Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
150 ezer sertés levágása és feldolgozása. Jelentőségük mégis nagy, mert bizonyos mértékben tehermentesítik az állami húsipar túlterhelt, egyetlen Bács-Kiskun megyei üzemét, a kiskunfélegyházit. A szövetkezeti húsüzemek segítik a körzetükben levő települések helyi ellátását, és bővítik a házi recept szerint, különlegesen fűszerezett kolbász- és töltelékáruk választékát. Kecskeméten néhány éve a Kossuth Termelőszövetkezet vállalkozott arra a szerepre, hogy üzemi hizlaldájában és a háztáji gazdaságokban nevelt sertést feldolgozza, s az állami, szövetkezeti kereskedelem élelmiszerüzleteinek választékát növelje. Egyszerű együttműködésre lépett a fülöpházi Zrínyi, a jakabszállási Népfront, a ladánybenei Rákóczi Szakszövetkezettel és néhány más szomszédos gazdasággal. Ily módon szerzi be az alapanyagot a jelenleg 15 ezer sertés vágására képes húsüzeme számára. A Kossuth Tsz saját erőből és hitel igénybevételével folyamatosan korszerűsíti, bővíti a húsüzemet. Célja, hogy az évente 25 ezer sertés feldolgozására legyen alkalmas. Jelenleg szociális létesítményt épít a szövetkezet brigádja, hogy az eddig erre a célra bene, Méntelek, Lakitelek hús- és töltelékáru-ellátását segítse. Friss áru szállítására alkalmas termoszgépkocsit vásárolt, amellyel hetenként többször is felkeresi az élelmiszerüzleteket. Így az eddig szerényen ellátott külterületi és kisebb települések rendszeresen hozzájutnak friss töltelék- és kolbászáruhoz a megyeszékhely körzetében. A Kossuth Tsz húsüzeme 1974- ben még csak 14 millió értékű hús- és töltelékárut gyártott. 1975-ben már 30, tavaly 55 millió volt a termelési értéke. Ebben az évben 60, jövőre 70 milliós tervet teljesít. Az idei ötmilliós beruházás legjelentősebb létesítménye az a 7 kilométeres gázvezeték, amelyik. Kecskemét— Széchenyivárosból eljuttatja az energiát a szövetkezet húsüzemébe, egyéb gazdasági épületeibe, majdan a szövetkezeti lakótelepre is. A gázfűtésű kazánház valamint a többi berendezés nyomáspróbáját ezekben a napokban végzik. Előreláthatólag szeptember végén már üzembe helyezik az új létesítményt, amely megnöveli a szövetkezeti húsfeldolgozó energiaellátását. Épül a belső üzemi úthálózat is, ami a szállítást könnyíti. Ha a gázüzemű kazánház működésbe lép, 50 százalékkal növekszik a kecskeméti Kossuth Tsz vágóhídjának, húsfeldolgozó üzemének teljesítőképessége. Attól kezdve hetenként 10 tonna kolbász- és töltelékárut tud majd szállítani az állami és a szövetkezeti kereskedelem boltjaiba, valamint a paksi atomerőmű építőinek ellátására. K. A. Az idén 28. alkalommal ünnepeljük augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét és az új kenyeret. Bács-Kiskun 'megye dolgozói a munkás-paraszt szövetség jegyében készülődnek. hogy méltóképpen emlékezzenek meg az évfordulóról. Több városban és nagyközségben nagygyűlést, ünnepi tanácsülést, munkás—paraszt találkozót tartanak majd és sok helyütt úgy ütemezték az építkezéseket, felújításokat, hogy azokat alkotmányunk ünnepe tiszteletére adhassák át. Augusztus 18-án Baján a városi pártbizottság, városi tanács és a helyi népfrontbizottság rendezésében kerül sor a településfejlesztési verseny értékelésére, illetve a díjak átadására. Ugyanezen a napon avatják fel a Duna-parti városban a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat Szegedi úti új kenyérgyárát. A Vasvári Pál utcában cukrászüzemet adnak át rendeltetésének. Az Augusztus 20. Termelő- szövetkezet dolgozói új klubban ünnepelhetik az alkotmány évfordulóját. Augusztus 19-én Kiskunhalason ünnepi tanácsülést tartanak, melyre a tanácstagokon kívül több száz halasi dolgozót is meghívnak. Az ünnepi ülésen jutalmakat adnak át a társadalmi munkában kiváló eredményt elért lakosoknak. Jövő pénteken avatják fel a halasi 618-as számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet új, 240 helyes kollégiumát. A fiatalok szórakozásáról is gondoskodtak: a KISZ városi bizottsága a művelődési központtal közösen kulturális műsort rendez a sóstói ifjúsági parkban. Augusztus 19-én Kalocsán átadják rendeltetésének az I. István úton a napokban elkészült új vegytisztító szalont. Az alkotmány ünnepén a kalocsai dolgozók a város környéki községükbe, Foktőre utaznak, s a helybeliekkel együtt a Duna-parton 10 órakor nagygyűlésen emlékeznek meg alapvető jogaink és kötelességeink egységének jelentőségéről, legfontosabb törvényünkről. Csakúgy, mint megyeszerte sokhelyütt, Kecskeméten is a város környéki termelőszövetkezetek dolgozói vendégül látják a megyeszékhely gyárainak, üzemeinek, vállalatainak munkásait. Augusztus 20-án este a Megyei Művelődési Központ előtti téren utcabál lesz. Kiskőrös dolgozói augusztus 19-én a helybeli szakszövetkezet központjába mennek, s a szak- szövetkezet tagjaival kenyérátadási ünnepséget tartanak, majd meghallgatják a kiskőrösi szlovák népdalkor és zenekar műsorát. Alkotmányunk ünnepe alkalmából Kiskunfélegyházán augusztus 18-án új tejüzemet, valamint a Dankó Pista utcában 60 helyes bölcsődét adnak át rendeltetésének. Tabdin augusztus 20-án ünnepélyes keretek között avatják fel a megnagyobbított, felújított általános iskolát. Tiszakécskén jövő pénteken kezdődik a már hagyományosan megrendezésre kerülő népzenei tábor. T. L. szolgáló helyiségeket is berendezhesse termelőüzemmé. Legújabban a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal teremt együttműködést a közös gazdaság, amelynek célja, hogy Kecskemét környékén az állami húsiparral szerződött állattenyésztőktől, a vállalat megbízásából hetenként 200 sertést átvegyen és levágjon. Az élelmiszer- ipari termékkel pedig Kecskemét, Hetényegyháza, Kerekegyháza, Fülöpháza, Lajosmizse, Ladány9 Rada László készárucsoportvezeto, Kürti László értékesítési • vezető, Kereczkey Miklós Uzemágvezető és Soós Kálmán technikus a szállításra előkészített kolbászáru minőségét ellenőrzi. Mind több árut szállítanak a megye- székhely környékének boltjaiba. (Tóth Sándor felvételei) AZ MSZMP KACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 187. szám Ára: 90 fillér 1977. augusztus 10. szerda Púja Frigyes Mongóliába utazott Púja Frigyes külügyminiszter, a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra Ulan Bátorba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi államtitkár. Jelen volt Bamdárijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, továbbá Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Néhány éven belül kissé javul a helyzet, mert elkészül Baján az állami és a szövetkezeti gazdaságok, valamint az állami húsipar társulásának eredményeként az évente 200 ezer sertés levágására tervezett Bácskai Vágóhíd és Húskombinát. Ezzel a megye ipari feldolgozó kapacitása már 320—350 ezer sertés fogadására lesz képes, örvendetes, bár még mindig szerény ez az eredmény, hiszen Bács-Kiskunnál kevésbé jelentős állattenyésztő Borsodban 600 ezer sertés vágására alkalmas húsüzem működik. Ilyen épül ezekben a napokban Gyulán és a közeljövőben Szekszárdon is. A megye állami és szövetkezeti gazdaságai, fogyasztási szövetkezetei is működtetnek néhány kiseb húsvágóhelyet. Ezek együttes teljesítőképessége évente 120— MUNKÁS-PARASZT TALÁLKOZÓKKAL, ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK ÁTADÁSÁVAL, NAGYGYŰLÉSEKKEL KÖSZÖNTJÜK az alkotmány évfordulóját IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nappali felhőképződés, szórványos záporral, zivatarral. Csak időnként megélénkülő változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13— 18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27—31 fok között. A Duna vízállása kedden Budapestnél: 425 cm, vízhő: 18,8 fok. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÖSSZEFOG AZ ÁLLAMI HÜSIPAR ÉS A TERMELŐSZÖVETKEZET Bács-Kiskun nagyüzemi állattenyésztésének korszerűsítését, és az ágazat termelésének emelkedését sokéves lépéshátránnyal követi a feldolgozó ipar. Ismeretes, hogy az élelmiszeripari termékfeldolgozás akkor a leggazdaságosabb, ha a termelési, tenyésztési körzet közelében van a végterméket előállító üzem. Különös, hogy éppen az ilyen jelentős állattenyésztő vidéken, mint Bács-Kiskun, nem érvényesül az említett gazdaságossági elv, és hetenként 8—10 ezer vágósertés utazik vasúton, közúti járművön két-, háromszáz kilométer távolságra, tekintélyes szállítási költséggel, apadási, sőt elhullási veszteséggel más vágóhidakra. Korszerűsíti feldolgozó üzemét a kecskeméti Kossuth Tsz • A szövetkezeti brigád építi a szociális létesítményt. Képünkön: Seres Sándor brigádvezető és Kiss László üzemvezető a létesítmény rajzát tanulmányozza. • Gazsó László megbízott gyártásvezető a tizenegy tagú brigáddal együtt naponta 20—21 mázsa töltelékárut készít. Rövidesen szállításra kész a kedvelt kenőmájas. A neheze ezután jön Amikor telefonon jelentkeztem, s tudattam a megyei munkavédelmi főfelügyelővel, hogy a nyári munkavédelemről szeretnék írni, — első, derűs reagálása ez volt. — Szerencsénkre, örömünkre az a „helyzet", hogy nincs mit írni. A tréfás válasz mögött természetesen az állt, hogy üzemi balesetek, kiesett munkanapok dolgában — kopogjuk le! — eddig jobban állunk, mint a múlt nyarakon. Ahogy Katz József kifejezte, az idei nyári nagy munkák során, úgymond — tipikus mezőgazdasági balesetek nem fordultak elő. Általában — az első félévet alapul véve — az állami gazdaságokban, a ME- DOSZ-hoz tartozó mezőgazda- sági üzemekben csökkent mind az üzemi balesetek, mind a kiesett munkanapok száma. A tavalyi hasonló időszakban ez a szám 252, illetve 6807 volt, míg az idén 199, illetve 4937. Előreláthatóan ez lesz a kép a termelőszövetkezetekben is. (Onnét a megyei tanácson keresztül jutnak majd be az adatok.) Az állami gazdaságok részéről már rendelkezésre álló visszatekintés szerint az utóbbi pár évben a kétségtelen ja-' vulást mutatja a statisztika. Már az eddig érintett néhány tény is bizonyítja tehát, hogy van mit írni. Mert hát nemcsak akkor kell ébren tartani a munkavédelemre vonatkozó figyelmünket, kötelességeinket, amikor ezt a balesetek sűrűbb előfordulása sürgeti. Arról is fontos beszámolni, ha — elmúlt évek szívós és közös munkájának eredményeként is — biztonságosabbak a nagy nyári munkák, tisztultabb a vezetők s a gépeken, a mind bonyolultabb berendezésekkel dolgozók szemlélete. A munkavédelemre nevelésben, ennek propagandájában sosem lehet szünetet tartani — erősítette a főfelügyelő is. El kell ismernünk, hogy a szemmellátható javulás az irányítás következetesebbé válását éppúgy tükrözi, mint a termelésben közvetlenül tevékenykedők érettebb belátását, akár a munkavédelmi előírások betartatását, akár ezek megfogadását tekintjük'. S a biztató helyzet sem adhat okot teljes megelégedésre. Mert azt is valljuk be, hogy most a tipikusnak tartott mezőgazdasági balesetek szemszögéből „statisztikáztunk”. Amik kint a földeken szokták érni az embereket. Mert azért halálos baleset történt belső, üzemi terepen az első félévben is — sajnos —, és ennek súlyosságát még az sem csökkenti, ha úgy vesszük, hogy hasonlók „bármely üzemben” előfordulhatnak. Aztán atéren sem tökéletesen kielégítő a helyzet, hogy minden modern géphez elegendő képzett em- ben van még. A vezetésükhöz, velük való munkához inkább, ám a karbantartásukhoz még nem jut mindenütt megfelelően felkészült munkás. Márpedig ennek mind technikai biztonság, mind gazdasági eredményesség oldaláról hátrányos következményei adódhatnak. Azért sem nyugodhatunk meg az eddigi kétségtelen sikereken, mert, mint mondani szokás, — a java még hátra van! Jön az őszi nagy betakarítás, a szüret. Előző évek tapasztalatai szerint ebben az időszakban történnek nagyobb — több és súlyosabb — balesetek a mezőgazdaságban. Téeszeknél — kiesett munkanapokat tekintve — tavaly például rosszabb volt az arány, mint azelőtt. Huszon- ötezer-négyszáznegyvenhéttel szemben 26,454 volt ezeknek a száma a múlt év második felében. Pedig milyen nagy szükség van e munkadandárban minden egyes produktív - napra! (Az állami gazdaságok :í s más mezőgazdasági üzemek s- ekkor is tartották már a javu- | ló formát.) Jó termést takarítunk be, íj ami hatalmas tömegű javak | szállításával jár együtt. Rend- j? kívül fontos, hogy a közismer- i ten veszélyes munkánál mind | a munkagépek, mind a szállí- $ tó, járművek technikai bizton- | ságát lelkiismeretesen figye- | lemmel kísérjék, a védőberen- | dezések felszereléséről gon- doskodjanak, és a munkavé- | delmi előírásokat szigorúan betartassák. Attól kezdve, g hogy a gépek, berendezések i működtetését a legalaposabban f megismertetik az emberekkel, ?. odáig, hogy ezek javítását üze- | melés közben semmiképp ne ® végezzék. Nagyfokú odafigye- g lésre, ellenőrzésre van szűk- | ség, hiszen a szüretelés is igen | magas fokúan gépesített már, jft s például szárító üzemeink- j; ben is szép számú munkagép | működik, mozog, közlekedik. Gondolnunk kell arra is, | hogy a „hivatásos” mezőgaz- § dasági dolgozók mellett fiata- | lók, vendégmunkások, nyug- | díjasok, időszaki s részes | munkások százai — ha nem % ezrei — is sorompóba állnak 1 az őszi betakarításra. Tájékoz- i tatásuk, kioktatásuk, tévé- |fj kenykedésük figyelemmel ki- aj sérése munkavédelmi szem- §| pontból elemi kötelesség és fe- E lelősség. T. I. Országszerte befejeződött az aratás Kedd estére országszerte befejeződött az aratás. A mezőgazdasági nagyüzemek idén 1 663 000 hektáron termesztettek kalászos gabonát, ebből a búza vetésterülete 1,3 millió hektár volt. A termés az átlagosnál egy héttel korábban érett be, az aratást megelőző hetekben ugyanis kánikulai volt a forróság és ez siettette az érést. Az előnyt a mezőgazdasági üzemek jól kihasználták; a munka szervezettségére jellemző, hogy bár a nagy nyári munkát több ízben is meg kellett szakitaniok az esőzések miatt, mégis a szokásosnál tíz nappal előbb készültek el az aratással. Ezt az eredményi; csakis az anyagi-műszaki ellátás megjavításával érhették el. Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a kombájnok teljesítőképessége, és 1560 új, nagy teljesítményű arató-cséplő gép dolgozott a határban. Nehéz helyzetet teremtett, hogy az aratást megelőző időszak viharai a gabonát a termőterületnek mintegy harmadán megdöntötték, összekuszálták, emiatt a kombájnosok speciális felszerelést alkalmaztak, úgynevezett kalászemelőket szerellek a gépekre és lassított menetben vágták a búzát. Ebben a helyzetben újfajta anyagi ösztönzést alkalmaztak, ami a gépvezetőiket fokozottabban tette érdekeltté a szemveszteség csökkentésében. Az esőzések miatt a szokásosnál nagyobb arányban kellett szárítani a gabonát. Az elmúlt évinél 500 ezer tonnával több gabonát szárítottak gépekkel, a gabona 90 százalékát a termelő- szövetkezetek gépeivel. Az idei aratás egyik kedvező tapasztalata, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek jól segítették egymást az aratási munkacsúcs idején. Ahol lehetett, kölcsönadták egymásnak a gépeket, gyakran került sor megyék közötti gépátcsoportosításra is. Egész sor borsodi gazdaság küldött át például kombájnokat szállító személyzettel együtt Szolnok megyébe, ahonnan viszont az aratás vége felé érkeztek kisegítő brigádok. Nem volt zavar a gép- és alkatrészellátással, s a Gabona Tröszt telepei a termelőkkel folytatott előzetes tárgyalások alapján a szállítmányokat zökkenő- mentesen fogadták, torlódás csak elvétve akadt. Nagy feladat a következő napokban az aratást követő úgynevezett járulékos munkák meggyorsítása. A tarlót a termőterületnek eddig kétharmadán munkálták el, és a szalma lehúzásával sem készültek még el mindenütt. Az a feladat, hogy az első őszi munkák megkezdéséig valamennyi mezőgazdasági üzem „rendbe tegye” a felszabadult gabonatermő-területet. (MTI) .,
