Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-22 / 274. szám
I • PETŐFI NÉPE • 1977. november 22. Fejlődés - függőség Az árutermelés a kapcsolatok világa. Szabódva jegyezzük ide ezt a magasröptűén elméletinek tűnő, jóllehet földhözragadtan köznapi tőmondatot. S mindjárt mentegetőzve is, amiért efféle teoretikus nyilatkozatokat engedünk meg magunknak, hozzátesszük: aligha gondoltuk még végig minden vállalatnál és szövetkezetben — a népgazdaságban —, hogy mit jelent a valóság nézőpontjából vizsgálva ez a közgazda- sági közhely. HÁZUNK TÁJA Üj szabályozók a sertéshizlalásban Az elmúlt időszakban, a korábban hozott kormányintézkedések hatására növekedett a hazai sertésállomány. Várhatóan meghaladja az előző évit, de a tervezettet is. Az idén a múlt évhez viszonyítva egymillióval több sertésre lehet számítani országosan, ebből 500 ezret a nagyüzemek adnak, s ugyanennyit a háztáji termelők. Országunkban árutermelés folyik. Az áru értékét — folytatván idejegyzett közhelyeinket —, a társadalmilag szükséges, korunkban pedig: a világpiaci értelemben mért társadalmilag szükséges munka határozza meg. Itt pedig egyszeriben véget is vethetünk ennek az elméleti fejtegetésnek: az árutermelés 'kapcsolatokat feltételező jellegét — századunk befejező harmadában — ez a világméretű mértékegység, tehát: a nemzetközi piac mértékrendszere határozza meg. Példák: tetszés szerint választhatók S ha az olvasó szíves — és megköszönt — figyelmét sikerült eddig e gondolatsorhoz vonza- nunik, most már akár abba is hagyhatjuk az elméleti alapvetést. Valóban, emlékeztethetünk néhány tényre-példára, amelyek iménti fejtegetéseink meghökkentően naprakész, sőt, millió-milli- árd forintokban kifejezhető tartalmát alighanem egyszeriben igazolhatják. A példázat pedig — amit mindenki tetszése szerint újabbakkal tetézhet —, arra utal, hogy az üzem hasztalan várja az alkatrészt. Arra továbbá, hogy az egyik textilgyárunk a készleteinek — szaknyelven szólva: úgynevezett biztonsági tartalékainak — feldolgozására, jobb híján saját konfekcionáló üzemet létesített. Még továbbá: hogy egyik gépipari vállalatunk a működéséhez, létezéséhez nélkülözhetetlen csavarok és kis tartozékok krónikus hiányát megunva, csavar- és .tartozékgyártó háziüzemet rendezett be. Ne feledjük — s ehhez kérjük az olvasó türelmét is —, témánk ezúttal ez: az árutermelés — a kapcsolatok világa. Ha viszont az. akkor kár is tűnődnünk most azon, mennyibe kerül a vállalatnak — és természetesen az országnak — ez a bizonyos háztáji konfekcionálás és csavargyártás. Elégedjünk meg annyival: nagyon sokba. Ennél is fontosabb arra utalnunk, amiről példáink végeredményben szólnák: vajon végiggondolták-e nálunk mindenütt az árutermelés és a gazdasági kapcsolatbővülés logikáját? Elméletileg világos Nos, próbáljuk végiggondolni! E gondolatsor lényege: a gazdasági fejlődés szükségképp azonos a gazdasági függőség térhódításával. Szokatlan fogalom ez, első hallásra már-már riasztó is, pedig a gazdasági fejlődés térSzőlőt 1500 négyzetméterig engedély nélkül telepíthetünk. Kivételt képeznek a kiemelt borvidékek, ahol rendelet írja elő, hogy milyen borszőlőfajta ültethető. Telepítésre az ősz és tavasz egyaránt alkalmas. A telepítés munkáit gondosan végezzük. Először a tőkék művelési módjáról kell döntenünk. Ezt meghatározza a terület fekvése, nagysága, valamint a telepítésre szánt fajta. A magasműveléshez 300 centi- méteres sortávolsággal kell számolnunk. Lugasnak csak korán érő fajtákat válasszunk. Legáltalánosabb a 2 méter sor, és 1,2 méter tőtávolság, 2,4 négyzetméter tenyészterület minden szőlőfajta számára. Telepítésre használhatunk oltványokat, és sima vagy gyökeres dugványokat. Az utóbbiakat csak homoktalajba telepítsük. Kötöttebb talajon kizárólag oltványt használjunk. A fajták kiválasztásánál elsődleges a termesztési cél. Családi szükséglet kielégítésére csemegeszőlőből 4—5 fajtánál többet ne ültessünk és lehetőleg egymás után érő fajtákat válasszunk. Nagyon fontos a talaj gondos előkészítése. A tereprendezés és az alaptrágyázás. A telepítéstől számított három éven belül alamészetes és szükségszerű következménye. Ami a fogalom külgazdasági összefüggéseit illeti, nyilvánvaló, hogy önmagában véve a külforgalom aránya — amely a nemzeti jövedelem termelésének mintegy a felét már meghaladja — ezt a kölcsönös függőséget jól szemlélteti. A folyamat azonban a belgazdasági kapcsolatokban is éppen Ilyen intenzitású, bár jelentősége a köztudatban még nem foglalta el a méltán megillető helyét. A hazai vállalatok-szövetkezetek kapcsolataiban az önellátás, illetve a kölcsönös függőség gazdasági, gyakorlati dialektikája egyelőre csak elméletileg világos — a valóságban kevéssé. Mit jelentenek, ha jól meggondoljuk a Központi Bizottság október ,20-i üléséről tudósító 'közlemény bizonyos meghatározó fogalmai? Miként értelmezzük a szelektivtás hangsúlyozását, a külgazdasági speciailizáció és szakosodás népgazdasági jelentőségét? Ezek a fogalmak valójában a kölcsönös vállalati függést erősítik, indokolják, sőt erősödését fejlődésünk feltételének tekintik. Akár tetszik, akár nem Nem kell különösebb eszmefuttatás annak bizonyításául, hogy a szelekció az egyik termék gyors fejlesztését és a másik megszüntetését jelenti. Márpedig a megszüntetés mozzanata önmagában is feltételezi pótlását — esetleg importból; netán egy másik vállalattól —, s ez mindenképpen a függőség, a piaci ellátás függésének bővítését jelenti. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a modem termelés nélkülözhetélenné teszi az alkatrészek, részegységék — műszakilag milliméterre egyeztetett, szabványosított — kooperatív előállítását, ez a függőség további indoklását, szemléltetését kínálja. Nos, a magyar gazdaság abba a korszakváltó szakaszba lépett, amikor a bezárkózás — az autar- chia — sem népgazdasági, sem vállalati méretekben nem kínál járható utat, megoldást. A gyorsuló fejlesztés, amely szándékunkban áll, a terebélyesedő és kölcsönösen erősödő gazdasági függést is jelenti, teljességgel mellőzve azt a körülményit; hogy ez is szándékunkban áll-e vagy sem, tetszik-e minden vállalatnak, vagy sem A valóság — így tanultuk —, tudataiktól független. Ha nem cselekszünk mindig e törvényszerűség szerint, azt természetesen megtehetjük, csak sokat kell fizetnünk érte a világpiacon, amely szigorúan megméri minden termékünket —, s megeshet, hogy e megméretéskor könnyűnek találtatunk... T. A. kul ki a tőke teljes gyökérzete. Ez idő alatt, a tőkék közelében 50—100 centiméteren belül talajmunkát 10 centiméternél mélyebben nem szabad végezni. A kijelölt területről először is a gyomokat távolítsuk el. Ne szántsunk alá, mert ezzel csak1 a gyommagokat szórjuk szét. A talajt 70—90 centiméter mélységben forgassuk meg a laza homoktalajon is. Ezután következik a trágyázás. Szerves trágya hiányában, jó minőségű komposzt és műtrágya is megfelel. Szőlő szaporítóanyagot csak megbízható helyről szerezzünk be. Csakis olyan oltványt, hazai gyökeres vesszőt és rügydug- ványt „telepítsünk, amelyeknek jól fejlett talpgyökerei vannak. Az oldalgyökereket feltétlenül távolítsuk el. A talpgyökereket attól függően kell visszametszeni, hogy az ültetést fúrt lyukakba, vagy gödörbe végezzük. Amennyiben fúróval történik az ültetés, a talpgyökereket 2— 4 centiméter hosszúságúra kell visszametszeni, a gödörbe ültetésnél pedig 10—12 centiméterre. A sérült gyökérágakat Is ajánlatos eltávolítani. Amennyiben az ültetéshez sima vesszőt használunk, az 50 centiméter hosszúságú legyen. A szaporítóanyagot úgy készítjük elő, hogy a legalsó rügy alatt 3—4 centiméteres csonkot 4—5 milliméterre vágjuk vissza, a Hazai gyártmányú villamos motorkerékpárok • A két Zsiguli-akkumulátor által hajtott elektromotor kis helyigényű, s hangtalanul működik. A Villamosipari Kutató Intézet munkatársai — a Csepeli Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár szakembereinek közreműködésével — a közelmúltban új típusú villamoskerékpárt készítettek. A megnövekedett gépkocsiforgalom egyre jobban szennyezi a levegőt és fokozza a nagyvárosi zajt, így ismét előtérbe került a kipufogó gázt nem fejlesztő, úgyszólván hangtalanul működő motorkerékpárok gyártásának ügye. A most előállított típus két Zsiguli akkumulátorral működik, az általuk táplált elektromotor „repíti” — óránként fcb. 30—35 krn-es sebességgel — a fürge, kecses járművet. Míg az egyik motor folyamatos szabályozással gyorsul fel, addig a másik változatot úgy készítették el, hogy két fokozaton át éri el csúcsteljesítményét. Noha a járművek „tankolás” nélkül egyelőre körülbelül 30 kilométer utat tehetnek meg, a szakemberek bíznak abban, hogy sikerül olyan típust kifejleszteni, amely nagyobb hatótávolságon belül közlekedi. G. M. • A villamosipari Kutatóintézet munkatársai által kifejlesztett új villamos hajtású motorkerékpárok. (Németh Ernő felvételei — KS.) legfelső rügy feletti csonkot pedig 3—4 centiméterre. A gyökeres dugványt, illetve oltványt ajánlatos két rész föld + 1 rész trágya + víz keverékéből készült pépbe mártani. így tovább megőrzi a nedvességtartalmat, ezáltal gyorsabb és biztonságosabb lesz a gyökérképződés. Szokás a szaporítóanyagot ültetés előtt vízben is áztatni. A telepítést általában a talaj forgatása után 3—4 héttel végezzük. Ennyi idő szükséges a talaj megülepedéséhez. Ültetés előtt határozzuk meg a sorok irányát. Zsinór és pálcikák segítségével jelöljük ki pontosan a tőkék helyét. Erősen felmelegedő futóhomokon úgy ültessük a vesszőt, hogy a legfelső rügy is körülbelül 2 centiméterre a talaj alá kerüljön. Ajánlatos még a tömörítés előtt 0,5—1 dekagramm HCH hatóanyagú növényvédő szert szórni a lyukba. Természetesen adottságainktól függ de érdemesebb gödörbe telepíteni, mert ez esetben a sok tápanyagot tartalmazó gyökereket nem 'kell levágni. Itt is szórjunk a gödörbe HCH hatóanyagú szert — a cserebogárpajorok ellen. Ezután 2—3 liter vízzel iszapol- juk be az új telepítésű szőlőt. Fontos feladat még a dugványok, illetve vesszők felkupaco- lása az esetleges fagykár megelőzésére. A megyében mintegy tízezerrel nőtt a kocaállomány a háztáji gazdaságokban, így eléri az 50 ezret. A legutóbbi központi intézkedések tovább javítják a sertéstenyésztés, illetve a hizlalás jövedelmezőségét. Emellett számos intézkedést tett a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat is. Kocakihelyezési akciókat kezdeményez, segíti a takarmányellátást, megteremtette az értékesítési biztonságot. Mindemellett nem hallgathatók el a gondok sem. A kedvező hizlalási eredmények mellett romlott a szerződéskötések hatékonysága, gyengült a szerződéses fegyelem. Ezért elengedhetetlen a szerződéskötési rendszer korszerűsítése és egységesítése. A közielmúltban a MÉM, illetve a termelők érdekképviseleti szervei — különös tekintettel a nagyüzemek integrációs tevékenységére — megtárgyalták a szerződéskötés rendszerének, valamint a felvásárlás egyszerűsítésének lehetőségeit. Egységes vélemény alakult ki abban, hogy az értékesítési feltételeknek tartalmaz- niök kell a hosszú távra szóló, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok kialakítását, a termelő és a felvásárló között. A kistermelők tehát .továbbra is számíthatnak a sokoldalú segítségre és arra, hogy a sertéstartás jövedelmezősége ezután sem szenved csorbát. Az élő állapotban minősített hízósertések felvásárlási alapára 1978. január 1-től kilogrammonként két forinttal emelkedik. Ezzel egyidő- ben megszűnik a korábban kifizetett kilogrammonkénti egy forintos időszakos felár és a háztáji sertéstápok mázsánként 20 forintos árkedvezménye. Ennek megfelelően a vágósertések fel- vásárlási árai a következőképpen alakulnak. A hús- és 'húsjellegű sertésért 100—125 kilogramm között 27,50-et, efölött 25,30-at, a zsír- és zsárjellegű sertésért 130 kilogramm felett 24,50-et, a tenyésztésbe fogott 170 kilogramm feletti hízóért szintén 24,50-et fi(gMIRIAP A Mezőgéptröszt Hírlap legutóbbi számában a fenti címmel jelent meg egy tudósítás, amely a kecskeméti vállalat központjában lezajlott szocialista brigádvezetők tanácskozásáról szól. Gílinger László gazdasági igazgatóhelyettes, az idei gazdasági feladatok teljesítését és a jövő évi főbb célkitűzéseket taglaló előadásában elmondta, hogy 1976-ban kedvezőtlen légkörben került sor a szocialista brigád- vezetők vállalati tanácskozására. Akkor történt a talajművelő gépek gyártásának Győrbe irányítása, és még tisztázatlan volt a kecskeméti vállalat jövője. A konzervipari gépgyártás bázisa lesz — Egy év után arról számolhatok be vállalatunk vezetősége nevében —, mondta Gílinger László — hogy időközben rendeződtek alapvető gondjaink. Az átadott termékek helyében a konzervipari gépek egy részének gyártását kaptuk meg, és az ezzel kapcsolatos piackutató-fejlesztő tevékenységet már az idén megkezdtük. 1978-ban pedig megindítjuk a gyártást. A gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy az Állami Tervbizottság és a Minisztertanács közelmúltban hozott határozata alapvetően megszilárdította a vállalat helyzetét. A határozat szerint a kecskeméti Mezőgép a hazai konzervipari gépgyártás bázisa lesz. A határozat azt is kimondja, hogy biztosítani kell a hálózaton belüli szakosodást, részegység és alkatrészgyártást. Ezáltal a gyártó tevékenység mindinkább szerelő jellegűvé válik. A vállalat jóváhagyott új ötéves terve lehetővé teszi, hogy 1980-ig 320 millió forintot for- ‘dítson fejlesztési célokra. Ebből a konzervipari gépek gyártásázet kilogrammonként az állatfor- galmd és húsipari .vállalat. Az új sertésalapáron felül a kistermelőket változatlanul megilleti az első évben kilogrammonként 0,50 forintos, a második évben a kilogrammonként egy forintos, a harmadik évben pedig az 1,50 forintos többéves szerződési felár. A mezőgazdasági nagyüzemek és ÁFÉSZ-ak részére a kistermelőktől átvett hízók .után továbbra is kifizetik a kilogrammonként egy forintos mennyiségi felárat, amelyet a nagyüzem vagy az ÁFÉSZ köteles megosztani a kistermelővel. Azok a kistermelők, akik egy naptári éven belül egy vagy több tételben legalább húsz, a szerződéses feltételeknek megfelelő sertést adnák át, az új sertésalapáron felül 'kilogrammonként egy forintos mennyiségi felárat kapnak. Még részletesebben: az eseti egy évi értékesítési szerződéseknél a korábbi évek gyakorlatával szemben legalapvetőbb változás, hogy a szerződést a várható teljesítést megelőzően legalább 90 nappal korábban kell megkötni a 'kistermelővel. Csak ebben az esetben jár a szerződéses ár. Lényeges változások következtek be a .több évre szóló szerződések -megkötésénél a felárak kialakításánál is. Az évenként átadásra kerülő hízóállomány növelésénél, valamint a többéves felárra való jogosultságnál mindig a többéves időszak első évére leszerződött, illetve átadott sertésmennyiséget lehet az úgynevezett bázisnak tekinteni, így jövőre az idén átadott sertések mennyiségét kell majd figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha a kistermelő által az 1977-ben ténylegesen átadott — és 50 fillér kilogrammos többéves felárban is részesült — 5 darab hízót, akkor jövőre jogában áll ennek a dupláját is leszállítani, ha december 15-ig kéri a szerződéses mennyiségre vonatkozó feltételek módosítását. A bázisévnél kevesebbet azonban még nak fejlesztésére 149 milliót. Tovább fejlesztik a drótfonatgyártást és a fülkegyértást is. Az előadó ismertette még a főbb tervteljesítési mutatókat, a vállalati bér és jövedelem jelenlegi és várható alakulását, amely szerint az egy dolgozóra jutó jövedelem átlagosan 8 százalékkal növekszik. A továbbiakban a gyáregység eredményeit elemezte, végül a dolgozók megbecsüléséről beszélt. A munkaverseny- mozgalomról A tanácskozás második napirendi pontjának, Hugyecz Pál műszaki igazgatóhelyettesnek a beszámolója a munkaverse ny- mozgalom eredményeivel, kérdéseivel foglalkozott. Mint a beszámolóból kitűnt, a vállalatnál 92 szocialista brigád működik, amelynek 1154 tagja a vállalat összlétszámúnak 40 százalékát jelenti. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett csepeli munkaverseny-felhíváshoz a vállalat 18 szocialista brigádja csatlakozott. Már e tekintetben is meg kellett állapítania a műszaki igazgatóhelyettesnek, hogy fokozottabb mozgósításra-. aktivitásra lett volna szükség. Azt is kifogásolta, hogy az ajánlások nem alkalmazkodtak kellően a termelési feladatokhoz. Dicsérettel szólt a központi gyár Vörös Csillag és Munkácsy szocialista brigádjainak komoly, példamutató vállalásairól. A kiskőrösi gyáregység brigádjait is elismeréssel illette, ők ugyanis egyértelmű, számszerűleg értékelhető vállalásokat tettek. Meg kellett állapítani azonban, hogy ahol a termelési feladatok lebontása nem történt meg kellő mélységben, azaz nem határozták meg az egészből, az egyes munkacsoportok, brigádok rész- tevékenységét, nem lehetett konkrét a vállalás sem. Éhnek következtében nem Melégítő az értékelés színvonala sem. Az előadásokat követő vitában a hozzászólók, a szocialista brigádvezetőkhöz méltó komolyságmódosítás esetén sem szállíthat. Ha ez mégis bekövetkezik, nem kaphat felárat. Ugyanez érvényes az elkövetkező évekre is. A teljesítés idejét a szerződéstől számított első negyedévre vonatkozóan a kistermelőnek havi bontásban kell megadná, vagyis, hogy hány hízót kíván szállítani havonta. A második és további években elegendő, ha negyedévenként határozza meg a szállítandó hízómennyiséget. Ugyanakkor a második évtől kezdődően arra is jogosult, hogy csak egy éven belül jelölje meg a teljesítés időpontját, negyedéves, illetve havi meghatározás nélkül. Ebben az esetben viszont a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell a kistermelőnek nyilatkoznia a következő évi átadások időpontjáról. Mindent egybevetve 1978. január 1-től az alapáremeléssel, a többéves szerződéses felárral és a mennyiségi felárral a kistermelőknek a 100—125 'kilogrammos súlykategóriába tartozó hús- és húsjellegű sertések után kilogrammonként 28—29,50 forintos átvételi árat adhatnak. Béna Zoltán A RONCSTELEPEN • A főváros utcáit elcsúfító autóroncsokat összeszedik és a FŐSPED Csillaghegyi úti telepére gyűjtik. Ha egy évig a tulajdonos nem jelentkezik, a roncsokat beolvasztják. (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS.) gal tárták fel a brigádok tevékenységét, gondjait. Bóta József, a kerekegyház! gyáregység brigádvezetője megállapította, hogy a gyáregységben jelentkező eredmények mögött nagy munka húzódik meg. Gondot okoz a szakember-utánpótlás és a meglevő muríkásgárda megtartása is. A néhány korszerű gép mellett sok a korszerűtlen, elavult. A műhelyek, a munka- területek korszerűtlensége még ennél is nagyobb mérvű. Jelezte a gyáregység bérszínvonalával kapcsolatos problémákat, és az újítások elbírálását hosszadalmasnak, vontatottnak ítélte meg. Közös cél és érdek A solti gyáregységből Oiberma- yer Lászlóné a beszámolóban elhangzottakhoz képest jobb brigáderedményeket említett, és hangsúlyozta az erkölcsi elismerés jelentőségét. Kifogásolta, hogy az elmúlt évben kiváló brigád elismerést nyert brigád mind ez ideig nem kapta meg az emléklapot. A solti bérszínvonal alacsony voltát említette és kifogásolta, hogy az elmúlt négy év alatt ötször szervezték át az egységet. Iviez Sándor tiszakécskei brigádvezető a túlterhelésről tett említést, és bizonyos beruházások megvalósítását sürgette. A vállalati központ brigádvezetője, Gyöngyösi Sándor a túlórák kérdésében, Martonfalví Barnabás kiskőrösi brigádvezető a brigádjaik munkaverseny-moz- ga-lmávafl kapcsolatban szólalt fel. Az igazgatóhelyettesek előadásaiból és válaszaiból kitűnt, hogy a vállalat jövője rendeződött, a kilátások biztatóak. A brigádvezetők felszólalásai, mun- kahelyük, munkakörülményeik ismeretét, munkatársaik, a brigád erejének, tehetségének ismeretét tükrözték és ez természetes. Most tehát az a feladat, hogy a terveket az egyes munkacsoportok, sőt' személyenként mindenki számára közérthetővé, vonzóvá tegyék. Ha mindenki felismeri a maga szerepét, tevékenységének hatását abban a törekvésben, hogy a vállalat mihamarabb a konzervipari gépek gyártásának bázisa legyen, hogy a mezőgazdasági gépek, a drótfonat- és a fülkegyántásban még jobb eredményeket érjen el, céltudatosabb, hatásosabb lesz a szocialista brigádok, az egész vállalati kollektíva munkája. B. A. Mit kell tudni a szőlő telepítéséről? TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN Rendeződtek a gondok VUO NOUTA». HYnuÜtit*!
