Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
VILÁG PROLETAíJAí, EGYESÜLJETEK! Kádár János befejezte bonni hivatalos tárgyalásait Aláírták az NSZK és hazánk kulturális egyezményét AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 158. szám Ára: 90 fillér 1977. július 7. csütörtök Sándor István és Bajnok Zsolt, az MTI tudósítói jelentik: Szerda délelőtt, NSZK-beli hivatalos látogatásának harmadik napján, Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott Willy Brandt-tal, a Szociáldemokrata Párt (SIPD) elnökével. A párt politikai klubjában folytatott, szívélyes eszmecserén a szociáldemokrata párt részéről részt vett Egon Bahr, az SPD ügyvezetője, valamint Hans Eberhard Dingels, a párt elnökségének tagja. Willy Brandt kijelentette, hogy pártja nagyra értékeli Kádár János látogatását, amely a két ország kívánatos együttműködésének jelentős eseménye. Rámutatott, hogy még a Szociáldemok-Műhelycsarnok szovjet megrendelésre A könnyűszerkezetes programba való belépéssel növekedésnek indult a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának exportja. Tavaly már 40 százalékát szállították külföldre az előállított 470 millió forint értékű terméknek. A fő megrendelő a Szovjetunió volt, amelynek a KGS beruházásában létesülő uszty- Uimszki cellulózkombináthoz könnyűszerkezetes csarnokokat készítettek. A Német Demokratikus Köztársaságba, a nálunk is közismert IFA-teherautók gyárának szintén csarnokszerkezeteket exportáltak. Erre az esztendőre félmilliárdos termelést irányzott elő a kecskeméti Fémmunkás-gyár, az export és a könnyűszerkezetek arányának további növelése mellett. A terv szerint a termékeknek több, mint 50 százalékát rata Pártot egyébként bíráló sajtóorgánumok is kedvezően fogadták a látogatást. Az eszmecsere során érintették a nemzetközi munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. A kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett különösen nagy hangsúlyt kapott az európai béke és biztonság témaköre. A Willy Brandt-tal folytatott megbeszélés után Kádár János interjút adott Vorwärts-nek, az SPD központi lapjának. Délben a kancellári hivatalban Kádár János és Helmut Schmidt ünnepélyesen aláírta a látogatásról szóló közös nyilatkozatot. A két ország külügyminisztere, Púja Frigyes, és Hans-Dietrich Genscher pedig kulturális egyezményt írt alá. A magyar—nyugatnémet tárgyalásokon kiadott közös nyilatkozatban elégedetten állapítják meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta számottevően tovább szélesedtek, és kifejezik elhatározásukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és elmélyítésére. A felek üdvözlik a két ország • Kádár János Willy Brandt-tal, a Német Szociáldemokrata Párt el« nőkével. (Telefoto — AP — MTI — KS.) gazdasági kapcsolatainak kedvező fejlődését, és fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének biztosítását és az árucsere szerkezetének javítását. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglevő Tehetősegeik keretén belül megszüntessenek minden nehézséget, amely a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését akadályozza. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, meg(Folytatás a 2. oldalon.) A TÖMEGKÖZLEKEDÉS ‘-TOVÁBBI JAVÍTÁSA A CÉL HATÁRIDŐKÉ KÉSZÜLJÖN EL*AZ- ŰJ MEGVET KORHÁZ Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága gyártják külföldi üzletfeleknek. A legtekintélyesebb megrendeléseket erre az évre is a Szovjetunióból kapták, ahová 30x50 méter alapterületű és 12 méter magas, egyénként 200 tonna súlyú .könnyűszerkezetes műhelycsíuyi nokokat szállítanak. A napokban arról tájékoztatott Kőtörő Miklós főkönyvelő, hogy — bár még pontos számadatok nem állnak rendelkezésre — a gyár dolgozói túlteljesítették a tervet, s az export előirányzatot is. A sorozatban gyártott csarnokszerkezetből tízet indítottak útnak a Szovjetunióba az első hat hónapban. A baráti ország uszty-ilimszki építkezéséhez is szállítottak, nagyméretű csarnokkapukat. Az első félévet minden tekintetben sikeresen zárta a kecskeméti gyár kollektívája. Több baromfit nevelnek a szövetkezetek A mezőgazdaságban elkezdődött szakosodás, valamint az iparszerű állattartás több gazdaságot arra ösztönzött, hogy a legkevesebb forgóeszközt igénylő, s így a beruházási befektetést leggyorsabban „visszaadó” ba-J romfiágazatot fejlessze. Bács- Kiskun megyében évről évre több gazdaságban határozzák el ,a baromfiágazat fejlesztéséi!.' Ebben is tapasztalható a szakosodás, nevezetesen tojástermelésre, naposbaromfi-előállításra, csirke, liba és egyéb szárnyas hizlalására. A nagy- és kisüzemek az elmúlt évben a megyében 42 ezer tonna baromfit hizlaltak, amelyet a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti és halasi gyára vásárolt fel. Néhány termelőszövetkezetben meghatározó jelentőségű a baromfiágazat. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben tavaly az összes árbevétel 33 szá. zaléka a baromfiértékesítésből származott. Több mint 230 vagonnyit értékesítettek, az idei • A Baromfifeldolgozó Vállalatnál darabolt libát, csirkét tetszetős dobozokba csomagolják, így szállítják az üzletekbe, és a külföldi megrendelőknek. (Tóth Sándor felvétele.) tervük ennél 10 százalékkal több. A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben tovább fejlesztik az ágazatot. Ebben az esztendőben ötezer liba elhelyezéséhez építenek ólakat, s ugyancsak növelik a pecsenyecsirkenevelő épületek számát is. Az új libanevelő telepen törzsállományt tartanak, a tojásokat pedig saját keltetőjükben keltetik'. A naposliba értékesítés mellett pecsenyeliba-neveléssel is foglalkoznak, s az idén a múlt évinek kétszeresét, mintegy százezer víziszárnyas nevelését tervezik. A rémi Dózsa Termelőszövetkezet elsősorban a naposcsibeellátásban vállal vezető szerepet a megyében. Az idén üzembe helyezett keltetőjükből a tavalyinál félmillióval több naposbaromfi kerül majd ki. Terveik szerint jövőre 15, három év múlva 20—22 millió naposbaromfit adnak át partnereiknek. A jó takarmányértékesítő és hízótulajdonságokkal bíró Hibro húshibrid szülőpárjait tartják a szövetkezetben, 1980-ban már 210 ezret. A baromfinevelő gazdaságok közül egyre többen hosszú távú szerződést kötnek a feldolgozóiparral. Az idén a kecskeméti vállalat 38 ezer tonna baromfi átvételére kötött már előszerződést. A kunfehértói Előre Termelőszövetkezet 210, a kiskunfélegyházi Lenin 175, a szanki Haladás 126 vagon pecsenyecsirkét szállít a halasi és kecskeméti gyárba, átlagosan 20 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A feldolgozott konyhakész baromfi keresett nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is. Különösen népszerű Nyugat-Európában, de egyre többet vásárolnak a közel-keleti országok is. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat termékeinek mintegy 60 százalékát exportálja, s ebben legnagyobb mennyiségben a baromfi szerepel. Tavaly több mint 223 ezer mázsa baromfit exportáltak, az idén elkezdődött és egy két év múlva befejeződő korszerűsítések után nemcsak a termelést növelik, hanem a külföldi értékesítést is. Tegnap ülést' tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirenden szereplő témák megtárgyalása előtt Terhe Dezső tanácstag, akit a megyei tanács legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság tagjává választottak, a testület előtt letette a törvényben előírt esküt. A végrehajtó bizottság újonnan választott tagjának dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke kívánt további eredményes munkát. A megyei tanács vb elsőnek megtárgyalta az ipari osztály tevékenységéről készült beszámoló jelentést. Az ágazati ipari feladatok tanácsi felügyeletével és szakigazgatási tennivalóival megbízott osztály munkájának értékelésén részt vettek az illetékes minisztériumok képviselői is, akik a kapcsolatokat és együttműködést kedvezően ítélték meg. Ezt követően a Volán 9. sz. Vállalatának munkájáról és az V. ötéves tervre vonatkozó tennivalóiról kapott tájékoztatást — Sohajda István igazgató előterjesztésében — a végrehajtó bizottság. A téma megvitatásán részt vett dr. Zahumenszky József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese is. A Volán vállalat igen kiterjedt és a szállítás szinte minden ágát átfogó munkájáról adott helyzetkép felvázolása túlnő e tudósítás keretein, a vb összegezett megállapításai és a vitában elhangzott észrevételek közül hadd említsünk meg néhányat. Annak ellenére, hogy az elmúlt tervidőszakban elért fejlődés elmarad a jogos igényektől, a vállalat munkájának eredményessége számottevő volt. és ez figyelmet érdemel. Amint a vb megállapította: a vállalat megerősödött, felszereltsége lényegesen javult, a feladatok ellátásának színvonala emelkedett. Az áruszállítás területén a növekvő járműpark, a bérelt fuvareszközök, a rakodás gépesítése az igények megfelelő kielégítését tették lehetővé csúcsidőszakban is. Nagy eredménynek mondható Bács-Kiskunban, hogy minden települést bekapcsoltak a személyszállításba, ugyanakkor a közúti személyszállítás színvonala, kulturáltsága még elmarad a követelményektől. Gyakori a járatkimaradás, nagy a zsúfoltság, sok a késett járművek száma. A vállalat teljesíti az iskola-körzetesítéssel kapcsolatos feladatait, s javítottak a munkásszállítás helyzetén is. A végrehajtó bizottság elsőrendű feladatnak tekinti a személy- és áruszállítás feltételeinek további javítását. Fejleszteni kell a városi tömegközlekedést és növelni a helyközi személyszállítás kulturáltságát, emelni annak minőségét. Kecskeméten szükségessé vált egy új forgalmi telep építése, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön helyközi autóbuszpályaudvar létesítése, Kalocsán, Kiskunhalason és a megyeszékhelyen a pályaudvarok bővítése a feladat A vb felhívja az érdekelt városi tanácsok figyelmét, hogy a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével, a közúti feltételek javításávala is segítsék a tömegközlekedési igények jobb kielégítését. A továbbiakban az új megyei kórházi beruházás helyzetével foglalkozott a végrehajtó bizottság. A meghívottak széles köréről és személyéről — a beruházó és kivitelező vállalatok vezetői voltak jelen — arra lehetett következtetni, hogy a vb elhatározott szándéka a munkák további fokozása az elfogadott 1980. december 31-i befejezési határidő betartása érdekében. Mint ismeretes — erről lapunk is többször tájékoztatta a megye lakosságát —, az új megyei kórház építési üteme elmaradt a tervezettől. A lemaradás nagysága az építési szerződés pénzügyi üte(Folytatás a 2. oldalon.) ,Ég a napmelegtől...” A közelmúltban egyik képeslapunkban úgy nyilatkozott a riportalany, hogy soha anynyira még nem várta a nyarat, mint az idén. Ügy gondolom, sokan hasonlóan vagyunk ezzel, mert valóban nagyon vártuk már a nyarat, talán azért, mert a megszokottnál hosszabb és keményebb volt a tél. Nagyon meguntuk a hólapátolást, a nagykabátot, a mindig szürkén borongás eget és vágyódtunk a napfényre, az egyszál ingre, a szabad strandokra, a kellemes árnyas fák alá, a friss gyümölcsökre, a melegre. S most, hogy valóban itt a nyár, a kánikula, szenvedünk a hőségtől, panaszkodunk egymásnak, hogy ez „kibírhatatlan”, noha tudjuk, hogy kibírható, elviselhető. Azt is mondhatjuk, hogy szükséges. Mert az ilyen nyár, az esőkkel „tarkított" kánikula érleli acélossá a gabonát, telíti ízzel, zamattal a gyümölcsöket, tompán csillogó fényt ad a majdani boroknak, fákat növel, tavakat, folyókat tisztít átlátszó, medret mutató vizekkel, kalandokkal, felejthetetlen táborozással várja a gyerekeket, testet, szellemet edző munkára hívja az egyetemistákat, középiskolásokat. Ugyanakkor próbára teszi az embert, a földeken dolgozó férfiakat, asszonyokat egyaránt. Azokat, akik hivatásszerűen művelik a földet, ápolják a növényeket, betakarítják a termést. A földeken javában aratnak. S bár messze van még az a nap, amikor megírhatják majd az újságok, hogy raktárakban az ország kenyere, azt viszont máris bizonyossággal tudjuk, hogy megtermett a kenyérnekvaló, hivatalos nyelven fogalmazva „biztatóak a terméskilátások". De amíg a barna búzaszemek milliárdjai valóban meg nem töltik a raktárakat még nagyon sok, kemény munka vár ránk-. Nemcsak azokra, akik közvetlen részesei az aratásnak, hanem mindannyiunkra: akik aratási ügyeletét tartanak tszekben+ állami gazdaságokban, tanácsoknál, a gabonafelvásárlóknál, akik főznek az aratóknak, s kiviszik az ebédet a földekre, akik előre gondoskodtak arról, hogy minden alkatrészből legyen elegendő, akik bálákba, kazlakba rakják a szalmát, akik őrködnek, nehogy a lángok „arassanak”. Az aratás, a gabona betakarítása országos ügy. Pontosabban fogalmazva: most ez az országos ügy. Pontosabban fogalmazva: most ez az országos ügy. Hallottam hivatalnokokat a város kellős közepén aratásról beszélni. Ismerek pedagógust, aki összeszedte tanítványait és kivitte őket a határba: látjátok, így aratnak ma, ebből lesz a kenyér. Szemtanúja voltam amikor az orvosi rendelő előtt a tömeg előre engedte a kombájnost, akinek szálka ment az ujjába, s emiatt bizonytalanul tudta csak fogni a kormányt. Nyár van, kánikula van. „Ég a napmelegtől” az egész ország. S ehhez a napmeleghez egyes munkahelyeken néhány Celsiust még hozzá tesznek a Martin-kemencék, a fortyogó üstök, a fehéren izzó vasfolyamok, a dörgő, több száz lóerős motorok, a sziszegő villanymotorok, a kazánok. Sem a földeken, sem a gyárakban, műhelycsarnokokban nincs légkondicionálás, nem is lehet. Azokban, akik ilyen helyeken napota dolgoznak, megbízhatóbb, sokkal értékesebb és fontosabb „berendezés” működik. Megnevezésére nincs műszaki kifejezés, közhasznú latú szavakkal úgy beszélünk róla, hogy becsület, felelősség. G. S.-------------------------------------------------------------------------------- ■ « • A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában csarnok szerkezetek oszlopait hegesztik automata géppel szovjet megrendelésre. (Méhes! Éva felvétele.)
