Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1971. október II. Jó ütemben épül a hűslisztüzem a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál — Régen örültem ennyire üze­netnek — mondja elégedetten György József, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat műszaki főmérnöke. — Most kaptam ugyanis a telexet, hogy végre el­indultak Olaszországból a hűs­lisztüzem gépeit. Hat pótkocsils ka­mionnal hozzák a berendezés nyolcvan százalékát, s amint megérkezik a szállítmány, azon­nal megkezdjük beszerelésüket. Olasz szakember Irányítja majd a hernádi Március 15. Tsz szere­lőinek a munkáját, s most már bízunk abban, hogy január első napjaiban megkezdődhet a pró­baüzem. — Mi a célja az új üzem léte­sítésének? — A baromfifeldolgozás közben nagy mennyiségű, állati fehérjé­ben gazdag takarmány-alapanyag keletkezik. Ennek a hasznosítása meglehetősen nehéz volt. Most például ezt — a nem éppen kel­lemes illatú — mellékterméket az ország különböző részein levő ál­lati fehérje-feldolgozó telepekre szállítjuk. Gyárunk minden évben többet termel, tavaly például 4700 vagon baromfit dolgoztunk fel, az idén pedig várhatóan elérjük az 5 ezer vagonos teljesítményt. Ez azt je­lenti, hogy mintegy 700 vagon melléktennék elszállításáról kell gondoskodnunk. A Jövőben tehát amellett, hogy nem lesz szükség a melléktermé­kek sok-sok kilométeren át való utaztatására, ily módon Jelentős szállítási kapacitás is felszabadul. A feldolgozás során keletkező melléktermék ezentúl teljesen zárt rendszerben mozog, nem lesz többé bűz gyárunk környékén. Ugyanakkor az sem utolsó szem­pont, hogy az évente termelt 270—300 tonna húsliszttel — ame­lyet a takarmánykeverő üzemek­nek adunk át — vállalatunk jö­vedelme is növekszik. — Hogyan haladnak az építők a munkával? — Az új üzem építését a Bács. Kiskun megyei Építési és Szere­lőipari Vállalat végzi a Kecske­méti Házgyárban készült elemek, bői. Májusban láttak munkához, s olyan ütemben haladtak, hogy két héttel ezelőtt már megkez­dődhetett volna a gépek beszere­lése. Egyébként a teljesség ked­véért el kell mondanom, hogy vállalatunk, az ÉPSZER, valamint a Gépipari Beruházó Vállalat jú­nius közepén szocialista szerző­dést kötött, amelynek lényege, hogy december 31-re elkészül az üzem. Gyárunk KlSZ-szervezeté- nek tagjai eddig több, mint 300 Rugalmas vállalat ÉVEK ÖTA követelmény, hogy a vállalatok váljanak rugalmas­sá, lényegesen rugalmasabbá, mint korábban voltak. Más sza­vakkal: a gyárak és persze a bél­és külkereskedelmi vállalatok, a kutató- és tervezőintézetek Is le­gyenek képesek mindig gyorsan alkalmazkodni a piaci változá­sokhoz, az árak, a kereslet Inga. dozásaihoz. Azaz — s ez már nemcsak piaci, kereskedelmi munka — legyenek képesek rö­vid idő alatt felújítani, korszerű­síteni termékeiket, folyamatosan alkalmazva a legújabb műszaki megoldásokat, vagy a saját kuta­tási-fejlesztési eredményeket. A' társadalmi és csopörtérdek'1 egyaránt az, hogy váljanak ru­galmassá a vállalatok ‘a ‘tartós jö­vedelmezőség elérése érdekében, az eddigi gazdálkodói alapállásu­kat alakítsák át mozgékony, fe­lelősséggel teli, célszerű vállalko­zói magatartássá. Ezt a magatar­tást talán az Jellemzi a -legjob­ban, hogy a vállalat az eredmé­nyeit sohasem csak egy korábbi időszakhoz méri, hanem ahhoz, hogy a lehetőségek mennyit en­gedtek meg. s azzal hogyan tu­dott élni. ISMERETES, hogy évtizedekig (nem is mindig Indokolatlanul) az államháztartás levette a vál­lalatokról a „vállalkozás” kocká­zatát és terhelt. Jelentős mérték­ben éppen emiatt kényelmesed- tek el, néhol túlságosan is. E ké­nyelmessé válásnak persze sok összetevője van. Illetve volt. Ma már inkább az a kérdés, hogy miképp lehetne az esetleg nehe­zebben mozduló vállalatokat is, rövid Idő alatt, ebből az érdek­telenségből kimozdítani. A VÁLTOZÁS több mindennel is felgyorsítható. Ezúttal csak azokat vegyük szemügyre, ame­lyek a népgazdaság jelenlegi adotságainak és lehetőségeinek megfelelnek. Nos, sokak szerint a vállalati rugalmasság talán leg­főbb feltétele a megfelelő, kor­szerű vezetési stílus. Valóban megfigyelhető, hogy ahol az utób­bi évekl>en többé-kevésbó ki bon­takozott a kívánatos vállalkozói magatartás, ott a kevésbé moz­gékony vállalatokhoz hasonlítva más a vezetés stílusa is. Főleg ez különbözteti meg az úgynevezett vállalkozói típusú vállalatokat az átlagostól, hiszen a többitől lényegesen különböző fejlesztési és piaci programjai ugyanabban a közgazdasági kör­nyezetben alakultak ki és telje­sültek, amelyben valamennyi vál­lalat dolgozik. (Abban a környezetben tehát, amely a többi szerint nem is ösz­tönöz különösebb mozgékonyság­ra, mert a „fontolgatva haladást” is elég jól honorálja.) Hogy egyes vállalatok az átla­gostól elütő energiával vágtak bele különféle vállalkozásokba, az viszont azt igazolja, hogy az a bizonyos közgazdasági környezet — a szabályozók, a kooperációs társak, a központi Irányítás stb. — nem gátolja a mozgékonyán gazdálkodás kialakulását — ha valahol kellő készség és bátor­ság van ehhez. F.LVARHATÓ-E azonban az efféle magatartás, a korszerűbb, bátrabb kockázatvállalás, a vál­lalati vezetők többségétől? Nos, mindenképpen el kell várni —ez természetes. A társadalom morá­lis kényszerítő ereje készteti őket arra, hogy gyorsabban szakítsa­nak végre a kényelmes, beldeg- zett gazdálkodási megoldásokkal. Bizonyos azonban, hogy ez az „er­kölcsi norma” önmagában kevés. Ennek, az eddigieknél egyértel­műbb érdekeltséggel Is párosul­nia kellene. Ezek az érdekeltségi tényezők léteznek ugyan a Jelenlegi szabá­lyozó rendszerben, csak a hatá­sukat ma sok kivétel és egyedi elbírálás tompítja. A rugalmas­ság „terjedéséhez” tehát kétség­kívül az eredmények eddiginél következetesebb mérlegelése és minősítése is szükséges, tehát, hogy az eredménytelenség követ­kezményeit ne a költségvetés vi­selje. Emiatt is vitathatatlan, hogy valóban érdemes még egy­értelműbbé tenni a szabályozó- és az árrendszer ösztönző hatását a hatékonyabb munkára. BŐVÍTENI KELL általában a vállalkozás lehetőségét Is. Pél­dául a termelő és a külkereske­delmi vállalatok kapcsolatainak további korszerűsítésével. Ma ugyanis még megtörténik, hogy egy termelő vállalat hiába akar esetleg merészen vállalkozni, ha a külkereskedelmi vállalat Illeté­kes részlege — az érdekeltség összhangjának hiánya miatt — a fontolgatva haladás híve. Tehát egy sor külső feltétel korszerűsítése, megteremtése va­lóban elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok rugalmassága, az ebben (tehát a kockázat vál­lalásában) való érdekeltségük nö­vekedjék. Vannak azonban kiala­kításra váró vállalati belső felté­telek is, amelyek ráadásul hatá­sukat tekintve a külsőkkel telje­sen egyenrangúak. Létezik ugyanis1 vállalati belső bürokrá­cia, túlzott adminisztráció, gyen­ge vállalati belső érdekeltségi rendszer is, amely ugyancsak hátráltatja a hatékonyabb válla­lati munkát. Egy vállalat rugalmas alkal­mazkodása a külső körülmé­nyekhez a belső mechanizmus „minőségétől” is függ. A belső mechanizmuson múlik, hogy mi­lyen gyorsan futnak a vállalaton belül az információk a gyáregy­ségtől a vezérigazgatóig. Ez szab­ivá meg a helyes döntések átfu­tási idejét is például egy-egy vál­toztatási javaslat felett. A VÁLLALAT lesz igazán ru­galmas, vállalkozhat a legkisebb kockázattal különböző akciókra, ahol kialakították a döntési jog­körök ésszerű rendjét, s ehhez szerkesztették meg a belső érde­keltségi rendszert is. Nem elég ugyanis, ha csak a vállalatok fel­ső vezetésében buzog a vállalko­zói kedv és a kockázatvállalási merészség. A vállalat valamennyi dolgozójának megfelelő érdekelt­sége, lehetősége, kedve és közre­működése szükséges ahhoz, hogy az egész kollektíva mozgékonyán, hatékonyan, versenyképesen dol­gozzon. G. F. • Kármán József brigád vezető irányításával Jelentős segítséget nyújta­nak az építkezésnél — belső válaszfalakat építenek, vakolnak — a Baromfifeldolgozó Vállalat saját kőművesei Is. (Opauszky László felv.) órai társadalmi munkával siettet­ték a befejezést. Az ÉPSZER Vállalat dolgozói is sok szombat­jukat és vasárnapjukat töltötték az építkezésen. A hűslisztüzem hetvenmillióba kerül, s 20 millió forintot költünk a kiszolgáló lé­tesítmények, a kazánház építésé­re, valamint a transzformátorál­lomás bővítésére. Az ÉPSZER építőbrigádjaí megfelelő ütem-' ben dolgoznak az új kazánház lé­tesítésén, s a Budapesti VÄV sze­relői is a trafó nagyobb teljesít­ményű berendezéseinek beállítá­sán. — Kik dolgoznak majd az új üzemben? — Egy műszakban mindössze hárman kezelik majd az automa­ta berendezéseket. Jelenleg né­gyen tanulnak már Olaszország­ban. Vicenzában egy húsliszt- üzemben ismerkednek két hétig azokkal a gépekkel, amelyeket itthon kezelnek majd. Opauszky László Az építkezések szállítói A Petőfi Népe július 21-i számában képesriportban szá­moltunk be arról, hogy a Kecskeméti Házgyárból útnak in­dult Bajára az idei ezredik lakás. Elismeréssel emlékeztünk az £PFU 1. sz. üzemegység kecskeméti kirendeltségének te­vékenységéről, arról, hogy dolgozóik milyen nagy segítséget nyújtanak az építőiparnak. A napokban felkerestük Bodor Balázst, a kirendeltség vezetőjét, s arról érdeklődtünk, mi­lyen eredményekkel zárták a harmadik negyedévet. — Az idén október 1-lg 1503 la­kás elemeit szállítottuk el a ház­gyárból — mondta Bodor Balázs. — Harmincegy elemszállító gép­kocsink vezetői becsülettel vég­zik munkájukat, s bízunk abban, hogy az év végéig eljuttatjuk az . építkezésekre a tervezett 2500 la­kást. A ceglédi és a kiskunhalasi építők idei igényeit már kielégí­tettük, Jelenleg Kecskemétre, a Széchenyivárosba, Bajára, Kis­kunfélegyházára és a Pest megyei Klstarcsára járnak elemszállító járműveink. A poranyagok szállításában is jó eredményeket értünk el. A harmadik negyedévben speciális gépkocsijaink 11 ezer 968 tonna cementet és 2 ezer 440 tonna mészkőllsztet juttattak rendelte­tési helyére. Igen fontos feladata van annak a négy mixer-kocsink­nak, amelyek forgódobjában egy­szerre 6 köbméternyi nyers betont szállít. Jelenleg a házgyár és az épülő megyei kórház között köz­lekednek 18 tonnás terhükkel. Tevékenységünk hatékonyságá­nak növekedését mutatja, hogy október 1-ig már 2,5 millió fo­rintra növekedett az árbevételi többletünk, s bízunk abban, hogy ezt az év végéig még tovább tudjuk növelni. Az árutonna ki­lométer tervünket egyébként 110 százalékra teljesítettük. Amennyi­ben az időjárás továbbra is ked­vező lesz, év végéig teljes mérté­kig ki tudjuk elégíteni partne­reink Igényeit. Szeretnénk!, ha így lenne — teszi hozzá Bodor Ba­lázs — mert megpályáztuk a ki­váló címet, s ha az Időjárás túl­zottan beleszól, akkor nem biz­tos, hogy minden feltételt telje­síteni tudunk.1'< 'J "V.! -m A télre való készülődést ter­mészetesen már megkezdtük, a napokban filmvetítéssel egybekö. tött előadást tartunk a havas, hi­deg Időben való közlekedésről, A tél beállta után munkához lát a fagybrigád. Az ő feladatuk az, hogy a legnagyobb hidegben Is üzemképes állapotban tartsák a járműveket. Eddig elért eredményeinkhez nagymértékben járultak hozzá a szocialista brigádok. Közülük Is kiemelkedik a kétszeres aranyko. szorús Kossuth-brlgád, Csontos István irányításával és a Rákóczl- brigád, amelynek Vajda József a vezetője. Számítani lehet a törzs­gárda tagjainak munkájára — Szabó Gábor, Nagy Balázs, Hu­szár Géza és a többiek lelkiisme­retesen látják el feladataikat. Csak a dicséret hangján szólhatok a szerelőkről. Madarász Károly, Rózsa László, Faragó Ferenc és társaik lelkiismeretes munkáját az fémjelzi, hogy mindig gondosan kijavított járművek állnak szállí­tásra készen. Szólnom kell még Tóth Lászlómé forgalomirányító­ról, aki körültekintően szervezi a szállításokat, s az ő munkája is hozzájárul terveink zökkenőmen­tes teljesítéséhez. • Kovács Mihály irányításával folyik a Hejőcsabáról érkezett •§} ment átfejtése a hatalmas silókba. (Opauszky László felvételed MM— Parkolóhelyek? RakodóterUIetek? Kecskeméten is egyre gyarapo­dik az autótulajdonosok száma. E tényre jól lehet következtetni abból, hogy mind több személy- gépkocsi parkol az emeletes la­kóépületek mellett. Az Ilyen gya­korlat afféle szükségmególdás, de mégis célszerű, bár, egyszer ta­lán megérjük, hogy a járművek többsége garázsokban töltheti az éjszakát, meg a zord téld hete­ket, hónapokat. Feltéve, ha nem jár bajjal. Mert bizony vannak emberek, akik szinte nap mint nap kénytelenek bosszankodni az autójuk szabadtéri parkolása miatt. Érdekükben is szót emelt a szerkesztőségünket panaszos le­véllel felkereső Háry Péter, aki a Petőfi Sándor utca 11. számú háziban lakik. Soraiból megtudjuk, hogy ő — lakótársa.:hoz hasonlóan — a sza­lagház előtti járda mentén par­kol rendszeresen kocsijával, de ezáltal sem a közúti, sem a gya­logosforgalmait nem zavarja. Te­hát minden rendjén lenne, ám az épület földszintjén levő gyógy­szertárba árut szállító emberek sajnos másként látják a dolgot. Noha a járművükkel kellően megközelíthetik a bejárati ajtót, ezt nem teszik, helyette neki- gyűrköznek és arrébb tolják az ott parkoló személyautókat. Hogy az úgynevezett fékállásban ha­gyott kocsik erőszakos elmozdítá­sa rongálással Is felér, azzal ke­vésbé törődnek, számukra a leg-' fontosabb: minél rövidebb úton cipelni a csomagokat. Ezek a szi­tuációk állandóan szóváltást „eredményeznek” az érintett tu­lajdonosok és a rakodómunkások között. „Dohát meddig tart ez az állapot?” — kérdezd végezetül ol­vasónk. Nos, Jártunk a helyszíneken, % magunk is láttuk, gyakorta moz­dítják meg a szállítók az épület előtt parkírozó autókat, melyek néha annyira az úttest szélére kerülnek, hogy akadályozhatják még az ottani csökkentett sebes­ségű forgalmat is. Persze a sza­lagház teljes hosszában — ahol kereskedelmi és vendéglátó egy­ségek sorakoznak — tapasztal­tunk hasonló problémákat, ame­lyeket nagyon indokolt orvosol­ni. Vagy oly módon, hogy a la­kóépületek mögötti területre kor­látozzák a szállító járművek mozgási körzetét és a rakodást, vagy úgy, hogy a jelenlegi par­kolóhelyeket módosítják az áru­szállítási Igényeknek megfelelően. Reméljük, az illetékesek érde­mi intézkedéséről rövidesen be­számolhatunk e hasábokon! Nyugalmat űző kuglizás Vaskútról érkezett közérdekű bejelentés kapcsán arról értesül­tünk, hogy a községi bisztró ud­varán gyakorta zajló kugllzás — melyben zömmel ittas emberek vesznek részt, akik unos-untalan lármáznak és nyomdafestéket nem tűrő szavakat használnak — nemcsak a jóízlés, a kulturált viselkedés írott és íratlan szabá­lyait sértik súlyosan, de elűzik a környékbeli lakosok nyugalmát Is. Tetézi e gondot, hogy a kugli­záson sokszor fiatalkorúak van-; nak jelen. A rendet szerető és a tisztessé­ges játékot, a korrekt módon va­ló szórakozást Igénylő veskútlale nevében kérjük az illetékeseket, tegyék meg a szükséges Intézke­dést, hogy az Igazi sportolástól távol álló kugllzás visszásságai mielőbb megszűnjenek. □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ Ambrus Zoltán, Kecskeméti Az Eszak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kecskeméti fedett uszodájá­ban Idén augusztus közepétől zökke­nőmentes a termálvíz-szolgáltatás. A mintegy ezer méternyi mélységből feltörő, 39—40 CeLsius.fokos gyógyha­tású vízzel korábban nem tölthették meg a medencéket, mert az egyik legfontosabb műszaki berendezést, a speciális szivattyút — ez az üzembe helyezés óta kifogástalanul működik -t a tervezettnél hosszabb idő után széllítötts le a gyártó cég. Az úszó­dé valamennyi felszerelését — így s levélben említett tusolólest íz — rendszereién ellenőrzi a vállalat kar­bantartó részlege és e szükséges Ja­vításokat haladéktalanul elvégzi. „Egy dárdaltelepi lakói” Jelige, Kecskeméti E rovatunkban hónapok­kal ezelőtt már foglalkoztunk az öné. vei teljesen megegyező panasszal, melyre ez Idő szerint Is csak azt válaszolhatjuk, hogy a 8-as Jelzésű helyijáratú autóbusz Ceglédi úti meg­állóit a KRESZ-elöiráaoknak, Illetve a biztonságos forgalmi rendnek megfe­lelően alakítottak ki az illetékesek. Kol Jánosné, Kecskemét: Levelére válaszolva közöljük, hogy hónapok óta iolylk az a milliós értékű kor­szerűsítés, melynek eredményeként nemsokára földgázra áll át a laké. sóhoz közel levő kenyérgyár. A munka látványos szakasza a gázcső­rendszer kiépítése, s ez Jelenleg va­lóban zavarokat okoz a környékbeli Jármű- és gyalogosforgalomban. Bár Jogosnak tartjuk panaszát, miszerint a három kicsi gyermekével csak nagy nehézségek árán tud arrafelé Járni- kelni, de csupán arra kérhetjük, le­gyen belátással, türelemmel. Értesü. lésünk szerint a hálózatbővítés Jó ütemben halad, ami azt sejteti, ha­marosan befejeződnek a földmunkák Is, utána pedig ismét normálissá vá­lik ott is a közlekedés. Kovács Antalné, Felsőszentlván: Érdeklődésére tájékoztatjuk, ha ön egy esztendeig vette igénybe a gyer­mekgondozási szabadságot, Jogosult á ledolgozott egy évnek megfelelő alap- valamint a szolgálati idejének egybe­számítása alapján meghatározandó pótszabadságra, amelyet kötelező ki. adni, lehetőleg akkor, amikor vissza­tér munkahelyére. Ezen kívül megil­leti önt a két 14 éven aluli gyerme­ke után Járó évi öt fizetett szabad­nap. Körös László és társai, Kecskeméti Ügyükben beszéltünk az Illetékes víz­mű vállalat főmérnökével, aki el­mondotta, hogy a Ceerhalom utcai vízvezeték kiépítése pénzügyi fedezet híján szenvedett késedelmet. Az önök anyaid hozzájárulása ugyanis kevés, nek bizonyult, s a különbüzetet. a több mint húszezer forintot a kivite­lezőnek kellett vállalnia. A hálózat­bővítési munka már megkezdődött, s a tervek szerint rövidesen befejező­dik. Azt követően pedig sor kerülhet lakásaiknak a vízvezeték-rendszerbe történő bekapcsolására. Melcher Mátyáa, Nemesnádudvar: A vonatkozó rendelkezés értelmében a termelőszövetkezeti tagok és alkal­mazottak egyforma elbírálásban ré. szeiülrtek a miniszteri, illetve kor- mánykitüntetések odaítélésénél. Elis­meréseket — például a Kiváló Dol­gozó megtlazteiő elmeket — azonban a közös gazdaságok 1« adhatnak, a ez esetben az alapszabály előírásait kell figyelembe venni, melyek tartal­mazhatják a tagok és alkalmazottak közötti megkülönböztetéseket Is. Id. Molnár Lajos, Agaiagyházai Pa. naszával kapcsolatban megtudtuk, hogy az Állami Biztosító munkatársa több alkalommal kereste hiába önt a lakásán, ezért nem sikerült Idejében teljesíteni a Jogos kárigényét. Es most arra kérjük, szíveskedjék a kórházi ápolásával, illetve orvosi ke­zelésével összefüggő Iratokat mielőbb eljuttatni az Állami Biztositó Bács- Ktskun megyei Igazgatóságához (6001. Kecskemét, Villám István u. 2. Pf.: 117), hogy a kártalanítására sor ke­rülhessen! Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/su Telefon: 12-51«. CIKKÜNK NYOMÁN: Kicserélték a televíziót Lapunk augusztus 4-i számában Egy színes televízió története címmel megírtuk azt a kálváriát, amelyet Kulcsár Ferenc Szalk- szentmárton, Alkotmány utca 85. szám alatti lakos járt végig szí­nes televíziójának javításával, majd cserekérelméveL Az esetet a megyei népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálati anyaga alapján ír­tuk meg, kifejezve benne azt a/ NEB által is megállapított tényt, hogy a 19 ezer forintért vásárolt színes televíziót a garanciális idő alatt történt hatsziori javítás után már ki kell cserélni. A vásárló azért fordult a NEB-hez, mert a Székesfehérvári VIDEOTON gyár nem volt hajlandó elismerni a csere jogosultságát. Cikkünk nyomán a napokban levelet kaptunk a gyártól, amely­ben a következőkről tájékoztatja lapunkat a vevőszolgálati osztály vezetője: „A GELKA Bács-Kisfrfcm megyei kirendeltségével történt egyeztető felmérés alapján a VI­DEOTON vevőszolgálati osztálya méltányosságból és szoros kivé­telként hozzájárul Kulcsár Ferenc szalkszentmártoni lakos színes te­levíziójának cseréjéhez. A készü­lék cseréjének lebonyolításával a GELKA Bács-Kiskun megyei ki- rendeltségét bíztuk meg. Ezzel a VIDEOTON nevezett panaszügyét trendezettnek tekinti...” Ugyanakkor levelet kaptunk a GELKA megyei kirendeltségétől is, amelyben többek között ezt olvashattuk: „ ___ ez volt a ha­to dik javítás és a jogszabályok értelmében a készülék cserejogo- sulttá vált..Talán aprólékos­ságnak tűnik, ha ezek után meg­kérdezzük a gyártól, hogy akkor miért méltányosságból és szoros kivételként járultak hozzá a te­levíziós készülék cseréjéhez? Mondhatnánk azt is, hogy ne ke­ressünk a kákán is csomót, az a fontos, hogy kicserélték. Csakhogy úgy néz ki, mintha a gyár jószí­vűségből kegyet gyakorolt volna olyan esetben, amikor pedig jog­szabályi kötelessége a hibás ké­szüléket kicserélni. Nem méltá­nyosságról van itt szó, hanem kötelességről, amit a VIDEOTON csak a NEB-vizsgálatot követő újságcikk hatására volt hajlandó teljesíteni. Mindezt el lehetett volna kerülni. G. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom