féltő törődését. Inkább a még csak kevesek előtt ismert, eldugott, vagy teljesen elfelejtett építményekről, termelőeszközökről, egyéb dokumentumokról van szó. És tulajdonképpen itt jelentkezik a mezőgazdasági nagyüzemek, az erdő- és fagazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok, a halászati szövetkezetek, s az egyéb mezőgazdasági szakigazgatási intézmények és intézetek felelőssége, amelyet a határozat ennél konkrétabbá és szigorúbbá tesz — kötelességként ír elő. Vagyis; a felsorolt gazdálkodó egységek és felügyeleti hatóságaik kötelme lesz ezentúl a működésük területén levő, műemlékké, vagy műemlék jellegűvé még nem nyilvánított épületek, muzeális jelentőségű tárgyak, egyedi tájrészletek, archív iratok, térképek és fényképek felkutatása, ideiglenes megóvása, illetve ezekről 1978. június 30-ig az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek tájékoztatása. A bejelentésekben egyébként közölni kell a „megmentésre” javasolt agrártörténeti emlék részletes leírását, helyét, fekvését, továbbá • Hangulatos nemesnádudvari pinceutcarészlet. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Szeremlei tornácos épület. • Szép parasztház Kunszentmiklóson. a tulajdonos, a kezelő nevét, címét. Az egész felfedező-számbavevő munkát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum irányítja. A rendelkezés valamivel bővebben foglalkozik azzal, mik is értendők valójában a címben is említett gyűjtőfogaimon. A felsorolás szerint: a mező- és erdőgazdasági, vadászati, halászati, éleírpi szeripari Rendeltetésű, a társadalmi-gazdasági haladás fonto§ állomásához .kapcsolódó, vagy azt tükröző jellegzetes lakóépületek, magtárak, istállók, pincék, malmok, gépműhelyek, kísérleti szakoktatási helyiségek, a magyar agrártörténet kiemelkedő személyiségeinek szülő- és lakóháza, s egyéb ilyen létesítmények, valamint ezek közvetlen környezete. Ezenkívül: a mezőgazdasági szakmák, foglalkozások relikviái; régi gépek, berendezések, szerkezetek, patinás szerszámok, munka-, oktatási és kísérleti eszközök, s a róluk készült okmányok, fotók, rajzok. S ide tartoznak még az eddig ismeretlenségbe vesző ősültetvények, különleges tájrészek, kertek, parkok és ligetek. Reméljük, megyénkben is — ahol létrehozták hazánk második nemzeti parkját, benne több helyreállított és kisebbfajta néprajzi múzeumnak berendezett tanyával, ahol megcsodálható Európa legnagyobb löszpince-rendszere (Hajós) és ahol gyönyörű, muzeális értékű szélmalmokat őriznek — foganatja lesz e rokonszenves rendeletnek, azaz: eredménnyel , zárul'majd a nemes szenvedélytől vezérelt gyűjtő-feltáró-konzerváló tevékenység. K. F. A bolgár Olga Dranovszka nevéhez számos érdekes növénynemesítési és fajtakísérleti eredmény fűződik. A neves kutatónak tíz évvel ezelőtt sikerült először magnélküli paradicsomot és padlizsánt termesztenie. Az első sikerek nyomán tovább dolgozott, és egy új eljárást fejlesztett ki: kimutatta, hogy virágpor gamma- vagy röntgen-besugárzással magnélküli gyümölcsök termeszthetők. Az így termesztett, magnélküli gyümölcs rendkívül húsos, magas a szárazanyag-, a cukor- és C-vitamin tartalma. A magnélküli paradicsom cukor és savtartalmának az aránya is jóval kedvezőbb. A konzervipar számára különösen jelentős ez a fajtakísérlet, mert a magnélküli paradicsomból az eddiginél sokkal jobb minőségű konzervet lehet előállítani. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Milyen a rugalmas munkaidő-rendszer? Jogszabályokról - röviden Szer etet éhség A gyorsíró és gépíró iskolákról szól az oktatási miniszter 5/1977. (VI. 27.) OM. sz. rendelete, mely szerint ezek az iskolák középfokú oktatási intézmények, amelyek a gyorsíró és gépíró munkakör betöltéséhez szükséges alapfokú szakmai képzettséget, továbbá nem befejezett középfokú általános műveltséget nyújtanak. A képzési idő két tanév, alapfokú tanfolyamon a képzési idő középiskolai végzettséggel rendelkezők számára egy tanévre összevonható. A rendelet — amely a Magyar Közlöny 1977. 50. számában jelent meg — szabályozza, hogy kik vehetők fel az iskola első évfolyamára és kik az alapfokú tanfolyamra. A Minisztertanács 23/1977. (VII. 1.) sz. rendelete módosítja és kiegészíti a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló korábbi rendeletet. Táblázatban tünteti fel a szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantsági nyugdíj összegét az illetményátlag százalékában, rögzíti a legalacsonyabb és legmagasabb illetményátlag összegét is. A rendelet, amely a kihirdetése napján (július 1-én) hatályba lépett, a Magyar Közlöny f. évi 51. számában jelent meg. A munkaügyi miniszternek 9/1977. (V. MŰM. sz. rendelete a fogyasztói, értékesítő és beszerző szövetkezetek dolgozóinak munkavégzésére vonatkozó szabályokról szól. E rendeletekből csupán az alábbiakat idézzük: „A dolgozó díjazására, valamint a részére járó egyéb juttatásokra és térítésekre — ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — az állami szervekkel munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni — (Magyar Közlöny 1977. 51. szám). A Művelődési Közlöny 1977. évi 12. számában jelent meg a kulturális miniszter 105 1977. KM. számú utasítása a kulturális intézmények belső ellenőrzésének rendjéről. Az utasítás melléklete irányelveket ad a belső ellenőrzés rendjének kialakításához, a vezetői ellenőrzésekhez megjelöli az egyszemélyi felelős vezető feladatait, a beosztott vezetők és a belső ellenőr feladatait, valamint részletesen szabályozza a tevékenység folyamatába épített ellenőrzést. Külön fejezetben szól a belső ellenőr személyéről anyagi, valamint erkölcsi megbecsüléséről. (Gy—gy) Az ünnep előkészületeivel foglalatoskodva, ünnepi ajándékvásárlás. program kapcsán töprengve érzi meg talán leginkább az ember, hogy létezik olyan fogalom: saeretetéhség. Nem szólnék most a kézzel fogható dolgokról; arról, hogy a családi közös órák vágya az örömszerzés óhaja miként fűti fel a kedélyeket, miként biztat újból és újból ajándékok vásárlására, még egy kis meglepetés beszerzésére. Ezek: a külsőleges jelek, a környezet és időpont kölcsönözte ingerek, amelyeknek ilyen tájt még akkor is nehéz ellenállni, ha szűkében van már a pénznek a családi pénztárca, s a vásárlás mértékét jószerivel december elején felborítottuk. A szeretetéhség másfajta — korántsem csak anyagi javakhóz, meglepetésekhez kapcsolódó jeleiről, járulékairól szólnék inkább. „Vajon észrevesszük-e. — például — hogy az iskolásgyerekek lelkivilágában, így a télelő táján mennyire felhalmozódik bizonyos. szinte megfogható szeretet’gény? Hát igen. A vakáció napjai régesrég távolba röppentek. Tanulás van három és fél hónapja: este tv, kevés szó, néha vasárnap is családi traces — alapvetően csak a köznapi kötelezettségek váltják egymást. „Tanulj, igyekezz”, „közeledik a félévi bizonyítvány”, intésből elég akad iskolában és otthon is. A téli örömök egy-kétszeri korcsolyázásra korlátozódtak eddig: anya vásárol, a szabadságát az ünnepekre spórolgatja. Apa egy kis mellékesért órázik, kerüljön több apró meglepetés a fa alá. Sie velünk az idő az ünnepek felé. S a napi szeretetrestanciák egyre gyülekeznek. Mintha csak arra várnának, hogy az egymástól elspórolt perceket odaöntsük a fenyőfa alá. íme, az adósságom, most ráérek, ezt az időt nektek kuporgattam. Véletlen-e, hogy ünnepek táján a fél ország szabadságra megy. a nyárról őrizgetett szabadságmaradékok kerülnek elő. Nem, nem véletlen. Adni akarunk önmagunkból, mi. felnőttek. Törleszteni kívánunk valamennyit időadósságunkból. S mi tagadás: olyan jó ilyenkor bőkezűnek lenni. Egy nagy havas séta. családdal, ródlival. Elindulunk reggel, nem hajt az idő. lehet beszélgetni, tárulkozni ; odafigyelni egymásra, talán kicsit másként is, mint ahogyan az eliramlott köznapok diktálják. Elmenni a nagymamához, nagypapához, aki nem költözött be a megyeszékhelyre, hanem ott maradt abban a kis faluban, abban a kis házban, ahol a gyerekkorunk eltelt, elröppent. Tessék csak megfigyelni: két óriási korosztály szeretetigénye milyen hihetetlenül erős, az öregeké és a gyermekeké. Csak éppen: az idős szülők szelíd-csendesen, hangosan alig jelezve várják a nekik szánt perceket-órákat. A gyerek meg harsány, várja, követeli, kiköriyörgi a maga részét. A két nagy korosztály kívánság-áramában élünk. Amit nem adtunk meg év közben — segítség okán, futó kapkodás, ezernyi más program okán az öreg szülőknek, az most keserű adóssággá gyűlik. Törleszteni kéne belőle, mert az évnek ebben az egyetlen időszakában, nem lehet mire hivatkozni. Szeretetünnep van, s mama, akit féléve láttunk utoljára, futóviziten, két percre beugorva hozzá az obiigát csokoládécsomaggal —. most vár ránk. Fiaik, leányaik családjára várnak az öregek. Arra. hogy sok fogyjon el a karácsonyi pulykából, kalácsból, unokák rajcsúrozzanak a házban, jó nagy beszélgetések legyenek a családban. Együtt legyenek egyszer, akiket régen másfelé szólított az élet. ősi. régi hagyományok, megszokottságok köszönnek elő ezekből a karácsonyi, újévi nagy rokonlátogatásokból, ízük van. sajátos szépségük és különleges tartalmuk.. Napok, amikor felkerekedik a fél ország, s szeretetlátogatóba megy, aki csak teheti. Mohók ilyenkor a gyerekek is. Elönt. körülvesz felnőttet, öreget a szeretetre, foglalatosságra, önnön kis lényük észrevételezésére szolgáló ezerféle módszerük. Hány, de hány családban gyűltek fel már a gyerekektől elvett félórák, órák, amikor a munka, vagy a felnőtt kedvtelés, esetleg a fáradság. s a nyűgösség félrevonulásra késztetett apát vagy anyát: „játssz egyedül, hagyj, majd máskor foglalkozom veled”. S még jó, ha nem gyűlt a gyerekben keserves közönnyé tartózkodásunk, örökös sietségünk. Jó, ha megmaradt a követelni tudásuk, ünnepi hetekre gyűjtögetve — kaszírozva immár a járandóságukat. — Hát... ilyen szeretetéhségeink vannak, ünnepi csomagba gyűjtögetve, kinek-kinek a magáé. Talán nem is tehetünk arról, hogy felgyülemlik a hátralékunk. , A hétköznapok néha sodorják magukkal az embert, torpanásnyi időt sem hagyva. Máskor magunk hajtjuk bele életformánkat, vágyainkat a siető, mindig új egyéni célokat elérni akaró futásba. Aztán... ilyentájt lassúvá szelídülnek a családi határok kerekei. Hív a gyerek, „válts szót velem, játssz velem, beszélgess velem”, öreg szülők várnak, rokonok barátok kémek részt az örömeinkből, hogy a közösen eltöltött órák töltsék fel ismét a barátság akkumulátorait. Törlesztőnk a szeretetadósságokból és csillapítjuk szeretet^hségünket. Aztán... mintha könnyebbednék a batyu. Visszük, s ballagunk vele tovább.-I -t. Könyvek kétszáz millió forintért € • Victor Vasarely — a város szülötte — térplasztikát adományozott Pécsnek. (MTI-fotó, Kálmándy Ferenc felvétele — KS.)
