Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-24 / 232. (302.) szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZELÍTSENEK EGYMÁSHOZ A SZÖVETKEZETEK TERMELÉSI EREDMÉNYEI PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKl’N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. cvf. 232. szám Ára: 90 fillér 1977. december 21. szombat Kiskunsági tapasztalatok A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségeinek egyik fontos feladata, hogy gazdaságelemző munkával feltár­jak az azonos természeti körülmények között gazdálkodó szö­vetkezetek termelési színvonalában jelentkező különbségek okait és azok megszüntetésére ajánlásokat tegyenek. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szakszövetkezet Területi Szövet­ségének szakemberei nemrég ké­szítettek egy ilyen összegezést, amelyet elnökségi ülésen meg is vitattak. E térségben jóval nagyobb anyagi és szellemi erőfeszítéssel lehet csak azonos eredményi fel­mutatni. mint az ország más kör­zeteiben gazdálkodó mezőgazda­­sági üzemekben. Mutatja ezt az is. hogy a szövetség érdekterü­letén gazdálkodó 8(j mezőgazda­­sági szövetkezetből ' hetvenkettő kedvezőtlen termőhelyi adottságú kategóriába tartozik. A környezeti adottságokból ered az is. hogy a szövetkezetek nagyobb hányada különféle mel­'SiU.Av . Százmillió forinttal növelik a termelést A Bajai Kismotor- és Gépgyár jövő évi tervei léktevékenységgel foglalkozik. Ennek szükségességét a gazdál­kodási biztonság, az itt dolgozók besegítése a kertészeti termények betakarításába indokolja, de tár­sadalmi igényt is kielégítenek a különféle szolgáltatásokkal. Mindezek hozzájárulnak a szö­vetkezetek termelésében megmu­tatkozó eltérésekhez. Hu azonban a gazdálkodási tevékenységet részletesebben elemzik, akkor ki­derül. hogy csaknem azonos vi­szonyok közt gazdálkodó szövet­kezeteknél is eltérő a termelési színvonal. Emögött már legtöbb­ször szubjektív — főként veze­téssel. irányítással, üzem- és munkaszervezéssel, szakértelem­mel összefüggő — okok húzód­nak meg. A jól gazdálkodó szövetkezetek példái bizonyítják, hogy a ter­melési színvonalban jelentkező különbségek csökkenthetők, ese­tenként meg is szüntethetők. Ez egyúttal a tagság jövedelmi hely­zetének. élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására is lehetőséget teremt. Érdekesen alakulnak például a főbb növények átlagtermései. Bú­zából a szövetségi átlag alatt ter­melt a legutóbbi három év ösz­­szesítése alapján 86 termelőszö-0 Hasznos melléktevékenység a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a torma­savanyítás. Évente negyven va­gon nyersanyagot dolgoznak fel. ebből harminc vagon készárut állítanak elő. (Méhesi Éva felvé­tele.) vetkezet, és valamennyi szakszö­vetkezel. Az is igaz. hogy az ezer hektárnál nagyobb vetésterületen gazdálkodó hat téesz az összes búzatermés több. mint 40 száza­lékát adja. Miként a búzánál, a kukoricánál is egyenes arányos­ság van a vetésterület nagysá­ga és az elért termésátlag kö­zött, jelezve a koncentráció elő­nyös hatását a hozamokra. A koncentráció és a hozam kö­zötti egyenes arányú összefüggés a tejtermelésben is jelentkezik. A 2500 liter fölötti hozamú nyolc gazdaságban az átlagos tehén­szám majdnem kétszerese a 2500 liter alatti eredményt elért szö­vetkezetek átlagos tehénszámá­nak. Az is általános jelenség, hogy ahol a területegységre jutó ráfordítás alacsonyabb, ott az át­lagosnál kisebb a terméshozam. A termelési színvonalban mu-' tatkozó különbségek okait kutat­va és megismerve konkrét intéz­kedéseket lehet tenni. Jó mód­szer a gazdálkodás színvonalának javítására a szakosítás. A térség szövetkezeteinek több, mint 50 százalékában 1500 hektár alatti az üzemenkénti szántóterület. Itt a korszerű gépek hatékony al­kalmazásának érdekében érde­mes megszervezni az ágazati együttműködéseket a koncentrá­ciót. A magasabb hozamok el­érésének jelentős forrása a rá­fordítások növelése. Természete­sen a gazdaságokban esetenként kell eldöntenie a növelés mérté­két. A vezetés, az üzem termelési tevékenysége és annak eredmé­nyei között összefüggés van. Fon­tos. hogy a szövetkezeti szakem­bergárda szervezetten összefog­jon. ismeretanyaguk. tudásuk, cselekvőképességük kiaknázásá­val segítsék a gazdálkodás szín­vonalának növelését. A szövetkezetek jelentős há­nyadában ugyanis — mint ezt megállapították, a szövetségi el­nökségi ülés vitájában — a ter­melési eredmények alatta vannak a környezeti adottságok nyújtot­ta lehetőségeknek. A vállalati terv szerint a Kismotor- és Gépgyár az V. ötéves terv harmadik eszten­dejében egymilliárd kettő­­százmillió forint termelési értéket állít majd elő. Ebből az V. számú bajai gyár — a legnagyobb Kismotor-egység — 574 millió forinttal veszi ki részét. Ezzel a megyénk­­beli munkáskollektíva már jövőre megközelíti a közép­távú tervben részére 1980-ra előirányzott 600 milliós ter­melést. Balogh Tibor igazgató néhány számadattal érzékeltette a bajai gyár termelésének az. utóbbi évek. ben bekövetkezett — a megyében alighanem egyedülálló — gyors növekedését. Ügy számolták, hogy a negyedik ötéves terv végere 1600 dolgozóval elérik majd a 250 millió forintos évi produktu­mot. Azonban ehelyett 1975-ben már 300 milliónál tartottak, s lé­­nvegesen kisebb. 1160 tagú kö­zösséggel. A folyamatos műszaki fejlesztés révén az egy munkásra jutó napi termelési érték a ÍV. ötéves terv óta 514 forintról 1300 forintra emelkedett napjainkig. Tavaly 398. az idén 482 millió fo­rintos tervet teljesít, sőt túlszár­nyal a gyár kollektívája, jövőre pedig már a félmilliárdot is jóval meghaladja a termelési érték. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyára a hazai és a KGST-n belü­li járműiparnak készít motor-, fék. és karosszéria-szerelvénye­ket. Az igazgató elmondta, hogy a volumen 16 százalékos jövő évi növelésére az Ikarusz Autóbusz­­gyár. a Magvai' Vagon- és Gép­gyár; a Csepel Autógyár és a kész­letező vállalatok emelkedő igényei adnak módot, illetőleg ez teszi szükségessé. 1978-ban is szállítanak alkatré­szeket a Szovjetunióba. A kámai • A Kismotor és Gépgyár bajai gyárában Sírok József brigádjának tagjai zárás kilincseket szerelnek az Ikarusznak. (Méhesi Éva felv.) autógyárnak körülbelül 300 ezer darab kenőolajszűrő-betétet állí­tanak elő. Ez új megrendelés. A minszki traktorgyár — a régi paitner —. az. ez évi 35 ezer komplett fékszerelvény helyett jövőre 55 ezerre tart igényt, a nyolcvan lóerős traktorokhoz. Ezen az exporton kívül szállíta­nak az NDK-ba is. vasúti kocsik­­‘hoz utastérbeli szerelvényeket, szintén növekvő mennyiségben. X A gyárigazgató úgy tájékozta­tott. hogy a termelésnövekedést .05 százalékban a termelékenységi fokozásával akarják elérni, s csak a fennmaradó öt százalékot vár­ják a létszám minimális gyarapí­tásától. Az új dolgozókra főként a nagy termelékenységű gépek második és harmadik müszakbeli jobb kihasználása végett van szükségük. A bajai kismotorgyár vezetői tudják, hogy a csaknem százmil­liós előrelépés nem lesz könnyű feladat. A jövő évre előirányzott hétszázalékos bérfejlesztéshez emelkedő alapanyag- es energia­arak mellett kell nagyobb nyere­séget elérni, mint korábban. En­nek ellenére bíznak a sikerbén aminek egyik fő biztosítékát a munkaversenyben látják. Az idén a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulóját ünnepel­ve a verseny nagyban hozzájá­rult a termelési érték és a nye­reségterv túlteljesítéséhez. Jövőre tovább folytatják a versengést a brigádok. Az igazgató elmondta, hogy az elmúlt években rengeteg belső tartalékot tártak fel és használ­tak ki, de még ezen a téren min­dig sok „keresnivaló" van. A fel­adatokat az üzemi demokrácia szellemében részleteire lebontva, szinte személyekre szabottan meg­beszélik majd. s bizonyára nem marad el jövőre a tervezett ered­mény. A. T. S. Közeledik az év vége. s ilyen­kor minden vállalatnál összegzik a terv teljesítésének mutatóit. Ez történik a Kecskeméti Közúti Építő Vállalatnál is. ahol Bútora Károllyal, u vállalat igazgatójá­val váltottunk szót az éves elő­írások teljesítéséről. Mint meg­tudtuk. az 1977. évi felemelt elő­irányzat 351 millió forint volt. amelyet már december 15-re tel­jesítettek. A munka természete­sen nem állt meg. s az év végé­ig még mintegy tízmillió forin­tos túlteljesítésre számítanak. Ebben az évben több jelentős munkát fejeztek be: a Kiskun­félegyháza—Csongrád közötti út teljes helyreállítását és aszfalto­zását. az 54-es számú Kecske­mét—Soltvedkert közöti út 18 ki­lométerének felújítását, amelyből két kilométer érdesített homok­­aszfaltból készült. Itt említenénk meg. hogy az országban elsőként úgv történt ezen a szakaszon az építkezés, hogy a forgalom nem ígéretes egyeztetés «. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 0 Az 54-es úton az érdesített homokaszfalt készítése közben a zúza­lékszóró berendezésének feltöltését végzik. állt le. Befejezték a Kiskunfél­egyháza—Szolnok közötti úton a tiszakécskei átkelési szakasz épí­tését. valamint 61 millió forintos költséggel az 53-as ül kiskunha­lasi átkelési szakaszát. A fagykárok helyreállítására 40 millió forintot költöttek, de ezen túl elkészítették az 53-as út tom­pái átkelési szakaszát, s 35 millió forint összegben több tsz bekölö- és belső útját. Híd- és mélyépí­tésre 35 millió forintot költöttek ebben az esztendőben. Fővállal­kozóként részt vettek az M—5-ös autópálya építésében, s a terven felül 70 millió forint értékű mun­kát végeztettek el alvállakozók­­kal tereprendezéssel és szerviz­­utak megerősítésével. Ez a válla­lat számára árbevételként jelent­kezik. (Folytatás a 2. oldalon.) Üjabb üzemek a felhíváshoz csatlakoztak 5. oldal A lakosság segítségével A napokban Kömpöcön fa­lugyűlést tartottak — értesül­tünk abból a levélből, ame­lyet a községi népfrontbizott­ság titkára szerkesztősé­günknek címzett. Az esemény nem rendhagyó, hiszen né­hány nappal ezelőtt lapunk­ban éppen e helyen szóltunk arról, hogy a kialakult ha­gyomány szerint Bacs-Kiskun megyében december és a jövő év áprilisa között ezúttal több mint 150 helyen szervezik meg a közvetlen demokrácia megvalósulásának eme jól be­vált fórumát. Ami a levélből megragad­ta a figyelmünket, a falugyű­lésen részt vevő kömpöciek a jövőt tervezgetve, vagyis egy­­egy új létesítmény, új út. jár­da, viz- és villanyhálózat ki­alakításáról beszélgetve min­dig felajánlották segítségü­ket, bekalkulálták a társadal­mi munkájukat. Korábban természetesnek érezték pél­dául azt. hogy valamennyien segítsenek az, új orvosi ren­delő és lakás építésében, most éppolyan közös feladat­nak tekintik az óvoda kiala­kítását. Tervük szerint a kö­zös munka eredményeként 1980-ban foglalhatják el gyer­mekeik az új birodalmukat. Persze ez sem rendhagyó eset Bács-Kiskun megyében. Már korábban is, a IV. öt­éves tervidőszakban jelentős segítséget adott a lakosság a bölcsődék, óvodák, iskolai tan­termek építésében, bővítésé­ben. Azt hiszem fölösleges példákat emlegetni ahhoz, hogy Bács-Kiskun megyében hány tornaterem épült fel as elmúlt években összefogás eredményeként. örvendetes hogy a tapasztalatok szerin* az V. középtávú tervidőszak első éveiben tovább folytató­dott. illetve fokozódott ez a lendület. A megyei tanács, az SZMT, a megyei népfrontbi­zottság. a KISZ megyei bi­zottsága év eleji felhívása megértésre talált megyeszer­te, s ennek nyomán széles körű társadalmi munkaakció bontakozott ki a gyermekin­tézmények építésében, illetve bővítésében. A Kiskunhalasi Állami Gaz­daság dolgozóinak köszönhető az, hogy a gazdaság egyik kerületében nemrég új óvodát avattak, s azóta autóbusz vi­szi-hozza a halasi gyerekeket — természetesen felügyelet mellett. Sorolhatnánk a pél­dát a kecskeméti KISZ-esek jelentős társadalmi munkájá­val, melynek eredményeként hamarosan elkészül a Nyitra utcában épülő óvoda. A tanácsi munkának, a te­lepülésfejlesztésnek sok össze­tevője van. szerteágazó fel­adat megvalósításából tevőd­nek össze az eredmények. Ami a településfejlesztési ered­ményeket illeti, pontos érté­kelésre csak később kerül sor, ám az év utolsó napjaiban sokhelyütt elmondhatják, hogy a társadalmi munka terén sincs szégyenkezni valójuk a falvak, városok lakosainak. S ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy az előbbi megállapítás elsősorban azért igaz, mert sehol sem tekintették kam­pányfeladatnak az utcák, te­rek, parkok csinosítását, gon­dozását, az új járdák, utak kialakítását, az utak melletti vizesárkok tisztántartását, ha­nem az év első napjaitól fo­lyamatosan mindenütt üteme­sen végezték e feladatokat. Visszapillantva az idei te­lepülésfejlesztési eredmé­nyekre. Bács-Kiskun megye valamennyi városában, közsé­gében a lakosság részéről megértést, nagy lendületet, ak­tivitást tapasztalhattak a he­lyi tanácsok vezetői. Az V. középtávú terv idő­arányos teljesítése érdekében a jövő évben is az szükséges, hogy a helybeli lakosságot be­vonják a feladatok megvaló­sításába. Mint az a megyei tanács múlt heti ülésén is el­hangzott: „Szervezzék a vá­ros- és községpolitikai célok mind eredményesebb megva­lósítását elősegítő társadalmi munkát.” Csakúgy, mint a korábbi' években. 1978-ban is nagy feladat hárul a társa­dalmi munka szervezésében a helyi népfrontbizottságokra, a KISZ-esekre, akik a taná­csi vezetőkkel együttműköd­ve, a tennivalókat egyeztetve kérjék a lakosság segítségét. T. L Naponta érkeznek a hírek a megye ipari üzemeiből arról, hogy a munkáskollektivák az év végével nem tekintik befejezett­nek a jubileumi munkaversenyt. Csatlakoznak a Láng gépgyáriak kezdeményezéséhez. s újabb munka verseny-vállalásokat tesz­nek az 1978. évi termelési felada­tok, valamint az V. ötéves terv sikeres végrehajtására. A Kecskeméti Konzervgyár 135 szocialista brigádjának 1465 tagja elhatározta, hogy az idei­hez mérten 4.8 százalékkal nö­velik a gyár termelését, ezen belül az exportot 15.1 százalék­kal. A termelés emelését. és újabb termékek készítésének megkezdését létszámbővítés nél­kül a termelékenység növelésé­vel valósítják meg. Gyártmá­nyaik minőségének további javí­tásával teszik bel- és külföldön piacképesebbé áruikat. Felajánlá­sokat tettek a selejt csökkenté­sére. a munkafegyelem további javítására, a maximális anyag­takarékosságra. a munkavédelmi szabályok betartására, egy kom­munista műszakot pedig a gyár óvodájának és bölcsődéjének fej­lesztésére vállalnak. A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyárának dolgozói u Duna menti város vasas üze­mei közül elsőként csatlakoztak a Láng gépgyáriak kezdeménye­zéséhez. Vállalták. hogy a KISZ-védnökséggel épülő Kábái Cukorgyárnál a korszerűsítésre kerülő vasútállomás biztosító be­rendezéseit 1978. június 30-ra leszállítják. Az 1977. évit jóval meghaladó nyugati exporttervü­ket a határidők pontos betartá­sával teljesítik. Gondosan kidol­gozzák a termelékenység emelé­séhez. a termelés hatékonysága, a vállalati eredmények növelé­séhez. az anyaggal, energiával és munkaerővel való takarékosság fokozásához szükséges intézkedé­seket. Végül felhívták a város többi üzemének valamennyi szo­cialista brigádját a munkaver­seny folytatására, újabb verseny­vállalások megtételére. * A kecskeméti Törekvés Ter­melőszövetkezet tagsága az el­múlt napokban széles körben megtárgyalta a munkaverseny­­vállalások teljesítését. A kollek­tívák jó eredményeket értek el a természeti csapások, a fagy és az aszály ellenére. A szövetkezet tervéhez képest 18 százalékkal emelte a termelési értékét. A gépkihasználást három, az üzemanyag-megtakarítást négy százalékkal növelték. Egyes ága­zatokban kiemelkedő eredményt értek el. A tejtermelést például 30 százalékkal fokozták. A szocialista brigádok, vala­mint a szövetkezet párt-, KISZ- alapszervezete és a szakszerve­zet valamennyi taggal megbe­szélve úgy határoztak, hogy csatlakoznak a SZOT és a KISZ KB felhívásához és vállalásokat tesznek az 1978-as esztendőre. A termelékenységet 1977-hez viszonyítva hat százalékkal nö­velik. A váltott műszakok szé­lesebb körű bevezetésével, mun­kaszervezéssel 4 százalékkal nö­velik a gépek kihasználásának fokát, ugyancsak ennyivel csök­kentik az üzemanyag-fogyasztást. Az. export rninőségű zöldség- és gyümölcstermelés további növe­lését. a háztáji árutermelés fo­kozását is vállalták. N. O. — K. S. Túlteljesítette tervét az útépítő vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom