Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

IDŐJÁRÁS Várható IdSJári« ma éltig i (elhSAI* vonulások záporokkal, a magasabb falcvéid helyeken hóiAporokkal. Fo- kotatoaan meierAiSdd, elflbb a Dunántúlon, KéiObb máiból la «■aaknvugatlra, «lukira forduld «61. A legalacsonyabb éjstakal hfl* mdrséklet o-piuii 5 fok kOibtt, a legmagasabb nappali hdménék* ■±u...£im.,»foJ<.-k.MLl^.Tn __________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I PETŐFI ■'4V1­NEPE Értekezlet a megyei pártbizottságon Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács tegnap együttes értekezletet tartott Kecskeméten, a pártszékhózban a megyei pártbizottság titkárai, osztályveze­tői, a megyei tanács elnökhelyettesei, osztályvezetői, a váro­si. járási pártbizottságok első titkárai, a városi tanácsok el­nökei és a járási hivatalok elnökei részvételével. Az értekezleten Horváth Istvánnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának megnyitója után dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztatót az 1977. évi gaz­dálkodás tapasztalatairól és az 1978. évi gazdasági munkára való felkészülés feladatairól. Ezután dr. Matos László, a me­gyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője tájékoz­tatta a részvevőket az MSZMP Központi Bizottsága 1977. ok­tóber 20-i ülése alapján a hosszútávú külgazdasági politiká­nak és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről. Az értekezlet Horváth István zárszavával ért véget. Nemzetközi ifjúsági találkozó Leningrádban Október és az ifjúság címmel több, mint száz ország nemzeti ifjúsági és diákszövetségének négyszáz küldötte, valamint nyolc nemzetközi és regionális ifjúsági diákszervezet képviselőinek rész­vételével nemzetközi ifjúsági ta­lálkozó kezdődött kedden Lenln- gródban, A magyar Általak kép­viseletében Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának vezetésé­vel vesz részt küldöttség a négy­napos rendezvényen. Az Ifjúsági találkozó keretében nemzetközi elméleti konferenci­át tartanak. Kedden délelőtt a Taurtszl palotában összegyűlt küldöttek Borisz Pasztuhovnak, a Komszomol KB első titkárának megnyitó szaval után nagy taps­sal fogadták Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb TanáJ csa Elnöksége elnökének a ta­lálkozó résztvevőihez Intézett üd­vözletét, Ezt követően az Október, a mat világ és az Ifjúság című elméleti konferencia plenáris ülésén Va- ovim Zaglagyín, az SZKP KB póttagja, a Központi Bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályá­nak helyettes vezetője október eszméinek a nemzetközi ifjúsági mozgalomra gyakorolt hatásáról beszélt. A következő előadást Borisz Pasztuhov tartotta, s eb­ben a szovjet Ifjúsági szövetség tevékenységét Ismertette. A ple­náris ülésen több külföldi kül­döttség vezetője is felszólalt A konferencia ma folytatja munká­ját. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 275. szám Ára: 90 fillér 1977. november 23. szerda ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN Alig van már termény a szán­tóföldön és a kertészetben. Az el­múlt hetekben szervezett mun­kával, külső segítséggel. kevés kivétellel mind betakarították a gazdaságok. Baja és Szabadszál­lás környékén található kisebb területen szedetlenül a vetőmag­nak termesztett kukorica, a Tisza mentén a savanyításra váró ké­sel káposzta. A november végi fagyos napok előtt talán még ezt is sikerül összegyűjteni. Az őszi betakarítás minden ed­diginél nagyobb feladat volt Bács-Kiskun megyében, hiszen számos zöldségféle, szántóföldi és kertészeti növény jó termést ho­zott. Helyenként pótolta az ár- és a belvíz, valamint az aszály okoz­ta veszteséget. Tiszakécskén a szőlő és más kertészeti növény fizette meg a gondos ápolást, talajerőpótlást. Dunavecsén a sárgabarack adott Sóval nagyobb termést a tavalyi­Gépvásárlásra 680 millió forint nál. Jánoshalmán a Petőfi Tsz iparszerűen termesztett kukori­cája hozott 70 mázsa fölötti át­lagtermést. A lászlófalvi Egyet­értés Tsz-ben pedig a paradicsom átlagtermése haladta meg a hek­táronkénti félezer mázsát. Mindezekből kitűnik, hogy a kertészeti ágazatokban két-há- rom éve elkezdett korszerűsítés, a munkafolyamatok gépesítése, a szakszerű növényvédelem mind­inkább meghozza a várt ered­ményt. Ezt a következő hetekben a mérlegkészítés alkalmával is figyelembe veszik a mezőgazda- sági üzemek. A kései érésű káposztát szállítják a tiszakécskei határban. • Ahol a tiszántúli talajvédelmi és talajjavító vállalat földgépei dolgoznak, a következő években para­dicsomot termeszt Iparszerűen a tiszakécskei Tlszagyöngye Tsz. Az állami gazdaságokon kívül 108 tsz, 36 szakszövetkezet, hét mezőgazdasági közös vállalkozás és két halászati szövetkezet ké­szít mérleget. A közös vagyon számbavételén mindenütt dolgoz­nak a leltározó bizottságok s ez­zel egyidőben összegzik a gazda­sági eredményt. Bács-Kiskun me­zőgazdasági üzemeiben hozzáve­tőlegesen tíz és fél milliárd fo­rint értékű álló- és forgóeszközt kell felmérni. Sokhelyütt adatfel­dolgozó gépen pontosítják a szá­mokat, segítik a számviteli dol­gozók munkáját. Bács-Kiskun mezőgazdaságában elég jelentős beruházást valósí­tottak meg 1977-ben. Üjabb sza­kosított telepek épültek és já­rulékos létesítményekkel egészül­tek ki a kertészeti és a szántó­földi növénytermesztő ágazatok. Nem végleges adatok szerint 680 millió forintot költöttek a mező- gazdasági üzemek különböző gé­pek beszerzésére. Számos gazda­ság vásárolt nagy teljesítményű hazai és külföldi gyártmányú erő­gépet, s egészítette ki a cukorré­pa. a napraforgó, a kukorica ter­mesztés, valamint a kertészeti ágazatok gépsorait. A termőtalaj tápanyagpótlására a tavalyihoz képest két és fél százalékkal több műtrágyát vásá­roltak, bár ez a növekedés alat­ta marad a műtrágyafelhasználás népgazdasági tervben előirt üte­mének. Különösen elhanyagolt ágazat volt 1977-ben is a rét- és legelőgazdálkodás, holott ennek a korszerűsítésével növekedne a gyepterületek tömegtakarmány termése, és 'jelentős szántóföldi terület szabadulna fel más nö­vény termesztésére. Az idei gazdálkodás eredmé­nyeinek mérlegelése módot ad majd a következő évi üzemter­vek gondosabb elkészítéséhez. Az idén számos gazdaságban a ter­vezettnél magasabb zöldség-, gyümölcstermés betakarítása, munkaszervezési és pénzügyi problémákat okozott. Ezek a ne­hézségek azonban áthidalhatók. Az egész évi munka mérlegelése alkalmával ennek a módját is megtalálják a közös gazdaságok. V. E. — K. A. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet ba­romfitenyésztő ágazatának szocialista brigádjai a csepeli munkások példája nyomán az év elején fel­hívással fordultak a mezőgazdasági szövetkezetek-, ben és társulásokban dolgozó szocialista, illetve az e címért küzdő brigádokhoz, műhelykollektívákhoz, ágazatokhoz, hogy csatlakozzanak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett mur.kaverseny-mozgalomhoz. Tegnap a következő értesítést küldte Füzesi Já­nos, a szövetkezet állattenyésztési főágazatvezetője: „A 60. évforduló tiszteletére tett vállalásunkat 41 nappal a kitűzött határidő előtt teljesítettük. A szocialista brigádok vállalása az volt, hogy az év végéig 24 ezer mázsa baromfihúst értékesítenek, ötvenegy napos korban 1,45 kilogrammos átlag­súllyal adják át a csirkéket a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnak, az egy kiló baromfihús elő­állításához 2,3 kiló takarmányt és 0,37 kiló üzem­anyagot használnak fel, s az elhullás nem haladja meg a 3 százalékot. Vállalásunkat tegnap reggelig teljesítettük, ugyanis 24 ezer 2 mázsa baromfihúst állítottunk elő. Az egyéb vállalásainkat pedig je­lentősen túlteljesítettük, ugyanis a takarmányfel­használás 2,27, az üzemanyag pedig 0,33 kilogramm lett, s a technológia pontos betartása mellett öt­venegy napos korban 1,51 kiló átlagsúllyal értéke­sítettük a csirkéket. Mindamellett az elhullás nem haladta meg a 2,1 százalékot." A baromfitenyésztő ágazatban három szocialista kollektíva: a Dobó Katica, a Hámán Kató és a Gierek és Schmidt hivatalos megbeszélései • Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja, aki hétfőn délután érkezett a lengyel fővárosba, megkezdte tárgyalásait Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első tikárával. Schmidt a hét végéig tartózkodik Lengyel- országban. (Telefotó — AP —- MTI — KS.) ENSZ-határozat a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról Az ENSZ közgyűlésének 1. szá­mú, politikai bizottsága határo­zatot hozott a nukleáris fegyver- kísérletek általános és teljes be­tiltásáról. A határozat általános vélemény szerint azt a célt szol­gálja, hogy csökkenjen a nukleá­ris háború veszélye. A vitában részt vevő 91 állam közül 89-en szavazták meg a ja­vaslatot, amely felszólítja az Egyesült Államokat, Nagy-Britan- niát és a Szovjetuniót, hogy a nukleáris fegyverkísérletek kor­látozásáról folytatott tárgyalásai­kat rövid időn belül eredménye­sen zárjak le. Egyedül a Kínai Népköztársa­ság szavazott a határozat ellen, Franciaország pedig tartózkodott. * A világűr békés célú felhasz­nálásáról folyó vitában felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képvlselője. Elégedetten nyilatkozott az e té­mában folyó nemzetközi együtt­működésről. Emlékeztetett rá, hogy húsz évvel ezelőtt bocsátot­tak a világűrbe az első mester­séges műholdat, a szputnyikot. Üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az idén májusban létrejött megállapodást a világűr békés célú felhasználá­sában folytatandó együttműkö­désről, A különleges politikai bizott­ságban az Izrael által megszállt arab területek arab lakosságának embert jogait sértő módszerekről folyó vitában felszólalt Halász András, a magyar küldöttség tag­ja. Hangsúlyozta, hogy a közel- keleti rendezés egyik súlyos aka­dálya a megszállt területeken folytatott izraeli politika, amely e területek jelentős részének be­kebelezésére irányul és ezzel el­fojtja az ott élő palesztin nép törekvéseit. A magyar küldött^ ség szerint a bizottságnak el kell érnie, hogy Izrael tudomására hozza: mindaddig nem számíthat jogainak elismerésére, ameddig nem teljesíti kötelezettségeit a palesztin nép és az arab orszá­gok iránt. A 3. sz. bizottságban „A« ENSZ intézményrendszere tevé­kenységének javítása az embert jogok hatékonyabb érvényesíté­séért’’ című napirendi vitájában felszólalt Geréb Sándorné, a ma­gyar küldöttség tagja. Hétfőn terjesztették az ENSZ- közgyűlés plenáris ülése elé azt a határozati Javaslatot, amely sürgeti, hogy állítsák le a Dél­afrikai Köztársaságba irányuld külföldi beruházásokat. A javaa- latról várhatóan a jövő héten szavaznak, miután a közgyűlés lezárja a Közel-Kelettel foglalko­zó vitáját. (MTI) HATÁRIDŐ ELŐTT NEGYVENEGY NAPPAL A hartaiak teljesítették vállalásukat Kossuth Zsuzsanna szocialista brigád több, mint félszáz tagja a kezdeményezőkhöz méltóan dere­kasan helytállt. Munkájukhoz jelentős segítséget kaptak partnereiktől, akikkel szocialista együttmű­ködési szerződéseket kötöttek. A naposbaromfi szál­lítását végző Hunniahibrid társulás megyei tagja a rémi Dózsa Tsz, a felnevelt állatokat átvevő Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vállalat, valamint a tá­pokba keverhető premlxet szállító Phylaxia ugyan­csak teljesítette a szerződésekben vállaltakat, s ez­zel hozzájárult a hartaiak sikeréhez. A munkaverseny mozgalom folytatását is terve­zik a hartaiak. A jövő évi versenyvállalási feltéte­leiket kidolgozzák, és ennek alapján kezdeménye­zik 1978-ra a versenymozgalom továbbfolytatását az ország valamennyi mezőgazdasági üzemének. Cs. I. Iparfejlesztés „A gazdaságos export erő­teljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a jelentős szerepet játszó, versenyképes termelő­ágakat fejlesszük, és számot­tevően növeljük a magas fel- dolgozottságú termékek ará­nyát” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i üléséről ki­adott közleményből. Ahogy a magas házban föl­felé igyekvő embernek emele­teket kell megjárnia, a gazda­sági fejlődés is szakaszokra osztható. Ahol ma tartunk, ott a további haladás objektiv feltételévé vált a szelektivitás előtérbe kerülése, azaz nem kedvünktől, belátásunktól függ, utat engedünk-e neki. A ma­gyarázatot a „kicsi * belső piachoz mérten a „nagy” ter­melés adja. Egyszerűbben: nem kell, de nem is tudunk mindent magunk előállítani, mert megfizethetetlenül sok­ba kerülne, azaz nem vagyunk képesek erre. Arra azonban igen, hogy például kiválasszuk a fényforrásgyártást, mert itt gazdag a szellemi háttér, a gyártási tapasztalat, az áru kelendő, anyagigénye relative csekély, a termék bármely piacon állja a versenyt. Megengedve a leegyszerűsí­tést: gabonakombájn helyett fénycsöveket, villamosizzókat, ezt mutatta a rostálás. Továb­bá: egyre több haszonnal ke­csegtet a kábelgyártó gépek kivitele, a kereslet a kábelek iránt világszerte folyamatosan és gyorsan növekszik. A köny- nyűiparban a kötöttárugyár­táshoz fűzhetök jogos üzleti remények, s ennek jegyében míg 1975-ben az összes textil- ruházati anyagból 16 százalék készült kötött technológiával, 1980-ra az arány húsz százalék­ra emelkedik. Tapasztalatok és vizsgála­tok egybehangzóan bizonyít­ják, kialakíthatók úgyneve­zett fejlesztési-blokkok is, így ■komplex egészségügyi rendsze­rek itthoni és külföldi eladás­ra. Amibe az injekcióstü és a röntgengép éppúgy beleérten­dő, mint a betegek adatainak számítógépes feldolgozása vagy a hordozható elektroni­kus diagnosztikai eszközök. Ezen belül is lehet persze sze­lektálni, mi az, amit itthon állítsunk elő, s amit esetleg másutt érdemes — gazdaságos — legyártatni. Lényeges mér­legelési szempont ugyanis a a rendelkezésre álló anyagok minél értékesebb fölhasználá­sa. Ennek ismeretében már ért­hetőbbé válik, miért tapaszta­lunk a fejlesztés ütemében — szándékkal elért — különbsé­geket. Az ötödik ötéves terv­ben például mérséklődik a vaskohászat részesedése az alapanyagtermelő ágazatok árukibocsátásából, holott fej­lesztjük a vaskohászatot is. Am úgy, hogy nála lényegesen gyorsabb lesz a szerves és szervetlen vegyipari termékek gyártásának növekedése. A gépiparban a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, a mű­szeripar lépésritmusa bizonyul szaporábbnak, a gépek és gé­pi berendezések gyártásáé re­lative lassul, de úgy. hogy ezen belül fokozódik az ener­getikai berendezések kibocsá­tása. A szelektivitás tehát nem merev, s főként nem örökös érvénnyel működtetett rosták rendszere, hanem — bár meg­lepően hangzik — a rugal­masság kifejezője. Rugalmasságunk egyik bi­zonyítója, ha megnő az úgy­nevezett követő fejlesztések Jelentősége, azaz néhány gyár­tási területen az élenjáró technika, technológia kidolgo­zását vállalhatjuk reális cél­ként, másutt viszont a külföl­dön rnár alkalmazott megol­dások átvételét, meghonosítá­sát állítjuk a középpontba. Ezt teszik ma a gyógyszer- iparban, ahol a terméklistát \8zükíteni kell, mert van ter­mékcsoport. ahol világvi­szonylatban jegyzett eredmé­nyeket mutathatunk fel, s olyan is, ahol nem jutunk öt­ről a hatra, Nem azzal egyenlő a sze­lektivitás, hogy a jót meg a rosszat szétválasztjuk — nagy baj, ha ezt értik alatta, már- 'ttedifl vannak, akik így véle­kednek —. hanem a jó és a még jobb, a rövidebb és a hosszabb távon értékes, hasz­nos közötti választás, vagy ha úgy tetszik, válogatás. A lé­nyeg a ráfordítással összeve­tett hozam, azaz lehet valami anyag- vagy munkaigényes, attól még nem hull át a ros­tán, ha a ráfordítás és a ha­szon aránya kedvező. A sze­lektivitás: állásfoglalás. An­nak kimondása, mit tekintünk a gazdaságban — távlataiban is — jónak, hatékonynak, tár­sadalmit ag értékesnek. M. O. , uhjihlbi—iflimi] imsuemmamsami SAJTÓPOSTA . «. oldal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom