Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)
1977-12-24 / 232. (302.) szám
2 9 PETŐFI NÉPE 9 1977. december 24. események sorokban KAIRO____________________________ Egyiptom csütörtökön úgy döntött, hogy jelentősen csökkenti bejrúti nagykövetségének személyzetét. Az intézkedés oka, amint azt a kairói külügyminisztériumban közölték. hogy az utóbbi napokban sorozatosan merényleteket kíséreltek meg a nagykövetség ellen. (MTI) SANTIAGO Erich Schnacke chilei szocialista vezető, akit 1973-ban „felforgatás" vádjával halálra ítéltek, s két évvel később büntetését 35 évre „mérsékelték”, kegyelmet kapott, s haladéktalanul kiutasítják az országból. BERLIN Elkészült a berliniek „karácsonyi ajándéka”, a 38 méter hosszú és 33,60 méter széles új Spree-híd, s ezzel B sávon megindult az autóközlekedés az NDK fővárosának egyik legforgalmasabb útvonalán, a teljesen megújult, reprezentatív Leipziger Strasse és az Alexunderplatz között. iüjFV Kijev felett emelkedett a levegőbe csütörtökön az első szovjet sugárhajtású teherszállító repülőgép, az AN—72-es. A repülőgépet a világhírű konstruktőr. Oleg Antonov tervező irodája készítette. DETROIT______________________ Januárban két hét alatt Itt 300 munkást tesz az utcára a detroiti Chrysler Corporation — jelentette be csütörtökön a cég vezetősége. Az Egyesült Államok harmadik legnagyobb gépkocsigyártó cége két detroiti és egy delawari üzemet bezár, hogy így próbálja meg csökkenteni az eladatlan gépkocsik számát. (AFP) MEXIKÓVÁROS Az elmúlt pár napban tizenhatan fagytak meg Mexikó központi részén, a hirtelen betört hideghullám következtében. A mexikói meteorológiai intézet közlése szerint az ország nagy részét sarkvidéki hideg légtömegek árasztották el. (AFP) GTASZ MAI IKARUSZ EGY PÁRIZSI JATEKliüLTBAN — Es a kis építő játékhoz itt vannak az aranyos, műanyagból készült munkanélküliek is. 0* Ev végi interjú Leonyid Brezsnyevvel Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke az 1977-cs év végének közeledte alkalmából válaszolt a Pravda tudósítójának kérdéseire. Az interjút az alábbiakban ismertetjük. KÉRDÉS: Most, az 1977-es esztendő végén, az ön nézete szerint mi jellemzi leginkább hazánk nemzetközi helyzetét, országunknak a béke és az enyhülés érdekében kifejtett erőfeszítéseit ? VÁLASZ: A közelmúltban, a jubileumi ünnepségek napjaiban meglehetősen részletesen foglalkoztam a Szovjetunió nemzetközi helyzetének legkülönfélébb vonatkozásaival. Mindenekelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fit), évfordulójának megünneplése, az új szovjet alkotmány elfogadása egyértelműen kifejezésre juttatta a Szovjetunió nagy nemzetközi tekintélyét, a nemzetközi események alakulására gyakorolt növekvő befolyását. A világ ismét meggyőződhetett róla, hogy az Októberi Forradalom nyomán született állam nemzetközi színtéren következetesen, elvsz.erüen és sikeresen folytatja a népek közötti béke és barátság politikáját. Azok az új külpolitikai kezdeményezései i>k. amelyeket a jubileumi napokban tettünk, széles körű és egészében véve pozitív visszhangot keltettek. Néhány kezdeményezésünk már a gyakorlati megvalósulás útján van: ezek különböző fórumok, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete és a belgrádi találkozó napirendjén szerepelnek. A Szovjetunió továbbra is arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy végérvényesen megszüntesse a nukleáris háború veszélyét, állandósítsa a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változásokat, elmélyítse az enyhülést, kiszélesítse az államok közötti békés együttműködést. Ezzel kapcsolatban szeretnem kifejezni reményemet, hogy hamarosan sorra kerülő NSZK-beli látogatásom. Schmidt kancellárral folytatandó tárgyalásaim nem csupán a számos területen kibontakozott szovjet—nyugatnémet együttműködés fejlődését szolgálják majd. hanem az egyetemes, az európai enyhülés és béke szélesebb érdekeit is. Az ENSZ-közgyülés éppen ezekben a napokban rendkívül fontos és időszerű okmányt fogadott el: az enyhülés elmélyítéséről és megszilárdításáról szóló nyilatkozatot. Az ENSZ valamennyi tagállama — Kína és Albánia kivételével — a nyilatkozatra szavazott. Ez hűen tükrözi a nemzetközi közvélemény törekvéseit. Tükrözi ugyanis azt. hogy a népek az enyhülést és a békét óhajtják. A 'Szovjetunió ugyanakkor konkrét és — hangsúlyozom — megvalósítható javaslatokat terjesztett elő. egyebek között a leszerelés kérdéskomplexumának területén. KÉRDÉS: Mi 'a véleménye az e témakörben kialakult helyzetről? VÁLASZ: A Központi Bizottság és annak Politikai Bizottsága állandóan szem előtt tartja a külpolitika olyan fontos területét. mint amilyen a leszerelés. Ebben a vonatkozásban — magától értetődő módon — jelentős helyet foglalnak el a hadászati támadó fegyverrendsze-Algéria külügyminisztere az Afrikai Egységszervezet összehívását követelte. Az, ok: az. algériai álláspont szerint egyre nagyobb mereteket ölt Franciaország gyarmati típusú intervenciója a Szaharában: annak is egy különösen loobartékony vitás területén. Sajátos munkamegosztás Mi áll a francia magatartás hátterében? Megfigyelők megállapították. hogy Franciaország és az. Egyesült Államok között 1977 folyamán sajátos munkamegosztás körvonalai bontakoztak ki az. afrikai földrészen. Fekete-Afrikéban leglátványosabb példája volt ennek a Zaire (a volt Belga-Kongó) területén kitört felkelés. Ennek letörésére Franciaország marokkói katonák szállítására légióidat szervezett. A beavatkozás lényegében az amerikai stratégiai érdekeket szolgálta. Köztudott ugyanis, hogy Mobutu. Zaire államfője egyértelműen az amerikaiak embere. Már ez. az. akció jelezte, hogy Párizsban a hatalom csúcsain szakítanak de Gaulle és utódja, Pompidou Afrika-politikájával. A két előző elnök tartózkodásával ellentétben Párizs ma hajlamosnak látszik arra. hogy — mint hajdani gyarmatosító és jelenlegi középhatalom — aktívan beavatkozzék az. afrikai ügyekbe. rek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalások. Mi készek vagyunk arra. hogy sikerre vigyük a tárgyalásokat, A lehetőségek erre — véleményem szerint — adottak. Hozzáfűzném, hogy ezek ígéretes lehetőségek. Egyes megnyilatkozásokból ítélve. az amerikai* fél bizonyos tekintetben hasonlóképpen derülátó. Szeretnénk, ha ezt az optimizmust az. amerikai fél gyakorlati teltekkel támasztaná alá. Gondolom, hogy az. új SALT- megállapodás jelentős. pozitív eredmény lenne a Szovjetunió és az Egyesült Államok, mind pedig a világbéke szempontjából. A leszereléssel kapcsolatos tárgyalásaink a kérdések széles körét ölelik fel. a nukleáris fegyverkísérletek betiltásától és a vegyifegyverek eltiltásától kezdve. egészen az európai katonai enyhülés szilárdításáig és az Indiai-óceán térségében a katonai jelenlét csökkentéséig. K kérdések felvetésében a fő kezdeményező a Szovjetunió volt. A legfontosabb most már az. hogy a tárgyalásokról térjünk át a leszerelés kezdetét jelentő reális lépésekre. Ez. és csakis ez felel meg a fegyverkezési hajszát elítélő. a tartós békét óhajtó népek vágyainak. Márpedig ezzel ellentétes törekvések még ma is vannak. Nem értékelhetjük például másként a NATO katonai tömbjén belül a fegyverkezési hajsza fokozását célzó próbálkozásokat, Az emberiség szempontjából hallatlanul veszélyes tendenciáról van szó. amelyet még veszélyesebbé tesz az a sajnálatos ténv. hogv nap mint nap újabb és újabb tömegpusztító fegyverek jelennek meg. Vegyük példáid a neutronfegyvert. Napjainkban a világra valósággal ráerőszakolják ezt az embertelen fegyverfajtát. amelyet különösen veszélyessé tesz. hogy „taktikainak", majdhogynem „ártalmatlannak" minősítik. Nyugaton megpróbálják elkenni a hagyományom és a nukleáris fegyverek közötti lényegi különbséget. megpróbálják félrevezetni a világ népeit. A neutronfegvvert be akarják vezetni Nvugat -Európában. Lehet. hogy e kérdésben egyszerűen könnven döntést hoznak azok. akik Európától távol élnek. Fel kell tételeznünk azonban, hogv az Európában — gyakorlatilag „egy fedél alatt" — élő népek más véleményen vannak, például nem szívesen látnák, hogv a különféle fegyverrendszerek terheitől amúgy i? súlyos „közös fedél" újabb rendkívül veszélyes fegyverfajták terhétől váljék még súlyosabbá. A Szovjetunió a lehető leghatározottabban ellenzi a neutronfegyver kifejlesztését és gyártását. Mi. szovjet emberek, tökéletesen megértjük és támogatjuk azok véleményét, akik felemelik tiltakozó szavukat az új tömegpusztító fegyver létrehozása ellen. Ha azonban a Nyugat kifejleszti ezt a fegyvert — mégpedig ellenünk, amit ma már senki nem tagad — számolnia kell azzal. hogy a Szovjetunió nem vállalhatja magára „a passzív megfigyelő" szerepét. A neutronfegvver gyártása esetén arra kénysze-De Gaulle és Pompidou mindig őrizkedtek attól, hogy konfliktusba keveredjenek a fegyveres és politikai harc során felszabadult Algériával. Arra törekedtek, hogy Franciaország és a volt észak-afrikai gyarmatok (Marokkó. Tunézia. Algéria) közötti kapcsolatokban fenntartsák a kényes egyensúlyt és a függetlenné vált államok esetleges konfliktusaiban legfeljebb közvetítő, békítő szerepet vállaljanak. Most pedig úgy tűnik, hogy a francia politika jelenleg egyoldalúan támaszkodik Marokkóra és Mauritániám — azzal a nem is titkolt céllal, hogy korlátok közé szorítsa Észak-Aftjka legjelentősebb és politikailag leghaladóbb országának. Algériának a befolyását. A Szahara-nffér Ezt a politikai változást, amely szervesen beleillik Párizs Afrikapolitikájának módosulásába nz. úgynevezett Szahara-konfliktus erőteljesen kiélezte. A Nyugat- Szahara. Spanyolország hajdani gyarmatbirtoka lett a francia—algériai ellentétek gyújtópontja. Ezt a területet — Algéria tiltakozása ellenére, de a párizsi kapcsolatait ápoló Spanyolország segítségével — felosztották Marokkó és Mauritánia között. Válaszként Algéria támogatta a Nyugat- Szahara önállóságáért küzdő Porítenének bennünket, hogy a szovjet nép biztonságának érdekében válaszoljunk erre a kihívásra. Végső soron ez a fegyverkezési hajsza újabb, még veszélyesebb szakaszát jelentené. Ezt azonban a Szovjetunió nem akarja; ezért javasoljuk, hogv tárgyalások útján állapodjunk meg a neutronfegyver gyártásáról való kölcsönös lemondás feltételeiről. Egy ilyen megállapodás őszinte örömünkre szolgálna, és javasoljuk a nyugati országoknak, hogy kezdjünk tárgyalásokat erről a kérdésről. KÉRDÉS: hogyan értékeli a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit? VÁLASZ: A közel-keleti helyzet igen súlyos probléma. A térségben az utóbbi időkben változási '.: történlek, sajnos, negatív jellegűek. Történtek pedig akkor, amikor a jelek szerint a helyzet pezitiv irányban, nevezetesen ,a genfi békeértekezlet újbóli összehívásának irányában alakult volna. Nem kevés erőfeszítés történt az értekezlet összehívása érdekében, elég ha a Szovjetunió és az. Egyesült Államok, a konferencia két társelnöke közös erőfeszítéseit említjük, Ma azonban a közel-keleti helyzet jelentős mértékben bonyolultabbá váll. s ennek kö.vi t kéziében jóval nehezebbnek tűnik a genfi értekezlet munkájának felújítása, a közel-keleti általános rendezés elérése. A térségben lezajlott események mindenki elölt ismeretesek. A magam részéről most csak a következőket szeretném hangsúlyozni: a Szovjetunió, mint mindeddig. ma is az általános rendezés következetes hive, olyan rendezésért száll síkra, amelynek részese lenne minden érdekelt f^l. természetesen beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. Olyan tartós rendezést szeretne, amely előirányozza az izraeli csapatok teljes kivonását a 1987-ben megszállt arab területekről érvényesíti a palesz.tinai nép elidegeníthetetlen jogait, beleértve sorsúnak meghatározására és az önálló állam alapítására való jogát is- szavatolja a térség valamenynvi, a közel-keleti konfliktusban közvetlenül és közvetve érintett állama számára a biztonságot és a független állami létet az arab országok és az izraeli állam vonatkozásában egyaránt. Csakis ezeknek az alapelveknek a következetes érvényesítése teremtheti trug a Közel-Keleten az igazsag.jf hékét. Egyáltalán nem osztjuk az' a véleményt, hogy az Izrael - ne': tett egyoldalú engedmények, a Tel Avivval folytatott egyoldalú tárgyalások — mint például az egyiptomi és az izraeli vezetők megbeszélései — elvezethetnek az óhajtott célhoz. Éppen ellenkezőleg: e tárgyalások azzal, hogy súlyos ellentéteket szülnek az arab világon belül, eltávolítanak a tendezés céljaitól. Ez a politika a tényleges rendezés áldásosát célozza. megtorpedózza a genfi értekezletet. mielőtt az. egyáltalán összeült volna. Izrael és az általa megtámadott arab országok közvetlen tárgyalásai lényegében egyetlen célt szolgálnak: azt. hogy az arab világot, megfosszák attól az erőtől, amelyet egységük és a Iwáti államok támogatása jelent, ráért a Szovjetunió változatlanul a genfi békeértekezlet szorgalmazója. és nem híve nz arab népek érdekeit sértő, különutns alkudozásoknak. Ezt az álláspontot támogat iák a szovjet nér> és a világ békeszerető erői. (TASZSZ) lisario nevű gerillamozgalmat. A legutóbbi napokban a helyzet tovább mérgesedett, miután a Polisniro bejelentette: francia repülőgépek egyik alakulata ellen napalm- és foszforbombás támadást intézlek. A francia hadügyminisztérium cáfolta és Mauritánia „lovag, osan" magára vállalta a támadást. De sem a cáfolt, sem a lovagiasság nem volt meggyőző. Így került sor végéi! arra. hogy Algéria az Afrikai Egységszervez.el összehívását követelje. Mint e vázlatos összefoglalóból is kitűnik: az. incidens mögött valójában Franciaország egész Afrika-politikájlTfíak lassú, de félreérthetetlen módosulása áll. Választás előtt Mindez pedig a Franciaországban kibontakozó választási harc időszakában zajlik. Márciusban tartják a választásokat és Giscard elnök, valamint a kormány hónapok óta próbálkozott a Polisairo gerilláinak fogságában levő 8 francia túsz kiszabadításával. Most közölték, hogy karácsony előtt a túszokat szabadon engedik. Am a közlést akkor hozták nyilvánosságra, amikor Marchais, a Francia KP főtitkára látogatást tett Algériában, közbenjárt az ügyben, s egyben hevesen bírálta F'ancaország Afrika-politi kaját, különösen az Algériával szemben tanúsított párizsi magatartást. Ilyenformán a szaharai ügy és ezen túlmenően Franciaország egész Afrika-politikája a kibontakozó választási harc egyik kérdésévé vált. —I —e Párizs és Afrika Mi áll a francia magatartás hátterében? HADET1ŐCSÖK K EXTFS Kevesebb is elég Nem a babonás szám teszi, hogy sikertelenül fejeződött be a bécsi haderőcsökkentési tanácsko. zás idei szakasza. Az előző tizenkét menet sem hozott több eredményt. Négy esztendeje üléseznek az egykori Habsburg-palota termében a tizenkilenc állam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint tizenhét más ország — küldöttei é.s arról tárgyalnak: csökkenteni kellene Közép-Európábnn a csapatok létszámát és a fegyverzetet. Ebben elvileg meg is egyeztek —. a továbbiakat illetően már nem. A katonai kérdések bonyolultak. érezhetően mindenki félti országa biztonságát, s a megegyezés e témakörben valóban nehéz, a vita szövevényes, olykor nehezen követhető. Kgy-egy kiemelt példán azonban világosan kimutatható a lényeg: ki hogyan érvel és valójában kinek is van igaza. A két világhatalom középeurópai helyzetének meghatározásában kétségtelenül szerepe van,a földrajznak. Egy esetleges megegyezés esetén az amerikai csapatokat a tengerein álra kellene visszavinni, a szovjeteket csak néhány száz. kilométernyire hátrább, Hisz n Szovjetunió — mondják a nyugatiak — könynyebben visszadobhatja Közép- Európába erőit, mint az. Egyesült Államok. A földrajzi érv egyébként nem újkeletű: az Egyesült Államok az. elmúlt három évtized alatt az Északi Sarkkörtől a Földközi-tengerig szárazföldi. légi és tengeri támaszpontok gyűrűjét építette ki a szocialista országok körül — egyebek közölt — úgymond — u földrajzi tényezőt ellensúlyozandó. Itt van azonban egy másik. — ha úgy tetszik katonaföldrajzi — szempont. Valamilyen, hagyományos fegyverekkel vívott európai összecsapás esetén a Szovjetunió felvonulási területei sebezhetőbbek —. cppen. mert közelebb vannak. Kapcsoljuk ehhez a gondolatmenethez a nyugatiak másik követelését: a kivonandó szovjet csapatok vigyenek magukkal minden had (elszerelést, az amerikaiak fegyvereit azonban — a löldrnjzi hátrány kiegyenlítésére hagyják nyugat-európaiak raktáraikban. Mi lenne ebből? mozgósítás esetén nemcsak az, amerikaiak teremnek itt óriásgépeiken néhány óra alatt, hanem még ennél is gyorsabban felszerelhetik magukat e raktárakból a közép-európai szocialista országoknál jóval nagyobb lélekszámú N ATO-országok; az NSZK. Anglia. Olaszország, Franciaország. S ez csak az egyik ellenérvük. Ha a nyugati félre csak a létszám csökkentése lenne kötelező, ki akadályozhatná meg azt a legféktelenebb fegyverkezési hajsza kibontakoztatásában, hisztn olyan és annyi harckocsit, helikoptert, rakétát, lövegel. jármüvet hordhatna ide. amennyit csak akar. A szocialista országoknak viszont meg lenne kötve a kezük. Íme egy téma. amely fölött kezdettől tart a vita Becsben. Nem az egyetlen, de megmutatja. milyen taktikát követnek a NATO-úllamok az „egyensúly helyreállításának" jelszavával. Csakhogy az egyensúlyt nem kell helyreállítani, azt a második világháborút követő évtizedek megteremtették, a katonai potenciál, u gazdasági szint, a lélekszám. a közlekedés fejlettsége. a politikai erkölcsi tényezők együtt teszik ezt. Nem ezen kell változtatni, hanem az Európában szokatlanul és fölöslegesen összegyűlt. katonai erőt kell csökkenteni úgy. hogy u történelmileg kialakult egyensúly ne billenjen meg. Tatár Imre Nyugat-európai űrhajós-jelöltek 9 Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) csütörtökön ismertette annak a négy személynek a nevét, akik közül az első nyugat-európai űrhajós kerül majd ki a kiképzés utolsó szakaszát követően. Mind a négyen férfiak: Franco Mr torba 31 éves olasz fizikus és elektromérnök. Ült Merbold 3« esztendős nyugatnémet kutató fizikus. Claude Nicollier 33 éves svájci asztronómus, volt pilóta, és VVubbo Ockels 31 éves holland atomtudós. Okét választották ki kilenc nyugati ország 12 Jelöltje közül. Az egyetlen nőt jelöltet, egy francia tudóst egészségügyi okokból elutasították. Jövő májusban dől el, hogy a négy kiválasztott közül ki lesz az első nyugat-európai űrhajós: melyikük fog 1980-ban egy amerikai tudós társaságában feljutni a világűrbe. Dohozy Imre szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Magyar Írók Szövetsége elnökének. Dobozy Imrének, a szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítésében végzett társadalmi és irodalmi tevékenysége elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Félix Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykővel ségének ideiglenes ügyvivője pénteken a nagykövetségen nyújtotta at. Az érdemrend átadásánál jelent volt Pozsgay Imre kulturális miniszter. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Rónai Rudolf. a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Rosku István külügyminiszter-helyettes és Gurui Gábor. az. Írószövetség főtitkára, Ott volt Vlagyimir Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese, vulamint Zoja ( Tumanova, az SZKP KB kulturális osztálya vezetőjének első helyettese. (MTI) Túlteljesítette tervét az útépítő vállalat (Folytatás az l. oldalról.) A vállalat három aszfaltkeverő-teleppel rendelkezik, amelyeknek éves terve 273 ezer tonna aszfalt előállítása volt. Ezzel szemben 310 ezer tonna aszfaltot gyártottak, a kecskeméti telep maga 177.5 ezer tonna nyersanyaggal képviselte magát. A túlteljesítés 13 százalék. A keverőtelepek december 22-én leálltak a téli nagyjavítás elvégzése céljából. Újraindításuk március 1-én várható, ám ekkor már a kecskeméti aszfaltkeverő üzem kéményére porleválasztót helyeznek el. amely a környezetvédelem szempontjából igen jelentős. Ezenkívül áttérnek a gáztüzelésre. amely tovább csökkenti a környezeti ártalmat. A jövő esztendő sem lesz könynyebb az. ideinél. Az első félévben befejezik Kecskeméten u Petőfi utca és a Dobó körút átépítését. az 54-es úton az orgovúnyi bekötőúttól Soltvadkertig az aszfaltszőnyegezést, vasútpótló utat építenek Csemő és Hantháza között. A terv előírása 380 millió forint, amelyből Tompától a határátkelőhelyig újítják fel az utat. továbbépítik a bajai átkelési szakaszt. Hetvenmillió forintot költenek a kiskunhalasi kőolajmező útjainak építésére. Híd- és mélyépítésre az ideinél többet. 45 millió forintot fordítanak. Jelentős lesz Kiskunhalas térségében felépítésre kerülő Teltomat aszfaltkeverő üzembe állítása, amely évi 150 ezer tonna aszfaltot gyárt az útépítésekhez. G. G.
