Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1971. november 3. • • Ünnepség Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) Napjainkban a békés egymás mellett élés elvei meglehetősen szilárdan meggyökereztek a nem­zetközi életben. Ez az egyetlen reális és ésszerű lehetőség. S mindenekelőtt az erőviszonyok megváltozásának, a Szovjetunió, az egész szocialista közösség ere­je és nemzetközi tekintélye gya­rapodásának eredménye. A legszembetűnőbb kedvező változások Európáiban mentek végbe, ahol erősödnek az államok és népek jószomszédi kapcsolatai, a kölcsönös megértés, az egymás iránti kölcsönös tisztelet. Jelen­tősnek tartjuk a Franciaország­gal, az NSZK-val, Angliával, Olaszországgal és minden más kis és nagy, eltérő társadalmi rendszerű európai állammal foly­tatott együttműködésünket. Természetesen nagy jelentőséget tulajdonítunk az Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsolatainknak. Sok minden elválasztja egymástól országainkat, társadalmi-gazda­sági rendszertől kezdve az ideoló­giáig. Az Egyesült Államokban nem mindenkinek tetszik rend­szerünk, és mi is sokat beszélhet­nénk arról, ami Amerikában tör­ténik. Ha azonban a különbsé­gekre helyezzük a .hangsúlyt, és ki akarjuk oktatni egymást, en­nek csakis a bizalmatlanság és az ellenségeskedés fellángolása lehet következménye, s az mindkét or­szágnak káros, a világ békéje szempontjából pedig veszélyes lenne. A szovjet állam megszü­letésekor Lenin figyelmeztette az akkori amerikai vezetőket: akár tetszik, akár nem, Szovjet-Orosz- ország nagyhátalom. Az élet megköveteli, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban a hosszú távú békeelképzelések legyenek döntőek. Változatlanul készek vagyunk folytatni kapcso­lataink fejlesztését az Egyesült Államokkal az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján. Szüntessük meg a nukleáris fegyverek gyártását A nemzetközi kapcsolatok je­lenleg mintha útkereszteződéshez értek volna: vezethet innen út a kölcsönös bizalom és az együtt­működés növekedéséhez, de a kölcsönös félelem, a gyanakvás, a fegyverhalmozás fokozódásához is. Vagy a tartós béke vagy — legjobb esetben — a háborús sza­kadék szélén való állandó egyen­súlyozás lehet a végállomás. Az enyhülés lehetővé teszi, hogy a béke útját válasszuk. Elszalasz­tani ezt a lehetőséget bűn lenne. A fegyverkezési haisza beszün­tetésének — mint leesürfetőbb feladatnak — szükségességéről Leonyid Brezsnyev a következő­ket mondta: Most radikális lépést javaslunk állapodjunk meg abban, hogy minden ország egyidejűleg meg­szünteti a nukleáris fegyverek gyártását, vagyis minden nukleá­ris fegyverét — legyen az atom-, hidrogén-, neutronfegyver vagy lövedék. Ezzel egyidejűleg az atomhatalmak kötelezhetnék ma­gukat, hogy fokozatosan csökken­tik korábban felhalmozott nuk­leáris fegyverkészleteiket, lépésről lépésre haladva a teljes felszá­molásig. Továbbá készek vagyunk megállapodni minden nukleáris fegyverkísérlet meghatározott időre szóló betiltása mellett ab­ban, hogy a békés célú nukleáris robbantások haladékot, morató­riumot ‘kapjanak. Ha sikerül megoldani a legfőbb feladatot, az új világháború meg­akadályozását, a tartós béke biz­tosítását, akkor ez új távlatokat nyit, megteremti az előfeltétele­ket sok más, az emberiséget fog­lalkoztató létfontosságú probléma megoldásához, mint az élelmiszer-,' a nyersanyag- és energia-, vagya környezeti probléma. Október vívmányai, a szocializ­mus ereje korunkban az emberi­ség további haladásának legmeg­bízhatóbb zálogát jelentik. Olyan korszak felé haladunk, amelyben a szocializmus valamilyen törté­nelmileg meghatározott konkrét formában uralkodó társadalmi rendszerré válik a földön, biz­tosítva a békét, a szabadságot, az egyenlőséget és a jólétet az egész dolgozó emberiségnek. Tündököl­jön a világ fölött a halhatatlan marxista—leninista eszmék fénye! — mondotta befejezésül beszédé­ben Leonyid Brezsnyev. * Leonyid Brezsnyev beszéde he­lyi idő szerint háromnegyed 12- kor ért véget. A beszéd befejezé­se után hosszú percekig zúgott a taps a hatalmas teremben. A sok ezer résztvevő éltette a kom­munista pártot, Október pártját, Lenin pártját. A lelkes ünneplés meggyőző kifejezése volt a szov­jet emberek hűségének a kom­munista párt, Október eszméi iránt, annak a szándékának, hogy győzelemre viszi a kommunista építés ügyét. Ezután az elnöklő Mihail Szuszlov harmincperces szünetet rendelt el. Szünet után felszólalások kö­vetkezték. Elsőként a forradalom egyik veteránja. Ny. P. Bogdanov, majd a külföldi küldöttségek ve­zetői kaptak szót. Edward Gierek, Le Duan, Erich Honecker, Gustav Husák és Enrico Berlinguer után, viharos, nagy taps közepette lépett mikrofonhoz Kádár János. A kül­döttek helyükről felállva melegen ünnepelték a magyar párt veze­tőjét. Kádár János felszólalása Nagy megtiszteltetés küldöttsé­günk számára, hogy ma itt lehe­tünk Moszkvában és részt vehe­tünk e felemelő ünnepi ülésen, amelyet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világtörténelmi jelentőségű győzelme 60. évfordu­lójának szenteltek. Megköszönve a meghívást, átadjuk önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek a magyar kommu­nisták, a szocializmust építő ma­gyar nép forró, elvtársi, testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait. Nagy figyelemmel, örömmel hallgattuk, üdvözöljük Leonyid II- jics Brezsnyev elvtársnak, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége el­nökének ünnepi beszédét, amely méltatta a szovjet forradalom győzelmes útját, bemutatta a Szovjetunió jelenét és felvázolta a lelkesítő távlatokat, a szovjet nép nagyszerű, kommunista jövő­jét. Ez a nagy jelentőségű beszéd meggyőzően fejtette ki a Szovjet­unió külpolitikáját. A Szovjetunió nemzetközi törekvései a legkövet­kezetesebben szolgálják a társa­dalmi haladásnak, a népek sza­badságharcának, az emberiség bé­kéjének általános érdekeit. Ezek a törekvések teljes mértékben egybeesnek pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság, népünk érdekei­vel, nemzetközi céljaival. Kije­lenthetjük, hogy teljes erőnkkel, szoros egységben, vállt vállnak vetve küzdünk szovjet testvé­reinkkel az igaz ügy diadaláért. A Szovjetunió és a béke egymástól elválaszthatatlan Gyökeres fordulatot hozott az emberiség történetében az á hat­van évvel ezelőtti nagy nap, amé- lyen a halhatatlan Lenin és párt­ja vezetésével felkelt munkások, parasztok, katonák szétzúzták a gyűlölt cári, földesúri-kapitalista rendszert és győzelemre vitték a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalmat. Az azóta eltelt hat évti­zedben a szocializmus világrend­szerré vált, az egyre erősödő nem­zetközi kommunista mozgalom minden földrészre kiterjedt, az imperializmus gyarmati rendsze­re összeomlott, a népek harca a nemzeti és társadalmi felemelke­désért nagy sikereket aratott, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése reális valóssággá vált, és megalapozott remény egy új vi­lágháború megakadályozásának lehetősége. A Szovjetunióról fennállása óta sok jót és sok rosszat is mondot­tak, hiszen barát és ellenség egy­aránt tudja, hogy a világ arcula­ta azért alakult így, mert meg­született a történelem első szocia­lista állama. A Nagy Október, a Szovjetunió hat évtizedes gazdag tapasztalatainak alkotó alkalma­zása segíti mind a szocializmus útján járó, mind a társadalmi és nemzeti felemelkedésért küzdő népek forradalmi harcát. A szovjet népnek óriási nehéz­ségeket kellett leküzdenie, mér­hetetlen áldozatokat kellett hoz­nia a forradalom győzelméért, megvédéséért és a szocialista tár­sadalom felépítéséért. A második világháború éveiben méltán vál­totta ki az egész haladó emberiség elismerését a szovjet nép hősies helytállása a fasizmussal vívott élethalálharcban saját hazája és a népek szabadságának védel­mében. Amíg a világ fennáll és társadalmi haladást, békét kívá­nó ember él a földön, a szovjet népé a soha el nem múló dicsőség, hogy elsőnek vitte diadalra a szo­cialista forradalom ügyét, és hogy a Szovjetunió fennállása óta ön­zetlen segítője, legyőzhetetlen tá­masza a haladásért küzdő népek­nek, a világbékének. Az emberiség ma még sok meg­oldatlan, bonyolult kérdéssel ter­helt korban él. Ugyanakkor jele­nünk reményteljes, nagyszerű, el­érhető távlatokat mutat, mert a történelem menetét senki sem tudja visszafordítani, és világunk­ban jelen van, hat, az igaz ügyet segíti a nagy Szovjetunió. A ha-» ladó emberek tudatában a Szov­jetunió. a szocializmus és a béke fogalma egymástól elválaszthatat­lan. Mindennapi győzelmek az építőmunkában A Szovjetunió egész története és mai valósága a szocialista tár­sadalmi rend hatalmas életerejé­ről és a kapitalizmussal szembeni magasabbrendűségéről tanúsko­dik. A világ első szocialista álla­ma nemcsak több mint 260 milliós lélekszáma, területének nagysága miatt hatalmas ország, hanem azért is, mert a Szovjetunió társa­dalmi rendszere, gazdasági és kul­turális építőmunkájának eredmé­nyei, tudományának fejlettsége, a’ dolgozók jóléti intézményei alap­ján a világ élenjáró országa. A szovjet nép a fejlett szocia­lista társadalom tökéletesítésén, a kommunizmus építésén dolgozik, naponta az építő munka új győ­zelmeit aratja. A szovjet nép vív­mányainak, békés szándékának, a • további fejlődés irányának nagyszerű foglalata la sok-sok millió állampolgár személyes köz­reműködésével készült és a Leg­felsőbb Tanács által törvénybe iktatott szovjet alkotmány. Az új alaptörvény azt is kifejezi, hogy a Szovjetunióban, egy világrész­nyi országban az emberi jogok­nak olyan kiteljesedése ment vég­be, amilyenre a történelemben nincs példa. A Magyar Szocialista Munkás­párt, a magyar nép a forradalom győzelmének hatvanadik évfor­dulója alkalmából szívből gratu­lál a Szovjetunió dicső Kommu­nista Pártjának, közeli barátunk, Leonyid Brezsnyev elvtárs vezet­te Központi Bizottságának, a nagy szovjet népnek, a történelmi har­cokban aratott győzelmekhéz, az éDÍtő munkában elért példátlan sikerekhez, a nagy társadalmi vívmányokhoz. A hatvanadik évfordulót saját ünnepként köszöntjük Hazánkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmé­nek napja már évtizedek óta ün­nepnap. Népünk a mostani ki­emelkedő hatvanadik évfordulót is saját ünnepeként köszönti. A magyar nép újabbkori tör­ténelmében meghatározó szerepe volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének. Követ­ve a példát, a magyar munkásosz­tály 1919 tavaszán kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot. Ezt az imperialisták intervenciós, kül­ső fegyveres erői verték le. A negyedszázados ellenforradalmi terror, majd a hitleri fasiszta megszállás szenvedéseitől a ma­gyar népet az októberi forrada­lom fiai, a dicső szövet hadsereg katonái szabadították fel. Népünk élni tudott a történelmi lehető­séggel. Ma Magyarországon a fej­lett szocialista társadalom épül, és ebben fejeződik ki mindennél jobban, hogy Lenin, a Nagy Ok­tóber eszméi termékeny talajra hullottak, mély gyökereket eresz­tettek, élnek, virulnak, jó termést hoznak hazánkban. A magyar nép a szocialista or­szágok népeivel, a testvéri kom­munista és munkáspártokkal, minden haladó és együttműködés-' re kész erővel összefogva küzd egy békésebb, boldogabb világért. A Szovjetunió legjobb barátunk és szövetségesünk, amellyel közösek örömeink, gondjaink, vezérlő esz­méink és céljaink. Pártjaink, or­szágaink. népeink kapcsolatai in­ternacionalisták és testvériek. Ez kifejeződik abban a széles körű, egész dolgozó népünket átfogó szocialista munkaversenyben is, amelyet a Csepel Vas- és Fémmű­vek öntudatos dolgozói kezdemé­nyeztek ez év januárjában a Nagy Október hatvanadik évfordulójá­nak tiszteletére. Az üzem kollek­tívája október 25-én jelentette, hogy vállalásukat becsülettel tel­jesítették; a verseny nagyszerű eredményeket szült az egész or­szágban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordu­lóját a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép azzal az elhatározással ünnepli, hogy tántoríthatatlanul hű marad a marxizmus—leninizmus, Lenin eszméihez, a szocializmus, a kom­munizmus céljaihoz, a megbont­hatatlan magyar—szovjet barát­sághoz. Az ünnep alkalmából szívből további nagy sikereket kívánunk az építő munkában, a haza felvi­rágoztatásában. a béke védelmé­ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet nép­nek. Éljen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom szülötte, a hatal­mas Szovjetunió és a dicső szov­jet nép! Éljen a Szovjetunió lenini KomJ munista Pártja! Éljen és erősödjék a megbont­hatatlan magyar—szovjet barát­ság! Éljen a szocializmus és a béke! * Kádár János beszéde után rövid szünet következett, majd folytatódott a külföldi küldött­ségvezetők felszólalása. Todor Zsivkov bolgár, Alvaro Cunhal portugál és Luis Corvalán chilei kommunista pártvezető mondott beszédet, őket Nicolae Ceauses- cu román, Jumzsagijn Cedenbal mongol, Raul Castro Ruz kubai küldöttségvezető követte, majd a szovjet fiatalok küldöttsége kö­szöntötte az ünnepi ülést. Ezután ismét a küldöttségve­zetők kaptak szót; a mikrofon­hoz lépett Angola, India, Jugo­szlávia és Franciaország kommu­nistáinak képviselője. Az ünnepi ülést ma délelőtt folytatják. (MTI) Koszorúzás a Lenin-mauzóleumban Leonyid Brezsnyev, valamint az ünnepi ülés elnökségének tagjai koszorút helyeztek el Lenin mau­zóleumában. A koszorú szalagján a követke­ző felirat olvasható: „Vlagyimir Iljics Leninnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi ülés résztvevőitől”. Az SZKP és a szovjet állam ve­zetői, az ünnepi ülés elnökségének tagjai megkoszorúzták az Ismeret­len Katona sírját és egyperces csenddel adóztak a német fasiz­mus ellen, a szocialista haza sza­badságéiért és függetlenségéért ví­vott harcban hősi halált halt szov­jet harcosok emlékének. (MTI) • A magyar küldöttség megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. (Teletotó-MTI Külföldi Képszolgálat) Munkásőrök kitüntetése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkal­mából a Munkásőrség Országos Parancsnoksága a parancsnoki is­kolán szerdán kitüntetési ünnep­séget tartott, amelyen megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, Pacsek József vezérőr­nagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes, Karasz Lajos vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, vala­mint F. P. Bogdanov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. D. I. Oszad- csij vezérőrnagy, a szovjet nagy- követség katonai és légügyi atta­séja. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka a közelgő ünnep jelentőségét parancsban Aligha használ az Egyesült Ál­lamok tekintélyének az a döntés, amelynek értelmében vasárnapi hatállyal kilép a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből. Ügy tű­nik, az enyhén szólva konzerva­tív amerikai szakszervezeti tö­mörülés reakciós elnöke, George Meany gyakorolt nyomást a kor­mányra, amely végül is engedett a követelésnek. William van den Heuvel, az ENSZ európai székhelyén akkre­ditált amerikai nagykövet kije­lentése világosan utal az elhatá­rozás indítékaira. Szerinte ez a lépés egyúttal „figyelmeztetés” az ENSZ többi intézménye szá­mára is. Az 1LO — állítják az amerikai hivatalos körök — „a szocialista és a harmadik világ­beli országok befolyása alá ke­rült”. Nos, valójában az ENSZ sza­kosított szervezete azt a tiszte­letreméltó feladatot látja el, högy kidolgozza a munkatörvé­méltatta, majd kitüntetéseket adott át. Biszku Béla, az ünnepségen kö­szöntötte a kitüntetetteket. A munkásőrségben kifejteti eredményes munkásságáért dr. Papp Árpád, a munkásőrség or­szágos parancsnoka ezredessé lép-‘ tette elő dr. Cserháti László al-; ezredest, a munkásőrség megyei parancsnokát. Bibók 'Kálmánt, a kiskunfélegyházi Mártonfy Ernő munkásőregység parancsnokát Ki­váló Szolgálatért Érdemrenddel tüntették ki. Ezen az ünnepségen vette át a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát dr. Kő­rös Gáspár, a kecskeméti várost pártbizottság első titkára, s a Munkásőr Emlékjelvényt dr. Sza­bó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára és Locz- ki Sándor honvéd őrnagy. nyekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményeket (eddig fennállása, vagyis 1919 óta sok ezer esetben járt el), elősegíti a munkafel­tételek és az életszínvonal meg­javítását, a minimálbérek eme­lését, a társadalombiztosítás ki- szélesítését szorgalmazza. Mr. Meany-nek és bizonyos amerikai kormányköröknek mindez nem tetszik. Az 1LO az ő megítélésük szerint nagyobb hangsúllyal foglalkozott a fejlő­dő országok gondjaival, mint amekkorát az VSA érzékenysége elvisel. Sajnálatos azonban, hogy ezekben az országokban még hosszú ideig sajátos gondokkal: a gyarmatosítás szomorú öröksé­gével kell számolni. Erről Mr. Meany és a döntés meghozatalá­ban illetékes amerikai államfér­fiak nyilván megfeledkeztek, s tudták azt, hogy az Egyesült Ál­lamok kivonulása miatt az ILO költségvetése 42 millió dollárral csökken. Gy. D. NAPI KOMMENTÁR Furcsa érzékenység Maróthy László Moszkvába utazott Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunióba utazott, hogy az Össz-szövetségi Lenini Komszomol Központi Bizottságának meghívá­sára részt vegyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60, évfor­dulója alkalmából rendezett megemlékezéseken, ünnepségeken. Bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kovács Jenő, a KISZ KB titkára. Jelen volt Valerij Leonidovics Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. (MTI) JUGOSZLÁV JAVASLAT: 1980 legyen a kulturális együttműködés éve Európában A* belgrádi „Száva” kongresszu­si központban szerdán délelőtt plenáris, majd pedig biztonsági üléssel folytatta tanácskozásait az európai biztonsági és együttmű­ködési találkozó. Taib Szabani, a tunéziai kül­döttség vezetője javaslatot ter­jesztett elő a földközi-tengeri tér­ség északi és déli országai „átfo­gó és összehangolt” fejlesztési egy üttműködéséről. A helsinki záróokmány kultu­rális rendelkezéseinek teljesíté­séről megkezdett vitában felszó­lalt Csonka Ernő, a magyar kül­döttség tagja. Megállapította, hogy a Helsinki óta eltelt idő­szakban bizonyos előrehaladás történt földrészünk államainak kulturális együttműködésében, Magyarország ez alatt az idő alatt több nyugati országgal kötött el­ső alkalommal kulturális együtt­működési szerződést, és számos külföldi rendezvény, magyar hét adott alkalmat kulturális értékei­nek bemutatására. A magyar de­legátus azonban arra is rámuta­tott, hogy továbbra is nagy arány­talanságok tapasztalhatók a kul­turális cserében. Magyarország lényegesen több kulturális és szellemi terméket hoz be a nyu­gati országokból, mint amennyit azok tőle átvesznek. Sürgette, hogy ezeket az aránytalanságokat — amelyék elsősorban az úgyne­vezett 'kis nyelvek kultúráit hoz­zák hátrányos helyzetbe — mi­előbb számolják fel. Aláhúzta, hogy ehhez határozott erőfeszíté­sekre van szükség. Milorad Pesics, a jugoszláv kül­döttség vezetője hivatalosan is benyújtotta azt' a javaslatot, hogy 1980 legyen az európai kulturá­lis együttműködés éve. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Angolai—jemeni diplomáciai kapcsolat Hivatalos diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással szerdán az Angolai Népi Köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság — jelentették be az angolai fővárosban. (TASZSZ) • Bonnban tárgyal az osztrák külügyminiszter Szerdán kétnapos látogatásra Bonnba érkezett Willibald Pahr oszt­rák külügyminiszter. Nyugatnémet kollégájával, Hans-Dietrich Gen- scherrel áttekinti az európai biztonság és együttműködés témakörét is, különös tekintettel a jelenleg folyó belgrádi találkozóra. Osztrák részről ezen a fórumon javaslattervezetet terjesztettek elő az európai víziutak nemzetközi használatát szabályozó megállapodásról. Ugyan­csak napirenden szerepel a Közel-Kelet, az afrikai helyzet, valamint a fejlett kapitalista országok és a fejlődő országok közti viszony ala­kulása. (MTI) • Amnesztia A Sri Lanka-i kormány szerdán amnesztiában részesített 130 sze­mélyt, akiket az 1971-es baloldali felkelés után börtönöztek be. A sza­badon bocsátottak között van a felkelők vezetője. Rohanna Vidzsevlra is, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az igazsagugy-minisz- térium szóvivőjének bejelentése szerint az amnesztia vonatkozik sir Oliver Goonetillekre, Sri Lanka egykori főkormányzójára is. (Reuter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom