Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 270. szám Ára: 90 fillér 1977. november 17. csütörtök Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten Németh Ferenc első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága. Szebellédi István, a bizottság gazdasági osztályá­nak vezetője az idén végzett pénzügyi-ügyviteli vizsgálatok tapasztalatairól tett jelentést. Szalóki Józsefné megyei titkár ezt követően két témakör­ben tájékoztatta a bizottságot. Elöljáróban a jövő évi forra­dalmi ifjúsági napok előkészítéséről, a megrendezésére vo­natkozó intézkedési tervről szólt, majd az 1978-ban a kubai fővárosban, Havannában tartandó XI. Világifjúsági Találko­zóra eddig történt felkészülésről számolt be. Néhány napja megtartotta első ülését a VIT-et előkészítő megyei koordiná­ciós bizottság, s megalakult a sajtóban már közzétett „Kö­szöntünk VIT, Köszöntünk Havanna!” nagyszabású vetélke­dősorozat megyei szervezőbizottsága is. A megyei KISZ-bizottság végezetül a megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok tapasztalatait összegző tájékoz­tatót tárgyalta meg és fogadta el. B. J. Losonczi Pál befejezte ecuadori látogatását Felavatták az ország tizenegyedik megyei számítóközpontját • Losoncit Pál, az Elnöki Tanács elnöke befejezte ecuadori tárgyalásait. Képünkön: a magyar küldöttség a főváros, Quito nevezetes­ségeivel ismerkedik. Küldöttsé­günk ma reggel búcsúzik Ecuadortól, majd Mexikó és Kanada érintésével, pénteken érkezik haza Budapestre. (Telefoto — AP — MTI.) # Leitner László bemutatja az adatrögzítő teremben folyó mun­kát. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ismét új létesítménnyel gaz­dagodott Bács-KiSkun megye. A tegnap Kecskeméten felavatott számi tóközpont azonban nem csu­pán egy újabb munkahely vagy intézmény, hanem olyan egység, amelynek jelentős hatása lesz a jövőiben a Báes-Kiskuntoan működő vállalatok, gazdaságok, kajtató intézetek, közlekedési, ke­reskedelmi, államigazgatási szer­vezetek tevékenységére. Ünnepé­lyes átadásán ott volt dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács el­nöke, Mészáros János, a városi pártbizottság titkára. Gádor Jó­zsef, a Kecskeméti Városi Tanács elnöke, Lukácsi József, a Számítástechnikai Ügyvitelszer­vező Vállalat igazgatóhelyettese, a megye és a város több közéleti személyisége, és a part- ner válla látok képviselói. A meg­jelenteket Leitner László, a SZÜV kecskeméti számi tóközpantj árnak igazgatója üdvözölte, majd Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hi­vatali elnökhelyettese mondott avató beszédet. — A számítógépek alkalmazása a fejlett országokban az ötvenes évek közepén kezdődött, s ma már 300 ezer berendezés műkö­dik szerte a világon — mondotta B többi között Pesti Lajos. — •Alkalmazásuk elterjedése szoros összefüggésben van a gazdasági élet fejlődésével. Hazánkban a kormány a IV. ötéves terv idő­szakában vette programjába a számítástechnika fejlesztését. Ek­kor még nem a széles körű szá­mítóközpont -hálózat kiépítése volt a cél, hanem annak megfelelő előkészítése. Kezdetben csak a fővárosban létesítettek számi tóközpon toka t, a fejlődés azonban e tekintetben Művelődés a munkahelyeken olyannyira felgyorsult, hogy ma az országban a SZÜV tizenegye­dik megyei számítóközpontját avathatjuk. A kecskeméti számí­tóközpont tulajdonképpen a ter­vezettnél tíz évvel korábban va­lósult meg. Ez annak köszönhető, hogy a megye párt és állami ve­zetése idejében felismerte jelen­tőségét és nagy segítséget nyúj­tott létrehozásához. A számítógép komoly segítő­társ az ügyvitel szervezésében, a rendkívül gyors adatfeldolgozás­ban, az anyag- és árukészletek nyilvántartásában, sőt a műszaki számítások elvégzésében és sok más területen. A megyében pe­dig egyre növékszik azoknak a vállalatoknak, intézményeknek a szárna, amelyek igénylik a SZÜV kecskeméti számítóközpontjának szolgáltatásait. (Pesti Lajos végül Kiváló Dol­gozó kitüntetéseket nyújtott át a számítóközpont létrehozásában közreműködőknek, Neuhauser Lászlónak, a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Vállalat, Fekete Sándornak, a BKM Beruházási Vállalat, Mayer Istvánnak, a BÁCSÉP didlgazőj ónak. Ezután Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság megyei elnö­ke méltatta az új létesítmény je­lentőségét. Vázolta a megye gaz­dasági és tudományos fejlődését, s hangsúlyozta, hogy a továbblé­pés útján mérföldkőnek tekint­hető a számítóközpont munkájá­nak megkezdése. Az avató ünnepség résztvevői ezután megtekintették a korsze­rű berendezésekkel felszerelt lé­tesítményt. Pesti Lajos arra a kérdésünkre, hogy várható-e a Elutazott hazánkból Raul Castro Ruz közeljövőben a számítóközpont kapacitásának bővítése, a követ­kezőket mondotta: — Eleve számoltunk az adat­feldolgozási igények gyors növe­kedésével, ezért a számítóköz­pontot úgy építtettük, hogy idő­vel újabb számítógépet telepít­hessünk Kecskemétre. Mivel ki­emelt kormányprogramról van szó, ennek anyagi fedezetét is biztosítani lehet. Természetesen sok függ attól, hogy az adatfel­dolgoztató partnerek mennyire sokoldalúan tudnak majd igé­nyeket támasztani a számítóköz­pont szolgáltatásai iránt. A je­lekből ítélve úgy gondolom, hogy a nyolcvanas évek elején mór szükség lesz az újabb számítógép beállítására is Kecskeméten. N. O. Raúl Castro Ruz hadseregtá­bornok, a Kubái Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság mó- sodtltkára, az Államtanács és a Minisztertanács első elnökihe­lyettese, a Kuibai Forradalmi Fegyveres Erők minisztere, aki Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter meghívására katonai 'küldöttség élén hivata­los baráti látogatáson tartózko­dott hazánkban, szerdán délelőtt elutazott Budapestről. A küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai magyarországi tartózkodásuk idején megitekinr tettek ipari, mezőgazdasági és kulturális létesítményeket, elláto­gattak néphadseregünk több ala­kulatához, ismerkedtek népünk életével, munkájával, katonáink helytállásával. A vendégek részt vettek a tiszteletükre rendezett budapesti munkás-katona nagy­gyűlésen, ahol megbizonyosodtak a magyar népnek a kubai nép iránt tanúsított őszinte, intema- oionalista baráti együttérzéséről. A látogatás újabb hasznos hoz­zájárulás volt a két nép és had­seregeik 'testvéri kapcsolatainak, fegyverbarátságának további erő­sítéséhez. Raúl Castro Ruz hadseregtá­bornokot a Ferihegyi repülőté­ren Gyenes András, az MSZMÍP KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czinege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai búcsúztatták. Részt vett a búcsúztatáson Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsái Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyar- országi képviselője és Fedőt Krivda vezérezredes, az ideigle­nesen Magyarországon állomáso­zó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Jelen volt Jose Antonio Tabares del Real, a Ku­bai Köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe. (MTI) Hasznos együttműködés a mezőgazdaságban Ha felmerül a kérdés, hogy elegendő-e a különféle mun­kahelyeken csupán a terme­léssel, a munkakörülmények fejlesztésével törődni, akkor nyilvánvaló a helyes válasz: valami más, több is kell en­nél. Az, hogy az ott dol­gozó emberek kulturált kör­nyezetben, emberi viszonyok között fejlődjenek, tanuljanak, művelődjenek. Amint az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezi: „... tö­rekedni kell az anyagi és szellemi erők összpontosításá­ra." A történelmi jelentőségű határozat szellemében meg­született közművelődési tör­vény még konkrétabban ha­tározza meg az ezzel kapcso­latos tennivalókat. Félreérthe­tetlenül kimondja, hogy a munkahelyek kötelesek gon­doskodni a dolgozók művelő­déséről. Sőt, a vezetők fon­tos feladatává teszi, hogy az ehhez szükséges anyagi esz­közöket előteremtsék. S ha már erről van szó, ide kívánkozik egy mondat az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának ez évi májusi határozatából, mely a párt­propaganda helyzetét és so­ron következő feladatait tag­lalja: „A gazdaságpolitika mellett a világnézeti, társa­dalmi, és kulturális kérdések tanulmányozása nagyobb he­lyet kapjon a termelő üze­mekben." Miről is van szó tulajdon­képpen? Arról — s ez nem kis dolog —, hogy a gazda­sági vezetőket is „meg kell nyerni”, vagy ha úgy tetszik „rá kell beszélni" arra, hogy a munkahelyi művelődéssel foglalkozzanak. Meg kell ér­tetni minden munkahelyi irá­nyítóval, hogy a fokozatosan művelődő, szellemileg gazda­godó emberek idővel jobb, tökéletesebb munkát tudnak végezni. Ez jelenti többek között az „anyagi és szellemi erők összpontosításáról" szóló határozat lényegét. A célok és a feladatok te­hát eléggé tisztán állnak min­denki előtt, aki valamilyen formában köteles foglalkozni a munkahelyi művelődéssel. Am ennél jóval nehezebb azt eldönteni, meghatározni, hogy mit tegyenek egy-egy adott helyen a célok megvalósítá­sára, s azt is, hogy mit és hogyan kell tervezni ennek érdekében. A mindennapi gyakorlat azt bizonyítja, hogy ma már van mire támaszkod­ni ilyen tekintetben. Sok jó tapasztalat áll rendelkezé­sünkre a munkahelyi kulturá­lis élet javítására. Ezek közül érdemes néhány remekül bevált módszert meg­említeni. Ilyenek például a klubok. Egy üzemen belül ez lehet a fiataloké, a gyári ér­telmiségé, vagy éppenséggel a nyugdíjasoké. Nagyszerű eredményeket képesek felvo­nultatni — például a GANZ Villamossági Müvek bajai gyárában vagy az ugyancsak bajai Finomposztóban — az üzemi könyvtárak is. Ez sem kis dolog, S ha ezekhez hoz­záadjuk az amatőr művészeti csoportokat, a megszervezett brigádvetélkedőket, a nevelés, az agitáció szolgálatába állít­ható faliújságokat, a szabad­egyetemeket, munkásakadé­miákat — és sorolhatnánk még tovább — akkor nyugod­tan elmondhatjuk: a munka­helyi művelődésnek vannak már szép számmal kipróbált és bevált módszerei, formái. Arra a kérdésre, hogy jó-e, vagy pedig kifogásolható-e az üzemi. munkahelyi kulturális élet megyénkben, igennel és ' nemmel egyaránt válaszolha­tunk. Ugyanis a sok beszé­des, jó példa mellett megle­hetősen gyakran tapasztalni kifogásolható, sőt egyenesen elítélendő eseteket. Mert ha mondjuk egy gyárigazgató együtt ül az író-olvasó ta­lálkozón a szocialista brigá­dok tagjaival, ha a vállalat valamelyik felelős vezetője ott van a képzőművészeti ki­állítás megnyitóján, a tárlat- vezetésen, akkor ez a dicsére­tes dolog. De mit szóljunk ah­hoz, hogyha azt látjuk vala­hol: a munkahely első szá­mú vezetője minden közmű­velődési megmozdulásról, ese­ményről távol marad? Sajnos, ilyen is van. A kongresszusi határozat és a közművelődési törvény szel­lemében azon kell lennünk, hogy az ilyen példák száma csökkenjen az elkövetkező hó­napok és évek alatt. V. M. Solton tejüzem, Hartán szako­sított telep, Miskén fűszerpapri­ka- és gyógynövényszárító, La- josmlzsén mezőgazdasági szerelő és karbantartó vállalkozás, Kecs­keméten szeszfőzde és baromfi­keltető, Dávodon fafeldolgozó, Kiskunhalason anyagbeszerző és készletező vállalat, Soltszentim- rén borászati üzem, Kiskőrösön • gépi adatfeldolgozó állomás mű­ködik néhány esztendeje. Valamennyit közös erőből léte­sítették a mezőgazdasági üzemek. Egvik, másik ilyen társulás öt, nyolc éve működik, és tevékeny­sége visszahat az alapitó szövet­kezetekre, erősíti a gazdálkodás szervezettségét A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa 1976 decemberében éppen ezért foglalt állást a termelési, termék­feldolgozási, értékesítési társulá­sok különböző formáinak fejlesz­tése mellett. A szövetkezeti kongresszus óta Közös növényvédelem, termékfeldolgozó, takarmánykeverő üzem újabb együttműködési formák jöt­tek létre országszerte. Kalocsán, Kiskunfélegyházán, Izsákon, Nyárlőrinc-Lakiteleken az alapí­tásban állami gazdaságok, ipari üzemek is ré®zt vettek. A vállal­kozások köre a termelési szerke­zet átalakításával tovább bővül. A termelési rendszerek minden eddiginél szélesebb körben hasz­nosítják az anyagi és a szellemi erőforrásokat. Dicséretes kezde­ményezés a bácsbokodi és a har- tai mezőgazdasági üzemek össze­fogása a repülőgépes növényvé­delemre, amelynek már 17 gazda­• A szomszédos mezőgazdasági szövetkezetek bortermését Is expor­tálja a Kunbajai Állami Gazdaság. KépUnkön a bácsszőlősi vasúti ra­kodón a szállításra előkészített áru. ság látja hasznát. Eredményes a gabonaipar és a borotai termelő­szövetkezet takarmánykeverő egy ü ttműködése. A bácskai közös gazdaságok legújabban a Ferenc-csatorna magyarországi szakaszán a vizlút hasznosítását tervezik. A bajai Járás déli felében a Baja—Her­cegszántó és a Baja—Bácsszent- györgy közötti vasútvonal meg­szüntetése óta rendkívül nehéz­kes az áruszállítás. Hercegszántó­tól 35 kilométerre van a legkö-. zelebbi vasúti rakodóhely. és • a nagy befogadóképességű közúti járművek használatát lehetetlen­né teszik a Ferenc-csatorna kis- teherbírású hidjai. Vízi rakodó­helyek létesítésével, 35 tonnás uszályok segítségével a kalászos gabona, a gyümölcs és más me­zőgazdasági termék a többszöri átrakás nélkül éme el a feldol­gozó-, a tárolóhelyre Bátmonos- tor, Nagybaracska, Csátalja, a másik víziúton pedig Szeretnie szövetkezetéből. Nagy hasznát látná a vízi szállításnak a Bajai Mezőgazdasági Kombinát is, amely szintén támogatja e lehe­tőségnek a megteremtését. Az Ercsi Cukorgyárba a répa, onnan vissza .a répaszelet a ví­ziúton. olcsóbban jutna el rendel­tetési helyére a Bácskáiból. Mind­ehhez azonban a mezőgazdasági üzemek elhatározása, anyagi ál­dozatvállalása kevés. A vízügyi szervekre is nagy feladat hárul, hogy az évtizedek óta csupán haltenyésztéssel hasznosított vízt- utakat Bajától délre hajózhatóvá tegyék. Helyenként az eltérő érde­keltségi viszonyok, vagy a hibás szemlélet fékezi az együttműkö­dés teljesebb kibontakozását. Ez­zel magyarázható többek között hárem szomszédos község mező- gazdasági üzemének tervezett, de meg nem valósult együtműködé- se a keveréktakarmány előállítá­sában, a szarvasmarhatartás sza­kosításában, és a kertészeti ter­melés, termékfeldolgozás össze­hangolásában. Holott a beruházás tervezésénél nemcsak a mára, ha­nem a következő évekre, sőt év­tizedekre is gondolni kell. K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom