Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

4 • PETŐFI NÉPE t 1977. november 6. Három brigád egy célért A szocialista brigádmozgalom már az 1960-as évek elején kibontakozott a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben. Az elmúlt években a versenymozgalom jelentősen hozzájárult a szövetkezetben a gazdasági tervek túlteljesítéséhez, s a ki­váló termelőszövetkezet cím többszöri elnyerését is eredmé­nyezte. Tavaly a tsz dolgozóinak csaknem fele, az idén pedig 62 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A baromfitenyésztő ágazatban három szocialista brigád — a Dobó Katica, a Hámán Kató és a Kossuth Zsuzsanna — tevékenykedik. A csepeli munkásak felhívása- nyomán ők kezdeményezték az év elején a mezőgazdasági 'Szövetkezetekben, -társulásokban dolgozó szocialista brigádok közötti munkaversenyt, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére. Felhívásunkban egyebek között az üzemi tervek, az idei népgazdasági tervből a mezőgazdasági szö­vetkezetekre háruló feladatok teljesítésére szólították fel az ország valamennyi szövetkezetének szocialista közösségét. Jelentős felaján­lásokat is tettek, amelyhez hasonló vállalások megtételét kérték. A hartai Erdei Ferenc Tsz baromfitenyésztői elhatározták, hogy 24 ezer mázsa baromfihúst állítanak elő, a takarmányfelhasználást csök­kentik és elérik, hogy egy kiló baromfihúsra számított takarmány 2,3 kiló lesz, valamint 51 napos korban 1,45 kiló átlagsúlyban értékesí­tik az állatokat. Csökkent ik^az üzemanyag-felhasználást és az állat- elhullást is. Az ünnep előtti napokban értékelték, hogy az év végéig tett fel­ajánlásukat mostanra — vagyis időarányosan — teljesítették-e? A ba­romfitenyésztésben dolgozó szoaialis-ta brigádok állták szavukat, sa­ját munkájukat javítva a szövetkezet szakemberei által kidolgozott és bevezetett technológiai módosítással, valamint a partnergazdasá- gokkai létrejött szocialista együttműködési szerződések hatásaként ed­dig sikeresen túljutottak a magasra állított mércén. Az eltelt három­negyedév alatt 19 ezer tíz mázsa baromfit értékesítettek, ami azt jelenti, hogy 4 százalékos előnnyel kezdték az utolsó három hóna­pot. Az egy kiló súly-gyarapodáshoz 2,27 kiló takarmányt használ­tak, kevesebbet tehát, mint a vállalásukban szerepelt, a tavalyihoz képest pedig 30 deka a különbség. Az 51 napos értékesítési átlag- súly 1,55 kiló. Ezt is összehasonlíthatjuk az egy esztendővel korábbi eredménnyel, amikoris 53 napos korra átlagosan 1,37 kilós súlyt ér­tek el az állatok. Az elhullás igen csekély, 2,16 százalékos, 2 száza­lékkal kevesebb, mint az elmúlt évben. A szövetkezet összes baromfi­ólját véve figyelembe, egy négyzetméteren 182 kiló baromfihúst ál­lítottak elő. 10 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. Nos, ezek a számszerű eredmények. A szervezés és technológia, a hallatlan nagy szorgalom és lelkiismeretesség, a fegyelmezett mun­ka az, ami a számok mögött van, s aminek köszönhető a vállalások túlteljesítése. Hasznosnak bizonyultak a szo­cialista együttműködési szerződé­sek. A Hunnia-hibrid társulás tagjával, a Rémi Dózsa Tsz-szel — amelynek keltetőüzeméből szál­lítják a naposbaromfit — kötöttek elsőként megállapodást. Tavaly az innét hozott naposállatok minőségével elégedetlenek voltak, azon- äi ,e? az esztendőben a rémi tsz új és korszerű tojáskeltető üze­méből átlagosan 40 gramm súlyú, egészséges naposcsibéket kaptak. A Hunnia-hibrid kereskedelmi iroda szeptember közepén értékelte a 113 taggazdaság eredményét, amelyek közül a legjobb a hartai tsz-é. A rémi Dózsa Tsz naposbaromfi-ellátó körzetébe tartozó szövetkezetek pedig a második legjobb eredményt elért körzete a társulásnak. A Kecskeméti Baromi if el dolgozó Vállalat legnagyobb szállító part­nere a megyében a hartai tsz. A vállalat ezért is fordít megkülön­böztetett figyelmet az itt nevelt csirkék átvételére, W a szerződés szerinti kötelezettségének — vagyis, hogy 49—53 .napos korban el­szállítja az állatokat — eleget tesz. A Philaxia kezdeményezője volt az együttműködési szerződésnek. Felajánlotta, hogy a premixekbe „bedolgozza” az antibiotikumokat, tápszereket, gyógyszereket, ame­lyek a legújabb kísérletek szerint az állatok leggyorsabb fejlődését biztosítják. A technológiai módosítások közül, amelyet a baromfi- telepeken bevezettek, említést érdemel a fűtésrendszer automatizá­lása. valamint a takarmány granulátum formájában való etetése. Ez utóbbit a Philaxia premixeivel és receptje szerint a saját ke­verőüzemükben készítik. A három brigád félszáz tagja kiváló munkát végzett, a legrégeb­ben együtt dolgozó szocialista közösségtől az 1975-ben alakult, s „csu­pán” kétszeresen tótüntetett brigádig, amely Kossuth Zsuzsanna ne­vét viseli. Takács Imréné, a brigád vezetője így emlékezett az év eleji versenyfelhívásra: — Mind a három baromfi« brigád egyformán, egy szívvel gondöl- kqzott, amikor az egyébként elég néhéznek látszó vállalások telje­sítését elhatározta. Természetesen a szakvezetők, a partnervállalatok segítsége nélkül nem lehetne mindennek maradéktalanul eleget ten­ni. Mi amit lehet, megteszünk... • Takacs Imrené, a Kossuth Zsuzsanna; Müller Jánosné, a Dobó Katica; és Schädel Henrikné, a Hámán Kató szocialista brigád veze­tője, akik a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet baromfitenyésztő ágazatának szocialista közösségeit irányítja. (Pásztor Zoltán felvétele) — A telepen vagyunk a nap nagyobb részében — folytatta Valko- vics Ferencné. — Szabad szombaton és vasárnap is dolgozunk, ha a munka úgy kívántja. Szakképzett -baromfigondozó a brigádok tag­jainak legtöbbje. Megtanultuk, szeretjük ás ezt a munkát. A legfiatalabb bri-gádtag, Csamki Vincéné mondta: — Egy éve dolgozom a Kossuth Zsuzsanna brigádban, s hogy ne­kem is jól menjen a munka, minden segítséget megkaptam a kol­léganőimtől. Vannak nehéz napok, amikor egy-egy épületbe összesen 100—120 mázsa tápot kell vödrökkel az etetőbenendezésbe hordani. Nem sokáig lesz ez így, a gépeket már szerelik. Mindent összetéve; örülök, hogy ilyen jó kollektívában dolgozhatom. — A 'baromfitelepen dolgozó brigádokat szinte nem is nagyon le­het szétválasztani, szóival éles vonal, hogy te ezt, mi meg csak azt csináljuk, nincs is a munkában — mondotta a bri-gádvezető. — Egyet­értünk, összhangban dolgozunk és segítünk egymásnak még a szabad idő feláldozása- árán is. Amit vállaltunk, teljesíteni akarjuk, annál is inkább, mert nagy ünnep évfordulójának, az első szocialista for­radalom győzelmének, az első szooialista ország létrejöttének tisz­teletére, méltó megünneplésére tettük. Csabai István A hartai asszonyok teljesítik vállalásukat Éjszakai műszak A mennybolt éjfekete és csil- tagtalan, fél 11 körül jár az idő. 4zzó cigarettaparazsak virítanak az ég alján: Leninváros házai­nak ablakai. Ahogy közeledek a ZIM felé, egyre több a kihunyó parázs. Mikor a gyár portájáról • Zsámboki Ferenc brigádvezető alsóformázó gépet kezel. • Sebők József felsőfomázógép- kezelő. • Miklós Ferenc alsóforma-kiké- szitó. visszanézek, már csak két-három ablak világít a toronyházakon is... Nyugodalmas jóéjszakát. Az öntödei Táncsics szocialis­ta brigádhoz tartok. Sok más szaktársukkal együtt nemrég kezdték a munkanapot — éjsza­kai műszak-ban. A kapus telefonhívására elő­kocog a brigádvezető, Zsámboki Ferenc. Zömök, nyílt arcú, negy­venes férfi — bukósisakban. — Beüljünk valamelyik irodá­ba? — ajánl kényelmes helyet udvariasan a beszélgetésre. — Inkább a műhelycsarnokban. Hogy őket is -lássam, akik a ká­dakat készítik. Meg hogy mi­ként... Vagy ott nem értjük egymás szavát a zajtól? — Hangosak a gépek, az biz­tos, de -találunk csendes sarkot is — egyezik -bele mindjárt jobb kedvvel a bri-gádvezető. Ütbaejtjük a régi öntödét. A hatvanas évek közepén jártam itt először. Emeletm-agas, korom- színű homokhegyekre emlékszem, meg fekete verejtékű munká­sokra, akiknek arcából csak a szemük fehérje világított. Lapá­toltak, vastalicskát toltak — embertelen robot volt... Em­lékszem arra is, hogy aztán lé­pésről lépésre több kisgép men­tette fél a munkásokat ott is az izomnyűvő megterheléstől. Most -már olyan az óriási feke­te-szürke csarnok, mint valami ősi, szögletes barlang, ahonnét kimúlt minden élet. Sejtelmes vi­lág. A magasból hunyori villany­körték pislognak alá a finom homok-szitálásos levegőn keresz­tül. A koromlepte, marcona be­tonoszlopokon túl még gépek, szerszámok, anyagólé, ismerős formájú gyártmányok utalnak „élő” -termelőhelyre. A rend az éjszakai ürességben is emberi jelenlétre utal. — Azon a kis részlegen még egészségügyi felszerelések ké­szülnek. De nem a régi ember­koptató módon. — Homokmű. — Hallom az 0 Margit Jenő öntő. utunk mentén érdesen duruzsoló szalagrendszernél. A leheletsze- rűen permetező homok malomra emlékeztet. — Ez a homokfrissítő. — Pár pillanatra megállunk egy féleme- ietnyi, dob-szerű berendezés tal­pánál. Kísérőm anyagot -markol ka ládi-kó formájú helyről. — Így néz ki a frissített -homok. — Nyomkodja. Ujjai közt könnyen Idomul a nyirkos fényű, sötétes homok. — Miért kell frissíteni a ho­mokot? Zsámboki Ferenc buzgón ma­gyaráz bizonyos kötőanyagokról. Még a „szén” szó ismerős, de aztán minél többet -hallok, an­nál inkább leteszek róla, hogy ezen a -mai látogatáson el fo­gom sajátítani a kádgyártás tit­kait. — Itt felmegyünk. Vaslépcső. Az újságírás író- gépnyd technikai környezetéből — számomra -hirtelen nyomasztó arányok 'közé csöppentem. Eny­he kifejezés ide, hogy minden, minden szinte gorombán vaskos. Gépsorok, vaslemez borította platzök, műszerfalas automaták, hidak, traverzek. A tetőzet alat­ti térben robosztus daru vár pa­rancsra. Előbb még valamit rendbe kell hozni rajta. Nem bo­rult fel emiatt semfnd, nincs ka­tasztrófa. Ekkora — több eme­letes gép-labirintusban- valami részecske elkophat, torzulhat. Gépfalak alkotta kis zugban két -munkás szundikál hanyatt- fekve. Mellettük félbehagyott elemózsia. — Míg megcsinálják —, ők pihenhetnek egy kicsit. Egy éve „gyakorolja” a brigád a -harmadik műszakot. Ez még nem nagy idő ahhoz, hogy a szer­vezet néha ne ellenkezzen az ébrenlét miatt. — Most még félautomata rend­szerű a kádgyártás. Nálunk pél­dául 2—2 percig tart egy-egy munkamozzanat. A rekonstruk­ció végeztével teljes lesz az au­tomatizáltság —, és egy-egy percre rövidülnek az idők — ke­vesebb emberrel is. Bukósisakos munkások jönnek- mennek. Kívülálló meg nem fej­tené, milyen céllal, habár szer­számokkal felfegyverkezve jár­ják dolgukat. Most egy lapátos, • Kovács Sándorné formaössze­rakó. alacsony munkás lép sietősen a brigádvezetőhöz. Csaik a hangju­kat hallom a zajban —, ők egy­más szájmozgásából is olvasnak. A kisember el —, helyére nagy­darab vasas vágódik. Kurta mon­datok, hüvelykujj-^mutogatás a vállon át, egyetértő bólintás. Kezdek „széjjel látni”. Mun­kásnőket is felfedezek a markos melósok között. Egyikük vasbás- tya-szerű kiszögellésen falatozik. Biztosan most vacsorázik. Ott­hon a családot látta el lefekvés előtt. Most éppen 'ráér. A mén­kű masina működik, rajta a gaz­da szeme. A második emeleten, üvegfalú irodában -már tényleg szót ér­tünk a 14 tagú Táncsics szocia­lista brigádról. Ezer kil e neszé z­hatvannyolcban alakultak. — Előtte ki-ki magára volt utalva, brigádon kívül. Azóta nyolcszorosán szocialis­ták, -kétszer nyerték el a Vál­lalat Kiváló Brigádja címet. Ezt most — a vasasszakszervezet megalakulása centenáriumának s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett vállalásaikkal harmadszorra is megpályázták. Az egész gyár hatalmas felada­tot tűzött maga elé 1977-re. A tavalyi tervekhez képest -mint­egy 20 millió forinttal magasabb termelési érték előállítására tet­tek ígéretet. Mi vetül ebből a Táncsicsra? Pályázatukban ez áll: „Az alapterven felül, a 9 mil­lió forint termelési érték megte­remtéséből ránk eső részt vál­laljuk”. — Azaz annak egyhatodát, mi­vel itt a gépi öntödében 6 bri­gád dolgozik —, kettő-kettő mű­szakonként. Állta-e idáig szavát a Tán­csics? Számoljunk. A kecskeméti ZIM legutóbbi jelentése szerint a gyár termelési programjának időarányos részét 100,2 százalék­ra teljesítették. Több mint 12 millió forinttal nagyobb terme­lési értéket produkáltak, mint a múlt év azonos időszakában. Mind a 45 szocialista -brigád példamutatóan élenjárt. Az el­ső félévre tervezett 83 százalé­kos hasznos gépidőt 83,7 száza­lékra növelték. Kiemelkedő a 0 Törteti Ferenc raktáros. (Tóth Sándor felvételei) siker legfontosabb termékük, a fürdőkád gyártásában. Az erede­ti -terv időarányos mennyiségét 5000 darabbal múlták felül. Amellett igen jelentős mérték­ben csökkentették a selejtarányt is, aminek révén csaknem 3 millió forint költségmegtakarí­tást értek el. Munka- és üzem- szervezési intézkedésekkel 1977 eddig eltelt időszakában 1 mil­lió 300 ezer forinttal szállították alább a folyóvas előállítási költ­ségét. A 45 szooialista brigád közül is kiemeli a jelentés az öntödei Táncsics, Haladás és Egyetértés brigád —, a zománcgyártó üzem Alkotmány, Április 4. és Kos­suth brigád, valamint a készáru­raktár Szalvai Mihály brigádjá­nak teljesítményeit. — Miből tudják, hogy napról napra mit adott a Táncsics? — Tessék odanézni. Az üvegfalon át mindjárt az öntödei gépsor elején álló nagy táblára esik a -tekintet. „Rova­tait’’ sűrűn kitöltötték a krétá­val beírt adatok. Lenyűgöző erő­viszonyok terében informál a bé­kés iskola-hangulatot keltő táb­la. Súlyosan dong, zúg, dörtmög körülöttünk minden. A géprend­szerekkel beépült térség végén a kohó lobogtatja élénk lángjait. Számomra — arasznyi páncélba burkolt csillékhez hasonlítanak a belsejükben izzó 'kádöntvényt fogva tartó szekrényformák. A „páncélos-sor” tőlünk távolabbi végén fenyegető tűzszemekként pirosla-nak a beömlőnyílások. Nemrég még folyékony volt alat­tuk az anyag. Hozzánk közelébb már lecsillapodott az elemek „mérge”; a fém belenyugodott, hogy káddá kell szilárdulnia. — Mindén -brigád, mind -a -há­rom műszak naponta ellenőriz­heti, melyikük hol tart a darab­számmal, selejttel, minőséggel. — Pályázatuk szerint 1,5 szá­zalékot ráadnak az I. osztályú minőségi kihozatalira. Hogyan kell ezt érteni? — Ügy, hogy ha az üzemben például 51—53 százalék az első osztályú kádak aránya, mi erre másfél százalékot ráteszünk. Te­hát 100-ból mondjuk 54—55 lesz kiváló... Ez is értéknövelés. — A gyári átlaghoz viszonyít­va a selejtet is 1,2 százalékkal csökkentik. Ezt is tartják, a pá­lyázat szerint? — Várakozáson jóval felül. — A hasznos gépidőt miként tudják növelni? — Sok kicsi itt is sokra megy. Kisebb-nagyobb hibákkal mi is megbirkózunk. Nem szaladgálunk az üzemviteliekhez, aki-k úgyis emberhiánnyal küszködnek. Ki­tapasztaltuk, hányszor öt-tíz per­cet nyerünk ezzel is. Olyan jó gépkezelőink, mint Kovács Jó­zsef, Sebők József már fülükkel észreveszik, ha valami nem stim­mel a gép működésében. Ilyen­kor szólnak, összeugrunk, meg­keressük a bajt, s javítunk vagy megelőzünk... Csak szocialista brigád képes ilyen összedolgo­zásra. Egymás munkájára is odafigyelünk — közös érdekből. Hasonló szemléltetés követke­zik abból, hogy mennyi időt le­het megspórolni a görgők, csa­pok, szekrények állapotának rendszeres ellenőrzésével. A mi­nőségen emel, ha pedánsan van eligazítva a homok, bedöngölve a gép, ha nem szennyezett a beömlő. A minőséghez ad száza­lék-törtrészeket Miklós Ferenc alsóforma-kikészítő a lelkiisme­retes lefúvással. Amikor Margit Jenő öntő igényes a technoló­giai előírások betartására, szin­tén emel a minőségszázalókon, ugyanakkor a folyékony anyag­gal is takarékoskodik. Nem ve­szélyezteti idegeskedés, kapkodás a minőséget szerszám vagy egyéb eszközök hiánya miatt, mert Törteli Ferenc és Hegedűs Fe­renc raktáros naprakészen szá- montartja és előteremti — ahol és amire szükség van. Kovács Sándorné összerakó az idén jött át a zománcodból — ott is szo­cialista brigádtag volt — s ha­mar beilleszkedett a gépi öntö­dei munkakörbe is. — Mert ne felejtsük —. nem­csak a termeléssel, hanem egy­mással ás törődünk — adja a jókedvű összhang titkát Zsám­boki Ferenc. — Meghallgatom s elvárom a szaktársak vélemé­nyét. Hisz’ én csak egy ember vagyok. Nem biztos, hogy nincs jobb ötlet az enyémnél. Nekem is jólesik, ha számítanak rám,' értékelik a munkámat. Nem „magától” ilyen tartós a Táncsics szocialista brigád „jó formája”. A névsor korántsem teljes. Akiket említettünk, a ter­meiéin túl mozgalmi munkában is jeleskednek. Párttag, pártcso­port- és szakszervezeti bizalmi —, VSZT-, igazgatótanács-, szb- tag éppúgy van -köztük, mint munkásőr és munkavédelmi őr. A kollektíva nevelte méltó part­nerekké maga mellé a gépsoron „brigádon kívü-1” dolgozó 22 szaktársat is. Példamutatásuk ér­lelte párttaggá Miklós Ferencet, s a Reiszman Sándor brigád ve­zetőjévé Hajnal Istvánt — és munkásőrré Farkas Gergelyt. Keresetük 3800-tól 4100 forin­tig való, amire rájön a 20 szá­zalékos délutáni és 40 százalékos éjszakai műszakpótlék. ... Egyre nehezebb odafigyel­nem. Nekem még nem _ megy eléggé ez a „nyújtott műszak”. Távozóban keresztülmegyünk azon a csarnokon, . ahol a zo­máncot „sütik” rá a kádakra. Szinte szédelgek a forróságban, ahol a kemencéknél a munkások gatyára vetkőzve bírják az ira­mot ... Mint a pókműhelyek­ben Érdekes: a -káelkészítés bukósisakosan kezdődik és szin­te fürdésre kész „öltözékben” ér véget. A kenyér: élet — a für­dőkád: higiénia. Szintén az élet tartozéka. A friss éjszakai levegőn elha­tározom: érjek haza, meg sem állok a fürdőkád elringató me­leg vizéig... A gyártók műszak­ja végéig van még pár óra hosz- sza... Leninváros, sőt egész Kecskemét az igazak álmát alusz- sza. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom