Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27. • PETŐFI NÉPE • 3 A jubileumi munkaverseny eredményei November 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját méltóképpen megünnepeltük, a tisz­teletére indult munkaverseny azonban még tart, egészen az év végéig. Lapunk a verseny jó néhány sikeres részletéről menetközben már beszámolt. Ezúttal Borsodi Györgyöt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát kerestük meg, s kértük, összegezze a jubileumi verseny eddigi ered­ményeit. Beszélgetés Borsodi Györggyel, az SZMT vezető titkárával — Borsodi elvtárs szerint milyen tényezők mozdították elő a jubileumi munkaver­seny rendkívül széles körű kibontakozását? — Ebben az esztendőben va­lóban minden eddiginél nagyobb létszámban kapcsolódtak be a megye dolgozói a mozgalomba. A szocialista munkaverseny szer­vezéséhez jó alapot adtak a ko­rábbi években a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményei. Emellett a vállalati tervek is korábban készülték el, s idejében jelentek meg a szocia­lista munkaverseny célkitűzéseire, szervezésére vonatkozó ágazati irányelvek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa január elején tartott ülésén meghatározta a termelés segítését célzó legfonto­sabb szakszervezeti feladatokat. Ily módon az 1977. évi munka­verseny szervezése a gazdálkodó egységeknél még januárban el­kezdődött. Széles körű kibontako­zását nagymértékben segítette a csepeli dolgozók kezdeményezése és felhívása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünneplésére. A megyében 5500 brigád 70 ezer taggal jelentette be csatlakozását a jubileumi munkaversenyben való részvételre, ami egyben azt is jelenti, hogy több. mint 5 szá­zalékkal nőtt a szocialista címért versenyző kollektívák, és 10 szá­zalékkal a brigádtagok száma. A verseny a brigádszervezeteken kí­vüli munkások és műszakiak je­lentős részére, így az összes dol­gozóknak mintegy 80 százaléká­ra is kiterjedt. A jubileumi versenynek továb­bi lendületet adott az MSZMP Központi Bizottságának április 13-i ülése, amely elhatározta, hogy a legkiválóbb vállalatoknak és szocialista brigádoknak jubileumi zászlót, illetve oklevelet adomá­nyoz. A verseny széles körű ki­bontakozását a pártszervezetek irányítása mellett a vállalati, szakszervezeti szervek, megyebi­zottságaik és az SZMT jelentős mértékben mozdították elő. A gazdasági vezetőkkel, valamint a helyi párt- és KlSZ-szervezetek- kel összíhangban munkálták ki ugyanis a versenycélokat és kel­tették fel propagandatevékenysé­gükkel a dolgozók kezdeménye­zőkészségét. A verseny lendületé­re az érintett ágazatokban jó hatással voltak még az év kö­zepén végrehajtott központi bér- intézkedések. A munkaversenyben résztvevő dolgozók felajánlásai az éves ter­melési tervek eredményes teljesí­tésére irányultak. A vállalások tartalmazták a termelés növelé­sének elősegítését, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, az ex­porttervek, különösen a Szovjet­unióba irányuló szállítások határ­időre való teljesítését. Alapvető­en tükröződik bennük az ágaza­ti fő célkitűzések teljesítésének előmozdítása. Az állami gazdasá­gokban például a hangsúlyt a hozamok növelésére, ezáltal a fajlagos költségek csökkentésére helyezték. Az élelmiszeripari üze­mek dolgozóinak vállalása a várt­nál jobb termés maradéktalan feldolgozására irányult. A kivi­telező építőipar dolgozói a laká­sok határidőre és jó minőségben történő felépítését tűzték célul. A kereskedelem dolgozói a meg­növekedett forgalom zavartalan lebonyolítására, a kiszolgálás kul- túráltságának javítására vállal­tak kötelezettséget, a szolgáltató- ipar dolgozói pedig a javítások jóminőségű elvégzésére. A közlekedési és szállítási dol­gozók felajánlásai között nagy szerepet kapott az őszi csúcsfor­galom zavartalan lebonyolítása. A Volán 9. számú Vállalat Ho Si Minh kiváló brigádja pótválla­lást tett erre és felhívta a többi brigádot is a csatlakozásra. Az SZMT a brigád vállalását és fel­hívását nagyra értékeli, s támo­gatja az őszi szállítási feladatok végrehajtásának elősegítésére. Emellett az SZMT a MÁV Sze­gedi Igazgatóságával együttműkö­dési megállapodást kötött az őszi csúcsforgalom lebonyolításának sikere érdekében. — Milyen eredmények szü­lettek eddig az idei munka- versenyben? — Ebben az évben fokozódó lendülettel és a résztvevők célra­törő munkájával zajlott le a mun­kaverseny, amely egyébként az év végével zárul. A megye "szo­cialista ipara összességében tel­jesítette időarányos tervét. A ter­melés növekedésének zöme a ter­melékenység emelkedéséből szár­mazik. A vállalások teljesítésének eredményeképpen, többek között a Baromfifeldolgozó Vállalat kis­kunhalasi gyárában 19 millió fo­rinttal emelkedett a termelés és 520 ezer forinttal a vállalati nye­reség. A szervezettebb, fegyelme­zettebb munkára való törekvés több vállalatnál a nagyérrtékű gé­pek és termelő berendezések jobb kihasználásában, a műszakszám növelésében mutákozik meg. A Zománcipari Művek az első fél­évben a tervezett 83 százalékos hasznos gépidőt 83,7 százalékra növelték. Az átlagos műszakszám a SZIM-nél 1.4-ről 1.5-re. a Ba­jai Hűtőháznál 1.7-ről 1.8-re. a Villámosszigetelő és Műanyagfel­dolgozó Vállalat kiskunfélegyházi gyáránál 1.8-ről 1,92- százalékra emelkedett. Az ésszerű anyagta­karékosságra tett vállalások is jó eredményeket hoztak. A ba-romfi- ioarban például 4 millió, a SZTM- nél 1.4 millió, a ZIM-ben közel 1 millió forintos megtakarítást ér­tek el az anyag- és energiafel­használásban. Az internacionalista hagyomá­nyok ápolását és továbbfejleszté­sét különösen a szocialista bri­gádok tekintették szívügyüknek, amely kifejeződött a Szovjetunió­ba történő szállítások teljesíté­sében. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában például a Petőfi Sándor szocialista brigád kiemelkedő munkájának köszön­hető elsősorban, hogy december 31. helyett, már november 7. előtt teljesítették szovjet export­kötelezettségeiket. A kivitelező építőipar dolgozói­nak jubileumi versenye is nagy­ban hozzájárult az ágazat jó eredményeihez. A termelés ösz- szehasonlító áron az első félév­ben 19,3 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság dolgozói a mun­kamódszerek javításával, foko­zottabb minőségi munkával, fegyel­mezett helytállással járultak hoz­zá az időjárás okozta veszteségek csökkentéséhez, a hozamok nö­veléséhez, a betakarítás eredmé­nyes befejezéséhez. A Kalocsai Állami Gazdaságban például 8 nap alatt végeztek az aratással, s a búza hektáronkénti hozama a tavalyi 49 mázsáról a megyei át­lagot is meghaladó 52,4 mázsára nőtt. A gazdálkodó egységek többsé- * généi komoly gondokkal kellett megküzdeni — anyag, alkatrész, munkaerőhiány, kooperáció és késedelmek, s a főleg ebből fa­kadó belső szervezetlenség miatt —, hogy a tervet teljesíteni tud­ják. A dolgozók áldozatkész mun­kája, a munikaverseny lendülete a iegtöbb helyen ezeket a nehéz­ségeket áthidalta. Ékesen bizo­nyítja ezt a mezőgazdaság, a fel­vásárló, a szállítási, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemek dol­gozóinak megfeszített, sokszor emberfeletti munkája, amit a vártnál nagyobb termés betaka­rításában, felvásárlásában, fel­dolgozásában végeztek. Ez egyben újólag igazolja a szocialista mun­kaversenynek és az élenjáró bri- gádmozgalomnaik a gazdaságpoli­tikai célok megvalósításában, egy­ben a szocialista embertípus ki­alakításában betöltött szerepét. Igazolja dolgozóink politikai érett­ségét és felelősségtudatát. — Hogyan formálódott a verseny eddigi szakaszában a dolgozók politikai tudata, a társadalom iránt érzett fele­lőssége? — A gazdasági eredmények mellett, a jubileumi munkaver­seny új lendületet adott a szocia­lista brigádmozgalom nevelő és művelődéssel kapcsolatos tevé­kenységének. Jelentősen növeke­dett a politikai és szakmai okta­tásban, valamint a továbbképzés­ben résztvevők száma. Sok helyen rendeztek szellemi vetélkedőket a Szovjetunió gazdasági, társadal­mi életének jobb megismerése céljából. A jubileumi munkaverseny ke­retében szervezett társadalmi munkaakciók jól segítették a vál­lalatok, városok, községek fejlő­désének meggyorsítását. Különö­sen kiemelkedő a gépipari válla­latok dolgozóinak társadalmi munkája. A meghirdetett két kommunista műszakban a megye .28 üzeme — amely az összes dol­gozóknak 75 százalékát foglalkoz­tatja — vett részt. A ledolgozott órák száma meghaladta a 70 ez­ret, amelynek értéke megközelíti az egymillió forintot, Az összeg több mint 40 százalékát utalták át a területileg illetékes tanács­hoz. gyermekintézmények fej­lesztésére. Külön is említésre mél­tó 16 gazdálkodó egység szocia­lista brigádjainak vállalása, mely­nek során hét darab csontrepa- rátort. műtőasztalt készítettek társadalmi munkában és adtak át az egészségügynek. — Voltak-e olyan jelensé­gek, amelyek gátióan hatot­tak a munkaverseny lendüle­tére? — Egyes üzemekben — első­sorban a vasiparban, textilipar­ban. cipőiparban — munkaerőhi­ány miatt a termelési tervet csak több alkalommal szervezett kom­munista műszakokkal, a túlórák ugrásszerű növelésével tudták tel­jesíteni. Ez egyben rávilágít a tervfeladat és a kapacitás közöt­ti ellentmondásokra. A rendsze­res többletmunka végzésére szer­vezett vállalások azonban lejá­rathatják a verseny igazi célki­tűzéseit, s indokolatlanul rövidí­tik a dolgozók szabad idejét. A szocialista kötelezettségvállalások között mindenütt szerepel a ter­mékek minőségének javítása. E téren jelentős eredmények szület­tek. A minőségi munka feltételei­nek hiánya, a mennyiség túlzott előtérbe helyezése azonban több üzemben rohammunkával járt. Emiatt csökkent az elsőosztályú termékek részaránya, nőtt a se­lejt, ami gondokat okozott az ér­tékesítésben. Mindebből megálla­pítható, hogy a gazdasági veze­tés, s a társadalmi szervek ver­senyszervező tevékenysége nem irányul még kellően a minőség javítására. Néhány vállalattól eltekintve, az újítómozgalom sem kapott kel­lő szerepet a jubileumi mun- versenyben, bár ez hozzájárul­hatna a hatékonyság növeléséhez, a szervezettség, a minőség javí­tásához. Sajnos, szakszervezett szerveink sem fordítottak erre kellő figyelmet. Jelentkeznek bi­zonyos formalitások is, ami ab­ban jut kifejezésre, hogy a ter­melési. gazdálkodási viszonyok változásait nem követi nyomon a versenyvállalások módosítása, az új helyzetnek megfelelően. Álta­lában hiányzik a versenyvállalá­sok rendszeres karbantartása. Rendszeresebbé váltak ugyan a brigádértékelések, mégis ezek gyakorisága elmarad az igények­től. Javult a verseny nyilvános­sága főleg az üzemi, és elsősor­ban a megyei sajtó jóvoltából, vi­szont eléggé hiányos a munka­helyeken. A verseny anyagi, er­kölcsi elismerésére is többet for­dítottak a vállalatok, ez azon­ban nincs összhangban mindenütt az elért eredményekkel. Eseten­ként a termelési lemaradás pótlá­sáért szervezett műszakokért lé­nyegesen több célprémiumhoz jut hozzá a dolgozó, mint az egész évben végzett becsületes, kiváló munkáért. — Milyen további feladatok állnak a szocialista munka- verseny-mozgalom résztvevői előtt? — Az SZMT elnöksége októ­ber közepén értékelte a jubileu­mi verseny addig elért eredmé­nyeit. Elismerését fejezte ki a versenyben résztvevő munkások­nak, műszakiaknak, az élenjáró szocialista brigádok tagjainak azért, hogy erőfeszítéseik nyomán minden eddiginél sikeresebb gaz­dasági évet zárhatunk a megyé­ben. Felgyorsult a fejlődés üte­me, s várhatóan, az ipar és a mezőgazdaság egyaránt 12—13 százalékkal termel többet, mint egy évvel korábban. Az év hátralevő időszakában minden erőfeszítést az idei ter­vek maradéktalan teljesítésére kell összpontosítani. Továbbra is a legfontosabb a minőség, a tech­nológiai fegyelem, a gazdálkodás, a termelés hatékonyságának ja­vítása. A vállalatok közötti együttműködés javításával, a szo­cialista brigádok mozgósításával, együttműködési szerződésekkel biztosítani lehet az éves tervek teljesítését. Ennek fontos feltéte­le a megfelelő munkahelyi légkör kialakítása, a dolgozók kisebb- n'agyobb gondjaival való fokozot­tabb törődés. Fontos feladata a sziakszervezeti szerveknek, hogy az 1977. évi tervek teljesítésére való mozgósítás mellett gondos­kodjanak arról, hogy a verseny lendületét átvigyék az 1978-as gazdasági évre, sőt, az V. ötéves terv hátralevő időszakára is. Ez­által előkészíthetjük középtávú célkitűzéseink maradéktalan meg­valósítását is — mondotta befe­jezésül Borsodi György. N. O. Bajkál A Bajkál a világ legmélyebb tava (mélysége: 1620 méter) és egyben Földünk legnagyobb édes­víz-tárolója. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Óceanológiai In­tézetének geofizikai expedíciója már két hónapja végez kutató munkákat a tavon. A tudósokat az általában a tengeri kutatások­hoz használt műszerekkel és be­rendezéseikkel szerelték fel, töb­bek között mélyvízi merülésre al­kalmas, irányítható ,.Pices” el­nevezésű laboratóriumokkal. Az expedíció célja: új adatokat gyűj­teni a világhírű tó eredetéről, je­lenéről és jövőjéről. A tudósok feltételezik, hogy a Bajkál-tó a tengerek mélyén le­vő hatalmas árkokhoz hasonlóan keletkezett. A kutatók meg akar­ják tudni, vannak-e a Bajkál-tó mélyén olyan geológiai szerkeze­tek, melyek a tengeri árkok szer­kezetéhez hasonlítanak. Amennyi­ben a feltételezés igaznak bizo­nyul, a Bajkál-tóban tengeri ku­tatásokat folytathatnak. • V „Pices” batiszkaf merülés előtt. Az expedíció tanulmányozza a Bajkál hordalékrétegét is. A tó­ba ömlő 336 folyó több ezer ton­na homokot, iszapot sodor magá­val. Különösen produktív e szem­pontból a Szélenga. Már a kutatók első merülései rekordot jelentettek: az ember először érte el 1410 méter mé­lyen a Bajkált. A kutatók külön­böző műszerek és készülékek se­gítségével mérik a víz hőmérsék­letét, vegyi összetételét, vizsgál­ják a tó mélyén élő organizmu­sokat, talajmintáikat vesznek. A „Pices” batiszkafok film- és te­levíziós berendezésekkel vannak ellátva, melyek segítségével nem­csak film- de képmagnós felvéte­leket is készíthetnek a tudósak. (APN—KS) Mindenkit meg kellett hallgatni... A solti általános iskola szép új épületét dicsérem, mire a helyi tanács elnöke, Prohászka János megjegyzi: — Valóban szép, mi is szeret­jük. Néhány évvel ezelőtt épült. Hanem ami új: a közelmúlt na­pokban kapott burkolatot a Gár­donyi utca. Anyaggal rendelkez­tünk, hétszáz négyzetméter felü­letre futotta. A munkát pedig az ott élők végezték el. Látni kellett volna azt a serénykedést! És mi­lyen kitűnő minőségű burko­lati... Hogy kevés a tanácsi pénz, megérti a lakosság. Azt is, hogy összefogással sok mindent lehet. A vízhálózat-bővítésben is lényegében lakossági erőből tu­dunk előbbre jutni. És ebben igen tiszteletre méltó a tanácstagok szerepe. — Név szerint például? — Vitele Gyuláné — ajánlja kapásból a tanácselnök. • Röviddel később első pillantás­ra is rokonszenves tanácstag-asz- szonnyal ülök szemközt. — A tanácstagi munkámról be­szélgetni?... Szeretném, ha kér­dezne, úgy könnyebb — adja tt.eg magát Vitekné Borika in­kább a tettekhez, mintsem a sza­vakhoz szokott közéleti ember szerénységével. — Mióta tagja a helyi tanács­nak? — A legutóbbi választáskor, 1973-ban kaptam meg ezt a bi­zalmat. És tagja vagyok a végre­hajtó bizottságnak is. Kissolton, tudja, ott a kiskocsma környéki három utca az enyém. Az a 46-os tanácstagi körzet. — Megválasztása óta milyen ügyekben-gondokban kérték ta­nácstagjuk segítségét a körzet lakói? — Eleinte a járda probléma volt az általános. És nagyon örü­lök, hogy a Damjanich és a Ka­zinczy utcában — bár ez utóbbi­ban nem egészen végig — sikerült közös erővel megoldani. Mostaná­ban a víz, a hálózatépítés a leg­sürgetőbb. Az emberek igénylik a sátortetős házat, a fürdőszobát. Ez természetes is. Mindenki sze­retne kulturáltabban, kényelme­sebben élni. Azt is tudja mindenki, hogy a tanács lehetőségeiből nem futja. Választóim, szintén a Kazinczy és Damjanich utcából, kezdemé­nyezték, hogy valamilyen úton- módon meg kellene csinálni azt a vízvezetéket. Ilyenkor lépnie kell a tanácstagnak, összehívtam az érdekelteket. Molnár József ék udvarán történt a megbeszélés. Ez nagyon fontos. Mármint az őszinte beszéd, hogy igazán igény­lik-e, mert csak így és így, anya­gi áldozatvállalással és társadal­mi munkával lehet róla szó. Miután közös nevezőn voltunk, elkészült a költségvetés. Bizony., elég nagy összegű. Akkor a mű­szaki csoport vezetőjével leszá­moltuk azt, amit társadalmi mun­kával elvégezhetünk. Ez körülbe­lül százezer forint. Utána eloszt­va a fennmaradó költségösszeget, telkenként ötezer forint jött ki. Nem kis pénz. Választóim na­gyobbik fele kölcsönt vett fel, de vannak, akik készpénzzel fi­zetnek. — S hol tart jelenleg a hálózat- építés? A kérdésre Vitek Gyuláné előbb, mint aki gondolatokat gyűjt, lehorgasztja fejét, majd hirtelen, szinte segítséget kérőn a szemembe néz és közli: — Nem azért mondom, de iga­zán nagy munka volt. Mindenkit meg kellett hallgatni, hogy való­ban akarja-é vagy sem. Most meg, amikor már nagyon kelle­ne csinálni,, kiderül, hogy á vállalatnál nincs cső... Annál borzasztóbb érzés talán nincs is, mint amikor kérdeznek, hogy: aztán lesz-e belőle valami, és az ember nem tudja ... Aztán közéleti tevékenysége kezdetéről kérdezem Vitek Gyu- lánét. — Talán azzal kezdődött, ami­kor a gyerekek iskolába jártak, hogy szülői munkaközösségi el­nök voltam. Előbb az osztályban, aztán az iskolában. Különben a mi családunk nagyon aktív. Fér­jem 1958 óta Dunaújvárosban, a 26-os építőknél szállítási brigád­vezető. Szerintem nagyon jó kö­zösségi ember. Most van folya­matban a pártba való felvétele. Engem már tavaly felvettek, és most járok a marxista—leninista középiskolába. A nagyobbik fiam 22 éves, la­katos. A kisebbik most tanulja az autószerelő szakmát Kecskeméten. Nem azért, mert az enyéim, de jó gyerekek. A nagyobbik fiam sokszor mondogatja viccelődve, hogy a mi családunk igazi mun­kás—paraszt—értelmiségi. Az utóbbit, merthogy ő érettségizett, magára érti. A parasztságot én képviselem. A minap is dicsért, hogy a búzás zsákot ilyen ügye­sen bekötni csak a tsz-paraszt tudja — sorolja derűsűen partne­rem. Vitek Gyuláné tanácstagasszony ugyanis, mint alapító tagja, 17 éve a solti Kossuth Tsz-ben dol­gozik. Perny Irén A SZEGEDI OPEEA KECSKEMÉTEN Verdi: Álarcosbál A Megyei Művelődési Központ operabérlet sorozatának második előadásaként Verdi középső al­kotói korszakának remekét lát­hatta és hallhatta csütörtökön este a színháztermet zsúfolásig megtöltő közönség. Szegedi ven­dégeink mindvégig kiegyenlített s egy-két ritmikai és intonációs bi­zonytalanságtól eltekintve egyen­letes produkcióval örvendeztették meg a hálás publikumot. Verdi-operát műsorra tűzni már eleve utat jelent a sikerhez; a há­lás szerepek, s a fordulatos cse­lekmény különleges élményt je­lent előadók és hallgatók számá­ra egyaránt. A szegediek komo­lyan vették a feladatot: mind a nagyobb, mind a kisebb szerepek meg formálói tudásuk legjavát igyekeztek nyújtani, melyhez megfelelő kiegészítésként társult a zenekar és a kórus teljesítmé­nye. Richard gróf szerepében Vargha Róbertét láttuk, aki a kisebb in­tonációs zavarok ellenére is be­bizonyította kiváló képességeit — különösen a második felvonás nagy szerelmi kettősénél. Karikó Teréz Amáliája egészében szug- gesztív, drámai erővel ábrázolt nőalak. A harmadik felvonás gyönyörű hangszínnel, széles di­namikai skálával megszólaltatott nagyáriája méltán aratott sikert. Vághelyi Gábor ideális operaszín­padi jelenség: René alakításából nemcsak kulturált, megbízható énekesi, hanem színészi teljesít­ményét is meg kell említenünk. Vámossy Éva egyenletesen fejlő­dik pályáján a jelek szerint; ki­tűnő Oszkárja egyik nagyon fon­tos állomása lehet ennek a fej­lődésnek. Magabiztosan könnyed előadásmódja nagyszerűen érzé­keltette a környezetével kontrasz- táló apród kedves figuráját. Gort- va Irén mágikus erővel ábrázol­ta a néger jósnö, Ulrika alakját, drámai altja jól illik a szerep karakteréhez. A többi szereplő közül Kenes- sy Gábor, Komonyi László és Huszár Ferenc érdemel még em­lítést. Mindhárman kellő zenei érzékenységgel illeszkedtek a tel­jes előadói gárdához. A zenekar teljesítménye felvonásonként egy­re jobb és kiegyensúlyozottabb volt. Várady Zoltán karmester a kezdetben tapasztalható egyenet­lenségeken felülemelkedve igye­kezett kézben tartani a teljes elő­adói apparátust. Horváth Ágnes Korszerűsítik a közvilágítást Még az idén egymilliós költ­séggel felújítja a megyeszékhely néhány területén — az ugyancsak rászoruló — közvilágítást a DÁV nagykőrösi üzemigazgatósága. E munkálatok nyomán megújul pél­dául a Széchenyi tér két olda­lának, a Bethlen körút egy ré­szének és a Nagykőrösi utca pá­ros oldalának közvilágítása. • Szibéria gyöngyszeme, a Bajkál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom