Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. szeptember 29.

Helsinki szellemében,

a záróokmány megvalósításáért

Interjú Nagy János külügyminiszter-helyettessel a Magyar Népköztársaság külpolitikai kezdeményezéseiről

_ A Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta a Magyar Népköztársaság sok irányú nemzetközi tevékenységével veszi ki részét a záróokmány szellemének és ajánlásainak megvalósításából. Külpolitikánkban számos — két- és többoldalú — kezdeményezéssel, kapcsolatfejlesztő lépéssel segítjük elő a jövő héten kezdődő belgrádi találkozó sikerét is. Erről, s nemzetközi politikánk eredményeiről, törekvéseiről nyilatkozott Nagy János külügyminiszter-helyettes Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának.

A Magyar Népköztársaság is aktív résztvevője az európai ~ biztonságért és együttműködésért folyó harcnak. Hogyan értékelhető a Helsinki óta megtett út, a záróokmány végrehajtásának eddigi menete?

— Az elmúlt két évben nem kevés történt a Helsinkiben kijelölt feladatok teljesítése, a felvázolt lehetőségek valóra váltása terén. Igen élénk politikai és diplomáciai tevékenységnek leheltünk tanúi. Kiemelkedő jelentőségű, magasszintű látogatások, fontos megállapodások aláírása jelzi a kelet—nyugati kapcsolatok szélesedését.

— A záróokmány végrehajtásában az elmúlt két év több eredményt hozhatott volna, ha az enyhülésellenes erők tevékenységének élénkülése, ennek nyomán az enyhülés lelassulása nem hátráltatta volna a gyorsabb végrehajtást. A tőkés világ reakciós, haladásellenes körei részéről tapas*talhattunk a záróokmány tartalmi egységének megbontására, szellemének és betűjének kiforgatására, manipulálására irányuló törekvéseket.

— Kísérletek történtek arra, hogy az államok közötti kölcsönös bizalmat és jobb megértést elősegíteni hivatott záróokmányt különböző kampányok zászlajává tegyék, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás igazolására használják fel, mérgezve ezzel az európai légkört.

— Ezek a számítások azonban nem váltak be. Az elmúlt két év egyik fontos eredménye, hogy a záróokmány a kelet—nyugati kapcsolatok iránytűjévé vált, fontos eszköze lett az eltérő társadalmi berendezkedésű államok együttműködésének.

Hogyan járul hozzá hazánk a záróokmány ajánlásainak megvalósításához?

(

— A záróokmány szellemének és ajánlásainak megfelelően sokirányú kezdeményezéseket tettünk. E tekintetben különösen fontosak voltak a magasszintű látogatások és tárgyalások. Kivolt Kádár János, az MSZMP emelkedő jelentőségű esemény

Központi Bizottságának első titkára látogatása Ausztriában, Olaszországban, a Vatikánban, és az NSZK-ban. Magyarországon járt a finn és az osztrák köztársasági elnök. Számos kormányfői, miniszteri találkozóra is sor került hazánk és a nyugat-európai országok között. E találkozókon magyar részről kifejezésre jutott a záróokmányban foglalt elvek maradéktalan végrehajtásának szükségessége. Konkrét javaslatok hangzottak el a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok bővítésére.

— A kétoldalú együttműködés keretei segíthetik a leghatékonyabban a záróokmány végrehajtását. Az ajánlások végrehajtásának előmozdítása céljából 17 nyugat-európai országnak, valamint az Egyesült Államoknak és Kanadának — a velük fennálló kapcsolatainak • szintjéből, szükségleteiből és lehetőségeiből kiindulva — írásos javaslatokat adtunk át. Az átfogó jellegű javaslatok, követve a záróokmány felépítését, kitérnek mindazokra a kérdésekre, amelyek a címzett nyugati ország viszonylatában időszerűek a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlődése szempontjából. Javaslataink nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseire, tartalmazzák az államok kapcsolatait vezérlő tíz elv erősítésére irányuló törekvéseinket, és sok javaslatunk foglalkozik az úgynevezett harmadik kosár kérdéseivel is.

— Partnereink az átadott javaslatokat Lényegében pozitívan fogadták, elismerték azok konstruktív jellegét és hasznosságát. A javaslatokról eddig folytatott tárgyalások során számos kérdésben elvi és nem egy esetben gyakorlati egyetértés alakult ki. Természetesen, a különböző tőkés országokkal az egyetértés különböző fokáig jutottunk. Legszélesebb körben sikerült előre lépnünk Finnország és Ausztria esetében. Néhány más országgal viszont még csak a lehetőségek kibontakozásának kezdetén tartunk. Különösen a gazdasági diszkrimináció felszámolása tekintetében nem tapasztaljuk azt a készséget, amely a záróokmány szellemének és betűjének megfelelően is kívánatos lenne. Nem ritkán tartózkodást tapasztaltunk az emberek közti kapcsolatok egyezményes keretekben való fejlesztésével szemben is. Mindezekben a kérdésekben, hangsúlyozom, a harmadik kosár témáiban is — az olyanokban mint például a vízumkönnyítések, a magyar kultúra jobb megismertetése — mi az eddigieknél gyorsabb előrehaladást szeretnénk látni, minél több konkrét intézkedésben megegyezni. Az átadott javaslatok nincsenek határidőhöz kötve, továbbra is érvényesek.

— A kétoldalú keretek mellett a záróokmány végrehajtása érdekében egyoldalú lépéseket is tettünk. Példának említeném a környezetvédelmi, valamint , a külkereskedelmi törvényünket, az ismert vám- és devizakönnyítéseket. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy — saját lehetőségeinktől és a nemzetközi helyzet alakulásától függően — milyen további intézkedésekre kerülhet sor. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a sokoldalú összeurópai együttműködés korszerű formái kialakításának, így az energetikai, környezetvédelmi és közlekedési összeurópai kongresszusok összehívására irányuló szovjet javaslatnak.

Egyes nyugati vélemények szerint a szocialista országok — köztük Magyarország — számára csak a második kosár, a kereskedelmi diszkrimináció eltörlésének kérdése a fontos. Erről mi a véleménye?

— Ez a gondolatmenet a záróokmány végrehajtását, csak részekre szabdalva, egyes részeket önkényesen kiragadva, másokról elfeledkezve tudja elképzelni. Felfedezhető ebben a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése témakörének háttérbe szorítására irányuló törekvés is. A mi álláspontunk egyszerű és világos: minden esetben a záróokmány egységes egészként való végrehajtásáért széliünk síkra. A szocialista országok nem erőltetik egyoldalúan csak - a .második kosár teljesítését. Igaz viszont, hogy a. gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése elmarad mind a lehetőségektől, mind az együttműködés más területein elért haladástól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Belgrádban ebben a kérdésben valamiféle re- vansra, vádaskodásra, elszámoltatásra kell, hogy sor kerüljön.

— Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének ellenzése, a különböző nehézségek és akadályok abszolútizálása rendszerint politikai szándékokat takar. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének diszkriminatív akadályozása — akarva- akaratlan -— azok kezére játszik,

akik a hidegháborús légkör visz- szahozását, a politikai kapcsolatok rontását, a fegyverkezési verseny felszítását akarják.

— Saját érdekünkben és gz enyhülés irányvonalának megvédése érdekében is mindent megteszünk azért, hogy előmozdítsuk a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítését. Meggyőződésünk, hogy a politikai erőfeszítésekkel egy sorban a gazdasági kapcsolatok is stabilizáló tényezőként segítik elő az enyhülés mostani szakaszában jelentkező problémák megoldását.

Ismeretes, hogy a küszöbön álló belgrádi találkozó fő témája a helsinki záróokmány lesz. Milyen elgondolásokkal utazik a magyar delegáció Belgrádba?

— A belgrádi találkozón a magyar küldöttség a többi szocialista országgal együtt arra törekszik majd. hogy az eszmecsere eredményesen hozzájáruljon a helsinki szellem megvédéséhez, minden területen új lendületet adjon a záróokmány végrehajtásának. A 35 ország diplomáciai képviselőinek azon kell fáradozniuk. hogy biztosítsák: a belgrádi találkozóból a záróokmány megerősödve kerüljön ki. ne rendüljön meg a benne kifejezett érdekek egyensúlya. Ügy véljük, a találkozón biztosítanunk kell, hogy az eredmények, az elfogadásra kerülő ajánlások előremutatóak, pozitív tartalmúak legyenek, az államok közötti bizalom erősítését szolgálják, a záróokmány körén belül maradjanak és ne lépjék túl annak kereteit, ne foglalkozzanak oda nem való kérdésekkel.

— Szeretnénk elkerülni a vádaskodásokat. Mi nem félünk a vitától — és ha vitára kényszerülünk. lesz mit • mondanunk —, de féltjük a találkozó konstruktív légkörét.

Nagy jelentőséget tulajdonítunk az államok kapcsolatait vezérlő elveknek és a politikai biztonságot kiegészítő katonai enyhülés, a leszerelés kérdésének. Reméljük, hogy a belgrádi találkozó, mint. a záróokmány végrehajtásának egyik közbeeső álló'Hiftáa, a Tészéméái ‘intézkedések meggyorsítására irányuló politikái’ akarat megnyilvánulása lesz.

— Véleményünk szerint a találkozó ilyen — a fentiekben kifejtett — koncepció alapján szolgálhatja igazán az alapvető célt. az enyhülési folyamat erősítését, így lesz eredményes. Eredményei lehetővé teszik majd egy tárgyszerű záróközlemény kidolgozását. a soron következő — a belgrádi találkozóhoz hasonló — ösz- szejövetel időpontjának. helyének kijelölését. A magyar küldöttség hatékonyan kíván hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, sikeres befejezéséhez.

(MTI)

Július 3-án Petrográdon fegyveres harc kezdődött, amelynek során négyszáz ember halt meg, illetve sebesült meg súlyosan. A laktanyájából fegyveresen kivonult 1. géppuskás ezredhez más alakulatok, valamint munkások és Kronstadtból érkezett tengerészek csatlakoztak, azzal a szándékkal, hogy megdön- tík az Ideiglenes Kormányt. Ezekben az órákban olyasmi történt, amiről köteteket írtak a történészek, és ami talán mindennél ékesebben cáfolja a Lenin elleni rágalmakat.

7. Lenin hazaküldte a tömeget

OROSZORSZÁG

MINDENT

KIMONDOTT

Képzeljük el a helyzetet: Pet- rográd utcáin elszánt, félmilliós tömeg hömpölyög, jelentős számú katonai egységgel — csak a rettenthetetlen, állig felfegyverzett kronstadti matrózok húszezren voltak! — és a munkások közül is sokezren rendelkeztek valamilyen fegyverrel. Aligha kell különös bizonyítás ahhoz a megállapításhoz, hogy ez a bolsevik jelszavaikat kiáltozó, az Ideiglenes Kormányt megdönteni készülő tömeg katonailag nem találhatott volna komoly ellenállásra az akkori fővárosban.

A fejekben is, a szívekben is...

Ez a szó szoros értelmében legyőzhetetlen erő a bolsevik főhadiszállás elé vonult. Lenin ott volt — ha akkor élükre áll. a hatalom kérdése a jelek szerint eldől. De csak katonai értelemben! És "annak a Leninnek, aki nem is olyan régen szinte egyedül küzdött azért, hogy a hatalmat igenis át kell venni, annak a Leninnek, akit ellenfelei „a hatalom megszállottjának”, „fantasztának’’ neveztek, akkor és így — nem kellett a hatalom.

Felkelést akart, de olyan felkelést. amely nemcsak stratégiai értelemben győz, hanem — a fejekben. a szívekben is! És ebben a Lenin szerint sorsdöntő értelemben a forradalom vezére még nem találta elérkezettnek az időt. Petrográd még nem Oroszország és az az ■ ember, akinél jobban senki nem ismerte az orosz valóságot, még nem volt biztos a vidék, a hadsereg reagálásában. A „fantaszta”, a „türelmetlen”, a „hataloméhes” Lenin nem volt hajlandó a júliusi tömeg vállán átvenni a hatalmat, hanem — hazaküldte a tömeget.

Üjra neki lett igaza. Ha nem így van, az Ideiglenes Kormány tisztiiskolái, kozákjai és elit-ez- redei nem lettek volna úrrá viszonylag gyorsan a helyzeten. De ők is csak katonai értelemben. Mert a politikai erjedés feltartóztathatatlanul folytatódott. Akkor is, sőt akkor gyorsult meg csak igazán, amikor a diadalittas miniszterek felfedték kártyáikat és megkezdték a leszámolást ,.a veszélyes elemekkel”.

Július 5-én a fronton tartózkodó Kerenszkij közvetlen vonalon telefonbeszélgetést folytatott Jakubovics hadügyminiszter-helyettessel. „Jakubovics: — Elérkezett az ideje a petrográdi ke- levény felfakasztásának. A fegyveres tüntetésben résztvevő egységeket, valamint a Vörös Gárdát nézetem szerint mindenképpen le kell fegyverezni, az ezre- deket szét kell oszlatni és a petrográdi helyőrség többségét a frontra kell küldeni. Kerenszkij: — Teljes mértékben helyeslem a tervét és semmiféle engedményt nem tűrök... A legmesszebbme- nően ki kell használni a kialakult helyzetet..

A reakció segédcsapata

Bármi is volt Kerenszkij eredeti szándéka, mensevik és eszer kollégáival együtt elérkezett addig a pontig, hogy személyes és kabinetje objektíve a reakció segédcsapatává vált az igazi, népi forradalom elleni harcban. A forradalom viharában részletkérdéssé vált, hogy ez az ember eredetileg — a maga módján — nem volt becstelen és nem volt tehetségtelen. „A történelem egyik legnagyobb szónoka volt” — írja emlékirataiban Bruce Lock- hardt moszkvai brit konzul. — „Szaggatottan, ugatva és fulladozva vetette a tömeg közé kurta mondatait — emlékezik pausz- tovszkij. — Szerette a hangzatos szavakat és hitt bennük, úgy képzelte, riadóként szállnak a fel- bolydult ország fölé... Miután elugatta fellengzős szavait, Kerenszkij karosszékbe rogyott,

egész testét zokogás rázta. Szárnysegédei idegcsillap'ítókkal itatták. Vateriánaszag lengte körül, mint egy hipochondriás hölgyet...”

,,El kellett buknia...”

Amikor azonban a világ legnagyobb országának népe új utat tör a történelemben, nem a szónoki tehetség dönt. Kerenszkij tragédiáját szinte maradéktalan teljességgel foglalja ösz- sze Lockhardt angol konzul: „Kezdettől fogva reménytelen küzdelmet folytatott. Vissza akart hajtani a lövészárokba egy nemzetet, amely a maga részéről a háborút már befejezte. Két oldalról került kereszttűz alá: balról a bolsevikok támadták, akik minden utcasarkon és mindent front- szakaszon a békét hirdették, jobbról a mérsékeltek és a szövetségesek, akik azt követelték, hogy állítsa vissza a cári uralom régi fegyelmét. El kellett buknia ...”

Július 8-án az Ideiglenes Kormány programnyilatkozatának legfontosabb mondata így hangzott: „Az Ideiglenes Kormány legelső és legfőbb feladatának azt tekinti, hogy minden erejével harcoljon a külső ellenség ellen ...” Van ebben valami jelképes. Hiszen ez a kormány jórészt a belső ellenség segédcsapata volt. A belső ellenség minden szárnya félreérthetetlenül készülődött. Ugyancsak július 8-án Kornyilov tábornok nyílt táviratban követelte a frontokon a halálbüntetés visszaállítását. Kornyilov újra a színre lépett.

Harmat Endre

(Következik:

A Vad Hadosztályt megállítják)

Berlinguer hazánkba látogat

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására Enrico Berlinguer, az

Olasz Kommunista Párt főtitkárai szeptember 30-án Magyarországra látogat. (MTI)

Moszkvába érkezett a francia miniszterelnök

Szerdán megérkezett Moszkvába Raymond Barre francia miniszterelnök, gazdasági és pénzügyminiszter. A francia és szovjet zászlókkal fellobogózott repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták a francia kormányfőt.

Szekér Gyula Guszjatyinban

Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti:

Az egymillió négyszázezer lakosú ivano-frankovszki terület életéről, a szovjethatalom legutóbbi 38 éve alatt végbemenő fejlődésről tájékoztatták kedden dr. Szekér Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesét és a kíséretében levő Kovács Antalt, az MSZMP KB osztályvezetőjét, Marjai Józsefet, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövetét, dr. Simon Pál nehézipari minisztert az Ukrán Kommunista Párt ivano-frankovszki területi bizottságán.

A Minisztertanács elnökhelyettese a hét európai szocialista ország közös beruházásában megvalósuló orenburgi gázvezeték magyar építési területének megtekintésére érkezett hétfőn háromnapos látogatásra Szovjet- Ukrajnába. * > '

Az ivano-frankovszki terület és Magyarország közötti együttműködés kezdetét a Kaiusi Vegyiművek és a Tiszai Vegyi Kombinát kapcsolata jelentette. Ez bővült tovább az orenburgi gázvezeték építésével, amelyen a magyar szakemberek jó ütemben,' kiváló minőségű munkát végeznek.

Dr. Szekér Gyula és kísérete ezt követően helikopteren aa Ivano-Frankovszktól 160 km-re levő, a ternopoli területhez tartozó Guszjatyinba, a magyar építési szakasz egyik állomására utazott.

Németh László, a hatszázhetven fős Guszjatyin-telep vezetője elmondta, hogy 1975 nyarán nomád viszonyok között hatvanan kezdték el itt a munkát. Rendkívül mostoha természeti körülmények között, csapadékos éghajlaton, agyagos talajon a tervezettnél csaknem háromszor több, mintegy 700 ezer köbméter földet mozgattak meg az 1979. áprilisában átadásra kerülő" kompresz- szor-ál lomás alapozásához. Guszjatyinban eddig 140 lakás, kazánház és hidroglóbusz készült el, épülőben van a település szennyvíztisztító telepe és új üzletháza.

A Minisztertanács elnökhelyettese és kísérete az esti órákban visszaérkezett Ivano-Frankovszkba.

Népfront-kongresszus Kubában

• Havannában folyik a kubai népfront, a „Forradalom Védelmének Bizottsága” első kongresszusa. A képen jobbról a második Fidel Castro. (Teletoto — Prensa Latina — MTI — KS.)

Szovjet-amerikai találkozó

Másodszor is találkozott Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és James Carter, az Egyesült Államok elnöke szeptember 27-én a Fehér Házban. Ä találkozó során folytatták a hadászati fegyverzetek korlátozásával összefüggő kérdések megvitatását.

Gáspár Sándor kitüntetése

Turabaj Kulatov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének helyettes elnöke szerdán délelőtt Moszkvában, a Kremlben átnyújtotta Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, az

Elnöki Tanács helyettes elnökéJ nek, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának az Októberi Forradalom Érdemrendet,’ amellyel 60. születésnapja alkalmából áprilisban tüntették ki.

Ülést tartott a TOT elnöksége

A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek belső szabályzatainak elkészítéséhez adandó ajánlást, amelyet az elhangzott javaslatok figyelembevételével, az alapszabály-mintával együtt jóváhagyott.

Á szövetkezeti törvény módosítása szükségessé tette a mező- gazdasági szövetkezetek belső szabályzatainak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését, i A TOT elnöksége a szövetkezetek szabályalkotó munkáját kívánja elősegíteni az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a munkaügyi és a munkavédelmi szabályzat minta folyamatos kiadásával. A minták alapján a szövetkezetek helyzetüket; adottságaikat fi- gyelembé véve állíthatják össze alapszabályaikat, amelyeket legkésőbb március 31-ig kell az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez jóváhagyásra benyújtani.

Az elnökség szükségesnek tartotta. hogy a szövetkezetek belső szabályzatának tervezetét a választott testületek és a tagság, a dolgozók széles körben vitassák meg. Ezek a viták lehetőséget adnak a kisebb munkahelyi kollektívák szempontjából fontos problémák megoldására is. A munkahelyi közösségek jelentőségét növeli az a tény, hogy a szövetkezetekben jogok és kötelességek azonos mértékben illetilfl meg a tagokat, az alkalmazottakat és a rendszeresen dolgozd családtagokat, így a munkavégzéssel összefüggésben azonossá válnak szervezeti jogaik is a tsz- törvény rendelkezései a munkahelyi közösségek hatáskörét, feladatkörét csak részben írták elő, vagyis a keretek tág lehetőséget teremtenek a szövetkezet sajátosságokra épülő belső szabályozásra.

Az elnökség ezenkívül foglalkozott a szövetkezeti parasztság köziművelődési helyzetével és továbbfejlesztésének lehetőségeivel^ amit az országos tanács októberi ülésén tárgyal meg. (MTI)