Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. szeptember 29. • PETŐFI NÉPE • J október 1-től a megyében ötezer egészségügyi dolgozót érint a központi béremelés Mint ismeretes, ez év október l-től az egészségügyi dolgo- 1 zók körében központi béremelésre kerül sor. Ezzel kapcsolat- |ille ban adott kérésünkre tájékoztatást dr. Vajtai István főorvos, i a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője. Ami mindenek előtt a változást illeti: az 1971-ben kiadott, s azóta érvényben levő bérrend­szer négy munkaköri csoportját Október l-től. öt munkaköri cso­port váltja fel. Ezek: I. az orvosi egyetemet végzettek, II. egyéb egyetemi végzettségűek, III. egészségügyi szakdolgozók, ezen belül külön csoportot alkotnak a főiskolai végzettségűek, a közép­fokú végzettségű vezető beosztá­súak, a hagyományosan ismert egészségügyi szakdolgozók, va­lamint az alsófokú képesítésű egészségügyi dolgozók és betaní­tott egészségügyi dolgozók, IV. régi értelemben vett gazdasági, műszaki és ügyviteli dolgozók, V. fizikai dolgozók. , A bértételben változatlanul megmaradt az intézmények ka­tegóriába sorolása (A, B, C, D betűjelek); a bérrendszer tovább­ra is „tói—ig-os”, azaz alsó-felső határos, a háromévenkénti köte­lező béremelésnek pedig csupán az összegében történt változás (100—400 forint). Az új bérrendszerben az alsó határ átlagosan 25, a felső ha­tár 35—40 százalékkal magasabb. E növekedés hatásaként a most végrehajtandó béremelés „türel­mi idős”, ami azt jelenti, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a dolgozó bére nem éri el a kate­gória alsó határát, A rendelkezés ezért kimondja, hogy akik ez év október l-től béremelésben részesülnek, azok bértételük alsó határát 1979. március 31-ig,. akik pedig most nem részesülnek bér­emelésben, 1980. március 31-ig kell, hogy elérjék. A központi béremelés országo­san 140 ezer dolgozót érint és kihatása félmilliárd forint. Me­gyénkben 5046 dolgozó bérét emelik, s ez éves szinten 32 mil­lió forint növekedést jelent. Béremelésben részesülnek: A fekvőbeteg intézmények há­rom műszakos munkakörben dol­gozói, a közvetlen betegellátás­ban részt vevő egészségügyi szak­dolgozók (ápolónő, szülésznő, gyermekápolónő, műtősnő) átla­gosan 450 forinttal; a bölcsődék, csecsemőotthonok szakképzett gondozónői átlag 200 forinttal; egészségügyi intézmények fizi­kai állományú dolgozói (a gép­kocsivezető, anyagbeszerző, rak­táros kivételével) átlag 300 fo­rinttal; bölcsődék, csecsemőotthonok fi­zikai munkakörű dolgozói (a gépkocsivezető, anyagbeszerző és raktáros kivételével) 150 forint­tal; az alsófokú képzettségű és be­tanított egészségügyi dolgozók, munkások, orvosírnokok átlag 300 forinttal. A központi bérintézkedési ren­delet egyes munkakörökben kö­telezően írja elő bizonyos forint- összeg megadását. így például a három műszakos munkakörben 15 év felett 400, tíz év felett 300. tíz év alatt 200 foyint összegű béremelést. Bölcsődékben, csecse­mőotthonokban a gondozónőknél kötelezően 150, ugyanezen intéz­mények fizikai dolgozóinál 100 forintot. Az egészségügyi intéz­ményeknél a felsoroltakon kívül a fizikai dolgozók részére 200 fo­rint emelés kötelező. Lehetővé tette a rendelkezés, hogy \ megyén belül a bérkerete­ket az egyes intézmények és munkahelyek között differenciál­tan adják meg. Az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek megyei bizottsága és a me­gyei tanács vb egészségügyi osz­tálya egyetértésben úgy döntött, hogy a differenciálást mellőzik, s miután az alapbérek összeha­sonlításában lényeges eltérések nincsenek, minden intézmény­nek megadják az átlagkereteket. Az intézmények állami, szak- szervezeti vezetőinek figyelmét azonban felhívták, hogy körülte­kintő vizsgálódás alapján az egyes osztályok, részlegek között differenciáltan hajtsák végre a béremelést, figyelembe véve né­mely munkahely zsúfoltságát, a dolgozók fizikai-pszichikai meg­terhelését. Differenciálásra van szükség a fizikai állományú dol­gozók esetében is, akiknél aján­latos a magasabb szakiképesítés, a hosszú idejű munkaviszonyt, s a dolgozónak a munkához való viszonyát figyelembe venni. Módosították az építésrendészeti bírság meghatározását Az építési engedély nélkül, vagy attól eltérően épített lakó­házak és egyéb létesítmények tu­lajdonosaira kivethető építésren­dészeti bírságról több mint négy évvel ezelőtt megjelent rendelet szerint — mint ismeretes — az építmény értékének 10 százalé­ka a bírság. A létesítmény érté­kének megállapításában alapul vett kisajátítási jogszabály meg­felelő értéktáblázata azonban ez év január elsejétől hatályát vesz­tette, s ezért az építésügyi és városfejlesztési miniszter módo­sította az építésrendészeti bírság­ról kiadott korábbi rendeletet. Ennek mellékletében közük az építményeknek a bírság alapjául szolgáló egységárak, értéktáblá­zatát. A lakóépületek hétféle ka­tegóriájában négyzetméterenként egységárat állapítottak meg a Budapesten, a megyei és egyéb városban, valamint a községek­ben épített lakások értékének ki­számítására. Az egységárak meg­közelítik az építmények adásvé­telében érvényesülő forgalmi ér­tékeket, s ennélfogva a 10 szá­zalékos arányt érvényesítő épí­tésrendészeti bírság jóval maga­sabb, többszöröse annak, mint amit korábban határoztak meg. Az új értéktáblázat természete­sen feltünteti a melléképületek és üdülőépületek különböző ka­tegóriájában érvényesítendő egy­ségárakat is. szony esetén 16 órára 192, öt év alatti munka viszonynál 160 fo­rint. A műtőasszisztens, aneszte­ziológus asszisztens ügyeleti díja 16 órára 144 forint, egyéb egész­ségügyi szakdolgozóké (akik ügyeletet látnak el), valamint a műszaki szakmunkásoké 16 órá­ra 96 forint, egyéb nem szakké­pesítéssel rendelkezőké (beteg­hordó. betanított munkás, segéd­munkás) 80 forint. A készenléti díj egy készenléti napra orvo­soknál 100, egyéb munkakörök­ben 50 forint. Fekvőbetegeket ellátó gyógyin­tézetekben az ügyeleti díjak eme­lése 100 százalékos növekedést jelent. (Ez a számítás az 1977- ben érvényes költségvetésben megtervezett ügyeleti díjakra vo­natkozik.) A központi rendelke­zés alapján az eddigi „tól-ig” he­lyett az ügyeleti díjak megálla­pítása forintban történik. Így pél­dául a kórházi szakorvosok ügye­leti díja 16 órára 240, a nem szak­orvosoké 16 órára 192 forint. Szülőotthonokban, egyéb egész­ségügyi intézetekben 16 órára egységesen 160 forint. Kórházak­ban, egyéb egyetemi végzettsé­gűeknél öt év feletti munkavi­A járó beteg-ellátásban a ren­delőintézeti szakorvosi ügyelet díja 12 órára 160 forint, az üzem­orvosi ügyeleti díj ugyanezen idő­tartamra 200 forint. Központi kör­zeti (felnőtt és gyermek) ügyeleti díj egy napra 200 forint, egész­ségügyi szakdolgozóké központi ügyeletben 80 forint. A községi körzeti orvosok egy ügyeleti nap­ra hétfőtől péntekig 100—100 fo­rint. amennyiben pedig másik körzeti orvost is helyettesítenek, ezen felül 50 forint ügyeleti dí­jat kapnak. A hét végi ügyeleti napok' díja 200—200 forint. (Ez az ügyeleti díj azonban csak a megye által engedélyezett össze­vonás esetén fizethető ki.) A már ismertetett központi béremelés, valamint az ügyeleti és készenléti díi,ak emelese or­szágosan 776 millió forintot je­lent. (Az 1971. évi általános bér­emelés alkalmával ez 410 millió forint volta A mostani bérintéz­kedés tehát igen jelentős, még akkor is. ha az egészségügyi dol­gozók kétharmadára terjed ki. A kqltségvetési rendszerbe tar­tozó egészségügyi dolgozókon kí­vül — a kormányhatározat alap­ján — a gyógyszertári központ­hoz tartozó valamennyi dolgozó is béi-emelésben részesül. Erre megyénkben a IV. negyedévre 810 ezer forint összegű keretet használhatnak fel. A hálózati gyógyszerészek 15, az asszisztensek 12. a többi, ed­dig fel nem sorolt valamennyi dolgozó 8 százalékos béremelést kap. A rendelkezés itt is kötele­ző minimumokat határoz meg. Például a gyógyszertárvezető, he­lyettese. a változó munkahelyű gyógyszertárvezető minimuma 450 forint. A gyógyszertári központ dolgozóinak új bérrendszere is „türelmi idős”. Miután — mint már említettük — a dolgozók mindegyike béremelésben része­sül a rendelkezés alapján, a kö­telező bérminimum elérésének egységes határideje: 1979. már­cius 31. Nem kétséges, hogy a közpon­ti bérintézkedés messzemenően szolgálja az egészségügyi dolgo­zók anyagi és erkölcsi megbecsü­lését. De feltétlenül maga után vonja azt is, hogy a múltban anyagilag olykor nem kellőkép­pen. támogatott egészségügyi dol­gozók még lelkiismeretesebben és hatékonyabban végezzék létfon­tosságú munkájukat. Megváltozik a Szigetköz arculata A Gabcikovo—nagymarosi víz­lépcső és erőműrendszer megépí­tése átformálja Szigetközt. Nem­csak az itt élő emberek életfelté. telei változnak meg, hanem maga a táj is. Szigetköz felső részében mintegy ezer hektár erdőt kell kiirtani már az előkészítő munkák során. Mintegy 350 ezer köbmé­ternyi fa van a magyar oldalon azon a helyen, ahova majd a víz­lépcső és az erőműrendszer első létesítményei kerülnek. A Kisalföldi Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság megkezd­te a felkészülést a nagy munká­Az erőmű- és vízlépcsőrendszer más tekintetben is megváltoztat­ja Szigetközt. Miután a hajózást ézolgáló úgynevezett üzemvíz csatorna a csehszlovák oldalon épül meg a mostani szigetközi Duna-szakasz egy részében olyan kevés víz lesz, hogy ezáltal le­csökken a talajvíz-szint. Ezért a szigetközi falvakat közművesíteni kell, s a mezőgazdasági termelést is teljesen az öntözéses gazdálko­dásra kell átállítani. Az ezzel kapcsolatos felméréseket, vizsgá­latokat a különböző alternatívák kidolgozását megkezdték. Kossuth-kiadványok az októberi évfordulóra A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója al­kalmából a Kossuth Könyvki­adónak csaknem húsz kiadványa kerül az olvasókhoz. Az „Októberi forradalomról” címmel adták ki Leninnek azo­kat a beszédeit, beszámolóit, cik­keit, amelyeket a forradalom el­ső öt évfordulójával kapcsolatban mondott el, illetve írt. Már az üzletekben van Lenin összes műveinek 50. kötete, amely 1917. októbere és 1919. júniusa között írt leveleit, táviratait, fel­jegyzéseit tartalmazza és más dokumentumokat is közöl. A ki­adványba felvett 727 levélből 68 első ízben kerül nyilvánosságra. Harmadik kiadásban hagyta el a nyomdát John Reed „Tíz nap, amely megrengette a világot” című alkotása. A napokban jelent meg az „Így láttak a kortársak” című kötet, amely az 1917—1919-es hazai sajtóból kiragadott szépirodalmi és publicisztikai írások sokaságá­val, időrendi felsorakoztatásuk­kal ad képet arról, • hogyan lát­ták szerzőik az októberi forradal­mat. A „Tanúságtevők” sorozat új kötete, amely ezúttal is az MSZMP Párttörténeti Intézeté­nek gondozásában készült emlé­ket állít a százezer magyar in­ternacionalistának, akik szemta­núként élték át a Nagy Október napjait, s közvetlen részvevői lettek a történelmi sorsforduló-; naki „Az Uljanov család" címmel — az uzsgorodi Kárpáti Köny la­kiadéval közös gondozásban — adták ki Vlagyimir Kanyivec re­gényét. Pjotr Kapica „Holnap már késő” című regényében pet- rográd forradalmi napjait mu­tatja be. „Október fényei” címmel vers- válogatást adott közre a Kossuth Könyvkiadó. A 60. évfordulóra a Kossuth Kiadó Pikier Blanka szociálist* brigádja összeállította azoknak a műveknek a jegyzékét, amelyek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom eseményeit, az interna­cionalisták harcát, a nemzetközi munkásmozgalomra gyakorolt hatását érintik. Az ünnepre készülő öntevékeny művészegyütteseknek, amatőr előadóknak ad segítséget a „Su­garas október” című versantoló­gia. (MTI) AZONOS SZELLEVII—MÍJVÉSZI CÉLKITŰZÉSEK JEGYÉBEN Színházak Szolnokon Az elmúlt héten „nem hivatalos” színházi fesztivált rendeztek Szolnokon. Az alkalmat az szülte, hogy a Szigligeti Színház huszonöt évvel ezelőtt vált önállóvá. A színjátszás művészete termé­szetesen már jóval korábban, több, mint száz éve meghonoso­dott a városban. Eleinte vendég- fogadókban. szállodai táncterem­ben játszottak alkalmi toborzá- sú, illetve vándor színészcsopor­tok. Az állandó színházi épület megnyitásának dátuma 1912. Az időközben többször átalakított színházban azonban még jó né­hány évtizedig egymást váltogató együttesek léptek fel. A felszabadulást követően a kecskeméti Katona József Szín­ház, illetve a békéscsabai Jókai Színház elégítette ki a szolnoki közönség igényeit, 1925-ig, ami­kor döntés született az állandó társulat létrehozásáról. A szolnoki Szigligeti Színház az utóbbi években a magyar szín­játszó művészet élvonalában sze­replő együttesek közé emelke­dett. A negyedszázados jubileum jó alkalmat teremtett arra, hogy miiként az erre az alkatomra megjelentetett műsorfüzet szerzői megfogalmazták: „vendégeink produkcióinak tükrében megvizs­gáljuk önnön képességeink eré­nyeit és hibáit. Tudatos elképze­lésünk ugyanis az volt, hogy olyan együtteseket hívjunk meg, amelyek művészei hitvallásukban, # Jelenet a Szolnokon' nagy sikert aratott VII. Ger­gelyből. útkeresésükben a mienkkel azo­nos célok felé törekednek .. A bemutatkozók sorát a Pécsi Nemzeti Színház nyitotta meg Verdi Requiemjére komponált ba­lettjével, amelynek koreográfiá­ját Eck Imre készítette. A kapos­vári Csíky Gergely Színház klasz- szikusnak számító művét; Oszt- rovszki j Erdő című komédiáját adta elő. A rendkívül hatásos, kiváló alakításokban bővelkedő, szuggesztív előadást Szőke Ist­ván rendezte. A következő napon megyénk társulata aratott nagy sikert Németh László VII. Ger­gely című drámájával. A vendéglátók Mihail Bulga­kov: Álszentek összeesküvése cí­mű színművét mutatták be. Az igényes, gondolatokban és meg- formáltságában egyaránt gazdag előadást Paál István rendezte. Az egyhetes szolnoki színházi találkozó a fesztiválok számos formális külsősége nélkül is va­lóban baráti, szakmai együttlét- té változott. Előadásról előadás­ra zsúfolásig megteltek a szék­sorok. a bemutatkozások megte­kintésére sok színházbarát uta­zott ide távoli városokból is ... A társulat klubjában pedig — különösebb szervezés nélkül is — jó alkalom teremtődött hasznos vitákra, beszélgetésekre... Ügy tűnik, megerősödnek az azonos szellemi-művészi célkitű­zések jegyében dolgozó színházi műhelyek közötti kapcsolatok. A szolnoki példa mellett ugyancsak ezt bizonyítja az is, hogy az ott fellépő társulatok egyike-másika a közeljövőben Kecskeméten is vendégszerepelni fog. A kaposvári Csiky Gergely Színház október IS—19-én mu­tatja be a megyeszékhelyen si­keres produkcióját, a Csillag a máglyáin című Sütő András drá­mát. A szolnoki Szigligeti Szín­ház pedig október 22-én vendég­szerepei a Katona József Szín­ház színpadán lirecht Puntilla úr című színművével. P. M. Előfordulhat, hogy a bírsággal sújtandó épület vagy építmény­típus nem szerepel a táblázat­ban: akkor a feltüntetett hason­ló épület értékéhez kell arányo­sítani a számításokat, vagy becs­léssel, esetleg a rendelkezésre ál­ló tételes költségvetés és számla alapján kell meghatározni a lé­tesítmény értékét. A módosító rendelet kiegészíti a korábbi jogszabályt annak elvi megállapításával, hogy az építés­ügyi engedélytől való eltérés mi­lyen eseteiben kell bírságot ki­szabni. Ilyen alapvető eset, hogy­ha az engedélyezett helyszínraj­zi elhelyezést, az alaprajzi el­rendezést, az építmény rendelte­tését, szerkezeti-megoldását vagy az, építmény formáját változtat­ták meg, továbbá ha az eltéré­sek a létesítmény állékonyságát, az egészséget, az élet- és közbiz­tonságot veszélyeztetik. Űjabb kiegészítő intézkedésként közli a módosító rendelet, hogy kötele­ző bontás elrendelése esetén a tanácsok építésrendészeti bírsá­got nem szabhatnak ki, egy vét­ségért tehát nem sújthatnak ket­tős büntetéssel. A módosító in­tézkedés most már arra is lehe­tőséget nyújt, hogy az építésren­dészeti bírság megfizetésére a tanács adópótlékmentés részlet- fizetési kedvezményt vagy fize­tési halasztást engedélyezzen. (MTI) Hova tegyük a kocsinkat? A gépkocsik elhelyezési gond­jai világszerte közismertek, Fran­ciaországban például a század- forduló idején 3000 volt a gépko­csik száma, de a becslések sze­rint 1985-re a gépkocsik száma el­éri a 20 milliót. A párizsi körzet gépjárműparkja 2 millió 800 ezer jármű, amiből 700 ezer jut ma­gára Párizs városára. A forgatom óriási arányú növekedése nagy gondot jelent a városok közleke­désében, különösen a régi, sűrű beépítésű, szűk utcákkal kialakí­tott városközpontokban. A köz­pontok zsúfoltsága azt eredménye­zi, hogy belvárosi üzleteket, iro­dákat, igazgatási épületeket gyak­ran a külvárosokba kell telepíteni, ahol még van hely az autók par­kolására. Párizsban 1957-ben bevezették az úgynevezett kék zóna rend­szert. E rendszerben a parkolás maximális időtartama nappal 1 óra, aminek megkezdését a szél­védőre helyezett korongórán kell megjelölni. A rendszer előnye, hogy gyakorlatilag semmi beru­házást nem igényel, de az igények növekedése és az ellenőrzés ne­hézségei nagymértékben csökken­tik az előnyöket. A kék zóna rend­szer mellett vannak a városban fizető parkolóhelyek is. Parkolás céljára felhasználják a házak udvarát is. Párizsban 200 ezerre tehető az ilyen parkolási lehető­ségek száma. Ez a módszer nálunk is követésre találhatna, mivel Bu­dapesten és ä nagyobb városok központjában ugyancsak nehezen lehet parkolóhelyet találni. A házak udvarának felhasználásá­val viszont enyhíteni lehetne a gondokon. Az autóknak azonban nemcsak parkolóhelyre, hanem garázsra is szükségük van. Párizsban vannak több szintes föld alatti és torony­garázsok is. Létesítésük meglehe­tősen költséges. Ezenkívül műsza­ki szempontból gyakran nehézsé­gek merülnek fel (talaj és talaj­víz-viszonyok, közműhálózat stb.). A városközpont forgalmának csökkentésére Montpellier városá­ban újszerű megoldást választot­tak. A módszer lényege az egészen kisméretű, elektromos meghajtású járművek üzembe helyezése. Ezek a városközpontban szabályosan elosztott szervizállomásokon elő­fizetéses alapon vehetők igénybe. A járművek hatósugara 60—80 kilométer és az akkumulátorok automatikus feltöltése a szerviz- állomásokon történik. Prága óvárosában végzett fel­mérés alapján a városrészben 2750 gépkocsi számára tudnak parkolóhelyet biztosítani. A város­részben kialakított parkolási rendszer érdekessége a biztpsított parkolóhely intézménye. A kör­nyező házak lakói részére a ha­tóság évi 300 korona lefizetése ellenében parkolóhelyet biztosít. A tapasztalatok szerint ennek a rendszernek a bevezetése csök­kentette a parkolóhelyek zsúfolt­ságát. A városközpontokban történő parkolás a Szovjetunióban is gon­dot okoz. Ezért megkezdték a föld alatti terek autóközlekedés céljaira való alkalmazását. A vá­rosi gyorsforgalmi utak föld alá süllyesztése tehermentesíti a vá­rosközpontokat az átmenő forga­lomtól. Az olyan nagyvárosokban, mint Kijev, Harkov, Donyeck, a föld alatti területek komplex hasznosítását tervezik. Kijevben a Leszja Ukrainka tér rekonstruk­ciójának tervei szerint1 például a közúti közlekedést a különböző mélységű és irányú felszín alatti alagutakban vezetik. A tervek alapján 900 férőhelyes föld alatti garázst építenek, tehermentesítve ezzel a felszíni forgalmat. Egy másik lakókörzet rekonst­rukciójának tervei szerint a fel­színen csak gyalogos közlekedés lesz. A gépkocsiforgalmat, a par­kolóhelyeket, a garázsokat a fel­szín alá helyezik. A Szovjetunió nagyvárosaiban egyébként részle­tes terveket készítenek a föld alatti garázsok és parkolóhelyek építésére. A felszín alatti gará­zsok néhány típusterve már elké­szült. A tervek szerint Harkov belvárosában összesen 35 ezer gépkocsit fognak a felszín alatt tá­rolni. A föld alatti garázsok elő­nye, hogy közvetlenül a lakóépü­letek mellett, vagy alatt helyez­hetők el és a kihajtó gépkocsik nem zavarják a gyalogos forgal­mat. Az ilyen módon épített ga­rázsok nem rontják a Városképet, felettük játszóterek és parkok lé­tesíthetők. A föld alatti terek hasznosítása val jelentős felszíni területek sza­badulnak fel, ezeket, parkosítani lehet, csökkenthető a beépített te­rületek zsúfoltsága, javulnak a gyalogos- és gépkocsiközlekedéj feltételei. Dr. Varga F;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom