Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

1977. október 15. • PETŐFI NÉPE • i Fődíjat kapott a Kalocsai Népi Együttes HATVAN ÉV - HATVAN KÉP % A Szovjetunió története 33. A VILÁG LEGNAGYOBB VfZIERÖMÜVE. A világ legnagyobS vízierőműve a Jeniszejen épült, Krasznojarszk mellett. Évi teljesít-» ménye hatmillió kilowatt. A szibériai körzetet látja el árammal. ■ 34. TRAKTOROK MINSZKBÖL. A minszki traktorgyár erőgépeit nemcsak a Szovjetunióban és a szocialista országokban, hanem a tő­kés államokban is ismerik, főként nagy teljesítményéért és tartóssá-* gáért szeretik. 35. SZIBÉRIA OLAJA. Az energiaellátásban mind nagyobb szerepet játszik a kőolaj, amelyből a kilehcedik ötéves terv utolsó évében 478 millió tonnát termeltek. Az új, nagy hozamú lelőhelyek nehezen megJ közelíthető helyen Szibériában találhatók. A szamotlori telepre heli-* kopter szállítja a gépeket és a munkásokat is. Vietnami üdülök Vietnam teljes felszabadulása, az ország egyesítése után a párt­nak, a kormánynak és a Vietna­mi Szakszervezetek Szövetségé­nek elsőrendű feladatává vált az üdülők fejlesztése, a dolgozók egészségvédelme. Súlyos betege­ket kellett meggyógyítani, pusztí­tó károkat kell felszámolni, ame­lyek a sokéves háború és a neo- kolonializmus nyomán maradtak vissza. Rövid idő alatt jelentő­sen kiszélesítették a szakszerve­zeti üdülők és szanatóriumok há­lózatát. Amíg 1975-ben mindössze kilenc üdülő »volt Vietnamban, ma már 20 üdülőben pihennek a dolgozók, s az év végéig még 14-gyel nő számuk. A Vietnam festői tájain, magas hegyek kö­zött vagy a tengerparton létesí­tett üdülőkben az idén, az év eleje óta már több mint 22 ezer ember töltötte szabadságát. (BU- DAPRESS—VNA) Egyes területeken milyen helyet foglal el Bács-Kiskun megye az országban? 1976-ban az ország lakónépes­ségének több mint egyhuszada — 570 294 lakos — élt a megyében. A természetes népmozgalom ked­vezőtlenebb volt, mint a megyék többségében. Ezer lakosra 17,2 élveszületés jutott, aminél keve­sebb, csak Baranya, Csongrád, Somogy és Vas megyében volt. Sajnos a 13,3 ezrelékes halálozá­si arányszámnál is csak Békés, Somogy és Tolna megyéké volt kedvezőtlenebb. Ennek ellenére 4970. óta némi javulás észlelhe­tő, mert akkor az országos ter­mészetes szaporodáshoz 3 száza­lékkal, 1976-ban pedik 4 száza­lékkal járult hozzá Bács-Kiskun megye. A megye jellege meghatározza a foglalkozási szerkezetet is. 1976-ban az ország mező- és er­dőgazdálkodásában foglalkozta­tottak majdnem egytizede, a víz- gazdálkodásban pedig több mint 6 százaléka volt alkalmazásban Bács-Kiskun megyei munkáltató­nál. Az összes többi ágazatban elmaradt a részarány a lakóné­pességtől. Különösen elgondol­kodtató a személyi, és lakás­szolgáltatásból való 1,6 százalé­kos részesedés, amelynél keve­sebb csak Nógrád és Pest me­gyében volt- Igaz viszont, hogy a szolgáltató ágazatban foglal­koztatottak majdnem felét a fő­városban alkalmazták. Jelentős beruházásokkal gazda­godott Bács-Kiskun megye 1976- ban. Az országos teljesítésnek majdnem 4 százaléka jutott ide, de ennél öt megyében fordítottak többet beruházási célokra. A részarány az elmúlt tervidőszak alatt nem változott lényegesen. A teljesített beruházásokból egy la­kosra több mint 10 ezer forint jutott, míg a vidéki átlag mint­egy 13 ezer forint volt. Az or­szág mező. és erdőgazdálkodási beruházásainak mintegy tizede, a vízgazdálkodásinak huszada ke­rült Bács-Kiskun megyébe. Mind az ipar, mind a mező- gazdaság néhány terméke jelleg­zetesen megyeinek számított 1976-ban is. Az ország fürdőkád­termelésének és a magnetofon- előállításának 93 százaléka, a parkettagyártás egynegyede, a vágott baromfi több mint egyötö­de jutott ide, - A rozs egynegye­dét, a triticale és a fűszerpaprika több mint felét, a paradicsom 15 százalékát termeltük. Az értéke­sített mezőgazdasági termékek sorában kiemelkedett a bor 38 százalékos részaránya, ami vi­szont 1970-ben 42 százalékot, 1975-ben pedig 47 százalékot ké­pezett. Milyen jelentősebb előrelé­pések történtek az elmúlt év­tizedben a megye életében? Kezdjük talán az iparral. Míg 1966-ban csak 45 ezren, tíz év­vel később már majdnem 70 ez­ren dolgoztak az iparban. Az esz­közellátottság is fokozódott. A hajtóerő 123 ezer kW-ra, több mint kétszeresére bővült. 1976- ban a szocialista ipar mintegy 160 millió kWó villamosenergiát használt fel, két és félszeresét a tíz évvel korábbinak. Az állóesz­köz-állomány már majdnem megközelíti a 10 milliárd forint értéket. A megye mezőgazdaságának látványos eredménye, hogy tíz év alatt a búza termésátlaga 24,2-ről 43 mázsára emelkedett hektáron­ként, a szarvasmarha állomány Tizedik alkalommal rendezték meg Szekszárdon a dél-magyar­országi néptáncversenyt, amelyen Bács-Kiskun megyét a Kalocsai Népi Együttes képviselte. A ver­senyen részt vett a Pécsi KISZÖV Baranya Együttes, a Fejér me­gyei, a Somogy táncegyüttes, a kaposvári, a zalaegerszegi KI­SZÖV, a Tatabányai Bányász, a dunaföldvári Földvár, a szek­szárdi és több honvédségi és BM-fegyüttes. A Kalocsai Népi Együttes ver­senyprogramjáról Vásárhelyi László, a zsűri elnöke az értéke­lésnél a következő főbb megál­lapításokat tette: „'Kalocsa, mint zárt etnikum, mindig a saját mű­vészetével jelentkezik és nehezen képzelhető el, hogy ezen belül valami újat lehessen alkotni. Most a színpadon megjelent va­lami olyan szép, amely a zsűrit 130 ezerről 142 ezerre, a sertés- állomány pedig mintegy 490 ezer­ről több mint 790 ezerre gyara­podott. A kisüzemek aktív támo­gatása és eredményei mellett, szocializálódott a mezőgazdaság, bruttó termeléséből 1976-ban az állami gazdaságok 14 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek mintegy 46 százalékkal részesedtek, míg tíz évvel koráb­ban alig 12, illetve 38 százalék volt a részarányuk. Javultak az utazási lehetősé­gek. Míg 1966-ban a helyi sze­mélyszállítás forgalma nem ér­te el a 12 milliót, 1976-ban már megközelítette a 27 millió utast. A megyében már mintegy 37 ezer személygépkocsi van, több mint hatszorosa a tíz évvel ezelőttinek, A megye idegenforgalmi szállás­helyein közel 87 ezer vendég szállt meg, mintegy 13 ezerrel több, mint 1966-ban. A , külföldi ; vendégek száma majdnem meg­kétszereződött. A megyében levő lakásállo­mány mintegy 18 százalékkal bővült úgy, hogy az újonnan épí­tett lakások száma szinte évről évre emelkedvén, az utolsó két évben már meghaladta az öt­ötezret. A színvonal javulását bizonyítja, hogy míg 1966-ban csak 397 három és több szobás lakás épült, tíz évvel később már megközelítőleg 1800. Több mint 90 ezer lakás van már a vízhálózatba kapcsolva, míg 1966-ban számuk nem érte el a 28 ezret. Három és félsze­resére nőtt a csatornahálózatba kapcsolt lakások száma, mégsem éri el a 18 ezret. A háztartások villamosenergia-fogyasztása több mint négyszeresére nőtt, egy ház­tartás 1976-ban átlagosan 811 kWó-t használt fel, míg egy év­tizeddel korábban csak 286 kWó-t. Miben részesült a lakosság 1976-ban? A megye területén 1889 bolt több mint 196 ezer négyzetméte­rén mintegy 7 ezer dolgozó igye­kezett a lakosság élelmiszer, ru­házati cikk és más iparcikk ke­resletét kielégíteni. Ezek a bol­tok majdnem 10 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le. A 726 kereskedelmi vendéglátóhely alapterülete megközelítette a 96 ezer négyzetmétert, ahol több mint 3600-an kínálták az ételt és italt. Együttes bevételük megha­ladta az 1,2 milliárd forintot. Munkahelyi étkeztetést 200 he­lyen biztosítottak a megyében. összesen 1700 szolgáltatást végző felvevőhely állt a megyé­ben rendelkezésre. Ebből 59 he­lyen személygépkocsi javítást és karbantartást lehetett megrendel, ni, 92 elektromos háztartási gé­peket javító, 82 híradástechnikai cikkeket javító, 47 lábbeli javító felvevőhely volt, 66 helyen mo­sás, kelmefestés, vegytisztítás céljából vettek át ruhaneműt. Építőipari javító, karbantartó szolgáltatást 177, teherszállítást 213 felvevőhely bonyolított. Ezen kívül 249 fodrászat és kozmetika állt a lakosság rendelkezésére. A fogyasztási szolgáltatások ösz- szes teljesítményértéke megköze­lítette a 483 millió forintot, de ez 12 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Ebből közvetlenül a lakosság részére nyújtott szolgáltatás mintegy 270 millió forint volt, amely viszont 9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Egy lakosra át­lagosan 473 forint értékű szol­gáltatás jutott az év folyamán­A környezeti ártalmakat hiva­és a közönséget is meglepte. A „Kalocsai táncok” kompozíciójá­nak arányossága, gyönyörű for­mai, koreográfiái fogásai harmo­nikus egységet alkottak. Nemcsak a tánc lüktetése, hanem a kosztü­mök harmóniája is — az idő­sebbeknél és fiataloknál — na­gyon jó volt. Az idősek tánca, csodálatos elevenséggel jelent meg a fiatalok lábán.” A táncszám koreográfusa: Pé- csiné Acs Sarolta és Tóth Ferenc, az együttes művészeti vezetői. A fesztivál szenzációjaként ha­tott a régi idők kalocsai lakodal­mainak néptáncait kísérő fúvós- zenekar megjelenése a színpa­don. A zenekar játékában meg­nyilvánuló precizitás, a tánc rit­musának adott kíséret nemcsak a táncosokat, hanem a nézőtéren helyet foglalókat is magával ragadta. tott ellensúlyozni a zöldterület. 1976-ban a megyében megköze­lítőleg 4 millió négyzetméter parkterület volt, ami több mint 7 százalékkal bővült egy év alatt. Ebből 75 ezer négyzetméter jut a 88 játszótérre, és 303 ezer négy­zetméter a virággal beültetett park. Az összes parkterület több mint fele van a hat városban. A városok közül kellemes környe­zetét tekintve magasan kiemel­kedik Kalocsa, ahol egy lakosra 26 négyzetméter gondozott park­terület jutott, míg a városok át­laga 8, a községeké 5 négyzet- méter lakosonként. Az egészség megóvását és a betegek gyógyítását szolgálta a megye 983 orvosa, akik közül 208 általános körzeti orvos, 27 pedig gyermekkörzeti orvos. A -napi több mint 1400 szakrendelési órán naponta mintegy 8600 be­teget 'láttak jel. Legtöbbén a„fo-j t gászatot keresték fel, naponta. , mintegy 1050-an. Jelentős volta kezelésre jelentkezők száma a szülészet-nőgyógyászati szakren­deléseken, naponta több mint 400-an, a szemészeten több mint 500-an, a reumatológián több mint 550-en jelentek meg napon­ta átlagosan. A megye kórházainak több mint 3500 ágyát vette igénybe a 90 ezer beteg, akiket átlagosan 13 napig ápoltak. A legnagyobb zsúfoltság a szemészeti-, ideg. és a szülészet-nőgyógyászati osztá­lyokon volt. A gyermekek védelmét és el­látását szolgálja igen sok me­gyei intézmény. A terhes ta­nácsadásokon 1976-ban mintegy 87 ezer esetben jelentek meg, és az év folyamán 114 ezerszer tör­tént csecsemő-bemutatás. A 218 védőnő mintegy 65 ezer látoga­tást tett terhes anyáknál és 148 ezer alkalommal látogattak cse­csemőket. Az iskolaegészségügy keretében több mint 42 ezer óvo­dás. általános- és középiskolás, valamint szakmunkástanulót vizs­gáltak meg részletesen, akik kö­zül 3300-at szakorvosi vizsgálat­ra utaltak. Még mindig csak 1800 bölcsődei hely van, így ezer bölcsődéskorú gyermek közül csak 63 helyezhe­tő el. A bölcsődék 1976-ban zsú­foltak voltak: 100 helyre 128 be­írt gyermek jutott. Ez is egyik oka, hogy egyre többen veszik igénybe a gyermekgondozási se­gélyt, az év végén számuk meg­haladta a 14 ezret, ami 12 száza­lékkal több, mint egy évvel ko­rábban és majdnem kétszerese az 1970. évinek. A több mint 16 ezer óvodai hely sem bizonyul elegendőnek. A megyében az év végén több mint 1200 elutasított igényt tar­tottak nyilván, ebből több mint 300-at Kecskeméten­Az általános iskolai tanulók számának csökkenő tendenciája 1976-ban megfordult és kissé meghaladta az egy évvel koráb­bi létszámot. Az iskolák viszont — a külterületi iskolák körzete­sítése folytán is — egy év alatt 35-tel csökkent. Egy tanerőre 16, egy tanulócsoportra 26, egy osz­tályteremre pedig 31 tanuló ju­tott. A színházak, mozik, könyvtá­rak, más művelődési intézmé­nyek, a sajtó, a rádió és televízió számtalan kulturális élményben részesítette 1976-ban is a megye lakosságát, amelyek számokban való tükröződése szintén megta­lálható a Bács-Kiskun megye Statisztikai Évkönyve, 1976 című kiadványban. Dr. Sántha Józsefné A zsűri a legnagyobb elisme­réssel szólt Foltin Jolán „Forog a szerelemkerék” című kompozí­ciójáról, melyet az együttes leánykara adott elő. A tánc Gal- ga-menti anyagra épült és azt bizonyítja, hogy az együttes, mi­után „anyanyelvét” tökéletesen tudja művészi fokon használni, más táncait ugyanilyen hőfokon képes megszólaltatni. E két táncszám művészi meg­jelenítéséért megkapta a fődíjat együttesünk. A Tolna megyei Tanács különdíját szintén a Ka­locsai Népi Együttes kapta, mint „az eddigi fesztiválokon legsike­resebb szereplést nyújtó együt­tes”. örülünk a sikernek, s gra­tulálunk a táncosoknak, zené­szeknek, és az együttes vezetői­nek egyaránt. D. G. t A Belkereskedelmi Minisztérium intézkedései a zavartalan áruutánpótlásra A fogyasztásiéi kk-kereskede­lemben is számolni kell a ren­delkezésre álló fuvarkapacitások csökkenésével. A szállítmányok időnkénti torlódásával, késésével — figyelmeztette vállalatait a közlekedés őszi forgalmának se­gítését és saját évvégi csúcsfor­galmának előkészítését szolgáló állásfoglalásában a Belkereske­delmi Minisztérium, amely egy­ben meghatározta a zavartalan áruutánpótlás tennivalóit is. A minisztérium megismételte korábbi utasítását, amely szerint minden vállalat — heti munka­rendjétől függetlenül — éjszaka és munkaszüneti napokon is kö­teles a részére érkezett vasúti kocsikat ki- illetve berakni, az árut folyamatosan átvenni. Ennek érdekében a vállalatok készenléti szolgálatot, rakodóbrigádokat szerveznek a raktárakban, az ex- pedíciós részlegekben pedig nyúj­tott vagy több műszakot. Köve­telmény, hogy a kiszállítandó küldeményeket előző nap állítsák össze, a közúti távolsági járato­kat pedig lehetőleg éjjel indítsák útnak. Az importáló vállalatok­nak ajánlják: vegyék számításba a határállomások időszakos eset­leges korlátozásait, ezért külföldi partnereikkel korábban adassák fel a vasútra a várt küldemé­nyeket, vagy gondoskodjanak a közúti fuvarozás megszervezésé­ről. A minisztérium állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az esetleges elégtelen szállítási kapacitás sem vezethet áruhiányhoz. A kereske­delmi vállalatok mindig kellő időben adják fel áru- és szállí­tóeszköz-megrendeléseiket, a Vo­lánon és a tárca szállító válla­latán kívül szükség esetén ve­gyék igénybe a megyei szállítási bizottságok segítségét, s ha vég­képp nem találnak megoldást, jelezzék a minisztériumnak, amely a tárcaközi operatív bi­zottság útján gondoskodik a za­vartalan áruellátáshoz szükséges fuvareszközökről. KENDŐZETLENÜL: Ami kimaradt A közelmúltban hosszabb cikk­ben foglalkoztunk azokkal az árucikkekkel, amelyeket hiába keresnek a vásárlók. Természete­sen a lista nem volt teljes, hiszen tapasztalatunk szerint — de «a boltosok is ezt mondták — min­den üzletben más és más árucikk hely ; marad üresen a polcokon, gyakran hosszú időre, ritkán pe­dig csak átmenetileg. így például most számtalan — nemcsak kecskeméti — szülő rója hiába az utat üzlettől üzletig az iskolában kötelezően előírt torna­cipőért. Vagy egészen kicsit talál, vagy egészen nagyot. De tizenhár- mas nincs. Éppen az, ami a 9—10 éves gyereknek kellene. De ha már a sporteszközöknél tartunk, említsük meg, hogy futball bősé­gesen van, igaz, meglehetősen borsos áron: négyszáz forintnál kezdődik az a fajta, amely több rúgást is kibír. A műanyaglabdák hamar tönkremennek, még akkor is, ha nem fociznak velük a srá­cok: kint hagyják a napon, s né­hány órán belül akkorára zsugo­rodik, hogy zsebre lehet vágni. Igaz, ez olcsó. Térjünk rá más, ha napicikk­nek nem is nevezhető hiánycikk­re. Egy hónapja járja ismerősöm a kecskeméti DOMUS Áruhá­zát, hátha talál egy olyan kis szekrényt, amelyre ráteheti a te­levíziót, ugyanakkor belsejébe ru­hát, iskolatáskát pakolhat. Ilyen nincs. Van ellenben szép számmal s viszonylag gazdag választékban úgynevezett cipős szekrény. Az il­lető — aki a másikat keresi ’ egy hónapja mindig ugyanazokat a cipős szekrényeket látja sze­rényen meghúzódni a „lakáski­egészítő rikkek”-nek elnevezett részlegen. Van itt népies bölcső, ezer féle lámpa, szőnyegek, olyan ülő alkalmatosságok, amely­ről a nem kívánatos vendég öt percen belül feláll és távozik stb. Kis, szólószekrény nincs. Talán a jövő héten... Sokan most, a tél, az őszi eső­zések előtt tataroznák házukat, le­szedik a rozsdaette esőcsatornát és újat szeretnének tenni a he­lyébe. De nincs. Ha kimegy az ember a BIK kecskeméti (Külső­szegedi úti) vastelépére, hogy le­folyócsövet vegyen, ott csak kö­nyökkel ellátott darabokat talál. Egyenes nincs. így vagy megve­szi az 57 forintos darabokat és a könyököt lefűrészeli, vagy várja, hogy megérkezik a szállítmány. (Mellesleg a telep szombaton zárva, éppen akkor, amikor so­kan ráérnek vásárolni.) Körülbelül ezek azok az áruk, amelyek kimaradtak a közelmúlt­ban megjelent írásból. De nem­csak ezek hiányoznak egyes üz­letekből. Talán legfőbb hiány­cikk az előzékenység, az udva­riasság, az a kereskedői tulajdon­ság, amit úgy hívunk, hogy fogni a vevőt. Erre egy „elrettentő pél­da”: Egyik közeli barátom né­hány héttel ezelőtt betért a kecs­keméti Alföld Áruházba azzal a szándékkal, hogy vállalata részéi re egy 26 ezer forintos színes te­levíziót vásároljon. Sikerült némi ácsorgás után „elkapni” egy el­adót, aki hajlandó volt szóba áll­ni vele. Amikor közölte a szán­dékát, az eladó segélykérőén né­zett körül, de mert senkit nem talált, a kedves vevő segített oda­cipelni az 50—60 kilós készüléket a konnektor közelébe. Próba után kiderült, hogy a televízión se kép, se hang) és ilyen van kint „be­mutatásra”). A vásárló megkérdezte, hogy nincs másik? De igen, van, vi­szont a raktárból kellene kihozni. Ö, mármint az eladó egyedül nem bírja — ami természetesen érthető. Ekkor az eladó javasla­tot tett a vásárlónak, hogy segít­sen kicipelni. Meglepődött, ami­kor erre a vevő nem mutatott nagy hajlandóságot. Kérem szé­pen — érvelt szelíd hangon a vevő — én itt hagyok maguknak 26 ezer forintot. Ne 'kívánják, hogy ezért még cipekedjek is. Hát akkor sajnálom — tárta szét karjait az eladó és ezzel a vá­sárlási kísérlet befejeződött. Az illető máshol vett színes televí­ziót, ahonnan fél órán belül'hely­színre szállították, megköszönték a vásárlást... Ügy gondolom, ez a legfájdal­masabb hiánycikk. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskurt megyei Igazgatósága összeállításában megjelent és már a megrendelők kezében van az 1976. évi Sta­tisztikai Évkönyv. A szokásosan több mint 370 ol­dalnyi táblázatos kiadvány nemcsak 1976. évre, ha­nem az előző öt, sőt tíz évre vonatkozó adatokat is tartalmaz, részletes áttekintést nyújtva megyénk társadalmi- és gazdasági életéről. Kezünkben a megyei évkönyvvel válaszoljunk meg néhány kér­déscsoportot, a teljesség igénye nélkül! Kezünkben a megyei évkönyvvel...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom