Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 249. szám Ára! 90 fillér 1977. október 22. szombat Együttműködés az erdőgazdálkodásban A megyei termelési és ellátási bizottság pénteki ülésén — dr. Glied Károlyngk, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével — az erdőgazdálkodásról tanácskozott. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről Az ülés előtt meglátogatták a Kiskunsági Erdő. és Fafeldolgo­zó Gazdaság jánoshalmi ládaüze­mét. ma jd Keletű ára utaztak. Az itteni erdészetben a fakitermelést és az új telepítéseket tekintették meg. Ezután került sor a napi­rendre tűzött téma megtárgyalá­sára. Az erdőgazdálkodásról szóló összefoglaló jelentési, amelyet elő­zőleg a bizottság tagjai megkap­tak, utal arra, 'hogy az elmúlt 32 év alatt megyénkben jelentős erdőtelepítési munka folyt. Az összterülethez viszonyítva, az or­szágban 17 százalék az erdők ará­nya. A megyében mintegy 15 százalék. Ha figyelembe vesszük, hogy 1945-ben csak 7 százalék volt, szembetűnik az a nagy kü­lönbség, amely az ország egyéb területéhez viszonyítva jellemzi megyénket. A valamikor fátlan Duna—Tisza köze ma már közelíti az országos átlagot és várható, hogy az ezredfordulóra túl is szárnyalja. Az erdő nem kizárólag csak termelési célokat szolgál, hanem könnyezetvédelmi, szociális, üdü­lési funkciókat is ellát. A megye két legnagyobb erdőgazdálkodó szektora a Kiskunsági Állami Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint a Gemenc! Erdő- és Vadgiazdaság. Kezelésükben van az összes erdőterület csaknem háromnegyed része. Ha a fafa­jok szerinti megoszlást vizsgál­juk. az összterület több mint 40 százaléka fenyő-, 20 százaléka pe­dig akácerdő. Ez utóbbit csökke­nő mértékben telepítik, míg a nyár- és a fenyőfélék aránya nő­ni fog. Az állomány 60 százaléka 20 évnél fiatalabb. A fakiterme­lési gondok a következő eszten­dőkben jelentkeznek majd na­gyobb mértékben. A 'kitermelés­re és a feldolgozásra jobban fel kell készülni. Például a fenyőfé­lék hazai feldolgozása még egy százalékban sem megoldott. Az ezredforduló táján 200—300 ezer köbméter fenyőpapírfla termelé­sére lenne lehetőség a megye er­dőterületeiről, indokolt tehát egy korszerű cellulózfeldolgozó üzem 'létesítésére felkészülni. Szó esett a további erdősíté­sekről is. Az V. ötéves terv idő­szaka alatt hétezer hektárnyi új telepítésre van lehetőség. Ennek több mint felét az állami gazda­ságok és a termelőszövetkezetek végeznék el. Az V. ötéves terv időszakában előtérbe került az erdő környezetvédelmi funkciója. Az egyik nagy gond az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek erdőkitermelése, illetve a fa értékesítése. Az erdőgazdasá­gok már eddig is sok segítséget adtak a mezőgazdasági nagyüze­meknek. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 35 szövet­kezettel kötött több évre szóló szerződést. Ebben rögzítették, hogy az egyes speciális eszközö­ket kívánó munkák elvégzésében segít az erdőgazdaság. Ezenkívül támogatást nyújt a szakmai irá­nyításban, továbbképzésben. A faanyag értékesítése is az erdő­gazdaság közvetítésével történik. Hasonló megállapodást kötöttek a termelőszövetkezetek kereske­delmi irodájával is. Ez utóbbinak tíz erdőgazdálkodással foglalkozó szövetkezettel van kapcsolata. Megkezdődtek az előkészületek egy egyszerű társulás létrehozá­sára. amelynek az a célja, hogy a szövetkezeteknél a termelés a lehető legkorszerűbb eszközökkel történjék. A termelési és ellátási bizott­ság ülésén elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat az illetékes szervekhez továbbítják. K. S. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elv­társ elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke és titkára, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos in­tézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitat­ta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának elő­terjesztésében az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoz­tatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a hosszú távú külgazdasági politikának és a ter­melési szerkezet fejlesztésének irányelveit. I. A Központi Bizottság a nem­zetkört helyzet alakulását átte­kintve megállapította, hogy elő­rehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés további ki- bon takoizta tását, az útjában álló akadályok leküzdését segíti a szovjet—amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tókés országok közötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munkáját a helsinki európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezleten részt vett 35 ország kép­viselőinek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az el­múlt időszakiban is arra töreke­dett, hogy tevékenységével erő­sítse a nemzetközi élet kedvező irányzatát. O A Központi Bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és L. I. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései tovább erősítették pártjaink és országaink politikai, gazdasági együttműködését, hoz­zájárultak a magyar—szovjet testvéri barátság elmélyítéséhez. A hagyományossá vált Krím fél­szigeti találkozók jól szolgálják a fejlett szocialista és a kommu­nista társadalom építése során szerzett tapasztalaitok kicserélé­sét, a sokoldalú együttműködés bővítését, a szocialista gazdasági integráció előrehaladását, a kül­politikai törekvések egyeztetését, a szocialista közösség egységének erősítését. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy hazánk dolgozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteletére országosan kibontakozott mun­kaversenyben kiemelkedő sike­rekkel, a proletár internaciona­lizmus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünneplé­sére. A Központi Bizottság pártunk és népünk nevében üdvözletét küldi a szovjet népnek abból az alkalomból, hogy az egész szov­jet társadalmat átfogó széles körű vitában kimunkált alkotmányter­vezetet a Legfelsőbb Tanács tör­vényerőre emelte. Az új alkot­mány méltó módon fejezi ki a Szovjetunió hat évtizedes törté­nelmi útján kivívott nagyszerű eredményeket, magasabb szinten biztosítja a sok nemzetiség ű szov­jet állaim fejlődését, a kommunis­ta társadalom építését, és egyben tovább növeli a világban a szo­cializmus vonzerejét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt fontos feladatá­nak tekinti a szocialista országok­hoz fűződő barátságunk erősíté­sét, a párt- és államközi kapcso­latok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Gus- táv Husák elvtárs vezette cseh­szlovák párt- és kormányküldött­ség hivatalos baráti látogatása hazánkban, Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársak ma­gyarországi tárgyalása, Kádár Já­nos és Joszip Broz Tito elvtár­sak találkozója Jugoszláviában. Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A magas szintű tárgyalások hozzá­járultak a szocialista építőmunka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bővítéséhez, le­hetőséget adtak a beható véle­ménycserére a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kom­munista mozgalom időszerű kér­déseiről. O A Központi Bizottság az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezle­tén megerősített elvek szellemé­ben a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritás és az elv­társi együttműködés szorosabbra fűzésére törekszik valamennyi testvérpárttal. Szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés orszá­gok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazdasági és politi­kai hatalmának megtöréséért, a dolgozók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Közös céljainkat eredménye­sen szolgálták pártunk és a tó­kés országokban tevékenykedő kommunista pártok képviselői között az elmúlt időszakban sor­ra került találkozók. A Közpon­ti Bizottság nagyra értékelte En­rico Berlinguer elvtárs magyar- országi látogatását. Szolidáris az­zal a harccal, amelyet az Olasz Kommunista Párt folytat a de­mokratikus erők összefogása, az ország problémáinak megoldása, és az olasz társadalom mélyreha­tó átalakítása érdekében. A Magyar Szocialista Munkás­párt képviselői a beszámolási időszakban több találkozót bo­nyolítottak le a fejlődő országok kommunista pártjainak és más haladó mozgalmainak küldöttsé­geivel. Pártunk és népünk támo­gatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nemzeti függetlenség megszilárdításáért, az elmaradott­ság felszámolásáért, a nemzeti- társadalmi felemelkedésért foly­tatnak. © Az eltérő társadalmi beren­dezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok 'képviselőinek találkozói hasznosan járulnak hozzá az eny­hülés megszilárdításához. A Köz­ponti Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár János elvtárs láto­gatása a Német Szövetségi Köz­társaságban, tárgyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gazdasági és társadalmi élet ve­zetőivel előmozdították a Magyar Népköztársaság és az NSZK kap­csolatainak fejlődését, és egyben jól. szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét O A Magyar Népköztársaság a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus ag­resszív törekvéseinek visszaszorí­tása, a béke megvédése érdeké­ben az együttműködés erősítésé­re törekszik a fejlődő, el nem kö­telezett országokkal. Losonczi Pál elvtárs Afganisztánban tett látogatása előmozdította az or­szágaink közötti kapcsolatok ki- szélesítését. Lázár György elv­társ iraki látogatása hasznosan járult hozzá politikai kapcsola­taink és gazdasági együttműkö­désünk továbbfejlesztéséhez. O A Központi gizottság kife­jezte a magyar kommu­nisták és az egész magyar nép bizakodását, hogy a belgrádi ta­lálkozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a helsin­ki záróokmány végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, és alko­tó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biztonság, a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok közti sokoldalú együtt­működés továbbviteléhez. O A világ békéjét továbbra is fenyegeti a közel-keleti válság, amelynek megszüntetését döntően az izraeli vezetés ag­resszív politikája, az érvényes ENSZ-határozatokat elutasító magatartása akadályozza. A Köz­ponti Bizottság a rendezéshez nélkülözhetetlennek tartja az iz­raeli csapatok kivonását vala­mennyi megszállt arab terület­ről, a palesztinai arab nép Jörvé- nyes jogainak biztosítását, bele­értve az önálló nemzeti állaim alapítását, és a .térség minden országa függetlenségének, bizton­ságos létének szavatolását. Üd­vözölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a rendezés kulcskérdéseiről szó­ló közös állásfoglalását, és támo­gatja a genfi konferencia meg­tartását valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével. O A Központi Bizottság hang­súlyozta az afrikai konti­nensen zajló politikai és társadal­mi változások jelentőségét. Az im­perialistaellenes harc célja Afri­kában a gyarmati rendszer ma­radványainak véglegles felszámo­lása, a fajüldöző rendszerek fel­váltása többségi uralommal. A földrész felszabadult államai mind hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására, növekszik azoknak az országok­nak a száma, amelyek a társadal­mi haladás útját választották. A nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozza az afrikai népek felemelkedését, igyekszik visszaszerezni korábbi pozícióit. Támadásait a haladó af­rikai országok ellen összpontosít­ja, céljai elérése érdekében szít­ja a vallási, törzsi és nemzetiségi ellentéteket, a nacionalista törek­véseket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kifejezte népünk aggodalmát Etiópia és a Szomáli Demokratikus Köztársa­ság közötti fegyveres összeütkö­zés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehézséget, mindkét országinak ér­zékeny veszteségeket okoz, és az egész térségben veszélyezteti a nemzeti függetlenség, a társadal­mi haladás ügyét A világ haladó és békeszerető erői, köztük a Ma­gyar Népiköztársaság abban érde­keltek, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel, né­peik érdekeivel összhangban ren­dezze a konfliktust. Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, 32. ülésszakán és más nemzetközi fó­rumokon világosan kifejezésre juttatják népünk elkötelezettségét a béke és a társadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizott­ság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folyta­tott nemzetközi küzdelmet, s a világ haladó közvéleményével együtt síkraszáll a fegyverkezési hajsza megszüntetése, az új típu­sú tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett. Üdvözli és támogatja mindazokat az érdemi kezdeményezéseket, amelyek a nukleáris háború ve­szélyének elhárítására, a nemzet­közi enyhülés térhódítására irá­nyulnak. II. A Központi Bizottság megtár­gyalta és jóváhagyta a hosszú tá­vú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejleszté­sének az irányelveit. Kijelölte azo­kat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső fel­tételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyi­latkozatban megjelölt céloknak az elérését szolgálják. A Központi Bizottság meg- állapította, hogy hazánkban az/elmúlt három évtizedben elért politikai és gazdasági eredmé­nyek alapján megszilárdítottuk » munkásosztály, a dolgozó nép ha­talmát. A súlyos háborús károk és veszteségek után gyors ütem­ben újjáépítettük az országot A tervgazdálkodás útján megterem­tettük a szocialista ipart és me­zőgazdaságot. Hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepe­sen fejlett ipairi-agrár országgá vált Az életkörülmények alap­vetően vegváltoztak, dolgozó né­pünk létbiztonságban él. (Folytatás a 2. oldalon.) ..»*&• . , >.7; ■’£ Sr ** ^ Fokozódik a verseny A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott nemzetközi méretű munkaver­seny több szempontból is lel­kesítő hazánk — ezen belül megyénk — dolgozói számára. Először azért, mert Csepelről, a magyar munkásosztály fel­legvárából indult el a kezde­ményezés, s terebélyesedett gyorsan nemcsak szerte az országban, hanem határainkon kívül is. A tett jelentőségét fémjelzi az a levél, amelyet az SZKP főtitkára, Brezs­nyev elvtárs irt a csepeli munkásokhoz. Emellett azért is érdemes nagy figyelmet fordítani a jubileumi mun­kaversenyre, mert az minden korábbi ilyen jellegű mozga­lomnál célratörőbb, ennél fog­va eredményesebb. Annak idején Bács-Kiskun ipari, mezőgazdasági, közleke­dési üzemeinek dolgozóit nem érte váratlanul a csepeli felhí­vás. A jubileumi esztendő ün­nepi — nagyszerű munka­eredményekre ösztönző — hangulata már érződött a műhelycsarnokokban. Soha olyan megfontolt, a vállalati termelési tervekhez, népgazdasági célkitűzésekhez igazított felajánlások nem születtek még, mint az idén a forradalmi évfordulóra. Ugyanakkor újszerű vonása a jubileumi munkaversenynek, hogy nem merevedett meg, nem ragaszkodnak sehol az eredeti vállalásokhoz, hanem gyakran igazítják azokat a gazdasági élet által diktált követelményekhez. Az üzemeket járva tapasz­talhattuk, hogyan fokozódik nap mint nap a verseny. Ami­kor a felajánlások teljesítése iránt érdeklődtünk, gyakran hallottuk ezeket a szavakat: hol vagyunk már attól. Mint ilyenkor kiderült azóta már újabb vállalásokat tettek, ma­gasabbra emelve a mércét, s most azok megvalósításán fá­radozik a brigád, vagy az egész üzem kollektívája. A Szerszámgépipari Müvek kecs­keméti gyárának dolgozói pél­dául nemrég vállalásaikat ér­tékelve megállapították, hogy minden felajánlásukat túltelje­sítették az év első kilenc hó­napjában. Ekkor érkezett a MOGÜRT, a Csepel Autógyár, az IKARUSZ és a Rába Jár­műgyár szocialista brigádjai­nak levele. Azt Írták, hogy szeretnék a Szovjetunió által idén rendelt autóbuszokat és egyéb jármüveket még novem­berben leszállítani. Kérték a kecskeméti gyár dolgozóit, hogy újabb vállalásukhoz nyújtsanak segítséget a Kecs­keméten készülő alkatrészek november elejéig való elkészí­tésével. A kecskemétiek ter­mészetesen vállalták ezt a feladatot is. Számtalan ehhez hasonló példát lehetne sorolni, akár exportról, akár hazai megren­delésit termékek előállításáról van szó. Az ÉPSZER Vállalat éves tervét létszámának növe­lése nélkül 40 millió forinttal teljesíti túl, ami 11—12 szá­zalékos, terven felüli terme­lésnövekedést jelent. S akár az előbbi, akár az utóbbi pél­dát tekintjük, mindkettő jobb üzem- és munkaszervezést, hatékonyabb termelést fel­tételez. Itt pedig elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a célkitűzések valóra váltása ér­dekében egyesülnek a szocia­lista brigádok, az üzemi párt­ós tömegszervezetek, valamint a műszaki és gazdasági veze­tők erőfeszítései. Ennek nyo­mán pedig újabb és újabb tartalékok tárulnak fel a mi­nőség javítására, a termékek gazdaságosabb gyártására. Nem egy esetben éppen a szocialista munkaverseny mozdítja elő a tudományos és műszaki fejlődés új eredmé­nyeinek termelésben való hasznosítását. Részben mert a műszakiak a nehéz feladatok megoldása közben sűrűbben forgatják a szakmai irodal­mat, ugyanakkor az újítók is számos ötlettel igyekeznek könnyíteni, gyorsítani a mun­kafolyamatokat. Magasabb szintre , emelke­dett a szocialista munkaver­seny keretében vállalt társa­dalmi munka is. A szocialista brigádok ezúttal helyenként már a munkahely, a közvetlen környezet fejlesztésén túl or­szágos gondok megoldásába is bekapcsolódnak. Kommunista műszakokat rendeznek példá­ul az őszi szállítási csúcsfor­galom zavartalan lebonyolítá­sára. Vagy éppen a mi me­gyénkben bontakozott ki a ju­bileumi munkaverseny kere­tében „A szocialista brigádok, műszakiak az egészségügyért” mozgalom. Ennek keretében 14 vállalat brigádjai közös erőfeszítéssel hozták létre másfél millió forint értékben hét csontreparátor műtőasz­talt és ajándékozták meg ezekkel az ország különböző kórházainak sebészeti osztá­lyait. A jubileumi munkaverseny még nem fejeződött be. Ezek­ben a napokban is újabb és újabb vállalások születnek a gyárak műhelycsarnokaiban. Annyi azonban máris bizo­nyos, hogy a mozgalom az el­múlt hónapokban méginkább a szocialista építés kiapadha­tatlan erőforrásává, széles tár­sadalmi támaszává vált. N. O. Zöldell a vetés Az elmúlt hetek száraz, napfé­nyes időjárása meggyorsította a mezőgazdasági munkákat. Bács- Kiskun megyében a gyári kapaci­tásnak megfelelő ütemben szedik a cukorrépát, s túljutottak a ku- koricabetakarítás felén is. A sza- szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben, ahol még a háztáji földeken is hibridkuko­ricát termelnek, az utolsó érésű fajtát törik a gépek. Az idén ösz- szesen 700 hektáron, ebből száz hektáron a tagsági földeken, fog­lalkoztak a nagy szakértelmet igénylő hibridvetőmgg-szaporítás- sal. A termést a martonvásárhelyi hibridkukorica-üzembe szállítják, ahonnan fémzárolva kerül az áru­termelő gazdaságokba, illetve ex­portra. A négy fajtáiból 170 vagon kiváló minőségű vetőmagot ter­meltek a szabadszállásiak. A leg­• A solti határban a búza mag­ágyát készítik. bővebben termő fajták hektáron­ként 57 ezer forinttal „fizetnek”. Az Ő6zi betakarítással egyidejű­leg halad a szántás, a vetés. A mezőgazdasági üzemekben vala­mennyi vetőgép dolgozik, hogy november 7-ig mindenütt földbe kerüljön a kenyérnekvaló magjai A gyorsaság mellett nagy figyeld met fordítanak a magágy készí­tésre, s arra, hogy megfelelő mennyiségű mag jusson a talajba. A korai vetésű gabonák egyenle­tesen kelnek, s már sok helyütt zöld takarót képeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom