Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
1977. november 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Gazdasági világhatalom Meggyorsulnak a beruházások Előregyártott épületszerkezetek a mezőgazdaságnak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján a szovjet nép a gazdaságban is történelmi jelentőségű és egyedülálló teljesítményekről, eredményekről adhat számot önmagának és a világnak. Kizárólag önerejére támaszkodva olyan gazdaságot épített fel, amely egyrészt a folyamatos és dinamikus előrehaladás minden biztosítékával, erőforrásával rendelkezik, másrészt a fejlett szocializmus országát a világgazdaságban is az elsők sorába emelte. Pedig a hat évtizednyi időt a gazdaságfejlesztés szemszögéből sok minden megrövidítette: az intervenció esztendői, a honvédő háború négy éve, s mindkettőt követően a szükségessé váló újjáépítés^helyreállítás időszaka. A tulajdonképpeni gazdaságfejlesztésre alig több mint négy évtized állt rendelkezésre. Négyjegyű mutatószám helyett Ha a szovjet gazdaság fejlődésének útját, teljesítőképességének növekedését a szokásos módon, a 100-as bázisból kiindulva próbálnánk érzékeltetni, akár toldat, 1917-et, vagy 1928-at — az első ötéves terv induló esztendejét — választjuk alapul, a megtett utat és a fejlődés mértékét kifejező mutatószám mindenkeppen négyjegyű lenne. Egyszerűbb, célszerűbb a korabeli helyzetet, állapotot 1-gyel azonosítani. Nos, a szovjet állam gazdaságának összteljesítményét, társadalmi termelésének mennyiségét 1913- hoz, 1917-hez, vagy 1928-hoz viszonyítva egyaránt megsokszorozta. Vegyük alapul az első öt éves terv első esztendejét: 1928 —1977 között a Szovjetunió társadalmi terméke 55-iszörösére, nemzeti jövedelme 65-szorasére, iparának termelése 122-szeresére, a mezőgazdaság termelése 3,3 szorosára nőtt, a szovjet gazdaság anyagi jellegű termelőerői — a termelésben közreműködő állóeszközök — ugyancsak megsokszorozódtak, értékük több mint 31-szeresére gyarapodott. Kinőtte a mércét Mindennek eredménye, a szovjet gazdaság mai teljesítőképessége a jelenre és a világra kivetítve tehető — mintegy — kézzelfoghatóvá, s érzékeltethető, mi minden változott a világban annak következtében, hogy megszületett a Szovjetunió, s hogy a világ első szocialista állama a gazdaságban is újat és nata'ma- sat alkotott. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM JEGYÉBEN A SZOVJETUNIÓ X. 5 ÉVES TERVÉNEK LEGFONTOSABB ÉPÍTKEZÉSEI M4 Ignalina ltol*S»/wll $• • tó* acíb ** lflí& lafé."0™ csSKii'V ■ **/&'***,. magyarorszAg A FŐTÉRKÉP MÉRETÉBEN M ércbánya Jt Szénbánya Sß Kőoüjfeldolewó ürtfn Él Petrolkémiai üzem Vegyi üzeni Könnyűi pari üzem SJ Építdanyaggyár # Gép»* jf\ Cdluléi- és papírgyár ÍS Kéobj, földeié FöMiinreretétc Vasútvonal Csatorna A mezőgazdaságban növekszik az igény az előregyártott a helyszínen összeszerelhető épületszerkezetek, elemek iránt. Mind több vállalat foglalkozik az új rendszerű építkezések anyagainak előállításával; ezzel meggyorsulnak a beruházások, és lehetővé válik egyebek között a legköltségesebb állattenyésztési ágazatban, a szarvasmarha-tartásban a beruházási költségek mérséklése. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közzé tette az elfogadott típustervek jegyzékét, ezek alapján a gazdaságok felkészülhetnek új telepek építésére, illetve a már meglevők bővítésére. Nagyüzemileg előregyártott szerkezetet készít egyebek között a MEZÖPANEL, valamint a BVM; ezek a megoldások a vasbeton olcsó alkalmazását teszik lehetővé a mezőgazdasági építészetben. Népszerűek újabban az AGRQKOMPLEX, valamint az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok előregyártott, fából készített könnyű és gyorsan szerelhető típusai. Ismertek újabb, fából készíthető állattartó létesítmények típustervei is, ilyen például a szalkszentmártoni üszőnevelő, valamint a vaszari tehenészet jól kipróbált, megbízható megoldása. Miután a mezőgazdasági_üze- mek' eltérő adottságai megkívánják, a jóváhagyott típustervek nagyobbik része tekintettel van a telepeken tartott állatok számának különféle variációjára. A 150 állatot befogadó istállók általában a 300 tehenes üzemekben honosodnak meg, két istállót építenek egymás mellé. A 200 helyes istállókból minimálisan kettő épül fel egy telepen, de lehetőség van akár öt ilyen egység egymás melletti felépítésére, s ily módon az üzemek kialakíthatják az engedélyezett legnagyobb számú, 2000-es tehenészetet. Nem hiányoznak a hagyományos építőanyagokat és az átlagos kivitelező felkészültséget megkívánó tervmegoldások sem. Tartalmaz a tervdokumentáció egészen egyszerű kivitelezésű istállómo- delleket is, hízó- és növendékmarhák befogadására. A terveket a gyakorlatban kipróbálták, a gazdaságok elégedettek a műszaki megoldásokkal. Az elmúlt év első felében ösz- szesen 104 típustervet, az idén, az év első hat hónapjában már 273-at igényeltek, a gazdaságok, ami a bizalmat jelzi a jóváhagyott építészeti megoldások iránt. (MTI) melése évente átlag 6,6 százalékkal nőtt — a fejlett ipari országoké 4,7, az USA-é 4,2 százalékkal; a Szovjetunió ipari termelése évente átlag 9,4 százalékkal. Hasonló ütemfölény tapasztalható a nemzeti jövedelem termelésében és a beruházások növekedésében. Jellemző tények Néhány évtizede a Szovjetunió gazdasági teljesítőképességét általában az amerikai gazdaságéhoz szokásos viszonyítani. Ennek az a ténybeli oka, hogy a nemzetközi összehasonlítás egyéb mércéit a szovjet gazdaság időközben kinőtte. Nevezetesen: a forradalom előtt a nemzeti jövedelem termelésében és az ipar teljesítményében az USA-n kívül Nagy-Britannia, Németország, sőt Franciaország is megelőzte Oroszországot. Az utóbbi országokkal szembeni hátrányát a Szovjetunió már rég és olyany- nyira ledolgozta, hogy azok együttes produktumát is jócskán felülmúlja. Noha a két gazdaság — az amerikai és a szovjet — fejlettségi színvonalának eltérései egyes területeken, mindenekelőtt a hatékonyságban és a munka termelékenységében még jelentősek, termelésük különbsége évtizedről évtizedre csökken. A Szovjetunió nemzeti jövedelme negyedszázaddal korábban mindössze 31 százaléka volt az USÁ- énak, ebben az esztendőben várhatóan eléri az amerikai nemzeti jövedelem 67—68 százalékát. Az iparban és a mezőgazdaságban a teljesítményarányok még szorosabbak: az elmúlt esztendőben a szovjet ipar termelése valamivel meghaladta az amerikai ipar teljesítményének 80 százalékát. a mezőgazdaságban pedig — mind 1971—1975 átlagában, mind 1976-ban — a 85 százalékot. Amiben világelső Kétségkívül nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunió mind több alapvető termék — szén, kőolaj, vasérc, nyersvas,_ acél, koksz, cement, műtrágya, diesel- és villamosmozdony, nagy teljesítményű traktor, fa-fűrészáru, gyapjúszövet, cipő, cukor vaj stb. — termelésében világelső. Mindez közvetett bizonyítéka — s inkább következménye, eredménye — gazdasági fejlődésének. A szovjet gazdaság potenciáljának — mondhatjuk: életerejének — legfőbb forrása a folyamatos és dinamikus fejlődés készségében rejlik az elmúlt negyedszázadban a világ ipari ter_ A szovjet gazdaság építő és alkotó erejét szemléltetik azok az új nemzetközi viszonylatban is jelentős termelőkapacitások, amelyéket egy-egy tervidőszak beruházásai hoznak létre. 1971— 1975 folyamán a villamosenergiaiparban 57 600 megawatt, a szén- termelésben évi 114 millió tonna, a vasérctermelésben 131 millió tonna, a vaskohászati iparban 12,9 millió tonna nyersvas, 10,9 millió tonna acél, 12,2 millió tonna hengereltacél, 2,4 millió tonna acélcső, a vegyiparban évi 38 millió tonna műtrágya, 350 000 tonna műszál, 981 000 tonna mű- anyaggyártó kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparban a beruházások és rekonstrukciók a termelést évi 25 400 szerszámgép, 7 900 kovács- és présgép, 974 000 személygépkocsi, 79 600 traktor, 22 500 kombájn gyártására alkalmas kapacitásokkal gyarapították. Országos úttörőjáték A gazdasági (teljesítőképesség fejlődésének és erejének szemléltetésekor nem feledkezhetünk meg annak térbeli, területi vetü- létéiről sem. A Szovjetunióban a gazdaságfejlesztés kezdettől kelet felé haladt s az idők folyamán — ám jórészt az utóbbi évtizedekben — az Urálon túli területeken és köztársaságokban olyan termelőerőket fejlesztettek ki, s építenek ott napjainkban is világviszonylatban egyedülálló ipari óriásokat, amelyeknek produktuma a szovjet gazdaság összteljesítményében is növekvő arányú. S ha egykor — még a közelmúltban is — a Szovjetunió európai területeiről kelet felé áramlottak mindazok a javak, , amelyek szükségesek voltak a nagy építkezésekhez, a gazdasági térhódításhoz, ma már fordított a helyzet: az energiahordozók, az ipari nyersanyagok százmillió tonnás mennyiségekben érkeznek az Urálon túlról, ahol tovább halad, sőt fokozódik a gazdasági térhódítás, biztosítva a termelőerők, a gazdasági potenciál jövőbeni fejlődését. Felzárkózik a mezőgazdaság A mezőgazdaság a közelmúltig bezáróan problematikus — kevésbé fejlett — ágazata volt a szovjet gazdaságnak. S ez korántsem írható kizárólag a természeti-időjárási tényezők rovására. A népgazdasági tervek a hatvanas évek elejéig a szükségesnél lényegesen kevesebb befektetést juttattak a mezőgazdaságnak, amelynek termelőerői, műszaki-technikai ellátottsága ily módon hiányosak maradtak. A korábbi hiányok pótlása a hatvanas évek derekán kezdődött meg. Alig egy évtized alatt a mezőgazdaság termelő állóalapjainak értéke megkétszereződött, jelentősen javult műszaki-technikai ellátottságának színvonala. 1965 óta a mezőgazdaság bruttó termelése mintegy 50 százalékkal emelkedett, s a fejlődésnek ez a mértéke ebben az ágazatban már kielégítőnek, megfelelőnek minősíthető. Mindemellett a mezőgazdaság fejlesztésében még jócskán vannak elvégzendő teendők annak érdekében, hogy a hozamokban és a munkatermelékenyTARTOS FOGYASZTÁSI CIKKEK ÄLLOMÄNYA 1976 VÉGÉN ségében is mielőbb felzárkózzék a nemzetközi színvonalhoz. A szovjet gazdaság teljesítményei nemcsak a fejlesztésben, hanem a népjólét emelésében is jelentősek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1940-hez viszonyítva ötszörösére nőtt. Az utóbbi két évtizedben 45 millió új lakást építettek, a lakosság majd kétharmada költözött új lakásba. A tágabb értelemben vett népjólét további fontos ösz- szetevője az ingyenes és fejlett egészségügyi ellátás — a világ orvosainak majd egyharmada a Szovjetunióban dolgozik —, a nem kevésbé fejlett oktatási, szakképzési rendszer, amely egy• A világ jelenleg legnagyobb teljesítményű vízierőműve, a Kraszno- jarszki Vízierőmű. • A hordozórakétához kapcsolják az Interkozmosz 10-et, a szocialista országok közös távközlési műholdját. idejűleg szolgálja a népesség műveltségi színvonalának emelését és a népgazdaság szakember- ellátását. Ebben az összefüggésben érdemel említést: a szovjet gazdaság jelenleg 119 millió embert foglalkoztat, közülük 9,5 millió a diplomás és a 13,3 millió a középfokú végzettséggel rendelkező szakember. Az is ide kívánkozik, hogy a világ tudósainak, kutatóinak egynegyede — 1 254 000 tudományos dolgozó — a Szovjetunióban él, műveli tudományágát, fejleszti a tudományt és a technikát. A fejlődés óriási tartaléka A Szovjetunió a gazdaságban is világhatalom, történelmi és világpolitikai jelentőségének, szerepének a gazdasági erő és teljesítőképesség a bázisa. S ennek a potenciálnak ma már nemcsak a termelőerők jelenlegi fejlettsége, hanem az is része, hogy kivételesen kedvezőek lehetőségei és adottságai a további dinamikus fejlődésre. Amíg a fejlett tőkés országok fejlődésük eddigi folyamatában jórészt kiaknázták és felhasználták természeti erőforrásaik, ásványi kincseik zömét, a Szovjetunióban minden energiahordozó, nyers- és alapanyag, természeti kincs hatalmas készletei állnak rendelkezésre. Nem kevésbé jelentős erőforrása, tartaléka a gazdasági növekedésnek — s ennek kiaknázása a jelen és a közeljövő feladata — a hatékonyság javítása, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása, amelyben jelentős szerepet játszik a gazdaságirányítási rendszer szüntelen tökéletesítése is. Ezek azok a tényezők, erőforrások, amelyek a szovjet gazdaság potenciáljához, történelmileg bizonyított életerejéhez, alkotó- készségéhez társulva a jövőben magasabb szintre emelhetik teljesítőképességét, produktumának minőségét, működésének hatékonyságát. G. I. Az ország RIADÓ ’77 egymillió kétszázezer pirosés kék nyakkendőse várja, hpgy felhangozzék a rádióban a „riadókészültség”, majd nemsokkal ezután a jel: a Csepeli Vasmű szirénája. Ezzel kezdődik az a többnapos országos játék, amely Riadó ’77, elnevezéssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszönti. A rajt időpontját a „főhadiszállás”, az Üttörőszövetség szigorúan titokban tartja, ám az országos játék gazdag programját jól ismerik mind a 3500 csapatközösségben. Már a nyári táborokban megkezdődött a felkészülés a Nagy Október megünneplésére, s a tanév első hónapjai is ennek jegyében teltek el. A várható eseményekről az Űttörószövetségben tájékoztatták az MTI munkatársát: — A Riadó ’77 akcióra az elmúlt hetekben, hónapokban nagy lelkesedéssel készültek hazánkban a kisdobosok, az úttörők. Ismeretszerző „hadjáratokat” indítottak a 60 évvel ezelőtti események alapos áttekintésére, a világjelentőségű forradalom napjainak felidézésére, hogy a november 7-ig zajló programokon, akadályversenyeken megfelelő felkészültségről tehessenek tanú- bizonyságot. A riadót követően az úttörők megalakítják forradalmi osztagaikat az irányító pa- Vancsnokság vezetésével, majd olyan, a Nagy Októberrel kapcsolatos feladatokat oldanak meg, amelyekkel megjelenítik a történelmi eseményeket. Az őrsök, a rajok, a csapatok ünnepi összejöveteleken értékelik a felkészülés időszakában végzett munkájukat is, mert a Riadó ’77 nemcsak ünnep. Szerte az országban az elődök példáját követve a pajtások olyan tetteket hajtottak végre, amelyek méltóak a történelmi esemény köszöntéséhez. Erejükhöz mérten társadalmi munkát vállaltak és teljesítek a kisebb közösség javára, vagy környezetük szépítésére, gyarapítására. Az eredményekről szóló beszámolók fontos részei az elkövetkező eseményeknek, miként a vidámság, a dal, a sport, a sok-sok baráti találkozó is. (MTI) KÉPERNYŐ Évfordulók, arányok, színvonal Az évfordulós műsorokért ritkán dicsérik a rádiót és a televíziót. Főként az arányokat, a műfajú egyhangúságot bírálják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az Ady-centená- rium eddig méltón, megfelelő arányokban jelentkezett a képernyőn. Mindenekelőtt azért, mert a különféle adások szerkesztői, rendezői az élő folytonosságot keresték, azt tükrözték, hogy mit jelent számunkra, mit adott nekünk a proletárállam létrejötte, nagy költőnk munkássága. Időről időre természetesen felidézik az egykori dokumentumokat, jól válogatott képanyaggal bővítik történelmi ismereteinket, gazdagítják a folyamat szükség- szerűségének a bemutatásával, az oRok feltárásával, a mozgatók érzékeltetésével szemléletünket. Teszik mindezt közvetlen, tényszerű dokumentumok vetítésével és művészi áttételezéssel. (A Tv- híradó egyperceseit szívesen látnánk majd együtt is.) A szovjet valóságot, az elmúlt hat évtized eseményeit mindig a nagy sorsforduló vetületében jelentetik meg, mivel 1917 októbere adta a nagy’ indíttatásokat. A Horizont szerkesztőségének Hat évtized című sorozata nem titkolta a szocialista társadalom építését nehezítő iszonyatos gondokat áldozatokat. Az egész népet összefogó, a nélkülözéseknek, megpróbáltatásoknak értelmet adó nagy célok nélkül aligha valósíthatták volna meg a forradalom után kialakított terveket és nem gondolhattak volna újabb és újabb célok kijelölésére. A technika szinte elképzelhetetlen fejlődése ma sem mentesíti a század elején még iparilag oly elmaradt oroszokat, ukránokat, üzbégeket és a többieket a fáradtságos munkától. A BAM, azaz a Bajkál—Amur vasútvonal építőit alaposan igénybe veszi a mostoha éghajlat, a tajgai táj, az építkezés üteme, mégis kitartanak, mert lelkesíti őket a munka várható, a közösséget gyarapító eredménye, mert érzik a gondoskodást. Az értékes hagyományokat őrző és a változó idővel gazdagodó magatartásnak szép példája volt ez a film. A Golgota meggyőzően idézi a forradalmasodó Oroszországot, a békevágynak, az új eszméknek az egész társadalomban így-úgy mutatkozó hatását. Lassú, széles hömpölygésű eseménysorozat alapozza meg a később viharzó, diadalmas és kálváriás sorsfordulókat, a nagy időket. Érdeklődéssel várjuk az év végére ígért további epizódokat, a regénytrilógia teljes feldolgozását. Kiegészíti egymást a dokumen- tumjellegű műsorok és a lelki, tudati folyamatokat is tükröző, a helyzet rettenetes bonyolultságát visszaadó művészi produkciók. A Magyar Televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz, ’ a forráshoz vezető utak keresésével, felmutatásával egyenlő fontosságúnak tartja a fejlődés perspektíváinak az érzékeltetését, a mai és holnapi Szovjetunió bemutatását. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi, az évfordulóhoz kapcsolódó műsor kifogástalan, magas színvonalú, de az összkép méltó az alkalomhoz. Az Ady-műsorok is többet adtak a szokásos évfordulós emlékezéseknél. A korral együtt mutatták be a költőt, azt mérik, miként él ifjú szívekben. Az Ady- vers és prózamondó verseny máris a sikeres sorozatok közé tartozik. nem utolsósorban az okos- szavú zsűri tevékenységének köszönhetően. Nemcsak Adyt tanítják, bevezetnek a versértelmezés, -befogadás titkaiba. A vasárnap délután sugárzott, megzenésített Ady-művekkel gyönyörködtető összeállítás növeli lelkesedésünket. Csengeri Adrienn, a közreműködő kórus értően, Ihletetten tolmácsolta a jó stílusérzékkel csoportosított dalokat, kórusműveket. H. N.