Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-13 / 215. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 13. > Az ifjúság ügye, társadalmi ügy (Folytatás az 1. oldalról) lelően kell értékelnünk. Mire gondolunk? Arra, hogy ifjúsá­gunk helytállásával, következetes munkájával jó példával szolgál és így képes arra, hogy a felnőtt társadalomszemlélet formálásának is részese legyen. A határozat és az ifjúsági tör­vény megjelenése jobban ráirá­nyította megyénk állami és a gaz­dasági vezetőinek figyelmét a fiatalokra. A tanácsok ifjúságpo­litikai tevékenysége jelentősen megváltozott és pozitív irányba fejlődött az elmúlt évben. A me­gye fiataljainak társadalmi köz­érzetét is több helyes intézkedés javította. Az ifjúsági törvényt követően a gazdálkodó szervek, vállalatok vezetői elkészítették végrehajtási utasításaikat. A ta­pasztalatok szerint a kollektív szerződések módosításakor figye­lembe vették az ifjúsági törvény előírásait. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy ez a folyamat nem volt teljesen zökkenőmen­tes. Néhány esetben a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti szer­veknek közösen kellett fellépni- ök, hogy érvényt szerezzenek a határozatnak. Mégis teljes bizonyossággal ál­lapíthatjuk meg, hogy ezek az intézkedések összességében meg­felelő, biztonságos alapot nyújtot­tak az ifjúságpolitikai határozat megvalósításához. A társadalom részéről megnyilvánuló támoga­tás egyúttal azt is jelzi, hogy az ifjúság ügye társadalmi ügy lett. Az ifjúság megítélésében egész­séges fejlődést, a reális szemlélet társadalmi méretű elterjedését tapasztaljuk. Az igazság az, hogy mint minden társadalomnak, úgy a miénknek is alapvetően olyan ifjúsága van, amilyent nevelünk. . formálunk a jelennek és a jör vőnek. Egész társadalmunkban meggyökerezett, hogy egyedül és kizárólag a marxi—lenini osztály­szemléletű elemzés lehet a minő­sítés alapja. Csak az adhat hite­les képet a fiatalokról, ahogy él­nek, tanulnak, dolgoznak és kö­telességeiket teljesítik. Ennek a megítélésnek, szemlé­letnek a mind szélesebb körű el- * terjedése segített bennünket ah­hoz, hogy itt, a Duna—Tisza kö­zén élő ifjúságunk napról-napra tettrekészebben vehetik ki részét társadalmi, politikai célkitűzése­ink színvonalas teljesítéséből. Is­meretes, hogy az ifjúság bizo­nyos mértékig azonos társadalmi nevelőhatások között, az előtte járó félnőtt nemzedékkel''égyütt sajátítja el a mai élet. az osz­tályharc, az új társadalom építé­sének nehéz tudományát és te­gyük hozzá: gyakorlatát is. Hogy mennyire jól. s hatékonyan? Ez egész társadalmunkon múlik, mindannyiunk ügye. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szerepe A KISZ tevékenységéről szól­va a következőket tartjuk kü­lönösen fontosnak. Az elmúlt években számottevően változtak a KISZ munkájának körülményei. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ségre korábban is nagy felelős­ség hárult az ifjúság érdekvé­delmében, s ez azóta sem csök­kent. De megváltozott a munka súlypontja. 1970 óta az ország- gyűlés megalkotta az ifjúsági tör­vényt, és így törvényes jogvédel­met kapott az ifjúság. Ennek alapján a fiatalság az ifjúsági parlamenteken ellenőrzi a tör­vény végrehajtását, s ebben a KISZ-en kívül a szakszervezet is segíti. Kiszélesedett tehát az a kör, amelyik az ifjúság érdekeit védi. A KISZ-nek megnőtt a fe­lelőssége abban, hogy az ifjúság egyetlen politikai tömegszerve­zeteként valamennyi társadalmi fórumon, minden jelentős helyi és országos . társadalmi kérdés el­döntésénél képviselje az ifjúság érdekeit. Ezért is fejlődött a KISZ tömegbefolyása, szervezett­sége. Megyénkben jelenleg több mint 29 ezer tagja van az ifjú­sági .szövetségnek. A határozat megjelenése óta 15 ezer új felvé­telre került sor. Az eltelt idő­szakban erősödött a KISZ komt munista jellege. A pártba újon­nan felvett fiatalok mintegy hat­van százaléka KISZ-tag. A KISZ választott testületéi mozgékonyabbak, jobban érzéke­lik a problémákat, feladatokat. Ennek megfelelően fejlődött az alapszervezeteket koordináló, se­gítő, és ellenőrző szerepük. A KISZ megyei és alsóbb szin­tű bizottságai az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának része­ként kidolgozták feladataikat a kommunista jelleg erősítésében a réteg- és lakóterületi munka fej­lesztésében, a párt utánpótlásá­nak nevelésében. Tapasztalataink szerint ma erőteljesebb a fejlő­dés a nagyobb üzemekben, a tan­intézetekben, viszont lassúbb a mezőgazdasági szövetkezetekben. A megye fiatal szakmunkásai derekasan helytállnak a Szovjet­unióban az uszty-ilimszki építke­zésen. Sikeres társadalmi munka- akciók, védnökségek sora bizo­nyítja, hogy a KISZ megyei és alsóbb szintű bizottságai, vala­mint az alapszervezetek helyes módszerrel, következetes szerve­ző munkával képesek mozgósíta­ni tagjaikat és a szervezeten kí­vüli fiatalokat is a gazdasági építőmunkára. A társadalom gondoskodása a fiatalokról Most, amikor' gzámot adunk az ifjúság helyzetéről, munkájáról, szólnunk kell arról is, hogy a párthatározat nyomán, milyen mértékű és mennyire hatékony volt a társadalom eme gondosko­dása a fiatalokról? Milyen mér­tékben sikerült megvalósítanunk a határozatban kitűzött célokat? Az ország, s benne megyénk si­kerei tovább növelték lehetősé- ■geinket, és ezek az ifjúság javá­ra is új juttatások formájában kamatoztak. Ennek példája a gyermekgondozási segély és a családi pótlék felemelése, az ott­honteremtés gondjait enyhítő kedvezmények egész sora. Az, hogy minden tíz tanácsi, illetve tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásból négyet fiatal házasok kapnak; a kétkezi dolgozók gyer­mekeinek továbbtanulását meg­könnyítő középiskolai ösztöndíj megalapítása; a sorkatonák illet­ményének megnövelése és a le­szerelési segély bevezetése, az es­ti és levelező tagozatos hallgatók kedvezményeinek kiterjesztése, családalapítási segély a hosszabb ideje takarékoskodó fiatalok ré­szére. A társadalom gondoskodásának szervezettségét, összehasonlítását a párt határozata biztosította. Biz­tosította oly módon is, hogy a tárgyalt időszakban napvilágot látott az oktatáspolitikai, a köz- művelődési határozat, megszüle­tett az ifjúsági törvény. Hatásuk nem egymástól elszigetelten, ha­nem komplex módon jelentkezik, és tegyük hozzá, megyénkben is igen kedvezően hat az ifjúságpo­litika teljesebb megvalósítására. A megye ifjúságát sokoldalú társadalmi gondoskodás övezi. Évenként több millió forintos if­júsági alapot létesítettek a taná­csok, amely tavaly már megkö­zelítette a 10 millió forintot. Az elmúlt ötéves tervidőszakban szá­mottevő anyagi eszközöket biz­tosítottunk az ifjúságpolitikai cé­lok megvalósítására. Mindezt rriég ':h'Ö’véH"'''aY' ;í'támogatás, amit a megye termelő üzemei "közvet­lenül fordítanak a fiatalok kultu­rális. sport- és szociális helyze­tének segítésére. Több az óvodai hely, több ifjúsági turisztikai le­hetőséget tudtunk biztosítani. A szabad idő hasznos eltöltésének egyik jó lehetősége az ifjúsági klubmozgalom, amelynek kereté­ben ma 119 klub működik. Sike­rült előrelépni a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásátse­gítő akciókban. A megye közép­iskoláiban. a ’ fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az utóbbi öt esztendőben 8 százalékkal nö­vekedett. Határozott életút, több következetesség A X. kongresszus 18 évre szál­lította le a párttagság alsó kor­határát, és ezzel szélesebbre tár­ta a kapukat az ifjúság arra ér­demes és felkészült legjobbjai előtt. Az azóta felvett párttagok 44 százaléka 26 éven aluli fiatal. A páytalapszervezeti vezetőségek­nek, a pártvezetőségeknek átla­gosan 12 százaléka KlSZ-korosz- tálvú. A városi, járási pártbizott­ságoknál és a megyei pártbizott­ságnál a XI. kongresszus óta 5 százalékkal gyarapodott a KISZ- es korosztályba tartózok aránya. De ott találjuk őket a tanácsi tes­tületekben, a szakszervezeti bi­zottságokban és más társadalmi, illetve tömegszervezetekben is. Viszont néhány területeken ta­pasztaljuk, hogy a fiatalok kelle­ténél lassabban kerülnek felelős beosztásokba, felkészültségüknek megfelelő tisztségekbe. Erről azonban a fiatalok is tehetnek, jobban kell akarniuk a változást. De ehhez határozottabb életcél, több következetesség kell. Köve­tésre méltó példákat a megyénk­ben is találunk. Baján, a Kismo­tor- és Gépgyárban olyan fiatal művezetők vannak, akikre milli­ós értékű gépeket bízott a gyár vezetése. Volt bátorságuk vállal­ni a nagyobb feladatot, és hibát­lanul dolgoznak, teljesen 1 megfe­lelnek a bizalomnak. Az ifjúságnak tehát nagyobb és több lehetősége nyílik a köz­életi szereplésre, a felelősségtel­jes politikai munkára, hiszen or­szágos és helyi társadalmi fóru­mokon és testületek előtt nem­csak az ifjúságot érintő, hanem más kérdésekben is kikérik kép­viselőinek a véleményét. Ez a társadalmi gyakorlat erőteljesen kifejleszti a fiatalok politikai és közéleti készségét, ugyan­akkor magasabb követelmé­nyeket támaszt velük szemben, s növeli felelősségüket is. Az eszmei politikai nevelőmun­ka eredményeként gazdagodott az ifjúság politikai ismeretanyaga és tovább erősödött elkötelezettsé­ge a szocialista ,társadalom iránt. A politikai nevelőmunkában elért eredmények «egyik fokmérője, hogy a megye ifjúsága az elmúlt időszakban nagyobb figyelemmel kísérte politikai, társadalmi és gazdasági törekvéseinket, igye­keztek megérteni és társaikkal is elfogadtatni a párt politikáját. Ezzel együtt erősödött ifjúságunk­ban a párthoz való kötődés. Ifjúságunk hazafiságra és .in­ternacionalizmusra való nevelé­sében ugyancsak számottevő fej­lődés mérhető le. Az elmúlt idő­szakban — miként erről már említést tettünk — a fiatalok szá­mos tanújelét adták annak, hogy képesek politikailag és érzelmileg is befogadni, átélni a proletár in­ternacionalizmust. A további teendők De szólnunk kell arról is, hogy a fejlődéssel együtt újabb gon­dok és feszültségek is jelentkez­tek, Példaként említem a gyer­mekintézmények, iskolák építé­sét. őszintén meg kell monda­nunk, hogy az építőipar teljesí­tőképességének hiánya és más tényezők miatt, ezek a munkák a kívánatosnál jóval lassabban, vontatottabban valósulnak meg. Meg kell állapítani, hogy az utóbbi években fokozatosan csök­ken a megyében a szakmunkás- tanulók aránya. Ügy gondoljuk, erre a jelenségre a jövőben még nagy figyelmet kell fordítanunk a helyes arányú változás érdeké­ben. Ha az ifjúsági munkában rang­sorolunk a feladatok között, ak­kor elsősorban teljes bizonyos­sággal jelölhetjük mgg az ifjúság szocialista nevelésének ügyét. Igaz, a mai magyar ifjúság és benne megyénk ifjúsága is, ér­zelmeiben és gondolataiban egy­aránt a Magyar Népköztársaság­hoz, és a mi szocialista társadal­mi rendszerünkhöz kötődik. Több­ségük becsülettel tanul és dolgo­zik. alkot, cselekszik munkahe­lyén. Tettekkel bizonyítják ra­gaszkodásukat szocialista célja­inkhoz, pártunk; politikájához. A szocialista hazafiságra való nevelés terén- is-jelentkeznek fel­adatok. Vannak, akik úgy vélik: a haza a földnek egy darabja csupán. Nem rögződött még szé­lesebb körben, hogy a haza en­nél sokkal többet jelent — a né­pét, a közös nyelvet, kultúrát és mindenek előtt közös sorsunkat, jövőnket. Azt kell elérnünk, hogy a fiatalok pontosan tudják és ér­zelmileg is felmérjék: igazi ha­zafi csak az lehet, aktonként vál­lalja a hazg, a nép jelenét, és a tetteket a haza felemelkedéséért. Az ifjúságban jobban tudatosod­jon, hogy a hazafiság ott kezdő­dik, hogy szeretjük városunkat, községünket, az iskolát, az üze­met, a termelőszövetkezetet, ahol élünk és dolgozunk. «Mindannyiunk közös feladata, hogy egyre több fiatal megértse a mi szocialista hazafiságunk egyet jelent a testvéri, baráti né­pekkel, mindenekelőtt a Szovjet­unióval, a szocialista országokkal való együttműködéssel és hogy előrehaladásunfc elválaszthatatlan a szocialista országok közösségé­nek ügyétől. Feladataink sorában fontos he- lye van annak, hogy a fiatalok forradalmi tettnek tekintik azt, amit most nálunk végezni kell — a megye szocialista iparának fej­lesztését, a mezőgazdaság további korszerűsítését, vagy például azt, hogy az V. ötéves tervben Bács- Kiskunban 25 ezer lakást kell fel­építenünk. A kommunista neve­lők és az ifjúság körében élő ta­pasztaltabb elvtársák segítsenek abban, hogy a fiatalok többet tudjanak a forradalmi helytállás­nak a kortól és eseménytől füg­gő egyszeriségéről, hogy bizo­nyos korban és körülmények kö­zött lezajlott cselekvés még egy­szer ugyanúgy meg nem ismét­lődhet. j További feladatunk az, hogy a jövőben még jobb feltételeket tudjunk biztosítani a megyében az ifjúságpolitikai határozat fo­lyamatos ' megvalósításához. A várható sikerekben bizakodha­tunk, mert erre alapot adnak az eddigi eredmények, megyénk tár­sadalmában, gazdaságában rejlő anyagi és szellemi erők. De erre a bázisra alapozott célok megva­lósulását a párt XI. kongresszu­sán elfogadott programnyilatko­zatban felvázolt úton haladva ér­hetjük el. Az élet rendje, hogy vannak hosszú időszakra vonatkozó táv­lati feladataink, de ugyaniakkor adódnak közelebbi tennivalóink is. Először a közvetlen munkákról szólnék, csak a legfontosabbakat jelezve. Tovább kell javítanunk párt- szervezeteink, pártszerveink ifjú­ság között végzett munkáját, a pártirányitás módszereit oly mó­don, hogy erősödjön a KISZ kom­munista, politikai jellege, szerve­zeti önállósága. Szükséges, hogy a KISZ-ben dolgozó fiatal párttagok a jövő­ben még hatékonyabban segítsék saját közösségeik formálódását, a párt politikájának jobb megérté­sét és gyakorlati megvalósítását. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy pártalapszervezeteink köz­vetlenül is többet foglalkozzanak a működési területükhöz tartozó KISZ-közösségekkel, még ered­ményesebben segítsék az arra al­kalmas fiatalok párttaggá neve­lésének folyamatát. A tennivalók sorába tartozik még: javítani kell a KISZ irá­nyító munkáját, munkamódszerét, munkastílusát. Mindenek előtt a KISZ-alapszervezeteknek kell a jövőben több és folyamatosabb segítséget nyújtani. Ugyancsak közvetlen tennivaló mindaz, ami a tanácsi szervekre, a szakszervezetekre, a társadalmi és tömegszervezetekre hárul: vizsgálják meg az ifjúsági mun­kával kapcsolatos munkaprog­ramjaikat, s ha kell, a szükséges módosításokat végezzék el. To­vábbra is hatékonyan, saját esz­közeikkel segítsék, hogy az ifjú­ságpolitikai határozat, az ifjúsá­gi törvény folyamatosan érvénye­süljön a megyében. A fiatalok számára folyamatos kérdés a szocialista életmód mi­benléte. Társadalmunk növekvő jóléte, kiegyensúlyozottsága és biztonsága tükröződik abban, hogy a „miből élni?” helyett egyre inkább a „hogyan élni?” kérdése foglalkoztaja az embere­ket, főként a fiatalokat. Az erre adott és kapott válasz nagymér­tékben befolyásolja szocialista fejlődésünket. A programnyilat­kozat hangsúlyozza a szocialista életmód kibontakozásának alap­vető elemeit: a munkához való viszonyt; a közélet és a magán­élet harmonikus egységét; a kö­zösségi, mindenekelőtt a családi életforma gazdagodását; a pyer- megneyelés családi és társadalmi felelősségét; valamint a szabad idő kulturált eltöltésének fontos­ságát. Ezekben a kérdésekben előbbre jutni: a jövő időszak fon­tos feladata. A programnyilatkozat nagy hangsúllyal szól a tudományos technikai haladás meghatározó szerepéről, a termelés, a terme­lési kedv és a köztulajdonosi szemlélet javításának feltételei közé tartozó jövedelemelosztás szocialista elveinek következete­sebb érvényesítéséről. A fiatalok, köztük a munkásfiatalok igazság­érzetét nem bántja, ha valaki azért keres többet, mert jobb munkával. nagyobb tudásával több hasznot hajt a társadalom­nak. Ezt elismerik. Az viszont za­varja őket, amikor látják, hogy egyesek rejtélyes módon gazda­godnak. vagy az állami, szövet­kezeti ipar és kereskedelem gyen­geségei ■ által teremtett konjuk- túrára spekulálnak. Az osztálykülönbségek csökke­nésének folyamata teljes mérték­ben megfelel a fiatalok törekvé­seinek. Egymáshoz fűződő kap­csolataikban máris megfigyelhető a régi értékek' elhalványulása, és az új, szocialista értékrend tér­hódítása. Két fiatal kapcsolatát egyre kevésbé a vagyoni vagy az osztályállapot, a rang vagy a szü­lők anyagi helyzete határozza meg, sokkal inkább a személyes érték, a tudás, a rátermettség szerint értékelik egymást. A KISZ-nek, az ifjúság neveléséért felelős vezetőknek, szerveknek az ifjúsági rétegek közötti kapcso­latok további erősítésével is ezt a folyamatot kell a jövőben még hatékonyabban segíteniük — fe­jezte be vitaindítóját az előadó. Az írásban megküldött és a szóban elhangzott előterjesztést követő vitában részt vett Du fka Sándorné, a FÉMMUNKÁS Vál­lalat munkása, dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizott­ság első titkára. Kertész János- né, az Alföldi Cipőgyár kiskun­félegyházi gyárának szakmunká­sa, Bohner Zoltán, a Ganz Vil­lamossági Művek bajai gyárának művezetője, Baranyai Tibor, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője, Nagy Lajos, a dunavecsei Béke Tsz kőművese, Gera Sándor, a megyei pártbizottság propagan­da- és művelődésügyi osztályá­nak vezetője, ■ Nagy Sándor. a KISZ Központi Bizottságának titkára, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titká­ra és Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság a na­pirend első pontjával kapcsolato­san az írásos jelentés, a szóbeli előterjesztés, valamint a vita alapján megfelelő határozatokat hozott. A megyei pártbizottság, a vég­rehajtó bizottság 1977. I. félévi munkájáról szóló jelentést tudo­másul vette. Leonyid Brezsnyev fogadta az ENSZ főtitkárát Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a «Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke hétfőn a moszkvai Kreml­ben fogadta a hivatalos szovjet­unióbeli látogatáson tartózkodó dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát. A meleg, baráti légkörben le­zajlott megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója, Arkagyij Sevcsenko és Roberto Guy er, az ENSZ főtitká­rának helyettesei. Leonyid Brezsnyev és Kurt Waldheim véleményt cseréltek az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének a nemzetközi béke és biz­tonság támogatását célzó tevé­kenységével kapcsolatos kérdé­sekről, valamint néhány időszerű nemzetközi problémáról. A szovjet párt- és államfő hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió következetesen síkraszáll a nem­zetközi enyhülési folyamat elmé­lyítéséért és a világ minden tér­ségére történő kiterjesztéséért. Leonyid Brezsnyev tájékoztatta Kurt Waldheimet azokról a lépé­sekről, amelyeket a Szovjetunió más országokkal együtt e célol# elérése érdekében szándékozik tenni. Megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a fegyverkezési hajsza korlátozását és a leszerelést cél­zó hatékony intézkedések mi­előbbi foganatosításának szüksé­gességére. Leonyid Brezsnyev és Kurt Waldheim megbeszélésén szó volt a Közel-Keleten, Cipruson és Af­rika néhány térségében meglevő tűzfészkek lehető leggyorsabb fel­számolásának szükségességéről és a konfliktus helyzetek igazságos politikai rendezéséről. Leonyid Brezsnyev a Szovjet­unió változatlan támogatásáról biztosította az Egyesült Nemzetek Szervezetének és főtitkárának a nemzetközi biztonság megszilár­dítására és az alapokmány téte­leinek megfelelő államközi együttműködés fejlesztésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Kurt Waldheim az ENSZ Béke aranyérmét nyújtotta át Leonyid Brezsnyevnek az egyetemes béke és a népek biztonsága javára vég­zett következetes és eredményes tevékenységének elismeréseként, (MTI) Edward Gierek Párizsban Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délután háromnapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára. Párizs Orly repülőterén a lengyel vezetőt és feleségét Valéry Giscard D’Estaing köztársasági elnök és felesége, valamint Raymond Barr* miniszterelnök fogadta. A háromnapos látogatás során három alkalommal is tárgyal egy- mással a francia államfő és a LEMP első titkára. (MTI) Georges Marchais a francia baloldali csúcstalálkozóról A jobboldal fölötti győzelem­hez és a dolgozók szolgálatában álló politika sikeréhez olyan, jól iciószerűsített közös programra van szüksége a francia baloldal­nak. amely világos és pontos kö­telezettségeket tartalmaz, megfe­lel a dolgozók és az ország szük­ségleteinek, következésképpen, tu­datos, határozott és harcos népi támogatással rendelkezik — je­lentette ki vasárnap a l/Huma- nité ünnepén elhangzott beszédé­ben Georges Marchais, a Francia KP főtitkára. A szerdára kitű­zött baloldali csúcstalálkozó előtt egész Franciaországban nagy ér­deklődés előzte meg a kommu­nista vezető állásfoglalását. — A kommunisták nem úgy mennek erre a találkozóra, hogy „a kést az asztalra teszik” — mondotta Marchais a polgári saj­tó egyes megfogalmazásaira utal­va — hanem komoly tárgyalásra készülnek, és őrködni kívánnak afölött, hogy a dolgozók a de­mokratikus változásba vetett re­ményeiben ne csalódjanak és ne találják magukat egy olyan po- lit'ka markában a baloldal győ­zelme után, amely Callaghan, Schmidt vagy Marios Soares kor­mányzásából merítené ihletét. Nem biztos, hogy sikerül egy ilyen egyértelműen jó megálla­podást kivívni, mert a szocialista párt jelenlegi javaslatai alapján nem lehetne a dolgozók által kí­vánt új politikát megvalósítani — mondotta az FKP főtitkára. (MTI) A portugál kommunisták ünnepe Vasárnap este véget ért a Por­tugál Kommunista Párt központi lapjának, az Avante-nak a Lisz- szabon melletti Járom völgyben felépített pavilonvárosban meg­rendezett idei ünnepsége. Az ün­nepség keretében vasárnap késő délután a Portugál Kommunista Párt nagygyűlést tartott, amely­nek szónoka Alvaro Cunhal volt. Beszéde bevezető részében a PKP főtitkára méltatta az idei Avante-ünnepség sikerét, azt, hogy a tavalyinál jóval nagyobb területet is zsúfolásig megtöltöt­tek a résztvevők. Ez — mondot­ta — a párt életerejét, harckész- ségét bizonyítja, és azt, hogy a tömegek támogatják, a pártot, amely döntő szerepet játszik a dolgozók érdekeinek és a forra­dalom vívmányainak védelmében. Alvaro Cunhal, a továbbiakban élesen bírálta a szocialista párti kormány politikáját. Az elmúlt két esztendőben — mutatott rá a PKP főtitkára —, a kormány a kapitalista, latifun- dista és imperialista restauráció politikáját folytatta a parlament­ben elfogadott törvények útján, Alvaro Cunhal sorravette ezeket a törvényekét, közöttük a hírhedt Barreto törvényt, amelyet ellen- agrárreformtörvénynek nevezett, mivel vissza kívánja állítani a nagybirtokokat. A nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről szólva a PKP főtitká­ra hangsúlyozta, hogy a mun­kásosztály forradalmi pártja szá­mára a nemzeti politika és az internacionalista politika elvá­laszthatatlan egymástól. Á Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág testvérpártjai, küldöttségeik jelenléte az Avante ünnepségen Is jelzi, mennyire megbonthatat- lanok a PKP-t a szocialista or­szágok testvérpárt.jaival összefű­ző kötelékek. Szovjet-magyar barátsági gyűlés Ünnepi gyűlést rendeztek hét­főn Moszkvában, a magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés meghosszabbításának 10. év­fordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt P. N.. Fedoszejev akadémikus, az SZKP /Központi Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. Jelen voltak a baráti tár­saság vezetői, valamint a Szov­jetunió külügyminisztériumának vezető munkatársai. Az ülést Gre- gorij Beregovoj altábornagy, űr­hajós, a baráti társaság alelnöke nyitotta meg. A két ország barát­sági szerződésének jelentőségét gyakorlati megvalósulását Oleg Gavriloy, a Szovjetunió Orvostu­dományi Akadémiájának tagja, az intézet igazgatója méltatta. Be­szédet mondott a gyűlésen Mar­jai József, hazánk moszkvai nagy­követe. (MTI) !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom