Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

1977. július 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ifjúgárdisták megyei szemléje A hazafias és honvédelmi ne­velés a KISZ feladata is: az Ifjú Gárda egységei évenként tesznek tanúbizonyságot arról, hogy mint végezték el ezt az igen fontos po­litikai munkát. Az Ifjú Gárda megyei szemlé­jét Bács-Kiskunban most a nyol­cadik alkalommal rendezik meg, ezúttal Kecskeméten, július 7—10. között. Azok a szakaszok mérik össze felkészültségüket, amelyek korábban a járási és a városi szemléken a legjobb eredménnyel szerepeltek. Ma délelőtt ismét fiatalokkal népesül be a széktói kemping, amely két hete az országjáró diá­kok találkozójának adott otthpnt. A kék egyenruhás ifjúgárdisták, miután felütötték a tábort, ma délután már az alaki-mgnetdal versenyre készülnek, amit a Ka­­da Elek utcában tartanak. Ezt kő­vetően öt órakor a Május 1. té­rén rendezik a szemle ünnepélyes megnyitását. Holnap, pénteken 20 kilométe­res túrán Törökfái körzetében fi­zikai állóképességükről, elméleti­politikai felkészültségükről és ügyességükről egyaránt számot adnak. Az egyes állomásokon gránátdobásban, kötélhídon, első­segélynyújtásban, tájékozódási menetben, lövészetben, memória­­gyakorlaton és elméleti tesztla­pok kitöltésében mérik össze tu­dásukat. Szombaton rajversenye­ket tartanak a Széktói strandon és a Czollner téri lőtéren. Vasárnap reggel a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán tartják a hivatalos eredményhir­detést és 11 órakor a Kossuth té­ren záróünnepéllyel fejeződik be a szemle. Ezúttal köszöntjük a megye legjobb Ifjú Gárda szaka­szait. Cs. K FILM JEGYZET Péntek, a bennszülött Az a gyanútlan mozilátogató, aki az angolok nálunk most ját­szott Robinson történetének ve­títésére betévedt, hiába keresi Daniel Defoe brilliáns történeté­nek mindenki által jól ismert elemeit. Milyen fékevesztett lel­kesedéssel szemléltük gyerekko­runkban a Robinson film vala­melyik változatában azokat a nagyszerű jeleneteket, amikor Robinson a hajótörés után ki­menti a roncsok közül a minimá­lis életfeltételek fenntartásához szükséges alapvető dolgokat. Hogy dobogott az ifjú nézők szíve, amikor elkészült az első ház, és Robinsonnak sikerült végre bú­zát termelnie. Hogy megkedvel­tük a kedves, szelíd lámát, ame­lyik elkísérte minden útjára! A. Péntek, a bennszülött című filmben azonban az első jelene­teknél már egy minden tekintet­ben berendezkedett Robinsonnal találkozunk. És ez a különös em­ber úgy képzeli el, mintha vala­milyen fajta angol gyarmat meg­alapításának nemes pillanatait élné át. Amikor aztán némi vé­rengzés árán rendelkezésre áll az egyszemélyes mini-gyarmaton az első alattvaló, kiteljesedik ennek az egyébként rokonszenves szati­rikus filmnek az a szerepe, hogy — ha nagyon szabadon kezeli is közben a Robinson-történet ele­meit —, bemutassa, hogyan zaj­lik is le egy klasszikus angol gyarmaton a bennszülöttek civí­­lizálása. Rendkívül mulatságos, eredeti ötletekkel tűzdelt jelene­tekben döbbenünk rá arra, hogy ez a Robinson nem is olyan szeplőtlen pionír, és hogy a ma­ga makulátlan természeti mi­voltában mennyivel több szabad és tiszta emberi jellemvonást rejt magában ez a kedves bennszü­lött, minthogyha Rousseau „visz­­sza a természethez” alapelvét lenne hivatva illusztrálni. A ter­mészeti ember romlatlan egysze­rűsége kerül szembe a film alko­tóinak polgári elmefuttatásaival, egyszóval túlságosan nagy ennek a filmnek az eszmei terhelése, xmiít-amoit nem is bírja a tör­ténet egyszerű épülete a ránehe­zedő nyomást. Így aztán vannak a filmnek lassabban csordogáló, kissé unalmas jelenetei, bár be kell vallani, hogy ez a mostani Robinson-parafrázis megajándé­kozza a nézőt bőségesen kellemes, mulatságos pillanatokkal is. Különösen annak jóvoltából örülhet a néző, hogy Ribonson eléggé bonyolult szerepét Peter O'Toole játssza intellektuálisan felépített természetességgel, ke­sernyés humorral. Nagyon rokon­szenves a Pénteket játszó Ri­chard Raundteree. Még akkor is hiteles, amikor egy-egy pillanat­ra hihetetlen módon mesterkélt a szöveg. Hogy el ne felejtsük, a film angol gyártói bizonyára nem a gyerekekre gondoltak elsősorban amikor filmjük forgatásához kezdtek, es azt sem sejthették, hogy a mi propagandánk elsősor­ban az ifjút nézőkre számítva tűzte műsorára ezt a filmalko­­. test. Cs. 1,. A technika már átvette a hatalmat, - az idő még számít!... Kanállal harangozzák a delet, a Vízhányónak nevezett táblán, ahol a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet ara­tói munkálkodnak, öt kombájn és lő ember végzi, a 25 napra ütemezett betakarítást 1260 hek­tárról. Hajnalban felvonulnak a gépek, délig nincs megállás. Ak­kor sorra leállnak a motorok, a férfiak kifújják magukat és hoz­zálátnak az evéshez. Üzemi „ka­ját” esznek, meleget, kiadósat. A konyháról gépkocsi hozza a hatalmas kondérokat, színültig tele paradicsomlevessel, petre­zselymes újburgonyával, rántott hallal. Egy láda ropogós meggy az utolsó fogás. — Az ellátásunkra nem is. le­het panasz — mondja falatozás közben Pesir József, a vadonat­új NDK-gyártmányú, E—512-es kombájn vezetője. Neki, mint kombájnosnak, ez az első ara­tási szezonja. Az eddigi tapasz­talatai kedvezőek. — Csuda jó gép ez — mutat büszkén a rozsdabarna kalászok közt kéklő impozáns berendezés­re. — Tegnap 3f?2 mázsát enged­tem le belőle, majdnem 4 va­gon gabonát, de tud ez ennél még többet is, csak még új, be­járatos, vigyázni kell a terhe­lésével. így is szépen túlteljesí­tettem a 300 mázsás napi nor­mát. Ami azért nagyon fontos, mert normán felül kétszeres bért fi­zetnek a kombájnosoknak. Ügy tűnik, hogy a mezőgazdaság gé­pesített „kaszásai", ma már va­lóban nyeregben ülnek és köny­­nyűszerrel megkeresik annak a többszörösét, amihez elődeik ke­­serves-verejtékes munka árán jutottak, a dolog még sem ilyen egyszerű. . — Az idén például a gabona fele megdőlt — világosít fel Rő­­fi Géza főmérnök —, nehéz le­aratni. Lassabban haladhatnak előre a kombájnok, vagyis nem egyenletes a teljesítményük. Jó, hogy az aratás jóval korszerűbb, mint régen volt, évről évre jobb kombájnok jelennek meg, de még mindig nincs tökéletesen megoldva a rugózás és a légkon­dicionálás. Hiányzik róluk az el­szívó berendezés, és a por, amit felvernek becsapódik a fülkébe. Napi 10—12 órában nyelni, nem nagy élvezet. Már az is nagy könnyebbség, hogy az új rendelet havi 270 óránál több munkaidőt nem en­gedélyez a mezőgazdaságban. Tehát nem lehet hajtani látás­­tól-vakulásig, de az aratás azért változatlanul erős, feszített tem­pót diktál. — Sietnünk kell — szólal meg a szakember, Ványi István nö­vénytermesztési agronómus, — mert van olyan gabonafajta, amelyiket azonnal vágni kell, ahogy megérik, másként kipereg belőle a szem. Tavaly 40 napig arattunk, most a fele idő alatt szeretnénk elvégezni, ez nem­csak az aratók érdeke, hanem a gazdaságé is. A kapacitás, ha szorosan is, meg van hozzá, de # Pesir József és büszkesége, ti E—512-es kombájn. hiába vette át a hatalmat a tech­­ftiika, az időjárás sokat számít. Az emberek a gyülekező fel­hőket nézegetik és tiszta szívből kívánják, hogy legalább még két hétig ne legyen eső. És min­dig jók legyenek a kombájnok. Erről Fricska Péter körzeti sze­relő gondoskodik. — Mi szerelők is érdekeltek vagyunk benne — valja be őszintén. — Amennyiben az ara­tás ideje alatt 3 napnál hosz­­szabb gépkiesés nincs, az alap­keresetünk 30 százalékát káp­­juk, fizetésen felül. Eddig na­gyobb fennakadás nem is volt. Igyekszünk. Azért vagyunk. Én már a tizenegyedik nyaramat töltöm kint a tarlón, a kombáj­nokkal. Volt ennél rosszabb időnk is, 1972-ben, amikor az a sok eső hullt. Itt nagykeserve­sen befejeztük a munkát és in­dultunk Baranyába, a gépekkel, segíteni. Ha most megússzuk a hátralevő két hetet nagyobb eső­zés nélkül, a tavalyinál valami­vel jobb termésre számíthatunk. A tét: 468 vagon gabona be­takarítása. A kombujnosok nem is húzzák az ebédidőt, bekapják az utolsó szem krumplit, nagyot húznak a vizes tartályból és foly­tatják a mindennapi kenyerün­kért vívott ütközetet. Nemcsak azért, hogy meglegyen a pén­zük, de a munkájuk felelősségét is mélyen átérzik. Mert igaz, hogy az aratás formája megvál­tozott, nagyüzemi, ipari tevé­kenység lett, ám tartalma, jelen­tősége mindannyiunk számára változatlan maradt. Az ország kenyeréről van szó. Erről a fél­egyházi határban szorgoskodók sem tudnak, nem is akarnak el­feledkezni ... Vadas Zsuzsa • Ebédelnek az aratók. (Méht-si Éva felvételei.) Összehangolni a legfontosabb feladatokat Koordinációs munka a pártszervezetekben ott kell dönteni, vagy azok vé­leményét is figyelembe kell ven­ni, ahol és akik a legtöbb isme­retekkel rendelkeznek. Ugyancsak az érdeklődés kö­zéppontjába került a koordináci­ós értekezletek megtartásának gyakorlata. Előfordult, hogy több helyen nem élnek ezzel a lehe­tőséggel, formálisnak tartják ezt a munkát. Nem tartják szükségesnek, hogy a gazdasági, vállalati, a napi munkával összefüggő közvetlen termelési feladatokat egyeztető megbeszéléseken túl, a pártszer­vezetek szintjén is összehangol­ják a vállalat egésze előtt álló fontosabb kérdéseket. A vitából kitűnt, hogy néha a szakszerve­zeti összejöveteleket, vagy a KISZ-rendezvényeket tartják a koordinációs tevékenység egye­düli formájának. A megyében több helyen működik koor­dinációs jogkörrel felruházott pártszerveze­tek. Az általános tennivalókon túl e párt­­szervezetek többlet feladatai az alábbiakból adódnak: a vállalatokhoz, gyárakhoz tartozó kirendeltségeknél, gyáregységeknél működő pártalapszervezetek tevékenységét rendsze­resen segítik, összehangolják a vállalat, a gyár egésze előtt álló politikai, gazdasági tennivalókat. Biztosítják, hogy a központi üzemben és a telephelyeken egységesen ér­vényesüljön a párt vezető, irányító tevé­kenysége. A szóban forgó pártszervezetek mintegy harminc, kisebb egység­nél működő pártszervezettel tar­tanak fenn rendszeres kapcsola­tot. Felelősségük, munkájuk ran­gos és az utóbbi években ör­vendetesen tovább fejlődtek munkamódszereik is. Hatékony­ságukon nem kevesebb múlik, mint az, hogy mennyire ered­ményesen, zökkenőktől mentesen képesek az adott helyen a párt gazdaságpolitikáját ^njegvalósita-Javítani a módszereket A követelmény jegyében nem­rég a megyei pártbizottság párt- és tömeg-szervezeti osztálya a ko­ordinációs joggal bíró és koor­dinált pártalapszervezetek titká­rai részvételével tapasztalatcsere értekezletet szervezett, A tanácskozás tapasztalatai fi­gyelmet érdemelnek és egyúttal jelzik azt is. hogy megyénkben hol tartunk e fontos pártmunka legfőbb tennivalóit magában fog­laló központi bizottsági, illetve megyei pártbizottság! határozatok megvalósításában. A következők­ben röviden visszatérünk a ta­nácskozás néhány érdekes moz­zanatára. Pogány Károly, a megyei párt­­bizottság osztályvezető helyettese vitaindítójában részletesen fog­lalkozott a koordinációs munka helyes, egységes értelmezésével. Annak ellenére, hogy az utóbbi négy évben javult e munka, még mindig tapasztalható helyenként következetlenség, túlzás. Ilyen gond például az, hogy néhol a koordinációs munkát va­lamiféle előjogként értelmezik. Nem a segítés, a feladatok egyez­tetése a módszer, hanem eseten­ként a központi üzem, vállalat akaratának, érdekeinek a min­denáron való elfogadtatása. Szá­mos példa bizonyítja, hogy az ilyen felfogás mennyire gátolja az együttműködést, a feladatok rendszeres egyeztetését, sőt visz­­szaveti a kezdeményező készsé­get is. Ami a legnagyobb problé­ma: csökkenti a helyi, a szűkebb közösségi felelősséget. A vitában többen elmondták, hogy a vállalati káder- és sze­mélyzeti munkában is javítani kell a munkamódszereken. Nem ritka eset, hogy vezetők, közép­káderek kinevezésekor nem kér­nek előzetes állásfoglalást a ko­ordinált pártalapszervezetektöl. Pedig nagyon egyértelműen fog­lalkozik ezzel a Központi Bizott­ság kádermunkára vonatkozó ha­tározata. A követelmény tehát az. hogy az emberek megítélésében, minősítésében vezetői posztra va­ló alkalmasságuk elbírálásában Folyamatos összehasonlítás Aligha kell különösebben bi­zonyítani, hogy mennyire fontos folyamatos lehetőséget teremteni a telephelyi pártszervezetek szá­mára a rendszeres megbeszélésre, a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdések közös megtárgyalására, a telephelyi sajátos gondok, ered­mények folyamatos összehason­lítására. A tapasztalatcserén elhangzott: a koordinációs munkát talán leg­inkább az hátráltatja, hogy a pártszervezetek e nagyon fontos tevékenységet nem mindenütt foglalják bele éves munkater­veikbe. így adódik, hogy nem lolyamatosan, tervszerűen, hanem csak esetenként, egy-cgy akció keretében foglalkoznak a koor­dinációval. Rác Károly, a 9. Volán Válla­lat pártvezet őségének titkára kedvező helyzetről adott tájékoz­tatást. összesen nyolc pártalap­­szervezetet koordinálnak. Nagy hangsúlyt helyeznek a rendszeres és gyors gazdasági in formáció to­vábbítására. Gondoskodnak arról, hogy valamennyi telephelyen jól ismerjék a központi döntések előzményeit, várható hatásait. Folyamatosan igénylik a koordi­nált pártszervezetek állásfoglalá­sait, javaslataikat az olyan ügyekben, melyek az egész vál­lalatra, valamennyi dolgozóra vonatkoznak. A 9. sz. Volánnál már koráb­ban tisztáztak, hogy a koordiná­ciós jogot nem a titkár, vagy más kijelölt reszorfelelős gya­korolja, hanem a párttestület. Ennek megfelelően évente egy alkalommal pártvezetőségi ülésen értékelik a munkát és megszab­ják a további feladatokat. Miklós Miklós a 9. sz. Volán Vi. Halat bajai kirendeltségének párttitkára megerősítette: a köz­pontban működő pártközösségtől i endszgres segítséget kapnak pél­dául a személyi kérdések megol­dásában oly módon, hogy hatás­körüket sértetlenül gyakorolhat­ják. Meghívást kapnak évente két alkalommal a központban szer­vezett koordinációs értekezletek­re, részt vesznek kibővített párt­­vezetőségi üléseken, igazgatóhe­lyettesi megbeszéléseken. Mindez hatékonyan segíti az eredményes koordináció megvalósítását. Á jog kötelesség is Kapitány Ferencné, a megyei Vendéglátó Vállalat párttitkára szerint a koordinációs jogot kö­telességként kell értelmezni. A pártvezetőség a koordinált párt­­szervezetekkel közösen politikai felelősséget visel a kisebb egy­ségeknél folyó politikai tevé­kenység alakulásáért, az egész­séges munkahelyi légkör kialakí­tásáért és fenntartásáért. Ugyan­akkor közös feladat a tervszerű káderutánpótlás, a szakmai és politikai képzés, illetve tovább­képzés lebonyolítása is. Kapi­­tányné a jó együttműködés felté­telét a folyamatosságban látja. Ezért a koordinációs munka több mozzanatát éves munkatervükbe is beiktatták. A “tapasztalatcsere egyértelmű utalás arra, hogy a koordinációs munkával foglalkozó 1973. augusz­tus 14-i megyei pártbizottsági ha­tározat megvalósítása összességé­ben helyesen zajlik. Ugyanakkor kitűnik az is, hogy a határozat teljesebb megvalósításához to­vább kell javítani a koordinációs feladattal megbízott pártszerveze­tek tevékenységét, A testületileg illetékes irányí­tó pártszervek a városi, járási pártbizottságok ellenőrzik és se­gítik a koordinációs munkát. A jövőben még több koordinációs jogú és koordinált pártszervezet munkáját értékelik a választott testületek előtt is. Végülis a szóban forgó tapaszta­latcseré azzal, hogy jónéhány észrevételt, javaslatot és kritikai megállapítást tett, de a jó ered­ményeket is felsorolta — elérte célját. A végső minősítést, a tapasz­talaink hasznosítására vonatkozó tennivalókat, a megyei párt-vég­rehajtó bizottsága alakítja majd ki azon az ülésen, ahol a párt­szervezetek koordinációs munká­ja keiáil napirendre. Szabó Attila Zöldségtermesztési szakmai kollégium Az ország zöldséyellatasában fontos szerepet betöltő szentesi tájkörzetben 20 mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik paprika, paradicsom, uborka és káposzta­félék termesztésével. K gazdasá­gok együttműködésének fejlesz­tésére, a legjobb agrotechnikai módszerek elterjesztésere szakmai kollégiumot hoztak létre. Az öntevékeny testület szervezi az üzemi tapasztalatcseréket. A cél: a szántóföldi és a hajtatott zöldségfélék termesztésére vonat­kozó új technológiák, üzemszer­vezési eljárások közkinccsé téte­le, valamint a terméshozamuk növelésével a lakosság ellátásá­nak javítása. A szakmai kollégium rendsze­res kapcsolatot tart a Csongrád megyei Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségével, hogy a szen­tesi zöldségtermesztési módszerek a tájkörzeten kíi'ül eső Csongrád megyei gazdaságokban is elter­jedjenek. Nyári egyetemek Szegeden A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a hagyományoknak meg­felelően az. idei nyáron is két nyá­ri egyetemet rendez Szegeden. A tizennegyedik pedagógiai nyári egyetem előadásai egy hét múlva, július 13-án kezdődnek. Július 24- ig oktatásügyünk vezetői, egyete­mi és főiskolai tanárok 17 elő­adást tartanak. A téma: a tanulás­ban gyengébb eredményeket elérő diákok felzárkóztatása a jobbak­hoz, a hátrányos helyzetben levő fiatalokkal való differenciált fog­lalkozás. A pedagógiai nyári egyetem be­fejezése után. július 25-töl augusz­tus 5-ig tartják meg a hatodik művelődéselméleti nyári egyete­met. Fő témaként a művelődés pszichológiai vonatkozásait tár­gyalják. í Nem könnyű levágni a jócskán megdőlt, összezilált kalászokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom