Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-03 / 207. szám

JTCLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-K1SKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 207. szám Ára: 90 fUlér 1977. szeptember 3. szombat Lázár György hazautazott • a Bolgár Népköztársaságból A „Szeptember 6.” Villamos és Motorosta rgonca-gy ár ban pénte­ken délelőtt tett látogatásra Lá­zár Györgyöt Sztanko Todorov miniszterelnök, valamint magyar részről Havasi Ferenc miniszter­elnök-helyettes, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes kí­sérte el. A gyár bejáratánál összegyűlt dolgozók szívélyesen köszöntötték a magyar vendégeket, majd Ivan Mindov vezérigazgató és Sztoil Sztanoev igazgató üdvözölte és kalauzolta őket. Végigjárták a gyár targancaszerelő csarnokát, ahol a műveletek egy részét au­tomata vezérlésű célgépek végzik és számos gyártási folyamatot számítógépes programvezérlés Irányít. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Ál­Megkezdődött a HL országos I . * agrárgazdasági konferencia A termelőerők fejlődése meggyorsította a mezőgazdaság iparosodását. Mélyreható változások bontakoznak ki a gaz­dálkodás egész szervezeti és kapcsolati rendszerébe'', Mindezek hazánkban is észlelhetők a vállalatokon belül és a gazdasági egységek közötti viszonyokban egyaránt. Az integrált termelés és a korszerű szervezés a témája a tegnap Kecskeméten kezdődött kétnapos ED. országos agrár- gazdasági konferenciának. A konferenciát a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Agrárgazdasági Társasága, a MAE me­gyei szervezetének közreműködésével kezdeményezte. A Me­gyei Művelődésiv Központban rendezett tanácskozásra több mint félezer agrárszakember jött össze. • Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, állam­fő pénteken fogadta Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét. (Telefotó — BTA — MTI — KS.) lamtanács elnöke pénteken a szófiai Bojana kormányreziden­cián, fogadta Lázár Gyöngyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét A találkozón jelen volt Sztan­ko Todorov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, a miniszterta­nács elnöke. A találkozó szívélyes elvtársi légkörben zajlott le. Délben Todor Zsivkov ebédét adott Lázár György tiszteletére. Az ebéden — amelyen részt vet­tek a magyar kormányfő kísére­tének tagjai is — pohárköszöntők hangzottak el. A hivatalos kormányfői tárgya­lások befejeztével pénteken dél­után a bolgár minisztertanács épületében emlékeztetőt írtak alá. Az okmány -L- amelyet a két miniszterelnök látott el kézjegyé­vel — rögzíti az együttműködés eddigi eredményeit, mégha tároz­(Folytatás a 2. oldalon.) A megjelenteket Kazareczki Kálmán vezérigazgató, a Magyar Agrártudományi Egyesület Ag­rárgazdasági Társaságának elnö­ke köszöntötte. A konferencia el­nökségében helyet foglalt dr. Ro­mán;/ Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, a MAE el­nökségének tagja, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Horváth Ist­ván, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára. Jelen volt dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke, Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára. Horváth István a megye és a megyeszékhely párt- és állami szervei nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangoz­tatta, hogy nagy várakozással te­kintenek az élelmiszertermelés e •fontos témakörével foglalkozó ta­nácskozás elé, bízva abban, hogy az agrárgazdaság jelenlevő szak­emberei közötti hasznos eszme­csere, alkotó vita jól szolgálja a szocialista mezőgazdaság további fejlődését, a magasabb színvona­lú termelést. A megyei vezetés igen fontos feladatának tekinti a Duna—Ti­sza köze mezőgazdasági kultúrá­jának további fejlesztését, az adottságok jobb kihasználását. Bizonyos, hogy ehhez a munká­hoz az irányító szakemberek, a mezőgazdasági nagyüzemek veze­tői jól hasznosítható segítséget kapnak a tanácskozástól. Ismer­tek azok a feszültségek, amelyek a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás, táro­lás között van. Tudjuk, hogy ez a feszültség rövid idő alatt nem oldható fel, de a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek kö­Kevés, sok, törékeny 3. oldal A jó tanítómester 4. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 3. oldal zötti jobb, magasabb szintű in­tegrációval enyhíteni tudjuk nép­gazdaságunk gondjait Reméljük, hogy mostani ta­nácskozásunk hasznosan szolgálja a mezőgazdaság, az élelmiszer, termelés továbbfejlesztési lehető­ségeinek megismerését Ezért ve­szünk részt örömmel a konferen­cia munkájában és igyekszünk elősegíteni eredményességét — hangoztatta végezetül a megyei pártbizottság első titkára. Dr. Romány Pál megnyitó elő­• Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára köszönti at megjelenteket. (Tóth Sándor felvételei.) • Dr. Romány Pál miniszter megnyitó előadásában méltatja az integráció jelentőségéi adásában rámutatott, hogy az év vége felé közeledve, értékelhet­jük az eddigi munkát. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság előtt az idén nagy feladatok állnak. Ha sikerül a még kint levő termést zökkenőmentesen betakarítani, nem lesz különösebb elemi csa­pás, a mezőgazdaság teljesíti az előirányzott 9—10 százalékos ter- melésemelkedést. Az élelmiszer- ipar is beváltja a hozzáfűzött re­ményeket. Az első félévben 8 százalékkal több volt a termelé­se, mint az előző év hasonló idő­szakálban. A továbbiakban méltatta, hogy milyen nagy jelentősége van az integrációnak. A kapcsolatrend­szer azonban egyre bonyolultab­bá válik, illetve a fejlődés meg­követeli a sokoldalúbb összefo­gást. Az egymásra utaltság a ter­melés korszerűsödésével tovább nő. A miniszter szólt a termelési rendszerekrőL A konferencia egyik feladata, hogy a fejlesztés lehetőségeit itt is megmutassa, elősegítse, hogy a termelési rend­szerek alapelvei gyakorlati meg­valósulása általánossá váljék ha­zánkban. Felhívta a figyelmet, hogy a fejlesztést elhatározó döntéseknél jobban érvényesüljön a takaré­kosságra való törekvés. Ez nem jelenti természetesen, hogy le­mondjunk a korszerűsítésről. Vé­gezetül rámutatott az ismeretek állandó bővítésének fontosságára. Az egyre bonyolultabb társadal­mi és gazdasági szerkezet meg­kívánja, hogy az irányításban művelt emberek vegyenek részt. A konferencia előkészítése so­rán vitaanyagot állítottak ös3ze, amelyet írásban megkaptak a meghívottak. Ügy döntöttek a szervezés során, hogy ez lesz a hozzászólások alapja. Korreferá­tumok tehát nem hangzanak el, hanem a kiküldött írásbeli anyag alapján folyik majd az eszme­csere. Dr. Márton János igazgató, az agrárgazdasági társaság alel- nöke, az írásbeli anyagot kiegé­szítő referátumában hangoztatta, hogy az alkotó eszmecsere bizo­nyára elősegíti számos kérdés tisztázását. Előadását követően megkezdő­dött a vita. A III. országos agrárgazdaságL konferencia ma folytatja munká­ját. K. S. NYOLC NAGYSZfNHÁZI BEMUTATÓ — REPERTOÁR RENDSZER Évadnyitó társulati ülés Őszi csúcsforgalom Az utóbbi években már kezdtük mellőzni az őszi csúcs- forgalom fogalmát, mondván, a gazdasági élet oly mérték­ben fejlődött, hogy a vasúton és a közutakon egész évben csúcsforgalom van,. A tavalyi kedvezőtlen mezőgazdasági terméshozamok sem igényel­tek különösebb erőfeszítéseket a szállítás dolgozóitól. Az idén azonban újra elő kell vennünk a már-már lomtárba került szavakat: őszi csúcsforgalom. A magasfokon gépesített és fejlett agrotechnikai módsze­reket alkalmazó mezőgazdasá­gi üzemeknek ezúttal az idő­járás is kedvezett, s a rekord- termés elszállítása rendkívüli feladatok elé állítja a MÁV és a Volán dolgozóit. Az idei őszi csúcsforgalom előkészítésére és zavartalan lebonyolítására a közlekedési vállalatok megtették a belső intézkedéseket. A közlekedési is postaügyi tárca vezetői mégis úgy látták, hogy mind­ezeken túl részükről is külön­féle rendelkezések meghozata­lára van szükség a nagyará­nyú feladatok sikeres végre­hajtásához. A szakágazatok között úgy határozták meg a tennivalókat, hogy a csak vas­úton továbbítható áruk el­szállításának a MÁV minden körülmények között eleget te­hessen. Ahol pedig választási lehetőség kínálkozik, a szállí­tást az eddigieknél nagyobb mértékben tereljék közútra, il­letve viziútra. A KPM egyben nyomatékosan felhívta a fu­varoztató vállalatok figyelmét arra, hogy az egyenletes szál­lítást, a rakodás gyorsítását szolgáló kormányhatározatok változatlanul érvényben van­nak, s ezeket még fokozottab­ban érvényesítik az őszi for­galom idején. A MAV-ot például utasítot­ták arra, hogy a hétközbeni kocsihiány miatt nem teljesí­tett szállítási igényeket az ér­dekelt fuvaroztató vállalatok­kal előre egyeztetve szomba­ton és vasárnap elégítse ki. A Volán szeptemberben és ok­tóberben két hét végén ha­sonló céllal teljes gépkocsiál­lománnyal fuvarozási műsza­kokat tervez. Szeptember l-től a további intézkedésig átmeneti forga­lomkorlátozásokat léptetnek életbe. Ezek szerint 30 kilo­méteres körzeten belül min­denféle vasúti árufuvarozás tilos, bizonyos kijelölt anya­gokat és áruféleségeket 60 ki­lométeres körzetben is csak közúton szabad szállítani. Emellett a távolságoktól füg­getlenül ugyancsak közúton szállíthatók a több vasútállo­mással rendelkező helysége­ken belüli fuvarok. Bács-Kiskun az ország leg­nagyobb agrár-jellegű megyé­je. Itt terem az ország me­zőgazdasági termelvényeinek mintegy 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy nálunk az őszi csúcsforgalom még nagyobb helytállást követel a MÁV és a Volán dolgozóitól, mint ha­zánk más területein. Bács- Kiskun vasutasai és Volán­dolgozói már többizben bebi­zonyították, hogy képesek rendkívüli tettek végrehajtá­sára. Ehhez természetesen a fuvaroztató vállalatok és me­zőgazdasági üzemek megértő, együttműködésére is szükség van. > A megyei szállítási bizottság ezekben a napokban végez fel­méréseket, amelyek alapján szervezi és koordinálja majd az őszi csúcsforgalom lebonyo­lítását. Valószínűleg szükség lesz majd a vállalatok és szö­vetkezetek tulajdonában levő közületi jármüvek igénybevé­telére is annak érdekében, hogy minden idejében a ren­deltetési helyére kerüljön. Anyag nélkül nem dolgozhat­nak a gyárak, a szükséget esz­közök nélkül leállna a mun­ka a mezőgazdaságban. Az együttes erőfeszítések azonban a legnagyobb nehézségeken is túljuttatnak bennünket és si­kerrel teljesíthetjük idei ter­melési terveinket. r N. O. A nyári szünetet követően teg­nap délután ismét benépesült Kecskeméten a Katona József Színház nézőtere. Ez alkalommal a színház dolgozói ültek a szé­keken. Az évadnyitó társulati ülésen Sajtos Géza, a művészeti intézmény igazgatója köszöntöt­te a társulat tagjait, a műszaki és adminisztratív dolgozókat és a meghívott vendégeket, köztük a megyei pártbizottság és a ta­nács képviselőit. Az új évad feladatait Ismertet­ve elmondta, hogy eggyel csök­kentették a nagyszínházi bemu­tatókat, s így több idő jut az alaposabb felkészülésre, az elmé­lyültebb próbákra. Egyben hozzá­tette azt is, hogy nem kívánják csökkenteni a megtartandó elő­adások számát; tehát változatla­nul számítanak az eddigi két­százezer nézőre. Az a tény, hogy egy-egy darabot több alkalommal játszanak majd, megnöveli a szí­nészek és a szervezők felelőssé­gét is. Az idei év műsorrend! újdon­sága a repertoár rendszerre való áttérés lesz. Ennek következté­ben november 4-ig öt premiert tartanak Kecskeméten. Évközben általában három-három színművet játszanak, egymást váltogatva, s a színház műsorát a múlt évben bemutatott darabok és vendég­fellépések is élénkítik. A megye- székhelyre várják a kaposvári és a szolnoki társulatot, Budapest­ről pedig az Qperett- és a Nem­zeti Színházat.. Novemberben a hagyományoknak megfelelően a Zombori Népszínház művészei is fellépnek Kecskeméten. Ruszt József főrendező, a tár­sulat művészeti vezetője a szín­házi műhelymunka fontosságáról szólt. Elmondta, hogy az egyes produkcióknak az eddigieknél ki­egyenlítettebbeknek kell lenniük; a művészi színvonal emelésére, as elmélyült alkotómunkára a mű­sorterv bemutatói jó lehetőséget kínálnak. Az évadnyitó társulati ülésen bemutatták a megjelenteknek a színház új tagjait; Kézdy Györ­gyöt, Csikót Gábort, a márkecs- keméten is jól ismert Andorai Pétert és Szlávik István díszlet- tervezőt, Szűcs András, Varga Károly és Áron László színmű­vészeket A hagyományoknak megfelelő­en megjutalmazták az elmúlt év legjobb epizódista színészét. Bo­dor Jenő, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának vezetője Lakky Józsefnek adta át a kiér­demelt Viktor-díjat Németh László VII. Gergely című drá­májában nyújtott alakításáért. Egyben köszöntötték Fekete Ti­bor színművészt, aki 30 éve tag­ja a társulatnak és a szekszárdi városi tanács által adományozott Nívó-dij jutalmazottjait, Gábor. Miklóst, Sára Bernadettet ésSi- mor Ottót, akik ugyancsak a VII.' Gergelyben tanúsított művészi teljesítményükért nyerték el a város közönségének rokonszen- vét. P. M. » • A kecske«éti Katona Jóaet Mobil mfirémlaek nr • tárralatl ülésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom