Petőfi Népe, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

i. i . 1 K*í?5 9 1977. augusztus It. TUDOMÁNY - TECHNIKA Terjednek a napelemek A Nap ener­giáját felhasz­náló szerkeze­tek fejlesztése az űrkutatás előrehaladásá­val vett lendü­letet. A napelemek rendszerint szi­lícium. vagy gallium-arze- nid diódák. Teljes napsü­tésben ezek teljesítménye általában négyzetcenti­méterenként néhány ezred wattnyi. Az űr- járművekre éppen ezért tekinté­lyes számú, nagy felületet kitevő napelemet kell felszerelni; Földi viszonyok között olyanképpen le­het növelni a teljesítményt, hogy lencsékkel vagy tükörrel ráirá­nyítják a napfényt a napelemek­re. Ennek eredményeképpen a fényerősség a természetes tiszta napsütésnek a kétszeresére is nö­velhető. E módszernek azonban határt szab az, hogy a napele­mek ellenállása meglehetősen nagy, ha az áramerősség növek­szik, az elemek belső energiafel­használása is nő. Újabban angliai kutatóknak sikerült kisebb belső ellenállású napelemeket kialakítaniuk. En­nek alapanyaga ugyancsak galli- um-arzenid, de az azt fedő réteg gallium-alumínium-arzenid. Ezen a napfény könnyen áthatolhat, így vastag rétegben alkalmazha­tó, ezért kis ellenállású. Egy ilyen napelem körülbelül egy volt feszültséget állít elő. Két­száz napelem két, százas sorba, párhuzamosan kapcsolva már tekintélyes teljesítményű: 100 volt feszültségen négy kilowattot ad le. Érdekes — képünkön látható — napelemmel működő szerkeze­teket mutattak be a Hannoveri Vásáron: órákat, amelyek nap­energiával működnek. Képesek összegyűjteni és raktározni a nappali órák alatt és így éjszaka is működnek. Nagy előnyük, hogy műfénnyel a Nap helyettesíthető a működésükhöz. Átlagosan 511 ezer kutatói munkaórára van szükség, hogy csoport kutatással év alatt den tekintet­ben megfelelő új gyógyszer­készítmény lás­son napvilágot A nemzétkö zi statisztikák szerint minden négyezer ve- gyület között legfeljebb egy akad, amiből gyógyszer vál­hat. Ez termé­szetesen átlagos érték, és nem úgy értendő, hogy minden eset­ben a négyezer vegyületet kell kipróbálni ahhoz, hogy közülük egy beváljon. Szerencsés esetben lényegesen kevesebb, míg más­kor ezt az átlagot messze megha­ladó számú vegyület vizsgálata szükséges. Például: Ez ideig mintegy 380 ezer ve­gyület rákellenes hatását vizsgál­ták, s a kísérletek nem jártak pozitív eredménnyel, hogy 6000 szulfonamid származék közül legfeljebb tíz van tartósan for­galomban, hogy kétezer antibio­tikum közül alig egy tucatnak van gyakorlati jelentősége, hogy ezer félszintetikus penicillin kö­zül csupán mintegy tíz került a gyógyászatba. Napjainkban a világon évente 200—300 ezer új vegyületet állí­tanak elő és vizsgálnak meg gyógyszertanilag, de az évente gyógyszerként bevezetett új ve- gyületek száma nem haladja meg a száz-százötvenet. A Szovjetunióban az Ordzsoni- kidze nevét viselő Össz-szövetsé- gi Gyógyszervegyészeti Tudomá­nyos Kutatóintézet munkatársai sok új hatásos gyógyszer előállí­tásán dolgoznak. A legújabbak közül nagy érdeklődést keltett a Prospidin elnevezésű készítmény, amelynek daganatképződést gát­ló hatása jelentős eredményeket hozott a klinikai próbák alkal­mával. Képünkön: a kutatóintézet leg­újabb gyógyszerei. Az előtérben látható a daganatképzödést gátló Prospidin készítmény. 1 Tehergépkocsi-óriások Kezdetben a bányatermé­kek. szállításá­ra majdnem kizárólag kes­keny- és nor­mál nyomtá­vú vasutat használtak. Ennek a mód­szernek nagy hátránya a je­lentős kezdeti beruházási költség vala­mint az, hogy külfejtésnél a feladóállomás helyét a kiter­melés előreha­ladásával ál­landóan vál­toztatni kell. Ezért szorult ki ma már általában a vasúti szállítás a külszíni bányáktól, és foglalta el a helyét a tehergép­kocsi-szállítás. Ez a változás a harmincas évek végén kezdődött el, először Észak-Amerikában, majd az ötvenes évekig minde­nütt elterjedt. A hatvanas évek valóságos for­radalmat hoztak a szállító gép­járművek konstruálásában. A te­herhordó puttonyt egyre nagyobb szilárdságú, ugyanakkor kisebb önsúlyú acélból készítették. A hatalmas kocsitesthez óriás gu­miabroncsok készültek. Egyre nagyobb teljesítményű motorok kerültek a gépkocsiba. Ma már az óriás gépkocsik 10—12 száza­lékos emelkedőn 10—12 kilomé­teres sebességgel jutnak fel a • Billenőputtonyos teherautóra rakják a kurszkt ipartelepen a külszíni lejtésű vasércet. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) munkagödörből. Az 500 lóerős Diesel-motor ma már nem ritka­ság, de 800—1000 lóerős egysége­ket is készítenek; a felső határ valószínűleg az 1500 lóerő körül lesz. Sorozatban gyártják a 60 ton­nás gépkocsikat, sőt a nyolc-tíz­ezer tonna napi termelésű kül­fejtési üzemekben megjelentek a 90—100 tonnás kocsik is. Na­gyobb távolságú szállítás céljaira 150, sőt 220 tonnás szerelvények, (nyergesvontató és pótkocsi) áll­nak már kipróbálás alatt. Az óriás gépkocsik alkalmazá­sa sok gazdasági előnnyel jár: csökkenti a szállítás önköltségét, a szállítási útvonalak túlterhelé­sét. IV. Kereskedelem, szolgáltatás A felszabadulást követően Kecskeméten is megindult a szocialista kiskereskedelmi hálózat kialakítása, alapvetően az élelmiszerellátás biztosítására. A lakosság életszínvonalának növekedésével, az áruellátás javulásával fokozatosan előtérbe került a nagyobb áteresztőképességet biztosító üzlethálózat megszervezése, ami részben a meglevő egységek modernizá­lásával, részben újabbak létesítésével, illetve korszerű ki­szolgálási formák bevezetésével valósult meg. Kecskemét jelen időben: A forgalom növekedése Kecskeméten a kiskereskedel­mi boltok száma 1970—76. között több mint 11 százalékkal gyara­podott. Jelenleg 264 bolt szolgál­ja a város lakosságának áruellá­tását, ebből 236 a központi bel­területen. Ugyanakkor a bolti alapterület — a nagy áteresztő- képességű új ABC-áruházak és egyéb egységek létesítése révén — másfélszeresére, a forgalom ■ pedig 40 százalékkal emelkedett. Ennek eredményeképpen az el­múlt hat év folyamán valame­lyest mérséklődött az üzletek zsú­foltsága. A lakótelepeken meg­valósuló nagyarányú lakásépítke­zések kapcsán az egyes városré­szek népessége mindjobban ta­gozódott. A kereskedelmi hálózat kiépí­tése azonban — még az élelmi­szert és napicikkeket árusító boltokat illetően is — csak je­lentős késéssel követi a területek népességének gyorsuló növekedé­sét. így egyes városrészek mind nagyobb számú lakossága kény­szerül távoli üzletekben vásárol­ni. 1976. év végén a város né­pességének nem egészen 2 száza­léka élt a városközpontban, ugyanakkor a bolti kiskereske­delmi hálózat alapterületének 36 százaléka volt itt. A belső lakó­területen él a város lakosságának valamivel több mint egyötöde, és ide jut a bolti kiskereskedelmi hálózat alapterületének egyhar- mada. Ezzel szemben a külső lakóte­rületeken él a népesség több mint egynegyede, ugyanakkor a bolti kiskereskedelmi hálózat alapterületének aránya nem éri el a 8 százalékot. De nem jobb az ellátottság a lakótelepeken sem, ahol a lakosság 30 százalé­kának a bolthálózati alapterület alig több mint tíz százaléka jut. Sajátos gondot okoz a városnak a 14 ezer főt meghaladó — nagy­részt szétszórt tanyavilágban élő — külterületi lakosság alapfokú kereskedelmi ellátása, miután a külterületi üzlethálózat nem ki­elégítő. Kiskereskedelmi üzlethálózattal legrosszabbul ellátott városré­szek a külső lakóterületek közül a Vacsiköz és Erzsébetváros, ahol a boltok átlagos alapterülete mindössze 55 négyzetméter. Né­mileg kedvezőtlenebb a Déli ipar­vidék ellátottsága. A lakótelepek közül leghátrányosabb helyzet­ben Műkertváros van, itt ezer lakosra csupán 90 négyzetméter bolti alapterület jut. Széchenyi- város bolthálózata az elmúlt tervidőszak folyamán felépült kö­zel ezer négyzetméter alapterüle­tű ABC árucsarnokkal jelentősen javult, de a rohamosan növekvő népesség számára máris szűknek bizonyul. A lakótelepek közül Leninváros bolti kiskereskedelmi hálózata a legkedvezőbb. Szaküzletek Kecskeméten a szakboltok szin­te valamennyi típusa megtalál­ható, városon belüli eloszlásuk azonban meglehetősen egyenet­len. Míg az élelmiszerboltok vi­szonylag egyenletesen helyezked­nek el, addig a ruházati és ipar­cikkboltok — egy-két kivételtől eltekintve — a városközpontban és a belső lakóterületen vannak. A többi városrészben alig talál­• Igen fontos szolgáltatás a sze­métszállítás. ható egy-egy kisebb iparcikk-jel- legű háztartási bolt. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom városrészenkénti meg­oszlásából art a következtethe­tünk, hogy a külső lakóterületek népessége élelmiszer-szükségleté­nek is mintegy felét a városköz­pontban, illetve a belső lakóte­rületen szerzi be. Emellett nem elhanyagolható a lakótelepi népes­ség belvárosi élelmiszer-beszer­zése sem, mivel a munkahelyük­ről hazautazok a városközpont­ban szállnak át. A város lakos­ságának iparcikk-ellátását gya­korlatilag teljes egészében a bel­ső városrészek hálózata biztosít­ja. Tekintettel továbbá a vidék­ről naponta bejárók nagy számá­ra, a belső városrészek kereske­delmi hálózata valamennyi szak­bolt esetében lakónépességénél sokszorosan nagyobb nappali né­pességet lát el. Kecskeméten a piac jelenleg átmeneti helyen található, mivel most épül a fedett piaccsarnok, amely a tervek szerint 1977. vé­gén átadásra kerül. A vendéglátó egységek száma a városban 1970—76 között több mint egyötödével emelkedett, 1976 végén 161 egység látta el a város népességét. A növekvő la­kossági igényekre utal az a tény, hogy míg a vendéglátó egységek alapterülete 40 százalékot megha­ladóan gyarapodott, addig a for­galom több mint háromnegyedé­vel bővült. Éttermek, büfék, italboltok A vendéglátóhálózat városré­szenkénti elosztására jellemző, hogy a bolti kiskereskedelmi há­lózathoz képest kevésbé összpon­tosul a városközpontban és ará­nyaiban magasabb a lakótelepek, valamint az iparterületek része­sedése. A nagyobb egységek itt is a városközpontban találhatók. A belső városrészben együttesen 9 étterem, 8 falatozó-büfé és 4 italbolt van, erre a részre jut az alapterület több mint fele. A lakótelepek közül legjobban ellátott Hunyadiváros, az itt ta­lálható tíz vendéglátó egység alapterülete megközelíti az 1500 négyzetmétert. A leninvárosi la­kótelep népességét korszerű, 600 négyzetméter alapterületet meg­haladó étterem látja el. Kedvezőtlen viszont Széchenyi- város helyzete, ahol a tízezres népességnek mindössze egy mini­cukrászda és egy szűk étterem áll rendelkezésére. Nem kielégítő a külső lakóte­rületek ellátása, a vendéglátó egységek összes alapterületének alig 8 százalékával rendelkeznek. Ezek is zömmel italboltok. A Máriavárosban és a Rendőrfalu­ban található néhány étteremben azonban a kulturált kiszolgálás nem biztosítható. A vendéglátó forgalom város- részenkénti megoszlása eltér az alapterületétől. A külső lakóterü­leteken az alapterületből való csekély részesedés ellenére feltű­nően magas a forgalom aránya. A több mint másfélszeres arány­különbség mögött azonban az italboltok zsúfoltsága húzódik meg. Ezt jelzi az a tény, hogy az összes forgalomnak közel há­romnegyedét az italfogyasztás ké­pezi. Az egységek szakjellege és a forgalom összetétele között ugyanis szoros összefüggés van. A városközpontban, ahol kultu­rált éttermek és szórakozóhelyek vannak, az italfogyasztás aránya 39 százalék. A belső lakóterülete­ken, ahol már megjelennek az italboltok, ez az arány 48 szá­zalék. A külső lakóterületeken, ahol a vendéglátó egységek zö­me italbolt, az italfogyasztás aránya a legmagasabb. A lakótelepek forgalomból va­ló részesedése elmarad az alap­területétől, ami arra utal, hogy a népesség nagy része a városköz­pont vendéglátó hálózatát veszi igénybe. Ily módon a városköz­pontban nemcsak a kiskereske­delmi bolthálózat, hanem a ven­déglátó hálózat is saját népessé­gének többszörösét látja el. Az éttermek és büfék város- központba tömörülése indokolt az itt levő közintézmények dolgo­zóinak üzemi étkeztetése szem­pontjából. Az üzemi étkeztetés­nek követnie kellene a munkahe­lyek elosztását, ez azonban csak részben van így. Nem ritka, hogy egy-egy viszonylag kis teljesítmé­nyű üzemi étterembe a környék számos munkahelyéről járnak át ebédelni. Emiatt gyakori a tor­lódás, a sorban állás, ami mun­kaidő-veszteséget okoz. Viszony­lag jobb a helyzet azokban a városrészekben — főként az ipar­területeken — ahol termelőüze­mek helyezkednek el. Szálloda, kemping, szolgáltatás Kecskemét egyetlen szállodája az Aranyhomok, 235 hellyel. A tervek szerint az V. ötéves terv­időszakban 80 hellyel bővítik. A város a növekvő idegenforgalmi igényeknek egyre kevésbé tud eleget tenni, kénytelen szűkös szálloda-kapacitását növekvő ará­nyú fizetővendég-szolgálattal ki­egészíteni. 1977-ben megnyílt a széktói kemping, 25 négyszemélyes fa­házzal. A nyárra máris több mint ezren igényeltek helyet a fahá­zakban. Emellett sátorozási cé­lokra kialakított területen mint­egy 150 sátor is elfér. A városban 1973. március 31- én 99 szolgáltatást végző felve­vőhely működött, ennek több mint kétharmada a belső város­részben. Legjobban ellátott a vá­rosközpont, legrosszabbul a lakó­telepek. A négy lakótelepen mindössze 9 felvevőhely műkö­dött, nagyrészt fodrászati tevé­kenységgel. Különösen kedvezőt­len a külterületi lakosság szol­gáltatóhelyekkel való ellátottsá­ga. 1973. óta valamelyest javult a lakótelepek ellátottsága, de még ma sem kielégítő. Leninvárosban már működik textiltisztító és GELKA-szolgáltatás, Széchenyi- városban ugyanakkor a fodrásza­ton kívül más szolgáltatóhely nincs. Jelentős fejlesztésre szo­rulnak a külső lakóterületek is. Említésre méltó, hogy ugyanak­kor erősen a városközpontra és a belső lakóterületekre tömörült a magánkisipar is. A lakótelepeken csak elvétve található néhány kisiparos. Wolf árt Mária a KSH közgazdásza Teljes értékű munkát végezhetnének • Az országgyűlés szociális ét egészségügyi bizottságának reha­bilitációs albizottsága — érdemes a hosszú név mögé tekinteni — alig néhány hónapos múltra te­kint vissza, de máris átfogó képet igyekszik nyerni a megváltozott munkaképességűek helyzetéről. A számuk több mint 600 ezer, többségük mozgássérült, Ez azon­ban csak becsült adat, mert való­jában még sohasem történt pontos felmérés róluk. Egyetlen tény, hogy tavaly 272 ezren részesültek rokkantsági nyugdíjban, havonta mintegy 370 millió forint összeg­ben. Az évi 4,5 milliárd forint tete­mes költség, a rokkantság mögött meghúzódó termelési veszteség azonban sokszorosa ennek. Érthe­tő tehát, hogy a munka társadal­mában különleges jelentőségű a rehabilitáció, a testi, vagy szelle­mi fogyatékosságban szenvedő ember munkaképességének a le­hetőség szerinti helyreállítása. • A rehabilitáció lényegesen gazdagabb tartalmú, mintsem jó­tékonyságnak lehetne tekinteni. Eredete elsősorban a szocialista társadalmi rend humánumában keresendő, valamint a munka, a produktív termelőtevékenység helyesen felfogott emberformáló szerepében. És csak harmadsorban említendő a napjaink immár kró­nikus munkaerőhiánya. Mindez indokolná, hogy a reha­bilitációt a jelentőségét megillető súllyal kezeljék. Hogy a külön­böző igyekezetek egy irányba has­sanak, a megváltozott munkaké­pességű ember aktivizálása irá­nyába. Mégsem ez történik. An­nak ellenére sem, hogy ma már az üzemek többségében rehabili­tációs bizottság működik. Felmé­rik a rokkantakat, számba veszik a nekik megfelelő munkahelyeket, többségük mégis passzív. Nagy­részt talán azért, mert a „meg­felelő munkahely” fogalma sem egyértelmű. Sokhelyütt a könnyű munkával azonosítják, a liftkeze­léssel, öltözőőrzéssel, portási be­osztással. Az efféle munka valóban köny- nyű, vonzereje azonban csak az intézkedésre kötelezett vezetők szemében van. Hiszen ez látszik a legegyszerűbb megoldásnak. • Ám a látszat csal. Mert az esetek jó részében ugyanaz az ember, akit a porta, vagy a lift kezelésére kárhoztatnak, némi át­képzés árán teljes értékű produk­tív tevékenységre is képes lenne, ha a gépet hozzá, testi fogyatékos­ságához igazítanák. Vagyis „könnyű” helyett úgynevezett adaptált munkahelyről gondos­kodnának. S ezzel bebizonyosod­na számára, hogy szükség van rá, ami értelmet adna éveinek, meg­hosszabbítaná életét. A 600 ezer rokkant közül mint­egy 200—250 ezer fiatal korban vált csökkent munkaképességűvé, ök azok, akik ügyesebb szerve­zéssel, okosabb gondoskodással, megfelelően kiválasztott feladat­tal, teljes értékű munkára is al­kalmasak lehetnének. • És itt sokkal többről van szó, mint egyszerűen a létbiztonságuk megteremtéséről. Hiszen erről in­tézményesen gondoskodik a tár­sadalombiztosítás. Az évtizedes múltra visszatekintő rehabilitá­ciós törvény a foglalkozási reha­bilitációt szabályozza. • A teljes körű rehabilitáció egységes rendszere, kiépítése azonban, még várat magára. Ezt szorgalmazza nagy ambícióval, a tőle megszokott ötletgazdagság­gal az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. L. M. • Százötven ember munkáját végzi el a képen_ látható gyümölcs­szüretelő gép. Az ügyes szerkezetet, mely a Balkán—5 nevet kapta, plovdivi bolgár kutatók egy csoportja tervezte. (Fotó: BTA—MTI—KS) Hétszázhúszezer „gazdasszony” Lengyelországban a falusi fér­filakosság tömeges iparba áram­lása miatt egyre jobban elnőiese­dik a mezei munka. Ez elsősor­ban az egyéni gazdaságokra jel­lemző, s főleg ott, ahol a mező- gazdaság nem egyedüli jövede­lemforrás. A statisztikai adatok szerint az országban jelenleg 720 ezer nő vezeti egyedül a gazdasá­got, s ezek többségének életkora 40 év felett van. E gazdaságok 70 százalékának mindössze öt hektár, vagy annál is kevesebb a területe. És bár igaz, hogy e gaz­daságok a mezőgazdasági terme­lés 10 százalékát adják, de fel­szereltségük döntő többsége igen elmaradott, s ezért aztán bevéte­lük hektáronként mintegy 2000 zlotyval marad el a statisztikai átlagtól. Az elmúlt időszakban több vaj­daságban rendeztek találkozót az egyedül gazdálkodó nők, a helyi vezetők, valamint a mezőgazda- sági szolgáltatási ágazatok veze­tőinek részvételével. Több javas­lat és megállapodás született eze­ken a találkozókon az egyedül gazdálkodó nők megsegítésére, s ezektől a kezdeményezésektől joggal várható a gazdaságok je­lentős termelésnövelése is. Ugyanakkor felmerült olyan javaslat is, hogy a 60 éves, vagy ennél idősebb nők — megfelelő nyugdíj ellenében — adják át az állami gazdaságoknak és ter­melőszövetkezeteknek a földjei­ket. Az a korcsoport, amelyet ez a javaslat érint, elég számotte­vő: csaknem 20 százalékát teszi ki az egyedül gazdálkodó nők számarányának. (BUDAPRESS-INTERPRESS> Gyógyszerek születése - négyezer közül egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom