Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-24 / 232. (302.) szám

2 9 PETŐFI NÉPE 9 1977. december 24. események sorokban KAIRO____________________________ Egyiptom csütörtökön úgy dön­tött, hogy jelentősen csökkenti bejrúti nagykövetségének sze­mélyzetét. Az intézkedés oka, amint azt a kairói külügyminisz­tériumban közölték. hogy az utóbbi napokban sorozatosan me­rényleteket kíséreltek meg a nagykövetség ellen. (MTI) SANTIAGO Erich Schnacke chilei szocialis­ta vezető, akit 1973-ban „felfor­gatás" vádjával halálra ítéltek, s két évvel később büntetését 35 évre „mérsékelték”, kegyelmet kapott, s haladéktalanul kiutasít­ják az országból. BERLIN Elkészült a berliniek „kará­csonyi ajándéka”, a 38 méter hosszú és 33,60 méter széles új Spree-híd, s ezzel B sávon meg­indult az autóközlekedés az NDK fővárosának egyik legforgalma­sabb útvonalán, a teljesen meg­újult, reprezentatív Leipziger Strasse és az Alexunderplatz kö­zött. iüjFV Kijev felett emelkedett a le­vegőbe csütörtökön az első szov­jet sugárhajtású teherszállító re­pülőgép, az AN—72-es. A repülő­gépet a világhírű konstruktőr. Oleg Antonov tervező irodája ké­szítette. DETROIT______________________ Januárban két hét alatt Itt 300 munkást tesz az utcára a detroiti Chrysler Corporation — jelentet­te be csütörtökön a cég vezető­sége. Az Egyesült Államok har­madik legnagyobb gépkocsigyár­tó cége két detroiti és egy dela­­wari üzemet bezár, hogy így próbálja meg csökkenteni az el­adatlan gépkocsik számát. (AFP) MEXIKÓVÁROS Az elmúlt pár napban tizen­hatan fagytak meg Mexikó köz­ponti részén, a hirtelen betört hideghullám következtében. A mexikói meteorológiai intézet közlése szerint az ország nagy ré­szét sarkvidéki hideg légtömegek árasztották el. (AFP) GTASZ MAI IKARUSZ EGY PÁRIZSI JATEKliüLTBAN — Es a kis építő játékhoz itt vannak az aranyos, műanyagból készült munkanélküliek is. 0* Ev végi interjú Leonyid Brezsnyevvel Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke az 1977-cs év végének közeledte alkalmá­ból válaszolt a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az interjút az alábbiakban ismertetjük. KÉRDÉS: Most, az 1977-es esztendő végén, az ön nézete sze­rint mi jellemzi leginkább ha­zánk nemzetközi helyzetét, or­szágunknak a béke és az enyhü­lés érdekében kifejtett erőfeszí­téseit ? VÁLASZ: A közelmúltban, a jubileumi ünnepségek napjaiban meglehetősen részletesen foglal­koztam a Szovjetunió nemzetkö­zi helyzetének legkülönfélébb vonatkozásaival. Mindenekelőtt, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom fit), évfordulójának megünneplése, az új szovjet alkotmány elfoga­dása egyértelműen kifejezésre juttatta a Szovjetunió nagy nem­zetközi tekintélyét, a nemzetkö­zi események alakulására gyako­rolt növekvő befolyását. A világ ismét meggyőződhetett róla, hogy az Októberi Forradalom nyomán született állam nemzet­közi színtéren következetesen, elvsz.erüen és sikeresen folytatja a népek közötti béke és barátság politikáját. Azok az új külpolitikai kezde­ményezései i>k. amelyeket a jubi­leumi napokban tettünk, széles körű és egészében véve pozitív visszhangot keltettek. Néhány kezdeményezésünk már a gya­korlati megvalósulás útján van: ezek különböző fórumok, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete és a belgrádi találkozó napi­rendjén szerepelnek. A Szovjet­unió továbbra is arra összpon­tosítja erőfeszítéseit, hogy végér­vényesen megszüntesse a nukleá­ris háború veszélyét, állandósít­sa a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változáso­kat, elmélyítse az enyhülést, ki­szélesítse az államok közötti bé­kés együttműködést. Ezzel kapcsolatban szeretnem kifejezni reményemet, hogy ha­marosan sorra kerülő NSZK-beli látogatásom. Schmidt kancellár­ral folytatandó tárgyalásaim nem csupán a számos terüle­ten kibontakozott szovjet—nyu­gatnémet együttműködés fejlődé­sét szolgálják majd. hanem az egyetemes, az európai enyhülés és béke szélesebb érdekeit is. Az ENSZ-közgyülés éppen ezekben a napokban rendkívül fontos és időszerű okmányt fo­gadott el: az enyhülés elmélyí­téséről és megszilárdításáról szó­ló nyilatkozatot. Az ENSZ va­lamennyi tagállama — Kína és Albánia kivételével — a nyilat­kozatra szavazott. Ez hűen tük­rözi a nemzetközi közvélemény törekvéseit. Tükrözi ugyanis azt. hogy a népek az enyhülést és a békét óhajtják. A 'Szovjetunió ugyanakkor konkrét és — hang­súlyozom — megvalósítható ja­vaslatokat terjesztett elő. egye­bek között a leszerelés kérdés­komplexumának területén. KÉRDÉS: Mi 'a véleménye az e témakörben kialakult helyzet­ről? VÁLASZ: A Központi Bizott­ság és annak Politikai Bizott­sága állandóan szem előtt tart­ja a külpolitika olyan fontos te­rületét. mint amilyen a leszere­lés. Ebben a vonatkozásban — magától értetődő módon — je­lentős helyet foglalnak el a ha­dászati támadó fegyverrendsze-Algéria külügyminisztere az Af­rikai Egységszervezet összehívását követelte. Az, ok: az. algériai ál­láspont szerint egyre nagyobb mereteket ölt Franciaország gyar­mati típusú intervenciója a Sza­harában: annak is egy különösen loobartékony vitás területén. Sajátos munkamegosztás Mi áll a francia magatartás hátterében? Megfigyelők megálla­pították. hogy Franciaország és az. Egyesült Államok között 1977 fo­lyamán sajátos munkamegosztás körvonalai bontakoztak ki az. af­rikai földrészen. Fekete-Afriké­ban leglátványosabb példája volt ennek a Zaire (a volt Belga-Kon­gó) területén kitört felkelés. En­nek letörésére Franciaország ma­rokkói katonák szállítására légi­óidat szervezett. A beavatkozás lényegében az amerikai stratégiai érdekeket szolgálta. Köztudott ugyanis, hogy Mobutu. Zaire ál­lamfője egyértelműen az ameri­kaiak embere. Már ez. az. akció jelezte, hogy Párizsban a hatalom csúcsain sza­kítanak de Gaulle és utódja, Pompidou Afrika-politikájával. A két előző elnök tartózkodásával ellentétben Párizs ma hajlamos­nak látszik arra. hogy — mint hajdani gyarmatosító és jelenlegi középhatalom — aktívan beavat­kozzék az. afrikai ügyekbe. rek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalások. Mi ké­szek vagyunk arra. hogy siker­re vigyük a tárgyalásokat, A le­hetőségek erre — véleményem szerint — adottak. Hozzáfűzném, hogy ezek ígéretes lehetőségek. Egyes megnyilatkozásokból ítél­ve. az amerikai* fél bizonyos te­kintetben hasonlóképpen derülá­tó. Szeretnénk, ha ezt az opti­mizmust az. amerikai fél gyakor­lati teltekkel támasztaná alá. Gondolom, hogy az. új SALT- megállapodás jelentős. pozitív eredmény lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mind pe­dig a világbéke szempontjából. A leszereléssel kapcsolatos tár­gyalásaink a kérdések széles kö­rét ölelik fel. a nukleáris fegy­verkísérletek betiltásától és a vegyifegyverek eltiltásától kezd­ve. egészen az európai katonai enyhülés szilárdításáig és az In­diai-óceán térségében a katonai jelenlét csökkentéséig. K kérdé­sek felvetésében a fő kezdemé­nyező a Szovjetunió volt. A leg­fontosabb most már az. hogy a tárgyalásokról térjünk át a le­szerelés kezdetét jelentő reális lépésekre. Ez. és csakis ez felel meg a fegyverkezési hajszát el­ítélő. a tartós békét óhajtó né­pek vágyainak. Márpedig ezzel ellentétes törekvések még ma is vannak. Nem értékelhetjük pél­dául másként a NATO katonai tömbjén belül a fegyverkezési hajsza fokozását célzó próbálko­zásokat, Az emberiség szempont­jából hallatlanul veszélyes ten­denciáról van szó. amelyet még veszélyesebbé tesz az a sajnála­tos ténv. hogv nap mint nap újabb és újabb tömegpusztító fegyverek jelennek meg. Vegyük példáid a neutronfegy­vert. Napjainkban a világra való­sággal ráerőszakolják ezt az em­bertelen fegyverfajtát. amelyet különösen veszélyessé tesz. hogy „taktikainak", majdhogynem „ár­talmatlannak" minősítik. Nyuga­ton megpróbálják elkenni a ha­gyományom és a nukleáris fegy­verek közötti lényegi különbsé­get. megpróbálják félrevezetni a világ népeit. A neutronfegvvert be akarják vezetni Nvugat -Európában. Le­het. hogy e kérdésben egyszerű­en könnven döntést hoznak azok. akik Európától távol élnek. Fel kell tételeznünk azonban, hogv az Európában — gyakorlatilag „egy fedél alatt" — élő népek más vé­leményen vannak, például nem szívesen látnák, hogv a külön­féle fegyverrendszerek terheitől amúgy i? súlyos „közös fedél" újabb rendkívül veszélyes fegy­­verfajták terhétől váljék még sú­lyosabbá. A Szovjetunió a lehető legha­tározottabban ellenzi a neutron­fegyver kifejlesztését és gyártá­sát. Mi. szovjet emberek, tökéle­tesen megértjük és támogatjuk azok véleményét, akik felemelik tiltakozó szavukat az új tömeg­­pusztító fegyver létrehozása el­len. Ha azonban a Nyugat kifej­leszti ezt a fegyvert — mégpedig ellenünk, amit ma már senki nem tagad — számolnia kell az­zal. hogy a Szovjetunió nem vál­lalhatja magára „a passzív meg­figyelő" szerepét. A neutronfegv­­ver gyártása esetén arra kénysze-De Gaulle és Pompidou mindig őrizkedtek attól, hogy konfliktus­ba keveredjenek a fegyveres és politikai harc során felszabadult Algériával. Arra törekedtek, hogy Franciaország és a volt észak-af­rikai gyarmatok (Marokkó. Tuné­zia. Algéria) közötti kapcsolatok­ban fenntartsák a kényes egyen­súlyt és a függetlenné vált álla­mok esetleges konfliktusaiban legfeljebb közvetítő, békítő sze­repet vállaljanak. Most pedig úgy tűnik, hogy a francia politika je­lenleg egyoldalúan támaszkodik Marokkóra és Mauritániám — azzal a nem is titkolt céllal, hogy korlátok közé szorítsa Észak-Af­­tjka legjelentősebb és politikailag leghaladóbb országának. Algériá­nak a befolyását. A Szahara-nffér Ezt a politikai változást, amely szervesen beleillik Párizs Afrika­­politikájának módosulásába nz. úgynevezett Szahara-konfliktus erőteljesen kiélezte. A Nyugat- Szahara. Spanyolország hajdani gyarmatbirtoka lett a francia—al­gériai ellentétek gyújtópontja. Ezt a területet — Algéria tiltako­zása ellenére, de a párizsi kap­csolatait ápoló Spanyolország se­gítségével — felosztották Marok­kó és Mauritánia között. Válasz­ként Algéria támogatta a Nyugat- Szahara önállóságáért küzdő Po­rítenének bennünket, hogy a szovjet nép biztonságának érde­kében válaszoljunk erre a kihí­vásra. Végső soron ez a fegyver­kezési hajsza újabb, még veszé­lyesebb szakaszát jelentené. Ezt azonban a Szovjetunió nem akar­ja; ezért javasoljuk, hogv tárgya­lások útján állapodjunk meg a neutronfegyver gyártásáról való kölcsönös lemondás feltételeiről. Egy ilyen megállapodás őszinte örömünkre szolgálna, és java­soljuk a nyugati országoknak, hogy kezdjünk tárgyalásokat er­ről a kérdésről. KÉRDÉS: hogyan értékeli a közel-keleti helyzet legújabb fej­leményeit? VÁLASZ: A közel-keleti hely­zet igen súlyos probléma. A tér­ségben az utóbbi időkben változá­si '.: történlek, sajnos, negatív jel­legűek. Történtek pedig akkor, amikor a jelek szerint a helyzet pezitiv irányban, nevezetesen ,a genfi békeértekezlet újbóli össze­hívásának irányában alakult vol­na. Nem kevés erőfeszítés történt az értekezlet összehívása érdeké­ben, elég ha a Szovjetunió és az. Egyesült Államok, a konferencia két társelnöke közös erőfeszítéseit említjük, Ma azonban a közel-ke­leti helyzet jelentős mértékben bonyolultabbá váll. s ennek kö.­­vi t kéziében jóval nehezebbnek tűnik a genfi értekezlet munká­jának felújítása, a közel-keleti ál­talános rendezés elérése. A térségben lezajlott esemé­nyek mindenki elölt ismeretesek. A magam részéről most csak a következőket szeretném hangsú­lyozni: a Szovjetunió, mint mind­eddig. ma is az általános rende­zés következetes hive, olyan ren­dezésért száll síkra, amelynek ré­szese lenne minden érdekelt f^l. természetesen beleértve a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezetet is. Olyan tartós rendezést szeretne, amely előirányozza az izraeli csa­patok teljes kivonását a 1987-ben megszállt arab területekről érvé­nyesíti a palesz.tinai nép elidege­níthetetlen jogait, beleértve sor­súnak meghatározására és az ön­álló állam alapítására való jogát is- szavatolja a térség valameny­­nvi, a közel-keleti konfliktusban közvetlenül és közvetve érintett állama számára a biztonságot és a független állami létet az arab országok és az izraeli állam vo­natkozásában egyaránt. Csakis ezeknek az alapelveknek a követ­kezetes érvényesítése teremtheti trug a Közel-Keleten az igazsa­­g.jf hékét. Egyáltalán nem osztjuk az' a véleményt, hogy az Izrael - ne': tett egyoldalú engedmények, a Tel Avivval folytatott egyoldalú tárgyalások — mint például az egyiptomi és az izraeli vezetők megbeszélései — elvezethetnek az óhajtott célhoz. Éppen ellenkező­leg: e tárgyalások azzal, hogy súlyos ellentéteket szülnek az arab világon belül, eltávolítanak a tendezés céljaitól. Ez a politika a tényleges rendezés áldásosát cé­lozza. megtorpedózza a genfi érte­kezletet. mielőtt az. egyáltalán összeült volna. Izrael és az álta­la megtámadott arab országok közvetlen tárgyalásai lényegében egyetlen célt szolgálnak: azt. hogy az arab világot, megfosszák attól az erőtől, amelyet egységük és a Iwáti államok támogatása jelent, ráért a Szovjetunió változatlanul a genfi békeértekezlet szorgalma­zója. és nem híve nz arab népek érdekeit sértő, különutns alkudo­zásoknak. Ezt az álláspontot tá­mogat iák a szovjet nér> és a vi­lág békeszerető erői. (TASZSZ) lisario nevű gerillamozgalmat. A legutóbbi napokban a helyzet to­vább mérgesedett, miután a Po­­lisniro bejelentette: francia repü­lőgépek egyik alakulata ellen na­palm- és foszforbombás támadást intézlek. A francia hadügyminisz­térium cáfolta és Mauritánia „lo­vag, osan" magára vállalta a tá­madást. De sem a cáfolt, sem a lovagiasság nem volt meggyőző. Így került sor végéi! arra. hogy Algéria az Afrikai Egységszerve­­z.el összehívását követelje. Mint e vázlatos összefoglalóból is kitűnik: az. incidens mögött valójában Franciaország egész Afrika-politikájlTfíak lassú, de fél­reérthetetlen módosulása áll. Választás előtt Mindez pedig a Franciaország­ban kibontakozó választási harc időszakában zajlik. Márciusban tartják a választásokat és Giscard elnök, valamint a kormány hó­napok óta próbálkozott a Polisairo gerilláinak fogságában levő 8 francia túsz kiszabadításával. Most közölték, hogy karácsony előtt a túszokat szabadon enge­dik. Am a közlést akkor hozták nyilvánosságra, amikor Marchais, a Francia KP főtitkára látogatást tett Algériában, közbenjárt az ügyben, s egyben hevesen bírálta F'ancaország Afrika-politi kaját, különösen az Algériával szemben tanúsított párizsi magatartást. Ilyenformán a szaharai ügy és ezen túlmenően Franciaország egész Afrika-politikája a kibonta­kozó választási harc egyik kérdé­sévé vált. —I —e Párizs és Afrika Mi áll a francia magatartás hátterében? HADET1ŐCSÖK K EXTFS Kevesebb is elég Nem a babonás szám teszi, hogy sikertelenül fejeződött be a bécsi haderőcsökkentési tanácsko. zás idei szakasza. Az előző ti­zenkét menet sem hozott több eredményt. Négy esztendeje ülé­seznek az egykori Habsburg-pa­­lota termében a tizenkilenc ál­lam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint ti­zenhét más ország — küldöttei é.s arról tárgyalnak: csökkenteni kellene Közép-Európábnn a csa­patok létszámát és a fegyverze­tet. Ebben elvileg meg is egyez­tek —. a továbbiakat illetően már nem. A katonai kérdések bonyolul­tak. érezhetően mindenki félti országa biztonságát, s a meg­egyezés e témakörben valóban nehéz, a vita szövevényes, olykor nehezen követhető. Kgy-egy ki­emelt példán azonban világosan kimutatható a lényeg: ki hogyan érvel és valójában kinek is van igaza. A két világhatalom közép­európai helyzetének meghatáro­zásában kétségtelenül szerepe van,a földrajznak. Egy esetleges megegyezés esetén az amerikai csapatokat a tengerein álra kel­lene visszavinni, a szovjeteket csak néhány száz. kilométernyire hátrább, Hisz n Szovjetunió — mondják a nyugatiak — köny­­nyebben visszadobhatja Közép- Európába erőit, mint az. Egye­sült Államok. A földrajzi érv egyébként nem újkeletű: az Egyesült Államok az. elmúlt há­rom évtized alatt az Északi Sark­körtől a Földközi-tengerig szá­razföldi. légi és tengeri támasz­pontok gyűrűjét építette ki a szocialista országok körül — egyebek közölt — úgymond — u földrajzi tényezőt ellensúlyozan­dó. Itt van azonban egy másik. — ha úgy tetszik katonaföldrajzi — szempont. Valamilyen, hagyomá­nyos fegyverekkel vívott európai összecsapás esetén a Szovjetunió felvonulási területei sebezhetőb­bek —. cppen. mert közelebb vannak. Kapcsoljuk ehhez a gondolat­menethez a nyugatiak másik kö­vetelését: a kivonandó szovjet csapatok vigyenek magukkal minden had (elszerelést, az ame­rikaiak fegyvereit azonban — a löldrnjzi hátrány kiegyenlítésére hagyják nyugat-európaiak raktáraikban. Mi lenne ebből? mozgósítás esetén nemcsak az, amerikaiak teremnek itt óriásgé­peiken néhány óra alatt, hanem még ennél is gyorsabban felsze­relhetik magukat e raktárakból a közép-európai szocialista or­szágoknál jóval nagyobb lélek­számú N ATO-országok; az NSZK. Anglia. Olaszország, Franciaország. S ez csak az egyik ellenérvük. Ha a nyugati félre csak a lét­szám csökkentése lenne kötelező, ki akadályozhatná meg azt a legféktelenebb fegyverkezési hajsza kibontakoztatásában, hi­­sztn olyan és annyi harckocsit, helikoptert, rakétát, lövegel. jár­müvet hordhatna ide. amennyit csak akar. A szocialista orszá­goknak viszont meg lenne kötve a kezük. Íme egy téma. amely fölött kezdettől tart a vita Becsben. Nem az egyetlen, de megmutat­ja. milyen taktikát követnek a NATO-úllamok az „egyensúly helyreállításának" jelszavával. Csakhogy az egyensúlyt nem kell helyreállítani, azt a máso­dik világháborút követő évtize­dek megteremtették, a katonai potenciál, u gazdasági szint, a lélekszám. a közlekedés fejlett­sége. a politikai erkölcsi ténye­zők együtt teszik ezt. Nem ezen kell változtatni, hanem az Euró­pában szokatlanul és fölöslegesen összegyűlt. katonai erőt kell csökkenteni úgy. hogy u törté­nelmileg kialakult egyensúly ne billenjen meg. Tatár Imre Nyugat-európai űrhajós-jelöltek 9 Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) csütörtökön ismertette annak a négy személynek a nevét, akik közül az első nyugat-európai űrha­jós kerül majd ki a kiképzés utolsó szakaszát követően. Mind a né­gyen férfiak: Franco Mr torba 31 éves olasz fizikus és elektromérnök. Ült Merbold 3« esztendős nyugatnémet kutató fizikus. Claude Nicol­­lier 33 éves svájci asztronómus, volt pilóta, és VVubbo Ockels 31 éves holland atomtudós. Okét választották ki kilenc nyugati ország 12 Je­löltje közül. Az egyetlen nőt jelöltet, egy francia tudóst egészségügyi okokból elutasították. Jövő májusban dől el, hogy a négy kiválasztott közül ki lesz az első nyugat-európai űrhajós: melyikük fog 1980-ban egy amerikai tudós társaságában feljutni a világűrbe. Dohozy Imre szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége a Magyar Írók Szövetsége elnökének. Do­­bozy Imrének, a szovjet és a magyar nép barátságának elmé­lyítésében végzett társadalmi és irodalmi tevékenysége elismeré­séül 80. születésnapja alkalmá­ból a Népek Barátsága Érdem­rendet adományozta. A kitüntetést Félix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió buda­pesti nagykővel ségének ideigle­nes ügyvivője pénteken a nagy­­követségen nyújtotta at. Az érdemrend átadásánál je­lent volt Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Rónai Ru­dolf. a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Rosku Ist­ván külügyminiszter-helyettes és Gurui Gábor. az. Írószövetség főtitkára, Ott volt Vlagyimir Po­pov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese, vulamint Zoja ( Tumanova, az SZKP KB kulturális osztálya vezetőjének első helyettese. (MTI) Túlteljesítette tervét az útépítő vállalat (Folytatás az l. oldalról.) A vállalat három aszfaltkeve­rő-teleppel rendelkezik, amelyek­nek éves terve 273 ezer tonna aszfalt előállítása volt. Ezzel szemben 310 ezer tonna aszfaltot gyártottak, a kecskeméti telep maga 177.5 ezer tonna nyers­anyaggal képviselte magát. A túlteljesítés 13 százalék. A ke­verőtelepek december 22-én le­álltak a téli nagyjavítás elvégzé­se céljából. Újraindításuk márci­us 1-én várható, ám ekkor már a kecskeméti aszfaltkeverő üzem kéményére porleválasztót helyez­nek el. amely a környezetvéde­lem szempontjából igen jelentős. Ezenkívül áttérnek a gáztüzelés­re. amely tovább csökkenti a környezeti ártalmat. A jövő esztendő sem lesz köny­nyebb az. ideinél. Az első félév­ben befejezik Kecskeméten u Pe­tőfi utca és a Dobó körút átépí­tését. az 54-es úton az orgovúnyi bekötőúttól Soltvadkertig az asz­faltszőnyegezést, vasútpótló utat építenek Csemő és Hantháza kö­zött. A terv előírása 380 millió forint, amelyből Tompától a ha­tárátkelőhelyig újítják fel az utat. továbbépítik a bajai átkelé­si szakaszt. Hetvenmillió forin­tot költenek a kiskunhalasi kő­olajmező útjainak építésére. Híd- és mélyépítésre az ideinél töb­bet. 45 millió forintot fordítanak. Jelentős lesz Kiskunhalas térsé­gében felépítésre kerülő Telto­­mat aszfaltkeverő üzembe állítá­sa, amely évi 150 ezer tonna asz­faltot gyárt az útépítésekhez. G. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom