Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-22 / 230. (300.) szám

2 • PETŐFI NÉPE # 1977. december 22. Egy nappal meghosszabbítják az ENSZ-közgyűlés munkáját események sorokban HANOI Szerdán a vietnami nemzet­­gyűlés az 1978-as költségvetési és népgazdasági tervet vitatja meg. Le Thanh Nghi miniszterelnök­helyettes, az állami tervbizottság elnöke előterjesztésében hangsú­lyozta: a gazdasági munka közép­pontjában továbbra is a mező­­gazdaság fejlesztése áll, fokozott erőfeszítéseket kell tenni az élel­miszerellátás biztosítására, és nö­velni kell a fogyasztási javak termelését. BEJRpT Egyiptom bejrúti nagykövetsé­ge ellen szerdán — három nap alatt harmadszor — ismét me­rényletet kíséreltek meg, ezúttal is sikertelenül — közölte a dip­lomáciai misszió szóvivője. JERUZSÁLEM Az izraeli Haarec című újság Egyiptomban tartózkodó katonai tudósítója szerint a hadügymi­niszter a Sinai-félszigetre vonat­kozó részletes „biztonsági tervet” terjesztett egyiptomi kollégája, Gamazi elé. Eszerint mindkét fél visszavonná az ütközőövezet mentén állomásozó katonáit és megtiltanának minden katonai jellegű mozgást a frontvonal kö­zelében MADRID______________________ Folytatódnak a lázongások a spanyol börtönökben. Kedden a valenciai fegyintézetben tört ki lázadás, amelyet a karhatalmi erők vertek le. A bilbaói börtön­ben is volt egy lázadási kísérlet, de ezt a börtönőrök csírájában elfojtották, a sevillai börtönben pedig 150 fogoly tart napok óta éhségsztrájkot. A köztörvényes foglyok közkegyelmet és a bör­tönviszonyok megjavítását köve­telik. (MTI) KAIRO A Kairóban folyó egyiptomi­­izraeli konferencia negyedik ple­náris ülését szerdáról csütörtökre halasztották, hogy az izraeli de­legáció Vezetője találkozni tud­jon Weizman izraeli hadügymi­niszterrel. (AFP) WASHINGTON Tizenkétezer amerikai tudós, mérnök és értelmiségi Irta alá azt a nyilatkozatot, amely sürgeti az Egyesült Államokat: kezdemé­nyezze az atomfegyverkezési ver­seny beszüntetését. A deklarációt kedden hozták nyilvánosságra Washingtonban. LUSAKA A Dél-Afrikai Köztársaság erőltetett ütemben növeli hadi­potenciálját és stratégiai olaj­készleteket halmoz fel, hogy ki­védje azokat a lehetséges gazda­sági szankciókat, amelyeket a világ haladó közvéleménye sürget ellene. (TASZSZ) Az előzetes híradásokkal szem­ben kedden nem fejeződött be az ENSZ-közgyűlés 32r ülésszaka. A munkát a jelentések szerint egy nappal meghosszabbították, s a záróülést szerdára jelezték. A hosszabbításról a közgyűlésnek a szerda hajnalig (közép-európai idő) tartott tanácskozásán dön­töttek. A világszervezet költség­vetéséért felejős 5. számú bizott­ság ugyanis meg nem készült el az 1978—79-évre szóló jelentés­sel, amelyet a közgyűlés plenáris ülésének kell jóváhagynia. A Föld felszínét és a világóceá­nokat figyelte szerdán a Szal­­jut—6 űrhajó két utasa, Jurij Ro­­manyenko és Georgij Grecsko. A föld felszínének megfigyelése népgazdasági szempontból is je­lentős és elősegíti a természeti kincsek feltárását. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kong­resszusán elfogadott program az ember által irányított űrállomá­sok egyik fontos feladatának tart-Csütörtökön elcsendesedik a belgrádi Száva-palota. A diplo­maták és a tudósítók már cso­magolnak: január közepéig fel­függeszti munkáját a konferen­cia. Befejeződött az érdemi vita, s következik a szerkesztő bizott­ságok esöppet sem irígylésremél­­tó teendője: a hatvannál több ja­vaslat formába öntése. Október 4-től mostanáig sok éles vita, hasznos eszmecsere, né­zetegyeztetés, két- és többoldalú megbeszélés színhelye volt a ju­goszláv főváros. A harmincöt or­szág küldöttei számára a helsin­ki alapokmány volt a kiinduló pont, s két esztendőt kellett át* áttekinteniük. A nézőpont per­sze különbözött: az európai biz­tonság és együttműködés helyze­tét másként ítélik meg a kapita­lista országokban, mint nálunk, legföljebb abban az örvendetes kérdésben azonos az álláspont, hogy 1975 és 1977 között nem romlott, inkább javult az általá­nos'légkör, a bék<5s"'égymás mel­lett élés feltételei nem rosszab­bak, mint a helsinki aláírás Ide­jén. A vitában — mint az előre várható volt — mindenekelőtt az úgynevezett „harmadik kosárral” az emberi jogokkal kapcsolatban csaptak a legmagasabbra a hul­lámok. A provokatív szándékú felszólalásokban mindenekelőtt az 'ámerikai küldöttség jeleskedett, de több más NATO-tagállam dip­lomatái sem hazudtolták meg kormányaik ismert álláspontját, nem azonos szólamot fújtak: egyik-másik szembetűnően mér­sékeltebb hangot ütött meg. A költségvetési vita elhúzódá­sát az Egyesült Államok idézte elő, a bizottság ugyanis egymil­­liárd dollárban állapította meg azt az összeget, amely az 1978— 79-es években fedezné az ENSZ kiadásait. Az amerikai küldött azonban ez ellen a legélesebb hangnemben tiltakozott. Kijelen­tette: kész arra is, hogy felkérje a kongresszust, vonja meg a tá­mogatást az olyan ENSZ-intéz­­ményektől, mint a jelenlegi ülés­szakon létrehozott palesztin tájé­koztatási iroda. ja az ilyen jellegű vizsgálatokat. Rcinanyenko és Grecsko most több megfigyelési módszert is ki­próbál, s tapasztalataikat felhasz­nálják a későbbi űrállomások ál­tal végzendő vizsgálatok munka­­programjának kidolgozására is. A Szaljut—6 űrállomáson egyébként szerdán reggel, moszk­vai idő szerint kilenc órakor kez­dődött a munkanap és éjfélkor ér véget. örvendetes, hogy nemcsak szocialista országok, hanem né­hány semleges állam és — igaz, bátortalanabb hangsúllyal — NATO-ország diplomatája is szó­vá tette: ideje lenne, hogy a po­litikai enyhüléssel lépést tartson a katonai enyhülés is. Nem ke­vésbé fontos — a jövő szempont­jának nélkülözhetetlen — a gaz­dasági együttműködés fontosságá­nak visszatérő témája. Nem ke­rülheti el figyelmünket az a kö­rülmény sem, hogy a NATO-tag­­államok egyike-másika elvben ugyan sietve egyetértett a szo­cialista országok békediplomá­ciájának erőfeszítéseivel, érdem­ben azonban olyan javaslatokat támogatott, amelyeket sokkal in­kább az atlanti paktum brüsszeli csúcstalálkozója ihletett. Mindent egybevetve, önmagá­ban azt is sikerként könyvelhe­­jük,,el, hogy két évvel Helsinki után Belgrádban ismét találkoz­nak,, s„yélentépyt cserélnek 33, európai és két észak-amerikai or­szág küldöttei. A jugoszláv fővá­rosban most felfüggesztett tár­gyalások természetesen nem ho­­mályosíthatják el Helsinki fé­nyét, de fontosságuk a kontinens békés jövője szempontjából elvi­tathatatlan. Ehhez — nyugodtan kimondhatjuk — a magyar dip­lomácia is hathatós módon hoz­zájárult. Küldöttségünk jó mun­kát végez Belgrádban, s javasla­tai híven tükrözik a Magyar Nép­­köztársaság aktív békepolitikáját, társadalmunk őszinte törekvéseit a kontinens valamennyi népének gyümölcsöző együttműködésére. Gy. D. VI T-re készülnek Nagygyűlés Budapesten Az 1978-as Kubai Világifjúsági Találkozóra való felkészülésről tanácskoztak a MTESZ tagegye­­súleleinek képviselői szerdán a Technika Házában rendezett nagygyűlésen. A tanácskozást Ba­rabás János, a KISZ KB titkára, a VIT-iroda vezetője nyitotta meg. majd Kovács Sándor, a MTESZ főtitkára szólt a VIT-el kapcsolatban a társadalmi szer­vezetre háruló feladatokról. f A MTESZ 33 egyesületében, a 150 ezer tag közül mintegy 30—40 ezer a fiatal; számukra dolgozta ki a szövetség a MTESZ VIT- programját. Eszerint a társadalmi szervezet aktívan bekapcsolódik a VIT-re való felkészülésbe, a ta­lálkozó szellemében az egyesüle­tek olyan programokat szervez­nek. amelyek a szakmai ismeretek gyarapítását és a VIT-en részt ve­vő országok megismerését egy­aránt szolgálják. A program sze­rint a MTESZ külön propaganda­anyagot állít majd össze a VIT- re. ebben Magyarország életéről, iparáról, mezőgazdaságáról, kul­túrájáról ad majd tájékoztatást Havannában a találkozón részt vevő más országok fiataljainak. Nemzeti kiállítást is rendez majd a kubai fővárosban a MTESZ, ezen a műszaki, természettudo­mányi eredményekről nyújt in­fo: mációt. A szerdai gyűlésen a progra­moknak a gyakorlati végrehajtá­sáról tanácskoztak az egyesületek képviselő fiatalok. (MTI) Az NDK népi kamarájának ülésszaka t Kocsis Tamás, az MTI tudósí­tója jelenti: Az NDK népi kamarája szer­dai ülésén teljes egyetértéséről és támogatásáról biztosította a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából a világ népeihez, parlamentjeihez és kor­mányaihoz intézett felhívást. A népi kamara széles körű or­szágos vita után, szerdán meg­tárgyalta az NDK 1978. évi nép­­gazdasági tervét. Az ország nem­zeti jövedelme az 1976—80-as öt­éves népgazdasági terv harmadik évében 5,2, az ipari árutermelés 5,7, az építőipar termelése 4,3, a mezőgazdaságé 3,5 százalékkal, a munka termelékenysége az ipar­ban 5 százalékkal emelkedik. 11 százalékkal kívánják növelni az NDK külkereskedelmi forgalmát, 4 százalékkal emelik a lakosság nettó pénzbevételét és a kiskeres­kedelmi forgalmat. A beruházások anyagi bázisa 2,1 százalékkal nö­vekszik. Az 1978. évi népgazda­sági terv megvalósításakor is a minőségi tényezők nagyfokú erő­sítése a gazdaság fejlesztésének meghatározó eleme. Gazdasági kutatómunka az űrállomáson ( n api k rí poutikaikomMkxtá i; Szünet Belgrádban »sss:: mmm Országos érdeklődés kísérte a Magyar Televízió legutóbbi Fórum című adását, amelyben neves újságírók válaszoltak a nézők külpolitikai kérdéseire. A műsor idejének rövidsége miatt több kérdés válasz nélkül maradt, ezt pótoljuk most, amikor a vidéki televíziónézők kérdéseire a Központi Sajtó­­szolgálat válaszol. Válaszok a Fórum kérdéseire JOÚ ALFRÉD; Nemeskorda: Van-e remény arra, hogy a fran­cia baloldal a választások előtt egységet alkosson, vagy pedig Mitterand-ék továbbra sem haj­landók együttműködni a kommu­nistákkal? VÁLASZ: Nem egyszerűen ar­ról van szó, hogy Mitterand-ék nem hajlandók együttműködni a kommunistákkal, ilyen alapon, maguk a kommunisták sem haj­landók az együtthaladásra. Hi­szen nem elég egyszerűen együtt haladni; tudni, ismerni kell az együtthaladás pontos irányát is. Az az irány,-amelyhez Mitterand­­ék ragaszkodnak, a francia kom­munisták szerint, nem felel meg az idők, a dolgozó alapvető köve­telményeinek. A kommunista párt, a szocia­lista és a radikális párt 1972-ben írta alá a közös programról szóló dokumentumot. Több mint egy fél évtized túlságosan nagy idő ahhoz, hogy ne legyen elkerül­hetetlen a program felülvizsgálá­sa, idomítása az új körülmé­nyekhez. MitteTand-ék éppen er­re nem hajlandók. A kommunis­ták pedig úgy érzik: a választá­si győzelem ugyan fontos, de an­nál is fontosabb annak az alap­vető, elkötelező tisztázása, mire szolgálna, milyen célok megvaló­sításához közeledne a győztes bal­oldal? Csak így érthető meg, hogy- a valóban nagy tét ellené­re, miért tanúsít ilyen szilárdsá­got a kommunista párt. Ameny­­nyiben a győzelem után kezdődne el a vita egy tisztázatlan prog­ram miatt, ez évtizedekre visz­­szavethetné egy valóságos balol­dali alternatíva lehetőségét. PANNONKER Vállalat „Via­dukt” szocialista brigádja, Vesz­prém: Mi a jelentősége Berlin­­guer és Marchais elvtársak bu­dapesti látogatásának? VALASZ: Nyugat-Európ^ két legnagyobb kommunista pártjá­nak vezetője látogatott el hoz­zánk. Egymás jobb megismerése, a kölcsönös tapasztalatcsere — mint ezt az európai kommunista pártok berlini tanácskozása is megállapította, jótékonyan hat az egész nemzetközi munkásmozga­­lorfira, amelyben rendkívül fon­tos a különböző közegben, eltérő körülmények között működő kom­munista és munkáspártok jobb együttmunkálkodásához vezető eszmecsere. Ezt segítette Berlin­­guer és Marchais budapesti láto­gatása is. SIMON LÁSZLÓ, Pécs: Milyen hatása lehet a Szadat—Begin ta­lálkozónak a genfi értekezletre és elképzelhető-e, hogy a két or­szág különmegállapodást köt? VÁLASZ: Bár nem lehetetlen, hogy Kairóban megpróbálnak va­lamilyen kompromisszumot létre­hozni, az ottani eredmény — az előzmények jellege és a találkozó összetétele miatt — semmiképpen sem közelíthető meg az igazságos és valóban megnyugtató rende­zést a Közel-Keleten. A »közel­­keleti konfliktus távolról sem szűkíthető le egyiptomi—izraeli dilemmára. Mivel az érdekelt arab országok jelentős része el­ítéli Szadat kezdeményezését, sőt palesztin — és nemcsak palesztin — szempontból „árulásnak” mi­nősíti, elképzelhetetlen. hogy Kairó hosszútávú és igazságos megoldást eredményezzen. DE RÁKOVICS PÉTER, Mis­kolc: Tartósnak ígérkezik-e az Etiópiában folyó háború? Mi a valószínűsége annak, hogy Eritrea teljesen elszakadt Etiópiától? VÁLASZ: Egy háború időtarta­mát nehéz megjósolni, még ne­hezebb az adott konfliktusét. An­nál is inkább, mert Etiópia és Szomália ellentéte nem újkeletű, s ezúttal többről van szó, mint egyszerű határvitáról. Világosan kirajzolódik az imperialisták szándéka: szét akarják zúzni a szocialista útra lépett etiópiai re­zsimet. Az etióp ideiglenes kato­nai kormányzat többször hangsú­lyozta: Addisz-Abeba békében kíván élni szomszédaival. Ezért a békéért azonban úgy tűnik, vé­res harcokat kell vívni. Etiópia északi tartományában régóta tevékenykednek a szaka­­dár gerillák. A császárság idején haladó célokért küzdöttek, s har­cukat — főleg erkölcsileg, de ki­sebb mértékben katonailag is — támogatták a szocialista országok. A trónfosztást követően rövid ideig szünetelt, később azonban ismét fellángolt a harc: a tarto­mány teljes elszakadásáért har­coló gerillaszervezetek nem egyez­tek ki a központi kormánnyal, el­lenkezőleg: a korábbinál heve­sebb támadásokkal egyre nagyobb haderőt kötnek le. A reakciós arab államok — mindenekelőtt Szaud-Arábia — újabban jelen­tős anyagi támogatásban része­sítik a gerillákat. Szudán is tá­mogatja harcukat, s Nimeri el­nök közvetítésével a különböző irányzatú szakadárszervezetek Asszab és Masszava, a két Vö­rös-tengeri kikötő. A gerillák szinte teljesen körülkerítették Aszmarát, Eritrea székhelyét. Bár egyes arab államok mindent el­követnek az eritreai gerillák meg­segítésére, a tartomány önálló ál­lamként elképzelhetetlen. HORVÁTH CSABA, Szombat­hely: Belép-e Magyarország a Nemzetközi Valutaalapba és el­képzelhető-e, hogy a magyar fo­rint konbertibilis valuta legyen? VÁLASZ: A Nemzetközi Va­lutaalapba hazánk jelenleg nem tervezi a belépést. Ami pedig a forint konvertibilitását illeti, az sok nemzetközi tényező függvé­nye. Mindenesetre azt érdemes megjegyezni, hogy a forintot több nyugat-európai országban — igaz nem tényleges vásárló értékének megfelelő árfolyamon — jegyzik egyes bankok. SZOKOLYA FERENC, Dunaúj­város: Mi történt a Japánba ke­rült szovjet repülőgéppel? VÁLASZ: a gépet a japán ha­tóságok kiszolgáltatták az ameri­kaiaknak, s az USA-ból hosszú huzavona után visszakerült a Szovjetunióba. A pilóta az Egye­sült Államokban telepedett le. Az NDK és az NSZK közötti alapszerződés évfordulóján rlinben, az NDK Miniszter­­tanácsának épületében öt esztendeje kötötték meg a két német állam közötti alapszer­ződést. Az okmányt, amelynek létrejötte döntő lépést jelentett az európai biztonság és enyhülés út­ján, az NDK részéről dr. Michael Kohl államtitkár, az NSZK ré­széről Egon Bahr államminiszter írta alá. Sok okos kompromisszum vezetett ahhoz, hogy az NDK és az NSZK között, a nemzeti kér­désben mutatkozó alapvetően el­térő nézetek ellenére létre jöhe­tett egy olyan szerződés, amely kimondja: o két ország normális, jószomszédi kapcsolatokat hoz létre. A két tárgyaló államférfi ün­nepélyes nyilatkozatában már ak­kor figyelmeztetett arra, hogy en­nek a jó viszonynak a kialakítá­sához, a hidegháború időszakában gyökeredző előzmények után sok időre és türelemre lesz szükség. A normalizálási folyamatot las­sítja az is, hogy Bonnban időköz­ben erősödött azoknak a politikai befolyása, akik az NSZK — a nemzetközi jog szerint természe­tesen csak az NSZK-ra vonatkozó alkotmányára hivatkozva jogot formálnának az NDK belügyéibe való beavatkozásra. Azoké, akik — Günter Gaus, az NSZK állan­dó berlini képviseletének vezető­je jellemezte őket is — „azt hi­szik, hogy érzelmeken alapuló kampánnyal meg nem történtté tudják tenni azt, hogy az NDK független, szuverén állam.” Az eredmények pedig nem ki­csinyek: sikerült egy sor gyakor­lati és emberiességi kérdést ren­dezni, 1973 őszén mindkét német állam elfoglalhatta helyét az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. A gazdasági kapcsolatok az előző időszakhoz képest jobban fejlődtek, szilárdabb alapon nyug­szanak. Ha — ez is tükrözi a két kormány közötti felfogásbeli kü­lönbséget a két német állam kü­lönállásának kérdésében — nagy­követeket nem is cserélt egymás­sal az NDK és az NSZK, 1974-ben megnyílt Bonnban az NDK, Ber­linben pedig az NSZK állandó képviselete, amelyek gyakorlati­lag a. szabályos diplomáciai kép­viseletek teendőit látják el. Jó néhány egyezményt kötött azóta a két ország, másokról folynak a tárgyalások, amelyek haladása — mivel az NDK mindenképpen a még függő kérdések rendezésé­ben, a, valódi jószomszédi viszony kialakításában érdekelt — dön­tő ihértékben attól függ. hogy Bonnban miként nyer teret az ésszerűség. Annak idején a szocialista or­szágok diplomáciája sokat tett azért, hogy a két német állam szerződése létrejöhessen, és ma is támogatja az NDK-t a jószomszé­di viszony kialakításában tetterő­feszítéseiben. A helyzet éleződé­se nemcsak a két német állam közötti viszonyt, hanem az egész nemzetközi helyzetet terhelné meg És fordítva is: amennyire előrehalad az alapszerződésben előirányzott, kérdések megoldása, úgy juthatunk előre nemcsak két szomszédos, különböző társadalmi rendszerű ország kapcsolatának rendezésében, hanem az európai béke és enyhülés megszilárdítá­sában is. Az 1972. december 21-én aláírt alapszerződésből a szerződő felek­re és az egész világpolitikára gyakorolt jótékony hatás intatha­­tatlan. És vitathatatlanok azok az előnyök, melyeket ebből fakadóan a két német állam, valamint Nyu­­gat-Berlin lakossága élvez. Min­denkinek érdekében áll, hogy ne kerüljön kérdőjel az eddig elértek után. s azt az utat, amely öt esz­tendővel ezelőtt az alapszerződés­hez vezetett, továbbra is köves­sék. Pintér István Építőipari szemle a megyeszékhelyen (Folytatás az 1. oldalról.) építőanyagból szándékozik már a hoz hasonló könnyűszerkezetes legközelébbi óvodépítkezést meg­kezdeni. Ezt követően a megye és a város vezetői a KSH, majd a piaccsarnok építését tekintették meg. Az utóbbinál a megyei első titkár annak a véleményének adott kifejezést, hogy a tervezők­nek és a beruházóknak jobban fi­gyelembe kellene venni az anyag- és a kivitelezői munkaerővel va­ló takarékoskodás lehetőségeit. A munkahelyek látogatása a Szer­számgépipari Művek négyezer négyzetméteres új üzemcsarnoká­nak építésénél fejeződött be. Horváth István kíséretével ez­után a vállalat központjában megbeszélést folytatott a BÁCS­­ÉP párt-, tömegszervezeti, vala­mint gazdasági és műszaki veze­tőivel. Ennek keretében Dörner Henrik igazgató arról számolt be, hogy a vállalat már befejezte idei tervét és jelenleg annak túltelje­sítésén fáradozik. 1977-ben há­rom célt tűztek.maguk elé: a ter­melési volumen jelentős növelé­sét, a létszám emelését, a házgyár tervezett kapacitásának elérését. Célkitűzéseiket teljesítették, ugyanis a termelés az előzetes adatok szerint 1976-hoz mérten 18—19 , százalékkal emelkedik, a létszám csaknem ezerrel növeke­dett, s a házgyár a tavalyi 1140 lakással szemben 2250 lakás pa­­nelljeit készíti el. 1977-ben 1403 lakást adtak át, az idén 1791-be költözhetnek be. Gondok voltak az alapozással, jelenleg e tekin­tetben már többletkapacitásuk van. Ugyanakkor fő probléma to­vábbra is az anyagellátás, első­sorban betonkavicsból és ce­mentből, s nehézségeket okoz a szállítóeszközök hiánya. A jövő évi tervekről szólva az igazgató a munka termelékeny­ségének növelését, a vállalat gaz­dálkodási eredményeinek javítá­sát és a BÁCSÉP szellemi erői­nek hatékonyabb felhasználását jelölte meg fő feladatként. Vagy­is amíg 1977 a mennyiségi, 1978 a minőségi növekedés esztendeje kell, hogy legyen. Természetesen az építőipari kapacitás növelését jövőre sem hanyagolják el, ugyan­is több mint 400 millió forinttal nagyobb termelési célt tűztek a vállalat elé. Végül az igazgató nem túl távoli célként említette a saját kivitelezői tervező rész­leg megszervezését. Végül szólott a jövőre működni kezdő elősze­relő üzem, valamint az épülő új munkásszállás jelentőségéről. Kókai Ferenc, a vállalati párt­­bizottság titkára a pártszerveze­tek tevékenységéről adott számot. Elmondta, hogy a jövőben job­ban támaszkodnak majd a szo­cialista brigádmozgalomra a po­litikai nevelés terén és az új párt­tagok felvételénél. A megyei pártbizottság első tit­kára, miután megköszönte az in­formációkat, átadta a vállalat dolgozóinak a megyei pártbizott­ság és párt-végrehajtóbizottság üdvözletét, elért sikereikért pe­dig elismerését. Hosszasan beszélt az építőipar tevékenységének fon­tosságáról, végül hangsúlyozta:a párt bízik abban, hogy a BÁCS­ÉP dolgozói a jövőben még haté­konyabban járulnak hozzá a me­gye politikai, gazdasági, társadal­mi életének fejlődéséhez. N. O. A bérintézkedés tapasztalatairól tanácskozott az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Az érintettek megelégedéssel fogadták az idei béremelést, va­lamint az ügyeleti és készenléti díjak fölemelését — állapították meg az Orvos-egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete elnökségé­nek szerdai ülésén. A bérintézke­dések — amelyek éves költségki­hatása meghaladja a 770 millió forintot — több mint 120 ezer egészségügyi dolgozót érintettek. A bérrendezés kedvező hatása a tapasztalatok szerint az egész­ségügyi ellátásban is érezhető. Bár az egészségügyben meglevő munkaerőgondok nem csupán a bérezéssel függnek össze, mégis az intézkedések elősegítették, hogy a szakdolgozók a szakképe­sítésüknek megfelelő munkakör­ben dolgozzanak. Több megyében tapasztalható, hogy az ápolónők, a műtősök a rendelőintézetekből az eredeti munkahelyükre kérik vissza magukat. A tapasztalatok jól hasznosít- Jiatóaik lesznek az 1978-as bér­emelések lebonyolításánál. A jö­vő évi bérintézkedés mindazokat az egészségügyi dolgozókat érinti, akik az idei bérrendezésből kima­radtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom