Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős idő, eső nélkül. Gyenge, napközben megélénkülő északkeleti, keleti szél. A hajnali és a reggeli órákban párás levegő, helyen­ként köd. Hűvös marad az idő. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 3—7 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10—15 tok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 228. szám Ára: 90 fillér 1977. szeptember 28. szerda IDŐJÁRÁS Félidejéhez érkezett a szüret Forr az új bor, félidejéhez érkezett a szüret Bács-Kiskun* megyében, ahol naponta több mint ötezer társadalmi munkás szedi a termést. Ezzel a segítséggel, előreláthatóan október közepére meg­szabadulnak terhűktől a tőkék. Az időjárás viszontagságára érzékenyebb vörös bort adó szőlőfajták szüretje végéhez közeledik, amelynek feldolgozása körülményesebb, mint a fe­hér fajtáké. A kadarkát, a kékfrankost, az oportót és az egyéb vörös borszőlőket préselés előtt 4—5 napig kell héjon erjeszteni ahhoz, hogy mélyvörös színű legyen a boruk. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vaskúti pincé­szetében óriás betontartályokban erjed a vörös bor- nakvaló, másutt nagy kádakban történik az előké­szítés. Ez a folyamat lassítja a feldolgozás ütemét, ezért a szedés utáni közvetlen feldolgozás lehetősé­geit keresik. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, az idén először üzemel a francia rendszerű vörös­borfeldolgozó vonal, amelynek gépsorán hevítéssel nyerik ki a színanyagot a vörös borszőlőfajták hé­jából. Ez nem jelent időveszteséget, a tőkéről leke­rült termés nem közvetlenül, hanem egy melegítő tartályon át jut a présbe. Az eredményt azonban a vörös borok minősége, színtartalma dönti majd el. V. E. Kádár János fogadta a Portugál KP küldöttségét wmmmmmmmmmmmmmmtm Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára kedden fogadta a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttségét, amely Octavio Patonak, a politikai bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével tartóz­kodik hazánkban. A baráti, elvtársi légkörű talál­kozón a két testvérpárt együttmű­ködéséről, valamint a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről folytattak vélemény- cserét. A találkozón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) Export a megye ipari üzemeiből A népgazdaság számára igen fontos, hogy a mag3rar ipar minél több, külföldi piacokon jól értékesíthető áruval jelentkezzen. En­nek jelentősége még inkább növekedett, ami­kor a tőkés országok gazdaságában történt kedvezőtlen változások hazánk külkereske­delmében is éreztették hatásukat. Bács-Kis- kun ipara termelésének számottevő részét exportálja, ily módon nem közömbös, hogy külföldi megrendeléseinek milyen színvona­lon tesz eleget. Ezt vizsgáltuk a megye két textilgyárában és egy ipari szövetkezetében. Minőségi kifogás még nem volt Mócza Lajosné, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyá­rának igazgatója azzal fogadott, hogy szeptember 26-án átadták a III. negyedévi utolsó, szovjet megrendelésre készült tételt is a MERT-nek, amely minősíti és továbbítja az árut a külkereske­delemnek. Az idén egyébként még egyetlen minőségi reklamá­ciót sem kaptak a külföldi part­nerektől. A gyár idei 240 millió forin­tos össztermelésének 10 százalé­ka kerül exportra. Ezen belül a tőkés országokból kapott megren­delések a tavalyihoz mérten a háromszorosára növekedtek. Az áru zömét a Közel-Keletre, — Kuvaitba, Líbiába, Irakba — szállítják. A gyár termelési terveinek — ezen belül exportfeladatainak — sikeres teljesítésében igen nagy szeretje van annak, hogy a bri­gádok becsülettel teljesítik a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisztele­tére tett munfcaverseny-vállalá- saikat. S hogy ez mennyire így van, azt az alábbi adatok is igazolják. Az idén 35 millió fo­rint értékű áruval többet készí­tenek annak ellenére, hogy ta­valy 719-en dolgoztak a gyár­ban, ebben az évben pedig csak 670-en. Az üzem nyugati import­fonalakból készült kelmékből gyártja termékeit. Ily módon je­lentős eredménynek könyvelhető el az is, hogy az első félévben — a vállalások nyomán — 5,5 mil­lió forint értékű anyagot takarí­tottak meg. 9 A kiskőrösi ipari szövet­kezetben Szabó Józsefné csoportvezető ellenőrzi az NSZK-ba való szállítás előtt a bukósisakokat. (Opauszky László felvétele.) A munkaverseny félévi érté­kelésekor a szocialista brigádok felajánlották, hogy a szovjet megrendeléseknek november 30- ig, tőkés export-kötelezettségeik­nek pedig december 20-ig eleget tesznek. Termékeik egyötöde kerül külföldre — Szinte alig győzzük teljesí­teni a külföldi megrendeléseket — mondja Kiss Csaba, a kiskő­rösi Vegyes- és Építőipari Szö­vetkezet főmérnöke. — Szövet­kezetünk idei árbevételi terve 176 millió forint — minden jel arra mutat, hogy sikerül a túl­teljesítése. Ebből 33,8 millió fo­rint értékű termék külföldre ke­rül. Az év elején kaptunk meg­rendelést az AGROKOMPLEX útján Bulgáriából és Lengyelor­szágból sertéskombinátokhoz szükséges etetőberendezések gyártására. A Bulgáriába külden­dő áruk utolsó darabjait szep­tember utolsó napján indítjuk útnak, a lengyel megrendelést pedig december 15-re teljesít­jük. Mindkét megrendelő beje­lentette, hogy jövőre — az idei 7 millióval szemben — 15 mil­lió forint értékű berendezésre lesz szükségük. A tőkés államokba ennél jóval többet szállítunk. Egyre na­gyobb sikere van például a bu­kósisakoknak, amelyeket különö­sen az NSZK-beli és angliai cé­gek vásárolnak. Az év végéig 10 millió, forint lesz az árbevételünk a bukósisakból. A tervek sze­rint jövőre 25—30 ezer bukósi­sakot gyártunk. A növekvő igé­nyeket már nehezen tudjuk a jelenlegi körülmények között ki-, elégíteni, ezért megkezdtük az új üzemcsarnok építését. Vasipari részlegünk gyártmá­nyai — a szennyvíz-szűrő beren­dezések, különböző faipari gé­pek — igen kelendők a világ minden táján. Nagy gondot for­dítunk a piackutatásra, s termé­keinket sók nemzetközi kiállítá­son megtalálni. S hogy érdemes ilyesmivel foglalkoznunk, azt igazolja, hogy gyalugépre Kana­dából, körfűrészre Iránból kap­tunk megrendelést. Nagy sikere van a SU 300 jelű hobbi-gyalu­gépnek is, amelyből év végéig 750-et szállítunk az NSZK-ba, sőt a jövő év első felére már újabb ötszáz darabra kötöttünk szerződést. Újabb nyugati piac A Bajai Finomposztó Vállalat az ország jelentős textilipari cé­(Folytatás a 2. oldalon.) SZAPORODNAK A SZÍNVONALAS KÖNYVTÁRI KIADVÁNYOK Országos helyismereti konferencia kezdődött Kecskeméten A Magyar Könyvtárosok Egye- ' sülete és annak Bács-Kiskun me­gyei szervezete, valamint a Könyv­tártudományi i és Módszertani Köz­pont Kecskeméten rendezi ez évi helyismereti konferenciáját. A szakszervezeti művelődési köz­pontban kedden délelőtt megnyílt kétnapos tanácskozáson a helyis­mereti gyűjteményekkel, a kiad­ványok szerkesztésével foglalkozó mintegy száz könyvtári szakem­ber vesz részt. A rendező szervek nevében Lisztes László, a kecskeméti Ka­tona József Könyvtár igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Mint mondotta, a nem várt nagy ér­deklődés a téma fontosságát, idő­szerűségét a könyvtárak aktivitá­sát igazolja. Ezt követően az el­nöklő Papp István, a könyvtártu­dományi központ igazgatója egye­bek között arról szólt, hogy az utóbbi években a könyvtárakban örvendetesen fellendült a helyis­mereti anyaggyűjtés és megszapo­rodtak az ilyen jellegű színvona­las kiadványok. Elmondta: a ko­rábbi évek konferenciáin a helyis­mereti munka egy-egy részterüle­tével foglalkoztak, a kecskeméti összejövetelen pedig e fontos és sa­játos tevékenység általános kér­déseit vitatják meg. Tegnap öt előadás hangzott el. Elsőként Péter László kandidátus, a i szegedi Somogyi Könyvtár tu­dományos főmunkatársa a könyv­tárak helyismereti kiadványainak típusait ismertette. Az egyik leg­fontosabb kiadvány — mondotta egyebek között —, a megyei hír­lap-bibliográfia tizenkét megyé­ben már elkészült. Az előadó fog­lalkozott továbbá a kiadványok példányszámának, terjesztésének kérdésével, s a munka egyéb gya­korlati vonatkozásaival. A regio­nális szerepkörű nagy könyvtárak­ra háruló helyismereti feladatok­ról Csűry István, a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója tar­tott referátumot. A szakmai előadásokhoz kap­csolódott Banos Józsefnek, a nép­front megyei titkársága munka­társának a Bács-Kiskun megyei honismereti mozgalom formáiról megtartott előadása. Hangsúlyoz­ta, hogy a mozgalom fellendülő­ben van, és egyre inkább a köz- művelődés részévé válik. Hát­rányként említette, hogy nincs megyei honismereti kiadvány, amelyre pedig szükség lenne. A mozgalomra tartalmi és minőségi változások jellemzők. Ma már a múzeumok jelentős segítséget nyújtanak ahhoz — hangsúlyozta —, hogy valódi értékek kerülje­nek a helytörténeti gyűjtemények­be. A kutatók a klubokban, szak­körökben rendszeresen tartanak előadásokat, amelyek az ismeret- terjesztésen túl, egyfajta publiká­ciót is jelentenek számukra. Az utóbbi időben megszaporodott a krónikákat vezető községek, tsz- ek, üzemek száma. Jól halad, s be­fejezéshez közeledik a népfront által elindított földrajzi névgyűj­tés Bács-Kiskunban. Ezt követően Bényi Miklós, a debreceni megyei könyvtár tudo­mányos főmunkátársa „A helyis­mereti gyűjtő éí feltáró munka alapelvei”, Vajda Kornél, a könyv­tártudományi központ munkatár­sa pedig „A helyismereti gyűjte­mények kérdése” címmel tartott előadást. Ezután megkezdődött a témakörök vitája, amely ma dél­előtt folytatódik. Az országos kon­ferencia szakmai ajánlások elfo­gadásával ér majd véget. Andrej Gromiko felszólalása az ENSZ-közgyűlés általános vitájában Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, kedden beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának plenáris ülésén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának évében a Szovjetunió külpolitiká­jának békés céljai és humánus el­Észre kell venni, hogy a vilá­gon továbbra is működnek azok az erők, amelyeknek nincsen ínyére az enyhülés. A kérdés lényegében így vető­dik fel: világunk vagy elindul az erőszakról való lemondás, a le­szerelés és az egyenjogú kölcsö­nösen előnyös együttműködés, útján, vagy pedig belekényszerül egy még nagyobb mértékű fegy­verkezési hajszába, s a nukleáris katasztrófa szakadókának szélére kerül. Néha olyasmit hall az ember, hogy az enyhülés elvont kategó­ria, s állítólag senki sem tudja igazán mit is jelent. Az ilyesfaj­ta elmélkedésekben sök mester­séges és hamis elem van, s ha valóban arra van szükség, hogy pontosan meghatározzuk mit ért a Szovjetunió az enyhülésen, ezt a lehető legtekintélyesebb módon tette meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­vei államunk alaptörvényévé vál­nak — állapította meg. Ilyen mi­nőségben fogja megerősíteni őket a Szovjetunió új alkotmánya. Ugyanezeket a célokat szolgál­ják a Szovjetunió konkrét külpo­litikai akciói, nemzetközi kezde­ményezéseink — folytatta Gromi­ko. titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. „Az enyhülés — mondotta Brezsnyev ez év januárjában el­hangzott tulai beszédében —min­denekelőtt s a „hidegháború” le­küzdése, az államok között a nor­mális és egyenletes kapcsolatok­ra való áttérés. Az enyhülés az országoknak azt a készségét je­Az enyhülés — mutatott rá Gromiko — még kedvezőbb fel­tételeket teremt valamennyi gyar­mati ország és nép felszabadítá­sának rövid időn belüli befeje­zéséhez, a fajüldöző rendszerek felszámolásához, a faji megkü­lönböztetés, a nemzeti elnyomás és mindennemű diszkrimináció maradványainak felszámolásához. Másfelől az sem kétséges, hogy e döntésre érett problémák meg­lenti, hogy nézeteltéréseiket é» vitáikat ne erővel, ne fenyegeté­sekkel és kardcsörtetéssel, hanem békés eszközökkel a tárgyalóasz­talnál rendezzék. Az enyhülés meghatározott mértékű bizalmat jelent és azt a képességet, hogy tekintetbe vegyük egymás jogos érdekeit”. Nem engedhető meg — hangsú­lyozta Gromiko —, hogy az eny­hülési politika egy helyben to­pogjon, még kevésbé engedhető meg e politika visszafejlődése. Az új fegyverfajták létrehozá­sának veszélyével kapcsolatos kér­déseket érintve Andrej Gromiko kijelentette: véleményünk sze­rint az ENSZ-nek erényesen kö­vetelnie kell, hogy a tagállamok! hagyjanak fel az új fegyverek és. tömegpusztító fegyverrendszerek köztük a neutronbomba termelé­sével kapcsolatos tervekkel. oldása új energiával telíti az enyhülési folyamatot, kiszélesíti annak földrajzi kereteit. A gyarmatosítás napjainkban teljes csődbe jutott. Javulnak a feltételek a népek nemzeti fel- szabadítási küzdelmének további kibontakoztatásához. Jellegzetes példa erre Indokína népeinek di­cső győzelme az imperialista ag­resszió felett. A győzelem kedve­(Folytatás a 2. oldalon.) Az enyhülés a normális kapcsolatokat jelenti Kedvező távlatok a béke megerősítéséhez Eredményes munkakapcsolat A pár éve elfogadott közös irányelvek érvényesülésével országos és területi szinten egyaránt szervezettebbé, terv­szerűbbé és folyamatosabbá vált a szakszervezetek és nép­frontbizottságok munkakap­csolata. Az együttes munka eredményeként erősödött Bács- Kiskun megyében is az a szemlélet, amely — a mozga­lom gazdaságpolitikai tevé­kenységében — a lakóterület jelentőségét hangsúlyozza. Hi­szen az emberek, munkahe­lyükön kívül, legközvetleneb- t iil lakóhelyi körülményeik alakulásából érzékelik a fej­lődést. Sokan ezen a terüle­ten kapcsolódnak be a köz­életbe, így a gazdaságpolitikai munkába is. Üzemükön, szö­vetkezetükön túl itt érzékelik különösen az állampolgárok, hogy minden bővítés, terület- fejlesztés fő politikai célun­kat, az emberről való gondos­kodást szolgálja. Testet ölt ez abban is, hogy a fejlesztési tervezések során a lakosság is hallatja szavát, ötleteivel, ja­vaslataival erősiti a tervezés társadalmi jellegét. A helyi népfrontbizottságok, üzemi szakszervezetek, szak­maközi bizottságok munka- kapcsolata gyümölcsözött ab­ban, hogy szocialista brigá­dok, üzemi kollektívák vál­lalkoztak a lakóterületi fej­lesztési elképzelések megvaló­sítására Az „Egy üzem — egy isko­la’’ társadalmi akció minden városban, községben tért hó­dít. A hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteleté­re indult munkaverseny foly­tatásaként a népfront VI. kongresszusára Baján 132 szo­cialista brigád tett felajánlást, aminek követői voltak Kalo­csa, Kiskunhalas, Kiskunfél­egyháza üzemeiben is. Gyárak munkásai, alkalmazottai vál­laltak védnökséget. felszaba­dulási emlékparkok építésére, gondozására — Baján, Kis­szálláson, Kiskunhalason, s másutt. Szép összefogásnak lehettünk tanúi Lajosmizsén, Kecskeméten, Kiskunfélegy­házán és még több helyütt — játszóterek, sportpályák épí­tésére, karbantartására — az „Edzett ifjúságért” mozgalom jegyében. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére — a csepeliek és a Vas megyei népfront bi­zottság — felhívása alapján kibontakozott versenymozga­lom szervezői, segítői, s az eredmények számontartói üze­mekben a szakszervezetek, la­kóterületeken pedig a nép­front. Szakszervezet és népfront munkakapcsolata, együttmű­ködése termeléspolitikai cél­jaink megvalósítása mellett gazdagon kamatozott a párt szövetségi politikájának el­mélyülésében, a munkás-pa­raszt szövetség erősítésében, s a kulturális nevelő munkában egyaránt, összehangolt tevé­kenységi formákban, munka­akciók, béke-barátsági rendez­vények, fórumok során ismer­kedhetett közvetlenül vagy közvetve a szakszervezeti tag­ság a népfront célkitűzéseivel. Ezért is vállalt szívesen meg­bízatást a népfrontban. A kongresszust megelőző válasz­tások alkalmával 18,6 száza­lékos arányban kerültek be munkások a népfront tisztség­viselői sorába. A városi, kör­zeti népfront bizottságban 30 százalékos a munkások kép­viseleti aránya. Szép számmal tevékenykednek különböző munkabizottságokban is. Má­sik oldalról — a népfront­tisztségviselők 85—90 százalé­ka szakszervezeti tág. Szakszervezet és népfront előtt rendszeresen napirenden levő feladat a bejáró dolgo­zókkal való foglalkozás. Me­gyénk sajátos helyzetéből adódóan nagy az utazó mun­kások száma. Minden ötödik munkás tanyán lakik és 5— 10—15 km-t utaznak naponta. A megyei ipartelepítési kon­cepció kialakítása előtt még sokan jártak el Budapestre, Dunaújvárosba, s a Duna— Tisza közi városokba dolgoz­ni. Akik 15—25 éves munka- viszonyt tudhatnak a hátuk mögött, ezt már nem is igen adják fel. A fiatalabbak több­sége azonban otthon, vagy a megye más részein vállal munkát. Ez utóbbiak is utaz­nak tehát. S ez a mozgás a jövőben is meglesz, csak az utazási idő csökkenthető jobb szervezéssel. Jelentősen korszerűsödött az üzemek, intézmények, vál­lalatok dolgozóinak gondol­kodása. Igényesebbek önma­gukkal szemben, ami otthoni környezetükön is tükröződik. Nőtt a közélet iránti érdek­lődésük. E fejlődés mögött éppúgy ott van a szakszerve­zeti politikai munka, a törzs­gárda hatása, mint a lakóte­rületi vagy tanyai népfrontbi­zottság közéleti tevékenysége. Az „utazó munkásokkal" való foglalkozás, bekapcsolásuk az üzemi, lakóhelyi közéletbe — még korántsincs a lehetőségek szintjén. E téren mindkét mozgalomnak — a pártszer­vezetekkel, KISZ-szel együtt­működve lehet előbbre jutni. T. I. R. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom