Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 215. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 13. kedd Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága . . ■ v Tegnap Kecskeméten Hor­váth István, a megyei párt- bizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott az MSZMP . Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága. A megyei pártbizottság a végrehajtó bizottság javaslata alapján a következő napirendet fogad­ta el: 1.. Jelentés az ifjúságpoli­tikai határozat végrehajtásá­ról, javaslat a további felada­tokra. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. 2. Jelentés a végrehajtó bizottság 1977. I. félévi mun­kájáról. Előadó: Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság ülésére meghívást kaptak a megyei pártbizottság osztály- vezetői, a városi- és járási pártbizottságok első titkárai, a kecskeméti városi pártbi­zottság titkárai, a me­gyei tanács, a megyei rendőrfőkapitányság párt- bizottságának titkárai, a me­gyei tanács elnökhelyettesei és titkára, valamint a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, ifjúsá­gi titkára és a Sporthivatal vezetője, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárai, a KISZ megyei bizottságá­nak titkárai, a Hazafias Nép­front megyei titkára, az MHSZ megyei titkára, a KI- SZÖV elnöke, a tsz-szövetsé- gek titkárai és a KISZ kecs­keméti városi bizottságának titkára. A megyei pártbizottság ülésén részt vettek: Bara­nyai Tibor, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetője és Nagy Sándor, a KÍSZ Központi Bizottságának titkára. A megyei pártbizottság egy4 perces néma felállással tisztel» gett a tragikus körülmények kö-* zött elhunyt Reile Géap, Kecs­kemét város nyugalmazott ta­nácselnökének emléke előtt. A napirend első pontjánata keretében a pártbizottság tagjai­nak írásban megküldött jelentés­hez Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára által adott szóbeli előterjesztés a kővetkező főbb megállapításokat tette. Az ifjúság ügye, társadalmi ügy Jubileumi munkaverseny a megye baromfifeldolgozó iparában • Munkában a májcsomagoló Export szocialista brigád a kecskeméti gyárban. (Tóth Sándor felvétele.) A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat megyeszékhelyi és halasi gyárában, a telepeken és a kirendeltségeken dolgozó bri­gádok a versenyvállalásaik tel­jesítésével a múlt esztendőben jelentős mértékben hozzájárultak a termelési előirányzat túlszár­nyalásához. A július végéig elért eredményekből arra lehet követ­keztetni, hogy az idén a kis kö­zösségek á Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére újabb versenysikerek­kel erősítik a brigádmozgalom helyi hagyományait. A csepeli versenyfelhívás nyo­mán az esztendő elején a cég kecskeméti gyárának szocialista brigádjai kezdeményező szerepre vállalkoztak: felhívással fordul­tak a baromfiipar szocialista kö­zösségeihez, hogy az évforduló tiszteletére érjenek el kiemelkedő munkasikereket. . . A terv szerint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 1977- ben 600 vagonnal több baromfit vásárol és dolgoz fel. mint ta­valy. A termelésnövekedés lehe­tővé teszi az export — elsősor­ban a tőkés kivitel — bővítését, s elősegíti a hazai baromfihús­ellátás színvonalának emelését. A vállalat versenyző szocialista brigádjai többek közt az első osztályú áru arányának növelé­sére, az anyagköltségek csökken­tésére. a termelékenység fokozá­sára, a munkaidő teljesebb ki­használására, és a hatékony ter­melésszervezés újításokkal való támogatására tettek felajánláso­kat. Az ezévi 5 ezer vagonos felvá­sárlási és feldolgozási tervből jú­lius végéig 2480 vagont teljesített a vállalat kollektívája, az elő­irányzatnak megfelelően. Az el­képzelések szerint a második fél­évben jóval több árut állít elő a baromfifeldolgozó vállalat, mint az első hab hónapban. Ebben közrejátszik, hogy a kecskeméti gyárban a higiéniai karbantartá­sok miatt csak augusztustól ter­melnek teljes kapacitással. Mint Nagy Ilona versenyfele­lőstől megtudtuk, az augusztusig elért termelési sikerek közül ki­emelkedik az export máj minősé­gi kihozatalának javulása, vagy­is, hogy« a feldolgozott mennyi­ségben nőtt az első osztályú áru aránya. Ez mintegy 3 millió fo­rinttal növelte a nyereséget a múlt év azonos időszakához ké­pest. A minőségjavításban a kecs­keméti gyár Export libadaraboló és májcsomagoló szocialista bri­gádjának tagjai szerezték a leg­több érdemet. Munkájuk azáltal vált hatékonyabbá, hogy az idén először nemcsak ők .csomagolják, hánerri már ők is veszik át a ter­melőktől a májat, s a brigád vég­zi el a külföldön keresett cikken mindegyik munkamozzanatot. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat közössége a jubile­umi «íunkaversenyben 12,5 mil­lió forint megtakarítására vállal­kozott. A munkaverseny-felelős elmondta, hogy július végéig öt­millió forintos megtakarítást ér­tek el, tehát — figyelembe vé­ve a második félév nagyobb ter­melési előirányzatát — jók a ki­látások a teljesítésre. A takarékossági terv megvaló­sítását segítik elő többek közt az egy brigád egy újítás mozgalom eredményei is. A kecskeméti gyár kis kollektívái közül a pecsenye- kacsa csomagoló Petőfi brigád munkaszervezési újítása 18 fős munkaerő-megtakarítást tett le­hetővé. Az Export brigád tagjai szintén ilyen jellegű és hasznos­ságé ötlettel rukkoltak ki. A termelésben való helytállás mellett jelentős társadalmi mun­kát végeztek a brigádok. Kecske­méten augusztus 20. tiszteletére elkészült a gyári művelődési ház, melynek felépítését a termelésben dolgozó kollektívák lelkes fel­ajánlásai tették lehetővé. A kecskeméti ifjúsági brigádok és a KISZ-Szervezet védnökséget vállalt a gyár mellett létesülő húslisztüzem beruházása felett. A fiatalok közül naponta 10—15-en segítenek az építőknek. Nagy Ilona elmondta, hogy a megyeszékhelyi gyár szocialista brigádjai a Kommunista műsza­kok bevételeiből az idén mintegy 150 ezer forint értékű játék és oktatási eszköz vásárlásával pat­ronálták a vállalati óvodát. Az Ikarusz, a Nagy János és az Egyetértés szocialista brigád ve­zetésével még az idén KRESZ- parkot készítenek a munkahelyi gyermekintézménynek. A Nagy Októberi Szocialista For­radalomról öt rendezvényből ál­ló előadássorozattal is megemlé­keznek a kecskeméti gyárban. A meghívott előadók a történelmi eseményekről és az első szocialis­ta állam 60 éves fejlődéséről be­szélnek majd a brigádoknak. A végén vetélkedőt szerveznek a kapott ismeretekből. A vállalat halasi gyárában a nagy horderejű korszerűsítés so­rán derekasan helytálltak a mű­szaki brigádok. Sok társadalmi munkát végeztek annak érdeké­ben, hogy a rekonstrukciót ha­táridőre be tudják fejezni. A ba­romfifeldolgozásnál dolgozó kis közösségek a termelést nehezítő gyárkorszerűsítés ellenére szintén eleget tettek vállalásaiknak. A vállalat 66 szocialista brigád, ja az év hátralevő részében is szorgalmasan dolgozik a terv tel­jesítéséért, a hatékonyság növe­léséért. A. T. S. Tisztelt Pártbizottság! Pártbizottságunk előtt ismere­tes, hogy a Központi Bizottság 1970-ben értékelte az if júság hely­zetét és egyúttal flosszú távra megszabta az ifjúságpolitika leg­főbb tartalmi kérdéseit; Egysé­ges rendszerré tette azokat az eszmei, politikai célkitűzéseket és . gyakorlati megvalósításához szük­séges tennivalókat, amelyeket el­engedhetetlenek a fiatalok szo­cialista, kommunista szellemű neveléséhez. A határozat a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek számára iránymutatást jelentett a konkrét intézkedések kidplgozásához. A megyei párt­bizottság 1970 májusában hozott határozatában foglalta egybe a megyei feladatokat. A mai tanácskozáson az elmúlt évek munkáját, eredményeit kell áttekintenünk. Egyúttal választ keresnünk arra, hogy az ifjú­ságpolitikai határozat folyamatos megvalósításához miben és hol kell többet tenni, melyek a je­len és jövő időszak legalapvetőbb tennivalói. Ismeretes, hogy 1975-ben _ a. megyei pártértekezlet megerősí­tette a végrehajtás menetét és megállapította, hogy folyamatos, kitartó munkára van szükség, szülő és gyermek, idősebb és fia­talabb, munkás, tanár és diák személyes gondolkodásában, köl­csönös viszonyában kellett és kell a jövőben is minőségi válto­zásokat elérnünk. Aligha lehet tehát most mindenre kiterjedő mérleget készíteni. Korábban voltak, akik úgy vi­selkedtek, hogy ifjúságpolitikai intézkedéseink kizárólag csak hosszú távon érvényesülhetnek. Az élet azt bizonyítja, hogy hosz- szútávú folyamatról van szó, de már most is jól láthatóak, érzé­kelhetőek a változások, a bizako­dásra okot adó eredmények. Az ifjúságpolitikai határozat jelentő­ségét, társadalmi, politikai rend­szerünkben jelentkező egyértel­műen pozitív hatását talán a leg­világosabban éppen az jelzi, hogy az ifjúság együtt dolgozott, fej­lődött — anyagiakban és szelle­miekben egyaránt — a fejlett szocialista társadalmat építő né­pünkkel. Megítélésünk szerint, ahogy az egész országban, úgy megyénkben is az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása jó ütem­ben halad, biztatóak az eddigi eredmények és rendelkezünk a további előrehaladás feltételeivel is. Az ifjúságpolitika végrehajtásának feltételei Bács-Kiskunban az ifjúságpo­litika sikeres megvalósításához jó alapot nyújtott és biztösít jelen­leg is az, hogy az eltelt eszten­dőben figyelemre méltó mérték­ben sikerült előre lépnünk poli­tikai, társadalmi és gazdasági té­ren egyaránt. Mindez pártunk helyes politikájából fakad, abból a helyzetből, amely Bács-Kiskun megyére is jellemző: a nyugodt, alkotó politikai légkör, amely mindenkor elősegíti, biztosítja a folyamatos, cselekvő aktivitást a munkában, közös feladataink megoldásában. Érdemes talán egy pillanatot időzni annál, hogy itt Bács-Kis­kunban melyek azok a konkrét gazdasági-társadalmi, politikai tényezők, amelyek alapját képe­zik ifjúságpolitikánk sikeres vég­rehajtásának. Röviden válaszol­va a kérdésre: azok a sikerek, amelyeket a IV. ötéves terv vég­rehajtása során elértünk. A megye ipara és mezőgazda­sága a tervezettnél nagyobb ütemben növelte termelését. To­vább korszerűsödött az ipar szer­kezete.’ A megye mezőgazdasága országosan számottevő szerepét nemcsak megtartotta, de néhány ágazatban tovább növelte. Fel­épült több mint 20 000 lakás. Emelkedett a megye lakosságá­nak életszínvonala. Oktatási, köz- művelődési intézményeink haté­konyabban szolgálják a szocialis­ta ember személyiségének fejlő­dését. Erősödött az egyén és a közösség kapcsolata, növekedett a társadalmi felelősségérzet és el­kötelezettség. Az ifjúsággal kapcsolatos eddi­gi munkánk során a tennivaló­kat, a követelményeket igyekez­tünk mindenkor úgy kialakítani, hogy az legjobban megfeleljen a megye sajátos történelmi múlt­jának, adottságainak és a napi követelményeknek is. Joggal mondhatjuk, hogy a megye ifjú­sága nem valamiféle külön utat járva jutott el a mai eredmé­nyekhez, hanem megyénk társa­dalmának szerves részeként. Mindezek megerősítésére csak néhány példát említek. A megye szocialista brigádmozgalmában a résztvevők mintegy 35 százaléka fiatal. Az ifjúságpolitikai határo­zat megjelenése óta két és fél­szeresére nőtt az újító mozga­lomban résztvevő fiatalok száma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére kibontakozott munkaver- senymozgalom keretében igen fi­gyelemre méltó a fiatalok válla­lása. A fiatalok kezdeményezői és szervezői a kommunista műsza­koknak, ezrek dolgoztak és dolgoz­nak jelenleg is sport- és kultu­rális intézmények, játszóterek, bölcsődék építésén, eredménye­sen közreműködtek a tanyák vil­lamosításában. Bács-Kiskun megye dolgozó if­júsága a KISZ irányításával or­szágos védnökségekben is részt vesz, elsősorban a járműprogram, a vegyipar fejlesztésében, a hús-r program megvalósításában. Bács- Kiskun megye tanulói közül évente rendszeresen 1200—1400-an vesznek részt önként vállalt nyá­ri munkán. Az elnyert emlékzász­lók, oklevelek, kiérdemelt jutal­mak bizonyítják a tanulóifjúság helytállását. Munkásifjúságunk döntő több­sége becsületesen dolgozik, meg­nőtt érdeklődésük az új technika iránt, fokozódott kezdeményező készségük, a munkahelyi kö­zösségért érzett felelősségük. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok általános helyzetében is 'változás tapasztalható. Ennek oka a me­gye gazdaságának gyorsabb üte­mű fejlődése. A megye ipari mun­kahelyein/ dolgozó 30 ezer főnyi ifjúmunkás és a mezőgazdaság­ban tevékenykedő 20 ezernyi dol­gozó fiatal lelkes munkája, tett- rekészsége nagy erő megyénk társadalma számára. Örvendetes és egyben az ifjú­ságpolitikai határozat megvalósu­lását jelzi az, hogy egyre kedve­zőbben alakul a közép- és felső­fokú intézményeinkben a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ügy tartjuk, hogy az egyes if­júsági rétegekkel történő sajátos törődés meghozza gyümölcsét és a jövőben is még jobb alapot nyújt a határozat további érvé­nyesítéséhez. A fiatalok becsületesen dolgoznak Ez a felsorolás tartalmazza mindazt, amit megyénk ifjúsága tett a határozat szellemében. Ezért bizonyosság számunkra, hogy az ifjúság döntő többsége becsületesen dolgozik. De van a dolognak egy másik oldala is, amit ugyancsak súlyának megfe— (Folytatás a 2. oldalon) Szüret az Alföldön Burgonyabetakarítás a ZÖLDÉRT-rendszer gazdaságaiban Telnek a hordók az alföldi pincékben. Az ország legnagyobb összefüggő szőlősében, Bács-Kis- •Jcun megye 55 ezer hektárra ter­jedő ültetvényén megkezdődött a szüret. A száraz, napfényes idő nem­csak kellemessé, hangulatossá te­szi a betakarítok munkáját, ha­nem a minőséget is javítja. Az utóbbi napok melegétől édesek a bogyók: 17—18 a cukorfoka a ko­rai érésű szőlőknek. Az 50 na­pon át tartó szüreti idényben, a becslések szerbit 2,2 millió má­zsa bornakvaló kerül majd a pré­sekbe a homokvidéken. • Napok óta tart a szüret a vörös bort termő tájakon — Kiskőrös, Vaskút, Apostag és Hajós kör­nyékén —, de másutt is népesek a paszták. A Bajai Mezőgazdasá­gi Kombinát vaskúti szőlősében a kézi szedők mellett a kombáj­nok is dolgoznak. Az idei szüret­re felkészülve növelték a pince­teret: 100 ezer hektáros hordó­park fogadja az új termést. A megye egyetlen vörösbor-kombi­nátjában hagyományos eljárással, héján erjesztik a kadarkát, s ki­váló minőségű mustot „csapol­tak” az óriás tartályból. A fehér bor termő vidéken is szedik már az ezerjót, a mézes- fehéret, a kombájnok munkába- állításával azonban még várnak. A kézi szedésnél ugyanis a mun­kaerőhöz kell igazodni, s az ül­tetvények többségén még hagyo­mányos a szőlőszüret. A kom­bájnok csak előkészített terüle­ten tudnak dolgozni, amihez fo­lyamatosan, az anyagi erőhöz mérten, alakítják át a régi ültet­vényeiket a kertgazdaságok. A meglevő 18 szüretelő kombájn­nak már van munkatere az álla­mi gazdaságokban, s a velük tár­sult termelőszövetkezetekben. V. E. Várhatóan 1600 tonna elsőosz­tályú étkezési burgonyát takarít be a kiskunfélegyházi Lenin Tsz. A közös gazdaság 100 hektáros területtel ez évben lépett a me­gyei ZÖLDÉRT Vállalat burgo­nyatermelési rendszerébe. Néhány esztendő múlva a je­lenleginél is magasabb hozamra számít a kiskunfélegyházi szövet­kezet. Addigra jelentős tapaszta­laira, gyakorlatra tesz szert. Pél­da erre a kecskeméti Törekvés Tsz, mint a ZÖLDÉRT burgonya- termelési rendszerének alapítója, ahol hektáronként 120—130 má­zsával nőtt a termésátlag az ipar- szerűen művelt burgonyaterüle­ten. • A gondosan kijavított gépekkel gyorsan halad a burgonyaszedés a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben. • A „burgonyaszérűn” osztályozógép segítségével válogatják a frisseik szedett termést a szövetkezet gazdái. (Opauszky László felvételei.) ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom