Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 20. FELDOLGOZVA ÉRTÉKESEBB A Monorí Állami Gazdaság csévharaszti üzemegységében égre magasodó tárolótornyok jelzik az ipar jelenlétét. Itt található az ország első és jelenleg még egyetlen kukoricafel- dolgoző üzeme, amely két éve termel. A gazdaság és a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat közös beruházásában készült üzem új vonásokkal erősíti az ipar térhódítását a mezőgazdaságban. Egyszerre keresi és mutatja az előrehaladás irányit. A kukoricát ugyanis nem elég megtermelni, el is kell adni, méghozzá a lehető legkifizetődőbben. Ez pedig úgy valósítható meg, ha a szemeskukoricánál jóval értékesebb végterméket állítanak elő. Kukoricából - csíra, pehely, liszt készül • Messzire magasodnak a tárolótornyok. (Radó Gyula (elvételei.) — A nálunk először alkalmazott új eljárás lényege — tájékoztat Székely Kázmér, az üzemegység vezetője —, hogy három részre bontjuk a terméket. Ku- korioacsírára, amelyből olajat ütnek és ez különösen az élelmiszeriparban keresett, magas E- vitamin-tartalma miatt. Amit a kukoricáért kaphatnánk, annak éppen a dupláját fizetik, ha csíraként kínáljuk eladásra. A következő az úgynevezett üveges rész, amely élelmiszer, vagy speciális abraktakarmány alapanyagát adja. A kukoricapehely 50 százalék zsírt képes felvenni, így módunkban áll a rengeteg hulladékzsiradékot felhasználni és visszajuttatni az állati szervezetbe. Végül a csírátlanított, héjától megtisztított szemekből lisztet őriünk, ez fogyasztásra is alkalmas. Jelenleg ebből látjuk el a gyógyszeripart és a sörgyárakat. A Kőbányai Sörgyár három vagonnal visz naponta. A búzaliszthez hasonló, sárgaszínű őrlemény náluk malátát pótol. A púderfinomságúra darált kukoricaliszt a gyógyszergyártásban nélkülözhetetlen. Ebből külföldre is szállítanak. — Már a pelyhesítés bebizo- • • • Székely Kázmér. üzemegységvezető. nyitotta a feldolgozás létjogosultságát. Ezt a munkát hét éve kezdtük el és hamarosan lehetőség nyílt a Hollandiából kapott kukoricapehely behozatalának csökkentésére, valamint az egyes melléktermékek exportjára is. Az új üzemmel együtt jelenleg 5000 vagon terméket dolgozunk fel évente, takarmányozási és egyéb felhasználásra. A mostani, igen kedvező terFIATAL SZAKEMBEREK BEVONÁSÁVAL Eredményes munkát végez a kalocsai NEB • A Kalocsai Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tudatosan fiatalít, s ez nemcsak a népi ellenőrökre vonatkozik, hanem a választott testület tagjaira is. Az új NEB-tagok megbízásánál arra törekedtek, hogy jó szakember kerüljön e felelősségteljes posztra, s a NEB, miint testület, betöltse vezető, irányító szerepét az állami 1 ellenőrzésben. Ez a feltétele, hogy tekintélyt szerezzen, amely elengedhetetlen a vizsgálatok lefolytatásához. Mit sem ér ugyanis a népi ellenőrzési bizottság, ha nem áll mögötte a felkészült népi ellenőrök gárdája. Nemcsak a szám- szerinti növekedés — az idén 292 népi ellenőr tevékenykedik a járásban, városban —. hanem a minőségi változás is hordozója a jó eredményeknek. Megnőtt a jó képzettségű szakemberek száma a népi ellenőrök között, egyre több mérnök, közgazdász, jogász, számviteli szakember tevékenykedik soraikban, akik a nem nélkülözhető szakértelmet is nyújtják. Erről és a bizottság i munkájáról így beszél ár. Túri Dezső, a bizottság elnöke: — Tevékenységünk 24 községre és Kalocsa közigazgatási területére terjed ki. A két éve folyamatosan végrehajtott fiatalítás. eredményeként munkánk lendületesebb, hatékonyabb lett. örvendetes, hogy az iparban, mezőgazdaságban és a kereskedelemben sok olyan fiatal szakember van, aki vállalja, és érdemben képes előmozdítani munkánkat. Csak meg kell találni őket! Érdeklődésük széles körű, nyitott szemmel járnak, azaz nekünk való emberek. Egyre több asz- szony és leány tevékenykedik népi ellenőrként, különösen a szociálpolitikai kérdésekben, az egészségügyi helyzetfelmérésekben. a kereskedelem ellenőrzésében hasznosak véleményeik, meglátásaik. Vizsgálataink tapasztalata, szerint a járásiban és Kalocsán nem történnek kirívó visszaélések, szabálytalanságok nagyobb arányban, mint másutt. Az általánosan kialakult jó helyzetkép azonban nem takarhatja el az esetleges hibákat, hiányosságokat, amelyeknek megszüntetése kötelességünk. Minden jelzésre felfigyelünk, mert a közérdekű bejelentések mellett a magánpanaszok kivizsgálásainak eredményei Is mutatják, az emberek nem ok nélkül ragadnak tollat. Még a névnélküliség védelmét kereső bejelentők is valós hibákra hívják fel figyelmünket, és szomorú tapasztalat, hogy nem egyszer „nyomozást indítanak” azok, akik ellen a bejelentés nyomán vizsgálatot kezdeményeztünk, hogy ki volt a bejelentő. Mintha „csak” a bejelentő lenne a hibás... A kalocsai NEB-nél az utóbbi négy érvben a büntetőügyek 95 százaléka névtelen bejelentést követő vizsgálat után került a bíróságra. Növekedik a magánpanaszok száma. Ezeket, ha nem tartoznak a NEB hatáskörébe, továbbítjuk az illetékes tanácsi szak- igazgatási szervhez, ahol nemcsak a kivizsgálás, hanem az intézkedés is közvetlenül megtörténik. Évről évre több utóvizsgálatot végzünk. Ellenőrizzük, mi történt a vizsgálat óta, felszámolták-e a hibákat, hiányosságokat. Elgondolkoztató esetekkel találkozunk. Gyakran, ha vezetők fele- lősségrevonását kezdeményezzük, főleg a szövetkezeti szektor mezőgazdasági ágában, intézkedésünk nemegyszer eredménytelen marad. Csak egy példa. 1976-ban az uszódi Egyetértés Tsz-ben végzett vizsgálatunk nyomán a megyei bíróság 300 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére is kötelezte a termelőszövetkezetet. Ilyenkor a szabálytalanságot elkövetők felelőssógrevo- nása is kötelező. Intézkedtünk az elnök és a főkönyvelő fegyelmi felelősségrevonására, és hogy kártérítést fizessenek. A közgyűlés azonban éltekintett a felelősségrevonás- tói —, a vezetők a szabálytalanságokat a közösség érdekében tették — ez volt a közgyűlés véleménye. Ez a vélekedés — figyelmeztető. Sok esetben nehezen lehet „nevesíteni” a felelőst, sokan kihasználják a kollektív felelősség hamis értelmezését, s az mögött bújócskáznak. Az imént említett esetben pedig a közösség, a termelőszövetkezet tagjai nem értették meg. hogy vezetőiknek arra nincs felhatalmazásúik, sőt senkinek sem lehet, hogy a közösség érdekében kövessenek el szabálytalanságokat. A vizsgálatok levezetéséhez minden támogatást megkapunk. A járási párt vb és a városi pórt vb többször beszámoltatott munkánkról, helyben hagyta módszereinket, s továbbra is a határozottságra, következetességre hívták föl figyelmünket. Munkánkat elismerik, mi is, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk népi ellenőreink áldozatos tevékenységét jutalmazni, önként vállait társadalmi munkájuk elismeréseként eddig öten kapták meg a Kiváló Népi Ellenőr kitüntetést, többen jutalomban részesültek — fejezte be dr. Túri Dezső. N. M. méshozamokhoz mérten n«m kevés ez a mennyiség? — Az, de ml nem tudunk többet vállalni. Így is három műszakban dolgozunk. Viszont rendszeresen jönnek hozzánk a szakemberek tapasztalatcserére, mivel még két üzem építését tervezik. — Ml Indokolja a kukorica ilyen feldolgozását? — Nagyobb lett a felhasználási terület. Nemcsak takarmányozásra jó, hanem egyre fontosabb szerepet játszik a korszerű táplálkozásban. Értékes alapanyaga az élelmiszeriparnak, az édesiparnak, a szesz- és söriparnak, ezenkívül gyógyszer-,- keményítő-,- olajipari felhasználása is számottevő. — Korszerű táplálkozást mondott,’ viszont az emberek azt tartják a kukoricáról; hogy hizlal. Nincs itt valami ellentmondás? — Kevesen tudják; hogy a kukoricalisztek zsírtartalma elenyésző és a feldolgozott termék könnyebb, emészthetőbb, mint a nyers kukorica. Ezért is terjed a fogyasztása világszerte. Volt nálunk is egy ételbemutató, szinte magunk is meglepődtünk, hányféle étel készíthető — a töltöttkáposztától a tortákig — kuko— Nálunk készül az utóbbi hónapok újdonsága és csemegéje: a Trudi. Előállítása egyszerű. A finomra darált kukorloagrlzt beleöntik egy húsdarálóra emlékeztető gépbe. A nagy nyomással magas hőfokon összepréselt kis gombócok ahogy kibújnak a parányi lyukakon, a szabad levegőre — felfújódnak. — De mi lesz a többivel, amit csak úgy. natúr állapotban; papírzsákokban tesznek félre? — Kalocsára viszik; a sütőipari vállalathoz — mondja az üzemrész fiatal vezetője; Országh Istvánná. — Hetenként 60 mázsát vesznek át és ők ízesítik; tasa- kolják. A különleges; paprikás; kalocsai Trudi kiváló sör- és borkorcsolya talán ennek is köszönheti a népszerűségét. A Monori Állami Gazdaság kukoricafeldolgozó üzeme hazánkban elsőként foglalkozik olyan megoldással, amely világszerte most van kibontakozóban. Vadas Zsuzsa A helvéciai borász Kerkuska Péternek sikerült megvalósítania gyermekkori álmát. Amennyire vissza tud emlékezni, mindig borásznak készült és soha nem is gondolt más pályára. Ma már nem tudni, mi váltotta -ki ezt az érdeklődést, de mindvégig tudatosan készült hivatására. A 27 éves fiatalember ma a Helvéciái Állami Gazdaság borpalackozó üzemének technológiai művezetője. Főnökei elégedettek munkájával. — Igyekszem, hogy tudásomnak megfelelően mindent megtegyek a tervek teljesítéséért — mondja a művezető. — A borászat alapelemeit a nagyapámtól tanultam, akinek a Villányi hegységben volt egy kis szőlőültetvénye. A borászati technikum és a kertészeti főiskola elvégzése óta a szakkönyvek az állandó társaim. A kollégákkal folytatott szakmai viták is sokat segítenek a munkámban. Jövőre szeretnék beiratkozni a Budapesti Kertészeti Egyetem tartósító szakára. Mint kitűnik, a továbbképzést, az önképzést mindennapos feladatnak tekinti az üzemmérnök. Ügy érzi, a megszerzett tudás nem elég, azt újítani, gyarapítani kell, hogy feladatát a jövőben is kellően elláthassa, hiszen nem kisebb gond, mint egy óránként ezer üveget megtöltő palackozó- üzem és az ott dolgozók napi gondja-baja nyomja a vállát. — Rövidesen átadásra kerül egy új, a jelenleginél jóval nagyobb palackozó, amely óránként ötezer üveg megtöltésére lesz alkalmas. Üzembe helyezésénél az én munkámra is számítanak. Figyelemmel kisérem a gépek, berendezések előkészítését, beszerelését. A helvéciai borok nemcsak bel-, hanem külföldön is jól ismertek. A még rövid idő óta gyártott helvéciai vermutot például a Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportálják. A hírnév öregbítése Kerkuska Péternek is köszönhető, ez év júniusáig ugyanis pincemesterként dolgozott az állami gazdaságban. — Évente csaknem 120 ezer hektoliter bort tárolunk, ennek mintegy felét palackozzuk, többre még nincs kapacitás. Az új üzem átadásával azonban a jelenleginél jóval több literes és hétdecis üveget töltünk meg borral. A fiatal művezetőnek az utazás, a színház, no meg az a pór négyzetméter szőlő jelenti a ki- kapcsolódást, amelyet feleségének szülei hagytak örökségül Ti- szaalpáron. — Szinte minden hétvégén az ültetvényt gondozzuk. Annak ellenére, hogy foglalkozásom a borászat, a szőlő is közel áll hozzám, szeretek vele bíbelődni. Az idén közepesnél is jobb termést adott az ültetvény. Remélem, az elkövetkező években sem lesz másként. B. Z. Olajvezeték - együttműködéssel Országszerte jól ismert ma már az NDK-ban ez a név: ENERGO- POL—1. így hívják azt a különlegesen szakosított lengyel vállalatot, amelynek bagger- és darukezelői, hegesztői és szerelői eddig több mint ezer kilométeren segítettek megépíteni a Szovjetunióból érkező „folyékony arany”, a kőolaj vezetékét. Az együttműködés 11 évvel ezelőtt kezdődött Az első, 336 kilométer hosszú csővezeték az Odera menti Schwedttől. Leunálg épült ki. Ezt követte a Rostock— Schwedt közötti vonal, amelynek 202 kilométer hosszú vezetéke a „tenger kapujához”, a korszerű, új olajkikötőhöz nyitotta meg az utat. A jelenleg Schwedtben dolgozó lengyel szakemberek és német kollégáik most Leuna felé építik a második vezetéket, mert az első már nem elegendő a szakadatlanul áramló szovjet kőolaj szállítására. Időközben meleg barátság szövődött a két ország szakemberei között. A „vendéglátók” sokféle szórakozási lehetőséget biztosítanak lengyel barátaiknak, akik közül többen már jól beszélnek németül, de azért a lengyel nyelvű rendezvények száma sem csökkent. (BUDAPRESS — PANORAMA) „A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszkozigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú termelőlétesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházások-' kai jár.” (Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i üléséről kiadott közleményből.) A fejlődés ára Az Állami Bábszínház tavaly befejeződött teljes újjáépítésekor egy-egy nézőtéri hely kialakítása majdnem százezer forintba került. Vajon mikor térülne meg az itt elköltött 52 millió forint az amúgy is áron alul adott — azaz állami támogatást élvező — jegyekből? A példa és a kérdés persze inkább tréfás, mintsem komoly, hiszen — tartja a közfelfogás — az eszközigény fokozódása elősorban a termelőágazatokhoz kapcsolódó folyamat. Ami szűk szakmai, közgazdasági értelemben, igaz. Éppen ettől a szakmai egyoldalúságtól óvakodva és óvva hozakodtunk elő a bábok tarka színpadával; az eszközigény, ,a fejlesztések költsége a nem termelő területeken is növekszik. Egymillióért egy tanterem Egy általános iskolai tanterem ma átlagosan egymillió forintot emészt fel felépítéséig. Tagadhatatlan, a mostani osztálytermek nem hasonlíthatók a valamikori zord hodályokhoz, vagy éppen; — falusi iskolák esetében — az apró ablakú lyukakhoz, de mert korszerű fölszereltségük, a hozzájuk kapcsolódó közművek természetesek, úgy azt is természetesként kell elfogadni, hogy az új oktatási intézmény sokba kerül. Még egy, most már a termelőterületről választott példát: az ország legnagyobb energiatermelő központjában, a Duna menti Hőerőmű Vállalatnál a legutolsó, XIII-as jelű, 215 megawattos áramtermelő blokk 946 millió forintba került. Drága? Kazánja — így gazdaságos — vegyes tüzelésű, éghet benne földgáz és kő- olajfinomítási melléktermék. A nagy teljesítmény — a régi erőművekben az 50 megawattos gépek óriásoknak számítottak — elengedhetetlenné teszi a magas fokú műszerezettséget és automatizáltságot; a vezérlést és ellenőrzést számítógép látja el. Mindez költséget növel, ahogy a környezetvédelem úgyszintén. Jórészt objektív okai vannak az eszközigény növekedésének. A nyersanyagok beszerzési feltételei kedvezőtlenebbek, mint korábban, s a hazai alapanyagok többsége is drágább — nagyobb költséggel, mert nehezebb geológiai feltételek, termelési körülmények között — állítható elő. Azután: bizonyos fejlesztések elkerülhetetlenek, mert nélkülük megbénulna körülöttünk az élet. Ilyen az energiatermelés, a szállítás, az építőanyag-ipar, ezek azonban — technológiájukból 'következően — nagy befektetést kívánó, eszközigényes területek, s ráadásul a kiadások megtérülése is lassú. A feladat mégsem kerülhető meg; lehetetlenné válna mind a személy-, mind az áruforgalom, s a külföldiek széles ív- ben kerülnék el — akár turistaként, akár tranzitszállítóként -3 hazánkat. Kétszeres áron vásároltuk Eszközigényes, köznapibban sokba kerülő beruházás az energiavezetékek, a kőolaj- és kő-! olajtermék-tárolók megépítése, is, de szükségszerű. Hiszen volt idő, amikor — tárolótér híján — eladtuk külföldre a fűtőolajat tavasztól őszig, télen meg vásároltuk. a szezonban kialakult kétszeres áron... Ugyancsak drágák a vízgazdálkodással összefüggő fejlesztések, de mi lenne nélkülük az intenzív mezőgazdasági termeléssel, az üdülőterületekkel, a növekvő városok vízellátásával? Mihez kezdene Kovács és Kiss állampolgár társunk a Zsigulijával, ha hiába állna oda a benzinkúthoz, közölnék vele, nem épült meg a termékvezeték, s a tárolótér, így kétszáz kilométeres körzetben ne is reméljen üzemanyagot? Mivel bizonyos területeken mind többe kerül az előrehaladás, kézenfekvő következtetés: rangsorolni szükséges a feladatokat, következetesen arra törekedve, hogy a ma beruházott tőke kamatai a holnapi kiadásokhoz teremtsenek egyre bővülő fedezetet. Odahaza, háztartásunkban mérlegelünk: az automata mosógép drágább, de többet tud, mint egyszerű elődje, a kútból felhúzott vízért nem fizetünk, a vezetékből csörgőért igen. Mérlegel a népgazdasági irányítás is. Ha pénzt ad — és ad — az anyagmozgatás korszerűsítésére,’ ami megintcsak eszközigényes feladat, teszi ezt azért, mert az így fölszabaduló emberekre más népgazdasági területeken van szükség, s mert mind kevesebben .vállalják, a hórukk-munkát, m Nem sorscsapás A kiadások növekedése — az eszközigény fokozódása — törvényszerű, a gazdasági fejlődés mai szakaszának egyik ismérve. Nem sorscsapás, hanem kalkulálható tényező. A többért többet kell áldozni, de úgy, hogy a több a még több forrása legyen; jól kamatozzanak az eszközök. Számítások szerint — a sok közül az egyik lehetőség — a beruházások kivitelezési idejének húszszázalékos csökkentése egyetlen év alatt 17—20 milliárd forint népgazdasági többletjövedelmet eredményezne. Sajnos, ritka kivételtől eltekintve, erre még csak számítások vannak; a tények adta igazolást kívánjuk, sürgetjük. V. T. s/ A füredi hajógyárban • A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfttredl gyárában Libanon Megrendelésére átrakó uszályokat, Jugoszláviának pedig 750 tonnás önjárá uszályokat gyártanak, nem szólva a felújítási munkákról. Kisebb ha« Jók készfllnek még a hazai jégtöró flottilla, valamint a vízügyi Igaz« gatóságok számára. (MTI-fotó — Ruzsonyl Gábor — KS.)
