Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

rtO . »Hl 2 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 13. Az ENSZ-társaságok Világszövetségének küzdelme a leszerelésért és az új világgazdasági rend megteremtéséért Simái Mihály akadémikus nyilatkozata Továbbra is magyar elnöke van az ENSZ-társaságok Vi­lágszövetségének: Simái Mihály akadémikust, a Mazvar ENSZ-társaság főtitkárát a WFUNA legutóbbi közgyűlésén megerősítették a világszövetség elnöki tisztében. Az ENSZ- társaságok Világszövetségének nemzetközi életében betöltött szerepéről, tevékenységéről a közgyűlés után Simái Mihály nyilatkozott az MTI munkatársának: eseménvel sorokban k BUDAPEST Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke szerdán a Parla­mentben fogadta Mihai Mari- nescut, a Román Szocialista Köz­társaság miniszterelnök-helyet­tesét, az állami tervbizottság el­nökét. A szívélyes baráti légkörű találkozón részt vett Huszár Ist­ván miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, va­lamint Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete. (MTI) NEW YORK Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség ve­zetője New Yorkban megbeszé­lést folytatott az országaink kö­zötti kétoldalú kapcsolatokról Albert Muganga burundi és Michel Alladaye benini külügy­miniszterrel. BELGRAD ___________________ Ú jvidéken szerdán megkezdő­dött a magyar—jugoszláv közle­kedési vegyesbizottság soronkö- vetkező ülése, amelyen a két or­szág közlekedési együttműködé­sének időszerű kérdéseit vitatják meg. Gerhard Burbah, a vajda­sági tartományi végrehajtó ta­nács közlekedési titkára kedden fogadta a vegyesbizottság tag­jait. GENF________________________ G enf ben szerdán a Szovjetunió az Egyesült Államok és Nagy- Britannia küldöttsége újabb ta­lálkozót tartott az atomfegyver­kísérletek általános és teljes be­tiltását célzó tárgyalásokon. (MTI) PEKING______________________ Li Hszien-nien kínai minisz­terelnök-helyettes meghívására szerdán a Bundeswehr különgé- pén Pekingbe érkezett' Hans- Dietrich Genscher, a Német Szö­vetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere. DREZDA____________________ Dr ezdában szerdán megkezdő­dött az NDK-beli Keresztényde­mokrata Unió (CDU) XIV. kong­resszusa. A háromnapos tanács­kozás megszabja a párt felada­tait a Német Demokratikus Köz­társaságban, a fejlett szocialista társadalom építésének időszaká­ban. v WASHIGTON _________________ A z amerikai szenátus külügyi bizottsága szerdán határozatban foglalt állást Carter elnöknek a SALT-tárgyalásokkal kapcsola­tos magatartását és a kongresz- szus pozícióját illető kérdések­ben. A bizottság felhatalmazta az elnököt és a kormányt a ha­dászati támadó fegyverek korlá­tozásával összefüggő tárgyalások folytatására. MOS7KVA ________________ K ozmosz—958 jelzéssel újabb mesterséges holdat bocsátottak fel kedden a Szovjetunióban a kozmikus térség kutatására. Merénylet a Jemeni Arab Köztársaság elnöke ellen SANAA Kedden éjszaka ismeretlen me­rénylők Sanaa-ban, a Jemeni Arab Köztársaság fővárosában meggyilkolták Ibrahim Mohamed El Hamidi-t, a Jemeni Arab Köztársaság államfőjét. A Sanaa-i rádió jelentése sze­rint az ország irányítását egy há­romtagú elnöki tanács vette át, amelynek vezetője Ahmed Husz- szein Al Ghasmi vezérkari fő­nök. immár a fegyveres erők fő- parancsnoka. Az elnöki tanács tagja Abdel Aziz Abdel Ghani miniszterelnök és Abdullah Ab­del Aalim őrnagy. Az országban 40 napos nemzeti gyászt rendel­tek el. a kormányhivatalokat egy hétre bezárták, A kormány rádió, ja ..mártírként” beszélt a meg­gyilkolt államfőről, akinek éle­tét „bűnös kezek” oltották ki. Tegnap páncélozott katonai jár­művek, elit ejtőernyős alakula­tok szállták meg a főváros stra­tégiai fontosságú pontjait- Sa­naa-ban rend és nyugalom van, csuaán az iraki hírügynökség je­lentette, hogy feldühödött töme­gek vonultak ?z utcákra, hogy a gyilkosság megbosszulását köve­teljék. Az új államfő első nyi­latkozatában hangsúlyozta: a meggyilkolt El Hamidi politiká­ját kívánja folytatni és nyuga­lomra, valamint önuralomra in­tette a jemeni népet. A kormány mindeddig nem adott semmilyen tájékoztatást a merénylet körülményeiről. A másik Jemen, a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársaság rá­diója a keddi gyilkosságot a je­meni nép elleni imperialista ösz- szeeskiivés egyik lépésének nyil­vánította (Reuter, AP, UPI, AFP. MEN A) Hogy valójában mi is történt a Jemeni Arab Köztársaság fő­városában, azt minden bizony­nyal megtudjuk — majd. Most csupán azt tudjuk, kik voltak az áldozatok. A 34 éves Mohamed El Hamidi három év óta irányí­totta az országot. 1974 júniusá­ban, megunva a szüntelen belpo­litikai válságot, a hadsereg vet­te át a hatalmat, s a katonák élén a főparancsnok-helyettes, Hamidi ezredes állt. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a merénylet mögött ugyanazokat az okokat kell keresnünk, ame­lyek az 1974-es katonai hatalom- átvétel mögött húzódtak meg. A politikai stabilitás sohasem jellemezte az országot. 1972-ben a haladó gondolkodású Al-Aini miniszterelnököt eltávolították a hatalomból. Utódját szoros szá­lak fűzték Szaud-Arábiához és jogosan feltételezhető, hogy a nagy szomszéd hatására kezdtek az észak-jemeni csapatok össze­tűzéseket Dél-Jemen ellen. Az 1974-ben kiéleződött belpo­litikai ellentétek, a különböző orientációk harca végül a katonai államcsínyhez vezetett. Hamidi akkori színrelépését különböző­képpen fogadták. Mindenesetre ő maga kénytelen volt cáfolni a haladó arab körök azon kijelen­téseit, miszerint „javító szándé­kú akcióját” Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok ösztönözte vol­na. Tény azonban, hogy az or­szág külpolitikájának alakításá­ban fokozott szaúdi nyomással kellett szembenéznie. És ez még akkor is igaz, ha az ismeretlen tettesek éppen Dél- Jemenbe, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaságba teendő el­ső látogatása előtt gyilkolták meg Hamidi államfőt. (Z.) Nemzetközi békemozgalmi találkozó Debrecenben Szerdán délelőtt Darvas! Ist­vánnak, az Országos Béketanács alelnökinek a vezetésével meg­kezdődött Debrecenben az Or­szágos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ál-i tál a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett nemzetközi békemozgalmi talál­kozó. Debrece'n város dolgozói ne­vében Ács István tanácselnök köszöntötte a vendégeket, ezután Péter János, az országgyűlés al- elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Az ünnepélyes megnyitót kö­vetően Berend T. Iván akadémi­kus, a Béke-világtanács Elnöksé­gének tagja, az Országos Béke­tanács tudományos bizottságának alelnöke tartotta meg bevezető előadását „A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom és a 20. szá­zad” címmel. A debreceni találkozón részt vesznek Ausztria, Bulgária, Csehszlovákai Jugoszlávia, Ku­ba, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársa­ság, és a Szovjetunió békemoz­galmának képviselői.1' (MTI.) * Tito elnök Párizsba érkezett Joszip Broz Tito jugoszláv ál­lamfő szerdán hivatalos látoga­tásra Párizsba érkezett, hogy vi­szonozza Giscard d’Estaing elnök tavaly decemberi belgrádi láto­gatását. Ez lesz a két államfő negyedik találkozója- Hivatalos közlések szerint a két államfő át­tekinti a francia—jugoszláv kap­csolatok témakörét és vélemény- cserét folytat időszerű nemzetkö­zi kérdésekről. Tito elnököt az Orly-i repülő­téren Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök, valamint a kormány több tagja fogadta. (AFP, TASZSZ. Reuter) .-3*ií«ív«*o i|.*h<»Vo llij <*.*■!.»'■!■• * Kádár János cikke a Pravdában A Pravda szerdai száma közli Kádár János „A nagy eszmék diadala” című cikkét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmá­ból. — Az ENSZ-társaságok Világ- szövetsége az egyetlen olyan nem. zetközi szervezet, amelynek kizá­rólagos célja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyának szellemében, az ENSZ ke­retei között dolgozzon a nemzet­közi együttműködés erősítéséért, fejlesztéséért — mondotta. A je­lenlegi helyzetben a világszövet­ség leglényegesebb feladata a le­szerelés ügyének előmozdítása. 1978-ban kerül sor a leszerelési kérdésekkel foglalkozó első rend­kívüli ENSZ-közgyűlésre. Na­gyon fontos, hogy ez a közgyűlés sikeresein záruljon, konkrét meg­állapodások szülessenek, olyanok, amelyek megszüntetik a nukleá­ris világháború fenyegető veszé­lyét, olyanok, amelyek lehetővé teszik a fegyverkezésre költött mérhetetlen összegek humánus célokra fordítását. — Rendkívül fontos, hogy a közvélemény a világ különböző országaiban megértse: a leszere­lés kérdése az első számú prob­léma a világ valamennyi népe számára. A tömegpusztító fegy­verek keltette félelem elhárítása szorosan kapcsolódik a népek kö­zötti kapcsolatok, a megértés és a bizalom kérdéséhez. Nyilván­való, hogy a világ különböző or­szágaiban az egyes emberek gon­dolkodásmódja ebben a tekintet­ben nem azonos. Nyugat-Európá- ban és az Egyesült Államokban szép számmal varrnak, akik még ma is azt hangoztatják, hogy a leszerelést a szocialista országokat egyoldalú előnyhöz juttatná. Lé­nyeges annak megértetése: a vi­lág egyetlen országa sem képzel­het el olyanfajta leszerelést, amelyből a másik fél aránytala­nul nagyobb „hasznot” húzna. A leszerelés valamennyi ország, va­lamennyi nép haszna. Ugyanak­kor az is világos, hogy a leszere­lés kérdése sok nyugati ország­ban gazdasági probléma. — A világszövetség fontos fel­adatának tartja, hogy azoknak a politikai kérdéseknek a megoldá­sában működjék közre, amelyek a nemzetközi feszültséget élezhe­tik. Ilyen a közel-keleti helyzet, az afrikai válság- és feszültség- góc, a faji megkülönböztetés alapján álló rendszerek megszün­tetéséért, a fejlődő országok fel- emelkedéséért folyó küzdelem. Nem véletlen, hogy a most meg­tartott közgyűlés napirendjéül olyan kulcsfontosságú témát vá­lasztott, mint a leszerelésért és ax új világgazdasági rend megterem­téséért folytatott küzdelem ösz- szefüggése. Korunkban elképzel­hetetlen az új világgazdasági rendért eredményesen harcolni anélkül, hogy ne tegyünk döntő fontosságú lépéseket a leszerelé­sért. — A világszövetség sokoldalúan foglalkozott és foglalkozik az em­beri jogok problémájával — foly­tatta Simái Mihály. — Felmerült, hogy az úgynevezett politikai és polgárjogok, vagy a gazdasági és szociális jogok témakörét tárgyal­juk-e. A Magyar ENSZ-társaság álláspontja az volt —, s ebben határozat is született —, hogy a kettő elválaszthatatlan egymás­tól. Mert a politikai és polgárjo­gok tényleges gyakorlásának bá­zisául a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok szolgálnak. Lényeges: az emberi jogok kérdé­sét nem lehet, nem szabad fele­lőtlen demagógia céljaira hasz­nálni. S ebben is megállapodás született. Az emberi jogokat olyan fontos kérdésnek kell tekinteni, amit nem szabad, nem lehet a napi politika konjunkturális „mozgásával” összekapcsolni. — A most lezajlott genfi ta­nácskozás Helsinki—Belgrád tük­rében pozitívan foglalt állást az európai együttműködés tovább­fejlesztésében. Meghatározta á vi-1 lágszövetség következő két évre szóló • programját is. Megállapod­tunk, hogy 1978-ban Prágában európai regionális konferenciát tartunk. Ilyet rendezünk ugyan­csak jövőre az afrikai Khartoum- ban és Ázsiában, a tervek sze­rint Indiában, és tervezünk regio­nális konferenciát Latin-Ameri- kában is. Ezeken az értekezlete­teken az adott térség kérdéseit vitatjuk meg, elsősorban a térség népeit foglalkoztató problémákat. Családi körben... • Ismét családjaik körében vannak a Szojuz—25 űrhajósai, V. Rju- min és V. Kovaljonok. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS.) Új jogszabályok a jubileumi munkaversenyben A SZOT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA LISSZABON _______________ J ose Medeiros Ferreira portu­gál külügyminiszter keddi televí­ziós interjújában megerősítette, hogy a közte és Mario Soares kormányfő között levő mély né­zeteltéréseik miatt lemondott tisztségéről. Csehszlovák jegyzék a gépeltérítés ügyében A csehszlovák külügyminiszté­rium szerdán jegyzékben szólí­totta fel az NSZK hatóságait a keddi repülőgép-rablás elkövetői­nek kiadására. A jegyzéket szer­dán adták át a minisztériumban Jürgen Diesel prágai nyugatné­met nagykövetnek. Az okmány rámutat, hogy a tettesek, Vlastimil Toupalik és Ruzena Vlcková, amikor kedden délelőtt fegyveres erőszakkal va­ló fenyegetés útján eltérítették útvonaláról a csehszlovák légi- társaság Karlovy Vary-ból Prá­gába tartó JAK—40-es típusú utasszállító gépét, és személyze-. tét Majna-Frankfurtba való le­szállásra kényiszerítették, súlyos bűncselekményt követtek el. A kiadatási kérelem teljes összhangban van a nemzetközi gyakorlattal a repülőgépek jogel­lenes birtokbavételének megaka­dályozásáról mind Csehszlovákia, mind az NSZK részvételével kö­tött 1970. évi hágai megállapo­dással, továbbá a polgári légifor­galom veszélyeztetése ellen 1973- ban létrejött montreali egyez­ménnyel — állapítja meg a cseh­szlovák külügyminisztérium jegy­zéke. (MTI) Juhász Ottó, a SZOT titkára szerdán tájékoztatta a hazai új­ságírókat és a szocialista orszá­gok budapesti tudósítóit a jubi­leumi munkaverseny néhány kérdéséről. Elmondotta, hogy a csepeli dolgozók kezdeményezésére pél­da nélkül álló lendülettel bonta­kozott ki a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordu­lójának tiszteletére indított szo­cialista munkaverseny. Ami az eddigi hazai tapaszta­latokat illeti, ilyen erőteljesen és ilyen tömeges méretekben talán első ízben érzékelhetjük a mun­kaverseny politikai nevelő és tudatformáló hatását. A verseny egész sor területen jól szolgálja a minőség javítását, a gazdálko­dás hatékonyságának növelését. Az eredményekre építve alapve­tően a tervezett mértékben tud­juk kielégíteni a dolgozók anya­gi és kulturális igényeit. A szo­cialista munkaverseny minde­nekelőtt a termelékenység emel­kedését segítette elő. A népgaz­daság több ágazatában a terme­lést változatlan, illetve csökke­nő létszámmal sikerült növelni. Társadalmi jelentősége van an­nak is, hogy több ágazatban ja­vult a minőség, az építőipar pél­dául számottevően növelte a hi­bamentesen átadott lakások ará­nyát. Több ágazatban a brigádok garanciát vállalnak munkájuk minőségéért. A helyi iparban szélesedik a „Munkád mellé add a neved!” akció, amely azért fontos, mert a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat javítja. A jubileumi munkaversenyben több újszerű törekvésnek is ta­núi lehetünk. Ide sorolhatók azok a pályázatok, amelyeket a Vas- és Villamosenergiaipari Dolgozók — a KGM, a NIM és a Vasas Szakszervezet felhívásá­ra — dolgoztak ki az üzem- és munkaszervezés, a ? minőség ja­vítására, a takarékos gazdálko­dásra és a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatására. Fél év alatt 76 vállalattól és tröszttől 1500 egyéni és brigádpályázat ér­kezett be, amelynek 80 százalé­kát elfogadták. A pályázatokban leírt módszerek végrehajtásával az év folyamán több mint egy- milliárd forintot, valamint 88 ezer normaórát takarítanak meg a vállalatok. A SZOT titkára külön szólt a versenyt kezdeményező csepeli kollektíváról, amely a felajánlá­sok végrehajtásában is az élen halad. Nem egyszer felmerül a kér­dés, hogy a dolgozók kiváló ered­ményeket érnek el a jubileumi munkaversenyben, mégis miért tapasztalhatók bizonyos gondok a népgazdaságban? — Ügy véljük — mondotta —, hogy nem helyes egyenes párhu­zamot vonni a munkaverseny eredményei és a gazdasági hely­zet alakulása között. Nem helyes eltúlozni a munkaverseny szere­pét, a munkaverseny alapvető módszer, de nem kizárólagos esz­köz. Mint önként vállalt, társa­dalmi jellegű mozgalom képes nagy befolyást gyakorolni a gaz­dasági eredményekre, de önma­gában nem oldja meg felada­tainkat. Ugyanakkor az is igaz, hogy minél előrelátóbb és szer­vezettebb a vezetés munkája, a munkaverseny annál nagyobb hatást fejthet ki a gazdasági eredmények alakulására, a prob­lémák megoldására. — Vannak, akik kételkednek abban, hogy a gazdálkodás haté­konyságát, minőségi mutatóinak alakulását a dolgozók, a munká­sok oldaláról is lehet erdeménye­sen befolyásolni. Egyesek szerint ez nem a tömegek, hanem a vezetés, a „hozzáértők” ügye. Ügy véljük, hogy a munka ver­senyben már eddig is megnyil­vánult törekvések — amelyek a jubileumi verseny során megerő­södtek — egyértelműen cáfolják e kétkedés helytállóságát. A dol­gozók közül mind többen értik ma már az összefüggést a haté­konyság növekedése és a saját feladataik, jövedelmük alakulása között. Nem hagyható természe­tesen figyelmen kívül, hogy több esetben bizony negatív hatá­sok is érvényesülnek gazdasági életünkben, mint például az anyagellátás, az alkatrészellátás, a kooperációs szállítások akado­zása. Az ebből eredő tervlema­radások általában a mennyiségi vállalásokat helyezik előtérbe. Ezek olyan jelenségek, amelyek­kel még egy ideig sajnos szá­molnunk kell. A munkaverseny­nek éppen az az egyik fontos feladata, hogy segítsen az ilyen természetű problémák megoldá­sában. Várható, hogy a 60. évforduló közeledtével számos vállalatnál kezdeményeznek jubileumi kom­munista műszakokat. A SZOT titkára emlékeztetett a párt Központi Bizottságának arra a határozatára, hogy a jubi­leumi munkaversenyben elért eredményeket figyelembe véve a legkiválóbb vállalati kollektívá­kat és szocialista brigádokat ki­tüntetésben részesíti. Ez azt je­lenti, hogy a jövő évi május 1-i ünnepségeken — a jubileumi versenyt értékelve — 22—24 vál­lalat, illetve szövetkezet kapja meg a párt Központi Bizottságá­nak jubileumi zászlaját, száz szocialista brigád pedig jubileu­mi oklevél kitüntetést kap. Ezen kívül a megyei pártbizottságok 5—5, a budapesti pártbizottság 25 szocialista brigádot jutalmaz jubileumi oklevéllel. A KISZ KB 50 oklevelet adományoz a leg­jobb ifjúsági szocialista brigá­doknak. A jubileumi zásziló kitüntetés­re azokat a vállalatokat rangso­rolják, amelyek ez évi munká­jukban kiemelkedő eredménye­ket érnek el a gazdálkodás ha­tékonyságában, a munka terme­lékenységében, a termékek kor­szerűsítésében és minőségének> javításában, a munka- és üzem- szervezés fejlesztésében, a szállí­tási és kooperációs kötelezettsé­gek teljesítésében. Az értékelésnél természetesen figyelembe veszik az exportfel­adatok teljesítését, a tőkés im­port csökkentését, az anyag- és energiatakarékosságban, a mun­kaidő jobb kihasználásában, az új gyártmányok és gyártástech­nológiák bevezetésében elért eredményeket is. Messzemenően figyelembe veszik a jubileumi munkaverseny társadalmi vonat­kozású céljainak elérésében el­ért eredményeket, továbbá a dol­gozók élet_ és munkakörülmé­nyeinek alakulását is. * Juhász Ottó ezután arról szólt, hogy a Minisztertanács és a SZOT elnöksége, valamint a KISZ KB Intéző Bizottsága együttes határozatot hozott a munkaverseny egyes kérdéseinek szabályozására. A módosított jog­szabály arra ösztönöz, hogy a dolgozókat szervezettebben és tudatosabban vonják be a vál­lalatoknál a belső tartalékok fel­tárásának, hasznosításának fon­tos munkájába. Nem kevésbé fontos törekvés, hogy a munká­ban és az emberek magatartásá­ban tovább erősödjenek a szo­cialista vonások. A határozatban megfoglamazott egyik legfonto­sabb törekvés, hogy egységesebbé, összehangoltabbá váljon a köve­telmény-, az értékelési és az el­ismerési rendszer, s ezzel a munkaverseny valamennyi for­májánál fokozódjék az igényes­ség, csökkenjenek a formális elemek. A vállalatok versenyé­ben a kitüntetéseknek nagyobb társadalmi rangot ad az az in­tézkedés, hogy a jövőben keve­sebb vállalat részesül kitüntetés­ben, ugyanakkor 50 százalékkal emelkedik a kitüntetésekkel já­ró jutalomösszeg. A munkakol­lektívák versenyében rendszere­sítik a „Kiváló munkabrigád” címet, amely egyrészt erkölcsi elismerést biztosít a tartósan jól dolgozó munkabrigádok számára, másrészt mintegy előiskolájául szolgál a szocialista briigádmozga- lomnak. Az új szabályozás egységesen rendezi az ifjúsági versenyformá­kat, illetve kitüntetéseket. Lényeges az is, hogy az új sza­bályozás — több eddigi jogsza­bály hatályon kívül helyezésével — egyetlen határozatban rendezi a munkaverseny kérdéseit, ezzel jobban áttekinthetővé, könnyeb­ben kezelhetővé teszi ezt a gya­korlat számára. A feladat most a határozat ér­vényesítése az ágazati és a vál­lalati gyakorlati munkában. A miniszterek és az ágazati-iparági szakszervezetek — sajátosságaik figyelembevételével — rövid időn belül kiadják az együttes végrehajtási intézikedéseket Még ez évben át kell vezetni a szük­séges változtatásokat a vállalati munkaverseny-szabályzatokban, mert a jövő óv elejétől már az új határozat alapján történik a munkaverseny irányítása, szer­vezése. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom