Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1971. július 7. I Kádár János befejezte bonni hivatalos tárgyalásait • Kádár János és Helmut Schmidt aláírja a tárgyalásokról kiadott közös nyilatkozatot. (Telefoto — AP.) (Folytatás az 1. oldalról.) felelő egyezményeket és megál­lapodásokat is kötnek. Az a véleményünk, hogy a kulturális kapcsolatoknak nagy jelentőségük van a két ország és a két nép viszonyában. Ebből ki­indulva az a szándékuk, hogy ezeket a kapcsolatokat ápolják és a kulturális együttműködést fej­lesszék. Azt várják, hogy az alá­írt. kulturális együttműködési egyezmény végrehajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez. Mindkét fél aláhúzza az enyhü­lés jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meg­győződésük, hogy az enyhülés po­litikájával szemben nincs éssze­rű alternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá téte­lére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Len­gyel Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztár­saság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s az 1971. szeptember 3-i. négyoldalú megállapodást, amelyek megköté­se jelentősen hozzájárult az euró­pai enyhüléshez. Egyetértettek abban, h"gy a lemondás a nemzetközi kapcso­latokban az erőszak alkalmazá­sáról és az erőszakkal való fe­nyegetésről a béke és a biztonság megszilárdítását szolgálja. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irányu­ló erőfeszítések folytatásának, a biztonság megerősítésének Euró­pában és az egész világon. Hang­súlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét. haté­kony nemzetközi ellenőrzés mel­lett. Kifejezték reményüket, hogy A_ dokumentumok aláírását kö­vetően Kádár János és Helmut Schmidt a kancellári hivatalban nemzetközi sajtóértekezletet tar­tott. A sajtóértekezleten Kádár János nyilatkozatot tett, amely­ben hangsúlyozta: Kapcsolatainknak hosszú a tör­ténetük, nagy nehézségeket és akadályokat kellett leküzdenünk, amíg idáig eljuthattunk. Ez együttműködési készséget és rea­litásérzéket követelt a felektől, s azt, hogy megfelelően közelítsék meg a kérdéseket. Nagy munkát kellett végezni azért, hogy meg­teremtsük a feltételeket e bonni találkozás létrejöttéhez. Kor­mányzatunk, népünk — csakúgy mint jómagam — megfelelően értékeli azt a nagy erőfeszítést, amelyet a Német Szövetségi Köz­társaság jelenlegi koalíciós kor­mánya a maga részéről hosszú időn át kifejtett, hogy ilyen ér­telmű, népeinkre nézve hasznos és a népek általános ügyének is javára való együttműködés lehe­tővé váljék. Hálás köszönetét mondok a Német Szövetségi Köztársaság ál­lampolgárainak a barátságos fo­gadtatásért, önöknek pedig, az NSZK sajtója, rádiója és televí­ziója tisztelt képviselőinek sze­retném megköszönni korrekt munkájukat, amelyet a látogatás­sal kapcsolatban végeztek Mi, a jól végzett munka érze­tével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel térünk haza, hogy azok a fontos teendők, ame­lyekről tárgyaltunk, meg is fog­nak valósulni. Ez alkalommal is szeretnék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívásért, a a stratégiai fegyverek korlátozá­sára irányuló szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan pozitív eredményre vezetnek. Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről és az azzal összefüggő intézkedésekről Bécs­­ben folyó tárgyalások jelentősé­gét. Remélik, hogy ezek a tár­gyalások sikeresek lesznek. Végül megelégedéssel állapítják meg, hogy a megbeszélések szí­vélyes és konstruktív légkörben folytak. Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséhez, együttműködésének elmélyítéséhez, a kölcsönös biza­lom erősítéséhez. Kádár János hivatalos magyar­­országi látogatásra hívta meg Helmut Schmidt szövetségi kan­cellárt, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tartózkodásom napjaiban biztosított. A legjob­bakat kívánom az NSZK szorgos, dolgos népének és tisztelt veze­tőinek — mondotta Kádár János. Ezután Helmut Schmidt érté­kelte röviden a megbeszéléseket, köszönetét mondva az MSZMP KB titkárának a látogatásról adott értékeléséért, majd Kádár János és Helmut Schmidt vála­szolt az újságírók kérdéseire. NÉPSZABADSÁG: Ez az uta­zás az ön harmadik látogatása fél éven belül nyugat-európai or­szágban. Miben foglalná össze e látogatás közös tapasztalatait, különös tekintettel most véget ért bonni tárgyalásaira? KADAR JÁNOS: A közelmúlt­ban, szinte gyors egymásután­ban, valóban alkalmam volt há­rom kapitalista országba elláto­gatni. A relációk között termé­szetesen vannak különbségek, de e három látogatásnak van közös mondanivalója is. — Ismeretesek azok a nehéz­ségek. amelyek a helsinki ta­nácskozást követően az ott elfo­gadott ajánlások értelmezése kö­rül támadtak, bizonyos kedve­zőtlen jelenségek is mutatkoztak. Ügy látszik, még mindig van­nak jelentékeny tényezők, ame­lyek nem tudják elfogadni azt — az egész emberiség, s természe­tesen európa népei által is oly hőn óhajtott — perspektívát, hogy békés világban éljünk. — Az említett három ország­ban tett látogatásom közös mon­danivalója számomra — s ez itt, az NSZK-ban megerősödött ben­nem —, hogy polgári berendez­kedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsin­ki tanácskozást létrehozta. Él az a felismerés, hogy az emberiség lényegében két út között választ­hat: a háború vagy a béke útja között. — Mi tiszteljük a kapitalista országoknak azokat a reális ér­zékű vezető államférfiait, akik napjaink bonyolult világában ve­lünk, a szocialista országok kép­viselőivel együtt, a realitásokból, a józan ész követelményeiből, s — állítom — népeik alapvető érdekeiből kiindulva, következe­tesen a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének, gyümöl­csöző kapcsolatainak erősítése és a népek közeledése útján akar­nak haladni előre. MAGYAR RÁDIÓ: Kancellár úr, az imént ön már beszélt gaz­dasági kapcsolatainkról. Hogyan ítéli meg részleteit tekintve e kapcsolatok kilátásait? HELMUT SCHMIDT: Minde­nek előtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az el­múlt évben jelentős mértékben fellendült. Magyarországnak ter­mészetesen érdeke fűződik ah­­hoz^ üiogy a kétoldalú kereske­delmi kapcsolatok mérlege ki­egyenlítettebbé váljék. A koráb­bi években nem ez volt a hely­zet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lényegesen javult, és biz­tos vagyok abban, hogy e javu­lás a jövőben még tovább foly­tatódik. A magyar fél érdekelt abban is, hogy a magyar áruk behozatalának feltételei tovább liberalizálódjanak mind a Né­met Szövetségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Kö­zösség egészét tekintve. Már tör­téntek lépések ebben az irány­ban. Érdekünk az, hogy e folya­mat tovább tartson. Jó lenne megvizsgálni, hogy a magyar vál­lalatok az itteni piacviszonyok jobb ismeretében miképpen he­lyezhetnék el még eredménye­sebben árucikkeiket. A jövőben ehhez fokozottabb segítséget nyújtanak majd a nyugatnémet importcégek. Már korábban szól­tam arról, hogy milyen nagy ará­nyú a kooperáció a két ország cégei között. A magunk részéről különösen kedvezőnek tartjuk, hogy NSZK-beli kis- és közép­vállalatok részt vesznek ebben az együttműködési formában. Meg­próbáljuk elősegíteni nagyobb vállalataink bekapcsolódását is a kooperációba. Végül megemlítem, hogy ki­váló együttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK szövetségi bankja, illetve több NSZK-beli magánpénzinté­zet között. Magyarország hitel­helyzete az NSZK-ban jó, és ab­ból indulok ki, hogy a bankközi együttműködés a következőkben tovább mélyülhet. DEUTSCHLANDFUNK nyu­gatnémet rádióállomás: ön, úgy tudjuk, nem nagyon szeret utaz­ni. Tervezi-e mégis más nyugat­európai országok meglátogatását a jövőben? KÁDÁR JÁNOS: A jövőt sen­ki sem ismeri. Szerintem azon­ban a dolgok logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása magával hozza, hogy a különböző társadalmi rendsze­rű országok képviselőinek sűrűb­ben kell találkozniok. S bár ter­mészetem szerint valóban nem vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barát­ságát lehet szolgálni. NEW YORK TIMES: Kancel­lár úr, egy általános kérdés: tár­gyalásaik külpolitikai áttekintő részében felvetődött-e, hogy el­­hidegülés mutatkozik a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vi­szonyában? HELMUT SCHMIDT: Nem kí­vánok élni az ön által használt kifejezéssel. Természetesen érin­tettünk minden aktuális nemzet­közi politikai kérdést. Ugyanez vonatkozik a két külügyminisz­ter megbeszéléseire is. Jóllehet csak találgatni tudom, mire vo­­natkpzik az ön kérdése, azt el­mondhatom, hogy sem a SALT- problémakörét, sem az emberi jogok kérdését nem kerültük meg. Közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy az enyhülési politi­ka folytatódjék, szövetségeinken belül mindketten ezért szállunk síkra. Helsinkit mindketten az európai enyhülési folyamat első csúcspontjának, egyben egy új szakasz kezdetének tartjuk. Mindketten tudtuk és tudjuk, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, az eredményeket nem lehet egy-két év alatt sem „elővarázsolni”. Eh­hez nyilvánvalóan hosszú ideig tartó, folyamatos erőfeszítésekre van szükség. A Belgrádban ősszel sorra kerülő találkozót sem be­fejezésnek, hanem közbülső ál­lomásnak tekintjük az európai biztonságot szolgáló együttműkö­dési folyamat útján. Mindketten tudatában vagyunk annak: e folyamat olyan mértékben és ütemben tart tovább, ahogy a két nagyhatalom álláspontjának közeledése ezt lehetővé teszi. * A nemzetközi sajtóértekezlettel véget ért Kádár János bonni lá­togatásának hivatalos program­ja. A kancellária kertjében a magyar vezetőt Helmut Schmidt a legmagasabb állami vendégnek kijáró tiszteletadással búcsúztat­ta. A két ország himnuszának hangjai után Kádár János a nyugatnémet kancellár társaságá­ban ellépett a felsorakozott dísz­alakulat előtt, majd szívélyes búcsút vett Helmut Schmidttől, Hans-Dietrich Genscher alkan­­cellártól, külügyminisztertől, va­lamint a búcsúztatáson megje­lent nyugatnémet vezető politi­kusoktól, közéleti személyiségek­től. Szerdán délután szakszervezeti és ipari vezetőkkel találkozott gymnichi szálláshelyén Kádár János, majd a kora esti órákban kíséretével Düsseldorfba látoga­tott, ahol Heinz Kühn tartományi miniszterelnök díszvacsorát adott magasrangú vendége tiszteletére. Kádár János este visszautazott szálláshelyére. (MTI) Nemzetközi sajtóértekezlet események sorokban LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT NEW YORK Az ENSZ közel-keleti megfi­gyelő erőinek júniusi jelentése, amelyet kedden tettek közzé New Yorkban, megállapítja, hogy az izraeli hadsereg az elmúlt hó­napban 10 alkalommal lőtt dél­libanoni körzeteket, egységei két ízben átlépték a demarkációs vo­nalat, az izraeli légierő gépei pedig 14-szer sértették meg Li­banon légterét. A jelentés sze­rint Izrael továbbra is hat had­állást tart megszállva libanoni területen. (AFP, TASZSZ) I IMA Perui hivatalos személyek ked­den este közölték, hogy a chilei „Ladcco” belföldi lúgijárab Boeing—727-es gépének elrablói — négy férfi és egy nő — a perui külügyminiszterrel és bel­ügyminiszterrel folytatott tárgya­lások után megadták magukat és elhagyták a gépet. A Boeing még kedden este összes utasával együtt visszatért Santiago de Chilébe. POZSONY Pozsonyban kedden megkez­dődött a középiskolai tanulók IX. nemzetközi kémiai olimpiája. Az elméleti és gyakorlati versenyen 12 nemzet — köztük Magyaror­szág — diákválogatottja vesz részt. Az idei olimpiát az UNES­CO védnöksége alatt rendezik meg. (MTI) BUENOS AIRES____________ Az argentin kormány kedden este cáfolta azt a korábban kö­zölt értesülést, hogy Argentína beleegyezett Eduard Roschmann náci háborús bűnös kiadatásá­hoz. A kormány szóvivője han­goztatta, hogoy a hír félreérté­sen alapul, s az argentin kor­mány mindössze arról hozott) döntést, hogy elfogadja a ham­burgi bíróság kiadatási kérel­mét tanulmányozás . céljából. Roschmann a második világhá­ború idején a rigai haláltábor vezetője volt, ahol 40 ezer zsidót végeztek ki. (AFP, AP) • Megtalálták az elrabolt miniszter holttestét Megtalálták az egyiptomi vallásügyi miniszter holttestét. Zahaby-t egy fanatikus muzulmán csoport tagjai rabolták el szombaton éjjel. Képünkön: az elrabolt politikus holttestét a mentőautóba rakják. (Telefoto — AP -MTI - KS.) Felhívás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez Szerdán befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek leningrádi konzul­tatív találkozója. A küldöttek a délutáni plenáris ülésen jóváhagyták az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányát aláíró ál­lamok parlamentjeihez és parla­menti képviselőihez intézendő felhívás szövegét, amely a követ­kezőképpen hangzik: Mi, a Varsói Szerződés szocia­lista tagállamainak parlamenti képviselői — a Bolgár Népköz­­társaság nemzetgyűlésének, a Magyar Népköztársaság ország­­gyűlésének, a Német Demokrati­kus Köztársaság népi kamarájá­nak, a Lengyel Népköztársaság szejmjének, a Román Szocialista Köztársaság nagy nemzetgyűlé­sének, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövetségi gyűlésének képviselői — akik az európai és a világbéke megszi­lárdítása időszerű problémáinak megvitatására ültünk össze Le­­ningrádban, elhatároztuk, hogy ezzel a felhívásunkkal az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet záróokmányát alá­író valamennyi állam parlament­jéhez és parlamenti képviselői­hez fordulunk. Az összeurópai értekezlet óta eltelt idő meggyőzően bizonyítot­ta, hogy a záróokmányban fog­lalt elvek és megállapodások mind mélyebben meghonosodnak az államközi kapcsolatok gya­korlatában. Minden szinten — így parla­menti szinten is — elmélyültek és kiszélesednek az európai álla­mok képviselői közötti politikai kapcsolatok — állapítja meg a felhívás és leszögezi: Az élet igazolja a biztonság szavatolására, az enyhülés el­mélyítésére, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdítására Helsinkiben elfogadott program reális voltát. Reméljük, hogy az értekezleten részt vett államok képviselőinek belgrádi találkozó­ja hozzájárul e hosszútávú prog­ram további megvalósításához. Az európai béke megszilárdí­tása. az enyhülés folyamata azon­ban nem kis nehézségekbe üt­közik. A reakció, a militarizmus és a revansizmus erői, szítják a fegyverkezési hajszát. Kísérletek történnek arra, hogy meghami­sítsák a záróokmány lényegét, valamint, hogy ezt a dokumentu­mot ürügyként használják fel a más országok belügyeibe való be­avatkozásra. Annak tudatában, hogy az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet minden részt­vevő államának parlamentje nagy felelősséget visel a béke megőr­zéséért, felhívjuk a parlamenti képviselőket arra, hogy aktívan lépjenek fel az enyhülés továb­bi elmélyítéséért, egy újabb vi­lágháború veszélyének csökken­téséért, a földrész békéjének meg­szilárdításáért Felhívjuk a parlamenteket ar­ra, hogy fokozzák erőfeszítései­ket a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, és a leszerelés, mindenek előtt a nukleáris le­szerelés megvalósításáért. E fő feladat megoldása nélkül nem lehet igazi biztonságot teremteni a világon, nem lehet visszafor­(Folytatás az 1. oldalról.) méhez viszonyítva az elmúlt év végéig 65 és fél millió forintot tett ki. Ennek oka tömören fo­galmazva az építő- és szerelőipa­ri kapacitás elégtelensége. Csányi Sándor, a BÁCSBER igazgatója által készített tájékoz­tató jelentés részletesen sorolta a fenti, általánosan kihasznált ki­fejezés mögött rejlő tényleges okokat és akadályokat, amelyek egy része, úgy tűnik, a széles kö­rű tanácskozás után is megma­radt. Lényeges megállapítás azon­ban: a szerződésben foglalt ha­táridőket a kivitelező vállalatok, a velük folytatott egyeztetések szerint, tartani tudják. Kivétel ez alól az Országos Szakipari Vállalat, amely kiemelt beruhá­zásokban való leterhelésére hi­vatkozva, gyakorlatilag visszalé­pett a munkában való részvétel­díthatatlanná tenni a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében mutat­kozó, kedvező irányzatokat. Meggyőződésünk: a nukleáris háború veszélyének felszámolá­sa terén különösen hatékony lé­pés lenne, ha az össz-európai ér­tekezlet valamennyi résztvevője megállapodást kötne arról, hogy egymás ellen elsőként nem al­kalmaz nukleáris fegyvert. Felhívjuk a parlamenti képvi­selőket: ellenezzék az olyan lé­péseket, amelyek a már létező, vagy újabb zárt csoportosulások, katonai-politikai szövetségek ki­­szélesítéséhez, illetve létrehozásá­hoz vezethetnének. Felhívjuk a parlamenti kép­viselőket járuljanak hozzá ahhoz, hogy az európai országok egye­sítsék erőfeszítéseiket az olyan létfontosságú és halaszthatatlan feladatok megoldására, mint a környezetvédelem, az energetika, és a közlekedés, járuljanak hoz­zá a humanitárius területeken való együttműködés lehetőségei­nek hatékony kihasználásához, a szellemi értékek széles körű cse­réje és a népek közötti közleke­dés javára. Meggyőződésünk tehát, hogy Európa, az Egyesült Államok és Kanada parlamenti képviselőinek, szervezeteinek, intézményeinek együttműködése fontos tényezője lehet a Helsinkiben aláírt záró­okmány következetes megvalósí­tásának, és készek vagyunk az ilyen együttműködés fejlesztésé­ben való érdemi részvételre. Készek vagyunk más országok parlamenti képviselőivel konkré­tan megvitatni mind a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1976. novemberében Bukarestben tar­tott ülésén tett külpolitikai kez­deményezéseket, mind bármilyen egyéb, az államok és népek kö­zötti jóakarat és bizalom szelle­mében történő kapcsolatfejlesz­tésre tett, konstruktív javaslatot. Egy ilyen tanácskozás megfele­lő fóruma lehetne az 1978. má­jusában Bécsben sorra kerülő 3. interparlamentáris konferencia az európai együttműködésről és biz­tonságról. Kijelentjük, hogy készek va­gyunk minden módon hozzájárul­ni az össz-európai értekezlet zá­róokmánya valamennyi rendelke­zésének maradéktalan betartásá­hoz és megvalósításához, aktívan küzdeni az enyhülés elmélyíté­séért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, és felhívással fordulunk a többi ország parla­menti képviselőihez, hogy csele­kedjenek ugyanígy. * A küldöttek megállapodtak ab­ban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselői­nek következő konzultatív talál­kozóját Í978-ban Prágában tart­ják. A kétnapos leningrádi parla­menti találkozó Alekszej Sityi­­kovnak, a szovjet küldöttség ve­zetőjének zárszavával ért véget. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Szövetségi és Nemzetiségi Tanácsának elnöke szerdán este fogadást adott a konzultatív ta­lálkozó résztvevőinek tiszteletére. * A találkozó résztvevői a szer­dai nap folyamán koszorút he­lyeztek el a piszkarjovói teme­tőben, ahol a második világhá­ború idején elesett 600 ezer ha­lott nyugszik. (MTI) tői. Ez jelentős speciális felada­tok elvégzését jelenti, aminek elmaradása fékezheti, de végső soron nem akadályozhatja meg a további előrehaladást. Az általános kép egyébként a kórháztelepítés ütemét illetően az utóbbi időben kedvezőnek mu­tatkozik. Az év első öt hónapjá­ban felgyorsult a munka, az építők az úgynevezett „hálóterv” szerint dolgoznak, s ennek be­tartását tervszerűen ellenőrzik. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy az együttműkö­dés hatékonyságának növelése érdekében a beruházásban részt­vevőknek fokozott munkaszerve­zésre és kapcsolattartásra kell törekedniük. A végrehajtó bizottság ülése bejelentések jóváhagyásával ért véget. T. P. Ülést tartott §| a megyei tanács végrehajtó bizottsága »

Next

/
Oldalképek
Tartalom