Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-29 / 229. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 ros ille |Pe Idői Idei E 1100 vái hei (H I Vá Hí há 4> 2. ro la út té G té n’ Z Z Z! h (1 ti ( PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 229. szám Ára: 90 filléri977. szeptember 29. csütörtök Ma összeül az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést szeptember 29-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javaslata alapján az országgyűlés napirendjére tűzi a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Maróthy László Prágába utazott A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusára szerdán magyar ifjúsági küldöttség utazott Prágába Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. (MTI) Indiai kommunista vezetők látogatása Gyors betakarítás a bácskai és a Duna melléki szövetkezetekben JUBILEUMI MUNKA VERSENY Tavasz óta a szakma kiváló brigádja címet viseli Dunavecsén a Béke Tsz Gábor Áron szocialista brigádja. A 23 tagú munkacsoport, amelyet gépszerelők, lakatosok, műszerészek, kombájnosok és traktorosok alakítottak, kifogástalan minőségű munkát és jelentős társadalmi tevékenységet vállalt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Az idén hektáronként 50,4 mázsa búza termett a Béke Tsz földjén. Ilyen mennyiségű gabona betakarítása műszakilag is kiemelkedő feladat. A du- navecsei szövetkezetben aratás idején műszaki hiba miatt egyetlen percig sem álltak a betakarító és szállító gépek. Az őszi betakarításra még nagyobb gonddal készült a Gábor Áron szocialista brigád, hiszen ez a munka sokkal kedvezőtlenebb körülmények között folyik. Az őszi betakarítás megkezdődött a szövetkezetben és jó ütemben haladt a búzavetés, mert a karbantartott gépekkel helyt tudnak állni a traktorosok, a kombájnosok. A dunavecsei tornacsarnok is hamarosan elkészül. A szövetkezet szocialista brigádja a vállalt társadalmi munkát elvégezte, A Bácskai és a Duna melléki Területi Szövetség körzetében 58 mezőgazdasági nagyüzem szocialista brigádjai, munkacsoportjai fáradoznak azon, hogy az érésben levő kukoricát, cukorrépát, szóját, napraforgót, fűszerpaprikát és a számottevő meny- nyiségű zöldségféléket betakarítsák. Vaskúton, Bácsmonostoron, Bácsbokodon, Felsőszentivánon. Hercegszántón olyan kezdeményezést tették a szövetkezeti brigádok, hogy még november 7-e előtt biztonságba helyezik az őszi terményt, és befejezik a kalászos vetést. .Födi Béla, Vidákovics János, Bischoff Ádám. valamint Reile Béla vaskúti kombájnos két műszakban dolgozik a nagy teljesítményű betakarítógépekkel. mintegy 800 hektár kukorica termését minél előbb összegyűjtse, A csátaljai Űj Tavasz Tsz-ben hektáronként 120 mázsás termést adott az ezerjó szőlőfajta. A szövetkezet munkabrigádjai és a segítségükre sietett csátaljai dolgozók jól összehangolt tevékenysége folytán gyors ütemben halad a szüret. Ebben a közös gazdaságban is betakarítják a termést november 7-e előtt. Csupán a későn érő kukorica kombájnolása marad november második felére. A hercegszántói Lenin Tsz építőbrigádja gyors ütemben húzza fel az 5000 tonna termény elhelyeEmlékeztető a dombon Ki tudná számba venni, hogy a balatoni autósztrádán száguldó sok százezer, vagy éppen millió ember közül, hányán veszik észre a pákozdi dombon emelt emlékoszlopot? Azt sem ártana tudni, kinek mi jut eszébe az emlékhelyről? Vajon csak ama történeti tény-e, hogy 1848. szeptember 29-én Jellasics osztrák rezidens csapataira itt mértek visszarettentő csapást a forradalom friss seregei, hivatásos és önkéntes, katonák? Vagy az is eszükbe jut tán, hogy ez akkoriban igen nagy tett volt. . . Higgyük el, hogy nem kevesek azok sem, akik az emlékoszlopot és a nevezett dátumot többnek tekintik, mint a kötelező emlékezés alkalmának, Gondolkodásra aktualizálásra ihlet a dátum, amely ma a fegyveres erők napjának állandó tisztét vette fel. Hat hónappal március 15. után, szeptember 12-én a nádor a király nevében ismételten Batthyányit bízta meg kormányalakítással, de a császári udvar egyre élénkebben szervezte a forradalom megfojtását. Erre a célra küldte támadásba Jellasicsot is. A magyar miniszterelnök a Dunántúlon elrendelte a népfelkelést és minden lehetséges katonai erőt a fehérvári táborba rendelt. Pesten Perczel Mór szabadcsapatot toborzott, az ifjúság, közöttük Petőfi Sándor is tüzérségi kiképzésre járt, az Újépületbe. Kossuth alföldi toborzóútra indult, vele egy időben más országrészekbe Vasvári Pál és Petőfi a nép felvilágosítására. Pákozdnál a szó legszorosabb értelmében az összefogott nép aratott győzelmet a reakció erői felett. Az egykori híradás is így szól: „ ... a magyar sereg jelentős részét kitevő önkéntes nemzetőrség, az 1. és 2. pesti, a tolnai, a nógrádi, a székesfehérvári, a borsodi és a veszprémi zászlóalj önkéntesei győzelemre vitték zászlóikat. A pákozdi győzelemért az országgyűlés a haza nevében október 1-én határozatban fejezte ki háláját...” E tettről és a hazáról szólva mindenekelőtt az emberekre a felelősséget hordozó emberekre kell gondolnunk. A történelemnek ugyanis úgy általában, elvontan nincs lelkiismerete, semmiért sem felelős. A felelősséget mindenkor az élő, a történelmet formáló emberek viselik. A történelmi ösztönzésekből is táplálkozó mai hazafiságot egyre természetesebb módon tartja tehát a közvélemény aktív, cselekvő, alkotó, tudatos magatartásformának. Nehezebb vagy könnyebb volt-e hajdan szeretni a hazát? Nem lehet erről sem szociológiai, sem matematikai formulával válaszolni. Könnyebb volt-e hősnek lenni a történelmileg gerjedelmesebb időben? Korunk racionálisan gondolkodó gyermekei vagyunk és tudjuk, hogy a szocialista hazaszeretet nem mélylélektani misztérium, hanem szorosan az élő emberhez tapadó kötelesség és felelősség. Korunk legfőképpen a naprakész felelős- ■ séget és teljesítést követeli. Márcsak azért is tiszteljük a históriát, mert éppen a történelmi tapasztalatok vezettek bennünket a reális magatartás, a cselekvés, a forradalmi, de megfontolt előrehaladás helyes útjára. Valószínűleg az a legfontosabb történelmi tanulság számunkra, hogy történelmünk során először a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban vett részt hadseregnyi magyar, olyan, győzelemmel végződött forradalomban, amely sorsdöntőén hatott hazánk jövőjére is. Valahol e csomóponton találkozik éppen a Jellasics ellen a forradalom védelmére buzdító Petőfi állításának igazsága — „amely nemzet küzdött az emberiségért, annak nem szabad elvesznie” — napjaink valóságával. Ünnepeink és hétköznapjaink igazságával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó Gopal Benarjee, az Indiai Kommunista Párt Központi Végrehajtó i Bizottságának tagja, Nyu- gat-Bengál pártszervezetének első titkára és David Pandini, az Indiai Kommunista Párt Nemzeti Tanácsának tagja, Tamilnadu pártszervezetének helyettes titkára tegnap Kecskemétre látogatott. A vendégeket, akiket elkísért útjukra Dobos István, a Központi Bizottság politikai munkatársa, Kecskeméten, a megyei pártbizottság’ székházában Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, valamint dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára fogadta. Terbe Dezső tájékoztatást adott a megye gazdasági, társadalmi, politikai fejlődéséről, a párt tömegkapcsolatairól. A vendégek behatóan érdeklődtek a párt munkájáról. A tájékoztatót követően a kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet bugaci kerületébe utaztak dr. Kőrös Gáspár kíséretében. Itt a vendégeket Laczkó • György Gergelyné kertészeti brigádtag és Szke- ledzsia Mihály fogatos rakodik a csátaljai Űj Tavasz Tsz üzemi ültetvényén. A ZÖLDÉRT-nek eladott csemegeszőlőt szállítják. zésére szánt magtár falait, hogy az esős időszak beköszöntése előtt védett helyen legyen a termény. Kertészeti brigádok, gyümölcsszedő lányok, asszo-’ nyok fáradoznak nap-nap után a hercegszántói közös gazdaság almáskertjében. Hátráltatja igyekezetüket, hogy kevés a göngyöleg, nincs mibe tenni az almát. K. A. 0 A megyei pártbizottságon Terbe Dezső adott tájékoztatót az indiai vendegeknek. (Tóth Sándor felvétele.) Gyula, a szövetkezet elnöke fogadta. Megtekintettek egy lovas- bemutatót, majd visszaindultak Kecskemétre, ahol városnézéssel folytatódott a program. A megyeszékhely új lakótelepeit, valamint közművelődési intézményeit szemlélték meg. A tankötelezettségi törvény blS?t /lift /í Q/l uf\'7ÍiO'V Ülést tartott a megyei tanács (/C i Hí l UJ U íU/Zí Wg y végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepelt a tankötelezett.- ségről szóló törvény végrehajtását' értékelő jelentés, mely a további feladatokat is meghatározta. A jelentés vázolta a téma társadalom- politkai fontosságát és a beiskolázást befolyásoló tényezőket. Az eddig elért eredmények nem megnyugtatók. Az adatok tanúsága szerint az 1970-es népszámlálás- kor a 15—40 éves korú népességnek cseknem a fele nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. Még napjainkban is a tanulóknak csak mintegy 80 százaléka fejezi be 14 éves korig a nyolcadik osztályt, 16 éves korig pedig nem sokkal több, mint 90 százalékuk. A csaknem tízszázalékos kiesés az általános iskolát nem végzettek „újratermeléséhez" Vezet, a végzettség hiánya pedig gátlója lesz a szakember- képzésnek is. Mindez annak ellenése következik be, hogy az iskolába a tan- kötelezettek 98, néha 99 Százaléka is beiratkozik. Az iskola el nem végzésének okai között a rend- szertelen iskolábajárás. a sok mulasztás, felmentés, a korábbi években a nem kellően differenciált beiskolázás, szociális és más szempontból elmaradott, hátrányos helyzetben levő, például cigány- tanulók nagyfokú kimaradását említi a jelentés. Bár sokat javított a helyzeten, a körzetesítés, a tanyán élő gyermekek kollégiumi elhelyezése, az eredményes oktatás feltételeinek javítása, az iskola- érettségi vizsgálatok bevezetése, korrekciós osztályok létesítése, mindezek ellenére a tennivaló még igen sok. A vb a helyi tanácsok figyelmét arra hívja fel, hogy a tankötelezettségi törvény végrehajtása állami feladat, s a tankötelesek beiskolázásáért és rendszeres iskolába járásáért, a tanács az intézményekkel együttműködve a felelős. A vita során felszólalók kivétel nélkül a téma nagy fontosságát hangsúlyozták, s példákkal támasztották glá a jelentésben foglalt megállapítások indokoltságát. Mindannyian egyetértettek abban, hogy jelentős szerepe van az iskolaelőkészítésnek, a hátrányos helyzetben levők felkarolásának, a tankötelezettségi törvény végrehajtásával kapcsolatos szemlélet és a felelősség erősítésének. Azt is leszögezték: a hatósági feladatok elvégzése mellett arra kell törekedni, hogy a tankötelezettség igazi társadalmi üggyé váljon. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a Kecskeméti Sport Club működése és annak fejlesztése érdekében kötött megállapodásról kapott tájékoztatást. Mint ismeretes. a KSC négy évvel ezelőtt öt sportegyesület összevonásával alakult meg, s az új egyesület fejlődését országosan is megkülönböztetett figyelem kísérte. A KSŰ fejlesztése érdekében tapasztalt társadalmi összefogás és a négy év eredményei alapján az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Bács-Kiskun megyei Tanács és Kecskemét Város Tanácsa 197#.' december 20-án megállapodást kö- 'tött a sportegyesület további fel-, adatairól, működtetésének és fejlesztésének támogatásáról. Ez év januártól a KSC felügyelete és irányítása az Országos Testnevelési és Sporthivatalhoz került, ami természetesen nem csökkentette, sőt. növelte a megyei és helyi irányító szervek feladatát. A tájékoztató számot adott a fejlesztésre kijelölt sportágak jelenlegi helyzetéről, eddig elért eredményeiről, az utánpótlás neveléséről, a pénzügyi és létesítmény-ellátottságról, és a további tennivalókról. Eszerint az egyesület alapvető feladata az eredményes országos és nemzetközi szintet is elérő tevékenység megalapozása, amihez az eddigi eredmények továbbfejlesztésére, a szakosztályok, működéséhez nélkülözhetetlen létesítmények kialakítására, s a támogató bázisüzemek rendszeres segítségére is szükség van. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezt követően bejelentéseket tárgyalt. T. P. Kereskedelmi és szolgáltatási beruházások Hol tartunk és mi várható — lényegében ennek tisztán látását célozta az a számbavétel, amelyet a megyei tanács vb két illetékes szakosztálya készített a közelmúltban. A terv és az ipari osztály ugyanis tételesen áttekintette, mi valósult meg idáig a kiskereskedelmi és szolgáltatási hálózatfejlesztésre előirányzott feladatokból, illetve mi várható a tervidőszak végéig. ■MRPBPPmp v A menetközbeni következtetések levonását, s főleg a szükséges intézkedések megtételét szolgáló felmérés kapcsán hadd emlékeztessünk rá: a megye állami és szövetkezeti kiskereskedelme 1975. végén 290 ezer négyzetméter alapterületű üzlethálózattal rendelkezett. Az előirányzat szerint a jelenlegi tervidőszakban szintén 59 ezer négyzetméter alaptepülettel —, amelyből 15 ezer négyzetméter a vendéglátó hálózatot gyarapítja — bővül a megye kiskereskedelmi üzlettere. E fejlesztés túlnyomórészt korszerű, 600 négyzetméternél nagyobb alapterületű, számszerint 32 üzletet, áruházát jelent. Az említett felmérésből kitűnik, hogy 1976-ban 8760 négyzet- méterrel — ebből 2180 négyzet- méter a vendéglátó hálózaté — bővült a megye kiskereskedelmi üzlettere. A megye V. ötéves terve az új lakótelepekhez, kapcsolódó kereskedelmi beruházásként együttesen 7000 négyz.etméte'r alapterületű hálózatbővítéssel számol. Ezt a különböző lehetőségek számításbavételével további 12 ezer négyzetméter előirányzattal növelték a helyi tanácsok. A helyzetfelmérés szerint azonban — a közbejött pénzügyi nehézségek s főleg a kivitelező kapacitás hiánya miatt — bizonytalan az utóbbi 12 ezer négyzetméter üzlettérnek a tervidőszak végéig történő megvalósítása. így például megkezdődik, de várhatóan csak 1980 után fejeződik be a bajai ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruház építése. A kiskunfélegyházi hasonló ABC-áruház megépítése fedezet- hiány miatt húzódik el a VI. ötéves tervidőszakra. Részint kapacitás-. részint fedezethiány miatt bizonytalan egyelőre a Kecskemét széchenyivárosi ABC- áruház 1980-ig való megépülése is. A lakásépítéshez kapcsolódó kereskedelmi beruházások közül a tervidőszak végéig tehát csak az eredetileg tervezett 7000 négyzetméter üzlettér üzembe helyezése vehető bizonyosra. Ami a megye szolgáltatási hálózata fejlődését illeti: az 1980-ig előirányzott 183 milliós beruházásból eddig mindössze 6,6 millió forint értékű valósult meg. Ez alighanem összefügg azzal is, hogy az előző ötéves tervből négy' jelentősebb szolgáltató egység építésének befejezése áthúzódott a mostani tervciklusra. A kalocsai, illetve a kiskunfélegyházi textiltisztító szalon időközben elkészült már, de az autóklub kecskeméti bázisa építésének, s a szalagházi textiltisztító szalon kivitelezésének befejezése változatlanul várat magára. A tervezett beruházások közül napjainkban csaknem 58 millió forint értékű szolgáltató létesítmény kivitelezése van folyamatban. számos további építésének pedig megkezdődött az előkészítése. Említést érdemel, hogy a központi szolgáltatás-fejlesztési alapból Bács-Kiskun megye 73 millió forinttal részesedik. E támogatásban főleg azok a közületelfl részesülnek, amelyek az Országos Tervhivatal által kiemelt ■ szolgáltatásokat fejlesztik. A legnagyobb összegű támogatást eddig a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet, valamint a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet kapta. A támogatást a szolgáltató szervek évenkénti ütemezésben kapják, s eddig pontosan fel is használták azt. A saját beruházásukban megvalósuló létesítmények kivitelezése jól halad, • terveiket előreláthatóan már 1979-ben teljesítik. Az illetékes szakosztályok íel- mérése szerint azonban a tervezett szolgáltatási beruházások végrehajtásának jelenlegi helyzete arra enged következtetni, hogy mintegy 22 millió forint értékű létesítmény megvalósulása áthúzódik a VI. ötéves tervidőszakra. Sajnálatos, hogy az iménti beruházások nagy része ugyancsak a lakáshoz kapcsolódó. Kivitelezésük — a kereskedelmi egységekhez hasonlóan — nem utolsósorban a kapacitásgondok miatt elmarad a lakásépítés ütemétől. Nem egy helyen azonban a beruházások hiányos előkészítése késlelteti a kivitelezést. A menetközbeni felmérés tehát számos tanulsággal szolgál, a helyi tanácsokat segítő, nem egy intézkedés megtételét sugallja a megyei tanács végrehajtó bizottságának. P. I.
