Petőfi Népe, 1977. december (32. évfolyam, 282-308. szám)

1977-12-22 / 230. (300.) szám

1977. december 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Az üzemorvosi munka megbecsülése A harmadik esztendő A Megyei Egészségügyi Akció­bizottság az állami egészségügy- és a szakszervezet közös bizott­sága. Kéthavonta ülésezik. és ilyenkor az adott időszak legak­tuálisabb egészségügyi kérdéseit, problémáit tűzi megbeszélésének napirendjére. Legutóbbi tanács­kozásán az üzemegészségügyi hálózatról, fejlesztéséről. ered­ményeiről és nehézségeiről tár­gyalt — dr. Gábris László me­gyei üzemi szakfőorvos beszá­molója alapján. Pártkongresszusi és miniszter­­tanácsi határozat egyaránt meg­szabja. hogy az üzemegészségügy fejlesztését — az egészségügyön belül — kiemelten kell kezelni. Ez az ellátás az egészségügy egyik legkorszerűbb formája. Az üzemegészségügyi szolgálat ellá­tóinak módja van egészségesen, betegen látni a dolgozókat, al­kalmuk van munkakörülményeik megfigyelésére, és bizonyok vál­toztatásokra is képesek. Lehető­ségük van a prevencióra — meg­előzésre —, gyógyításra, rehabi­litációra. Az üzemegészségügy fejlődése megyénkben mind ez ideig lendü­letes volt, — ennek ellenére még most is jelentős a lemaradásunk — állapítja meg a beszámoló. Míg például 1966-ban húszán voltak a megyében, 1977-ben már nyolcvannégyen tevékeny­kednek. Az óraszám 62-ről 264- re emelkedett ez idő alatt. Jelenleg 19 főfoglalkozású or­vos dolgozik a megyében. Tízezer lakosra 1,4 üzemorvosi óra jutott megyénkben 1079-ben. Rá négy esztendőre 4,5-re nőtt ez a szám, amikor országosan 6 volt. Lemaradásunkat ez is ér­zékelteti. Érdemes áttekinteni, hogy vá­rosonként, járásonként mely üzemekben van főfoglalkozású orvos. Kecskeméten és a járás­ban: Konzervgyár I. és II., Bács megyei Állami Építőipari Válla­lat, Házgyár; tiszakécskei üze­mek, Városföldi ÁG., Kecskemét­­szikrai ÁG., Izsáki ÁG. — Baja városa és járása: Kismotor- és Gépgyár, Ganz Villamossági Gyár. Finomposztó Vállalat, Fér­fifehérnemű Gyár, Bajai ÁG., Hosszúhegyi ÁG. — Kalocsán: a Fűszerpaprika Vállalatnál. — Kiskőrösön az állami gazdaság­ban. — Kiskunhalason az állami gazdaságban, a Papíripari Vál­lalatnál. valamint a Kötöttáru­­gyárnál dolgozik főfoglalkozású üzemi orvos. Üres állás mintegy 5 eszten­deje nincs. Mindig a szükséglet­nek megfelelő helyen és időben történt fejlesztés. Áz idén a ter­vezett 32 óra helyett 40 órát töl­töttek be, s ebből 4 főfoglalko­zású üzemi orvosi státust léte­sítettek. Több főfoglalkozású üzemi orvost A jövő útja — szögezte le a beszámoló — a főfoglalkozású üzemi orvosok számának gyara­pítása. valamint a munka tartal­mának javítása. Bács-Kiskun megyében az ipar mellett a me­zőgazdaság is meghatározó jelle­gű. ezért is különösen fontos a „mezőgazdaság üzemorvosi háló­zatának kiépítése. Kiváltképp fejleszteni kívánják és kiemelt feladatnak tekintilj a nagyüze­mek. valamint a sok nőt foglal­koztató üzemek ellátását. Az üzemek zömében jól felszerelt rendelőhelyiségek, valamint vá­rók, esetenként laboratóriumok állnak a dolgozók rendelkezésé­re. örvendetesen szembetűnő az állami gazdaságok törekvése a falusi dolgozók kulturált egész­ségügyi ellátása érdekében. Több üzem ösztöndíjat, a lakáskérdés megoldásához segítséget ajánlott, hogy orvost kössön magához. A Kecskeméti Megyei Kórház a gyakorlaton levő ötödéves hall­gatókat rendszeresen viszi üzem­­látogatásra — üzemorvosi ren­delőbe, hogy az ottani munkát közelről megismerjék, megszeres­sék a medikusok. Az eddig felsoroltak is tanúsít­ják. hogy a régebbi viszonyoktól napjainkig lendületesen fejlődött Bács-Kiskunban az üzemegész­ségügy. De említsünk még egy fontos tényt, ami ugyancsak tük­rözi ennek a szolgálatnak az eredményességét. Csökken a fog­lalkozási megbetegedések száma is a megyében: 1971-ben még 147, négy év múlva már csak 7 ilyen megbetegedés történt. Az elmondottakhoz kapcsolód­va érdeklődtünk Princz Lászlótól, az SZMT titkárától, akí egyik el­nöke az akcióbizottságnak, — szakszervezeti ..részről’' milyen tapasztalatokról szólhat. Kényelmes, maradi nézetek Első szava az elismerésé volt, — mindenkinek, aki ezzel a rend­kívül fontos egészségügyi ellátás­sal foglalkozik. Az eredmények — nemkülönben a további ten­nivalók is megkövetelik az ed­diginél nagyobb figyelmet az üzemegészségügy fejlesztése ér­dekében. A megye politikai, tár­sadalmi, gazdasági fejlődésével párhuzamosan magunk mögött hagytuk azokat a nem is olyan távoli időket, amikor az üzemor­vos teendője — úgymond — az egyszerű receptírás „házhozszál­lítására" szorítkozott. Az akció­bizottsági áttekintés számos té­nyezőt felsorakoztatott a fejlődés illusztrálására. Ám még mindig találkozunk hellyel-közzel bizo­nyos ellenérzésekkel egyes gaz­dasági vezetők részéről az üzem­orvosi ténykedésekkel szemben. Nem elég gondjuk van anélkül is — vélekednek helytelenül —, s akkor még hol szűrővizsgálatra kell küldeni a dolgozókat, hol ennek meg annak a beszerzésé­ről gondoskodni a rendelő felsze­reltségének javítására. Pedig éppen a haladás, az üzemegészségügy emelkedő szín­vonala véglegesíti már annak a szemléletnek a létjogosultságát, hogy az üzemorvos, aki együtt él az üzemmel, s munkatársaival gondoskodik, megelőz, gyógyít, szorgalmazza a viszonyok javítá­sát, — épp olyan szakhelyettese az igazgatónak, mint a főmérnök s a főkönyvelő. Ami a „hogyan tovább" né­hány vonatkozását illeti. Nagyon helyénvaló az akcióbizottság ál­láspontja, hogy az üzemorvosi hálózatot most már a termelőszö­vetkezetekre is ki kell építeni. Üj gépek, újfajta vegyszerek, mind nagyobb szakszerűséget követelő munkavédelem. Orvos és gazdasági vezetés, valamint szakszervezet következetesebb ki­állása szükséges ahhoz, hogy évek hosszú sora után végre megoldás következzék olyan visz­­szatérő gondok rendezésére, mint a védőruhák tisztítása (vegysze­rek.), s különböző védőfelszerelé­sek megbízhatóságának biztosítá­sa. A dolgozók érdekében Felhívja az akcióbizottság a figyelmet, hogy fokozott gondot fordítsanak az üzemorvosok a munkaköri alkalmassági és idő­szakos vizsgálatokra... Szoro­sabb kapcsolatot kell kiépíteni az üzemi orvosok és a vállalatok között... Lehetőséget kell te­remteni arra, hogy a vállalat vagy üzem lakást biztosítson az üzemegészségügyi dolgozók szá­mára ... Az eddiginél többet szükséges törődni az üzemegész­ségügyi dolgozók egészségével. Az a kimondatlan nézet, hogy „ők úgy is egészségiek”, tehát „benne vannak”, eléggé elterelte a figyelmet arról, hogy sok he­lyütt rosszak a munkakörülmé­nyek. Végül egyik kulcskérdése az üzemegészségügy sikeres tovább­fejlődésének, hogy milyen a szakszervezet és az üzemorvos kapcsolata. Fontos érdekvédelmi feladat, hogy nemes szolgálata ellátásában a , szakszervezet áll­jon ki az üzemegészségügyi szol­gáltatás színvonalának emelé­séért is — a dolgozók százai ér­dekében. Tóth István Az ünnepi asztalra... Az ünnepi asztalra kerülő hús­félékről érdeklődtünk a kiskun­félegyházi Állatforgalmi és Hús*' ipari Vállalattól. Hogyan készül­tek fel az év 51. és 52. hetére? A folyamatosan beérkezett ke­reskedelmi igények alapján 1550 mázsa sertéshúst, 750 mázsa marhahúst állítanak elő, illetve készleteznek — kaptuk a vá­laszt. A különféle húskészítmények­ből másfélezer mázsát gyárta­nak. Ebből a mennyiségből 320 mázsa a szilveszteri hagyomá­nyos étek: a virsli. Ez 25 száza­lékkal több. mint a tavaly ilyen­kor kiszállított, így remélhetőleg elegendő mennyiségben kerül a boltokba a népszerű termékük. A kocsonvafőzés szintén ünne­pi hagyomány, és azok is szí­vesen fogyasztják a téli ünnepek idején, akik nem vágnak disznót. Az ÁHV sajnos csak minimális mennyiséget tud szállítani ko­csonyahúsból a megrendelőknek, de a kereskedelem a hűtőipartól előrecsomagolt kocsonyahúst v-retjdglk *- Ijegy- g ,r yásárlókn^k konyhakészén álljon a rendelke­zésere ez. a. húsféleség. A Kiskőrösi' Városi Tanács vb termelés-ellátás felügyeleti osz­tályától kapott értesülésünk sze­rint tőkehúsból 6,5 tonna, tölte­lékáruból 4,5, virsliből pedig 1,3 tonna kerül a boltokba ezen a héten. Élőhalból, tonhalból, va­lamint baromfihúsból elegendő érkezett az üzletekbe. Kecskeméten is elegendő meny­­nyiségű tőkehús és baromfihús lesz az üzletekben. A városi ta­nács kereskedelmi csoportvezető­je úgy tájékoztatott, hogy bősé­ges kínálatot tudnak biztosítani az élelmiszerárukból. A városokban, így Kecskemé­ten is az ünnepeken a tej és kenyérárusításra kijelölt ven­déglátóhelyeken elegendő meny­­nyiségű kenyér és tej lesz. N. M. • A Csepel Autógyárban termékszerke­zet-változás keretében idén kezdték el a „Lapplander” terepjárók sorozat­gyártását. A svéd Volvo céggel koope­rációban készített, összkerék­­hajtású gépkocsikból 1977- ben 365 darab hagyja el a gyárat, 1978- ban pedig ezer darabot gyártanak svéd exportra. Tanuljuk a matematikát... A fiam fekete karikát hozott haza matematiká­ból ... Szomorú dolog, el nem tagadható. Ott hí­zott kövéren, vastagon, baljós sejtelmeket keltve az ellenőrző könyvében. / Engem nem túlságosan viselt meg az eset; úgy véltem, egy edzett lelkű másodikos tanuló­nak el kell viselnie egy ilyen megrázkódtatást. Ám nem így a feleségem, akinek lelki szemei előtt nyomban Karinthy rossz tanulójának portréja jelent meg és a pótvizsgák, bukott szamarak nyomasztó rémképei. Nyomban le is torkollt: Persze, mert nem foglalkozol a gyerekkel! Tőled akár évet ismételhetne! Szemrehányásában volt némi igazság. Hajlottam ugyanis arra a meggyőződésre, hogy átlagos képességű tanulók nyilván bu­kásmentesen el tudják sajátítani az átlagos képességűekre mérete­zett tananyagot. Anélkül, hogy otthon házi iskolát rendeznénk be, és felvonultatnánk a család s a baráti kör tudós segédcsa­patait ... — Semmi ok az aggodalomra — mondtam én —. biztosan szó­rakozott volt a gyerek. De, mert jobb szeretem a bé­kességet, atyai szóval előparan­csoltam a srácot füzetestől, köny­vestől: Majd én megmátatom neked, hogy nem olyan ördöngös­ség ez a számtan! — Néhány példát megcsinálunk és helyreáll a megbolygatott összhang — gondoltam magamban. — Nem számtan, matematika — javított ki a kölök. — Matematika?... Ugyan! Ez csak olyan fellengzős kifejezés! — oktattam rendre. És hozzátet­tem. matematikát csak a gimná­ziumokban, meg az egyetemeken tanulnak a diákok; előbb a számtant kell alaposan rhegis­­merni. Kézbevettem a füzetet: no lás­suk a medvét. Lapozgatom, s nézem, vajon miféle példák is okozhatnak fej­törést az én fiamnak. Talán nem tud megbirkózni az egyszer­eggyel, vagy az összeadásokkal? — Hát ez meg mi? — bökök az egyik eldőlt nyolcas számjegy­re. — Mióta írják a nyolcast vízszintesen nálatok?... Az nem nyolcas, — így a fiam. — Az a végtelen. — Mi az, hogy végtelen? — Hát az eredmény. Abba a kockába ott be lehet írni hatost, hetest, nyolcast, tízest, egészen a végtelenségig. Mindegyik helyes megoldást ad. — Mit beszélsz?! Egy példának csak egyetlen megoldása van! — mordult meg bennem a számtan tudományáról hitt nézeteimnek görcse. A fiam furcsa, enyhén sajnál­kozó pillantást vetett rám. — Nem, apa! Ennek nem... Ez nem egyenlőség. Jobban megnézve én is észre­vettem, hogy nincs egyenlőség a számok között, hanem valamifé­le megdőlt tetőhöz hasonló jel választja el egymástól a záróje­leket. — A háromszor öt meg négy­szer hétnek kisebbnek kell len­nie, mint a nyolcszor kockából levonva a huszonnégyben a hat — magyarázta olyan természetes egyszerűséggel, mint aki azt mondja: a napnál is világosabb; hogy kettő, meg kettő az négy. — Kisebbnek?... És mennyi­vel kisebbnek? Azt hiszem a srácban ebben a pillanatban bizonyosodott be ed­digi sejtelme; két különböző do­logról beszélünk. — Az mindegy — válaszolta. — A kocka helyére hatot írva már igaz az egyenlőtlenség. Az­tán a hét, a nyolc, meg a többi is igaz, egészen a Végtelenig. — Aha — mondtam én, és igyekeztem elmélyült, töprengő arcot vágni. Magamban pedig lázas buzgalommal szorozni, ösz­­szeadni és osztani kezdtem: ha az ott négy, akkor emez csak harminckettő, abból pedig kivon­va; az nem lehet nagyobb, mint ott a huszonnyolc meg... Ha pedig... Az az igazság, hogy a többszö­ri újrakezdés ellenére sem ju­tottam a végére. A számok kör­táncba kezdtek a fejemben, egy­másba karoltak, különváltak, pajkosan illegették magukat, majd csúfondáros kergetőzésbe fogtak... — Szóval végtelenig... — bó­lintottam beleegyezően. — Igen. De van olyan példa is, aminek mínusz végtelen a megoldása — nézett rám egy kis aggodalommal, mintha azt latol­gatná: nem veszem-e ugratásnak ezt a kijelentését. — Azért kap­tam a fekete karikát, mert elfe­lejtettem odaírni a mínusz jelet a végére... Megértőén néztem rá. — Velem is előfordult egypár­szor — mondtam magabiztosan. — De jobb lenne, ha máskor alaposabban odafigyelnél... Mert ha így haladsz tovább, bi­zony bajok lesznek. És én nem érek rá mindig segítségedre len­ni... És nem tudom, miért, de vala­hogy azóta is kerülöm a fiammal a matematikai témájú beszélge­téseket. P. M. A tervezés idejekorán elkezdő­dött, s a vasárnapi lapok közöl­ték a népgazdaság 1978. évi ter­vét. Előzőleg az országgyűlés té­li ülésszakán törvényerőre emel­te az új állami költségvetést. Idei eredmények és jövő évi kilátá­sok, lehetőségek és tennivalók — december vége, megkezdődött a visszaszámlálás. A múlt és a jö­vő, a finis és a start izgalmai szinte kitapinthatóan találkoznak most. Eredményekben gazdag eszten­dőt zárunk. Családi és személyes teljesítményekről, a kisebb-na­­gyobb közösségek gyarapodásából adódik össze az országos kép, amelyből két eredmény ötlik szembe. Az egyik: a termelé­kenység valamennyi népgazdasá­gi ágban — az idén először az építőiparban is — gyorsabban nőtt, mint a termelés. A másik: a mezőgazdasági rekord. Eszten­deje még sokan irreálisnak tar­tották az idei előirányzatot. Hi­szen nemcsak az 1976-os aszály okozta hullámvölgyet kellett át­hidalni, hanem a megtépázott ház­táji termelőkedvet és családi am­bíciókat kellett helyrehozni. És a kétkedések, nehézségek ellenére sikerült nemcsak teljesíteni, ha­nem jelentősen túl is teljesíteni az előirányzottakat. A zöldségfé­lékből pl. egy év alatt negyven százalékkal nőtt a termelés. Mind­ez meggyőzően bizonyítja társa­dalmunk, gazdaságunk, politikánk erejét, lehetőségeit. A fejlődés tartós alapja A tervekből, a közeljövő biztos körvonalai is kirajzolódnak: 1978. dolgos, szorgos, küzdelmes eszten­dőt ígér. A népgazdasági terv cél­jai reálisak, mértéktartóak, meg­fogalmazásai kerülik a nagy sza­vakat, a látványos fordulatokat. A mostani bizonytalan világgaz­daságban sokra becsülhetjük a töretlen létbiztonságot, a gazda­ság és az életszínvonal szerény, de megalapozott fejlesztését. To­vább gyarapszik, előrelép az or­szág. Egyebek között üzembe helyezik Kazincbarcikán a pévé­­cé gyárat, Leninvárosban a poli­propilén üzemet, a nyirád-deáki bauxitbányát, a 750 kilovoltos magyar—szovjet távvezetéket és részlegesen az adriai kőolajveze­ték magyar szakaszát. Elkészül 90 ezer lakás, 710 általános isko­lai tanterem, az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a kórházi ágyaké 7—8 százzal növekszik. Bízunk a megtervezett jövőben, bízunk felszabadult népünk alko­tó erejében. Gazdasági építőmun­kánk belső és külső feltételei 1978-ban sem lesznek könnyűek, sőt. A feladatok önmagukban, ab­szolút számokban keveset mon­danak. Az összehasonlítás, a vi­szonyítás teszi őket megmérhető­­vé. Ha az új év tervszámait az óév várható eredményeivel ösz­­szevetjük, a legszembetűnőbb, hogy mérséklődik a gazdasági nö­vekedés üteme. Ez a változás azonban nem fékezés vagy visz­­szakapcsolás következménye. A két év nemzeti jövedelmének je­lentős, 3 százalékos különbségét döntően az okozza, hogy a tava­lyi mélypontot, visszaesést köve­tő idei rekord jövőre nem ismé­telhető meg a mezőgazdaságban. A mérsékelt gazdasági növe­kedés senkit ne tévesszen meg. Mit várunk a középső, a harma­dik esztendőtől? Az első két év nagy gazdasági eredménye, hogy a vártnál, a tervezettnél kedve­zőtlenebb külgazdasági feltételek közepette is fenntarthatóak az ötödik ötéves terv gazdaságpoli­tikai céljai. Hatékonyság, minőség, korszerűség! E célok elérése azonban foko­zott erőfeszítéseket, határozott lé­péseket igényel. Döntő fontossá­gú, hogy mielőbb létrejöjjön a kiegyensúlyozott fejlődés tartós alapja: a hatékony és jó minő­ségű munka, a belső és a külső szükségletekhez alkalmazkodó korszerű termelési szerkezet. E követelményeket 1974 óta új­ra és újra hangsúlyozzuk, jelez­ve, hogy nincs más válasz a vi­lággazdasági kihívásra, nincs más út a megbomlott gazdasági egyen­súly helyreállítására. A követel­mények ismétlése a bírálat jele. a beidegzés eszköze. A felhalmo­zott „gyakorlati tapasztalatok és a Központi Bizottság idei, októ­ber 20-i ülésének nagy jelentő­ségű elvi útmutatásai lehetővé te­szik a hatékonyság és a minőség immár hagyományos követelmé­nyének konkrét és céltudatos ér­telmezését, következetes érvénye­sítését. Tudjuk, hogy a hatékony­ságnövelés eddig elért szintje, üteme bármilyen jelentős, még­sem elegendő a szükséges gaz­dasági növekedéshez, társadalom­­politikai céljainak eléréséhez. Tudjuk, hogy számszerű mennyi­ségeredmények is csak akkor szü­lethetnek. ha a munka, a gaz­dálkodás minőségét a kor köve­telményeinek szintjére emeljük. Javítani az egyensúlyt A mennyiség és a minőség kapcsolatára íme egy konkrét példa az 1978-as tervből: A nem­zeti jövedelem a sok évi átlag­nál mérsékeltebben. 5 százalék­kal növekszik, s e feladat köny­­nyű rutinmunkának tűnhet. De közelebbről nézve kiderül, hogy e szerény növekmény is csak ak­kor érhető el, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének romlása nélkül, ha 12—13 százalékkal nő a tőkés országokba irányuló ki­vitel, méghozzá úgy, hogy az im­port ugyanebből a régióból leg­feljebb csak 3—5 százalékkal bő­­vüi. S a prognózisok szerint ter­mékeinknek az ideinél is kedve­zőtlenebb világpiaci helyzetben kell állniok a versenyt. Az egyensúlyi helyzet javítása az V. ötéves terv alapfeladata. A középső, a harmadik esztendő kü­lönösen fontos célja is egyben, mivel az idei eredmények szép­séghibája, hogy a kedvezőtlen külgazdasági feltételek miatt nép­gazdaságunk egyensúlyi helyzete a tavalyinál is, és a tervezettnél is rosszabbul alakult. Akad tehát korrigálni, pótolni való népgaz­dasági szinten és a vállalatoknál egyaránt. Az MSZMP Központi Bizottságának októberi határoza­ta még az élenjáró vállalatokat is önvizsgálásra. kisebb-nagyobb pá­lyamódosításra készteti. Az átla­gos és elmaradott vállalatoknál pedig különösen határozott lépé­sek szükségesek a versenyképes­ség fokozására, a nem gazdaságos termelés visszaszorítására, a kor­szerű technika kiaknázására, a tudományos vívmányok, licencek alkalmazására, stb. Komplex in­tézkedési terv és fejlesztési stra­tégia, s évről évre egy-egy dön­tő akció, jelentős vállalkozás szükséges az elmaradottság fel­számolásához. Kitartó munkával A világgazdasági korszakváltás­sal megváltozott a nemzetek kö­zötti sorrend. Előbbre léptek a kőolaj- és nyersanyagtermelő or­szágok s rövid idő alatt megszi­lárdították vezető pozícióikat a legfejlettebb tőkés gazdasági ha­talmak. Hazánk pedig sok-sok nemzettel egyetemben lejjebb csúszott a világranglistán. A po­zíciók javításáért széles körben rendkívül éles harc indult. Ha­zánk is benevezett ebbe a küzde­lembe. Az MSZMP több mint húszéves politikája, az immár 10 éves gazdaságirányítási rendszer és mindenekelőtt a szocialista tervgazdálkodás kedvező kerete­ket teremt népünk alkotó mun­kájához. a tehetség, a kezdemé­nyező készség kibontakozásához. Kitartó munkával mind feljebb küzdhetjük magunkat a nemze­tek ranglétráján ha a hazai me­zőnyben megfelelő szintre fej­lesztjük a küzdöképességet, a ver­senyszellemet. Ha megteremtjük a teljesítmény, az alkotó mun­ka, a vezetői kezdeményezés, a vállalkozás társadalmi presztízsét, fokozott erkölcsi és anyagi elis­merését. A kiemelkedő munka, a nagyobb teljesítmény fokozott megbecsülése legyen 1978-as ter­veink sikeres teljesítésének dön­tő láncszeme, a jövő záloga. K. J. Skoda-expresszek-műanyag fékkel A plzeni Skoda Művekben el­készült a csehszlovák villany­­mozdony-gyártás új büszkesége, a „66 E—CS 200” típusú moz­dony prototípusa. Ez a lokomotív távolsági expressz-vonatok ideá­lis mozdonya: sebessége 200 kilo­méter óránként. Vontató-motor­jai a legutóbbi Lipcsei Vásáron aranyérmet nyertek. Az új Sko­­da-mozdony 800 tonna tömegű expressz-vonat nagy sebességű vontatására igen alkalmas. A próbajáraton elért legmagasabb sebesség 220 kilométer volt. A gyártás során számos új el­járást alkalmaznak. A mozdony féktuskóit például az eddig szo­kásos vas helyett műanyagból készíti, s így a súlya 1350 kilo­grammal csökken. Ez a sínek el­használódása szempontjából igen lényeges. Az elektrodinamikus fékberendezés jelentősen megnö­veli a biztonságot. A vezetőfülke speciális, 24 milliméter vastag anyagból készül, így ütközés ese­tén biztonságos; a vezető ké­nyelmét zaj- és hőszigetelés, va­lamint klímaberendezés szolgál­ja. A sorozatgyártást 1979-ben kezdik, s az első példányokat a Szovjetunióba exportálják. (BU­­DÁPRESS—PRAGOPRESS) Magyar terepjáró gépkocsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom