Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

2 • PETOfI NÉPE • 1971. szeptember 28. események %/ sorokban WASHINGTON _____________________ A z Egyesült Államok képviselő­háza hétfőn határozatot szavazott meg arról, hogy 1968-ban Memp­hisben meggyilkolt Martin Luther King amerikai polgárjogi harcos emlékére szobrot emeljenek, és azt a Capitolban, a kormány és a kongresszus székhelyéül szolgáló épületben állítsák fel. (Reuter) MOSZKVA A szocialista országok együtt­működési programjának megfele­lően szeptember 24-én a Szovjet­unióban Föld körüli pályára bo­csátották az „Interkozmosz—17" elnevezésű mesterséges holdat, amelynek fedélzetén cseh. magyar, román és szovjet gyártmányú tu­dományos berendezéseket helyez­tek el. A képen: magyar szakem­berek vizsgálati adatokat dolgoz­nak fel. (Telefoto — TASZSZ) BUDAPEST ____________________• A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ven­dégeként szeptember 26-án és 27- t én Budapesten tartózkodott Paul Markowski, a Német Szocialista I Egységpárt Központi Bizottságá­nak tagja, a KB nemzetközi kap­csolatok osztályának vezetője. PRAGA Freddy Madsen, a Dan Kom­munista Párt Végrehajtó Bizott­sága tagjának vezetésével párt-de­legáció látogatott Csehszlovákiába, a CSKP Központi Bizottságának meghívására. A küldöttséget fo­gadta Josef Kempni, az elnökség tagja, a KB titkára, valamint Jan Foitik, a KB titkára. DACCA________________________ B anglades Népi Köztársaságban eddig 522 halálos áldozatot köve­telt a kolera. Hétfőn az ország hét közigazgatási körzetéből ösz- szesen 50 további megbetegedést j jelentettek. (ADN) Újból megkezdődtek a genfi tárgyalások A Szovjetunió és az Egyesült Államok --küldöttsége kedden Genfben felújította a tárgyaláso­kat a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak és rendszereinek betil­tásával kapcsolatos kérdésekről, s ezzel összefüggésben a sugáríegy- vere'k betiltásáról. A tárgyalókül­döttségeket Viktor Lihacsov. és Adrian Fischer, az ENSZ lesze­relési bizottságának résztvevő szovjet, illetve amerikai képvise­lő vezeti. (TASZSZ, MTI) Kongresszust tart a Spanyol Kommunista Párt A Spanyol- Kommunista Párt Központi Bizottsága el­határozta. hogy a jövő év elejére összehívja a párt IX. kongresszusát. A KB dönté­se szerint a kongresszus napirendjén három pont szerepel: 1. Az országos politikai helyzet elemzése és a pers­pektívák : 2. A párt új szervezeti szabályzatának kidolgozá­sa és jóváhagyása; 3. A vezetőszervek meg­választása. A központi bizottság ülé­séről kiadott közlemény szerint két szerkesztőbizott­ságot alakítottak az első két napirendi pont dokumentu­mának kidolgozására. Amint a tervezeteket a KB jóvá­hagyja. azokat nyilvános­ságra hozzák és az egész pártban vitára bocsátják. A KB ugyancsak döntött egy pártiskola létrehozásáról és meghatározta az új tagdí­jakat. (MTI) Andrej Gromiko felszólalása az ENSZ-közgyűlés általános vitájában (Folytatás az 1. oldalról.) ző távlatokat teremtett a béke megerősítéséhez. Dél'kelet-Ázsiá- ban, az egész ázsiai földrészen. A Szovjetunió afrikai politiká­járól szólva Gromiko kijelentet­te: nem tagadjuk, hogy Afriká­ban, mint mindenütt a világon, rokonszenvünk azon országokhoz fűz bennünket, melyek a haladó fejlődés, a nép tömegek érdekeit szolgáló társadalmi, gazdasági át­alakulások útjára léptek. A Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyáról szólva Gro­miko egyebek között a követke­zőket mondotta: mi az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink javítása, a szovjet—amerikai együttműködés mellett vagyunk, népeink és a béke érdekében. De ugyanilyen határozottsággal kije­lentjük: ehhez nem elegendőek az egyik fél erőfeszítései. Carter el­nöknek az Egyesült Államok Szovjetunióhoz fűződő kapcsola­tainak javítását érintő kijelenté­seire válaszolva Leonyid Brezs- > nyev azt mondotta, hogy ha az Egyesült Államoknak szándéka e kijelentéseket a gyakorlati cse­lekedetek nyelvére fordítani, mi a magunk részéről szorgalmazni 1 fogjuk a kölcsönösen elfogadható megoldások keresését Harc a nukleáris veszély megszüntetéséért A Szovjetunió számára, s meg­győződésünk szerint nemcsak a mi számunkra — folytatta Gro­miko — az enyhülés elmélyítésé­ért vívott harc egyidejűleg a nuk­leáris konfliktus veszélyének tel­jes megszüntetéséért vívott har­cot jelenti. Nevezetesen az eny­hülés körülményei között sikerült megvalósítani, néhány nagyszabá­sú akciót a nukleáris veszély csökkentése céljából. Ki kell emelni ezzel összefüg­gésben a nukleáris háború meg­akadályozásáról szóló 1973. évi szovjet—amerikai megállapodást. Mindazonáltal még jóval több a tennivaló, mint amit eddig el­értünk. Felhívjuk az ENSZ-et és annak tagországait folytassák és fokozzák erőfeszítéseiket, hogy lé­pésről lépésre csökkentsék, majd teljes mértékben kizárják az em­berek életéből a nukleáris háború veszélyét. Világos, hogy a nukleáris há­ború megakadályozásának legra­dikálisabb ás leghatékonyabb esz­köze a nukleáris fegyverek tel­jes megsemmisítése lenne. A Szovjetunió erre törekszik attól a perctől kezdve, amikor az atom­robbantások fenyegető körvonalai első ízben jelentek meg a világ felett. Ma is megerősítjük kész­ségünket : bármely pillanatban hajlandók vagyunk a tárgyalóasz­talhoz ülni valamennyi nukleáris hatalommal annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a nukleáris leszerelés komplex problémáját, s együttesen kidolgozzuk e problé­ma gyakorlati megoldásának konkrét módozatait. Az ENSZ va­lamennyi tagállamának nevében tekintélyének teljes súlyával ün­nepélyesen felhívhatná az összes országokat: cselekedjenek olymó­don, hogy megakadályozzák olyan kapcsolatok veszélyes kiéleződé­séhez vezethetnek közöttük, s ily módon elkerüljék a háborús ösz- szeütküzéseket. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nagy tettet vinne véghez az­zal, ha felhívná valamennyi ál­lamot, kezdjenek tárgyalásokat az erőszak alkalmazásáról való le­mondással kapcsolatos világszer­ződés megkötésére. A nukleáris háború megakadá­lyozásának témakörébe vág a szo­cialista országok tavaly novem­beri kezdeményezése, az a javas­• Külügyminiszterünk, Púja Fri­gyes is megérkezett New Yorkba. Képünkön: indulás a Ferihegyről. lat, melyet az európai biztonsá­gi konferencia tagországai elé ter­jesztették a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásától tör­ténő tartózkodás szerződéses rög­zítésére. Meg kell akadályozni a fegyverkezés fokozását Rendkívül fontos kérdés és helyzetek kialakulását, melyek a mindenütt a világon a legna­gyobb figyelmet kelti a stratégiai fegyverrendszerek korlátozása — mondotta a szovjet külügyminisz­ter. Az ENSZ joggal várja el a stratégiai fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon résztvevő országok­tól erőfeszítéseik fokozását, s meg­beszélések gyors és eredményes befejezése érdekében, s joggal szólítja fel ezeket az államokat, hogy állapodjanak meg; kölcsö­nösségi alapon tartózkodni fog­nak újabb, még pusztítóbb stra­tégiai fegyverrendszerek létreho­zásától. Az ENSZ kötelessége — foly­tatta Andrej Gromiko — felhív­ni az összes államokat arra. hogy emeljenek áttörhetetlen falat a tömegpusztító fegyverek és fegy­verrendszerek újabb fajtáinak megjelenése elé. A nukleáris háború veszélyének csökkentését és az enyhülés el­mélyülését ösztönző nagyszabású intézkedés lenne az összes nuk­leáris fegyverkísérletek betiltása. A Szovjetunió kormánya — je­lentette ki a külügyminiszter — az enyhülés stabil jellegének biz­tosítása és a nukleáris háború megakadályozása érdekében in­dítványozza, vegyék fel, az ENSZ- közgyűlés 32. ülésszakának napi­rendjére fontos és sürgős kér­désként „a nemzetközi enyhülés elmélyítéséről és megszilárdítá­sáról, a nukleáris háború veszé­lyének megakadályozásáról” szó­ló kérdést. A Szovjetunió egyide­jűleg megvizsgálásra a közgyűlés elé terjeszt két dókumentumter- vezetet ,,A nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséről és megszilárdításáról, szóló deklará­ció” és „a nukleáris háború ve­szélyének elhárításáról” szóló ha­tározat tervezetét. A Szovjetunió külügyminiszte­re végezetül aláhúzta, hogy or­szága fáradhatatlanul folytatni fogja tevékenységét a béke érde­kében, és idézte Leon^iú.^j’egs- nyev nemrégiben elhangzott sza­vait arról, hogy *3a Szovjetunió mindig tevékeny résztvevője lesz bármely tárgyalásnak. bármely nemzetközi akciónak, mely a bé­kés együttműködés fejlesztését és a népek biztonságának erősítését szolgálja". (MTI) m immmmmxmm Júniusban a kettősség szin­te kiáltott: óvatoskodás a szovjetek első összoroszorszá- gi kongresszusán, radikalizá- lódó követelések az utcán. A bolsevikok szerették volna érzékeltetni a szendergő kongresszussal ezt a kettősséget és június 10-re békés tünte­tést hívtak össze. Az eszer-mensevik többség erre megtette azt, amit a februári forradalom győzelme óta egyetlen hatal­mi szerv sem merészelt: betiltotta a tüntetést és június 18-ra meghirdette a Mars-mezőn a saját demonstrációját. 6. „Most majd meglátjuk...” OROSZORSZÁG MINDENT KIMONDOTT Mars a háború istene, de június 18-án a Mars mező — a béke me­zejévé vált: csaknem félmillió ember harsogta a kongresszusi ve­zetők fülébe — a bols.evikok ál­láspontját. Cereteli, a kongresz- szusi többség egyik vezére a nagy nap reggelén gúnyosan odaszqlt a bolsevikoknak: „Most majd mind­annyian meglátjuk, kivel van a többség, önökkel vagy velünk.” Hát meglátták. Mindannyian. Csak éppen a Bourbonok példáját követték. Nem vonták le a követ­keztetéseket, nem tanultak abból, amit láttak. 4 „Nem akarok hinni a szememnek .. A hatalmi szervek mozdulatlan­sága és a tömegek balratolódása volt az a két ellenpólus, amelyeken átszikrázott a növekvő feszültség. Egyetlen következménye volt an­nak a felismerésnek, hogy az utca a bolsevikokra kezd hallgatni: koncentrált rágalom-hadjárat. Nyikolaj Lobkov, a Moszkva— Kazány vasútvonal javítóműhelyé­nek munkása 1917. június 21-én a következő levelet küldte a Szo- cial-Demokrat című lapnak: „Internacionalista elvtársak! Ed­dig a mensevikek frakciójához tar­toztam. Ámde most, a Vperjodot (a mensevikek lapját. — a szerk.) olvasva, nem akarok hinni a sze­memnek és azt kérdezem magam­tól, vajon ki írja ezt... Nincs olyan nap, hogy a lap ne rágal­mazná a bolsevikokat. A polgári sajtótól kedve a professzorokon és mindenféle sötét erőkön át, egészen a mensevikekig, az egész sárga sajtó éppúgy üldözi ma a bolsevikokat, ahogy a cári kor­mány azelőtt a zsidógyűlöletet szí­totta a népben ... Éppen ezért kö­telességemnek érzem, hogy kilép­jek a mensevikek frakciójából.” Taktikai engedmények Az 1917-es nyár rendkívül ve­gyes kórusában a nemzeti kérdést illetően is kizárólag Lenin pártja képviselte a vox humanát, az em­beri hangot. Csak a bolsevikok hirdették egyértelműen és a ne­hézségekre való tekintet nélkül a nemzeti önrendelkezés jogát, be­leértve az elszakadás jogát is. A nem-orosz népek elnyomásával kapcsolatos kulcskérdésben az Ideiglenes Kormány éppoly élet­lennek bizonyult, mint a föld és a béke kérdésében. Amikor Kerenszkij és néhány társa megérzett valamit abból, hogy a rezzenetlen elutasítás nem vezet jóra és legalább némi tak­tikai engedményekre szánta el ma­gát — például az ukrán köve­telésekkel szemben —, három kadét miniszter kivált a kabinet­ből. Nem azért, mert valóban meg akartak válni' a hatalomtól, ha­nem azért, hogy mintegy megad­ják a jelet a jobboldal támadá­sára. A Petrográdban — és egész Oroszországban — felhalmozódott társadalmi-politikai feszültség ek­kor már olyan volt, hogy valóban minden szikrára robbant. Ráadá­sul július első napjaiban már be­következett a júniusi offenzíva kudarcának visszahatása. Üjabb milliók értették meg, milyen ci­nikus játékot játszik az Ideigle­nes Kormány a katonák 'életével, az ország jövőjével. Újabb mészárszék Az emberiség története nem szűkölködik őrültségekben és gaz­tettekben. Mégsem túlzás kijelen­teni, hogy az Ideiglenes Kormány által a frontokon indított júniusi offenzíva szinte példátlan őrült­ség — és gaztett volt. Kerenszki- jék két alapvető okból szánták rá magukat erre a katonai-emberi képtelenségre: 1. Azt remélték, hogy ezzel maradéktalanul bizto­sítják maguknak minden rendű és rangú orosz „honvédő" valamint a nyugati imperialista hatalmak tá­mogatását és 2. mivel régi normák szerint működő agyukban vissza- yisszatért a séma, amely szerint a tétlenség bomlasztja a hadsereget, megpróbálták, hátha az elleni<e- zője is igaz — talán a támadás megállítja a bomlást. Az ellentétel — a bizonyosság —, hogy ebből az adott körülmé­nyek között csak újabb orosz tö­megek újabb mészárszéke lehet, nem érdekelte az Ideiglenes Kor­mányt. Az orosz elitcsapatok há­rom hét alatt hatvanezer embert vesztettek, nem számítva a szöke­vényeket. A kadét miniszterek lemondása által kirobbantott újabb belpoli­tikai válság elég volt az új áldo­zatok felett érzett keserűség rob­banásához. Július 3-án Polovcev vezérőr­nagy, a petrográdi katonai kör­zet parancsnoka — Kornyilov utódja — így kezdi Kerenszkij hadügyminiszternek címzett jelen­tését: „Jelentem, hogy ma este hét óra körül az 1. géppuskás-ez- red fegyveresen kivonult a lakta­nyából és felkereste a moszkvai ezredet, majd a gránátosezredet, hogy az Ideiglenes Kormány meg­döntése céljából fegyveres meg­mozdulásra biztassa őket.” Megkezdődött a nagy ’történel­mi dráma új felvonása. Harmat Endre (Következik: Lenin nemet mond) Jóváhagyták az új szovjet alkotmány tervezetét Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtit­kárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének vezetésével kedden a moszkvai Kremlben megtartotta soron következő ülé­sét a szovjet alkotmánybizott­ság. A bizottság megvitatta az alkotmánytervezetet, egyetem­ben az össznépi vita során fel­merült javaslatokkal, módosítá­sokkal, és megvonta az eddig végzett munka mérlegét. Az ülé­sen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, aki egyben a bizott­ság elnökének tisztét is betölti. „Az alkotmánybizottság — mondotta Leonyid Brezsnyev — igen eredményes munkát vég­zett, s mintegy a szovjet alkot­mány előkészítésével összefüggő egész munka szervezőjének sze­repét töltötte be. A munka pedig nem volt kevés. Az egész párt, az egész szovjet nép részt vett államunk alaptörvényének meg­vitatásában. A szovjet nép teljes támogatá­sáról és jóváhagyásáról biztosí­totta a vitára bocsátott doku­mentum tartalmát. Ami pedig a javaslatokat illeti, a közvetlenül a tervezet szövegére vonatkozó javaslatokat alaposan áttanulmá­nyozták az alkotmányozó bizott­ság titkárságán. A titkárság munkájába bevontunk neves pártmunkásokat, tanácsi dolgo­zókat, a különböző szakterületek tudós-szakembereit, az állami intézmények és a társadalmi szer­vezetek munkatársait.” Az alkotmánybizottság a ked­di, ülésen teljes mértékben elfo­gadta a Leonyid Brezsnyevnek az össznépi vita eredményeit ösz- szegező beszédében elhangzott megállapításokat és következte­téseket; az össznépi vita ered­ményeként eszközölt pontosítá­sokkal, kiegészítésekkel és módo­sításokkal jóváhagyta a Szovjet­unió alkotmányának (alaptör­vény) tervezetét; a Szovjetunió alkotmánytervezetét a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elé terjeszti, hogy ezt követően a tervezet a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé kerüljön. (TASZSZ) • • Ünnepi ülések Moszkvában és Leningrádban Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Kedden két nagyszabású ünnep­ségre került sor a Szovjetunió­ban: Leningrádban a szovjet bé­kemozgalom képviselői találkoz­tak, Moszkvában pedig a Szov­jet Baráti Társaságok Szövetsé­ge kezdte meg ünnepi tanácsko­zását. A szovjet békevédelmi bizott­ság ünnepségét azon a helyen rendezték meg, ahol csaknem hét évtizede a forradalom győzelmét követően elfogadták a szovjet hatalom első dekrétumát a bé­kéről: a Szmolnij-intézetben. Az ülésszakon ott voltak a testvéri szocialista országok küldöttségei is. Az Országos Béketanács de­legációját Sebestyén Nándorné főtitkár vázét it feléri nepség£p ú,.Bfi«fhKÜáStafláest>dérT> legációja is, Romes Csandra el­nök vezetésével. Az ülés részvevői felhívással fordultak a világ minden béke­szerető emberéhez. felszólítva eket, követeljék a leghatározot­tabban a fegyverkezési verseny haladéktalan megszüntetését, a tényleges leszerelést. A részvevők Leonyid Brezs- nyevhez intézett levelükben tá­mogatásukról biztosították a párt és kormány békés lenini külpo­litikáját. A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége Moszkvában megnyílt több napos konferenciáján mint­egy nyolcszáz küldött vesz részt, közülük hatszázan a Szovjetunió­ban működő baráti társaságokat képviselik, kétszázan pedig a külföldi társaságok delegátusai. Ott van a tanácskozáson a Ma­küldöttsége, Nagy Maria főtitkár fllezeíé$®^W.'*1jeÍen v#jRónái Ru­dolf. a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. (MTI) Export • a megye ipari üzemeiből (Folytatás az 1. oldalról.) gei közé tartozik, az idén már 7,5 millió négyzetméter árut ál­lítanak elő dolgozói. A hazai és külföldi vásárokon, kiállításokon sikeresen szereplő jersey és más korszerű termékeik zömét a bel­földi fogyasztók igényeinek szín­vonalas kielégítésére használják föl. A Finomposztó-gyártmányok mintegy 20 százaléka közvetett úton, konfekcióipari cikkekké feldolgozva exportra kerül. A vállalat közvetlen exportja — a megrendelők egyike Kuba — egyelőre nem túl jelentős, de az exportnövelési törekvések ered­ményekkel biztatnak. Mint Nagy Jenő igazgatóhe­lyettes tájékoztatott, egy nyugat­német cégtől különlegesen jó mi­nőségű takarók gyártásának know-how-ját (gyártási techno­lógiáját, s annak tapasztalatait) vásárolták meg. Ebben az esz­tendőben már folyik ennek a takarónak a készítése, s a ter­mék félkész állapotban való szállítása a nyugatnémet üzlet­félnek. Az idén mintegy 30—40 ezer négyzetméter félkész, bolyhozat- lan takarót exportálnak. A teljesen kész takarók gyártá­sához szükséges gépek beszerzé­séhez 10 millió forintos hitelt vesz igénybe a Finomposztó, s a komplett gyártás előre látható­lag a jövő év első felében elkez­dődhet. 1978-tól már évente 100 ezer kész takarót szállítanak a német partnernak. A know-how- ért áruval fizetnek. Nagy Jenő igazgatóhelyettes elmondta, hogy a Finomposztó Vállalat idei exporttervének tel­jesítése jó ütemben halad. N. O.—O. L.—A. T. S. Lapzártakor érkezett képünkön: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Octavio Patót, a Portugál Kommu.; nista Párt Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. (Tudósítás sunk az első oldalon.) (Telefotó — MTI.) • Kádár János fogadta Octavio Patót LAPZÁRTAKOR Í Rkl /I JT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom