Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 2. A telepítési tervek végrehajtása fontos gazdasági érdek Beszélgetés a kecskeméti járási pártbizottság titkárával VÁLLALÁSOK, VÉDNÖKSÉGEK, ÚJÍTÁSOK Fiatalok a mezőgazdaságért A kecskeméti járás mezőgazdasági termelésében jelentős szerepe van a kertészeti ágazatoknak. A szőlő- és gyümölcs- termesztésnek hagyományai vannak. A megye szőlőterületé­nek 22, az árugyümölcsösnek pedig csaknem 20 százaléka eb­ben a járásban van. A homokterületek alkalmasak az ültet­vények létesítésére. A kedvező termőhelyi adottságok az itt élő parasztság szakmaszeretete is hozzájárult ahhoz, hogy eb­ből a járásból minden esztendőben nagy mennyiségű szőlőt és gyümölcsöt szállítottak el. Módosított tervek Az utóbbi esztendőkiben főként gazdaságossági okok miatt visz- szaesett a termelés, a telepítési kedv csökkent. A termelési költ­ségek növekedtek, a közepes, de inkább gyenge termőképességű ültetvények művelési költségeit nem fedezte a jövedelem. A járás szőlőterülete 1970-től 5 ezer hek­tárral csökkent. A gyümölcs­faállomány ugyanettől az idő­ponttól számítva mintegy 800 ezerrel kevesebb. A csonthéjasok pusztulása a legsúlyosaibb mérté­kű, mintegy 70 százalékot tesz ki. Ismeretes, hogy kormányintéz­kedések születtek a telepítési kedv fellendítésére, a szőlő- és gyümölcstermesztés növelésére. Ennek hatására a mezőgazdasá­gi nagyüzemek felülvizsgálták eredeti terveiket. Döntések szü­lettek arra, hogy nagyabb terüle­teken végeznek telepítést és fel­újítást. Ez történt a kecskeméti járás­ban is. A járási párt-végrehajtó­bizottság nemrég tárgyalta a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésével kapcsolatos felada­tokat. Horváth Antal, a járási pártbizottság titkára ériből a kö­vetkezőket mondja: — Az üzemekkel megbeszéltük a megnövekedett állami támoga­tás alapján jelentkező nagyobb lehetőségeket. Elsősorban azokkal a gazdaságokkal, ahol eddig is számottevő jelentősége volt a két ágazatnak. Ezek: Izsák, Ti- szakécske, Lakitelek, Tiszaalpár, Szabadszállás termelőszövetke­zetei, Lajosmizse, Jakabszállás, Orgavány szakszövetkezetei. Ki­emelten fejleszti a szőlő- és gyümölcstermesztést a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság, valamint az Izsáki Állami Gaz­daság. Az összesítések szerint a já­rásban 1980-ig 1500 hektáron fe­lül telepítenek új szőlőt és csak­nem 1400 hektáron gyümölcsöst. Mintegy 750 hektáron korszerűsí­tik a régi szőlőültetvényeket. A tervek szerint 1982-ig — az át­húzódó telepítésekkel együtt — 2700 hektár üzemi szőlő és több mint 1600 hektár gyümölcsös lé­tesül. Megítélésünk szerint a te­lepítési ütem az idei őszön és a jövő évben az indokoltnál las­súbb — tájékoztat a járási párt- bizottság titkára. Együttműködéssel Figyelemre méltó, hogy az üzemi szőlőtelepítések mintegy 50 százalékában a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság termelé­si rendszerén belül, 20—25 szá­zalékban a pincegazdasággal tör­tént társulásban, valamint az izsáki és helvéciai állami gazda­ságokkal létrehozott együttműkö­désben valósul meg. A gyümölcs­telepítések zömmel a dánszent- miklósi Micsurin Termelőszövet­kezet, és a Hosszúhegyi Állami Lesz ceruzaelem karácsonyra — Miért kell néha hetekig keresni, míg az em­ber ceruzaelemet kap valamelyik üzletben? A kérdés címzettje Bánfalvi Béla, az Akkumulá­tor és Szárazelemgyár kunszentmiklósi telepének vezetője. Míg a válaszhoz hosszú lélegzetet vesz, harmadik társunk tréfás iróniával segít neki. — Biztosan rajtuk kívülálló objektív okok is köz­rejátszanak ... A válaszból kiderül, jó helyen tapogatózik. — Tény, hogy a horganyhüvely-ellátás nehéz­kessége erősen behatárolta a gyártást. Tőkés — belga — importból szerezzük be, s ez nem mindig ment simán. Kis szünet, és bizakodó hangsúlyú folytatás. — Le kell azonban szögezni, hogy ebben az év­ben még nem fordult elő komoly hiány. Emiatt nem kellett állni az elemkészítéssel. Olyan lelkes meggyőződéssel mondja, hogy joggal tehetjük fel a kérdést. — Ha tehát ezután Is az eddigi ütemben megy a horganyhüvely-ellátás, bízhatunk benne, hogy egy­re kevesebbszer halljuk az üzletekben: „Sajnos ce­ruzaelem nincs.” Vegyük úgy, hogy például kará­csonyra már lesz elegendő elem? — Ha úgy megy, mint eddig, — lesz. Természetesen, nem a kunszentmiklósi telepen akarjuk számonkérni az elég gyakori ceruzaelem- hlányt. Ami megvolt az ő „fennállásuk" előtt Is, — és éppen az Itteni kis üzem létesítése is a gondokon kívánt enyhíteni. Ezért került az akkumulátort ké­szítő telep profiljába a szárazelemgyártás is. — Mikor? — Hivatalosan 1973. augusztusában. Amit — az úgynevezett massza-összekeverésen kívül — „ki­mondottan" itt állítunk elő, az az R 14 — tranzisz­toros 1,5 voltos „Bébi" elem. Ezt használják kazet­tás magnóba, rádióba. Az R 6 — tranzisztoros ceru­zaelemnek csak a címkézését végezzük nálunk. A szárazelemekkel nők foglalkoznak — betanított munkás szinten. Két műszakban — harminc-egyné- hányan. A nagytöbbség R 14-est készít, évi 2 millió 800 ezer—hárommillió darabot. A kisebb — 4-4- es létszámú két műszak 11—12 millió R 6-os ceruza­elemet címkéz fel ugyanezen idő alatt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére mindkét szocialista brigád — Béke és József Attila — a, mennyiség 1—2 százalé­kos növelését vállalta. — Teljesíti is? — Sőt már két és fél—három százalék körüli a többlet. R 6-ból — tehát éppen ceruzaelemből 300 000-rel többet adtak a III. évnegyedben. — Hogyan érték el? Feszítettebb munkatempó­val? — Azon is javítottak, de főként azzal, Eogy egy hónapon keresztül 3. műszakot is bekapcsoltak. Az R 14-esektől felváltva segítettek ebben. Most már nézzünk szét az elemgyártó részlegen fényképezőgéppel. Tóth István • így címkézi az R—6 tranzisztoros ceruzaelemet Vas Istvánná, Janovics Imréné, Baskl Jónásné és Horváth Jánosné. • Kovács Józsefné az R—14 „Bébi" elemhez alkatrészt V,*t3 — ún. kontakt­tálcát készít. Gazdaság által kezdeményezett rendszerben történnek. Ebből látszik, hogy a telepítő gazdasá­gok felismerték a termelési rendszerek eredményeit. Ügy látják, hogy így lehetőség nyílik majd a legkorszerűbb technoló­giák bevezetésére. — Az elképzelések szerint az új telepítések átlagosan 100—200 hektáros táblákon történnek, — folytatja Horváth Antal. — Ezek csatlakoznak a régebbi ültetvé­nyekhez. A nagyobb táblák le­hetővé teszik a helikopterrel történő növényvédelmet, vala­mint a gépi szüretelést. Megjegyzi, hogy az előkészüle­tek nagy adminisztrációt igényel­nek. A különböző okmányok be­szerzése rendkívül hosszadalmas, nehézkes. A szükséges szaporítóanyagot a telepítő gazdaságok zömmel sa­ját szőlőiskolájukban nevelik. A gyümölcsfacsemetéket nagyrészt központi készletből kapják. Ki­véve a lajosmizsei Kossuth és a jakabszállási Népfront Szakszö­vetkezetei, ahol saját iskolából nyerik. Körültekintően A kecskeméti járásban telepí­tik 1980-ig a megye összes új szőlőültetvényeinek több, mint 25 százalékát, gyümölcsültetvé­nyeinek mintegy 40 százalékát. Fontos tehát a jó előkészület. A telepítések végrehajtása fontos gazdasági érdek is. Ezért a kivi­telezésnél ügyelni kell a helyes technológiára, a szakszerűségre. — A járási pártbizottság szor­galmazza a további együttműkö­dések kialakítását. Elsősorban a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­dasággal, valamint a Közép-ma­gyarországi Pincegazdasággal lenne érdemes az üzemeknek újabb együttműködési szerződést kötni. Szükséges felülvizsgálni az eddigi előkészületeket. Talán gyorsítani lehetne az ökmányok beszerzését, az időarányos mun­kák végzését, a meliorációt. A járási vezetés a cselekvési programok ellenőrzésével igyek­szik segíteni a telepítési tervek végrehajtását — hangoztatja vé­gezetül Horváth Antal. K. S. • Régen volt a mezőgazdaság­ban annyi dolgos kézre szükség, mint most, 1977 őszén. Jó érzés ezt megállapítani, ugyanakkor szoron­gat is egy kérdés: volt-e. van-e elegendő ember a még nem gé­pesített munkák elvégzésére, vagy éppen a mindenttudó gépek, be­rendezések kezelésére? Statiszti­kák, szociológiai felmérések iga­zolják: elöregedett a parasztság — számos gazdaságban többen van­nak a nyugdíjasok és járadékosok, mint az aktív keresők — a közép- nemzedék létszáma pedig a hat­vanas években bekövetkezett tö­meges elvándorlás miatt csappant óriásit. Annak a Bács-Kiskun állami gazdaságaiban és termelő- illetve szakszövetkezeteiben található 23 ezer fiátalnak — akiknek zöme már a valamelyik agrár szakmát élethivatásul választó törzsgárdá­hoz tartozik — nagyon jelentős a termelésben betöltött szerepe. • A KISZ Központi Bizottsága a napokban titkári értekezleten tárgyalta és fogadta el a megyénk mezőgazdasági üzemeiben folyó szocialista munkaversenyek és if­júsági termelési mozgalmak ta­pasztalatairól, hatásáról készített jelentést. Ragadjunk ki néhány — példaként állítható — jellemző részletet ebből az átfogó tanul­mányból. Jelenleg 1328 szocialista brigádban 12 ezer a fiatalok szá­ma. Vállalásaik mindenhol szoros összhangban vannak az adott munkahely éves célkitűzéseivel. Ahol műszakok beosztása, a tech­nológiai folyamatok jellege, a hu­szonévesek létszáma lehetővé tet­te, ifjúsági kollektívák alakultak. (A Bajai Állami Gazdaságban 18, a tompái Kossuth Tsz-ben négy.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszte­letére indított országos rpunkaver- senyhez az elsők között csatlakoz­tak a hartai Erdei Ferenc Tsz if­jú baromfitenyésztői. Felajánlá­sukkal egyidőben felhívást tettek közzé, amelyet március végéig a megye termelőszövetkezeti brigád­jainak 90 százaléka — köztük 56 ifjúsági — fogadott el. A rész­értékelések szerint időarányosan, szinte kivétel nélkül eleget tettek önkéntes kötelezettségüknek. • A központi védnökségek kö­zül a húsprogramba és a környe­zetfásítási mozgalomba kapcsoló­dott be a mintegy kétszáz Bács- Kiskun megyei KlSZ-alapszerve- zet. Számottevők ezenkívül az új beruházások, a rekonstrukciók, a szőlőtelepítések és az idénymun­kák pontos, szakszerű elvégzésére indított kampányok is. A korsze­rű állattartó telepeken — Izsák, Vaskút — a technológiai fegyelem megszilárdítása érdekében „fel­ügyelő” KISZ-csoportokat szervez­tek, a bajai húskombinát építésé­ben pedig társadalmi munkaak­ciókkal — 1978-tól megyei építő­táborral vesznek részt. A KISZ halasi járási bizottságának véd- nökségi irányításával készült el határidőre a rémi Dózsa Tsz 11 millió naposcsibe kibocsátására alkalmas keltetője. Fellendülőben van az agrárfia­talok újító tevékenysége. Ifjú­kommunistáink tavaly 331 ötletet, javaslatot nyújtottak be — ezek hatvan százaléka közvetlenül a termelésben is hasznosítható volt. Élen jár e téren a Bajai Mező- gazdasági Kombinát, ahol 26 ta­lálmányból 17-et fogadtak el 13-at máris alkalmaznak. Egyre több nagyüzemben funkcionál a Fiatal Műszakiak, Közgazdászok és Ag­rárszakemberek Tanácsa. Követen­dő példa: a Helvéciai Állami Gazdaságban a tanács tesz javas­latot többek között a szocialista brigádok célfeladataira, valamint az „Alkotó Ifjúság” pályázat és kiállítás'témáira. • A mind jobban kibontakozó KISZ-radar mozgalom a legfris­sebb adatok szerint félszáz gazda­ságban él. s programja szorosan kapcsolódik a helyi takarékossági intézkedések megvalósításához, az üzem- és munkaszervezésben meg­búvó tartalékok feltárásához. A Kiskőrösi Állami Gazdaság sertés­kombinátjának 30 éven aluli dol­gozói folyamatosan összegyűjtik és továbbítják észrevételeiket az energiahordozók gazdaságosabb felhasználására és az ésszerűbb takarmányozásra. A kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Tsz radar-őr­járatai viszont a szállítási útvo­nalak, a munkaóra-kiesések, a gé­pi állásidők lerövidítése, megszün­tetése érdekében ügyködnek ki­tartóan. • Részletesen szólhatnánk még a „Kiváló” mozgalmak, a kom­munista műszakok, s egyéb társa­dalmi megmozdulások eredmé­nyességéről, de úgy véljük, ennyi is bőven elég ahhoz, hogy leszö­gezhessük: a Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában munkálkodó fiatalok döntő többsége szakmai­lag jól felkészülten, nagy szorga­lommal, felelősségtudattal járul hozzá a gazdasági tervek teljesí­téséhez. Teszi mindezt az egyre erősödő KISZ-szervezetek vezeté­sével, mindinkább kiaknázva a szocialista munkaversenyekben és az ifjúsági termelési mozgalmak­ban rejlő lehetőségeket. K. F. ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK Gazdasági érzékcsalódások • Papp Sándorné a „babákat” kötözi, azaz papírba burkolja gépével. Azon keresztül szívódik majd (el az elektrolit. • Szobodek Sándorné töltőgéppel 'juttatja a horgany­hüvelybe az elektrolitot. • Itt pedig műanyag tárcsát és süveget kapnak az elemek. (Bal oldali képünk.) (Tóth Sándor (élvételei) A KÖNYVTÁRAT megtöltő statisztikai kiadványok, a millió­nyi adat közül, egyetlen számra figyel leginkább az ország: a fogyasztói ár alakulását jelző in. dexre. S egyben a legvitatottabb adat is, sokan tapasztalataikra hivatkozva kétségbe vonják az árindex megbízhatóságát. Az árindex hamis, vagy a ta­pasztalataink csapnak be ben­nünket? Az áralakulás mérése nem olyan egyszerű, mint mondjuk a lakosság számának, átlagos élet­korának vagy a bérek és jövedel­mek alakulásának számbavétele. De a magyar statisztikai módszer korszerű, az ismert külföldi ár­index számításokkal összevetve is igen megbízható. Felöleli a fix árú termékek és szolgáltatások teljes körét, (összes vásárlásaink fele rögzített áras termék.) A nem fix árú termékek és szol­gáltatások áralakulását pedig több mint 2300 jellemző termék ármegfigyelése alapján határoz­zák meg. A Központi Statisztikai Hiva­tal 180 dolgozója, folyamatosan, a hónap különböző napjain vég­zi az ár-felírást. (A piacok ár­megfigyelésében a tanácsok meg­bízottai is részt vesznek.) Egy- egy kijelölt termék árát 50—100 üzletben jegyzik fel. Az ármeg­figyelés összesen több mint 3000 üzletre terjed ki. A feljegyzések alapján havi átlagárat, majd 120 termék- és szolgáltatáscsoport­ban árindexet készítenek. Ezek után készül el az oly gyakran vitatott országos áralakulási mu­tató. Az árindex valóságos változá­sokat jelez. Az egyéni, a csalá­di tapasztalatok azonban több­nyire eltérnek a statisztikai át­lagtól, mert gyakorlatilag min­den család eltérő módon költi el jövedelmét. A családi fogyasztás sajátos szerkezete a családtagok életvitelétől, a fogyasztási szoká­soktól és az éppen aktuális vá­sárlásoktól egyaránt függ. A szokás differenciáló szerepe jól érzékelhető az élvezeti cik­kek fogyasztásában. így a ciga­retta, a szeszes ital, vagy leg­utóbb a kávé drágulása csalá­donként igen eltérő többletkia­dást okozott, illetve okoz. A benzin drágulása csak az autó- tulajdonosok kiadását növelte. A tavalyi húsáremelés már minden­kit érintett, bár nem egyforma mértékben. Egyesek kijönnek a havi 60 Ft-os jövedelemkiegészí­tésből, mások viszont ráfizetnek. Törvényszerű tehát, a családi árindexek eltérése az országos átlagtól és véletlen az egybeesés. Az állami és politikai vezetés, a kutatás nem is éri be az orszá­gos átlaggal. Az idei évtől már több mint 8000 családra kiterje­dő háztartási statisztika méri az átalakulást, a főbb társadalmi rétegek és csoportok szerint. Ta­valy például a kisgazdaságok tu­lajdonosainak átlagos árindexe 2 százalékkal volt alacsonyabb a lakosság más rétegeinél, mert őket nem érintette az idénycik­kek szokatlan mértékű drágulá­sa. Az a körülmény, hogy a fo­gyasztók nem tapasztalhatnak azonos mértékű (átlagos) árala­kulást, vagy csak kivételes eset­ben, nem indokolja, hogy jelen­tős részük az áremelkedést na­gyobbnak érezze a ténylegesnél. Az áremelkedések hatását az emberek több ok miatt túlozzák el. Az egyik ok, hogy az árszín­vonal alakulását a kiadások és a jövedelmük függvényében ér­zékelik és nem önmagában. Az áremelés hatása sok másfajta ki­adással vegyülve jelenik meg, s az áremelkedéstől független több­letkiadások szintén kelthetik a drágulás látszatát. Ugyancsak megtévesztő lehet, ha az adott évben nem növekszik a család pénzbeli jövedelme. Az áremel­kedés okozta többletkiadás így eleve nagyobb gondot okoz és magasabbnak tűnik. DE, PARADOX MÓDON, a drágulás érzetét keltheti az élet- színvonal emelkedése is. A tech­nika — a hűtőszekrény, tv, mo­sógép, telefon, magnó, gépkocsi, stb. — megkönnyíti és meg is drágítja életünket. A divat szin­tén nagy „árdrágító”. Színek és formák, modellék és típusok cse­rélődése már nemcsak a ruházati ipar sajátossága. Az igények mind magasabb szinten megújul­nak (hétvégi ház, automata mo­sógép, színes tv), s néha már nem is annyira ösztönöznek, mint Inkább a klelégületlenség, a hiány érzetét keltik. Egyre több dologról le kell mondanunk ah­hoz, hogy új szükségleteinknek akár csak a töredékét is kielé­gíthessük. Drágul az élet, mert változik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egyre bővül azoknak a cikkéknek, szolgálta­tásoknak a köre, amelyek lét­szükségletté váltak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartot­tak, a gyermekek száma. (A gyermekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi ter­hek, függetlenül attól, hogy mi­lyen másfajta hatásoknak tulaj­donítjuk azokat.) Az anyagi ter­hek és a megélhetési költségek viszonylagos növekedését gyak­ran abszolút növekedésnek te­kintjük, és anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonítjuk. A NEGATÍV jelenségekre való érzékeny reagálás, a hatások el­húzása, illetve a pozitívumok fölötti könnyed átsiklás, nemcsak az áralakulás fogadtatására jel­lemző, hanem eléggé általános emberi tulajdonság. (Felméré­sekkel egyértelműen bizonyított, hogy a lakosság a szerény élet­színvonal-emelést stagnálásnak, a stagnálást pedig csökkenésnek érzi.) Olyan Icl^totcini j0l€n van dolgunk, amelyet felismerve, tudatosítva tompíthatunk. de meg nem szüntethetünk. Ez is egyfajta realitás, amivel számol­ni szükséges. Ha a tényekre, a valós összefüggésekre vagyunk kíváncsiak, nem bízhatjuk ma­gunkat érzelmeinkre, szubjektív jelzéseire, hanem jelzőrendsze­reink kontrollra szorulnak. Az elkerülhetetlen és jól végig gon­dolt árintézkedések ismertetése sem válthat ki osztatlan lelke­sedést, legfeljebb tárgyilagossá­got és megértést. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom