Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1977. szeptember 85. A tervet az élet is módosítja Legutóbb a Hazafias Népfront városi elnöksége azt vizsgálta, milyen a szolgáltatás és áruellátás helyzete Kiskőrösön. A közérdekű kérdés előadója Csernák József városi népfrontelnök volt. Fejtegetéseit mindjárt annak megállapításával kezdte, hogy bár Kiskőrös a megye legifjabb városa, ennek ellenére a kereskedelem fejlődése igen gyors ütemű, erőteljes. Talán nem hibázunk, ha ehhez hozzátesszük: nemcsak „ennek ellenére” dinamikus a haladás, hanem ezért i s . Mert legfiatalabb. így hozza magával a település társadalmának célratörő mozgása, a foglalkozások változása, s a lakosság bevételének kedvező alakulása. Nem kívánjuk adattömeggel fárasztani a figyelmet, de az előbbiek alátámasztására kiemelünk egyet-egyet a városi tanács beszámolójából, amit a IV. ötéves terv területfejlesztési céljainak megvalósulásáról adott. Eszerint az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya 28,9 százalékról 39,9 százalékra emelkedett, a mezőgazdaságiak részaránya pedig 8,5 százalékkal alacsonyabb, mint öt évvel korábban (1976 végi állapot). Az aktív keresők aránya az összlakosság 58,6 százalékát tette ki — ami 6,2 százalékkal magasabb a megyei aránynál, s a munkaképes korúak szinte teljes számban munkában állnak. A lakosság jövedelme természetesen jelentősen növekedett. A kiskereskedelmi áruforgalom emelkedési üteme meghaladta a megyei és országos átlagot. Az összforgalomból egy lakosra 24,705 forint jutott 1975-ben, amikor a megyei átlag 19,134 forint volt. Nem szükséges most már számokkal megerősíteni, hogy mindez a kiskereskedelmi üzlethálózat bővülésével járt együtt. Nagy számok mögött a részletek Szükségszerű tehát az is, hogy ilyen fejlődési tempó közepett a „részletek” alakulását, arányváltozásait is megvizsgálják. Lássunk néhány jelentős tényt — az ösz- szességükben is fontos — tapasztalatokból. A sommás megállapítások mellett egy-két következtetést is, ami a feladatokat jelzi. Az alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott volt az idei I. félévi ellátás. Kenyérből, sütőipari termékekből lényegesen több került az üzletekbe, minőség dolgában azonban még van kifogásolni való. Tökéletes volt az ellátás az ún. nehézárukból, lisztből, cukorból, száraztészta félékből, de akadozott az édesipari lisztesáruk, diszdobozok s egyes tartósított áruk oldaláról. Több volt a tőkehús is, de választéki hiányok előfordultak, sőt egyes tőkehús félékből az igényeket megközelítően sem sikerült kielégíteni. Töltelékáru, húskészítmény folyamatosan, volt a boltokban — de különösen szárazáruk —, csemegeszalámi, kolbászfélék — nem egyszer kimaradtak. Belsőségből — tüdő, máj, szív — változatlanul kielégítetlen maradt a kereslet. Fehéráru, zsír, zsírszalonna sem volt annyi, mint amennyi a helyi lehetőségek alapján elvárható lett volna. Zöldség s gyümölcs kellő időben és általában a keresletnek megfelelő mennyiségben állt rendelkezésre. Ruházati szakmában a kereslet és kínálat általában kiegyensúlyozta egymást. Választéki kifogások merültek fel konfekcióból, méterárukból. Ha nem is kielégítő mértékben, de javult a lábbeliellátás is. Vegyesiparcikkekből főleg vasáruk, festékáruk s műszaki cikkek időnkénti hiánya tűnt fel az első félévben. S amikor agrokémiai anyagokból — a szakszövetkezet jóvoltából elsősorban — • A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet textiltisztító szalonjában. (Tóth Sándor felvétele) volt elegendő —, nem „jól jött ki”, hogy a kiskerttulajdonosok nem jutottak folyamatosan kisebb csomagolású növényvédő szerhez. A tanyai lakosság kereskedelmi ellátása sok tekintetben elmarad még a belterületétől — kis alapterület, rossz raktározási viszonyok stb. —, de eljutott arra a szintre, hogy a boltokban itt is van hűtőszekrény. Idegenforgalom, vendéglátás Kiskőrös vendéglátó viszonyai jellegzetesen szemléltetik, hogy az igények növekedését abszolút pontossággal kiszámítani nem lehet. A leggondosabb tervezésen is „rést ütnek” az élet előre nem látható változásai. Azt mondja például Kiskőrös város V. ötéves terület- fejlesztési terve: „A vendéglátó- ipar forgalma a tervidőszak alatt 45,5 százalékkal növekszik, s — ai 1975-ös 23,1 millióval szemben — eléri a 33,6 millió forintot. A tervciklus öt évében nem növekszik a szövetkezeti vendéglátóipar alapterülete, a forgalmat a korábbival azonos területen éri el.” Ezzel szemben — a mostani beszámolóból az tűnik ki, hogy a vendéglátó egységek eladási forgalma az I. félév során 15 millió forint volt (a múlt év azonos időszakában 15,6 millió). Azaz már most — 1977-ben — „ütögeti” azt a mértéket, amit 1980-ra elgondoltak. Aztán: a nyílt árusítású öt üzletet és az üzemi konyhákat egybevéve, a városban összesen 2500 adag ételt állítanak elő, naponta. Az igény azonban jóval nagyobb ennél, s a konyhák túlterhelésben, tehát szabálytalanul — ezer adaggal többet készítenek. Ha sikerül is ilyen körülmények között minőségi színvonalat tartani, elképzelhetjük,. milyen nehéz helyzet elé állítja a kiskőrösi vendéglátó szerveket a helyi igények szaporodása mellett a megnövekedett szervezett idegenforgalom. A választék-lehetőség eléggé szűkös, ami a korszerű táplálkozási követelményekhez való igazodásnak is akadálya. A pihenni és szórakozni vágyók számára sem nyújt kielégítő lehetőségeket. Csernák József elmondotta, hogy rövidesen megnyílik egy vendéglátó egység. Hozzátette azonban — s a tények is ezt erősítik —, hogy szükség lenne még egy vendéglátó egységre.-" nrae teqtjWso v; ,Jét A várossá válás óta- —r s-ehhez a Petőfi-évforduló, valamint a javuló idegenforgalmi propaganda egyaránt hozzájárult — megélénkült a vendégjárás. Az ország minden tájáról s külföldről is mind többen keresik fel Kiskőröst. 1970-ben még húszezren látogattak ide (1973 kiugró év volt a 70 ezer vendéggel), 1975-ben pedig negyvenkétezren. Hívja a népeket az idegenforgalmi létesítmények bővülő köre, Petőfi szülőházán és Irodalmi Múzeumán kívül most már a Közúti Emlékkiállítás, a szlovák nemzetiségi tájház is. Tóth István BESZÉLGETÉS A BAJAI OBSZERVATÓRIUMBAN A Magyar Tudományos Akadémia Csillag- vizsgáló Intézet Bajai Obszervatóriuma — olvasható egy kőkerítésre elhelyezett táblán Baján, a Tóth Kálmán utca 19. szám alatt. Ez a hivatalos neve annak a régi csillag- vizsgálónak, amely alapját szolgáltatta egy nemzetközi tekintélyű kutatóközpont létrejöttének. Húsz évvel ezelőtt még csak egyetlen szakember dolgozott a városi csillagdában. Az MTA 1966-ban vette át az intézményt, az erőteljes' fejlődés innen kezdődik. Ma már innen koordinálják az úgynevezett Interobs-programot; a szocialista országok felsőlégkör-kutatóinak közös munkálatait, vagy az Atmoszféra-programot, amely a műholdak fotografikus észlelési eljárásait egyesíti az Interkozmosz együttműködés jegyében. Mi a haszna az égi mechanikának? • Aa „AFU—75" kamera; szputnyik fényképezőgép.' A Budapesti Csillagvizsgáló Intézetben dolgozó kutatók három nagy tudományos osztály keretében tevékenykednek. Az úgynevezett „változó csillag” osztály központja a Szabadság-hegyen van; itt vizsgálják azokat az égitesteket, amelyek blzci.iyos rendszerességgel változtatják a fényüket. A második nagy szakterület a „stellár statisztika”. Ennek képviselői a világmindenség szerkezetét, mozgásformáit, változásait kutatják. Az „égi mechanika és alkalmazásai” elnevezésű osztály budapesti és Baján dolgozó tudósai az égitestek mozgástörvényeinek és azok hasznosításának kérdéseivel foglalkoznak. Ennek a tudóscsoportnak és a bajai obszervatóriumnak a vezetője beszélgetőtársam: dr. Ili Márton kandidátus. Az intézményben négy kutató — három csillagász, egy programozó matematikus — és hat fő tudományos segédszemélyzet dolgozik. Munkájuk szakmai tekintélyét, növekvő rangját a Baján megrendezett tanácskozások is jól bizonyítják. 1975-ben „Ionoszféra — magnetoszféra” címmel rendeztek országos konferenciát. Idén nyáron pedig már hét nemzet 15 tudósa is helyet foglalt a nemzetközi felsőlégkör-kutatási szeminárium előadásainak hallgatói között ............... ö ni rvt IrsHrne Miért késik a műhold? Dr. Hl Márton kandidátus a bajai intézet kutatási programját magyarázza: — Az Obszervatórium a mesterséges égitesték mozgásait vizsgálja. Azt hiszem, hogy ma már mindenki előtt köztudott, hogy a rakéták által a földkörüli pályára juttatott műholdak egyenletes sebességgel mozognak. Ha tehát ma este egy adott időben itt és itt látunk egy szputnyikot, akkor annak holnap, ugyanebben az időben ugyanitt kell lennie. A valóságban azonban nem ez történik. A műhold, hacsak egyszázad másodpercet is — de késik. Ennek az az oka, hogy több száz kilométeres magasságban is van légkör. Ha rendkívül ritka is, de van, és a gázmolekulák ott ugyanígy lassítják a menetsebességet, mint teszik ezt idelenn a Földön. Ily módon tehát a mesterséges égitestek „viselkedéséből” következtetni lehet a felsőlégkör tulajdonságaira. — Milyen távolságban vizsgálható így a Föld légköre? — A magaslégkör az a távolság, ahol egy műhold tartósan keringeni képes. Jelenlegi adataink a 100—2500 kilométeres övezetből származnak. — Az obszervatórium tehát nem a műholdak jelzéseit fogja, és nem az azokon elhelyezett műszerek segítségével végez vizsgálatokat ... — Nem bizony. Mi kizárólag a „repülő tárgyat” figyeljük meg, és haladásának „szabálytalanságából” következtetünk ki különféle dolgokat. Egy égitest pályáját hat úgynevezett pályaelem határozza meg. Ezek közül a legfontosabb a légkör sűrűsége, de közrejátszanak még a gravitáció és más fizikai jelenségek is... Az észlelésekből tehát Földünk s a légkör környezetének sajátosságaira kaphatunk adatokat: A milliméter és a másodperc ezredrésze A 'mesterséges égitesteket a bajai obszervatóriumban vizuális eljárással figyelik meg; távcső és fényképező lemez segítségével. — A műholdak, gondoljuk csak meg, nem valami nagy fényességű égitestek. Saját fényük alig- alig van, magúik sem valami nagyok, s így észlelésük bonyolult megoldásokat kíván — magyarázza 111 Márton. — Egyszerű fényképezési eljárások segítségével nem is megörökíthetők, hi•XvXwX*x-x-x-x*x-x«-x-xóX-:-N-N-:*x-NWW.:.:.x.:.:.N:.:xs:.:. A HOSSZÜHEGYI RENDSZERHEZ TARTOZÓ GAZDASÁGOK NÉHÁNY TAPASZTALATA Gondolatok a gyümölcstelepítési programról Az országos elképzelések szerint az V. ötéves terv időszaka alatt 35 ezer hektárnyi új gyümölcsöst telepítenek. A további igények kielégítése érdekében ez a telepítési ütem a VI. és VII. ötéves tervidőszak alatt is folytatódna, ciklusonként mintegy 30 ezer hektár gyümölcstelepítési előirányzattal. Ma még nehéz választ adni arra, hogy az előirányzott terület telepítésre kerül-e. Ha az éves telepítési ütemeket vizsgáljuk, akkor máris jelentős a lemaradás, s a szaporítóanyag-ellátás ismeretében nem látszik lehetségesnek ennek pótlása. A felelős szakemberek szándéka természetesen az, hogy a terv Hőirányzatait teljesíteni kell. A [ehetőségek azonban határokat (zabnak az elképzeléseknek. Ma nár tapasztalataink és ismerete- nk birtokában tisztában vagyunk t korszerűség követelményeivel. Emikor arról kell dönteni, hogy i következő évtizedekben az irugyümölcsösök összetétele miyen legyen, érthetően felvetődik i kérdés, hogy érdemes-e a köret élmény szint alatti művelési örmákat alkalmazni, akár át- lidaló megoldásként. Helyette in- ;ább korszerű ültetvényeket lé- esítsünk-e. de ezzel egyúttal vál- aljuk a telepítési ütem lassítá- át, mert csak így tudjuk szink- onba hozni a korszerű szaporító- nyag-ellátással. Ennek a válaszúinak a felisme- ése nem teljesen újkeletű. Azt lem mondhatjuk, hogy a telepiéi! program, az V. ötéves terv elképzelései felkészületlenül érték az ágazatban dolgozó szakembereket. Tény azonban, hogy az elmúlt években a támogatási rendszer változásai, nem kielégítő formái bizonytalanságot eredményeztek. Az is igaz, hogy a gyümölcstermesztő üzemekben a fejlesztési forrásokat más irányban lekötötték. Mindezek következtében a telepítési kedv a minimálisra csökkent. Ismeretes, hogy intézkedések történtek az anyagi támogatás rendszerének korszerűsítésére, az érdekeltség növelésére. Élő szervezeteknél, ahol a biológia törvényszerűségei meghatározóak, a szaporítéanyag-ellátás folyamatát csak bizonyos keretek között lehet meggyorsítani, illetve az előállítás időszakát rövidíteni. A rendelkezésünkre álló korszerű alanyok elszaporítása tehát érthetően néhány évet igénybe vesz. Ebből következik, hogy a faiskolák még nem tudják a telepítési tervek teljesítését korszerű szaporítóanyaggal alátámasztani. Az általános fejtegetésen túlmenően érdemes megvizsgálni szűkebb környezetünk, Bács-Kis- kun megye telepítési feladatait, illetve konkrétan a Hosszúhegyi Gyümölcstermesztési Rendszerhez tartozó gazdaságok telepítési céljait és azok teljesíthetőségét. A rendszerhez tartozó összes terület 3969 hektár, ebből téli alma 3287 hektár. A taggazdaságok 850 hektárnyi telepítést terveznek 1980-ig. Figyelembe véve a selejtezésre kerülő 218 hektárt, 632 hektárnyi területnövekedéssel számolhatunk. Az említett terv teljesítését legjobb esetben is csak egy év eltolódással lehet elképzelni, elsősorban azért, mert a megfelelő kiónok és alanykombinációk nem állnak rendelkezésünkre. Ezen legfeljebb importból származó oltványokkal lehetne segíteni. Véleményem szerint az árutermelés fokozódása érdekében ismételten meg kell vizsgálnunk a meglevő ültetvények teljesítőképességét, a kivágási tervek helyességét, és fokozott figyelmet kell fordítani az évente megtermelt téli alma veszteségmentes hasznosítására. A szakemberek alapvető feladata, hogy keressék azokat az agrotechnikai megoldásokat, amelyekkel az ültetvények hozamát legalább 20—30 százalékkal fokozni lehet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megvannak azok a művelési módszerek, amelyek általánossá tétele érdekében mi magunk is sokat teszünk, és amelyek az említett termésátlag- növekedést eredményezik. Arról is szólnék, hogy lényeges különbség van a megtermelt mennyiség és a ténylegesen hasznosított között. A betakarítás során jelentkező minőségromlás és megsemmisülés legnagyobb mérvű a bogyós és a csonthéjas gyümölcsöknél. A téli almánál az értékromlást 20—30 százalékra becsüljük. Jól alkalmazott agrotechnika esetén a fán levő gyümölcs mennyisége és minősége kielégítő. A veszteségek a betakarítás során, valamint a szállításnál és a tárolásnál jelentkeznek. Mindebből következik, hogy jelentős tartalékaink vannak e tekintetben is. Ezenkívül az öntözés is jó lehetőség, különösen annak egyik legkorszerűbb változata, a csepegtető módszer. A tápanyag-gazdálkodás és a többi agrotechnikai elem, mind-mind elősegítheti a termésátlagok fokozását. Ha összehasonlítjuk az elmúlt évek terméseredményeit, átnézzük a tábla-törzskönyveket, sok érdekes következtetésre nyílik alkalmunk. Ma, amikor a fagykár következtében közepes, vagy ennél valamivel gyengébb termésátlagról beszélünk találunk olyan gyümölcsöskerteket, ahol a termésátlag megközelíti az 500 mázsát hektáronként. Ha visszatekintünk, nálunk is előfordult egyik-másik évben egy-egy tábla átlagában, hogy a termésátlag megközelítette vagy meghaladta a hektáronkénti ezer mázsát. Az élet arra kényszeríti a termelőt — figyelembe véve a növekvő termésátlagukat — a feldolgozó ipart és a' kereskedelmet, hogy közös erővel keressék az együttműködés legjobb megoldásait. Ma már biztosnak látszik, hogy a téli almát, mint ipari alapanyagot is fokozottabb mértékben kell számításba vennünk. Vagy a konzervipar teljesítőképességét kell olyan módon bővíteni, hogy az ipari almát a betakarítással egyidőben, azonos ütemben legyen képes fogadni és feldolgozni, vagy a nagyobb áru- mennyiséget előállító állami gazdaságoknak, termelő üzemeknek, esetleg termelési rendszereknek szükséges gondoskodniók a feldolgozásról. Csak néhány gondolatot kívántam felvetni a gyümölcsösök telepítésével és a termés hasznosításával kapcsolatban. A legfontosabb témákat csak érinteni tudtam. Számolnunk kell azzal, hogy a gyümölcstermesztési, ezen belül a télialma-termesztési ágazat fejlesztése, gondos előrelátást igényel. Dr. Mityus Gábor a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója 9 III Márton kandidátus a műszereknél. (Pásztor Z. (elvételei) szén az a csöppnyi fénysugár, amit a távcső összegyűjt, nem elegendő a fotoreakciók megindításához. Ezért, az expozíciós idő megnyújtása céljából a fényképezőlemezt „együtt mozgatjuk’1; a műholddal, követjük azért, hogy annak fénye tovább időzzön a fényképezőlemez egy-egy pontján. Az elmozdítás mértékét a környékben látható álló csillagok „elvándorlása” jelzi az előhívott képen. A fényképezés közben természetesen rögzítjük az időadatokat is — ezredmásod- percnyi pontossággal. — Ezeket az észleléseket azután nyilván fel is kell dolgozni... — Ügy van, mégpedig nem is kis munkával. Egy ilyen előhívott fénykép úgynevezett kimérése, azaz értékelése hat-nyolc órát igényel. Egy miikromillimé- ter pontosságú kimérőasztal hárommillió forintba kerül a hozzátartozó mikroszkóppal egyetemben. A mérésekhez ugyancsak alapvetően szükséges kvarcórák már „olcsóbbak”; alig másfélszázezer forint az áruk. Ezért is akarunk áttérni a távcsövesvizuális feldolgozásra. Vásárolni fogunk a közeljövőben egy digi- tál-vizuális távcsövet, mely tíz ívmásodperc pontossággal dolgozik. Az eredmények lyukkártyán, mágneses szalagon rögzíthetők, és csaknem közvetlenül betáplálhatók a számítógépbe. • — A munkatársak nyilván nem keveset számolnak ... — — Volt olyan esetünk is, hogy 360 ismeretlenes egyenletrendszert kellett megoldanunk ... Nekünk különösen nagy szükségünk van nagy teljesítményű számítógépre. Az MTA várbeli komputeréhez idén tavasszal kaptunk egy külön csatlakozást, úgy nevezik, hogy Terminál. Ez sok tekintetben megkönnyíti a munkánkat. Segítségével mind a memóriakapacitást, mind pedig számolási teljesítményünket sokszorosára tudtuk növelni. Csillagda és arborétum Baja gyorsan fejlődő, iparosodó város. A gyárak, üzemek környezetszennyező hatását a csillagászok távcsöveiken át mindenkinél előbb észlelik; csökken a légkör átlátszósága... A közvilágítás reflexfényei pedig ugyancsak elfednek sok, nehezen Tátható, alig-alig pislákoló égitestet... — Vonatkozik ez a műholdak megfigyelésére is? ... — Természetesen. Baja viszonylag ideális hely a számunkra, mert jó a felhőtlen napok aránya. Évente több mint 200 éj-; szaka tudunk dolgozni. Növekszik viszont az esti város „fényessége” és ez zavar. Ezért ia költözünk ki a környékre. Az új obszervatórium építkezése idén ősszel kezdődik el. A várostól négy kilométerre kaptunk telket a tanácstól, ide telepítjük az új észlelési részleget, a központ viszont marad itt. Az a tervünk, hogy egy szép alföldi arborétumot létesítünk az épület körül; tudja, a csillagászok mindig ia szerették a megkapó természeti környezetet, a parkot, a virágokat és a növényeket. Pavlovlts Miklós
