Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

1977. október 30. • PETŐFI NÉPE • t A bajai kukorica termesztési módszer külföldi sikerei A Szovjetunió Mezőgazdasági minisztériuma és hazánk Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma között 1977 májusá­ban létrejött egyezmény szerint a Bajai Kukoricatermesztési Rend­szer a Moldáviai Szovjet Szocia­lista Köztársaságban 800 hektáron nagyüzemi termelési kísérletet kezdeményezett. A bajaiak kidolgozták az otta­ni termesztési körülményeket, fi­gyelembe véve a technológiát. A magyar és a szovjet szakemberek megtárgyalták a BKR alkalma­zásának lehetőségeit. Többszörös egyeztetés után a bajai technoló­gia alapján vetették és művelték a kukoricát. Ez év augusztus kö­zepén a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezetői — köztük a BKR igazgatója — értékelték a lá­tottak alapján az eddigi munkát. A Moldáviai Szovjet Szocialista Köztársaság kolhoztanácsa, a Csa- dür Lungai járási kolhoztanács és a pártbizottság szakembereivel történt tanácskozás alapján egy­értelműen megállapították, hogy a kísérlet a technológiai fegyelem szigorú betartása alapján várako­záson felüli eredményt ígér. Augusztus elején bemutatót szer­veztek, amelyen mintegy 3 ezer szakember tekintette meg a kuko­ricaföldeket. Nemrég ismét ma­gyar szakemberküldöttség járt Moldáviában. Űjfent meggyőződ­hettek, hogy a BKR technológiá­ja jól bevált, hiszen a mintegy 800 hektárnyi területen 55—70 mázsa hektáronkénti terméseredményt értek el. Az átlagtermés csaknem 62 mázsa hektáronként. A BKR szakemberei 20 százalék termés­emelkedést ígértek. Ezzel szemben 40 százalékkal magasabb hozamo­kat értek el, mint azok a gazdasá­gok, amelyek a hagyományos mód­szer szerint termeltek a Csadür Lungai járásban. Hasonló sikere van bnini tech­nológiának Bulgáriában is TU az idén 1700 hektár-n termesztették a BKK módszer szerint. Szintén mintegy 40 százalékos termésho- zamni'iekedést értek el. Jövőre mind a két országban több ezer hektárra növelik a ba­jai módszer szerint termesztett kukorica vetésterületét. Bulgáriá­ban egyes, a termelésben jól be­vált magyar hibridkukorica elő­állításának technológiáját is meg akarják vásárolni. Ünnepi vetélkedő Az Alföld cipőgyár kecskemé­ti központjának, valamint a kis­kunfélegyházi, tatai, kecskeméti gyáregységének fiataljai az Ifjú­sági bizottság szervezésében ve­télkedőt tartottak tegnap Ki tud többet a Szovjetunióról címmel. A vetélkedő kezdete előtt ígért Já­nos vállalati igazgató tartott meg­emlékezést a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom közelgő év­fordulójáról, majd a Collner té­ri általános iskola pajtásai kul­túrműsorral köszöntötték a ver­senyzőket és a népes szurkolótá­bort. Délután a Collner téri is­kola udvarán labdarúgó mérkő­zésen is összemérték ügyességü­ket az ünnepi vetélkedőn résztve­vő fiatalok. HOGY MEGY BE ÉS HOGY MEGY KI? Erősödött a barátságunk Nehéz napok a ZÖLDÉRT-nél Az udvari fordulónál egy lovas kocsi csapdába került. Az útonál­ló vele szemben, egy Rába ka­mion — mozdulatlan. A fogatos kerülné, de nem tudja. Deréknyi ösvény csupán a hely, azon túl pedig paprika piroslik púpozottan ládákban, kartonokban. Odább, egy zetoros pótkocsin, Somodi Lajos, gumicsizmában ad­dig tapossa a paprikacsumát, míg le nem kiálthat az odalent kerin­gőző targoncás lánynak: — Még egy targoncával, Kati­kám! A 227. súly vagon Emlékszik az olvasó a Nép- szabadság egyik karikatúrájára? Egy óriás paprikát többen pró­bálnak betuszkolni a ZÖLDÉRT kapuján, ezzel a szatirikus élű kérdéssel: „Hód med be?” — De hogy megy ki? — kérde­zem Sztánóczki György telepveze- zetőt a ZÖLDÉIT Vállalat kecs­keméti kirendeltségén. A válasz: — A paprikahullám, a jó idő­nek és egy példátlan méretű tár­sadalmi segítségnek köszönhe­tően, még korántsem ült el. Szep­tember 1. és október 25-e között összesen 227 súlyvagon vágott pritaminpaprikát értékesítettünk, 650 tonnával többet, mint tavaly az egész idény alatt. S a szezon még tart! Hetven szeletelő mun­kásunk kezében meg nem áll a kés. Helytállásukat bizonyítja, hogy az elmúlt két hónapban csupán egy szabad vasárnapjuk volt. A többi napon dolgoztak. Kilenc szoqialista brigádunk nem vesztegel üresjáratban. A kamionok és a jegelt vagonok hűtőterét napról napra ellátják friss áruval. Az idén eddig már több paprikát szeleteltek, mint tavaly a saját dolgozóink és a külső segítők együttvéve. Ebben ösztökélte őket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójára tett felajánlásuk is, amely értékes sikert hozott. Elér­ték, hogy az 1976. évi 40-ről, az idén 52 kilogrammra növelték az egy munkásra jutó óránkénti sze­letmennyiséget A munka hétköznapjait az egy­mást követő események, munka­sikerek teszik igazán rangossá, íme, néhány pillanatkép a közel­múltból: A 350 fős „gárda »» Megérkezik a Kecskeméti Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola 350 fős „gárdája”. Le­telepednek a falak mentén, az oszlopok tövében. Tíz napon át dolgoznak. A vége az, hogy 42 va­gon „szelettel” gyarapítják a rak- tárálkxmányt. A fizetség: teljesít­mény szerint. Azután jönnek mások. Az Óvó­nőképző Intézetből, a Berkes Fe­renc Közgazdasági Technikumból és a Katona József Gimnázium­ból, valamint a Habselyem Kö­töttárugyár ágastegyiházi és ke­rekegyházi üzemének dolgozói. És ott vannak szombatonként, va­sárnaponként a ZÖLDÉRT köz­pontjának és kirendeltségének a dolgozói is, akik kommunista- szombat-vállalásuknak tesznek ezzel eleget. Az óriás paprika, melyet az új­ságbeli karikatúrán nehezen tusz­kolnak befelé, most már valami­vel kisebb. De a kérdés továbbra is izgat: hogy megy ki? Kevesebben—nehezebben Ez már Márkli Istvánékon, a sok éve egybekovácsolódott rako­dó- és targoncás brigádon múlik. Márkliék az idén különösen hosz- szú, nehéz őszhöz érkeztek. Ta­valy óta 25-ről 17-re apadt a lét­számuk. Tulajdonképpen már csak a törzsgárda van együtt. Egyik társuk meg ráadásul beteg, két hónapja balesetet szenvedett. Mint mondják: „Jól kint vagyunk a vízből!” Mindettől eltekintve állják a sarat. Egy hűtővagon paprika 7— 8 tonna — három és fél tonna je­get raknak hozzá. Volt olyan nap, hogy 15 vagon paprikát kellett 250-nel több IKARUS a Szovjetuniónak Törvényerejű jogszabályok erősítik a vízgazdálkodási társulatok demokratizmusát, erőforrásaik kihasználását Az ország mezőgazdaságilag művelhető területének több mint 90 százalékára terjed ki a vízi­társulatok érdekeltsége. Működé­si területükön közcélú, állami víz­gazdálkodási feladatokat oldanak meg, tehát népgazdasági igényt teljesítenek, s ezzel párhuzamo­san érdekeltjeik, főként a mező­gazdasági nagyüzemek földterüle­tén helyi vízrendezési, vízhasz­nosítási és egyéb vízügyi munká­kat végeznek. Az 1958 óta létre­jött vízitársulatok — jelenleg 83 — eddig 51 ezer kilométer hosszú csatorna építésével és kisebb pa­takok, egyéb vízfolyások medré­nek szabályozásával vettek részt a vízrendezésben, s 111 millió köbméter földet mozgattak meg. A talaj termőerejének növelését segítették meliorációs munkála­tokkal, s a mezőgazdasági víz- hasznosításban 19754>en mintegy 100 ezer hektár öntözésével vet­itek részt. A vízgazdálkodáshoz kapcsoló­dó társulati mozgalom másik ágá­ban működnek a vízmű és csa­tornamű társulatok. A közműbe­ruházások lebonyolítására fogják össze az érdekeltek erőit, amely­hez hasonló arányú támogatást nyújt az állam is. Eddig 11 ezer kilométer hosszú vezeték megépí­tésével 2 millió falusi és kisvá­rosi lakos ellátására hoztak lét­re korszerű vezetékes vízmüvet, így már több mint ezer község rendelkezik vízművel, s a jelen­leg működő 505 társulat beruhá­zásának megvalósításával további többszázezer lakos jut vezetékes ivóvízhez és csatornaműhöz. Több mint 10 évvel ezelőtt je­lentek meg a társulatok működé­sét meghatározó jogszabályok, amelyek jelentősen hozzájárultak a társulati mozgalom kibontakoz­tatásához. de az időközben meg­változott gazdasági körülmények kiűzött már sok 'tekintetben féke­zik a gyorsabb előrehaladást Ezért volt szükség az új törvény­erejű rendeletre, amely hatéko­nyabban hozzájárul a társulati mozgalom fejlesztéséhez, demok­ratizmusának kiszélesítéséhez, és a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb hasznosításához. Ezt az érdeket hangsúlyozza a mezőgazdasági nagyüzemeknek az az igénye, hogy a vizltársula- tok közcélú feladataik ellátása mellett — azonos kedvezmény alapján — elvégezzék a mező- gazdasági nagyüzemre tartozó úgynevezet üzemi vízgazdálkodá­si munkákat is. Az új jogszabá­lyok most már lehetővé teszik e berakniuk. A paprika mellett jócskán megtöltenek almával fa- és fémburkolatú vagonokat, nem egyszer négytengelyeseket, ahogy ők nevezik: „négylábúakat”. Ezekbe 300 mázsa áru is belefér. Havi 340—350 órát dolgoznak. Koráin kelnek, későn fekszenek. Megesik, hogy 16 órakor már „le­léphetnének”, ha.. ha a moz­dony épp akkor nem „fütyülne be” egy újabb üres kocsival. Va­lójában mehetnének haza, letelt a munkaidejük, de gyűlik, egyre gyűlik a raktárban az alma, alig férni tőle; lassan kiszorulnak ve­le... Ilyenkor tétováznak a kezek a kerékpárkormányon, de aztán megállapodnak: berakják még ezt az egyet! — Gyerünk, srácok, bedobjuk egy óra alatt! Hangadó — milyen jó! — min­dig akad ilyenkor... És a srácok, azaz a fiatalabbja, meg az őszes hajú Fehér Balázs, a szénbánya mélyét megjárt Ko­máromi Ferenccel, megragadják a ládákat. Tiszta, kék az ég ezen a derűs, októberi délutánon. A Házgyárból ide látszik egy óriás toranydaru. Ahogy ágaskodik az áttetsző ég­bolt alatt, ünnepi gondolatokat ébreszt. Kohl Antal • Ötnapos látogatásuk után krí­mi vendégeink a hét végén el­utaztak Bács-Kiskun megyéből. Testvérmegyénkből a Barátság nevet viselő vonattal érkezett vendégeink programjuk során több ipari és mezőgazdasági üzembe, intézménybe látogattak el, ahol a munkások, termelőszö­vetkezeti, állami gazdasági dol­gozók és értelmiségiek nagy sze­retettel fogadták őket. A találko­zások jó alkalmat adtak a ta­pasztalatcserére, egymás munká­jának, eredményeinek jobb meg­ismerésére. Ezáltal még szóró sobb- ra fűződött testvéri kapcsolatunk, sok-sok új szállal erősödött a ba­rátságunk. E tény nagy öröm Bács-Kiskun megye valamennyi dolgozójának, hiszen a világpolitikai eseménye­ket figyelemmel kísérve, nap mint nap tapasztalhatjuk az interna­cionalizmus történelmi jelentősé­gét a szocializmus, a kommuniz­mus építésében. Mint azt a hét közepén Kecske­méten megtartott magyar—szov­jet barátsági nagygyűlésen nagy sikerű felszólalásában Andrejeva Alekszandra Fjodorovna, a Krím terület szakszervezeti titkára, a háromszázhatvan tagú delegáció vezetője hangsúlyozta; „Minden új nap, minden munka győzelem, amit népeink közösen érnek el. Ez erősít bennüket, szellemileg gazdagabbá tesz, növeli a szocilis- ta együttműködés erejét, erősíti a béke ügyét a világon”. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója al­kalmából érkezett barátaink a néhány napos együttlét során kö­zelebbről is megismerték azt a lendületes munkaverseny-mozgal­mat, amely a hat évtizeddel ez­előtti történelmi jelentőségű ese­mény évfordulója tiszteletére bontakozott ki Bács-Kiskun me. gyében is. Látogatásuk ugyan ün­nepi alkalomhoz kötődött, mégis Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben járva krími vendé­geink elsősorban a termelő, al­kotó munkánk, eredményeink, tu­dományos törekvéseink, kutatá­saink felől érdeklőditek. Öröm tölt el bennünket, hogy barátaink nagyra értékelik munkánkat, eredményeinket, a Nagy Október évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaverseny-mozga- lomban tapasztalt lendületet. • Jóleső érzés volt hallani a szovjet vendégeink elismerő sza­vait. Természetesen ez is további jó munkára, becsületes helytál­lásra ösztönzi Bács-Kiskun megye valamennyi dolgozóját. Az év el­ső kilenc hónapjában az ipari, mezőgazdasági üzemek jelentős eredményeket értek el. Ahhoz, hogy valamennyi gyárban, válla­latnál, mezőgazdasági üzemben teljesíteni tudják az V. ötéves terv második évére meghatározott feladatokat az szükséges, hogy mindenki tudja, s továbbra is fe­lelősségteljesen tegye dolgát. T. L. liiiliSiil TIZENÖT ÉVES AZ IDEGENFORGALMI HIVATAL lm illíim Mmm • Az IKARUS székesfehérvári gyára vállalta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a tervezettnél 250 autóbusszal szállít többet a Szovjetunió részére. A felajánlásukat no­vember 30-ig teljesítik. Képünkön: Szerelik a szalagon az IKARUS műszerfalát. (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS.) feladatok törvényes elvégzését, mert a vízitársuilat alapfeladatá­vá nyilvánították az érdekeltek megrendelésére, térítés ellenére végezhető üzemi ví zimunkákat Is. Ugyanakkor lehetőséget nyújtot­tak arra, hogy a szabad kapaci­tások kihasználására más víz­gazdálkodási munkákban is részt- vegyenek. A települések közműves vízel­látását és csatornázását segítő vízmű- és csatornamű társulatok lényegében beruházóként működ­nek, az elkészült létesítményeket pedig átadj ák üzemeltetésre a területi közmű vállalatnak. A be­ruházás lebonyolításával tehát el­érték a célt, aminek érdekéből megalakították a társulatot Az eddigi jogszabályok szerint azon­ban ügyviteli szervezetük tovább­ra is fennmaradt hogy behajtsa a részletekben fizetendő érdekelt­ségi hozzájárulást és törlessze a bankhiteleket. Az új törvényere­jű rendelet lehetőséget ad arra, hogy az építés befejezése után a vízmű, illetve csatornamű társu­lat felszámolható legyen. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép életbe, s végre­hajtásának részletesebb szabá­lyairól minisztertanácsi rendelet intézkedik. (MTI) Programok öt világrész turistáinak Ebben az évben van tizenöt éve annak, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatban rendelte el a Bács-Kiskun me­gyei Idegenforgalmi Hivatal létrehozását. A jubileum alkalmából beszélgetett lapunk munkatársa Reile Gézánéval, az intézmény vezetőjével. — A hivatal feladatai igen sokrétűek — mon­dotta. — Közéjük tartozik az általános utazási iro­dai tevékenység ellátásán, szállodapótló szálláshe­lyek létesítésén és üzemeltetésén kívül ismertető kiadványok készítése, illetve terjesztése, nem utol­sósorban pedig a fejlesztések megvalósítása, illet­ve segítése a megye területén. A hivatal tevékenységében a legfőbb cél: a Du­na—Tisza közi vidék táji szépségeinek és az al­földi városok sajátos atmoszférájának, kulturális értékeinek megismertetése a hazai és a külföldi turistákkal. A fő szempont e tevékenység sarán, hogy mindenkor — giccstől, álromaníikótól mente­sen — az illető tájegység, vagy település valós ér­tékeit mutassák be. így például Kalocsán a nép­művészek hímzései, motívumai mellett a hamisí­tatlan népdal és néptánc közismertté tételén kívül bemutatásra kerülnek a város történelmi értékei, az érsekség kincsei is. Bugacon ugyanezt a célt szolgálja a pásztormúzeum. Mindeme célok megvalósításának előfeltétele volt a szálláshelyek bővítése, vonzó programok kí­nálása, a vendéglátó helyek kulturáltságának meg­teremtése, valamint színvonalas propaganda-kiad­ványok megjelentetése. Sorrendben először a nemzetközi kiránduló prog­ramok valósultak meg. A külföldi turistáknak ugyanis nem volt itt-tartózkodási igénye, s így. beérték Kecskemét, Bugac, Kalocsa látnivalóinak egynapos megtekintésével. Jellemző a kezdeti idő­szakra, hogy a magyar puszta és folklór iránt na­gyobb volt a külföldiek érdeklődése, mint a ha- zánkbeliéké. Az utóbbi tíz évben a hivatal prog­ramjain 130 ezer tőkés országbeli turista vett részt, mind az öt földrész lakóiból. Hazai turistáink érdeklődése csak a közelmúlt­ban fordult Bács-Kiskun miegye felé. Nagy szerepe volt ebben a Kiskunsági Nemzeti Park megnyitá­sának. A magyar turistacsoportok egyébként rend­szerint az általuk elképzelt egyéni programokat igénylik a hivataltól, magúik tervezik meg úticél- jaikát. Mindehhez az idegenforgalmi hivatal rugal­masan alkalmazkodik. A megye déli részében a belföldi forgalom nö­vekedése szükségessé tette, hogy a hivatal kiren­deltséget létesítsen Baján, majd 1975-ben — a me­gyében elsőként — megnyitották az országos és megyei támogatással létrejött 250 személyes, első­osztályú autós kempinget a * bajai Petőfi-szigeten. Ezzel párhuzamosan törekedtek a fizetővendég­hálózat megszervezésére. Jelenleg a hivatal a me­gye két városában és hat nagyközségében 288 szál­láshelyet tart fenn, amelyeken tavaly honfitársaink és a külföldiek csaknem 63 és fél ezer vendégéjsza­kát töltöttek. Az országos és megyei szerveket a növekvő érdeklődés és a felfelé ívelő forgalom ar­ra késztette, hogy a vendégfogadás feltételeinek javítására és a fejlesztések összehangolására 1974- ben létrehozzák a Duna—Tisza közi Intéző Bizott­ságot, amely széles társadalmi bázisra támaszkodva azóta Is hatékonyan végzi munkáját. Sokat gyarapodott a megye vendéglátó hálózata Is: központi idegenforgalmi támogatással épült a bugaci csárda, a kecskeméti Szélmalom, a lajos- mizsei Tanyacsárda és a seflti Aranykulcs vendég­lő, a kecskeméti Strand vendéglő. Bács-Kiskun megye kulturális értékednek megis­mertetését nagyban segítette a lajosmizsei Tanya­múzeum, a kecskeméti naiv művészek kiállítása, a kalocsai Visky Károly Múzeum megfelelő elhelye­zése, a Bajai Türr István Múzeum átalakítása, a nem kevésbé a hivatal kezdeményezésére és anya­gi támogatásával élestre hívott pásztarkiállítás a bugaci pusztán. Számos nagy rendezvény sikere is fűződik a hi­vatal fennállásának másfél évtizedéhez. Rendezd, sükben nyitották meg Kecskemétén annak idején az országos lovasnapokat; kezdeményezésük ered­ménye volt a helvéciai szüretek sorozata, s több ízben nyújtottak egésznapos kecskeméti programot számos nemzetközi idegenforgalmi szervezetnék, vagy a népzenei találkozók résztvevőinek. Szólnunk kell azokról a kiadványokról is, ame­lyekből a hivatal megalakulása óta 19 félét jelen­tetett meg, mintegy 400 ezres példámyszámban a megye főbb idegenforgalmi vonzásterületeiről; fel­hívta a figyelmet Kecskemét, Baja, Kalocsa, Bu­gac, a Szelidi-tó szépségeire, értékeire, valamint a megyében fellelhető egyéb látnivalókra. Mindeddig csupán a megyénkbe érkező turistáik fogadását előmozdító tényezőkről szóltunk, a hiva­tal azonban szolgáltató tevékenysége során ellátja a belső turizmus Igényeit is, valamennyi hazai ide­genforgalmi szervvel és szálloda-vendéglátódpail vállalattal kötött együttműködési szerződés révén. Saját szervezésű idegenforgalmi tanfolyamon ké­pezte ki például azokat, akik az ideérkezőknek a megyét bemutatják, az ország más tájadra szerve­zett társasutakon pedig szakszerű tájékoztatást ad­nak az utasoknak. De külön is képeztek idegenve. zetőket a Kiskunsági Nemzeti Park bemutatására. Említsük meg, hogy nemcsak a hivatal szerves változatos, egyedi belföldi társasutakat, hanem im­már három éve látja el a megyében a Buda­pest Tourist képviseletét. így a fővárosi iroda kül­földi tánsasútjaira és sportprogramjaira a megye­székhelyen is lehet jelentkezni. Mindez nagyban növeli a külföldi útajánlatok választékát. Ebben a* évben repülőjegyek árusítását is megkezdték. Érdekes, de hasznos szolgáltató ága a hivatalnall az idegennyelvű fordítós, amit nyelv-, illetve tol­mácsvizsgával bíró szakemberek végeznek sikerrel. Zárjuk le a szolgáltatások körének rövid felsorolá­sát a bugaci csárdánál tavaly fölállított ajándék, árusító pavilonnal, amely bár szerényen kezdte el­ső évét, idén már megtízszerezte 1976. évi forgal­mát. — Mindössze tíz főnyi, de igen buzgó kis „team” törekszik az idegenforgalmi hivatal keretei közt — Kecskeméten és Baján — arra, hogy továbbra 18 előzékenyen és színvonalas szolgáltatásokkal elé-’ gitse ki mindazok igényeit, akik megyénkkel beluu tóbban, alaposabban megismerkedni kívánnak — fejezte be Reile Gézáné a tájékoztatást. J. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom