Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-30 / 203. szám
1977. augusztus 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Sikerrel zárult a VII. Kecskeméti Népzenei Találkozó Vasárnap délelőtt Papp Mártonná Filep Mari népi énekes színpadralépésével kezdődött meg a VII. Kecskeméti Népzenei Találkozó hangulatos záróműsora a Megyei Művelődési Központ színháztermében. A rendezvény jelszavául a szervezők „A népzene mindenkié” mottót választották, s ezzel is azt a hagyományos szándékot kívánták hangsúlyozni, hogy a háromnapos programsorozat ne csupán a meghívott énekesek, hangszeres szólisták, népi együttesek, illetve zenetudósok és irodalomesztéták találkozását szolgálja. A kétévenként ismétlődő népzenei találkozók fontos célkitűzése a magyar folklórkincs elterjesztése, továbbadása is. A Kecskemétre érkező együttesek, szólisták vendégszereplései a város ipari üzemeiben, iskoláiban és a környező településeken mindenkor szerves részét alkotják a szakmai programoknak és közös hangversenyeknek. • Munkában a sándorf&lvi ci- terazenekar. • Tánczos Pcter népi énekes a nézőtéren. KÉPERNYŐ Daibret félsikere avagy mikor léptetik elő Columbot A tőkés világban a krimi is áru. A dollárban, márkában, fontban kifejezett nyereség mutatja „értékét”. A kereslet, az eladhatóság, a jövedelem szabja meg gyártási ütemét. Aligha mondok mindezzel újat és azzal se, hogy a piac törvényei uralják. Ezek közül talán a legfontosabb: ragaszkodás a vásárlókkal egyszer nagy költséggel elfogadtatott termékhez. Azt kell adni a tisztelt vevőnek, amit megszokott. Columbo hadnagyot ezért nem léptették elő mindmáig, noha a valóságban — amire szüntelenül hivatkoznak, aminek a látszatát keltik minden eszközzel — eny- nyi idő alatt a legügyetlenebb detektív is lép egyet-kettőt a „szamárlétrán”. Jottányit sem módosítanak történetei előadásának módján, az előírt fordulatokon, a játék szokott ritmusán, a bevált dramaturgián. Mindig föltűnnek az egyénített háttér-figurák, a kaland színhelye kivétel nélkül a nagyközönség számára némileg tiltott terület. Columbo révén bepillanthat a felső tízezer életének kulisszatitkaiba, vagy mint legutóbb a szenátorcsinálás fortélyaiba. A forgatókönyv-készítő hagy iparosok előre lemérnek, kipor- cióznak minden hatáselemet, gyakran nagy szakmai ismeretekkel tálalják azt, amit vár a már — reklámmal stb. — megdolgozott közönség. (Nincs új a nap alatt, a krimisorozatok sokat átvettek a népmesék sablonjaiból, tanultak a vásári ponyvaregényekből, de ez más ügy.) Máris nagyobb a kapu a városnál, a tulajdonképpeni mondandómra térek. A vártnál kisebb visszhangot, tetszést váltott ki A fantasztikum betört a detektívregénybe, avagy Daibret felügyelő utolsó nyomozása című tévéfilm. Jó, láttunk már érdekfeszítőbbet, sodróbb ritmust, de a Mamcserov Frigyes rendezésében bemutatott alkotás mindenképpen fölözi az átlagost, sok tekintetben újszerű, figyelemfelkeltő. Krimirajongó ismerőseim közül alig néhányan nézték. Riasztotta őket a tudálékos rossz cím, a magyar bűnügyi tévéjátékok rossz híre, a történet szokatlan indítása. Nem tudták hová tegyék a furcsa históriát, mit várhatnak tőle. Kezdetben csak két kitűnő A szegedi körzeti stúdió adósságot törlesztett Vajthó László példás életművének bemutatásával. A „nemzedékek tanítója” mindig másokért lobogott, hatása szinte fölmérhetetlen. A gyerekekben, unokákban is él, amit az apákba, nagyapákba plántált. Ki tudja mennyi jóra, szépre ösztönözte gyengébb képességű tanítványait is, mennyivel lett gazdagabb, tartalmasabb hajdani növendékei élete. színészi teljesítmény — Szabó Sándor és Schütz Iláé — kötötte le a figyelmet és lassan, fokról fokra vált egyre sűrűbbé a levegő, kapta a nézőt, hallgatót a ma-; ga áramkörébe a szovjet irodalomtörténész és a francia mestér- detektív közös vállalkozása, a fan-, tasztikum jelentkezése. A tanulság kettős: az előítélet a krimiválasztásban is káros. Attól még lehet szórakoztató, érdekes kikapcsolódás egy bűnügyi történet, ha eltér a megszokottól,' ha nem egy sorozatban vetítik. A' „csinálok”, műsorbeosztók egyet, s mást tanulhatnának a Columbo és más sorozatok készítőitől. Magam az erőszakot kedvetlenül nézem, a képernyőn, sokal- lom a pisztolydurranásokat, a ciánkálit, a hullákat. Mégis azt mondom, hogy ha már krimit vetítenek, igyekezzenek újszerűt, jót, érdekeset, mivel itt a krimi sem lehet árucikk. A portréfilm sajnos, elmaradt a lehetőségtől. A volt tanítványok nyilatkozatai, „bejátszása” és aj interjú, a vallomás között meg-; megszakadt a kapcsolat. Indokolatlannak éreztük a — rosszul mondott — Ady-versek beiktatását és olykor a kameramozgatást. Hála a kivételes egyéniség vonzásának, így is frissítő, buzdító,1 embermivoltunkat növesztő műsort láthattunk. Heltai Nándor Az egyéniség vonzása A vasárnapi záróhangversenyen felléptek a találkozó legsikeresebb együttesei, szóló énekesei és hangszeres népművészei. A koncertet a reggeli órákban elkezdődött „kerékasztal” beszélgetés előzte meg. A tudományos eszmecsere résztvevői a magyar zenefolklórral kapcsolatos társadalmi igényekről, illetve a népzenekincs hasznosításának lehetőségeiről beszélgettek. A tanulságos vita hosszúra nyúlt volna, ha az előadók által felvetett gondolatok tisztázását nem korlátozza az idő. így azonban az itt elhangzott ötletek, tartalmas gondolatok csak a későbbiekben, talán a következő, sorrendben a nyolcadik kecs- • keméti találkozón kapnak majd teljesebb, kidolgozottabb arculatot, véglegesebb választ. A két év szünet az eszmék érlelődését is szolgálja. Az idei programsorozat legkiemelkedőbb eseménye a szombat esti „Daloló tájak” címmel megrendezett hangverseny volt. Mint ez már hagyományos, Kecskeméten a Megyei Művelődési Központ színpadán ezúttal is felvonultak a magyar népzene legjellemzőbb tájegységeinek eredeti dalkincsét megszólaltató népdalénekesek, szólisták. A késő éjszakai órákba nyúlt gazdag, változatos és sok színű műsor valameny- nyi jeles közreműködőjét hosszú lenne felsorolni. A népes közönség számára azonban minden bizonnyal emlékezetes marad a Sombereki Székely Pávakör, a Galgamácsai Népi Együttes fellépése, a téli István-köszöntő szokásait megjelenítő Zalaszentgyör- gyi Regős-csoport, vagy a Lédeci Asszonykórus. Az egyéni énekesek közül tiszta hangvételével, sajátos előadói stílusával tűnt ki Ambrusné Márton Kata és Papp Mártonná, a somogyi, illetve hortobágyi pásztordalókat megszólaltató Tóth Imre és Tanka Gábor, vagy Kádár Ferenc, a maga különös hangszerével a náddudával ... A VII. találkozón folytatódtak a hazai folklórkincs számbavételére, szakmai feldolgozására irányuló törekvések. Két évvel • A galgamácsai gyemektánco- sok. • Kiss Tamás kobzos énekes. (Fotó: Pásztor—Méhesi) ezelőtt a Duna-mellék és Kecskemét környékének népdalkincsét „térképezték” fel származási és esztétikai szempontokból a meghívott kutatók, idén pedig a csongrádi kubikosok, illetve Debrecen és a Hortobágy népének zenéjéről hangzottak el ismertetések. És még egy új mozzanat bővítette a hagyományos témákat: régi hiányt pótolt Katona Imre tartalmas előadása, amelyben a népdal-szövegkutatás legújabb tudományos eredményeivel ismertette meg, a többnyire csupán a dallamvilág kérdéseivel foglalkozó hallgatóságot. A gazdag magyar zenej folk- lórkincs felkutatásának és továbbadásának ügyében elkötelezett népi művészek 'és szakemberek kecskeméti találkozója minden tekintetben sikeres volt. A több mint ötszáz aktív résztvevőt és több ezer érdeklődőt számláló rendezvénysorozat elérte célját: gondolatokat tudott közvetíteni énekesek és zeneszerzők, irodalomesztéták és népzenekutatók, előadók és egyszerű hallgatók között. Az idei találkozó csupán egyetlen vonatkozásban ébresztett hiányérzetet; az iskolai szünet következtében a város tanulóifjúsága, sajnos alig részesült a hangversenyek szellemi termékenyítő hatásából. Ezért lenne célszerűbb a következő VIII. Kecskeméti Népzenei Találkozót szeptemberben megrendezni. P. M. A megyeszékhely körzeti orvosi ellátásáról Az egészségügyi alapellátást a 96 ezer lélekszámú megyeszékhelyen 24 felnőtt és 12 gyermek- orvos körzetnek kell elvégezni, amely azt is jelenti, hogy egy orvosra átlagban 3400 felnőtt lakos, illetve 1600 gyermek jut. Vannak körzetek, ahol ennél jóval több, mert igen gyors a beépülés és rövid időn belül 600— 800 fővel nő a lakosok száma. Ezt a körzethatárok módosításával nem lehet követni. Gond az orvoshiány, helyettesítéssel tudják csak megoldani a rendelést két körzetben. Következésképpen az új orvosok részére a korábbi évi 1—2 lakás helyett az idén már 3 lakást adott a tanács. A tervek szerint 1980-ig hat új orvosi körzetet szerveznek, s ha a város lélekszáma 100 ezerre emelkedik is, egy orvosra valamelyest kevesebb 3300 fő jut, amely a jelenlegi országos átlagnál 800-zal több. Jobb feltételeket kell teremteni! Az elmúlt év adatai szerint egy kecskeméti lakos négyszer volt (egy évben) körzeti orvosnál, aki egy beteggel mindössze öt percet foglalkozhatott a napi négy órás rendelési idő és a 44—45 fős betegforgalom mellett. Az orvosok legnagyobb segítői a körzeti nővérek, körükben nincs munkaerő vándorlás; az orvosírnokok fele viszont szakképzetlen, fizetésük igen alacsony (átlag: 1785 forint), de a szakképzetteké is csak néhány forinttal magasabb; így a fluktuáció is nagy. A körzeti orvosok szakmai továbbképzését az idén új forrnáFelvásárlótelepen ban tartják: az Orvostovábbképző Intézet úgynevezett intenzív tanfolyamot szervez az országban elsőként Kecskeméten. A körzetek három éve segítik az egészségügyi szakkáderképzést a nyári gyakorlati oktatás keretében. Minden évben 10—12 hallgató, szakiskolás és egészségügyi tagozatos gimnazista egy-egy hetet tölt el a rendelőkben. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban arról határozott, hogy el kell érni minden orvosi körzetben azt, hogy saját orvos és ne helyettesítők lássák el a feladatot. A munka szakmai színvonalának támogatása érdekében folyamatosan javítják a rendelők eszközellátottságát, fejlesztik a megyei kórház rendelőintézetével az együttműködést. Cs. K. Az almáskertek olyan „művészi” hatással fogják meg a tekintetet, mintha finom pasztellszínekben tobzódó gobelin szőnyegeket néznénk. Tüllszerűen áttetsző összképet nyújt a fák halványzöldje. A lombokból csakugyan előmosolyog az özön alma Ilalványsárgák, narancsos fé- nyüek, vörösbarnán ragyogók. S annyi, hogy mindenegyes fa nagy kerek almafürtre emlékeztet. A paradicsomtáblák már józanabb, egyhangúbb zöldek. A szőlőlevelek égszínkék per- metű ernyői alól göndör fürtök kukucskálnak, s egyre sürgetőbb a jelzésük: „Készüljetek! Alig bírjuk már csüngve tartani magunkat.” S a fasorok közt, a paradicsombokrok mezőnyi tábláin már jó ideje állandó tartozékok a létrák, fazékkék, sárga műanyag- és deszkaládák. Az idei termés java része beérett. A dűlőutakon teherautók, szekerek, kézikocsik, de még targoncák kerekeinek nyomvonalai is mutatják: árad a gyümölcs, zöldség, s most már a szőlőszál- líímányok folyama a felvásárló, átvevőhelyekre. A betonon pedig hol szétloccsant paradicsom, hol elgurult alma, vagy szétmázoló- dolt szőlőcsuma mutatja, merre is van a gyűjtőhelyek pontos iránya. Kerekegyháza alján ligetes környezetben, pont a betonútfélen tárja kora reggeltől — ha úgy hozza a szállítmányok sora —sötétedésig — raktárszínjének kapuját a termelőknek az UNIVER Szövetkezet felvásárlótelepe. Délután 3 körül jár az idő. A szín előtt pótkocsis teherautó. Az oldalak lehajtva, , a plató várja, hogy megrakják. Most éppen paradicsomos rekeszekkel. — Ez ma már a harmadik fuvar lesz — tekinti be Tóth Pál telepvezető a piros bogyóóriásokkal tömött ládatornyokat. — Hova viszik innét? Munkatársa, Szegedi Józsefné válaszol. — A ZÖLDÉRT-hez — Kecskemétre. — Kiktől gyűlt fel ez a tetemes rakomány? — Nyolcvan százaléka kistermelőktől. Jól is jön most egy kis beszélgetés. Látszik, ma is meg kellett fogni a dolog végét, mire — mostanra — kiszuszoghatják magukat a mind lejjebb szálló árnyékban. Felváltva informálnak. Arról, hogy bővebb termést takarítanak be a kiskertesek is, mint tavaly, s hordják ide ter- melvényeiket Fülöpházáról, Kun- baracsról, Kunadacsról, Ladány- benéről, s természetesen helyből. Elkezdődött a felvásárlás eperéréstől, cseresznye-, meggyszedéstől, s meg sem áll, míg szőlő lesz a tőkéken. Hozták a sárgabarackot, jönnek az almával, szilvával, körtével, s a paprika mellett napjainkban a paradicsom uralja a mezőnyt. — Mégis — mennyivel nagyobb a termés ebből-abból? — Cseresznyéből, eperből, barackból duplája a tavalyinak — már ahogy a felvásárolt menynyi ségből mérhetjük, de a többiből is gazdagabb a szüret. — Mennyi paradicsomot szállít egy-egy kistermelő? — Ó — az jócskán változó. Volt, aki 40 mázsa paradicsomot adott el, míg a másik csak 50 kilót. De ha 15 kilója volt csak, azt is megvettük... Van olyan nap, hogy 250 mázsa paradicsomot vásárolunk meg t— ma is közel lesz a kétszázhoz. — Csak úgy véletlenszerűen jönnek a termények? — Negyvennyolc órás előjelen- tés van. Jó partnereink megszokták, ezt be is tartják. Van, aki mintát hoz; nézzük már meg ér- demes-e leszedni a gyümölcsöt. Ha kérik, mi is kimegyünk a helyszínre. Holnapra például egy olyan gazda almáskertjét iktattuk programba — kívánságára —, aki két-háromszáz mázsát ad majd át. Szőlője is van. — Hol minősítenek — itt, vagy a ZÖLDÉRT-nél? — Mi végezzük ezt az átvételnél; — természetesen a ZÖLDÉRT is minősíti, de igen mindig egyezik a miénkkel. — A termelők egyetértésével is találkozik a minősítésük? — Hát — mosolyog Tóth Pál — a termelők azt szeretnék, ha mindig a legmagasabbra osztályoz• Tóth Pál telepvezető és Szegedi Józsefné a szállítmányt má- zsálja. nánk. Ez érthető... De nincs különösebb probléma. Hozzátehe- tem, hogy két éve sokat változott a helyzet. Mióta tisztességes árat fizetünk. Mert központilag szabályozták az árakat. Azt is megértik, hogy ezt nem mi szabjuk meg. — Miért zsörtölődnek, ha mégis vannak kifogásaik az árak körül? — Azt elő-előhozzák, hogy több esetben nagy a különbség a felvásárlást ár — és aközött, ameny- nyiért az üzletekben megveszik a fogyasztók a gyümölcsöt. Az is csak kibukik a témánál,' hogy például a sorolt, étkezési paradicsomért tavaly többet fizettek, mint most. Ez meg minőségi szempontokkal indolkolhatóí Mert — mint Tóth Pál mondja, a múlt évben elég kevert magot kaptak a termelők,-s abból kevesebbet érő lett. — Most azonban fajta-azonos maghoz jutnak a szerződők, amiből értékesebb paradicsom lesz. — Tehát aki szerződik, jövőre is biztosított árat kap a terményéért. S ha a piacon olcsóbb lesz? — Aki szerződik, akkor is az abban kikötött árat kapja meg tőlünk. Ez is — meg az értékesítés is biztosítva van számára. Tóth István Magyar-román termelési együttműködés az IGV-nél Az erősödő magyar—román gazdasági kapcsolatok jegyében az elmúlt év végén kötött kooperációs szerződést az IGV kecskeméti és kiskőrösi gyára egy román finommechanikai vállalattal. A mindkét fél számára előnyös megállapodás szerint a román Elektro Mures cég megkapja a Ratus A—20 elektromechanikus pénztárgép gyártási dokumentációját. Az IGV által szállított részegységekből 1300 pénztárgépet szerelnek össze az idén, amelyet Romániában értékesítenek közös védjeggyel. A gyártási eljárás átadásával kapcsolatos költségeket a román partner a náluk legyártott alkatrészek szállításával egyenlíti ki. Egyelőre két komplett szerelt egység gyártását végzik, és újabb kettőét tervezik. A magyar dokumentáció alapján aromán fél maga készítette el az összes szükséges hidegalakító és forgácsoló szerszámot. A gyártás zökkenőmentes beindítására az IGV műszaki segítséget is nyújt a román cégnek. Kilencven munkanapot töltenek a pénztárgép-gyártás magyar szakemberei a marosvásárhelyi üzemben, az iGV-hez pedig huszonketten jönnek onnan tapasztalatcserére. A szakemberek cseréje folyamatos, jelenleg is két IGV-s segít a román gyártóknak. Még júniusban elkészültek a próbaszériák, amelyeket az IGV szakemberei megvizsgáltak, és engedélyezték a sorozatgyártását. A marosvásárhelyi üzem az említett két részegységből az év végéig 5—5 ezer darabot szállít a kecskeméti gyárba. B. F.
