Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. október 22. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Gazdasági fejlődésünk üteme a felszabadulás óta • lényegesen gyorsabb, mint a legtöbb tőkés országé. Ebben — főleg az idő­szak első felében — nagy szere­pe volt az erőteljes beruházási te­vékenységnek, a bőségesen ren­delkezésre álló munkaerőnek, to­vábbá annak, hogy a termelés nyersanyag- és energiaszükségle­tét döntően hazai forrásból, illet­ve a szocialista országokból tud­tuk fedezni. A termelés kedvező belső és külső értékesítési lehető­ségekkel párosult. A gazdasági növekedés a har­madik és a negyedik ötéves terv időszakában felgyorsult, és ki­egyensúlyozottabbá vált. Gazda­ságpolitikánk jobban figyelembe vette az ország adottságait és le­hetőségeit. Ebben az időszakban kezdődött meg a szocialista gaz­dasági integráció komplex prog­ramjának végrehajtása. Kedve­zett gazdasági fejlődésünknek a világkereskedelem dinamikus bő­vülése is. Az eredmények eléré­sét segítette, hogy a gazdasági építés feladataival összhangban átfogóan továbbfejlesztettük a gazdaságirányítási rendszert. A párt XI. kongresszusa célul tűzhette ki hogy 15—20 év alatt megteremtsük a fejlett szocialista társadalom műszaki és gazdasági bázisát, s hazánk gazdaságilag is fejlett országgá váljék. Eddigi eredményeink elérésében és jövő­beni feladataink megoldásában meghatározó szerepe volt és lesz a tervgazdálkodásnak, népünk öntudatos munkájának. Hazánk a szocialista közösség tagjaként, a KGST-országokkal szoros együtt­működésben valósítja meg gaz­daságfejlesztési feladatait. O Gazdasági építőmunkánk belső és külső feltételei az utóbbi években jelentősen meg­változtak. — Hazánkban teljes a foglal­koztatottság, további szabad mun­kaerő nincs. Ezért a jövőben a termelés növelése a foglalkozta­tottak számának emelésével nem biztosítható. A termelést csak a munka termelékenységének eme­lésével, tervszerűbb munkaerő­gazdálkodással, szükség esetén a munkaerő ésszerű átcsoportosítá­sával lehet növelni. íA fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgaz­daság eszközigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú ter­melő létesítmények üzembe állí­tása, a régiek korszerűsítése egy­aránt költséges beruházásokkal jár. Gyorsítani kell a hazai nyersanyagforrások feltárását, az energiavezetékek és -tárolók épí­tését. Egyre nagyobb beruházá­sokat igényel a lakásépítés, a lakossági szolgáltatás fejlesztése, a környezetvédelem. A világgazdaságban bekövet­kezett alapvető változások miatt kedvezőtlenebbé váltak fejlődé­sünk külgazdasági feltételei. Az 1973—7'5-ös világpiaci ár­robbanás — amely a legtöbb or­szágot súlyosan érinti — há­lánknak is jelentékeny vesztesé­get okozott. A veszteségek ellen­súlyozásához, a fejlődés szüksé­ges üteméhez a gazdasági haté­konyság eddig elért növekedése már nem elegendő. Termelésünk fejlesztéséhez nö­vekvő importra szorulunk. Ezt csak exportunk erőteljes bővíté­sével tudjuk ellentételezni. Nagy­arányú exportot kell lebonyolíta­ni olyan feltételek között, ami­kor termékeinkkel szemben, mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan növek­szenek a minőségi követelmények. A fejlett tőkés országok, vala­mint a fejlődő országok piacain fokozódik a konkurrencia; mind­ezek következtében a jövőben rendkívül erős versennyel kell szembenéznünk. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb kö­vetelményeknek, ha meggyorsít­juk a gazdaság intenzív fejlesz­tését, a termelési szerkezetet, a belső és a külső követelmények­nek megfelelően átalakítjuk. A feladatok megoldásában támasz­kodhatunk népgazdaságunk irá­nyítási rendszerére, az élen járó üzemek tapasztalataira, tudomá­nyos kutatási, és műszaki bázi­sunkra, a dolgozók képzettségére és szorgalmára. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a gazda­sági fejlődés belső és 'külső fel­tételeiben bekövetkezett változá­sok hatásával tartósan számolni kell, s ennek figyelembevételével kell megoldani a XI. kongresz- ezus határozataiban és a prog­ramnyilatkozatban foglalt felada­tokat. a) Gazdaságfejlesztési politi­kánk érvényesítésénél abból kell kiindulni, hogy — Fő feladat a fejlett szocia­lista társadalom építésében előt­tünk álló társadalompolitikai cé­lok elérésének anyagi megalapo­zása, ezen belül a lakosság élet­körülményeinek további javítása. A következő évtizedekben is biztosítani 'kell a népgazdaság eddigiekhez hasonló dinamikus fejlődését. A növekedés üteme le­gyen összhangban az ország le­hetőségeivel, és feleljen meg az egyensúlyi követelményeknek. — A tartósan dinamikus és kiegyensúlyozott gazdasági növe­kedés megköveteli a hatékonyság erőteljes fokozását. Ennék fő forrása a termelési szerkezet ha­zai adottságainknak és a nem­zetközi feltételeknek is megfele­lő alakítása, a tudományos ku­tatás és a műszaki fejlesztés, to­vábbá a gazdálkodásban, a mun­ka szervezettségében meglevő tartalékok hasznosítása. — A beruházási források és a munkaerő koncentrált felhasz­nálásával a hatékony fejlesztési célok megvalósulását kell előse­gíteni, egyidejűleg el kell érni a gazdaságtalan tevékenységek korlátozását, illetve megszünte­tését. Ennek megfelelően, a tel­jesítménytől jobban függő válla­lati és egyéni jövedelemdifferen­ciálást, valamint ezzel összehan­golt ár- és támogatási rendszert kell érvényesíteni. — Fokozni szükséges részvéte­lünket a nemzetközi munkameg­osztásban. Gazdaságfejlesztési céljainkat a KGST-országokkal szoros együttműködésben valósít­juk meg. Ugyanakkor a gazdasá­gi kapcsolatok bővítésére törek­szünk a nem szocialista orszá­gokkal is, b) A termelési szerkezet átala­kítására vonatkozó döntéseknél a hazai adottságokból és lehetősé­gekből kell kiindulni, figyelem­be véve a fejlődés nemzetközi irányait és törvényszerűségeit. A népgazdaság fő ágazatait — az ipart, a mezőgazdaságot, az épí­tési tevékenységet, a közlekedést, valamint a gazdaság más infra­strukturális szektorát — arányo­san, összehangoltan kell fejlesz­teni. A népgazdáság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul megha­tározó szerepe van. Az iparfej- • lesztésben mindenekelőtt a sze­lekció nagyobb mértékű érvénye­sítése szükséges. A műszaki fej­lesztés, a termelés és az érté­kesítés megalapozásában az eddi­gieknél átfogóbban kell figye­lembe venni a nemzetközi együtt­működés lehetőségeit. A mezőgazdaság dinamikus fej­lesztése továbbra is nélkülözhe­tetlen feltétele céljaink elérésének. Ez összhangban van kedvező ter­mészeti adottságainkkal, a hazai szükségletekkel, valamint a vár- ható_ nemzetközi kereslettel. A mezőgazdaság igényeinek kielé­gítését az eddigieknél jobban fi­gyelembe kell venni az iparfej­lesztésben, különösen a gépipar­ban és a vegyiparban, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésében. Az építési tevékenységet komp­lex fejlesztéssel alkalmassá kell tenni arra, hogy a beruházási feladatokat gyorsabban, nagyobb termelékenységgel oldja meg. Az infrastruktúrát a lehetősé­gekhez és a szükségletekhez iga­zítva tervszerűbben kell fejlesz­teni, különösen a termeléshez közvetlenül kapcsolódó területein fontos megszüntetni viszonylagos elmaradottságát. A lehetősége­inkkel összhangban, a társadal­mi-gazdasági igények figyelem­bevételével kell fejleszteni a nem termelő infrastruktúrát, s javí­tani a meglevő létesítmények ki­használását. c) A ^külgazdasági kapcsolatok növekvő szerepe megköveteli a termelési szerkezet, valamint a nemzetközi gazdasági együttmű­ködési és a külkereskedelmi te­vékenység összehangolt fejlesz­tését. Mind több fejlesztési cél kialakításában. meghatározóvá valnak a külgazdasági szempon­A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy sze­lektív iparpolitikával elsősorban a kivitelben jelentős szerepet látszó, versenyképes termelőága- «at fejlesszük, és számottevőéin növeljük a magas feldolgozottsá- gu termékek arányát. Népgazdaságunk importigénye tovább nő._ Behozatalunkban mind nagyobb részt kell képvi­selniük a korszerű technikának, berendezéseknek és szellemi tér-’ mékeknek, a produktív alkatré­szeknek, valamint egyes, a ha­tékonyság javítását szolgáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges -fordítani az importtal való takarékosságra, a gazdasá­gos importhelyettesítésre. d) Az ipar szerkezetén belül az alapanyaggyártó és a kiterme­lő iparágak, valamint a feldolgo­zó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, versenyképességének és fejlesz­tési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban táv­latilag a leggazdaságosabb, s ugyanakkor reálisan megvalósít­ható energiastruktúra kialakítá­Sára kell törekedni. A fejleszté­seknél előnyben kell részesíteni a kevésbé energiaigényes terüle­tekéit. az energiát megtakarító megoldásokat, és erőteljesebben kell folytatni az energiafogyasz­tás racionalizálását. Fontos fel­adat szénvagyonunk és szénhid­rogén-készleteink további kutatá­sa, feltárása és jobb hasznosítá­sa. A villamos energia nagyobb teret kap a szükségletek kielégí­tésében, termelésének növekmé­nyét a gazdaságosan kitermalheitő hazai szénre és az atomenergia- bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folyamat­ban levő köziponti programoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető feladat a hazai bauxit­vagyon hatékony felhasználásá­val a népgazdaság alumínium- igényének kielégítése. Ezen a bá­zison kell a tartós és gazdaságos exportot megvalósítani, a műsza­ki és tudományos kapacitásokat továbbfejleszteni, és figyelmet kell fordítani a szellemi termé­kek exportjára is. A kohászat fejlesztésében fő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek ará­nyának növelése. A hazai adottságoknak és lehe­tőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg, amelyben meghatározó a feldolgozóipar. A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszte­ni azo'kat a gyártási ágakat, ame­lyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudományos és műszaki fejlesz­tési hátterük eléri, vagy megkö­zelíti a nemzetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcs­kérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának nö­velése. A gépipar termelési szer. . kezeiének átalakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrá­sok ebhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagy­mértékben a külkereskedelmi te­vékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szol­gáltatásokon múlik. A vegyiparban_olyan fejlesztési irányokat kell kialakítani, ame­lyek megfelelő arányt biztosíta­nak az ország anyagellátását meg­alapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közbenső és kész vegyipari termékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialis­ta nemzetközi munkamegosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekonstrukcióját a megnövekedett strukturális és minőségi követelményeknek alá­rendelten kell folytatni. A tex­til- és ruházati ipariban tovább kell növelni a korszerűbb, jó minőségű, jól értékesíthető ter­mékek arányát. A tömegáruk és a textilipari félkész termékek te­rületén jobban kell támaszkodni az importlehetőségefc feltárására és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szükségletet nagyobbrészt hazai termelésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a technológiai korszerűsítéseket és kapacitásbő­vítéseket — létszámnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra várható változásához kell igazí­tani. e) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésére ha­zánkban kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is ösz- szehangoltan, dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű tech­nikán alapuló nagyüzemi fejlesz­tésében már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket ér­tünk el. A búza és a kukorica termésátlagai, a baromfitenyész­tés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezeknek az eredményeknek a tartóssá té­tele és további növelése mellett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok eme­lésére. A növénytermesztésben elért eredményekre alapozva hosszabb távon az állattenyésztés jelenle­ginél gyorsabb ütemű fejlesztése indokolt. Adottságaink kedvezőek ahhoz, hogy szemesterményt és növekvő mértékben húst. hús­ipari termékeket exportáljunk. A hazai fogyasztás és a külföldi piac igényeinek megfelelően a mezőgazdasági termékek maga­sabb fokú feldolgozására kell tö­rekedni. Ezzel összhangban nö­velni kell a tároló- és hűtőteret, valamint a feldolgozóipari kapa­citást. f) A műszaki fejlesztés a gaz­dasági előrehaladásnak, a világ­piaci versenyképesség növelésé­nek központi kérdése. A tudomá­nyos kutatási és műszaki fejlesz­tési tevékenységet j óbban össz­hangba kell hozni a termelési szerikezet fejlesztési céljaival, és a kutató-kapacitásokat koncent- .náltan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások ered­ményességét, s javítani a kutatási eredmények alkalmazásának fel­tételeit. A struktűnatfejlesztés fontos követelménye, hogy szoro­sabbá ftegyük a kutatás, a mű­szaki fejlesztés lés a termelés kap­csolatát Kiemelten kell fejlesz­teni a termelő vállalatok kuta­tóhelyeit. A hazai kutatási ered­mények gyorsabb felhasználása mellett a külföldi kutatási ered­mények átvétele — és ahol le­hetséges —, továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kutatási- fejlesztési tevékenység ráfordítá­sain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlására fordított összegek arányát. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok számos területén meghatározó szerepet töltenek be népgazdasá­gunk fejlődésében. a) Külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésében is alapve­tő a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosz- szabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehaj­tásában, a célprogramok megva­lósításában aktívan részt ve­szünk. A Szovjetunióval való együtt­működésünk jelentősége tovább növekszik. Gazdasági kapcsola­taink, az export és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távú szerződésekkel nagy­ban elősegítik számos hazai ter­melőtevékenység gazdaságosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetuniónak a magyar nép­gazdaság nyersanyag-ellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk megha­tározó feltétele. A többi KGST-országgal fenn­álló gazdasági kapcsolataink bő­vítésében is fokozottabban kell törekedni a gazdasági adottsá­gokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és szakosítási lehetőségek kihaszná­lására. b) Növekvő világgazdasági sze­repüket figyelembe véve a gaz­dasági kapcsolatok további elmé­lyítésére törekszünk a fejlődő or­szágokkal. Külkereskedelmi for­galmunkban jelentősen növelni kell a fejlődő országok részese­dését. Ennek érdekében aktívab­ban törekedjünk a fejlesztési programjaikban való részvételre, a termelési együttműködés és kö­zös vállalkozás különböző lehető­ségeinek kiaknázására, hosszabb lejáratú megállapodások létreho­zására. c) A fejlett tőkés országokkal is a gazdasági kapcsolatok bőví­tésére törekszünk. Súlyt helye­zünk arra, hogy a kölcsönös áru­forgalom bővítésében egyre na­gyobb szerepet kapjon a hosszabb távra szóló termelési és kooperá­ciós együttműködés. E kapcsola­tok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés haté­konyságának fokozásához, a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan része a két tár­sadalmi rendszer békés egymás mellett élését célzó politikánk­nak. O A Központi Bizottság hang­súlyozza, hogy feladata­ink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevé­kenység szükséges mind a köz­ponti és az ágazati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vál­lalatok és a szövetkezetek önál­lóságának, kezdeményezőkészsé­gének, felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését. — A népgazdaság fő arányúi­nak — ezen belül a termelési szerkezet alapvető fejlesztési Irá­nyainak — kialakítása, külgaz­dasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés fela­data, E munka nagy népgazdasá­gi jelentősége szükségessé teszi, hogy javuljon a központi irányí­tás, tervezés hatékonysága a fej­lesztési koncepciók kialakításá­ban és összehangolásában, erő­södjék ellenőrző tevékenysége. — A termelési szerkezet és kül­gazdasági kapcsolataink fejlesz­tésében 'növekednek a követel­mények az ágazati minisztériu­mok irányító tevékenységével szemben. Javítsák munkájuk színvonalát a népgazdasági ter­vek megalapozásában, a gazda­ságpolitikai döntések előkészíté­sében és végrehajtásában. Segít­sék a népgazdasági és a vállala­ti tervezést az ágazat fejleszté­sére vonatkozó koncepció kidol­gozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesz­tési akciókban, a vállalati kezde­ményezések koordinálásában, az ágazatközi együttműködést felté­telező fejlesztések megvalósításá­ban. — A központi döntések szük­ségképpen a legfontosabb, átfogó fejlesztési célokat ölelik fel. A termékszerkezet fejlesztésére vo­natkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesí­tése mellett a vállalati önállóság­ra és a szocialista vállalkozói szeUemre épüljön. A vállalatok és a szövetkezetek vezetői kezde- ményezően vegyenek részt a köz­ponti koncepciók alakításában, vezetői tevékenységükben meg­felelően érvényesítsék a népgaz­dasági követelményeket. Az ed­diginél is nagyobb lesz a szere­pük és a felelősségük a munka hatékonyságának javításában, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítésében, a versenyké­pes termékek arányának növelé­sében, az ezt megalapozó mű­szaki fejlesztésben, a gazdaságta­lan termelés visszaszorításában és a munka szervezettségének fo­kozásában. — A tervekben foglalt célokat és a végrehajtás eszközrendsze­rét következetesebben kell ösz- szehangolni. A gazdasági sza­bályozás határozottabban ösztö­nözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fej­lesztésére. Árrendszerünk fej­lesztésének fontos irányelve, hogy a termelői árarányokat a hazai termelők helyes orientálása érde­kében közelebb hozzuk a világ, piacon érvényesülő árarányok­hoz. A pénzügyi és vállalati ér­dekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban fejeződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az Indokolatlan támogatások. A pénzügyi rend­szer általános érvényű elemeinek a kibővítésével, a támogatások és az elvonások jelenlegi rendszeré­nek egyszerűsítésével, áttekinthe­tőbbé és ellenőrizhetőbbé tételé­vel is elő kell segíteni a haté­konyság, javulását. — Gazdaságfejlesztési felada­taink megoldása megköveteli a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását. A teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetetlen, hogy népgazdasági és munkahelyi szinten egyaránt növekedjék a foglalkoztatás hatékonysága. Elsősorban központi feladat azoknak a feltételeknek a meg­teremtése, amelyek lehetővé te­szik, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerő-szükség- leiének és a lakosság munkavál­lalási igényének lehető legked­vezőbb összhangja mellett való­suljon meg. Meg kell akadályoz­ni, hogy új kapacitásokat hozza­nak létre azokon a hélyeken, ahol munkaerőhiány miatt a már meglevő és hatékonyan működ­tethető termelőberendezések je­lenleg sincsenek kellően kihasz­nálva. A vállalatoknak, gazdál­kodó szerveknek, intézmények, nek az a feladatuk, hogy bizto­sítsák a rendelkezésükre álló munkaerő gazdaságosabb foglal­koztatásának feltételeit. A népgazdasági feladatok meg­oldása az eddiginél több maga­sabb általános műveltségű, szak­mailag jól képzett dolgozót igé­nyel. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés a jelenleginél ha­tékonyabban segítse a dolgozók felkészülését a nagyobb felada­tokra, hogy megfeleljenek a gyor­san változó igényeknek. A Központi Bizottság megáll a, pította, hogy céltudatos és jelen­tős erőfeszítéseket kívánó nép. gazdasági feladataink megoldásá­hoz a feltételek adottak. Tár. sadalműnk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján győ­ződött meg arról, hogy gazda­ságpolitikai céljaink az egész nép javát szolgálják. Gazdasági feladataink maga­sabb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt., az állami és a társadalmi szervek- re. Szükséges, hogy minden szin­ten következetesen képviseljék az irányelvekben foglaltakat, és aktívan támogassák a végrehaj­tásukra irányuló intézkedéseket Segítsenek abban, hogy a felada­tokat mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék és eszerint cselekedjenek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy gazdaságpo­litikánk az ország, népünk érde­keit fejezi ki, az irányelvek he­lyesen jelölik meg azokat a ten­nivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett; szocialista tár­sadalom építése, (fill1!) Megérkezett Moszkvába az indiai miniszterelnök Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko kö­szöntötte pénteken délelőtt Moszkva Seremetyevo repülőte­rén Morardzsi Deszai miniszter­elnököt, aki a Szovjetunió ve­zetőinek meghívására hivatalos látogatásra érkezett a szovjet fő­városba. Az indiai kormányfőnek ez az első külföldi útja azóta, hogy a választásokon aratott győ­zelem után az ország kormányá­nak élére került. Deszai kíséretében van Atal Bihari Vadzspaji külügyminiszter és több más személyiség. Az indiai és szovjet zászlókkal, orosz és hindi nyelvű üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren díszszázad sorakozott fél. Sok száz moszkvai várta az indiai miniszterelnököt. Az indiai kormányfőt elsőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke üdvözölte. Szeretettel köszön­tötte Deszait Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió mi­niszterelnöke, és Andrej Grami- ko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügyminisz­ter is. A két ország himnuszának el­hangzása után Deszai köszöntöt­te a tiszteletére felsorakozott díszszázadot, majd bemutatták neki a szovjet kormány megjelent tagjait. Nagy szeretettel üdvözöl­ték Moszkva kedves vendégét a szovjet főváros lakói. A fogadtatás után Deszai szál­lására ment, a város központjá­ba vezető útvonalon, amelyet szovjet és indiai zászlók díszítet­tek. A hivatalos megbeszélésék a szovjet vezetőkkel még pénteken megkezdődtek. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Részvéttávirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke táviratban fejezte ki részvétét és együttérzését Gustáv Husáknak és családjának Viera Husáková elhunyta alkalmából. Husá- ková helikopter-szerencsétlenség áldozata lett. (MTI) • Gázfeldolgozó üzemet avattak Szegeden A szegedi szénhidrogén-medence algyői központjában pénteken fel­avatták a magyar—szovjet kooperációban több mint félmilliárd forin­tos beruházással épült földgázfeldolgozót. Az üzem rendeltetése, hogy a medencében a felszínre kerülő földgázból — mielőtt az országod távvezetékhálózatba kerül — kiválassza a propánt, a butánt és egyéb szénhidrogén-származékokat. Ezek az energiaellátás, valamint a vegy­ipar, a műanyagipar fontos alapanyagai. Évente tízmillió háztartást palack megtöltéséhez elegendő propán-butánt, 22 000 tonna izopentánt,' 115 000 tonna stabilgazolint — vagyis kis oktánszámú benzint — ad az üzem a népgazdaságnak. Az új földgázfeldolgozóval elkészült a szegedi szénhidrogén-meden­cére előirányzott hat és fél milliárdos beruházás utolsó nagy létesít­ménye is. Az avató ünnepség alkalmából kitüntetéseket adtak át az építkezés­ben kitűnt dolgozóknak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom