Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-28 / 254. szám

4 # PETŐFI NÉPE • 1917. október 28.

1

külütől a malomig

A fűszerpaprika történetét bemutató kiállítás Kalocsán

Kalocsán nemrégiben nyitották meg a paprika múzeumot, amely maris nagy népszerűségre tett szert. A fűszerpaprika történetét bemutató állandó kiállítás gazdag gyűjteményével ugyanis egyedülálló az országban. A látogatók végig kísérhetik e fontos fűszernövény elterjedését, megismerkedhetnek a régi szerszámokkal, a famozsártól a paprikatörő küliln keresztül egészen a modern feldolgozás eszközeiig.

Keszthelyi Ferencné múzeumőr elmondta, naponta mintegy 50— 60-an tekintik meg a kiállítást, fogadtak már látogatókat Budapestről, Miskolcról, Dunaújvárosból és Szegedről is, de a környező „paprikás községek lakói” a leggyakoribb látogatók. Közülük már többen felajánlották, hogy a birtokukban levő régi, a paprika műveléséhez és feldolgozásához használt eszközöket átadják a múzeumnak, kiegészítve ezzel a gyűjteményt.

A fűszerpaprika és hazája a feltételezések szerint Mexiko déli része és Közóp-Amerika. Innen terjedt tovább Dél- és Észak-amerikába, majd Amerika felfedezése után 1493-iban a kukoricával, a burgonyával, dohánnyal egyidőben került be Európába. Először Spanyolországban termesztették a fűszerpaprikát, majd Angliában és Dél- Franciaországban. Az 1570-es években már a közép-európai főúri kertek dísznövénye volt. Hazánkban Zrínyi Miklós nevelője, Széchy Margit kertjében díszlett legelőször, de 1579-ben már Batthyány Boldizsár dísznövényei között is szerepelt, az új világi növényként számontartott fűszerpaprika.

Fogyasztását a törökök közvetítésével a délszlávok terjesztették el nálunk. A XVIII. században az Alföld déli mocsaras részein élő Duna menti és Tisza menti pásztornép a váltóláz ellen gyógyszerként használta. Ennek következtében rövid Idő alatt népszerű lett a fűszerpaprika.

Fogyasztásának általánossá vá. lását a XIX. század eleji napóleoni háborúk segítették. Francia- ország ugyanis kontinentális zárlatot rendelt el, ami megszüntette a bors behozatalát, helyette a fűszerpaprikát használták az ételek ízesítésére.

Eleinte Szegeden az alsóvárosban és a környező falvakban, Szentmihálytelken, Röszkén,

valamint a többi Tisza menti ármentesített részeken termelték. A Kaloosavidéki paprikater- mésztés Bátya, Foktő, Fájsz, Ér- sekcsanád, Úszód, Géderlak, Homokos löszös laza talajain alakult ki.

Paprikatermesztéssel a kalocsai, valamint a város környéki kisbirtokosok 15—2Ö százaléka foglalkozott. Így az 1930-as években kirobbant világválság sokezer kisparaszti család létét tette bizonytalanná. A válság ellenszereként 1934-ben a Földművelésügyi Minisztérium a fűszer- paprika termesztését a Szeged és Kalocsa vidéki zárt körzetekre korlátozta. Ez a rendelkezés 1953-ig volt érvényben. Azóta sokat fejlődött a fűszerpaprikatermesztés. Mint gesztorgazdasághoz, a Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezethez csatlakoztak a környék mezőgazdasági üzemei. Paprikatermő területük 50 százalékán a fajsziak példája nyo• A XVIII. század végén kezdett elterjedni a kézzel vagy lábbal Mozgatható paprikatörő külü használata.

• Veronika, a közép-dunai vízimalom kicsinyített mása. Az eredeti 1910-től 1944-ig őrölte a paprikát, a fajszi Duna-szakaszon.

mán már helyrevetéses módszerrel temesztik a fűszerpaprikát, a betakarítását, feldolgozását, pedig jobbára gépek végzik.

Nagy utat kellett megtenni, amíg a fűszerpaprika termesztésének színvonala elért idáig. Ma

világviszonylatban is első között tartják számon a magyar paprikát színe és zamata miatt. Keresett cikk nemcsak Európában,

hanem Amerikában is, jelentős dollárbevételt hoz az országnak.

B. Z.

Bővítik a vízhálózatot

Sajtóposta rovatunkban nemrégen tettük szóvá — olvasói bejelentés alapján —, hogy László- falván szinte évről évre növelik a közműfejlesztési hozzájárulás ösz- szegét. Megírtuk, bár örülnek az emberek, hogy utcájukban, lakásaikban egészséges, tiszta ivóvíz van, de bosszankodnak a lakossági pénzügyi kötelezettségek gyakori módosítása miatt. Van-e felső határa a hozzájárulásnak? — kérdeztük cikkünkben, tolmácsolva ily módon a 'községbeliek aggodalmát.

Sorainkra részletes választ adott a Lászlófalvai Községi Tanács elnöke, Balatonfüredi József. Leveléből ezeket tudtuk meg:

1969-ben készült el a helyi törpevízmű, s e létesítménnyel egyidejűleg építették meg a körhálózatot Is, mely végigvezet a Kossuth Lajos utcán, valamint az Üttörő és a Sail a i utca egy-egy szakaszán, ahol a közintézmények zöme található. Rövidesen már 16 család kérte lakása bekapcsolását e hálózatba, s részükre 500—500 forint közműfejlesztési hozzájárulást állapított meg a tanács. Ezt követően lépett hatályba a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM számú együttes rendelet, mely szabályozta a fizetés rendjét, mértékét.

A községi vízhálózat nagyarányú bővítésére először 1972-ben került sor. Ekkor kapott vezetékes vizet többi között az Ady Endre, az Alkotmány és a Petőfi utca, Érdekeit lakói részére 1000 forint hozzájárulás kifizetését tette kötelezővé a tanács,

amely közölte, még nem végleges összegről van szó, arról ugyanis tanácsülésen döntenek majd. És ez 1974. decemberében történt meg, amikor a tanácstagok megszavazták az előterjesztést, miszerint vízvezeték építése esetén 2000 forint közműfejlesztési hozzájárulást tartoznak fizetni azok a lászlófalviak, akiknek a lakóépülettel rendelkező, vagy beépíthető telkét közvetlenül érinti a létesített hálózat.

Az utóbbiakról ez év januárjában két alkalommal is tájékozódhatott a lakosság, mégpedig falugyűlés alkalmával. S hogy sokan megértették, elfogadták a határozatot, bizonyítja, a vízfo- gyasztók zöme már eleget tett befizetési kötelezettségének.

Mint az eddigiékből is kiderül, Lászlófalván immár nyolcadik éve bővítik folyamatosan a vízhálózatot. így lesz ez a jövőben is, legközelebb például 1978-ban kapcsolnak be újabb utcákat a vízhálózati rendszerbe. E fontos kommunális beruházás megvalósulását jelentősen elősegíthetik a község lakói, ha lehetőségük szerint előre fizetik be a közmű- fejlesztési hozzájárulás összegét a tanácsi fejlesztési alap számlájára.

Nos. az elnöki tájékoztatáshoz még azt tehetjük hozzá, hogy az Építésügyi és Várofejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügy- miniszter közösen (kiadott legújabb rendelete vízvezeték létesítése esetén 5300 forintban határozza meg a lakosság közmű- fejlesztési hozzájárulásának felső határát.

Már a jövő évi megrendelésen dolgoznak

— Szövetkezetünk fennállásának 26. esztendejében végre elérjük a 200 millió forintos árbevételt — újságolta a napokban Sándor József, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet elnöke. — Amikor a tavasszal szocialista brigádjaink csatlakoztak a csepeli dolgozók felhívásához, a vezetőség lehetőséget látott a terv módosítására, s az említett célkitűzések megvalósítására. Most, október végén már szinte biztosra mondhatom, hogy még a 200 milliót is túlszárnyaljuk.

A munkaversennyel kapcsolatban különben a legfrissebb újság az, hogy szocialista kollekr itiváink egy másik vállalásukat két héttel a határidő előtt teljesítették. Felajánlották ugyanis, hogy a 8 millió forint értékű tőkés export megrendelést az év vége helyett október 31-ig teljesítik. Ezzel szemben október 15- én indítottuk útnak az NSZK-ba az utolsó szállítmány ülőbútorvázat. Ez azért is kedvező, mert a jövő év első negyedére újabb 4 millió forintos export-megrendelésünk van, ily módon az év hátralevő részében már ennek teljesítésén dolgozhatunk.

Szocialista brigádjaink jelentős

részt vállaltak az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldásában is, A háztartási létrák gyártásánál például különböző konstrukciós módosítások megvalósításával már eddig 443 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. A brigádok javaslatára használjuk fel például a húsostálcák gyártásánál keletkező alumínium hulladékot. A konténerek kagyló fogantyúi készülnek ebből az eddig semmire sem használt, mintegy 4—5 mázsányi ihulladékanyagból. Az öntödében a kemencék jobb kihasználásával az idén 22 ezer forint értékű az olájmegtakarítás.

Eredményeink elérésében nagy része van/a sikeresen végrehajtott célgépesítésnek, amelyre az idén 2 millió forintot fordítunk.

A termelés ütemének növekedésére jellemző, hogy az első félévben 84,5 millió forint volt az árbevételünk, a harmadik negyedévben pedig majdnem ugyanennyi, 72,3 millió. Októberi eredményeink is biztatóan alakulnak, s reméljük, a hátralevő két hónap meghozza a várt si- -kereket,

O. L.

• Molnár István, a Május 1. lakntosbrigád veretője és ^ecskés Pál a b *gád tag] már met rendelésen a jl 6 évi dolgozik.

• Bobán Ambrusné a hűsostálcák gyártásánál keletkezett hulladékból sajtolja a konténerek kagyló- fogantyúit.

ÁRAK, ADÓK, DOTÁCIÓK

Árszínvonal - életszínvonal

Vissza, visszatérő kérdés: miért nem terveznek nálunk is változatlan árakat és szerényebb bér- növekedést? Sokan állítják, hogy így az életszínvonal-emelés áttekinthetőbb, egyszerűbb, meggyőzőbb volna. Egyes végletes nézetek szerint pedig az áremelések eleve keresztezik az életszínvonal-emelés útját.

A szocializmus általános törvénye az életszínvonal rendszeres emelése — ahogyan ezt a tapasztalatok is mutatják — többfelé ármechanizmus mellett érvényesülhet. A mi, immár tízéves gyakorlatunk szerint az életszínvonal emelése úgy valósul meg, hogy közben az árszínvonal is emelkedik, de érezhetően kisebb mértékben, mint a béreik, a személyi jövedelmek. Az árszínvonal-emelés — a központi árintézkedések és a piaci árváltozások hatása — éppen úgy megtervezhető, mint a bérek, a jövedelmek alakulása, így viszonylag pontosan előirányozható a reálbérek, és reáljövedelmek növekedése is. A szükséges árufedezet mennyiségben, minőségben, választékban döntően a termelési és forgalmi (külkereskedelmi) tervek biztosítják, de azért a rugalmas árpolitika kínálatra ösztönző és keresletet formáló szerepe sem lebecsülhető.

„Nagyobb szabadság — nagyobb visszaélési lehetőség”. Sokan ezért idegenkednek a rugalmas árpolitikától, és megfeledkeznek arról, hogy a legmerevebb árrendszer is módot ad a spekulációra, (a minőségrontásra, a választékszűkítésre, sttb.). A szabad piac, a szabad ár nem merőben új jelenség, valamilyen formában már előzőleg is létezett gazdasági életünkben, legfeljebb a perifériára szorulva, vagy illegálisan. (Hiánycikkek púit alatti árusítása, csempészés, feketepiac stb.). A gazdaság működésének objektív törvényeivel legalább részben a merev árpolitikának is számolnia kellett. A visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem irányítói az 1950-es évek elején Budapesten minden hajnalban a Nagyvásárcsarnokban kezdték a napot és a tényleges felhozatalhoz igazodva „korrigálták” a napi árakat.

Rugalmas árrendszerünk megfelelő garanciákat, biztosítószelepeket tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Jelenleg a lakosság összes vásárlásainak fele államilag garantált áru, termék és szolgáltatás. Ide tartoznak az alapvető élelmiszerek, a lakbér, a 'kommunális szolgáltatások, a tömeg- közlekedés stb. Ezek árát csupán

központi döntés alapján emelhetik, hatásukat jövedelemkiegészítéssel ellensúlyozzák, kompenzálják. A termékeik további körénél az áralakulás a vállalatok döntéseitől, illetve a kereslet-kínálat viszonyától függ. Itt is a termékek egy részénél az árak tfsak bizonyos — eleve meghatározott — keretek között emelkedhetnek.

De a szabad áraknál sem szabad a vásár! Részben azért, mert az állam gazdasági, piaci eszközökkel képes hatni a kínálat fokozására. (Példa rá az 1977. évi zöldségellátás és árszínvonal, amely a kedvező időjáráson túl a hatásos ösztönzés, a nagyobb vetésterület következménye.) Részben pedig azért, mert a fontosabb termékeknél már az áremelés szándékát is jelezni köteles a vállalat, s az árnövelést, ameny- nyiben az nem indokolt, hatósági közbelépéssel megakadályozzák.

Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségre vonás (gazdasági bírság, fegyelmi, vagy bűn. tető eljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgálja.

Árpolitikánk elvei megfelelnek a legfőbb gazdaságpolitikai követelményeknek:

— biztosítsák a fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilitását, az áralakulás tervszerűségét;

— a fogyasztói árarányok fokozatosan közeledjenek a ráfordítási arányokhoz;

— az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások egy részének árait fogyasztásúik, felhasználásuk befolyásolása végett, tudatosan el kell téríteni a ráfordításoktól;

— az árváltozások segítsék elő a kereslet-kínálat összhangját, kölcsönös egymásra hatását, a lakosság jobb áruellátását.

Az áralakulást hosszabb időszakon át döntően a viszonylagos stabilitás jellemezte. Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződnek. Igen sokan árstabilitáson mérik gazdasági helyzetűink szilárdságát, a szocialista tervgazdálkodás fölényét, az életszínvonal-emelés egyértelműségét. A gazdasági érdekek, bár nem kizárólagosan, Inkább a mérsékelt, tervszerűen irányított árszínvonal-emelés mellett szólnak. Az aktív árpolitika az ár arányok céltudatos módosítása ugyanis a műszaki fejlesztés, a választék bővítés, a termelési szericezet korszerűsítés hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan feloldhatók a termelési folyamatban és a lakosság ellátásában keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyereség nagy mozgósító és szervező erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növekedést kiegészítő magasabb béremelés lehetővé teszi a béreknek, a végzett munka szerinti fokozott differenciálását, a keletkező bérfeszültségek feloldását.

K. J.

A segítségadás szép példája

Urbán István Bátmonostor, Baracskai u. 11. szám alatt lakó olvasónk szívbetegségben szenved és szeptember 18-án vasárnap délután hirtelen rosszul lett a saját lakásán. Szükségessé vált az azonnali kórházba szállítása, amelyre szolgálatkészen vállalkozott az épp arrafelé közlekedő és a jelzésre megállt személygépkocsiban tartózkodó két fiatalember. A magatehetetlen, sápadt beteget gyorsan elhelyezték az áutó- jukban. s már indultak is Bajára. A Duna-parti Vároá' útjáiriáZífi- te állandó kürtölés közepette haladtaik végig, s e hangra felfigyelt az egészségügyi intézmény portása is, mert kinyitott kapuval fogadta az érkezőket.

A belgyógyászati osztályon dr. Osztrojovicz Péter ügyeletes orvos és munkatársai vették gyógykezelésbe Urbán Istvánt, aki soksok órás intenzív ápolás után nyerte vissza eszméletét.

A segítségadás szép példájával felérő történteket a nevezett felesége és kiskorú iskolás gyermeke jóvoltából tudjuk, akik a szerkesztőségünkhöz küldött levelűik végén ezt írták: „Azon a vasárnap délután és estén emberségből jelesre vizsgáztak a súlyos állapotban levő férjet, édesapát kórházba szállító ismeretlen' fiatalemberék, az orvosok és ápolónők, akik életéért mindent megtettek!”

□ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Q

Dulinafka György, Kecel: várható, hogy a későbbiekben újabb lemezklubok alakulnak Bács-Kiskunban, s akkor szükségessé válik újabb klubvezetők képzése. E tanfolyam idejéről, helyéről, valamint az azon való részvétel feltételeiről megfelelő tájékoztatás kapnak majd a fiatalok.

Illyés Jánosné, Kunszentmikiós:

Információnk szerint a nagyközségben Idén is alapos mérlegelés révén döntöttek az óvodai felvételekről. A túljelentkezések következtében azon. ban több gyermeket csak fél napra vettek föl. Elmondjuk, hogy Kun- szentmtklóson feltehetően már a jövő hónapban átadják rendeltetésének az új napközis óvodát, melynek működése lehetővé teszi az óvodai Igények fokozottabb kielégítését, Illetve ezen Intézmények mostani zsúfoltságának számottevő mérséklését.

„Kőműves" Jelige, Tiszakécske: Ez év februárjában Jelent meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Munkaügyi Minisztérium 14,1977. számú együttes rendelete, miszerint az építőipari dolgozónak a Jövőben csak akkor kell Igazoltatnia a különélés! pótlékra való jogosultságát az állandó lakhelye szerinti tanács vb szakigazgatási szervével, ha e jogosultság más hitelt érdemlő módon — személyi igazolvány, családi pótlékra vonatkozó okmány, nyilatkozat, stb. alapján — nem állapítható meg.

„Márlavárosl lakosok” jelige,

Kecskemét: A helyi járatú autóbuszok Széchenyi téren levő megállói, ban kellő számú pad található, melyeket általában terhes nők, kisgyermekes anyák, s Idős emberek ülnek, mielőtt felszállhatnánaik az úticéljaik felé közlekedő járatokra. Megjegyezzük, hogy e megállókból rövid időközönként indulnak a buszok, te. hát a várakozás sem tart tovább néhány percnél, következésképp nem Indokolt ott elhelyezni még több padot, hiszen azok esetleg akadályozhatnák a járda használatát, a gyalogosforgalmat.

„Szőlőtermesztő” Jelige, Kiskörös:

A világhírű és a csaknem hetven országba exportált egri bor, a bikavér, a francia eredetű Cabernet, valamint a kadarka, a kékfrankos, a medoc és az oportó szőlőkből ké. szül. Tervek szerint az évtized végéig mintegy ezer hektárnyi szőlőt telepítenek az említett fajtákból, s a Mátra környékén megvalósuló beruházás értéke megközelíti a kétmilliárd forintot.

Vámosi József, SUkösd: Ügyében felkérésünkre az Állami Biztosító Bács-Klskun megyei Igazgatósága In. tézkedett, s ennek során már kiutalták önnek a tehergépkocsi által tönkretett motorkerékpárjával kapcsolatos kártérítési összeget. A kifizetés azért történt késedelmesen, mert a kárt okozó cégnél tartott vizsgálat az átlagosnál hosszabb Időt vett Igénybe, amiért ezúton Is élné. zést kér öntől a biztosító.

„Vásárlók” jelige, Matkópuszta: A

száznál Is több környékbeli család

nevében szóvá tett panaszuk jogosnak bizonyult, ugyanis tíz napig — amíg szabadság miatt zárva tartott az ottani 26-os számú kereskedelmi egység — még az alapvető napi fogyasztású élelmiszerekhez is csak körülményesen juthattak hozzá a matkóiak. Érdeklődésünkre elmondották a Kecskeméti UNIVER Sző. vetkezet vezetői, hogy az üzlet egyszemélyes, s ez esetben szinte lehetetlen a szabadságon levő kereskedő helyettesítése. Mindezek ellenére — s okulva a mostani panaszok, ból Is — a szövetkezet keresi annak lehetőségét, hogy mindig zavartalan legyen a matkópusztalak kereskedelmi ellátása.

„Adófizető” Jelige, Kunszentmikiós)

A pénzügyi jogszabályok értelmében mindenkinek fizetnie kell községfejlesztési hozzájárulást, akit Jövedelem- adózásra köteleznek a használatában levő földterület — pl. háztáji — után. A település egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális gyarapodását segítő hozzájárulás összege — ezt a helyi tanács határozza meg — éven. kém 50-300 forintig terjedhet akkor, ha a jövedelemadó kevesebb másfélezer forintnál. Ha több, annak húsz százalékát írja elő ilyen elmen a tanács vb szakigazgatási szerve, amely kérelemre mérsékelheti, s Indokolt esetben törölheti is ezen ösz- szeget.

„Családi okok” Jelige, Bácsalmási

Törvényes lehetőség van arra. hogy a tsz-tag a munkaadójának hozzájá. rulása nélkül léphet át másik közös gazdaságba. Az ezzel kapcsolatos teendője csupán annyi, hogy az új munkahelyre történő felvételét Igazoló vezetőségi nyilatkozatot és az átlépést tartalmazó kérvényt be kell nyújtania szövetkezete vezetőinek. Az átlépés Időpontját a két mezőgazda- sági nagyüzem és a tag közösen ál. lapítják meg. Fontos tudni, hogy az e módon való munkahelyváltoztatás nem szakítja meg a tsz-tagság folyamatosságát.

Kovács Lajos, bajai Járás: Panaszával, miszerint az egyik környékbeli kisiparos az ön számára végzett Javítási munka díjösszege túlságosan magas, javasoljuk, forduljon orvos, tásért a KIOSZ területi szervezetéhez. Tájékoztatjuk még arról, hogy az ezer forint értéket meghaladó szolgáltatási munkáról számlát köteles adni a kisiparos.

Klspataklné, Kecskemét: A többek nevében irt panaszos levelére válaszolva közöljük, hogy a DÉGÁZ helyi kirendeltsége a terveknek megfelelően ez év végéig fejezd be a gáz. hálózat kiépítését a Mátyás király körút csaknem egy kilométernyi — a Daróczi köz és a Béke fasor közötti — szakaszán.

Összeállította: Veiket Árpád

Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 12-518