Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-02 / 232. szám

1977. október 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Termőföldek védelme Mi módosul a Polgári Törvénykönyvben? Az elmúlt időszakban a vidéki iparosítás során nagy földterületeket szakítottak el a mezőgazdasági termeléstől, sokszor nem be­csülve a termőföldet, mint a mezőgazdaság nélkülözhetetlen mással nem pótolható esz­közét. Egyes beruházások indokolatlanul a szükségesnél jóval nagyobb területet hasz­náltak fel, kiváló minőségű földeket pazarol­tak akkor is, amikor gyengébb termőképessé­gű is megfelelt volna a célnak. A tizenhat évvel ezelőtt alkotott törvény most már nem nyújtott kellő lehetőséget a termőföldek ha­tékony védelmére, ezért a mostani módosí­tással megszigorították a mezőgazdasági ren­deltetésű földek felhasználásának szabályait. A KÓDEX A beruházásokra elsősorban mű­velésre alkalmatlan vagy gyenge minőségű földet engedélyeznek. A legértékesebb földeket, nagyüzemi szőlőket, gyümölcsösöket, öntözés­re berendezett területeket csak kivételesen indokolt esetekben le­het a mezőgazdasági termelésből kivonni. Ilyen esetekben a rende­let a terület igénybevételével járó ellenértéken felül olyan összegű térítési kötelezettséget ír elő, ame'y anyagilag érdekeltebbé te­szi a beruházókat a földek taka­rékos felhasználásában. Korábban gyakran már javában építkeztek, amikor engedélyt kértek a beru­házásra. A jövőben a beruházás csak akkor kezdhető el, ha a föld mezőgazdasági művelésből való kivonásához az engedély rendel­kezésre áll. Intézkedik a törvény arról is, hogy az állami erdőgaz­daságok szántóföldi művelésre al­kalmas földjeikből csak annyit tarthatnak kezelésben, amennyi az üzem működéséhez szükséges, a többit a mezőgazdasági nagyüze­meknek kell átadniuk. A módosított törvény a termő­földek megművelését elmulasz­tókkal szemben is szigorúbb rend­szabályokat ír elő, amennyiben lehetővé teszi például a művelést elmulasztó gazdaságok eredmé­nyeire is kiható, valamint a gaz­daságok vezetőinek személy sze­rinti anyagi felelősségrevonását is. A rendelkezés szerint a meg nem művelt föld kezelőinek hasz­nálati joga térítés nélkül meg is vonható. Megerősítették, továbbra is fenntartják azt a rendelkezést, amely szerint a magánszemélyek­nél levő meg nem művelt földek kártérítés nélkül állami tulajdon­Harcunk nehezebbé vált Beszélgetés Gopal Benarjeevel, az Indiai Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága tagjával A közelmúltban in­diai kommunista ve­zetők jártak Kecske­méten és a megyében Gopal Benarjeenek, az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága tagjának, Nyugat-Bengália pártszerve­zete első titkárának vezetésével. A vendégek kőrútjuk során tanulmányozták a megye gazdasági, társadalmi és politikai életét, a magyar párt tömegkapcsolatait. xista párt került hatalomra, amely együttműködik a Dzsanata Párttal. Ebből következően itt sem az a törekvés érvényesül, hogy a nyomorgó tömegek, a nép, legégetőbb gondjaira keres­senek orvoslást. A mi pártunk itt is munkál­kodik a baloldali demokratikus egységfront kialakításán. Minimá­lis programként szeretnénk elér­ni az infláció mérséklését, mun­kaalkalmak teremtését és a pa- Majmába föld juttatását; Samos, ebben nem kapunk támo­gatást az -úgynevezett marxista párttól. Nem sikerült felvenni a kapcsolatot a nézetek azonosítá­sa érdekében. Ez a nárt változat­lanul koncepció nélküli, ugyan­akkor egyaránt bírálja a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Kí­nai Kommunista Párt tevékeny­ségét. Máris jelentkeznek a tömegek­nél a kiábrándultság jelei én pen úgv. mmt annak idején a Nem­zeti Kongresszus Párt vezetése­kor. Pedig éppen a kiábrándult­ság okozta a bukást, jelentett tö­megbázist a jelenlegi vezetésnek és egyúttal az úgynevezett mar- visfia pártnak is. Az Indiai Kom­munista Párt korrekt kapcsolatot szeretne ki alakítani a többi pár­tokkal a közös célok érdekében. Ezért igyekszik létrehozni azt az egységfrontot, amelyről az előbb már beszéltem. Csak így lehet előrelépni, fokozatosan felszámol­ni az elmaradottságot, a nyomort, megszüntetni a társadalmi fe­szültségeket. Ez utóbbiakat csak fokozzák az átkos hagyományok, többek között a kaszt-rendszer. — Hogyan ítéli meg a ma­gyar-indiai gazdasági kapcsola­tokat? — Az együttműködés jól ala­kul. A magyar—indiai gazdasági bizottság megtárgyalta a kapcso­latok bővítésének lehetőségeit, amelyre meg is vön a mód. A januárban összeülő tanácskozáson bizonyára újabb javaslatok hang­zanak majd el. Máris beszélhet tünk hagyományos együttműkö­déseikről, például az ajkai Alutní- niumgyár és a korbai alumíni­umgyár között. Magyarország számos könnyűipari cikket kap Indiától. Véleményünk szerint még sok kiaknázatlan tartalék van ebben a témában. Többek között államközi egyezmény sza­bályozza a kecskeméti kutatóin­tézet nemesitől által előállított triticalé nevű gabonafajta ná­lunk történő elterjesztését. Arra számítunk, hogy az új hibridek az ország egyes vidékein bevál­nak majd. — Milyen tapasztalatokat sze­reztek megyei kőrútjuk során? — Sokfelé jártunk. Megtekin­tettünk több üzemet, ismerked­tünk népművészeti értékeikkel. Mindenütt szeretettel fogadtak bennünket. Hadd emeljem ki;kü­lönösen azt tartjuk figyelemre­méltónak. hogy a párt jó kapcso­latot alakított ki a tömegekkel. Tapasztalatainkat igyekszünk otthon hasznosítani. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak a vendégsze­retetért. K. S. Felhasználtuk a lehetőséget, hogy tájékoztatást kapjunk a szubkontinens jelenlegi életéről, illetve az új helyzetben jelent­kező gondokról. Ismeretes, hogy az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt kiszorult a hatalomból és helyette a Dzsanata Párt vette át a hatalmat. Első kérdésünk ezzel volt kap­csolatos. Arról érdeklődtünk, hogy a megváltozott politikai körül­mények között milyen feladatok állnak az Indiai Kommunista Párt előtt. — A jelenlegi kormány éppúgy nem tudja megoldani a nép leg­égetőbb gondjait, a gazdasági fel-, adatokat, mint a régi. Az új ve­zetésben a jobboldali kapitalista szárny erősödött. Még azokat a vívmányokat is igyekeznek fel­számolni, amelyeket az előző re­zsim megvalósított. A nincstelen, nyomorgó parasztokat elűzik a régebben kiosztott kis földdarab­káikról. A földesurak ebben je­lentős támogatást kapnak a Dzsanata Párttól. Az árak a leg­utóbbi kilenc hónap alatt 16 szá­zalékkal emelkedtek, amely is­mét a lakosság legszegényebb ré­tegeit sújtja. Nehezíti a helyze­tet a nagyfokú munkanélküliség. A párt ebben a helyzetben bál- oldali demokratikus egységfront kialakítását szorgalmazza. Isme­retes, hogy 1964-ben az Indiai Kommunista Párt kettészakadt. Megalakult egy magát marxistá­nak nevező kommunista párt. Ez a párt az Indiai Nemzeti Kong­resszus Pártnak úgynevezett vak ellenzéke volt. Most, hogy az ki­szorult a hatalomból, együttmű­ködik az új kormánnyal. — Ön a Nyugat-Bengál Kom­munista Pártszervezet első titká­ra. Itt hagyományai vannak a haladó mozgalmaknak. 1969-ig kommunista egységkormány ural­kodott. Jelenleg milyen időszerű feladatokat lát megvalósítani eb­ben a körzetben? — A nép csalódott a Nemzeti Kongresszus Párt politikájában. Ezért a törvényhatósági választá­sok során ez az úgynevezett mar­ba vehetők, sőt érvényét kiterjesz­tették a belterületen levő 1500 négyzetméteres, vagy azt megha­ladó megműveletlen földterületek­re is. A törvény egyéb rendel­kezéseket is tartalmaz a termő­talaj védelme, termőképességének növelése érdekében. Hasonlóan többirányú új ren­delkezés került a törvénybe az el­sődlegesen nem mezőgazdasági ter­melést szolgáló földek ideiglenes vagy mellékhasznosítására. Ösz­tönzi a törvény a korábban más célra szolgált, de már nem arra használt területeknek a mezőgaz­dasági termelésbe való visszaál- litását. A művelés alól kivont te­rületek, a parlagföldek termelés­be állításában érdekeltté teszik a nagyüzemeket azzal, hogy részük­re vissza nem térítendő állami tá­mogatást nyújtanak. (MTI) OKTÓBER: Szakoktatási hónap Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium és az Építők Szakszervezete együtt az építő­ipari tudományos egyesülettel az októbert műszaki tájékoztatási és szakoktatási hónapnak nyilvání­totta, és felhívta a vállalatok igazgatóit, szakszervezeti vezető- testületeit, hogy gazdag progra­mot szervezzenek a dolgozók tá­jékoztatási érdekében. Fontos cél, hogy áttekintést nyújtsanak a munkaihely idei és középtávú tervében meghatározott felada­tok időarányos teljesítéséről, va­lamint az 1978. évi feladatokról. Jön a banán Szombaton a HUNGAROCA- MION hűtőszerelvényeivel meg­érkezett Hamburgból az első na­gyobb banánszállítmány, s ezzel megkezdődött az idei déli gyü­mölcs-szezon. A 300 tonnás ecua­dori eredetű szállítmány fele a DÉLKER ráskospalotai raktárába került, a másik felét közvetlenül vitték a kamionok a FÜSZÉRT- vállalatdk tíz vidéki érlelőjébe. Az érlelés után. a jövő hét kö­zepén mind a fővárosban, mind vidéken már nagyobb mennyi­ségben az üzletekbe kerül a kedvelt déligyümölcs. A banán után a következő dé­ligyümölcs a narancs lesz, leg­korábban november közepén vár­ható. kubai importból. Mikulásra görög és spanyol narancsra szá­míthatunk, karácsonyra pedig már jó ellátást ígér az algériai és egyiptomi imlport. (MTI) Az országgyűlés 1959-ben al­kotta meg a Magyar Népköztár­saság Polgári Törvénykönyvéről szóló törvényét, amely a szocia­lista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A Polgári Törvénykönyv az életviszonyok széles körét — ál­lampolgárok és gazdálkodó szer­vezetek, vállalatok, szövetkeze­tek vagyoni és személyi viszo­nyait — szabályozza. A kis. és nagykorúság, a cselekvőképesség, a tulajdonjog, a szükségletek ki­elégítésében nagy szerepet ját­szó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a jogellenes cse­lekményekért való felelősség, a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évtized so­rán felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrend­szer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indo­kolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság Polgári Törvény- könyvéről szóló 1959. évi IV. tori- vény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Bár a módosítás elég széles kö­rű és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad. a PTK túlnyomó része változat­lanul alkalmas arra. hogy a pol­gári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom épí­tését. A vagyoni viszonyok egységes szabályozója A PTK továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. En­nek megfelelően a magánszemé­lyek és a jogi személyek (vál­lalatok, intézményék) legfonto­sabb polgári jogviszonyait, sze­mélyi és vagyoni jogait kell sza­bályoznia. Ezért az eddig alacso­nyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alap­vető előírásai is a módosított PTK-ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabályo­zásával a társadalmi tulajdon formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon ren­deltetésszerű birtoklását és hasz­nálatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocia­lista elvei érvényesítésének erő­sítését. Kifejezésre juttatja az állampolgárok alkotmányos jog­védelmének sokoldalú követel­ményét és ehhez megfelelő jogi garanciákat ad. 12. helyett 14. életév Az emberre, mint jogalanyra vonatkozq) rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cseíekvőképte- leoaség korhatárát a jelenlegi 12 évről 14 évre emeli, megteremt­BELGRÁD - 1977. OKTÓBER Közös érdek az együttműködés „A PÁRBESZÉDET folytatni kell” — írja az európai bizton­ságról szóló könyvében egy nyu­gat-európai szerzőcsoport. Ez tör­ténik most: október 4-én meg­kezdődik Belgrádban a harminc­három európai és a két észak­amerikai állam küldötteinek ta­lálkozója. E tanácskozást hosz- szabb előkészítés előzte meg a nyáron, ugyancsak a jugoszláv fő­városban. A nyári szakasznak lát­szólag könnyű és gyorsan lebo­nyolítható feladata volt, megha­tározni az őszi találkozó kezde­tének dátumát, időtartamát és na­pirendjét. Mégis nyolc hétig tar­tott. Azért húzódott el az egyéb­ként napok alatt elintézhető mun­ka ilyen sokáig, mert már e té­mákban is ott feszültek azok a nézeteltérések, amelyek most majd kézzelfogható, közérthető formában is megmutatkoznak —, remélhetőleg csak olyan mérték­ben, ami egy kelet—nyugati tár­gyaláson elkerülhetetlen. VÉGÜL IS A NYÁRI előkészítő értekezleten a harmincöt részt­vevő egyhangúlag döntött: min­den lehetőt, megtesznek, hogy a munkát karácsony előtt befejez­zék. Ha ez nem sikerül, január közepétől február középig foly­tatják, de mindenképpen egy zá­ró közös nyilatkozat elfogadásá­ig. Most kezdődik tehát a lénye­ges munka. Előveszik az 1975-ös, Helsinkiben aláírt záróokmányt és pontról pontra megvizsgálják, mi valósult meg belőle, mi a te­endő az elkövetkező időszakban. A HELSINKI ZÁRÓOKMÁNY négy fő részből áll. Az első az államok békés együttélésének tíz aiapelvét, amolyan magatartás­kódexét tartalmazza. Szól egye­bek között az egymás belügyeibe vah be nem avatkozásról, a ha­táré* sérthetetlenségéről, a szer­ződéses kötelezettségek tisztelet- bentartásáról, az emberi jogok ér­vén yesítéséről. A második rész a gazdasági együttműködés maga­ve ezzel a jogrendszer más ágai­val való összhangot. A kötele­ző éltalános iskolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14 élet­évéig tart. A Munka Törvény- könyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkavi­szony létesítését, a Büntető Tör­vénykönyv a büntethetőséget is ettől az életkortól állapítja meg. Ezek az előírások a korhatár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a személy megfele­lő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképte­lenség jogi értelemben azt jelen­ti, hogy az ember saját kezde­ményezésével nem szerezhet jo­gokat, nem vállalhat kötelezett­ségeket — pl. nem köthet adás­vételi vagy munkaszerződést — cselekedeteinek nem lehet jogi következménye — nem büntet­hető —, ügyei ellátására képte­len. Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szü­lei, gyámja — járhat el.) Alapvető emberi fosok Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az ál­lampolgárok személyiségének sza­bad kibontakozását, alapvető jo­gaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sér­tő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozá­sával vagy a lelkiismereti sza­badsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, vala­mint a becsülethez és az embe7 ri méltósághoz való jog sérelmé­vel jár. A gyakorlati tapasztala­tok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudo­mányos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység körében a fel­vett névre is. A hatékonyabb jog­védelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyre- igazítási eljárás, a képmással és hangfelvétellel való bármilyen visszaélés, a levéltitok, a magán­titok, az üzemi és az üzleti ti­tok konkrétabb megfogalmazása is. A kártérítés kiterjesztése A közel .két évtizedig érvény­ben levő rendelkezések '„szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, például a meg­rongált ruhákért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor, ha a sérült személyt testi fogyatékos­sága nem akadályozta munkájá­ban. A módosított PTK most le­hetőséget ad arra, hogy a bíró­ság ez utóbbi esetben is kártérí­tést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mér­hető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított polgári Törvénykönyv egységesíti á szolgáltatások hi­bátlan teljesítéséért való felelős­ség — a szavatosság, a jótállási — szabályait is: nemcsak a mi­nőségvédelem követelményeit, ha­nem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. Megváltható a haszonélvezet Az öröklési jogban a haszonél­vezeti jogra vonatkozó szabály módosult korábban az elhalt sze­mélynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az öz­vegy az úgynevezett haszonélve­zeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használ­hatta az örökségét, bár tulajdon­jogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya kizáróla­gos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre in­kább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzva­gyon köréből kerülnek ki. A tár­gyak egy idő után elhasználód­nak, megsemmisülnek, vagy ér­tékükben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélvezete pe­dig csak a kamat felvételéhez való jogot jelenti. A merev szabályozás feloldá­sa a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonélvezet megváltása — a módosítás szerint — olyan lehe­tőséget jelent, hogy a házastárs által lakott lakás és a benne ta­lálható felszerelés kivételével az egyéb vagyonra (autó, telek, üdü­lő) az örökösök közjegyzőnél kér­hetik a haszonélvezeti jog meg­váltását, amely természetben vagy pénzben egyaránt történ­het és annak mértéke a hagya­ték olyan hányad^ amelyet a házastárs mint leszármazó örökös egyébként is megkapna. Öröklés örökbefogadásnál Módosítja az új PTK az örök- befogadott törvényes öröklési jo­gát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örök- befogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat vagyis titkos örökbefogadás ese­tén sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhet­nek utána. Nem titkos örökbefo­gadás esetén az öröklésre válto­zatlanul a jelenlegi előírások ér­vényesek. A most elfogadott módosított Polgári Törvénykönyv jól alkal­mazkodik azokhoz a változások­hoz, amelyek hazánkban az el­múlt húsz esztendőben lezajlot­tak. Előírásai biztosítékot szolgál­nak arra, hogy ^ fot elt szocia­lista társadalom építése során a polgári jogi vonatkozású viták­hoz megfelelő eligazítást nyújt­sanak. A. T. .•AVAV.V sabbrendű formáinak, a kereske­delmi kapcsolatok akadálymentes fejlesztésének útját-módját, a környezetvédelem, a tudományos és technikai együttműködés lehe­tőségeit szedi csokorba. A harmadik fő rész (népszerű­vé lett kifejezéssel „a harmadik kosár”) az emberi kapcsolatok ápolására, a nyomtatott és az egyéb tájékoztatás nemzetközi méretű élénkítésére, a kulturális értékek s az oktatási tapasztala­tok fokozottabb cseréjére, egy­más jobb megismerésére foglal írasba ajánlásokat. Végül a záró­okmány rendelkezik az értekez­let utáni teendőkről újabb euró­pai biztonsági és együttműködési tanácskozások esetleges szervezé­séről, kijelöli 1977-et a következő találkozó időpontjául. A GÉL TEHÁT megvizsgálni, mit végeztek a két esztendő alatt az aláírók és egyben közösen meghatározni, mit tehet és mit tegyen Európa ezután. • A tanácskozás színhelye a belgrádi Száva-palota. A nyugati kormányok fő (szin­te egyetlen) témája e két eszten­dő alatt a helsinki záróokmány egy része, a harmadik kosár volt; az emberi jogokkal foglalkozó passzusok értelmezése saját szá­juk íze szerint, politikai céljaik szolgálatába' állítva. Vajon mi a helsinki záróokmány végrehajtá­sának mércéje: a harmadik kosár egy része vagy valamennyi feje­zet? A tárgyalások alakulásától függően Magyarországnak sok kí­vánsága — ha úgy tetszik szem­re''ányni valója — lehet gazdasá­gi tekintetben, mivel a közös pi­aci országok e két esztendő alatt semmit nem teljesítettek a záró­okmány második kosarának na­gyon fontos pontjaiból, egy lé­pést se tettek a megkülönbözte- tésmentes kereskedelem megte­remtésére. Jogos lenne-e a má­sodik kosár egyes pontjait egy­oldalúan kiemelni és ezt tenni a záróokmány egyedüli mércéjévé? Magyarország nem így gondolko­zik. a második kosár éppúgy a mérce része, mint a harmadik vagy a többi. A MÚLT ESZTENDŐ a nem­zetközi kapcsolatok lehűlése nem szolgált túlságosan jó előjelekkel Belgrad számára, de mintha a mélyponttól már fölfelé halad­nánk. Sok olyan nyilatkozatot tet­tek nyugati kormánykörökben is, hogy Belgrádot föl kell használ­ni az enyhülés továbblendíté- sére Európa államainak alapvető érdeke az együttműködés. Belgrád tehát a bizonyos kettősség tükre lesz: mutatja majd a különböző társadalmi rendszerű országok nézeteltéréseit, de végül is a bé­kés egymás mellett élés paran­csoló szükségessége határozza majd meg a találkozó hangula­tút, a zárónyilatkozat tartalmát. Tatár Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom