Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 23. o s c ni é ii v e k sorok!) a n NAIROBI ________________ J oszlp Broz Tito jugoszláv ál­lamfőit hivatalos látogatásra hív­ta meg Idl Amin ugandai elnök — jelentette be a kampalai rá­dió. A közlemény szerint a hiva­talos meghívást a néhány napja Ugandában járt Dusán Ilijevics jugoszláv energetikai és ipari mi­niszternek nyújtották át. (AFP) SZÓFIA A Bolgár KP KB meghívására hétfőn Bulgáriába érkezett Jero­nimo Arnedo Alvarez az Argen­tin KP KB főtitkára. (MTI) HAVANNA______________________ Kubai hivatalos személyiségek és mintegy ötven amerikai társa­ság képviselője vett részt a „Bu­siness International” által szer­vezett havannai kerekasztal-kon- ferencián. A háromnapos találko­zó célja a két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok előmozdí­tása volt. (Prensa Latina) SCHWERIN_____________________ K étszáz tudós, kultúrpolitikus, Író és művész tanácskozik az NDK-beli Schwerinben a szocia­lista kultúra időszerű kérdésedről, az osztályharcban megnyilvánuló ideológiai küzdelemről. A há­romnapos értekezleten az európai szocialista országokon kívül Mon­gólia és Vietnam képviselői vesz­nek részt. (ADNJ BOGOTA_______________________ A kolumbiai kormány hétfőn este a Magdaléna folyó áradása miatt szükségállapotot rendelt el az ország jelentős részén. Az ára­dás következtében már eddig is 400 család maradt fedél nélkül, és több ezer lakóház került ve­szélybe. (EFE) HELSINKI______________________ K ét személy meghalt és töb­ben megsebesültek a Finnország nyugati, partján fekvő Rauma vá­rosában, ahol robbanás következ­tében összeomlott a Raikka-társa- ság robbanószerkezeteket gyártó üzeme — jelentette a helsinki rádió. A robbanás oka egyelőre ismeretlen. (AP) TURKU_________________________ K eddre virradó éjjel meghalt a szombaton született finn ötös­ikrek egyike — közölte a turkui kórház szóvivője. A hatodik hó­napban világra jött öt csecsemő közül a legkisebb súllyal szüle­tett kislány halt meg. (AFP) MILANO A milánói tőzsdén kedden há­romnegyed órán át szünetjelt a forgalom, mert egy Ismeretlen telefonáló azt közölte, hogy az épületben bombát rejtettek el. A tőzsde épületét azonnal kiürítet­ték, de a rendőrök semmiféle robbanó szerkezetet nem találtak, (Reuter) MADRID A háromnapos látogatáson Madridban tartózkodó Soares portugál miniszterelnök találko­zott János Károly spanyol ki­rállyal. Képünkön: a két állam­férfi a madridi találkozón. (Te- lefotó — AP — MTI — KS) Kalóztámadás Brutális kalóztámadás érte a :.Lindin«er Ivory” nevű dán fe­hérhajót hétfőn reggel, miközben békésen várakozott Nigeria part­jai mentén. A támadók megölték a hajó kapitányát és a legény­ségnek mind a 14 tagját megse­besítették, közölték kedden a ha­jó tulajdonosai. A dán teherhajó Bzerimt á mintegy 20 főből álló kalózbanda a legénység több tag­jával kegyetlenkedett, a hajó ka­pitányát lelőtték és holttestót a tengerbe dobták. Kétórás táma­dásuk alatt összetörték a nfy° rádiókészülékét. írógépeket zsák­mányoltak és a tonge^szek sze- mélyi holmijait iop&odták^óssze. Budapesten ülésezik aVarsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi bizottsága no­vember végén, december elején Budapesten tartja soron követ­kező ülését. Az ülésen megvitatják a Varsói Szerződés katonai szerveinek tevékenységével összefüggő Időszerű kérdéseket. (MTI) Lubomir Strougal Bécsben • Bécsbe érkezett Lubomir Strougal (bal oldalt) csehszlovák minisz­terelnök, akit a repülőtéren Brúnó Kreisky osztrák kancellár és Willi­bald Pahr külügyminiszter fogadott. (Tclefotó — AP.) A világsajtó nagy terjedelem­ben foglalkozik azzal a hírrel, amely szerint Varsóban megkez­dődtek Edward Gierek és Hel­mut Schmidt tárgyalásai. A meg­beszélések természetesen felöle­lik a kétoldalú kapcsolatok szé­les skáláját, Természetesen — mondjuk; és voltaképpen ez a legörvendete- sebb az egész eseményben. Az, hogy 1977-ben a Német Szövet­ségi köztársaság és a Lengyel Népköztársaság csúcsszintü, az eredményeket és a nehézségeket őszintén taglaló, jó légkörű meg­beszélése már nem számít szén- zációrták.­Nem volt olyan nagyon régen, amikor annak számított. A két ország közötti viszonyban súlyos és jobbára negatív a történelmi örökség — Európa e két nagy nemzete az évszázadok folyamán enyhén szólva nem mindig élt a béke felhőtlen ege alatt egymás szomszédságában. Van valami szomorú jelkép abban is, hogy a történelem legpusztítóbb vérontá­sa, a második világháború is ép­pen Lengyelország náci leroha- násával kezdődött. Sok mindennek kellett ahhoz történnie, amíg — néhány esz­tendeje — a lengyel—NSZK szer­ződés óriási mértékben hozzájá­rulhatott egy új európai korszaki az enyhülés jótékony láncreak­ciójának megindulásához. Lengyelország gyökeresen meg- újhodott és ma már a* NSZK- ban is olyan kormány van ha­talmon, amely — a jobboldalt ellenzékkel vívott küzdelmek so- •rán — komolyan szakítani akar történelmi múltjának sötét voná­saival. Mindhárom időbeli dimenzió — múlt, jelen, jövő — érthetővé te- szi, hogy a varsói találkozó irán­ti érdeklődés messze túlmutat a két ország határain és valóban világméretűvé vált. H. E. önvallomás egy pszichózisról Az utóbbi években az enyhülésellenes nyugati propaganda több alapvető tételt ismételget unos-untalan. Az egyik állítás szerint a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasága súlyos struktu­rális gondokkal küzd, ezért a gazdasági kapcsolatok fenntartásával a fejlett tőkés országok — úgymond — „segítséget” nyújtanak a szo­cialista országoknak, amelynek fejében politikai engedményeket csi­karhatnak ki tőlük. (Lásd az úgynevezett emberi jogok kérdésében beindított és napjainkban is folyó túlfeszített kampányt.) A másik alapvető tétel azt mondja, hogy a Szovjetunió strajtégiai erőfölényre törekszik, s ez veszélyezteti a világbékét. Különösen az amerikai politológusok és katonaiszakírók hajtogatják, hogy az erő- egyensúly az Egyesült Államok káróm tolódott el és a katonai terü­letek döntő részében a Szovjetunió erőfölényben van. Amennyiben a jelenlegi trendek folytatódnak, az Egyesült Államok elveszítheti vi­lágpolitikai kezdeméyező szerepét Mi az igazság ez utóbbi állítással kapcsolatban? George F. Kennan egyike a vezető amerikai „szovjetológusoknak”. Valamikor a hidegháború egyik apostola volt és oroszlánrészt vállalt az úgynevezett Truman-elvnek, a Szovjetunió és a világszocializmus „megfékezésének” elméleti kidolgozásában. Később az ötvenes évek­ben sokáig moszkvai nagykövetként tevékenykedett. Jelenleg tudo­mányos munkát folytat és gondolkodásmódját a realitásoknak a fel­ismerése, az enyhülés bizonyos elfogadása jellemzi, ö írja: ;,... A történelem bebizonyítot­ta, hogy a modem nemzeti ál­lam akkor is háborúba bonyolód­hat, ha létfontosságú érdekeit nem fenyegeti veszély. Elméleti­leg ma is teljesen lehetséges, hogy a két nagyhatalom egymás elleni háborúba sodródjon még akkor is, ha nincsenek köztük döntő konfliktusok —, éspedig csak a fegyverkezési verseny bel­ső dinamikája folytán. Tudjuk, hogyan történik ilyes­mi: van egy hadsereg, amelynek létét indokolni kell. A hadsereg­nek van egy tervezési vezérkara. A tervezési vezérkarnak konstru­álnia kell egy lehetséges háborús esetet, hogy az illetékes hatósá­gok és a fegyveres erők tudják, mire kell felkészülniük. Idetarto­zik természetesen egy bizonyos ellenfél elképzelése is. Potenciá­lis ellenfélnek a legjobban a leg­közelebbi és a leghatalmasabb szomszéd illik be, ezért ezt vá-, taszítják ki erre a szerepre. Neki azután a leggonoszabb szándéko­kat tulajdonítják. Ezeknek a szándékoknak a valóra váltásá­hoz racionális okokra nincs szük­ség, elegendő maga a« a tény, hogy katonai szempontból képes, illetve képesnek tartják a meg­felelő műveletek végrehajtására. Nálunk katonai részről ismétel­ten hangoztatják, nem foglalkoz­hatunk az ellenfél valóságos szándékaival, csak lehetőségeivel és képességeivel számolhatunk. Feltételezzük róla, hogy minden elgondolható gonosz dolgot akar elkövetni ellenünk, amire csak képes, illetve amire mi őt képes­nek tartjuk. Ilyen módon a politikai ellen­feleknek többé-kevésbé ésszerűen cselekvő vezető csoportja helyé­re egy érzelmi színekkel festett szörnyeteg lép, amelynek nin­Megérkezett Kolumbiába a magyar pártküldöttség BOGOTA A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tag­jának, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével Latin-Ame- rikába utazott, kedden megérke­zett útjának első állomására, Bo­gotába. A kolumbiai főváros re­pülőterén a Kolumbiai Kommu­nista Párt vezetői üdvözölték a delegációt. A magyar pártküldöttség ked­den megkezdte tárgyalásait a ko­lumbiai testvérpárt vezetőivel. (MTI) Egyiptomi kommentár Szadat látogatásáról „Történelmi jelentőségűnek” minősítette Szadat elnök Jeruzsá­lem! útját hétfőn este egy hiva­talos egyiptomi szóvivő, aki az élnek kíséretében maga is járt Jeruzsálemben. Szerinte Szadat látogatása „100 százalékos sikert” hozott a genfi közel-keleti érte­kezlet előkészítésében, és „har­minc óra alatt sikerült felszá­molni a harminc év ellenséges­kedéseit”, A szóvivő hangoztatta: Anvar ' Szadat „kizárólag azzal a céllal ment Jeruzsálembe, hogy előké­szítse a genfi konferencia össze­hívását”. Mint mondotta, az Iz­raeliek a háromnapos látogatás alatt szerették volna rendezni az összes problémákat s helyben megkötni a békeszerződést”, Sza­dat azonban visszautasította eze­ket az ajánlatokat hangoztatván, Á hogy Jeruzsálembe őt csakis a genfi értekezlet ügye vezérelte. Ebben az egyiptomi elnök töké­letes sikerrel járt” — mondotta a szóvivő. Nem bocsátkozott azonban az „eredmények” részle­tes ismertetésébe. A keddi A1 Ahram úgy tudja, hogy Izrael a Sínai-félsziget meg­szállt részének azonnali vissza­adását ígérte egy külön egyipto­mi-izraeli békeszerződés azon­nali megkötéséért, de Szadat visz- szautasítóttá ezt az ajánlatot, az­zal, hogy nem egy különálló szer­ződésért jött Jeruzsálembe, ha­nem azért, hogy követelje, az iz­raeliek kivonulását az összes megszállt arab területekről és egy palesztin állam létrehozását. Anvar Szadat szombaton a par­lamentben számol be jeruzsále- ml tárgyalásairól. Ezt megelőző­en azonban Kairóban tanácsko­zik Nimeri Szudánt elnökkel. (UPI, Tteuter, AFP, DPA, MENA) A hatodik kontinens kincsei csenek más érdekei és más gon­dolatai, csak fanatikus rombolá­si szándéka. Ezt a kieszelt ellen­felet minden lehetséges katonalj szervezeti és pszichológiai erény­nyel felruházzák. Nála minden rendben van — nálunk természe­tesen nem. Valamennyi fegyvere a legmodernebb, és kifogástalan állapotban van. Csapatainak har­ci szelleme semmi kívánnivalót sem hagy hátra, természetesen a fegyelem sem. Mi így fogalma­zunk: A legrosszabb eset feltéte­lezése. Magától értetődik, hogy egy ilyen ellenféllel szemben az em­ber sohasem lehet elég erős. Bár­mennyire fegyverkezünk is, ez sohasem elég. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet megfelelően megold­juk, egy nép egész életét kellene egy háborús helyzethez Igazítani, ami — mint mondják — az el­lenfél természetesen már régen megtett. Persze a pszichózis terjesztői szerint ugyanez történik a ki­eszelt ellenfélnél is. Ugyanabból a feltételezésből indul ki, ugyan­azoknak a kényszereiknek van alávetve, s ennek megfelelően be­szél és cselekszik. Ezeknek a pszichopata ref­lexieknek aZ összjátékábói kelet­kezik az a helyzet, amelyben minden lehetséges. Politikai oko­kat már régen nem firtat senki. A kiagyalt dolog realitássá vá­lik, a lidérces álom valósággá. Végül az embereknek — főleg az államférfiaknak és a katonai ve­zetőknek — jóformán hihetetlen­nek tűnik, hogy az a háború, amelyre olyan sokáig és olyan alaposan felkészültek, ne követ­kezzék be.. Területe másféleszer akkora, mint Európa. Antarktisz, a hato­dik kontinens. Januárban, az év legmelegebb hónapjában mínusz 29 fok itt az átlaghőmérséklet. A májusban kezdődő délsarki tél idején mínusz 50 fok alá száll a hőmérő higanyszála. A jeges vi­harok szántotta tájon az életnek szinte csupán a nyomai fedezhe­tők fel. A hatalmas területet 29 millió köbkilométer jég borítja, a föld felületén található édesvíznek több mint a fele található itt szi­lárd halmazállapotban. Ha ez a jég elolvadna — 60 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét, s fenyegetné valamennyi tengermeliéki ország lakosságát. A kontinens széleiről időnként akkora jégszigetek szakadnak le, amelyiken egy-egy Belgium nagy­ságú ország is elférne. És mégis: ez a csillogó jégsivatag, amelyen fél évig a sarki éjszaka sötétlik, az emberiségnek kimeríthetetlen kincseskamrájává válhat. Itt len­ne talán az ígéret földje? Nemrég fejeződött be London, ban 13 ország háromhetes ta­nácskozása Antarktisz jövőjéről. Argentina, Ausztrália, Belgium, Chile, Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Japán, Üj-Zéland, Norvé­gia, Dél-Afrika, 'Lengyelország, a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői még 1961-ben egyezményt kötöttek, amely sze­rint a hatodik kontinens minden tudományos vállalkozás számára nyitott, ugyanakkor tilosak ott a kutonai akciók, atomkísérletek, a radioaktív szennyeződés raktáro­zása. Az aláíró államok ezenkí­vül kötelezték magukat, hogy 1991-ig lemondanak mindenféle felségjogról ezen a területen. A tárgyaló feleknek azonban — most első ízben — foglalkozniuk kellett a legújabb tudományos eredményekkel, amelyek felkel­tették a terület iránti gazdasági érdeklődést. Kiderült, hogy a Dé­li-sark jégsapkája »alatt hatalmas nyersanyag-lelőhelyek hevernek. Amerikai geológusok 1973-ban földgázmezőt fedeztek fel. Becslé­sük szerint az antarktiszi gáz­készletek 85 milliárd, az olajtar­talékok 2 és fél milliárd köbmé­tert tesznek ki. A hegyekben nagy kiterjedésű szénmezők rejtőznek. A geológiailag hasonló területeken vas-, réz-, nikkel-, cink-, man­gán-, moiibdén- és nemesfém­készleteket találtak. Az év ele­jén amerikai és nyugatnémet geo­lógusok urán után is kutattak. Szovjet, lengyel,• japán és chilei halászok — részben úszó feldol­gozó üzemekkel — nagy fehérje- tartalmú ráikfélesélgeket fogtak. Szakértők szerint évente, min­den ökológiai kár nélkül, ötven­millió tonna rákot lehetne az An­tarktiszt környező tengerekből ki­használni. Az Antarktisz-szerződés egy mind ez idáig ismeretlen nem­zetközi együttműködést hozott létre. Néhány kutatóállomást több ország közösen működtet, szoká­sosak a személycserék és az ész­leletek kicserélése. A tudósok at­tól félnek, hogy a gazdasági érd»» kék megbonthatják ezt a szép összhangot. Attól is tartanak, hogy a bányászat és az ipar ki­építése megzavarná a természet . kialakult rendjét: nemcsak az ál­latokat és növényzetet fosztaná meg a kialakult környezetüktől, A de geológiai és meteorológiai vál­tozásokra is vezethet. Ha a szerződést 1991 utánra nem hosszabbítanák meg, az ér­dekelt államok közötti konfliktu­sok szinte elkerülhetetlennek lát- szanak. Hét állam már 1908-ban területi igényeket jelentett be, részben azonos körzetekre, újab­ban pedig 200 mérföldes felség­jogot a déli óceánra. A kutatás­ban élenjáró és a világpolltikai- lag legjelentősebb két ország, a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok azonban mind ez Idáig nem jelentettek be igényt, és nem is­merik el a többi országok ilyen irányú törekvéseit sem. így kí­vánják megakadályozni, hogy a déli kontinens a nemzetközi cí- vódások színtere legyen. ígéret földje? Bízzunk benne, hogy az Antarktisz valamennyi kincsével az emberiség céljait szolgálja majd és a jövőben Is a béke, az együttműködés és nem a nemzetközi viszályok színhelye lesz. G. I. Természetesen Kennan nem veszi, nem is veheti figyelembe az amerikai imperializmus természetét, a katonai—ipari komplexum ösz- szefonódásából eredő külpolitikai megfontolásokat és célokat. Azon­ban ráérez arra a mesterségesen szított veszélyérzetre, amelyet a kapitalista tömegkommunikációs eszközök terjesztenek az úgyneve­zett szovjet fenyegetést emlegetve. Báró csak a pszichózis oldaláról ragadja meg a problémát, elemzése így Is jellemző, s alig igényel további kommentárt. A. K. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT' • Díszünnepség az Erkel Színházban Ady Endre születésének 1Q0. évfordulója alkalmából az Ady Endre emlékbizottság és a Kulturális Minisztérium kedden este díszünnep­séget rendezett az Erkel Színházban, Az elnökségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Apró Antal, az orJ szággyűlés elnöke, az Ady Endre emlékbizottság elnöke, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsága tagi jai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyu­la. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szentágothal János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Polinszky Károly, oktatási miniszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Katona Imre, á budapesti pártbizottság első titkára, Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnöke, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Franyó Zoltán romániai,' Emil Boleslav Lukac szlovák, Atanasz Dalcsev és Nevena Sztefanova bolgár, Tadeusz Fangrat lengyel és Paszkál Gilevszki jugoszláviai költő és műfordító. Az elnökségben foglaltak helyet a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, valamint kulturális és tudományos éltünk jeles személyiségei. A dfszünnepségen a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja is megjelent. i M A Himnusz elhangzása után Apró Antal nyitotta meg a díszünnep­séget. Ezt követően Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő emlékezett meg Ady Endréről, majd Óvári Miklós mondott beszédet. A díszünnepség második részében Kodály Zoltán, Bartók Béla; Reinitz Béla, Váry Ferenc és Szokolay Sándor által megzenésitetl Ady-műveket adott elő a Munkásőrség Központi Férfikara, a Buda-! pesti Filharmóniai Társaság zenekara, a Magyar Rádió és Televízió énekkara, Szokolay Sándor és Révész László vezényletével. Ady Endre versei és prózai műveit neves előadóművészek tolmácsolták. (MTI) NAPI KOMMENTAR ■ kancellár VarsóbanflH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom