Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

1977. november 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Gazdasági világhatalom Meggyorsulnak a beruházások Előregyártott épületszerkezetek a mezőgazdaságnak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján a szovjet nép a gazdaságban is történelmi jelentőségű és egye­dülálló teljesítményekről, ered­ményekről adhat számot önma­gának és a világnak. Kizárólag önerejére támaszkodva olyan gazdaságot épített fel, amely egy­részt a folyamatos és dinamikus előrehaladás minden biztosíté­kával, erőforrásával rendelkezik, másrészt a fejlett szocializmus országát a világgazdaságban is az elsők sorába emelte. Pedig a hat évtizednyi időt a gazdaságfejlesztés szemszögé­ből sok minden megrövidítette: az intervenció esztendői, a hon­védő háború négy éve, s mind­kettőt követően a szükségessé váló újjáépítés^helyreállítás idő­szaka. A tulajdonképpeni gaz­daságfejlesztésre alig több mint négy évtized állt rendelkezésre. Négyjegyű mutatószám helyett Ha a szovjet gazdaság fejlődé­sének útját, teljesítőképességének növekedését a szokásos módon, a 100-as bázisból kiindulva pró­bálnánk érzékeltetni, akár told­at, 1917-et, vagy 1928-at — az első ötéves terv induló esztende­jét — választjuk alapul, a meg­tett utat és a fejlődés mértékét kifejező mutatószám mindenkep­pen négyjegyű lenne. Egyszerűbb, célszerűbb a korabeli helyzetet, állapotot 1-gyel azonosítani. Nos, a szovjet állam gazdaságának összteljesítményét, társadalmi termelésének mennyiségét 1913- hoz, 1917-hez, vagy 1928-hoz vi­szonyítva egyaránt megsokszo­rozta. Vegyük alapul az első öt éves terv első esztendejét: 1928 —1977 között a Szovjetunió tár­sadalmi terméke 55-iszörösére, nemzeti jövedelme 65-szorasére, iparának termelése 122-szeresére, a mezőgazdaság termelése 3,3 szorosára nőtt, a szovjet gazda­ság anyagi jellegű termelőerői — a termelésben közreműködő álló­eszközök — ugyancsak megsok­szorozódtak, értékük több mint 31-szeresére gyarapodott. Kinőtte a mércét Mindennek eredménye, a szovjet gazdaság mai teljesítőké­pessége a jelenre és a világra ki­vetítve tehető — mintegy — kéz­zelfoghatóvá, s érzékeltethető, mi minden változott a világban annak következtében, hogy meg­született a Szovjetunió, s hogy a világ első szocialista állama a gazdaságban is újat és nata'ma- sat alkotott. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM JEGYÉBEN A SZOVJETUNIÓ X. 5 ÉVES TERVÉNEK LEGFONTOSABB ÉPÍTKEZÉSEI M4 Ignalina ltol*S»/wll $• • tó* acíb ** lflí& lafé."0™ csSKii'V ■ **/&'***,. magyarorszAg A FŐTÉRKÉP MÉRETÉBEN M ércbánya Jt Szénbánya Sß Kőoüjfeldolewó ürtfn Él Petrolkémiai üzem Vegyi üzeni Könnyűi pari üzem SJ Építdanyaggyár # Gép»* jf\ Cdluléi- és papírgyár ÍS Kéobj, földeié FöMiinreretétc Vasútvonal Csatorna A mezőgazdaságban növekszik az igény az előregyártott a hely­színen összeszerelhető épületszer­kezetek, elemek iránt. Mind több vállalat foglalkozik az új rend­szerű építkezések anyagainak elő­állításával; ezzel meggyorsulnak a beruházások, és lehetővé válik egyebek között a legköltségesebb állattenyésztési ágazatban, a szarvasmarha-tartásban a beru­házási költségek mérséklése. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium közzé tette az elfogadott típustervek jegyzé­két, ezek alapján a gazdaságok felkészülhetnek új telepek építé­sére, illetve a már meglevők bő­vítésére. Nagyüzemileg előregyár­tott szerkezetet készít egyebek kö­zött a MEZÖPANEL, valamint a BVM; ezek a megoldások a vas­beton olcsó alkalmazását teszik lehetővé a mezőgazdasági építé­szetben. Népszerűek újabban az AGRQKOMPLEX, valamint az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok előregyártott, fából készített könnyű és gyorsan szerelhető tí­pusai. Ismertek újabb, fából ké­szíthető állattartó létesítmények típustervei is, ilyen például a szalkszentmártoni üszőnevelő, va­lamint a vaszari tehenészet jól kipróbált, megbízható megoldása. Miután a mezőgazdasági_üze- mek' eltérő adottságai megkíván­ják, a jóváhagyott típustervek na­gyobbik része tekintettel van a telepeken tartott állatok számá­nak különféle variációjára. A 150 állatot befogadó istállók általá­ban a 300 tehenes üzemekben honosodnak meg, két istállót épí­tenek egymás mellé. A 200 helyes istállókból minimálisan kettő épül fel egy telepen, de lehetőség van akár öt ilyen egység egymás mel­letti felépítésére, s ily módon az üzemek kialakíthatják az enge­délyezett legnagyobb számú, 2000-es tehenészetet. Nem hiányoznak a hagyományos építőanyagokat és az átlagos ki­vitelező felkészültséget megkívá­nó tervmegoldások sem. Tartal­maz a tervdokumentáció egészen egyszerű kivitelezésű istállómo- delleket is, hízó- és növendék­marhák befogadására. A terveket a gyakorlatban ki­próbálták, a gazdaságok elégedet­tek a műszaki megoldásokkal. Az elmúlt év első felében ösz- szesen 104 típustervet, az idén, az év első hat hónapjában már 273-at igényeltek, a gazdaságok, ami a bizalmat jelzi a jóváha­gyott építészeti megoldások iránt. (MTI) melése évente átlag 6,6 százalék­kal nőtt — a fejlett ipari orszá­goké 4,7, az USA-é 4,2 százalék­kal; a Szovjetunió ipari terme­lése évente átlag 9,4 százalékkal. Hasonló ütemfölény tapasztalha­tó a nemzeti jövedelem termelé­sében és a beruházások növeke­désében. Jellemző tények Néhány évtizede a Szovjetunió gazdasági teljesítőképességét ál­talában az amerikai gazdaságé­hoz szokásos viszonyítani. En­nek az a ténybeli oka, hogy a nemzetközi összehasonlítás egyéb mércéit a szovjet gazdaság idő­közben kinőtte. Nevezetesen: a forradalom előtt a nemzeti jö­vedelem termelésében és az ipar teljesítményében az USA-n kí­vül Nagy-Britannia, Németor­szág, sőt Franciaország is meg­előzte Oroszországot. Az utóbbi országokkal szembeni hátrányát a Szovjetunió már rég és olyany- nyira ledolgozta, hogy azok együttes produktumát is jócskán felülmúlja. Noha a két gazdaság — az amerikai és a szovjet — fejlett­ségi színvonalának eltérései egyes területeken, mindenekelőtt a hatékonyságban és a munka termelékenységében még jelentő­sek, termelésük különbsége évti­zedről évtizedre csökken. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme ne­gyedszázaddal korábban mind­össze 31 százaléka volt az USÁ- énak, ebben az esztendőben vár­hatóan eléri az amerikai nemze­ti jövedelem 67—68 százalékát. Az iparban és a mezőgazdaság­ban a teljesítményarányok még szorosabbak: az elmúlt esztendő­ben a szovjet ipar termelése va­lamivel meghaladta az amerikai ipar teljesítményének 80 száza­lékát. a mezőgazdaságban pedig — mind 1971—1975 átlagában, mind 1976-ban — a 85 százalé­kot. Amiben világelső Kétségkívül nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunió mind több alapvető termék — szén, kőolaj, vasérc, nyersvas,_ acél, koksz, cement, műtrágya, diesel- és villamosmozdony, nagy teljesít­ményű traktor, fa-fűrészáru, gyapjúszövet, cipő, cukor vaj stb. — termelésében világelső. Mindez közvetett bizonyítéka — s inkább következménye, ered­ménye — gazdasági fejlődésének. A szovjet gazdaság potenciál­jának — mondhatjuk: életerejé­nek — legfőbb forrása a folyama­tos és dinamikus fejlődés kész­ségében rejlik az elmúlt ne­gyedszázadban a világ ipari ter_ A szovjet gazdaság építő és al­kotó erejét szemléltetik azok az új nemzetközi viszonylatban is jelentős termelőkapacitások, amelyéket egy-egy tervidőszak beruházásai hoznak létre. 1971— 1975 folyamán a villamosenergia­iparban 57 600 megawatt, a szén- termelésben évi 114 millió ton­na, a vasérctermelésben 131 mil­lió tonna, a vaskohászati ipar­ban 12,9 millió tonna nyersvas, 10,9 millió tonna acél, 12,2 millió tonna hengereltacél, 2,4 millió tonna acélcső, a vegyiparban évi 38 millió tonna műtrágya, 350 000 tonna műszál, 981 000 tonna mű- anyaggyártó kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparban a beruhá­zások és rekonstrukciók a ter­melést évi 25 400 szerszámgép, 7 900 kovács- és présgép, 974 000 személygépkocsi, 79 600 traktor, 22 500 kombájn gyártására alkal­mas kapacitásokkal gyarapítot­ták. Országos úttörőjáték A gazdasági (teljesítőképesség fejlődésének és erejének szemlél­tetésekor nem feledkezhetünk meg annak térbeli, területi vetü- létéiről sem. A Szovjetunióban a gazdaságfejlesztés kezdettől ke­let felé haladt s az idők folya­mán — ám jórészt az utóbbi év­tizedekben — az Urálon túli területeken és köztársaságokban olyan termelőerőket fejlesztettek ki, s építenek ott napjainkban is világviszonylatban egyedülálló ipari óriásokat, amelyeknek pro­duktuma a szovjet gazdaság összteljesítményében is növekvő arányú. S ha egykor — még a közelmúltban is — a Szovjetunió európai területeiről kelet felé áramlottak mindazok a javak, , amelyek szükségesek voltak a nagy építkezésekhez, a gazdasá­gi térhódításhoz, ma már fordí­tott a helyzet: az energiahordo­zók, az ipari nyersanyagok száz­millió tonnás mennyiségekben érkeznek az Urálon túlról, ahol tovább halad, sőt fokozódik a gazdasági térhódítás, biztosítva a termelőerők, a gazdasági potenci­ál jövőbeni fejlődését. Felzárkózik a mezőgazdaság A mezőgazdaság a közelmúltig bezáróan problematikus — ke­vésbé fejlett — ágazata volt a szovjet gazdaságnak. S ez ko­rántsem írható kizárólag a ter­mészeti-időjárási tényezők ro­vására. A népgazdasági tervek a hatvanas évek elejéig a szüksé­gesnél lényegesen kevesebb be­fektetést juttattak a mezőgazda­ságnak, amelynek termelőerői, műszaki-technikai ellátottsága ily módon hiányosak maradtak. A korábbi hiányok pótlása a hatvanas évek derekán kezdődött meg. Alig egy évtized alatt a mezőgazdaság termelő állóalap­jainak értéke megkétszereződött, jelentősen javult műszaki-tech­nikai ellátottságának színvonala. 1965 óta a mezőgazdaság bruttó termelése mintegy 50 százalékkal emelkedett, s a fejlődésnek ez a mértéke ebben az ágazatban már kielégítőnek, megfelelőnek minő­síthető. Mindemellett a mezőgaz­daság fejlesztésében még jócs­kán vannak elvégzendő teendők annak érdekében, hogy a hoza­mokban és a munkatermelékeny­TARTOS FOGYASZTÁSI CIKKEK ÄLLOMÄNYA 1976 VÉGÉN ségében is mielőbb felzárkózzék a nemzetközi színvonalhoz. A szovjet gazdaság teljesítmé­nyei nemcsak a fejlesztésben, hanem a népjólét emelésében is jelentősek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1940-hez vi­szonyítva ötszörösére nőtt. Az utóbbi két évtizedben 45 millió új lakást építettek, a lakosság majd kétharmada költözött új lakásba. A tágabb értelemben vett népjólét további fontos ösz- szetevője az ingyenes és fejlett egészségügyi ellátás — a világ orvosainak majd egyharmada a Szovjetunióban dolgozik —, a nem kevésbé fejlett oktatási, szakképzési rendszer, amely egy­• A világ jelenleg legnagyobb teljesítményű vízierőműve, a Kraszno- jarszki Vízierőmű. • A hordozó­rakétához kapcsolják az Interkozmosz 10-et, a szocialista országok közös távközlési műholdját. idejűleg szolgálja a népesség műveltségi színvonalának emelé­sét és a népgazdaság szakember- ellátását. Ebben az összefüggés­ben érdemel említést: a szovjet gazdaság jelenleg 119 millió em­bert foglalkoztat, közülük 9,5 millió a diplomás és a 13,3 millió a középfokú végzettséggel ren­delkező szakember. Az is ide kí­vánkozik, hogy a világ tudósai­nak, kutatóinak egynegyede — 1 254 000 tudományos dolgozó — a Szovjetunióban él, műveli tu­dományágát, fejleszti a tudo­mányt és a technikát. A fejlődés óriási tartaléka A Szovjetunió a gazdaságban is világhatalom, történelmi és világpolitikai jelentőségének, sze­repének a gazdasági erő és tel­jesítőképesség a bázisa. S ennek a potenciálnak ma már nemcsak a termelőerők jelenlegi fejlettsé­ge, hanem az is része, hogy ki­vételesen kedvezőek lehetősé­gei és adottságai a további di­namikus fejlődésre. Amíg a fej­lett tőkés országok fejlődésük ed­digi folyamatában jórészt kiak­názták és felhasználták termé­szeti erőforrásaik, ásványi kin­cseik zömét, a Szovjetunióban minden energiahordozó, nyers- és alapanyag, természeti kincs hatalmas készletei állnak rendel­kezésre. Nem kevésbé jelentős erőforrása, tartaléka a gazdasági növekedésnek — s ennek kiak­názása a jelen és a közeljövő feladata — a hatékonyság javí­tása, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak gyor­sabb és szélesebb körű alkalma­zása, amelyben jelentős szerepet játszik a gazdaságirányítási rend­szer szüntelen tökéletesítése is. Ezek azok a tényezők, erőforrá­sok, amelyek a szovjet gazdaság potenciáljához, történelmileg bi­zonyított életerejéhez, alkotó- készségéhez társulva a jövőben magasabb szintre emelhetik tel­jesítőképességét, produktumának minőségét, működésének haté­konyságát. G. I. Az ország RIADÓ ’77 egymillió két­százezer piros­és kék nyakkendőse várja, hpgy felhangozzék a rádióban a „ria­dókészültség”, majd nemsokkal ezután a jel: a Csepeli Vasmű szirénája. Ezzel kezdődik az a többnapos országos játék, amely Riadó ’77, elnevezéssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszönti. A rajt időpontját a „főhadiszállás”, az Üttörőszövetség szigorúan titok­ban tartja, ám az országos já­ték gazdag programját jól isme­rik mind a 3500 csapatközösség­ben. Már a nyári táborokban megkezdődött a felkészülés a Nagy Október megünneplésére, s a tanév első hónapjai is ennek jegyében teltek el. A várható eseményekről az Űttörószövet­ségben tájékoztatták az MTI munkatársát: — A Riadó ’77 akcióra az el­múlt hetekben, hónapokban nagy lelkesedéssel készültek hazánk­ban a kisdobosok, az úttörők. Is­meretszerző „hadjáratokat” indí­tottak a 60 évvel ezelőtti esemé­nyek alapos áttekintésére, a vi­lágjelentőségű forradalom nap­jainak felidézésére, hogy a no­vember 7-ig zajló programokon, akadályversenyeken megfelelő felkészültségről tehessenek tanú- bizonyságot. A riadót követően az úttörők megalakítják forra­dalmi osztagaikat az irányító pa- Vancsnokság vezetésével, majd olyan, a Nagy Októberrel kap­csolatos feladatokat oldanak meg, amelyekkel megjelenítik a törté­nelmi eseményeket. Az őrsök, a rajok, a csapatok ünnepi össze­jöveteleken értékelik a felkészü­lés időszakában végzett munká­jukat is, mert a Riadó ’77 nem­csak ünnep. Szerte az ország­ban az elődök példáját követve a pajtások olyan tetteket hajtot­tak végre, amelyek méltóak a történelmi esemény köszöntésé­hez. Erejükhöz mérten társadal­mi munkát vállaltak és teljesí­tek a kisebb közösség javára, vagy környezetük szépítésére, gyarapítására. Az eredményekről szóló beszámolók fontos részei az elkövetkező eseményeknek, mi­ként a vidámság, a dal, a sport, a sok-sok baráti találkozó is. (MTI) KÉPERNYŐ Évfordulók, arányok, színvonal Az évfordulós műsorokért rit­kán dicsérik a rádiót és a televí­ziót. Főként az arányokat, a mű­fajú egyhangúságot bírálják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az Ady-centená- rium eddig méltón, megfelelő arányokban jelentkezett a kép­ernyőn. Mindenekelőtt azért, mert a különféle adások szerkesztői, rendezői az élő folytonosságot ke­resték, azt tükrözték, hogy mit jelent számunkra, mit adott ne­künk a proletárállam létrejötte, nagy költőnk munkássága. Időről időre természetesen fel­idézik az egykori dokumentumo­kat, jól válogatott képanyaggal bővítik történelmi ismereteinket, gazdagítják a folyamat szükség- szerűségének a bemutatásával, az oRok feltárásával, a mozgatók ér­zékeltetésével szemléletünket. Teszik mindezt közvetlen, tény­szerű dokumentumok vetítésével és művészi áttételezéssel. (A Tv- híradó egyperceseit szívesen lát­nánk majd együtt is.) A szovjet valóságot, az elmúlt hat évtized eseményeit mindig a nagy sors­forduló vetületében jelentetik meg, mivel 1917 októbere adta a nagy’ indíttatásokat. A Horizont szerkesztőségének Hat évtized cí­mű sorozata nem titkolta a szo­cialista társadalom építését nehe­zítő iszonyatos gondokat áldoza­tokat. Az egész népet összefogó, a nélkülözéseknek, megpróbálta­tásoknak értelmet adó nagy cé­lok nélkül aligha valósíthatták volna meg a forradalom után kialakított terveket és nem gon­dolhattak volna újabb és újabb célok kijelölésére. A technika szinte elképzelhe­tetlen fejlődése ma sem mentesíti a század elején még iparilag oly elmaradt oroszokat, ukránokat, üzbégeket és a többieket a fáradt­ságos munkától. A BAM, azaz a Bajkál—Amur vasútvonal építőit alaposan igénybe veszi a mosto­ha éghajlat, a tajgai táj, az épít­kezés üteme, mégis kitartanak, mert lelkesíti őket a munka vár­ható, a közösséget gyarapító ered­ménye, mert érzik a gondosko­dást. Az értékes hagyományokat őrző és a változó idővel gazdago­dó magatartásnak szép példája volt ez a film. A Golgota meggyőzően idézi a forradalmasodó Oroszországot, a békevágynak, az új eszméknek az egész társadalomban így-úgy mutatkozó hatását. Lassú, széles hömpölygésű eseménysorozat ala­pozza meg a később viharzó, dia­dalmas és kálváriás sorsforduló­kat, a nagy időket. Érdeklődéssel várjuk az év végére ígért további epizódokat, a regénytrilógia tel­jes feldolgozását. Kiegészíti egymást a dokumen- tumjellegű műsorok és a lelki, tudati folyamatokat is tükröző, a helyzet rettenetes bonyolultsá­gát visszaadó művészi produk­ciók. A Magyar Televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­hoz, ’ a forráshoz vezető utak ke­resésével, felmutatásával egyenlő fontosságúnak tartja a fejlődés perspektíváinak az érzékeltetését, a mai és holnapi Szovjetunió be­mutatását. Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy valamennyi, az év­fordulóhoz kapcsolódó műsor kifo­gástalan, magas színvonalú, de az összkép méltó az alkalomhoz. Az Ady-műsorok is többet ad­tak a szokásos évfordulós emlé­kezéseknél. A korral együtt mu­tatták be a költőt, azt mérik, mi­ként él ifjú szívekben. Az Ady- vers és prózamondó verseny már­is a sikeres sorozatok közé tarto­zik. nem utolsósorban az okos- szavú zsűri tevékenységének kö­szönhetően. Nemcsak Adyt tanít­ják, bevezetnek a versértelmezés, -befogadás titkaiba. A vasárnap délután sugárzott, megzenésített Ady-művekkel gyönyörködtető összeállítás növeli lelkesedésün­ket. Csengeri Adrienn, a közre­működő kórus értően, Ihletetten tolmácsolta a jó stílusérzékkel csoportosított dalokat, kórusmű­veket. H. N.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom