Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
1977. július 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ügyfélszolgálati irodák továbbfejlesztésének lehetőségei HETI KOMMENTÁR Naponta ötmilliószor — Az ügyfélszolgálati irodák létrehozása óta másfél, két év telt el. Kérjük, «sszegezze az irodák munkájával kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. — Az addigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy az ügyfélszolgálati irodák elérték céljukat, nagymértékben hozzájárultak a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez. Alapvető feladataik a következők: az ügyfelek tájékoztatása, eseti jogi felvilágosítás, s különböző államigazgatási ügyek intézése. — A városi tanácsok az ügyfélszolgálati irodák fogadóidejét úgy állapították meg, hogy az alkalmazkodjon a dolgozók többségének munkaidejéhez, vagyis olyan időben is fogadnak ügyfeleket amikor általában másutt még nem kezdődött el, illetőleg már befejeződött a munka. A kecskeméti Városi Tanács irodájában például^ hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön hét órától 18 óráig, pénteken héttől délután ötig, szombaton reggel 8-tól délig fogadják az ügyfeleket. Az ügyfélszolgálati irodák megszüntették azt a helyzetet, hogy az állampolgárok a tanácsháza folyosóin szobáról szobára kilincselve keressék 'azt a szakembert, aki ügyükkel foglalkozik. A lakosság megismerte az irodák működését, s egyre többen veszik igénybe a tanácsok eme szolgáltatását. Egy-egy város tanácsának ügyfélszolgálati irodáját évente általában hányán keresik fel, s a dolgozók valóban munkaidőn kivül intézik-e ügyeiket? — A Kecskemét városi Tanács ügyfélszolgálati irodáját például 1977 első negyedében csaknem húszezren keresték fel. Tavaly Kiskunfélegyházán 12 ezren fordultak az ügyfélszolgálati irodához. A kérdés második felével kapcsolatos eddigi tapasztalataink sajnos kedvezőtlenek. Kecskeméten az idei év első negyedében a csaknem húszezer ügyfél közül reggel 7 és 8 óra között 1894-en keresték fel az irodát, délután fél 5 és 6 óra között pedig csupán ötszázan vették igénybe a szolgáltatást. Sajnos, más városokban sem kedvezőbb a helyzet. Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy még nem mindenütt értették meg a tanácsok által szervezett ügyfélszolgálati iroda népgazdasági jelentőségét, noha már egyetlen mun-Határidő előtt elkészül „Teljes gőzzel" dübörögnek-pöfögnek az erőgépek — javában folyik az 53-as fő közlekedési út új. négy és fél kilométeres kiskunhalasi átkelési szakaszának építése. A sietség oka: a Közúti Építő Vállalat az eredeti határidő — 1978, január 1. — helyett ez év november 7-ére szeretne végezni a munkálatokkal. A kivitelezés négy részletben történik, s elsőként — július 31-ig — a város központjához legközelebb eső. a Felszabadulás és a Batthyány utcákat öszszekötő 860 méteres szakaszt adják át. melynek egyik felén már az aszfaltozást is befejezték. A burkolat vastagsága 50 centiméter. szélessége az AFlT-szerviz melletti északi torkolattól az Átlós útig tíz és fél. onnan a visszacsatlakozásig 7 méter lesz. Egyúttal a keresztutcák is mindenhol 50 méter hosszú, úgynevezett sárrázó borítást kapnak. A korszerű közvilágítás 1978-ban valósul meg. Sajnos, a tervdokumentáció szerint kiemelt szegéllyel és zárt csapadékelvezető csatornával csak a Batthyány utcáig látják el az úttestet. attól kezdve nyílt folyóka, illetve árök kíséri majd. Ez a megoldás nem a legszerencsésebb, mert több helyen a lakóházaktól két méterre húzódó mély folyóka az épületek állagát veszélyeztetheti. Különösen ott, ahol az útfelület lényegesen magasabban van. mint a házak padlószintje. Nem valószínű, hogy komoly többkahelyi vezető sem hivatkozhat arra, hogy nem ismeri ezeket a lehetőségeket. Kecskeméten, s Bács-Kiskun megye más városaiban is a tanácsok megfelelően tájékoztatták a munkahelyeket az új intézményről. A tanácsi vezetőknél ez a meg nem értés kedvezőtlen hangulatot váltott ki és már azt is felvetették, hogy helyes lenne visszaállítani a hagyományos fogadóidőt. Ez nem lenne célszerű, hiszen ne a jóra való törekvést szüntessük meg. hanem az akadályokat kell elhárítani. A dolgozók megértését is kérjük, hiszen a magunk eszközeivel az ő érdekeiket szolgáljuk. a munkahelyi fegyelem,' a munkaidő jobb kihasználására törekszünk. — Müven terveik vannak az ügyfélfogadás továbbfejlesztésére. korszerűsítésére? — A városi tanácsok több intézkedést tesznek, hogy az ügyfélszolgálati iroda működtetésén túlmenően minél gyorsabban, éz eddigieknél színvonalasabban intézzék a lakosság ügyeit. Több városban megszervezték például az üzemi ügyfélszolgálatot is. Baján a tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói több esetben felkeresték a Bajai Finomposztó Vállalatot, a Férfi Fehérneműgyárat, ahol egy-egy félfogadás alkalmával negyven-ötven dolgozó fordult ügves-bajos dolgaival a szakemberekhez. A bajai tanács tovább bővíti a kihelyezett ügyfélszolgálatot, s ennek érdekében felvette a kapcsolatot a vízügyi igazgatósággal, hűtőházzal, a Volán Vállalat vezetőivel. — Mindenütt ilyen kedvezőek az üzemi ügyfélszolgálattal kapcsolatos tapasztalatok? — Sajnos nem. Tanulságosnak tartom például Kiskunfélegyháza esetét. A tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói hat nagyobb ipari üzemben tartottak ügyfélszolgálatot. Tavaly az első negyedévben a hat üzemben az ügyfélszolgálatot 147 dolgozó kereste meg, a harmadik negyedévben ez a szám kilencre csökkent. A IV. negyedévben megtartott fogadóórákon pedig már egyetlen ügyfél sem jelent meg. Az egyik üzem az idén nem is tartott igényt az üzemi fogadóórákra. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy ugyanebben az időben ezeknek a vállalatoknak a dolgozói közül hányán keresték meg munkaidő alatt a városi tanács szerveit. Ahhoz tehát, hogy a kihelyezett ügyfélszolgálat eredményes legyen, a tanácsi szervek, a tanácsi vezetők, a vállalatok, a szakszervezet, a helyi pártszervezet összehangolt együttműködése szükséges. — Találkoztam olyan véleménnyel, hogy az üzemi ügyfélszolgálatot a vállalatoknál működő jogsegélyszolgálattal akarják helyettesíteni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy bár az üzemi jogsegély és a kihelyezett ücyfélszolgáls.t, illetve az ügyfélszolgálati irodák között igen szoros eevüttműködés szükséges, de a kettő _nem ugyanaz. A vállalati jogsegélyszolgálat perspektívájában is merőben új, szocialista jogszolgáltatás, a szakszervezet hozta létre és működteti. A tanácsi ügyfélszolgálat pedig államigazgatási tevékenység. Ezzel azt akarom kifejezni, hogy érdemi ügyintézést az államigazgatási szervek végeznek. A jogsegélyszolgálat által jnegfelelő alapossággal előkészített ügyek meggyorsítják és megkönnyítik a tanácsi ügyintézést. Éppen ezért arra kérem a tanácsi vezetőket, s a szakszervezet illetékeseit^ hogy keressék az együttműködés legmegfelelőbb formáit. — A megyei pártbizottság határozata alapján, s az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve az üevfélszolgálati irodákat tovább kívániuk fejleszteni, s a következő években az igényeknek megfelelően a nagyközségekben is megszervezzük — feiezte be nyilatkozatát dr. Árvay Árpád. T. L. Külföldi fajták az állami gazdaságok tehenészeteiben A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hollandiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete-tarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 3500 európai fekete-tarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. Ezeket több gazdaságban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben ggonban a hazánkban egyre ismertebb Holstein-fríz fajtával keresztelték. Holstein-fríz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt eddig, öszszesen 8400-at. 1977-ben 4300 üsző importjára kaptak engedélyt az állami nagyüzemek. • A kétnapos parlamenti ülés középpontjában kétségtelenül a tavalyi országos költségvetés teljesítésének megtárgyalása állt. Ennek gyújtópontjában pedig a lakosság ellátása, a kereskedelem munkája. Érthetően hajlott az érdeklődés ebbe ‘az irányba, hiszen felszólalt a belekereskedelmi miniszter is. De úgy is mondhatjuk: nyilván azért kért szót a kereskedelem legfőbb irányítója, mert mai helyzetünkben különös fontosságúvá lett a kereskedelmi munka, és éppenséggel van mit mondanunk róla. Mondanunk — és ebbe a közvélemény és a miniszteri álláspont egyaránt beleértendő, azon egyszerű oknál fogva, mert — mint kitűnt —, gyakorlatilag nem térnek el egymástól. Vessünk tehát ilyen értelemben egy pillantást az elmúlt esztendőre. A tervezettnél lassabban növekedett a nemzeti jövedelem, s ennek következményeként mérsékeltebben nőtt a lakosság vásárlóereje, a fogyasztás csak kevéssel emelkedett. Az ipar lényegében a tervnek megfelelően dolgozott, a nagyüzemi mezőgazdaság produktuma — a kedvezőtlen körülmények ellenére —sem csökkent lényegesen, a háztáji termelés azonban visszaesett. • Mindez egyUtt sajátos helyzetet teremtett a kereskedelemben: számos területen, elsősorban az iparcikk kínálat terén, a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kellett tenni a vevő megnyerésére — és ez jó volt. Ám nemcsak minden téren adódtak még hiányok, ami nem tette lehetővé, hogy a vevő szava legyen meghatározó a piacon. Mindenesetre, ha nem is örültünk annak, hogy kevesebb az elvásárolni való pénzünk, mint amennyire számítottunk, azzal némileg talán vigasztalódhattunk, hogy ez a körülmény olyan erőfeszítésekre sarkallta a kereskedelmet, ami valójában mostanában kezdi éreztetni üdvös hatását. Ezért van az, hogy — mint Sághy miniszter mondotta —, az első öt hónapban 10 százalékkal nagyobb forgalmat csináltak, mint egy évvel korábban, és mégsem volt semmi fennakadás — tehetjük nyomban hozzá. Különös fontosságot tulajdonítunk azonban annak a miniszteri kijelentésnek, miszerint az ipari-kereskedelmi kapcsolatok fejlődése ellenére, , még mindig probléma a lakosság igényeinek helyes felmérése. A pontatlan prognózisok miatt ma még egyegy helyen vagy termékből áruhiányok keletkeznek, más helyen olykor felesleges készletek halmozódnak fel. Tény, hogy az élelmiszerválaszték sokat javult, a húsellátás hasonlóképpen, kedvező, hogy növekszik a tejfogyasztás, és az idén további kétszáz helyiséget látnak el pasztőrözött tejjel. Jobb a helyzet a burgonya-, a zöldség-és a gyümölcskínálatban is, hogy a termelést ösztönző kormányintézkedések hatására a nagyobb termelési kedv eredményeként növelni lehet a felvásárlást, ugyancsak biztató. Megnyugtató, hogy ami a tartás fogyasztási cikkek valóban növekvő és viszonylag változatos kínálatát illeti, az elismerés mellett esett szó az alkatrészellátás gondjairól, valamint egy kritikus területről, a mezőgazdasági kisgépek, szerszámok, anyagok nagyon hézagosán javuló választékáról. És persze a minőségről, amit azért is említünk ilyen kurtán, mert valójában folyton erről kellene beszélni, mint egész termelő munkánk, kereskedelmi kínálatunk — mindennapi életünk egyik súlyos gondjáról, problémájáról. • Szóba kell hoznunk még egy ellentmondást, ami több oldalról is beszéd tárgya volt az ülésen. Az ipar, mint ismeretes, a jelenleginél gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására kell, hogy törekedjék, magyarán: bizonyos cikkek gyártásával fel kell hagynia, mert nem kifizetődő az előállításuk. Csakhogy ezek között nem egy akad, «melyre még van, tatán hosszabb ideig lesz is, kisebb-nagyobb igény. Az ellentmondást tehát —, hogy joggal kívánja egyfelől a pénzügyminiszter az elavult termékeket gyártó vállalatoknak nyújtott kedvezmények elvonását, másfelől a belkereskedelmi miniszter és nem egy hozzászóló hangsúlyozta, hogy a termésszerkezet változás még átmenetileg se okozzon áruellátási nehézségeket — fel kell oldani. Ha szükség van ezekre a cikkekre, akkor vagy gyártani vagy importálni kell őketi Ha nem érdemes gyártani, marad a behozatal; ha nem lehet importálni, mégis gyártani kell. De döntés szükséges, mégpedig egyértelmű. • Végezetül, ha már ezt a témát ragadtuk ki a nyári ülésszak napirendjéből, nem hallgathatunk a kereskedelem dolgozóiról sem, akiknek a sok szélsőséges megítélés pergőtüzében — „fütyülnek a vevőre", avagy „elviselhetetlen hajsza az életük'* — valóban nem lehet különösen jó a közérzetük. A miniszter szólt az erőfeszítésekről, amiket a kereskedelmi alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében tesznek. De azt is kijelentette, hogy az udvarias és szakszerű kiszolgálás — napi 5—6 millió vásárlás történik — mind sürgetőbb követelmény. És azt is, hogy a kereskedelmi dolgozók nagy többsége is elítéli a közömbös, nemtörődöm, udvariatlan eladókat. Induljunk hát legközelebb ebben a tudatban vásárolni, bizonyára jobb eredménnyel járunk. B. J.-■sí • Ezen a részen — a Felszabadulás és a Batthyány utca között — már a betonozással is végeztek az építők. letköltséget jelentene — viszont biztonságosabb lenne — az árkok betonozása helyett csatornaelemek lerakása A vízelvezetés módosítását talán még meg lehetne oldani. Mindenesetre az új átkelési szakasz nagy jelentőségű a város életében. hiszen előreláthatólag hoszszabb távon is képes lesz lebonyolítani a helyi és az egvre növekvő tranzit forgalmat. November 7-től egyébként megváltozik, az új főúthoz idomul Kiskunhalas belső forgalmi rendje is. Mint a KPM Közúti Igazgatóságán hallottuk. 1977—78-ban egészen a határig korszerűsítik az 53-ast. Csak a Tompán áthaladó új nyomvonal elkészítése húzódik ót a VI. ötéves tervidőszakra. Jó ütemben halad ezzel szemben a tompái határátkelőhely kialakítása — átadását jövő év május 1-re tűzték ki. Az út mentén forgalomellenőrző pont és tizenkét szolgálati lakás létesül. Az új határállomás megnyitása bizonyára kedvezően hat majd Kiskunhalas idegenforgalmára, ám gonddal, kötelezettségekkel is jár: a nemzetközi turizmust kielégítően szolgáló fejlesztésről is gondoskodni kell. K. F. Semmelweisiinnepségek A sok esztendős hagyományokhoz híven az idén is megyeszerte ünnepségeken emlékeznek meg — minden év júliusában — az egyetemes orvostudomány nagy alakjáról. Semmelweis Ignácról. Kecskeméten szombaton tartották a központi megyei rendezvényt. amelyen dr. Vajtai István, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője mondott megemlékezést, majd dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke adott át kitüntetéseket. jutalmakat. Ezek sorában jő gondozási munkájukért pénzjutalomban részesültek és oklevelet kaptak: dr. Venczel Sándor Izsáki körzeti főorvos és munkatársai, dr. Stuhl Éva kiskunhalasi körzeti orvos és munkatársai, dr. Sebestvén Péter kiskunfélegyházi körzeti orvos és munkatársai. Hasonló elismerésben részesült a megyei kórház bőrgyógyászati osztálya, a kiskunhalasi Semmelweis Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya és a kiskunfélegyházi kórház belgyógyászati osztálya. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést ötvennyolcán érdemelték ki, miniszteri dicséretben huszonheten részesültek, százhetvenhét egészségügyi dolgozó pedig pénzjutalmat kapott. Holnap a megyei kórház és rendelőintézet közös Semmelweis-ünnepségét rendezik meg. Dr. Vajtai István ünnepi beszéde után dr. Gubacsi László, a megyei kórház főigazgató főorvosa ad át kitüntetéseket és jutalmakat: „A Kórházért — rendelőintézetért’’ plakettet, a főigazgatói dicsérettel együttjáró jutalmakat és a törzsgárda-jelvény különböző fokozatait. Ez alkalommal jutalmazzák a tavasszal az egészségügy szakdolgozói számára kiírt pályázat első három helyezettjét is. KÖZÉPPONTBAN AZ EMBER A balesetek megelőzhetők Itt a nyár, a gabonabetakarítás időszaka. Ilyenkor fokozódik a balesetveszély a mezőgazdasági üzemekben. A dolgozók egészségének megóvása azonban nemcsak Ilyenkor fontos, hanem egész évben. Nem lehet kampányfeladat, hanem minden esetben jó felkészültséget kíván az üzemek vezetőitől és dolgozóitól. A MEDOSZ megyei bizottságának tájékoztatása szerint, sajnos, gyakoriak a balesetek, annak ellenére, hogy tavaly az előző évhez viszonyítva. mintegy 9 százalékkal csökkent a kiesett munkanapok száma a megyében. Szomorú tény, hogy ezzel szemben nőtt a halálos és a csonkolással járó sérülések száma. Ez arra figyelmeztet, hogy bőven van még tennivaló az emberek egészségének, biztonságának megóvása érdekében. Igaz, a gazdaságok többségükben teljesítették az elmúlt tervidőszakra előirányzott munkavédelmi és szociálpolitikai intézkedéseket, az úgynevezett telepített munkahelyek azonban még sok veszélyforrást rejtenek. Azt a szemléletet már régen túlhaladta a fejlődés, hogy a kedvezőtlen munkakörülmények miatt kilépnek a dolgozók, majd géppel helyettesítik őket. Vitathatatlan, hogy a korszerű termelési eszközök bevezetése jelentős munkaerőt szabadítottak fel a mezőgazdaságból, de az is, hogy a termelőeszközök üzemeltetéséhez szakemberekre van szükség. Ezeket meg kell becsülni, a termelés nem mehet egészségük rovására. A megbecsülés egyik feltétele a munka- és a szociális körülmények javítása. A gazdaságoknak elsősorban az időjárás viszontagságai ellen védelmet nyújtó melegedőket, pihenőket kell építeniük, fürdőket, zuhanyozókat, valamint üzemi konyhákat létesíteniük, hogy délben meleg ebéd várja a dol• Korszerű munkakörülményeket teremtettek a Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság palackozójában. gozókat. Kiemelt feladat az üzemegészségügy fejlesztése, a munkavédelmi intézkedések következetes érvényesítése, valamint az egészségügyi és balesetvédelmi felvilágosító munka. Ebben előbbre járnak az ipari üzemek és fokozatosan a mezőgazdaságban is fel kell zárkózni ehhez a szinthez. Vannak jó kezdeményezések, követendő példák, mint például az Izsáki Állami Gazdaság, ahol már üzemorvos vigyáz a dolgozók egészségére. Ez év februárjában a MEDOSZ Bács-Kiskun f megyei Bizottsága a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, valamint az állami gazdaságok főosztályával közösen, a gazdaságok, vállalatok és a szakszervezetek munkavédelmi felelőseinek részére tanácskozást tartott. Ennek központi témája a balesetmegelőzés és a munkakörülmények javítása volt. Ezen a tanácskozáson határozták meg a feladatokat az elkövetkező időszakra. Az ott kidolgozott intézkedési tervek alapján a mezőgazdasági üzemekben tovább szigorítják, a balesetmegelőzési és az óvórendszabályok betartását. Szélesítik a munkavédelmi őrhálózatot, de számítanak a szocialista brigádmozgalom közösségformáló erejére is. Vagyis, hogy az üzemekben meglevő védőfelszereléseket minden dolgozó valóban a rendeltetésének megfelelően használja. Csak így előzhetők meg a balesetek akkor is, amikor a csúcsmunkák időszaka van a mezőgazdasági üzemekben. B. Z. Interjú dr. Arvay Árpáddal, a megyei tanács vb-titkaraval A Minisztertanács Tanácsi Hivatala többször foglalkozott az ügyintézés, az ügyfélfogadás, az ügyfelek tájékoztatásának kérdésével. Legutóbb tavaly szabályozták az ügyfélfogadás, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztését. A rendelkezés legfőbb célja, hogy a dolgozók a legkevesebb munkaidőveszteséggel intézzék a tanácsoknál ügyeiket. Az ügyfélszolgálat fejlesztésének politikai hátterét az MSZMP XI. kongresszusának határozata adta meg, amikor célul tűzte az ügyintézés egyszerűsítését, gyorsítását, a közszolgálat kulturáltságának növelését, valamint az államigazgatási szervek munkájában helyenként fellelhető bürokratizmus csökkentését. A párt- és állami intézkedések alapján Bács-*Kiskun megye városi tanácsai 1975-ben, illetve tavaly megszervezték és létrehozták az ügyfélszolgálati irodákat. A viszonylag új intézmény működésének eddigi tapasztalatairól, a továbbfejlesztés lehetőségeiről interjút készítettünk dr. Árvay Árpáddal, a megyei tanács vb-titkárával.
