Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-10 / 187. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. augusztus 10. Az indiai külpolitika sarkköve a Szovjetunióhoz fűződő barátság Vadzspaji külügyminiszter nyilatkozata események sorokban NAGASZAKI Nagaszaki kedden megemléke­zett a város ellen intézett atom­bomba-támadás 32. évfordulójá­ról. A békeparkban több mint tíz­ezer ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét a támadás során elpusz­tult 70 000 ember emléke előtt, jelen volt Shirley Ameraszinghe, az ENSZ-közgyűlés elnöke is. LONDON Belfast nyugati részén, katoli­kusok lakta negyedben összetűzés támadt fiatalok egy csoportja és az arra cirkáló katonai járőr kö­zött. A fiatalok gyújtóbombákat hajítottak a járőr felé, amire az több figyelmeztető lövést adott le. Miután egy 16 éves fiú nem vett tudomást a figyelmeztető lövések­ről, az egyik brit katona halálra sebezte őt. SAN JÓSÉ Andrew Young, az Egyesült Ál­lamok állandó ENSZ-képviselője hétfőn Mexikóvárosból a Costa Rica-i San Jóséba érkezett. A dip­lomata jelenleg tíz latin-amerikai és karib-tengeri országot érintő látogató körúton jár. (AFP, AP) PORT MORESBY Pápua Új-Guinea nemzetgyűlé­se hétfőn 5 évre ismét Michael Thomas Somare eddigi miniszter- elnököt választotta meg az ország miniszterelnökévé. Somare 70:36 szavazatarányban győzött egyetlen ellenjelöltjével, sir John Guise- zal szemben. Somare 1975., az or­szág függetlenné válása óta tölti be a kormányfői tisztet. (UPI, AFP) KOPPENHÁGA Anker Jörgensen dán miniszter- elnök hétfő esti rádiónyilatkoza­tában bejelentette, hogy Grön­land népe szavazáson dönt majd a terület részleges autonómiájá­nak megvalósításáról, az 1953. évi dán alkotmány értel­mében a Dán Királyság elválaszt­hatatlan része. Ha lakossága a tervezett népszavazáson az önkor­mányzat mellett dönt, akkor be­folyása — a Dán Királyságon be­lül — nagyobb lesz és különleges jogokat is fog kapni. (AFP) Atal Bihari Vadzspaji indiai külügyminiszter a szovjetr-indiai béke-, barátsági és együttműkö­dési szerződés aláírásának 6. év­fordulója (augusztus 9.) alkalmá­ból nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. Egyebek között elmondotta, hogy az eltelt harminc évben és különösen a közelmúltban sok változás ment végbe Indiában, de külpolitikájának alapvető irányvonala változatlan, mivel az a hagyományokon és a nemzeti egyetértésen alapszik. — A közelmúltban megtartott választásokat követően — amely­nek során az indiai nép újólag megerősítette a demokráciához való hűségét — az új indiai kor­mány irányvonala az indiai kül­politika alapjainak megerősítése. Üjult erővel folytatjuk továbbra is a minden országgal fenntartott barátság és együttműködés meg­szilárdításának politikáját, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján. — Az indiai külpolitika sark­köve a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátság — hangsúlyozta az indiai külügyminiszter. — Ez országa­Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára, a 1’iHumanité keddi számában ve­zércikkben válaszolt Francois Mitterrandnak, a Francia Szocia­lista Párt első titkárának, a le Matin című párizsi lap hétfői számában újból előterjesztett ja­vaslatára, hogy rendezzenek nép­szavazást az Qrszág atom-ütőere­jéről. erővel kapcsolatos népszavazás gondolatát — hangsúlyozta Mar­chais. Kifejtette: abban az eset­ben, ha a baloldali pártok hata­lomra jutnának, felesleges nép­szavazást szervezni, „hacsak nem az • lenne a- célja ma« szocialista párt javasolta népszavazásnak, ink növekvő, sokoldalú együtt­működésében jut kifejezésre. — A Szovjetunió továbbra is India legnagyobb kereskedelmi partnere. Együttműködésiünkben egyre újabb és újabb lehetősé­gek nyílnak, s az gyümölcsözően fejlődik olyan területeken, mint a tudomány és az új technológia alkalmazása, az oktatás és az atom békés célokra történő fel- használása, valamint az űrkuta­tás. A kulturális értékek cseréje közelebb hozza egymáshoz népe­inket. — Az India és a Szovjetunió •közötti széles körű és sokoldalú együttműködés az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvén ala­pul. Meggyőződésem: mindkét ország tevékenyen törekszik majd arra, hogy az eddig elért ered­ményeket ne csak megtartsa, ha­nem meg is szilárdítsa. — Ez a szerződés világosan ki­fejezésre juttatta az el nem kö­telezettség indiai politikáját, amely nem irányul valamely har­madik ország ellen. A szerződés tükrözi azt, hogy mindkét ország maradéktalanul híve marad a békének és a népek kölcsönös megértésének — mondotta vége­zetül Vadzspaji. (TASZSZ) hogy más védelmi politikát hatá­rozzon meg, mint az, amelyet a közös program előirányoz”. Marchais megerősítette, hogy az ütőerőnek „szigorúan csak el­rettentő erőnek szabad lennie”, ami azt jeleníti, hogy „a francia atomfegyver továbbra is Francia- ország kizárólagos tulajdona ma­rad”, s hogy „elutasítják az új­bóli beolvadást a NATO-ba, és szembehelyezkednek minden (nyuigat-)európai integrált kato­nai szervezettel”. Végül utalt rá, hogy az FKP és partnerei közölt a közös prog­ram kapcsán két tóvábbi pont­ban, a' szociális intézkedések és az államosítások kérdésében is vamjok- ■«. * - véleménykülönbségek. - (AFP) Vance Izraelbe érkezett A közel-keleti körúton tartóz­kodó Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter kedden megérkezett látogatássorozatának következő állomására, Izraelibe. A Ben Gu- rion repülőtéren Mose Dajan kül­ügyminiszter fogadta. Izrael merev álláspontja követ­keztében minden bizonnyal ne­héz tanácskozások várnak az amerikai külügyminiszterre. Ezt ő maga is megerősítette repülő­téri nyilatkozatában, amikor ki­jelentette: „bizonyos nehézségek állnak előttünk”. Iszmail Fáhmi egyiptomi kül­ügyminiszter sürgős ülésre hívta össze az egyiptomi—palesztinai koordinációs bizottságot, miután üzenetet kapott Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől. Az A1 Ahram keddi közlése szerint az Alexandriában megtartandó tanácskozáson részt vesz Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke is. A találkozón az amerikai külügy­miniszter ammani és taifi tanács­kozásának eredményeiről lesz szó, a palesztinai kérdés fényé­ben. (UPI) Sorban állás munkáért • Ötezer fiatal munkanélküli — többségük színes bőrű — rohamoz­ta meg a munkaközvetítő irodá­kat New Yorkban, ahol a városi hatóságok kétezer munkást haj­landók alkalmazni az áramszünet következményeinek felszámolá­sára. (Telefoto — AP—MTI—KS) r ű«sfcí Gyilkosok összeesküvése A Francia Kommunista Part Grönland teljes mértékben ellenzi az ütő­MARCHAIS VÁLASZA MITTERRANDNAK I Kell-e népszavazás a francia atom-ütőerőről? 9-10 „A kész David Slowson jogász, aki a bizottság megbízásából ellenőriz­te az Oswaldról keringő különfé­le híreket, az ál-Oswald dosszié­ja eltűnésének okait magyarázva, így érvelt: „Itt valami nyilván­valóan összefügg a CIA-val. Ez csak feltevés, de a CIA által fo­ganatosított azon intézkedések között, amelynek célja mindan­nak eltitkolása volt, ami fényt vethet Oswald tevékenységére, az említett dosszié elkobzása is szerepelhetett.” Ez hajmeresztő elmélet, de mint sok mást, ami a dallasi gyil­kossággal függ össze, nem hagy­hatjuk ki a számításból. Válaszok természetesen nincse­nek csak különböző változatok vannak amelyek a valószínűtle­nektől az illetlenekig terjednek. Akadnak itt mindenféle ízlésnek megfelelő összeesküvések. A baj azonban az, hogy Dallas, Vietnam és a Watergate-ügy után az ösz- szeesküvéseket már nem lehet kurtán-furcsán elvetni. A klasszikus változat A közvélemény viszont általá­ban hajlamos a CIA-ra hárítani a bűnt — ráadásul az ezzel kap­csolatos bizonyítékok is jóval sú­lyosabbak a többinél. Vagy a CIA vezetőségét, vagy azt a szél­sőjobboldali csoportot vádolják, amely a CIA leple alatt tevé­kenykedett. A merénylet klasszikus válto­zatában a gyilkosnak megfelelő indítóokkal, eszközökkel és lehe­tőségekkel kell rendelkeznie. Ez ú.iabb ok arra, hogy kételkedjünk abban, mintha egyedül csak Os­wald lett volna bűnös — hiszen neki sem az első, sem a második, sem a harmadik nem állt rendel­kezésére. Sok olyan ember és csoport akadt, amelynek okai voltak ar­ra, hogy John Kennedy halálát kívánja. De mi a helyzet az esz­közökkel és a lehetőségekkel? A gyilkosoknak mindenekelőtt a dallasi rendőrkapitányságot kel­lett semlegesíteniük, ez pedig ne- hÄ’.ebb, mint amilyennek látszik. Eléggé erős pozícióra volt szük­ség ahhoz, hogy a nyomozó szer­gyilkos” vek, különösen a CIA és az FBI, indokoltnak lássák a részletes vizsgálattól való tartózkodást — mivel az igazi bűnösök leleplezé­se a kormánynak és az úgyne­vezett „társadalmi érdekeknek” több kárt, mint hasznot okozott volna. Továbbá, tapasztalt mes­terlövészekkel kellett rendelkez­niük. Mindehhez pedig pénz szükséges, rengeteg olyan pénz, amellyel nem kellett elszámolni. A maffia-kapcsolat Mindezeknek a feltételeknek teljesen csupán a szervezett bű­nözés világa felelhet meg. Ennek a világnak pedig feltétlenül vol­tak indítóokai. A kubai játékka­szinók és az ottani kábítószerke- reskedelem elveszítésével járó veszteségek — ennek oka az új kubai rendszer létrejötte volt, amelyet a Kennedy-kormány nem tudott megdönteni — évi több százmillió dollárra rúgtak. Ami az eszközöket illeti, a maffiának gyilkosai is voltak és pénze is volt arra, hogy gyilko­sokat fogadjon fel. A második világháború óta a CIA és a maffia a legszorosabb kapcsolatban volt egymással. Az ötvenes évek végén Robert Ken­nedy Las Vegasban összeakadt egy gengszterrel, aki így kérke­dett: „ön nem mer hozzám nyúl­ni, a CIA szavatolta sérthetetlen- ségemet”. A bizalmatlanságra hajló Kennedy ellenőrizte: a bandita igazat mondott. Később, a vietnami háború ide­jén. a CIA repülőgépei ópiumot szállítottak Indokínából, a gengszterek megbízottai pedig ezt az amerikai városok utcáin áru­sították. 1971-ben á „Cosa Nost­ra” 11 tagjának „csendes” New York-i pere alkalmával a maf­fia-tagok védője egy ritka tanút idéztetett meg — a CIA helyi osztályának főnökét. A banditá­kat felmentették. A CIA és a maffia közti kap­csolatok magyarázata egyszerű: az utóbbi magára vállalhat bizo­nyos „feladatokat”, amelyeknek teljesítése a CIA állománybeli ügynökei számára kellemetlen. A Warren-bizottság egyes bí­rálói azt állítják, hogy Kennedy meggyilkolása után a maffia a maga „szilárd sérthetetlenségét” arra használta fel, hegy megál­lítsa a CIA és más szövetségi szervek által kezdett vizsgálatot. Mindez valószínűtlennek lát­szik, da kitűnő választ ad számos, Jack Rubyt érintő kérdésre. A Warren-bizottság véleménye sze­rint, Ruby mulatótulajdonos meglehetősen ártalmatlan, bár lelkileg kiegyensúlyozatlan em­ber volt, akit csupán viszonylag jelentéktelen, apró bűn terhelt. A bizottság teljesen elvetette azo­kat a gyakran ismételt vádakat, amelyek szerint Rubynak kapcso­latai voltak a szervezett bűnözés­sel. Nem vette figyelembe az egyik dallasi detektív tanúvallo­mását, aki azt közölte, hogy ..nyomozó munkájában Rubyt tá­jékoztató forrásként használta fel”. Egyszerűbben szólva, Ruby a rendőrség tájékoztatója volt, különösen a kábítószer-kereske­delem terén. Ruby — a közvetítő Scott professzor véleménye sze­rint a bizottság nem vette figye­lembe azt az FBI rendelkezésére álló értesülést §em, hogy hét év­vel a gyilkosság előtt Ruby tar­totta fenn a kapcsolatot, a maffia és a független kábítószer-keres­kedők között Dallasban. A bi­zottságnak különben aligha lehe­tett szüksége ezekre az adatokra. Rubynak a gengszterekhez és a rendőrséghez fűződő kapcsolatai Dallasban közismertek voltak. Még a volt dallasi kerületi seriff is részletesen beszámolt Ruby múltjáról —, de a bizottság ezt sem vette figyelembe. Egysze­rűen kijelentette, hogy „Ruby­nak a bűnözőkkel való kapcsola­tai főként... a hivatásos játéko­sok köré korlátozódtak”. Ruby­nak azonban éppen ahhoz fűző­dött valóban érdeke, hogy a ha­vannai szerencsejáték-üzlet újra meginduljon. A Warren-bizottságnak tehát — még a vizsgálat megkezdése előtt — egy már „kész gyilkos”-t mutattak be. Ha indítóoka nem volt — ilyet ki lehetett találni. A bizottság megállapítása szerint Oswald azért ölte meg Kennedyt, mert úgy érezte, hogy élete zsák­utcába jutott. Gerald Ford Sür­getésére a bizottság a gyilkosság indítóokaihoz még hozzátette Os­wald „kommunista meggyőződé­sét”. Marina Oswald pedig azt bizonygatta, hogy szörnyű téve­dés történt, mivel Lee valójában Connallyt akarta megölni és csu­pán véletlenül találta el Kenne­dyt. John Kennedy gyilkosainak ke­resése — zavaros, sötét dolog. A kereséssel foglalkozó emberek túlságosan régóta tapogatóznak sötétben. Nő a bizalmatlanság ■ A bizottság megállapításaival szemben megnyilvánuló bizal­matlanság egyre szélesebb kör­ben terjed. Manapság már nem­csak megszállottak, hanem köz- tiszteletben álló, idős hölgyek is kérdéseket tesznek fel. Ha a bi­zottság valamikor elnökének ne­vére és tekintélyére, számítha­tott, ma az Earl Warren-féle bi­zottság munkája eredményeinek puszta említése is gúnyos meg­jegyzésekre ösztönzi a gyilkosság történetét tanulmányozó embere­ket. Tény, hogy ma már a tömeg­tájékoztatási eszközök nagy ré­sze is kezd kételkedni a hivata­los változat szavahihetőségében. A New York-i Times azonban, amely saját kiadványban jelen­tette meg a Warren-jelentést, va­lamint egy „Tanúk” című kötetet is kiadott (ebből gondosan ki­hagyták mindazokat a tanúval­lomásokat, amelyek a hivatalos verziónak ellentmondtak), to­vábbra is makacsul védelmezi a bizottság jelentését. A Time In­corporated, amely megvásárolta Zapruder eredeti filmszalagját, páncélszekrényben tartja azt. A televíziós társaságok közül a CBS védi a legszívósabban a bizott­ság álláspontját. Mindez azonban megváltozhat. A Watergate-ügy tanulságai arra ösztönzi a kutatókat, hogy felül­vizsgálják álláspontjukat. Mint a Warren-bizottság egyik kritikusa megjegyezte: „Az újabb vizsgá­lattól csupán egy botrányos le­leplezés választ el bennünket”. Amerika már nem ugyanaz, ami 1963-ban volt. Nincs szükség a kellemetlen kérdések elfekteté- sére. A „szennyes pletykák” ma már nagyon is hasonlítanak az igazsághoz. (Vége.) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR _________ D öntés az utókor mérlegén A világot bejárta a hír: Car­ter elnök a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére aláírta a neutronbomba előállítását enge­délyező intézkedést. Ez minde­nekelőtt annyit jelent, hogy az amerikai törvényhozás biztosítja a szükséges jelentős összegeket az újfajta tömegpusztító fegyver további kipróbálására és sorozat- gyártására. Milyen ez a fegyver? A lénye­get ma már, sajnos, százmilliók tudják róla: viszonylag kis kárt tesz épületekben, fegyverzetben, tehát anyagban, „csak” az életet semmisíti meg az aránylag jól korlátozható célkörzetben, azt viszont maradéktalanul, brutális biztonsággal. A technikai részleteket már kevesebben tudják, tehát lássunk néhány tájékoztató adatot. A kicsinek számító, úgyneve­zett harcászati nukleáris bombák is általában húsz-ötven kilotonna nagyságrendűek. Ez annyit jelent, hogy pusztító erejük húsz-ötven­ezer kilogramm hagyományos robbanóanyag rombolóképességé­nek felel meg. A neutronbombá­nál ez a mutató,,mindössze” egy kilotonna, vagyis ezer kilogramm hagyományos robbanóanyag pusztító ereje. Ez a technikai titka annak, hogy'anyagiakban viszonylag kis kár keletkezik, a koncentrált és hallatlanul intenzívvé növelt su­gárzás nyomán viszont nem ma­rad élőlény a célkörzetben. Ez a bomba bizony már szinte a fantasztikus regényekből jól is­mert „halálsugár” megvalósulása. Nyugaton akadnak egyesek, akik megpróbálják lefokozni az újfajta bomba „beiktatásának”’ jelentőségét és így teszik fel a vérlázítóan farizeus kérdést: mennyivel rosszabb ez, mint a többi nukleáris fegyverek? Az egyetlen becsületes válasz erre a minősíthetetlen kérdésre a szocialista országoké, az egész ha­ladó világé: igenis minden tö­megpusztító fegyver életveszély az emberiségre, kiiktatásukért mindent meg kell tenni, nem pe­dig új fajtákkal szaporítani az amúgyis iszonyú arzenált. Carter aláírása magyarul azt jelenti, hogy 1. még ijesztőbb a szakadék az amerikai békeszóla­mok és tettek között, 2. nehezeb­bé vált a SALT-tárgyalások, a haderőcsökkentési megbeszélések reményteljes folytatása, ezzel az enyhülés további látványos ered­ményei kerülhetnek veszélybe, 3. a legveszélyesebb területen foly­tatódhat a fegyverkezési verseny, milliárdokat vonva el az emberi­ség valódi szükségleteitől. Bármit hozzon is a jövő, erre az aláírásra aligha talál igazi mentséget akár a Bibliát oly szí­vesen idéző Carter, akár a min­dent mérlegre tevő utókor. H. E. A budapesti Kaffka Margit Gimnáziumban a III. anya­nyelvi konferencia kedden a magyar kultúra külország! meg­jelenésének sokféle formájával, szellemi életünk klasszikus értékeinek és mai produktumainak kisugárzásával foglalko­zott. Délelőtt — a konferencia plé­numán — hangzott el Ortutay Gyula akadémikusnak, az MTA néprajzi kutatócsoportja igazga­tójának a tanácskozás több száz külföldi és hazai résztvevője ál­tal egyaránt nagy érdeklődéssel várt és fogadott előadása „A népművészet magygpoKseáéÜ % re­neszánsza”'címmel. Ezt követően Debreceni Tibor a magyar ver­sek és színdarabok megjelenítésé­nek művészi és műkedvelő for­máiról, szépségeiről, Vass Lajos pedig arról tartott előadást, hogy rendkívül fontos szerepe van az anyanyelv megőrzésében az éneknek a zenének. Hangulatos jelenetei, kedves színfoltjai vol­tak a konferenciának, hogy a résztvevőket az előadók témájuk egy-egy „élőben” illusztrálandó részénél többször is megénekel­tették. Délután megkezdődtek a kon­ferencia szekcióülései. A kultu­rális munkabizottságban hozzá­szólásokkal kísért előadások "hangzottak el a kanadai magyar kultúráról, az Angliában élő ma­gyarság azon törekvéseiről, ame­lyek az óhazával való szellemi kapcsolatok bővítését, a magyar tprjénelem minél szélesebb körű oktatását szolgálják. Az NSZK- ban élő magyarok szorgalmazták: az eddigieknél többet kell tenni kulturális értékeink külföldi fel­kutatása, tudatosítása érdekében. A pedagógiai munkabizottság­ban hangsúllyal szóltak arról, hogy a külföldi magyarok —- kü­lönösen az ifjú generáció — anyanyelvi nevelésében fontos szerepe van az iskolai oktatás­nak a családi környezetnek, il­letőleg a szervezett tanfolyamo­kon való részvételnek. Svájci ta­pasztalatok alapján szó esétt pél­dául az önképzőköri munka le­hetőségeiről, a franciaországi ma­gyar anyanyelvi mozgalmat pe­dig az egyesületek munkájának ismertetésével mutatták be. KUBA HAVANNA Frank Church amerikai de­mokrata párti szenátor hétfőn, Fidel Castro kubai államfő meg­hívására, magánjellegű látogatás­ra Havannába érkezett. A repülő­téren Raul Roa, a kubai állam­tanács tagja, a nemzetgyűlés al- elnöke fogadta. Church Havannába érkezve új­ságíróknak azt mondotta, hogy „Carter amerikai elnök buzdítá­sával” tesz látogatást Kubában, s hogy a két ország közötti „se­bet” be lehet gyógyítani. Church — a megfigyelők sze­rint — tájékoztatja majd Fidel Castrót Carter elnöknek arról az elhatározott szándékáról, hogy az Egyesült Államok területén vé­get vet a Castro-ellenes üzelmek szervezésének és előkészítésének. (AFP, Reuter) LAPZÁ RT A KOR í R KI Z FII • Portisch halasztást kórt A hírügynökségek genfi jelentése szerint a Portisch—SzpasszkiJ sakkvilágbajnok-jelölti elődöntő párosmérkőzés 12. játszmáját keddről — ezúttal a magyar nemzetközi nagymester kérésére — péntekre halasztották. (MTI) • Nem kapott vízumot a szakszervezeti küldöttség Miként a TASZSZ tudósítójával közölték, egy amerikai szakszer­vezet ez év márciusában szovjet szakszervezeti küldöttséget hívott meg az Egyesült Államokba. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elfogadta a meghívást, és a kijelölt 4 delegátus részére ide­jében kérelmezte az amerikai hatóságoknál a beutazási vízumot. Mi­vel az engedély nem érkezett meg, augusztus 8-án, közvetlenül a ter­vezett utazás előtt, a tanács az Egyesült Államok moszkvai nagy- követségéhez fordult, és ott azt a választ kapta, hogy az amerikai külügyminisztérium nem engedélyezte a beutazást. Ez nem az első eset, amely azt mutatja, hogy az Egyesült Államok csak propaganda- kampányt folytat az emberi jogok tiszteletben tartásáról, és a helsinki' záróokmányban foglaltak teljesítéséről, jóllehet Washington is köte­lezettséget vállalt a kapcsolatok, így a tömegszervezetek közötti kon­taktusok fejlesztésére. A szovjet szakszervezeti küldöttség vízumkérel­mének elutasítása már csak azért is különös, mert nemrég az Egyesült Államok legfőbb törvényhozási szerve elfogadott és az elnök elé ter­jesztett egy törvényjavaslatot, amely indítványozza a Szovjetunió és más szocialista országok szakszervezeti aktivistáinak beutazását nehe­zítő korlátozások enyhítését. | Tanácskozik az anyanyelvi konferep Church szenátor látogatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom