Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a megyei tanács PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 241. szám Ára: 90 fillér 1977. október 13. csütörtök Tegnap délelőtt kecskeméti székházának nagytermében ülést tartott a megyei tanács. Az ülés résztvevőit, köztük Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, az országgyűlési képviselőket és meghívottakat dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök köszöntötte, majd a végrehajtó bizottság nevében indítványt tett az ülés napirendjére. Az elfogadott napirend a következő: A megyei tanács vb. kiskőrösi járási hivatalának munkájáról készített jelentés, továbbá a megyei tanács oktatási bizottságának eddigi tevékenységéről és feladatairól szóló beszámoló, valamint bejelentések és interpellációkra adott válaszok. A megyei tanács elnöke a napirenden szereplő témák megtárgyalása előtt nagy elismeréssel méltatta a tragikus körülmények között elhunyt Reile Géza nyugalmazott kecskeméti tanácselnökinek, a megyei tanács tagjának, a megyei településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottság elnökének az érdemeit. A tanácsülés felállással és jegyző- könyvi bejegyzéssel adózott az elhunyt közéleti férfi emlékére. Ezt követően került sor az első napirendi téma előterjesztésére. dr. Gajdócsi István megnyitja \ Pedagógiai tudományos tanácskozás A Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun megyei Tagozata, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és. a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottsága tudományos tanácskozást szervezett. Az eseményre — amelyen a társaság tagjain kívül a meghívott szakfelügyelők, igazgatók, pálya- választási és továbbképzési szakemberek is részt vettek — a kecskeméti Tudomány és Technika Házában került sor. Tegnap délelőtt dr. Krajcsovszki József igazgató, a megyei tagozat alel- nöke üdvözölte a megjelenteket, s elmondta, hogy a tagozat nyolc évvel ezelőtt történt megalakulása óta minden esztendőben tartott tanácskozást az időszerű nevelés- tudományi és neveléselméleti témakörökben. Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Biozttságá- nak titkára tartott ezt követően előadást, „A tudománypolitikai irányelvek érvényesülése Bács- Kiskun megyében” címmel. Bevezetőként a megyei pártbizottság nevében elismerését fejezte ki a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának eddigi tevékenységéért. Hangsúlyozta, hogy mennyire hasznosnak bizonyultak a pedagógiai kutatások összehangolására irányuló törekvések az elmúlt évek alatt. A továbbiakban arról szólott, hogy az MSZMP KB 1969-es tudománypolitikai irányelveinek megfelelően megyénk tudományos élete is nagyban hozzájárult a legfontosabb társadalmi-gazdasági feladatok gyakorlati megvalósításához. Kívánatosnak tartotta viszont, hogy a különféle kutatóműhelyek és a munkahelyek között az eddiginél gyümölcsözőbb kapcsolat alakuljon ki. Örömmel Jelentés a kiskőrösi járási hivatal munkájáról • Katanics Sándor az előadását tartja. nyugtázta az előadó azt a tényt, hogy megyénkben a felsőfokú intézetek megerősödtek, és az oktató-nevelő munka összehangolására törekszenek. Katanics Sándor előadása után dr. Petrikás Árpád tanszékvezető egyetemi docens tartotta meg referátumát, az alábbi címmel: „A személyiség központi szerepe a nevelés folyamatosságában”. Elöljáróban bírálta a nyugati — polgári — szakirodalomban elterjedt káros, visszahúzó nézeteket. Azt például —, amint egyes külföldi szakírók állítják —, hogy a marxista szellemű pedagógiai kutatás nem törődik a személyiség fejlesztésének kérdésével. Ezzel szemben leszögezte az előadó, hogy a személyiségformálás egyre inkább a szocialista szellemű nevelés egyik központi témájává válik. Az előadó a témával kapcsolatban aláhúzta, hogy a korhoz szabott társadalmi követelményeket a személyiséghez kell igazítani a nevelés folyamatában. A nagy érdeklődéssel kísért előadást követték a korreferátumok. Dr. Szvétek Sándor kollégiumi igazgató, dr. Fekete Bertalan és dr. Zakar András egyetemi adjunktus, és dr. Csanádi hajosné kollégiumi igazgató tartott kiegészítő előadást a témával kapcsolatban. A megyénk szellemi-tudományos életét gazdagító esemény dr Simon Gyulának, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkárának zárszavával ért véget. V. M. A megyei tanács ülésén első napirendként szereplő téma előadója dr. Papp Géza, a megyei tanács vb kiskőrösi járási hivatalának elnöke volt Az előterjesztés számot adott a járási hivatal községi munkát segítő tevékenységéről, a tanács- törvényből eredő feladatok megvalósításáról. A hivatal — a törvényes előírásoknak megfelelően — segíti a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységének fejlődését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Folyamatosan figyelemmel kíséri a községi tanácsok testületi munkáját, beleértve a határozathozatal törvényességét is. A nagyobb jelentőségű előterjesztések előkészítésénél az érintett szakigazgatási szervek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a testület elé szakmai szempontból is jól kimunkált; színvonalas anyagok, határozati tervezetek kerüljenek. A községi tanácsi testületek tevékenységét a fejlődés jellemzi. A testületi ülések aktívak, a tanácstagok határozott véleményt nyilvánítanak és élnek interpel- lációs jogukkal. A járási hivatal folyamatosan ellenőrzi a központi és megyei határozatok végrehajtását, azok érvényesülését. Az utóbbi években fokozott figyelmet fordítottak a tanácsi bizottságok munkájára. A jelentés több jó példa mellett arról is említést tesz, hogy sajnos, néhány községben a tanácsi bizottságok működése még formális. Egyes községekben nem megfelelő a tanácstagi beszámolók Szőlőszüret kevesebb költséggel A mezőgazdaságban a legtöbb kézi munkára jelenleg is a szőlő-, gyümölcs- és zöldség betakarításában van szükség. A nagyüzemek keresik a gépesítés lehetőségeit, a korszerűsítés, a munka hatékonysága növelésének módjait, útjait. Számos olyan törekvéssel találkozunk, amely egy-egy munkamozzanat meggyorsítását célozza. A KONTÉNER SIKERE A napokban a Kiskunhalasi Állami Gazdaság balotaszállási kerületében érdekes bemutatóra került sor. Az eseményre meghívták az ország valamennyi szőlőtermesztő állami gazdaságát, termelési rendszerének vezetőjét. A résztvevők megtekintették a konténerek alkalmazását a szőlőszüretben. Az állami gazdaságban négy kombájn segít a termés betakarításában, de a szőlőszüret legnagyobb részét még kézzel végzik. Elhatározták, hogy korszerűsítik a kézi szüretelők kiszolgálását, gyorsítják a szállítást. Jó módszernek látszik a konténerek alkalmazása. A barcsi UNITECH Ipari Szövetkezet által gyártott tartályokból 130-at vásároltak az idei szüretre. Papp Szekeres József, a gazdaság főmérnöke a bemutató alkalmával elmondta, hogy jelentős megtakarítást érnek el gépben, energiában, munkaerőben. Hat-nyolc konténer- szállító gépkocsi helyettesít hatvan traktort és 120 pótkocsit. A speciális szállítójárművek hidraulikus szerkezettel percek alatt emelik fej. a konténert, amelybe fél vagon szőlő fér. Hasonlóan hidraulikus szerkezet rakja le a tartályt és üríti a feldolgozóba. A szedők közvetlenül a konténerekbe öntik a termést. Nincs szükség tehát az úgynevezett felöntőkre, akik a szüretelőktől átveszik a szőlőt és belerakják a pótkocsikba. A Kiskunhalasi Szőlőtermesztési Rendszerhez csatlakozott gazdaságokban is bevezették az idei szüreten a konténeres rakodást. A gesztorgazdaságban 60 ezer mázsa szóld, a jászszentlászlói termelőszövetkezetben 10 ezer mázsa termés betakarítását gyorsították meg és tették olcsóbbá ezzel a módszerrel. Hasonlóképpen alkalmazták a konténert az idei szüreten a kiskunhalasi Vörös Szikra és a bodoglári Szabadság Termelőszövetkezetben is. A kézi szüret ily módon történő kiszolgálása csak az első lépés. A kezdeményezés bevált, mint a kiskunhalasi példa is mutatja. A bemutatóin részt vettek a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakemberei is. Az ipari szövetkezet, az állami gazdaság és az intézet szakemberei tovább haladnak a korszerűsítésben. Olyan speciális konténereket készítenek majd, amelyek a szőlőszüretelő kombájnok munkáját teszik hatékonyabbá. K. S.-:v • • Diákok is segítenek a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban is. A szedőedényekből könnyedén öntik a konténerekbe a termést. • A hidraulikus berendezéssel egy perc alatt emelik fel a fél vagon szőlőt. (Méhesi Éva felvételei.) szervezése és a tanácstagok tájékoztatási rendszere. A hivatal fontos feladatának tekinti a községi tanácsok segítését a falugyűlések szervezésében, melyek megtartásában jó eredmények születtek. A jelentés elemzi a személyzeti és kádermunkát is, s úgy ítéli meg, hogy kedvezően alakul a hivatal és a községek tanácsi apparátusának szakmai és politikai képzettsége. Figyelembe véve a folyamatban levő képzést is, egy éven belül az állomány 83 százalékának lesz meg a szükséges szakmai, 60 százalékának pedig a politikai végzettsége. A munka színvonalát fejlesztő szakvizsgák is eredményesen folynak. A járás társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális helyzetével összefüggő munkájáról is számot adott a megyei tanácsülésen a hivatal, összességében az elmúlt évek során végbement fejlődést vizsgálva megállapítható, hogy a járási pártértekezleten megfogalmazott feladatok teljesítése időarányosan megvalósult. Növekedett a lakosság életszínvonala. A munka termelékenységének alakulása, a műszaki fejlődés üteme kedvező mértékű. Nőtt az ipar termelése. A mezőgazdaság fejlődési üteme megfelelő. A kereskedelem a tervezettnél nagyobb forgalmat bonyolított le. Szociális, kommunális, egészség- ügyi téren az ellátás fejlődése megfelel a követelményeknek. A településfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseket túlteljesítették. Az írásos előterjesztés mindezekre vonatkozóan — a még meglevő fogyatékosságokat is említve — részletes, elemző értékelést adott. Ezen túlmenően a járási hivatal elnöke a megyei tanácsülésen elhangzott rövid vitaindítójában külön is kitért néhány fontos kérdésre. Mint mondotta: A kiskőrösi járás gazdasági életében a mezőgazdaságé a döntő szerep. Ezen belül is igen lényeges a szakszövetkezetek tevékenysége, hiszen a járás területének 58 százaléka a szakszövetkezetek érdekeltségi területéhez tartozik. Tevékenységükre az utóbbi években egyre inkább a szocialista vonások erősödése a jellemző. Az utóbbi években meggyorsult a szakszövetkezetek érdekeltségi területének közös művelésbe vonása. Ma már az összes szántónak mintegy 40 százalékát közösen művelik, az érdekeltségi területnek viszont mintegy 50 százalékát. Minden szakszövetkezet elkészítette a szántóterületek közösbe vonásának tervét, melyet a közgyűlések is jóváhagytak. így várható, hogy a tervidőszak végére a táblásítható szántóföldek szinte teljes egészében közös művelésbe kerülnek. Ez azonban több problémát is felvet. A szövetkezeteknél ugyanis, mint ismeretes, a szántóterületek közös művelésbe vonása mellett igen jelentős szőlőtelepítés folyik a járás területén, amely a szak- szövetkezetek anyagi eszközeit leköti. így a szántóföldi növény- termesztés gépesítési hátterének biztosításához pénzügyi lehetőségei a szövetkezeteknek alig maradnak, ugyanakkor a jelenleg rendelkezésre álló géppark —• akár erő- vagy munkagépeket, akár a betakarító gépeket nézzük — nem tekinthető megfelelőnek. Igen sok a korszerűtlen, régi, kis teljesítményű gép. hiányoznak a nagyüzemi táblák műveléséhez szükséges nagy teljesítményű termelőeszközök. Gondot jelent az is, hogy a szántóföldi termelés tárolói háttere hiányzik, de hiányoznak legtöbb esetben a biztonságos betakarítást lehetővé tevő szállító- eszközök és szárító berendezések is. Ugyanakkor már a jelenlegi közös szántóterületen közel ezer vagon szemes termény került ez évben betakarításra. Mivel járásunk a korábbi években nem volt gabona- és kukoricatermelő körzet, így az ehhez kapcsolódó feldolgozó iparnak, vagyis a ga- bonaiparnak sem alakultak ki ezen a területen tároló bázisai. A megtermelt szemes termények jelentős százalékát nagy távolságra kell üzemeinknek elszállítani. Gondot jelent a gyengébb szövetkezeteknél még a közösbe vont területtel arányosan növekvő értékű műtrágya, növényvédő szer, vetőmag vásárláshoz szükséges forgó közök biztosítása is. Bizonyos rtékben összefügg az előzőekke. a másik — községi tanácsaink gazdálkodását érintő — probléma is — mondotta az előadó. — Ugyanis egyrészt a szántóterületek közösbe vonásával, másrészt a fokozatosan öregedő szakszövetkezeti tagság részéről a gyengébb minőségű szőlő és esetleg elszórtan elhelyezkedő egyéb művelési ágú területek felajánlásával jelentős mértékben csökken a községek bevétele. A jelenlegi szabályozás szerint a költségvetési kiesést a megyei tanács 1977-ben már teljes egészében biztosítja, gondunk marad azonban a folyamatosan csökkenő fejlesztési alap képződése, amely szűkíti vagy lehetetlenné teszi a községek fejlesztési elképzeléseinek megvalósulását. Ugyanis közismert, hogy a fejlesztési álap képzése a községeknél a lakossági mezőgazdasági jövedelemadó bevétel 20 százalékában van meghatározva. A lakossági adó már említett okok miatti csökkenésével a fejlesztési alap képződése arányosan csökkent. Míg 1975-ben a 13 községünknél a községfejlesztési hozzájárulás meghaladta a 7 millió forintot, 1977-re már csak 6,3 millió forint várható. A megoldást az előterjesztők abban látnák, hogy a költségvetési kiesésekhez hasonlóan a fejlesztési alap kiesése is megyei támogatásból kerüljön ellensúlyozásra. Az előadó á továbbiakban a járási hivatal, illetve a járás községei és a megyei tanács szakosztályai között kialakult kapcsolatról beszélt. Mint mondotta: a tanácstörvény rendelkezései megkövetelik, hogy a különböző szintű tanácsi szervek egymáshoz való viszonyukat, kapcsolatukat és együttműködésüket mindinkább úgy formálják, hogy a központi akarat aa önállóság biztosítása mellett egyre tökéletesebben valósulhasson meg. A gyakorlatban ennek a kapcsolatrendszernek igen sok formája és eszköze alakult ki: elsőként keli említeni a segítségadást, amikor a megyei szakigazgatási szervektől a hivatal, a községek közvetlen vagy közvetett tájékoztatást, információt értékelést vagy éppen kritikát, javaslatot kapnak. E vonatkozásban csak elismeréssel szólhatunk a megyei szakigazgatási szervek tevékenységéről. Az irányító aktusok akár szóbeliek, akár írásosak, szintén jelentős eszközei a kapcsolatrendszernek. összességében az irányítás írásos eszközeivel elégedettek vagyunk, azonban esetenként több és gyorsabb állásfoglalást, az osztályok kö(Folytatás a 3. oldalon.) • A megyei tanács nagytermében tanácsülést.
