Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 2. A telepítési tervek végrehajtása fontos gazdasági érdek Beszélgetés a kecskeméti járási pártbizottság titkárával VÁLLALÁSOK, VÉDNÖKSÉGEK, ÚJÍTÁSOK Fiatalok a mezőgazdaságért A kecskeméti járás mezőgazdasági termelésében jelentős szerepe van a kertészeti ágazatoknak. A szőlő- és gyümölcs- termesztésnek hagyományai vannak. A megye szőlőterületének 22, az árugyümölcsösnek pedig csaknem 20 százaléka ebben a járásban van. A homokterületek alkalmasak az ültetvények létesítésére. A kedvező termőhelyi adottságok az itt élő parasztság szakmaszeretete is hozzájárult ahhoz, hogy ebből a járásból minden esztendőben nagy mennyiségű szőlőt és gyümölcsöt szállítottak el. Módosított tervek Az utóbbi esztendőkiben főként gazdaságossági okok miatt visz- szaesett a termelés, a telepítési kedv csökkent. A termelési költségek növekedtek, a közepes, de inkább gyenge termőképességű ültetvények művelési költségeit nem fedezte a jövedelem. A járás szőlőterülete 1970-től 5 ezer hektárral csökkent. A gyümölcsfaállomány ugyanettől az időponttól számítva mintegy 800 ezerrel kevesebb. A csonthéjasok pusztulása a legsúlyosaibb mértékű, mintegy 70 százalékot tesz ki. Ismeretes, hogy kormányintézkedések születtek a telepítési kedv fellendítésére, a szőlő- és gyümölcstermesztés növelésére. Ennek hatására a mezőgazdasági nagyüzemek felülvizsgálták eredeti terveiket. Döntések születtek arra, hogy nagyabb területeken végeznek telepítést és felújítást. Ez történt a kecskeméti járásban is. A járási párt-végrehajtóbizottság nemrég tárgyalta a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Horváth Antal, a járási pártbizottság titkára ériből a következőket mondja: — Az üzemekkel megbeszéltük a megnövekedett állami támogatás alapján jelentkező nagyobb lehetőségeket. Elsősorban azokkal a gazdaságokkal, ahol eddig is számottevő jelentősége volt a két ágazatnak. Ezek: Izsák, Ti- szakécske, Lakitelek, Tiszaalpár, Szabadszállás termelőszövetkezetei, Lajosmizse, Jakabszállás, Orgavány szakszövetkezetei. Kiemelten fejleszti a szőlő- és gyümölcstermesztést a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság, valamint az Izsáki Állami Gazdaság. Az összesítések szerint a járásban 1980-ig 1500 hektáron felül telepítenek új szőlőt és csaknem 1400 hektáron gyümölcsöst. Mintegy 750 hektáron korszerűsítik a régi szőlőültetvényeket. A tervek szerint 1982-ig — az áthúzódó telepítésekkel együtt — 2700 hektár üzemi szőlő és több mint 1600 hektár gyümölcsös létesül. Megítélésünk szerint a telepítési ütem az idei őszön és a jövő évben az indokoltnál lassúbb — tájékoztat a járási párt- bizottság titkára. Együttműködéssel Figyelemre méltó, hogy az üzemi szőlőtelepítések mintegy 50 százalékában a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság termelési rendszerén belül, 20—25 százalékban a pincegazdasággal történt társulásban, valamint az izsáki és helvéciai állami gazdaságokkal létrehozott együttműködésben valósul meg. A gyümölcstelepítések zömmel a dánszent- miklósi Micsurin Termelőszövetkezet, és a Hosszúhegyi Állami Lesz ceruzaelem karácsonyra — Miért kell néha hetekig keresni, míg az ember ceruzaelemet kap valamelyik üzletben? A kérdés címzettje Bánfalvi Béla, az Akkumulátor és Szárazelemgyár kunszentmiklósi telepének vezetője. Míg a válaszhoz hosszú lélegzetet vesz, harmadik társunk tréfás iróniával segít neki. — Biztosan rajtuk kívülálló objektív okok is közrejátszanak ... A válaszból kiderül, jó helyen tapogatózik. — Tény, hogy a horganyhüvely-ellátás nehézkessége erősen behatárolta a gyártást. Tőkés — belga — importból szerezzük be, s ez nem mindig ment simán. Kis szünet, és bizakodó hangsúlyú folytatás. — Le kell azonban szögezni, hogy ebben az évben még nem fordult elő komoly hiány. Emiatt nem kellett állni az elemkészítéssel. Olyan lelkes meggyőződéssel mondja, hogy joggal tehetjük fel a kérdést. — Ha tehát ezután Is az eddigi ütemben megy a horganyhüvely-ellátás, bízhatunk benne, hogy egyre kevesebbszer halljuk az üzletekben: „Sajnos ceruzaelem nincs.” Vegyük úgy, hogy például karácsonyra már lesz elegendő elem? — Ha úgy megy, mint eddig, — lesz. Természetesen, nem a kunszentmiklósi telepen akarjuk számonkérni az elég gyakori ceruzaelem- hlányt. Ami megvolt az ő „fennállásuk" előtt Is, — és éppen az Itteni kis üzem létesítése is a gondokon kívánt enyhíteni. Ezért került az akkumulátort készítő telep profiljába a szárazelemgyártás is. — Mikor? — Hivatalosan 1973. augusztusában. Amit — az úgynevezett massza-összekeverésen kívül — „kimondottan" itt állítunk elő, az az R 14 — tranzisztoros 1,5 voltos „Bébi" elem. Ezt használják kazettás magnóba, rádióba. Az R 6 — tranzisztoros ceruzaelemnek csak a címkézését végezzük nálunk. A szárazelemekkel nők foglalkoznak — betanított munkás szinten. Két műszakban — harminc-egyné- hányan. A nagytöbbség R 14-est készít, évi 2 millió 800 ezer—hárommillió darabot. A kisebb — 4-4- es létszámú két műszak 11—12 millió R 6-os ceruzaelemet címkéz fel ugyanezen idő alatt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére mindkét szocialista brigád — Béke és József Attila — a, mennyiség 1—2 százalékos növelését vállalta. — Teljesíti is? — Sőt már két és fél—három százalék körüli a többlet. R 6-ból — tehát éppen ceruzaelemből 300 000-rel többet adtak a III. évnegyedben. — Hogyan érték el? Feszítettebb munkatempóval? — Azon is javítottak, de főként azzal, Eogy egy hónapon keresztül 3. műszakot is bekapcsoltak. Az R 14-esektől felváltva segítettek ebben. Most már nézzünk szét az elemgyártó részlegen fényképezőgéppel. Tóth István • így címkézi az R—6 tranzisztoros ceruzaelemet Vas Istvánná, Janovics Imréné, Baskl Jónásné és Horváth Jánosné. • Kovács Józsefné az R—14 „Bébi" elemhez alkatrészt V,*t3 — ún. kontakttálcát készít. Gazdaság által kezdeményezett rendszerben történnek. Ebből látszik, hogy a telepítő gazdaságok felismerték a termelési rendszerek eredményeit. Ügy látják, hogy így lehetőség nyílik majd a legkorszerűbb technológiák bevezetésére. — Az elképzelések szerint az új telepítések átlagosan 100—200 hektáros táblákon történnek, — folytatja Horváth Antal. — Ezek csatlakoznak a régebbi ültetvényekhez. A nagyobb táblák lehetővé teszik a helikopterrel történő növényvédelmet, valamint a gépi szüretelést. Megjegyzi, hogy az előkészületek nagy adminisztrációt igényelnek. A különböző okmányok beszerzése rendkívül hosszadalmas, nehézkes. A szükséges szaporítóanyagot a telepítő gazdaságok zömmel saját szőlőiskolájukban nevelik. A gyümölcsfacsemetéket nagyrészt központi készletből kapják. Kivéve a lajosmizsei Kossuth és a jakabszállási Népfront Szakszövetkezetei, ahol saját iskolából nyerik. Körültekintően A kecskeméti járásban telepítik 1980-ig a megye összes új szőlőültetvényeinek több, mint 25 százalékát, gyümölcsültetvényeinek mintegy 40 százalékát. Fontos tehát a jó előkészület. A telepítések végrehajtása fontos gazdasági érdek is. Ezért a kivitelezésnél ügyelni kell a helyes technológiára, a szakszerűségre. — A járási pártbizottság szorgalmazza a további együttműködések kialakítását. Elsősorban a Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal, valamint a Közép-magyarországi Pincegazdasággal lenne érdemes az üzemeknek újabb együttműködési szerződést kötni. Szükséges felülvizsgálni az eddigi előkészületeket. Talán gyorsítani lehetne az ökmányok beszerzését, az időarányos munkák végzését, a meliorációt. A járási vezetés a cselekvési programok ellenőrzésével igyekszik segíteni a telepítési tervek végrehajtását — hangoztatja végezetül Horváth Antal. K. S. • Régen volt a mezőgazdaságban annyi dolgos kézre szükség, mint most, 1977 őszén. Jó érzés ezt megállapítani, ugyanakkor szorongat is egy kérdés: volt-e. van-e elegendő ember a még nem gépesített munkák elvégzésére, vagy éppen a mindenttudó gépek, berendezések kezelésére? Statisztikák, szociológiai felmérések igazolják: elöregedett a parasztság — számos gazdaságban többen vannak a nyugdíjasok és járadékosok, mint az aktív keresők — a közép- nemzedék létszáma pedig a hatvanas években bekövetkezett tömeges elvándorlás miatt csappant óriásit. Annak a Bács-Kiskun állami gazdaságaiban és termelő- illetve szakszövetkezeteiben található 23 ezer fiátalnak — akiknek zöme már a valamelyik agrár szakmát élethivatásul választó törzsgárdához tartozik — nagyon jelentős a termelésben betöltött szerepe. • A KISZ Központi Bizottsága a napokban titkári értekezleten tárgyalta és fogadta el a megyénk mezőgazdasági üzemeiben folyó szocialista munkaversenyek és ifjúsági termelési mozgalmak tapasztalatairól, hatásáról készített jelentést. Ragadjunk ki néhány — példaként állítható — jellemző részletet ebből az átfogó tanulmányból. Jelenleg 1328 szocialista brigádban 12 ezer a fiatalok száma. Vállalásaik mindenhol szoros összhangban vannak az adott munkahely éves célkitűzéseivel. Ahol műszakok beosztása, a technológiai folyamatok jellege, a huszonévesek létszáma lehetővé tette, ifjúsági kollektívák alakultak. (A Bajai Állami Gazdaságban 18, a tompái Kossuth Tsz-ben négy.) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított országos rpunkaver- senyhez az elsők között csatlakoztak a hartai Erdei Ferenc Tsz ifjú baromfitenyésztői. Felajánlásukkal egyidőben felhívást tettek közzé, amelyet március végéig a megye termelőszövetkezeti brigádjainak 90 százaléka — köztük 56 ifjúsági — fogadott el. A részértékelések szerint időarányosan, szinte kivétel nélkül eleget tettek önkéntes kötelezettségüknek. • A központi védnökségek közül a húsprogramba és a környezetfásítási mozgalomba kapcsolódott be a mintegy kétszáz Bács- Kiskun megyei KlSZ-alapszerve- zet. Számottevők ezenkívül az új beruházások, a rekonstrukciók, a szőlőtelepítések és az idénymunkák pontos, szakszerű elvégzésére indított kampányok is. A korszerű állattartó telepeken — Izsák, Vaskút — a technológiai fegyelem megszilárdítása érdekében „felügyelő” KISZ-csoportokat szerveztek, a bajai húskombinát építésében pedig társadalmi munkaakciókkal — 1978-tól megyei építőtáborral vesznek részt. A KISZ halasi járási bizottságának véd- nökségi irányításával készült el határidőre a rémi Dózsa Tsz 11 millió naposcsibe kibocsátására alkalmas keltetője. Fellendülőben van az agrárfiatalok újító tevékenysége. Ifjúkommunistáink tavaly 331 ötletet, javaslatot nyújtottak be — ezek hatvan százaléka közvetlenül a termelésben is hasznosítható volt. Élen jár e téren a Bajai Mező- gazdasági Kombinát, ahol 26 találmányból 17-et fogadtak el 13-at máris alkalmaznak. Egyre több nagyüzemben funkcionál a Fiatal Műszakiak, Közgazdászok és Agrárszakemberek Tanácsa. Követendő példa: a Helvéciai Állami Gazdaságban a tanács tesz javaslatot többek között a szocialista brigádok célfeladataira, valamint az „Alkotó Ifjúság” pályázat és kiállítás'témáira. • A mind jobban kibontakozó KISZ-radar mozgalom a legfrissebb adatok szerint félszáz gazdaságban él. s programja szorosan kapcsolódik a helyi takarékossági intézkedések megvalósításához, az üzem- és munkaszervezésben megbúvó tartalékok feltárásához. A Kiskőrösi Állami Gazdaság sertéskombinátjának 30 éven aluli dolgozói folyamatosan összegyűjtik és továbbítják észrevételeiket az energiahordozók gazdaságosabb felhasználására és az ésszerűbb takarmányozásra. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz radar-őrjáratai viszont a szállítási útvonalak, a munkaóra-kiesések, a gépi állásidők lerövidítése, megszüntetése érdekében ügyködnek kitartóan. • Részletesen szólhatnánk még a „Kiváló” mozgalmak, a kommunista műszakok, s egyéb társadalmi megmozdulások eredményességéről, de úgy véljük, ennyi is bőven elég ahhoz, hogy leszögezhessük: a Bács-Kiskun megye mezőgazdaságában munkálkodó fiatalok döntő többsége szakmailag jól felkészülten, nagy szorgalommal, felelősségtudattal járul hozzá a gazdasági tervek teljesítéséhez. Teszi mindezt az egyre erősödő KISZ-szervezetek vezetésével, mindinkább kiaknázva a szocialista munkaversenyekben és az ifjúsági termelési mozgalmakban rejlő lehetőségeket. K. F. ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK Gazdasági érzékcsalódások • Papp Sándorné a „babákat” kötözi, azaz papírba burkolja gépével. Azon keresztül szívódik majd (el az elektrolit. • Szobodek Sándorné töltőgéppel 'juttatja a horganyhüvelybe az elektrolitot. • Itt pedig műanyag tárcsát és süveget kapnak az elemek. (Bal oldali képünk.) (Tóth Sándor (élvételei) A KÖNYVTÁRAT megtöltő statisztikai kiadványok, a milliónyi adat közül, egyetlen számra figyel leginkább az ország: a fogyasztói ár alakulását jelző in. dexre. S egyben a legvitatottabb adat is, sokan tapasztalataikra hivatkozva kétségbe vonják az árindex megbízhatóságát. Az árindex hamis, vagy a tapasztalataink csapnak be bennünket? Az áralakulás mérése nem olyan egyszerű, mint mondjuk a lakosság számának, átlagos életkorának vagy a bérek és jövedelmek alakulásának számbavétele. De a magyar statisztikai módszer korszerű, az ismert külföldi árindex számításokkal összevetve is igen megbízható. Felöleli a fix árú termékek és szolgáltatások teljes körét, (összes vásárlásaink fele rögzített áras termék.) A nem fix árú termékek és szolgáltatások áralakulását pedig több mint 2300 jellemző termék ármegfigyelése alapján határozzák meg. A Központi Statisztikai Hivatal 180 dolgozója, folyamatosan, a hónap különböző napjain végzi az ár-felírást. (A piacok ármegfigyelésében a tanácsok megbízottai is részt vesznek.) Egy- egy kijelölt termék árát 50—100 üzletben jegyzik fel. Az ármegfigyelés összesen több mint 3000 üzletre terjed ki. A feljegyzések alapján havi átlagárat, majd 120 termék- és szolgáltatáscsoportban árindexet készítenek. Ezek után készül el az oly gyakran vitatott országos áralakulási mutató. Az árindex valóságos változásokat jelez. Az egyéni, a családi tapasztalatok azonban többnyire eltérnek a statisztikai átlagtól, mert gyakorlatilag minden család eltérő módon költi el jövedelmét. A családi fogyasztás sajátos szerkezete a családtagok életvitelétől, a fogyasztási szokásoktól és az éppen aktuális vásárlásoktól egyaránt függ. A szokás differenciáló szerepe jól érzékelhető az élvezeti cikkek fogyasztásában. így a cigaretta, a szeszes ital, vagy legutóbb a kávé drágulása családonként igen eltérő többletkiadást okozott, illetve okoz. A benzin drágulása csak az autó- tulajdonosok kiadását növelte. A tavalyi húsáremelés már mindenkit érintett, bár nem egyforma mértékben. Egyesek kijönnek a havi 60 Ft-os jövedelemkiegészítésből, mások viszont ráfizetnek. Törvényszerű tehát, a családi árindexek eltérése az országos átlagtól és véletlen az egybeesés. Az állami és politikai vezetés, a kutatás nem is éri be az országos átlaggal. Az idei évtől már több mint 8000 családra kiterjedő háztartási statisztika méri az átalakulást, a főbb társadalmi rétegek és csoportok szerint. Tavaly például a kisgazdaságok tulajdonosainak átlagos árindexe 2 százalékkal volt alacsonyabb a lakosság más rétegeinél, mert őket nem érintette az idénycikkek szokatlan mértékű drágulása. Az a körülmény, hogy a fogyasztók nem tapasztalhatnak azonos mértékű (átlagos) áralakulást, vagy csak kivételes esetben, nem indokolja, hogy jelentős részük az áremelkedést nagyobbnak érezze a ténylegesnél. Az áremelkedések hatását az emberek több ok miatt túlozzák el. Az egyik ok, hogy az árszínvonal alakulását a kiadások és a jövedelmük függvényében érzékelik és nem önmagában. Az áremelés hatása sok másfajta kiadással vegyülve jelenik meg, s az áremelkedéstől független többletkiadások szintén kelthetik a drágulás látszatát. Ugyancsak megtévesztő lehet, ha az adott évben nem növekszik a család pénzbeli jövedelme. Az áremelkedés okozta többletkiadás így eleve nagyobb gondot okoz és magasabbnak tűnik. DE, PARADOX MÓDON, a drágulás érzetét keltheti az élet- színvonal emelkedése is. A technika — a hűtőszekrény, tv, mosógép, telefon, magnó, gépkocsi, stb. — megkönnyíti és meg is drágítja életünket. A divat szintén nagy „árdrágító”. Színek és formák, modellék és típusok cserélődése már nemcsak a ruházati ipar sajátossága. Az igények mind magasabb szinten megújulnak (hétvégi ház, automata mosógép, színes tv), s néha már nem is annyira ösztönöznek, mint Inkább a klelégületlenség, a hiány érzetét keltik. Egyre több dologról le kell mondanunk ahhoz, hogy új szükségleteinknek akár csak a töredékét is kielégíthessük. Drágul az élet, mert változik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egyre bővül azoknak a cikkéknek, szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté váltak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartottak, a gyermekek száma. (A gyermekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi terhek, függetlenül attól, hogy milyen másfajta hatásoknak tulajdonítjuk azokat.) Az anyagi terhek és a megélhetési költségek viszonylagos növekedését gyakran abszolút növekedésnek tekintjük, és anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonítjuk. A NEGATÍV jelenségekre való érzékeny reagálás, a hatások elhúzása, illetve a pozitívumok fölötti könnyed átsiklás, nemcsak az áralakulás fogadtatására jellemző, hanem eléggé általános emberi tulajdonság. (Felmérésekkel egyértelműen bizonyított, hogy a lakosság a szerény életszínvonal-emelést stagnálásnak, a stagnálást pedig csökkenésnek érzi.) Olyan Icl^totcini j0l€n van dolgunk, amelyet felismerve, tudatosítva tompíthatunk. de meg nem szüntethetünk. Ez is egyfajta realitás, amivel számolni szükséges. Ha a tényekre, a valós összefüggésekre vagyunk kíváncsiak, nem bízhatjuk magunkat érzelmeinkre, szubjektív jelzéseire, hanem jelzőrendszereink kontrollra szorulnak. Az elkerülhetetlen és jól végig gondolt árintézkedések ismertetése sem válthat ki osztatlan lelkesedést, legfeljebb tárgyilagosságot és megértést. K. J.
