Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1977. október 13. • PETŐFI NEPE • I Ülést tartott a megyei tanács HATVAN ÉV - HATVAN KÉP (Folytatás az 1. oldalról) zött jobban egyeztetett irányel­veket várnánk. Az ellenői'zés terén úgy látjuk, hogy a komplex vizsgálatok el­érik céljukat, nemcsak hibafeltá­ró, hanem feladatmeghatározö és segítő célzatúak is. Az eseti ellenőrzések pedig tényfeltáró jellegűek és szerepük a munkánk javításában jelentős. A kialakult jó kapcsolatokat, természetesen még tovább lehet és szükséges is javítani, finomítani — mondotta a járási hivatal elnöke. A szóbeli kiegészítés mellett az írásos előterjesztésben kaptak bővebb tájékoztatást a megyei tanács tagjai á járási hivatal ál­tal végzett hatósági munkáról és a törvényességi felügyelet ered­ményeiről. Ugyancsak eredmé­nyekről adott számot a jelentés a társszervekkel való együttmű­ködést illetően is. A tanácsülés elé terjesztett határozat-tervezet azokat a főbb feladatokat foglalta össze, ame­lyek lehetővé teszik a kiskőrösi járási hivatal még eredménye­sebb tevékenységét az elkövetke­ző időszakban. A felszólalók egybehangzó vé­leménye szerint gondosan, a va­lósághoz híven elkészített, a já­rás politikai, gazdasági, kulturá­lis helyzetéről is tájékoztató je­lentés sok gondolatot ébresztett. Valamennyien foglalkoztak a mezőgazdaság sajátos helyzetével, a termelés növelését és a nagy­üzemi formák térhódítását szor­galmazó törekvésekkel, illetve e folyamatokat befolyásoló, segítő tanácsi tevékenységgel. Magony Imre tanácstag szerint a külön­ben alapos beszámoló! kicsit visz- szafogottan szólt a gondokról. A terület megérdemli a fokozott fi­gyelmet. mert innen származik a megyé szőlőhozamának negyede. Üzemek létesítésével véli meg­szüntethetőnek az elvándorlást dr. Juhász Tibor országgyűlési képviselő, aki a tartós földhasz­nálat jogi szabályozását is sür­gette. Kiskőrös város és járás •kölcsönösen hasznos, jó együtt­működését bizonyította példákkal Kelemen Sándor tanácstag- Béne András tanácstag a szövetkeze­tek törvényességi felügyeletéről mondott tanulságos szavakat és utalt a külterületi lakosság nagy száma és a kedvezőtlen gazdasá­gi adottságok miatt a kiskőrösi járási hivatalra háruló többlet- mp/xkiy;a.,..Alaposan elemezte,.jés jónak minősítette a végzett műh- káWéai.-az r.ezt.;tükröző .jelentést> dr. Posváncz László tanácstag. Hangsúlyozta, hogy hasznosítot­ták a megyei pártbizottság ta­valy december 7-i ülésének a ta­nácsi szervek munkájára vonat­kozó határozatait. Taglalták — például — a tanácsi döntések ha­tását. A túlzott adminisztrációt kifo­gásolta Cserjés Sándor tanácstag, emiatt jut kevesebb idő az élő kapcsolatokra, a személyes kon­taktusra. A járási hivatal koor­dinációs tevékenységének fontos­ságát és eredményességét méltat­ta — többek között — Ivanics Lajos tanácstag. Ő is érvelt a fokozottabb iparosítás szükséges­ségének a bizonyítására. A szakszövetkezetek irányítá­sában országosan is kiemelkedő­nek vélte a kiskőrösi járási hiva­tal tevékenységét dr. Király László. a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügvi osz­tályának a vezetője. A kedvezőt­len gépellátottság miatti gondok hosszú távon nem tarthatók, mi­előbb javítani kell a termelési feltételeken, erről is kifejtette gondolatait. Dr. Mihály Lajos, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának fő­osztályvezető-helyettese a sokol­dalú jelentés és hozzászólások ta­nulságait, a tanácsi irányítás módszereit elemezte. A tartalmas vita kiegészítette, megerősítette a jelentésben foglaltakat, így ösz- szegezte az elhangzottakat dr. Papp Géza. Az ugyanerről a témáról nyolc • A tanácsülés résztvevői. (Mchesi Éva felvételei.) esztendeje tartott és a mostani ülés összehasonlításával mutatott a folyamatos fejlődésre zársza­vában dr. Gajdócsi István. Fel­használta az alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a tanácsok növekvő felelősségére, a kezde­ményező készség szükségességére, a művelődés fontosságára­Kisebb módosításokkal a ta­nácsülés a beterjesztett javasla­tokat határozattá emelte, a je­lentést és a végzett munkát di­cséretesnek minősítette. Az oktatási bizottság tevékenysége és feladatai A megyei tanács oktatási bi­zottsága fontos és hasznos mun­kát végzett a megalakulásától el­telt csaknem három esztendőben. Ezt bizonyította a tegnapi ta­nácsülésen megtárgyalt jelentés is. Az MSZMP 1972-es oktatás- politikai határozata segítette te­vékenységüket. de a • felelősségü­ket is növelte. Az egész társa­dalom a korábbinál nagyobb fi­gyelmet fordított a művelődés­ügyre és az intézkedések, a szel­lemi és anyagi befektetések ha­tékonysága sokban függött a megfelelő tanácsi állásfoglalások­tól. döntésektől. Dr. Major Imre elnökhelyettes, által előterjesztett jelentés meg­állapította, hogy az újjászerve­zett — 1974 őszétől külön köz- művelődési bizottság is működik — oktatási bizottság elmél.vülten elemezte a közoktatásügy idősze­rű kérdéseit. A tizenhárom tagú bizottság összetétele (közülük he­ten tanácstagok) igen kedvező­nek mondható, mert oktatási, ne­velési és igazgatási ügyekben ta­pasztalt személyekből áll. Ennek köszönhetően az elvi, elméleti követelmények és ,a : gyakorlaU . tapasztalatok egyaránt jól érve-" nyesüílek., Üléseiken ;,rgnd,szere-, sen részt vett az MSZMP. a KISZ. a Hazafias Népfront, a Pe­dagógusok Szakszervezete megyei bizottságának egy-egy munkatár­sa. A megyei tanács és a végre­hajtó bizottság munkatervéhez igazodó munkatervük alapján ed­dig az oktatásügy i7 fontos te­rületén vizsgálódtak. Helyszíni vizsgálatok, felmérések révén tá­jékozódtak — többek között —■ az 1972-es oktatáspolitikai hatá­rozatok végrehajtásáról, a me­gye óvodai ellátottságáról, a tan­kötelezettségi törvény betartásá­ról. Körültekintően formált vé­leménnyel. javaslatokkal segítet­ték a szakmunkásképzést, a fel­nőttoktatást, a diákétkeztetést, összegezték a közoktatás és a közművelődés együttműködéséről és a további lehetőségekről szer­zett megyei tapasztalatokat, kez­deményezéseket. Állást foglaltak a hátrányos helyzetű tanulók kö­rülményeinek további javítása ér­dekében. Az írásos előterjesztés szerint az oktatási bizottság munkáját a tárgyalt ügyek jelentőségéhez mérten támogatták a megyéi ta­nács osztályai, különösen a mű­velődésügyi osztály. A napiren­den szereplő témák előkészíté­sében és feldolgozásában ered­ményesen működtek közre az érintett párt-, tanácsi. tömeg­szervezeti és intézményi vezetők. Igen hasznosnak bizonyult a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál tartott, a szakmun­kásképzés eredményeit, gondja­• A szünet mindig jó alkalom időszerű kérdések kötetlen megbeszé­lésére. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese tanácstagok társaságában. it, jobbításának lehetséges mód­szereit kutató vizsgálat. Az ilyen kapcsolatok bővítése hasznosnak és szükségesnek látszik, hasonló­képpen kívánatos a még jobb együttműködés a helyi tanácsok­kal. A napirend tárgyalását beve­zető beszédében dr- Major Imre az oktatási ágazat néhány külö­nösen fontos, a bizottság ülése­in is szereplő területéről szólt. — Növelte az elmúlt két és fél esztendőinek a jelentőségét az, hogy két tervidőszak váltotta egymást. Az egyiknek a befeje­ző, a másiknak a kezdő éve kí­vánt elmélyültebb elemző, illet­ve előkészítő, tervező munkát. Ugyanakkor az egész időszakot egybe foglalta az oktatáspolitikai határozat dinamikus megvalósí- ' fására irányuló . törekvés. A leg­fontosabb területek közül a szak­munkásképzéssel foglalkoztunk legtöbbször. Ezt követte az álta­lános iskola fejlesztése és az óvo­daügy — mondta dr. Major Im­re. majd részletesen szólt ez utóbbiban elért sikerekről: — Nagyfokú társadalmi össze­fogás eredményeként a tervidő­szak végén a gyermekek 75 szá­zaléka részesült óvodai nevelés­ben. Az igény növekedése és a népesedéspotitikai határozat nyo­mán bekövetkezett népességgya­rapodás az V. ötéves tervben is nagyarányú fejlesztést követel. A terv 3800 új hely létesítését ír­ja elő, de éppen az oktatási bi­zottság kezdeményezésére, a me­gyei tanács a KISZ-szel, az SZMT-vei, a Hazafias Népfront­tal együtt felhívta a vállalatokat, szövetkezeteket és a helyi taná­csokat. hogy a programot kom­munista szombatok vállalásával — a lehetőség szerint túlteljesít­ve — valósítsák meg. A felhívás mozgósító hatására a tervidőszakban előreláthatóan összesen további ötezer gyermek számára teremtődik meg az óvo­dai ellátás lehetősége. Ez — ha teljesül — megfelel az országos átlagnak. Jelenleg a kilencedik helyet foglaljuk el a megyék rangsorában. A továbbiakban örömmel kö­zölte. hogy az oktatási szintkü­lönbségek megszüntetésére hozott megyei intézkedések nemcsak ja­vították a helyzetet, hanem mi­nőségi változást is eredményez­tek. A gyors eredmények elsősor­ban az iskola-villamosításnak, a körzetesítésnek és ;1 tanyai kol­légiumi mozgalomnak tulajdo­níthatók. A szakrendszerű okta­tásban részesülők aránya 95 szá­zalékra emelkedett, a szaktaná­rok által tartott órák aránya 72 százalékra. A napközis és menzás ellátás rossz aránya pedagógiai, nevelé­si szempontból is sajnálatos. Kü- Jönösen Baján. Kecskeméten és Kiskunfélegyházán kicsinyek a konyhák. Reálisan összegezte dr. Major Imre a javítás érdekében hozott intézkedések várható hatását. Számolni kell azzal, hogy a napközis ellátás iránti igény nö­vekedni fog. mivel a magasszin­tű óvodai ellátás után a szülők is mindinkább kérik a hasonló napközis szolgáltatást- A jelenle­gi tervidőszak végére remélt 35 százalékos ellátottság csak az or­szágos átlag megközelítését jelen­ti. Társadalmi felelősségtudattal tájékoztatta a tanácsülést az ..el­kallódott” gyerekekről. A tankö­telesek húsz százaléka 14 éves koráig nem szerzi meg a nyol­cadik osztályról a bizonyítványt. A 16 évesek közül minden tize­dik hiányos iskolai végzettségű. Ez sokkal rosszabb az országos­nál: a megye sajátosan nehéz körülményei még mindig erőtel­jesen éreztetik hatásukat. A tanácsülés nagy figyelem mel hallgatta a beruházási ter­vek alakulását mutató adatokat. A program összhangban van az oktatáspolitikai célokkal. Ugyan­akkor az oktatási bizottság tuda­tában van annak, hogy az óvodai kapacitás és az általános isko­lai tanterembővítés tekintetében a tervelőirányzatok nem min­denütt oldják fel a mostani fe­szültségeket. További támogatást kért a végrehajtó bizottságtól, mert — mint mondotta —, a tervidőszak első két évében mindössze 43 ál­talános iskolai tanterem létesült és 5» szűnt meg. A bekövetke­zett áremelkedések, pénzügyi hiányok és kapacitás problémák miatt csak 160—170 tanterem megépítésével számolhatunk. Kü­lönösen Kecskeméten súlyos a helyzet. A szakmunkásképzéssel azért foglalkoztak többet, mert a kö­zépfokú oktatás e része számta­lan dologi és személyi teltétel hiányával küszködött. A közel­múlt dinamikus fejlődésének kö­szönhetően a körülmények több vonatkozásban az országos átlag­nál jobbak. Helytelenítette, hogy a vállala­tok irreális létszámigényeket je­lentenek be. Külön is foglalkozott a mezőgazdasági szakoktatás és szakmunkásképzés ésszerű átszer­vezésének a szükségességével. Befejezésül ismét .kifejezte azt a meggyőződését, hogy az okta­tási bizottsági rendszeres tevé­kenysége javította az ágazati irá­nyítás hatékonyságát. Az előrehaladott idővel is ma­gyarázható, hogy a második na­pirend vitája gyorsan befejező­dött, Tapssal helyeselték dr. Je­nemé Páti Nagy Sarolta tanács­tag szenvedélyes felszólalását: a nevelés, a személyiségformálás társadalmi jelentőségét hangsú­lyozta. A keceli Udvarhelyi Ist- vánné tanácstag áttekintette az oktatáspolitikai határozat eddigi teljesítéséről a kiskőrösi járásban szerzett tapasztalatokat- (Sajná­latosan sok a képesítés nélküli nevelő és nagyon zsúfoltak a tan­termek.) Kívánatosnak tartotta — dr. Gajdócsi István megyei ta­nácselnökkel egyetértve — a ke­celi nevelési központ építésének mielőbbi megkezdését. A keres­kedelmi és vendéglátóipari szak­munkásképzés lelkesítő kalocsai eredményeit sorolta Baksa Zol­tánná tanácstag, s kifejezte azt a reményét, hogy néhány éven belül megkezdik az önálló isko­la építését. Dr. Major Imre összefoglaló­ja után a tanácsülés egyhangú­an elfogadta az előterjesztést, majd hozzájárult a megyei költ­ségvetés 1977. évi bevételi elő­irányzatainak módosításához, Kis- bugac területrész Orgovány köz­séghez csatolásához, kielégítőnek tartotta a korábbi tanácsülésen elhangzott interpellációkra írás­ban adott válaszokat. Három interpellációval fejező­dött be a tartalmas tanácsülés. Mindhárom útfenntartási prob­lémákat érintett. A válaszokat a KPM kecskeméti igazgatóságának az állásfoglalása után a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya készíti el. T. P. — H. N. A Szovjetunió története 26. HOROGKERESZT A PORBAN. A jól ismert kép — győzelmi 0a4 népség Moszkvában a Vörös téren. 27. AZ ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE. Szovjetunió-szerte sokezer em­lékmű hirdeti a szovjet nép győzelmét, s az áldozatot, amelyet n. fasizmus elleni harcban hozott nemcsak saját földje, hanem a leigár zott Európa felszabadításáért is. Erre emlékeztet Leningrádban a piszkarjovói temető monumentális emlékműve. 28. BÉKEPOLITIKA AZ ENSZ-BEN. A háború utolsó napjaiban az amerikai kormány (1945. augusztus 6-án) ledobatta Hirosimára az atombombát. A Szovjetunió az első perctől kezdve küzdött a tömeg- pusztító fegyverek betiltásáért. Andrej Gromiko (az első sorban kö­zépen) felszólalása az ENSZ-ben, 1947 őszén. KÉPERNYŐ Napjaink társadalmának keresztmetszete? Dömölky János korábban egy filmben elegyített dokumentumo­kat játékfilmelemekkel. A „Miért” —, avagy a tévések el­mentek ... izgalmas érdekesség­gel riasztotta a közvéleményt egy hétköznapi történet valóságos és kitalált, dialógusaival, képsorai­val. A szövőnőből lett gépírónő kálváriáját gyári munkások, ve­zetők és színészek jelenítették meg. Az egyértelműen helyeslő, szokatlanul élénk visszhang iga­zolni látszott Dömölky törekvé­sét, stílusát. „Valami újnak a kezdete” (aho­gyan Csurka István sejtette az Üj Tükör hasábjain), vagy egy­szeri, ismételhetetlen találat? A rendező felismerte — kimondta es megcsinálta —, hogy tulajdon­képpen a legtisztább dokumen­tumfilmek is rendezettek. Végté­re is kívülálló, a Személytől, eset­től. folyamattól független író, té­vés, választja meg a helyszint, az időpontot, a történet elejét, vé­gét. a kamerák látószögét és így tovább. Hittől, szándéktól, tehet­ségtől függően hű. vagy manipu­lált képernyőn föltűnő világ. Dö­mölky szerint: „az igazi játék­film is ötletdarabokat soraköztat egymás mellé.” Az elmúlt héten, a Budapesti Művészeti Hetek keretében vetí­tett Témák ismét meglepte a né­zőket, e kitűnő rendező egyre több hívét. A trilógiában látott „témákat" csak az azonos kérdés- feltevés tartja össze. így, úgy mindegyik arra válaszol, próbál felelni, hogy miként éljünk. Még pontosabban: hogyan ne. Tanúi lehettünk az ítéletre váró sírásó monológjának, megismerkedtünk egy rokonszenves textilgyári bri­gáddal és jót kacagtunk a sete­suta értelmiségi-fontoskodást idé­ző szatírán. A paraszti környezet­ben játszódó első és a parodisz- tikus zárórész között egy szabá­lyos, hangsúlyozottan életszerű dokumentumfiiimet vetítettek. Kétségtelen, hogy a választott stí­lus felelt meg a legjobban az adott művek jellegének, így erő­södött föl a mondandó, így fejez­te ki állásfoglalását a rendező. Kicsit szánta la holtakat is „hasznosító” sírásót. Galgóczi Er­zsébetnél, a tévéjáték alapjául szolgáló írás szerzőjénél talán senki sem gyűlöli haragosabban a tisztességes, szorgalmas embere­ket megrohasztó, elzüllesztő kap­zsiságot, a gyarapodó, gazdagodó falvakban burjánzó önzést, az er. kölcsi gátlások halványolását. Itémületesen egyedül maradt bajában a sírásó, hiába hivatko­zik arra, hogy mások is lopnak, csalinak, az elviselhetőnél pima- szabbul kihasználják* a pozícióból, helyzetükből adódó „lehetősége­ket”. Döbbenetes a gondolkodás- módja: mindenki azzal üzletel, amihez hozzáfér. Ki telekkel, ki állásokkal, ki holtakkal... Dömölky nagy érdeme, hogy fölfedezi, észreveszi és tolmácsol­ja a szürkében megbúvó ragyo­gásokat, sugárzásokat, bánatos barnákat. Megimdítóan érzékel­tette. hogy a brigádtagok számá­ra gyakran milyen sokat jelente­nek a mindennapok apróságai és tapasztalhattuk az összetartozás nagy erejét, a munka embernft- vesztő, boldogító szépségét. Csurka István könnyed kézzel odavetett Túrósgombóca az el­múlt évek egyik legjobb szatírá­ja. Érződött, hogy jól ismeri a stúdiók világát, a hiúság torzítá­sait a szerepléskapzsiságot. Teli­találat figurák ágáltak, óvatos­kodtak, illegették magukat, gyöt­rődtek; magatartásukkal példáz­ták a vitatémának szánt butasá­got. A „Témák” mégis jobban ha­toltak volna külön-külön vetítve. A maga nemében mindegyik ki­tűnő, igaz. meggyőző, de — vagy éppen ezért — felületes, hamis általánosra csábíthat. Három tör­ténettel, helyzettel még egy ilyen jó stáb (operatőr Illés Lajos, dra­maturg Benedek Katalin, és Schulze Éva) sem adhatja nap­jaink társadalmának valamiféle, tanulságosnak szánt keresztmet­szetét. Ezért lógott ki, zavart a mesterkélt, szükségtelen beveze­tés is. Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom